Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1951-10-28 / 43. szám
1951 október 28. Megkezdődtek a Szabad Föld Téli Esték előadások Beköszöntött a hosszú esték időszaka s az őszi munkáknak is végefelé járunk. Dolgozó parasztságunknak több ideje lesz a tanulásra, művelődésre és a szórakozásra. Pártunk és népművelési kormányzatunk az idén is gondoskodott arról, hogy a különböző tanfolyamok, előadássorozatok és népkönyvtárak minél több dolgozó parasztcsaládhoz elvigyék a tudás fényét. Falvainkban immár évek óta egyik legnépszerűbb téli előadássorozat a Szabad Föld Téli Esték■ Tavaly télen például több mint 4 és félmillió hallgatója volt a Szabad Föld Téli Estéknek. Az idén 3 ezer helyen tartják ezt a közkedvelt előadássorozatot s ezenkívül 100 helyen, — elsősorban a tanyavilágban, — olvasókörök alakulnak. A várhegyi erdőkitermelők december 10-re befejezik évi tervüket Fejszék csattogásától, a dűlőfák robajától hangos a guthi erdőgazdaság várhegyi erdeje. Amint az erdei úton kifüggesztett versenytábla is mutatja, ebben az erdőben öntudatos és serény fakitermelő munkások dolgoznak. Az elmúlt héten a „Haladás" munkacsapat 168, a „Petőfi" munkacsapat 160 százalékos eredményt ért el és még az utolsó helyen álló Táncsics munkacsapat is 122 százaléknál tart. November 7-re készülnek a várhegyi fakitermelők. Néhány napja új elhatározás született. Azt gondolták nem elegendő, ha csupán egymás között versenyeznek, hiszen az épülő új gyárvárosok, a bányák várják az ország minden részén a faanyagot. Minden fakitermelő munkásnak fokoznia kell tehát teljesítményét. A várhegyiek úgy döntöttek, hogy felhívják az összes erdőgazdaságokat, indítsanak fakitermelési versenyt a negyedik negyedévi termelési terv határidő előtti teljesítésére. A déli munkaszünetben az erdő egyik tisztásán gyülekeznek a munkacsapatok tagjai. Köztük van Vrancsik Antal és Tóth Pál is, akik annak idején a kongresszusi versenyben a legjobb országos eredményt érték el, s munkájukkal nagyban hozzájárultak, hogy a guthi erdőgazdaság elnyerte az ország második legjobb erdőgazdasága címet. A röpgyűlésen ott van az erdőgazdaság igazgatója is, aki ismerteti az erdőgazdaság tervét és megmondja, mennyi fát kell kitermelniök a várhegyi munkacsapatoknak. Tóth Pál, a ,,Vörös Október" munkacsapat vezetője gyors számításokat végez és csapata nevében kijelenti: „vállaljuk, hogy elérjük a 140 százalékos átlagot és tervünket december 31 helyett december 5-re teljesítjük. Ezután ahhoz az erdőgazdasághoz megyünk segíteni, ahol a termelés legjobban megkívánja." Nyakacska György, Csillag Jenő és Juhász Sándor szakmunkások a széria-százalék növelésére tesznek felajánlást és vállalják, hogy 5 centiméterrel leszorítják a turkómagasságot. Vrancsik Antal javasolja, hogy a guthiteleki üzemegységet hívják ki párosversenyre. Szilágyi András üzemegységvezető vállalja, hogy a várhegyi erdőkben december 10-ig befejezik évi tervüket és ugyanakkorra minden faanyagot rakodóra is szállítanak. Ismét Tóth Pál kér szót: „Indítsunk olyan versenyt, hogy az országos verseny legyen. Várrjuk meg Rákosi elvtársnak, hogy milyen vállalásokat tettünk.” Felzúg a taps az erdőben. A dolgozók sorban aláírják a ceruzával papírra vetett versenyszerződést. Néhány perc múlva ismét dőlnek, recsegnek a fák, koppannak a fejszecsapások. A béketábor harcosai kemény munkával, gyorsabb termeléssel válaszolnak a háborús uszítóknak.* Az Erdőközpont a guthi erdőgazdaság dolgozóinak kezdeményezését látva elhatározta, hogy segíti a verseny kiszélesítését és értékes pénzjutalmakat tűz ki a negyedik negyedév legjobb dolgozóinak. Az ország legjobb fakitermelő munkacsapatai 2000, 1500 és 1000 forintos jutalmat kapnak. 100-1700forintig terjedő jutalmatálla-pítottak meg az ország legjobb fatermelő hossztolója fatermelő brigádvezető erdésze, üzemegységi adminisztrátora, üzemegységvezetője, fahasználati előadója, erdőgazdasági egyesülés fahasználati előadója, erdőgazdasági és egyesülési munkaügyi előadója számára. Az őszi vetésterületek szokásos évi összeírása A Központi Statisztikai Hivatal mint minden évben, most is elrendelte az őszi vetésterületek összeírását. Az összeírás minden gazdálkodóra, gazdaságra kiterjed, kivéve azokat az állami gazdaságokat, melyek folyamatosan küldenek jelentéseket a Központi Statisztikai Hivatalnak. A múlt évben az összeírásnál sok hiányosság volt. A gazdálkodók nem adták be idejében a jelentést és nem egy esetben előfordult, hogy az nem felelt meg a valóságnak. A helyi tanácsok feladata, hogy dolgozó parasztságunkkal értesse meg az összeírás jelentőségét. Az, aki hamis adatokat jelent be, az becsapja kormányunkat és ezért szigorúan megbüntetik. Érdeke tehát mindenkinek, hogy idejében és pontosan jelentse be őszi vetésterületét. A DÉFOSZ HÍREI A MINISZTERTANÁCS határozata alapján ez év őszétől kezdve nagyarányú fásítás kezdőjük hazánkban. Megyei, járási, községi, üzemi szervezeteink november 10-ig tárgyalják meg e határozatot és felelőst jelöljenek ki a soron lévő munkák végrehajtására. ★ A KÖZELJÖVŐBEN fejeződnek be a DÉFOSZ Központ által szervezett iskolák Alapszervezeteink, járási, megyei vezetőségeink máris gondoskodjanak megfelelő szaktársakról, akik az újonnan beinduló termelés-bérfelelősi, üzemi bizottság elnöki tanfolyamokon tanultakat eredményesen tudják majd gazdaságainkban hasznosítani. ★ ALAPSZERVEZETEINK üzemi bizottságaink tevékenyen segítsék a november 7-i verseny szervezését.Az eredményeket azonnal értékeljék ki a versenyfelelősök és raliújságon, versenyhíradón keresztül tudassák a dolgozókkal.★ A MOHÁCSSZIGETI állami gazdaságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a gyapotszedő brisádok megtanulták a szovjet kétkezi gyapotszedési módszert. Vállalták, hoy a brigádok teljesítményét 150 százalékra melik.★ REFORMÁTUSKOVACSHAZAN az MNDSZ 20 tagú brigádot szervezett, amely gyapotszedő munkája mellett még népnevelő munkát is végez. Felvilágosító munkájuk eredményeként egyre több asszony csatlakozik a brigádhoz A mérnökök a kolhoz vezetőivel együtt pontos térképet készítenek és megállapítják, hol lesz a víztároló medence. Rövidesen a sztavropoli „Sztálin’”-kolhoz is részesül a kommunizmus nagy építkezéseinek áldásában, s az új víztárolóból fogják öntözni a kolhoz földjeit Szabad Föld Ötéves tvrviínk újabb imtftj ff ff fiz,*1 lm• Megkezdte munkáját a zalaegerszegi ruhagyár Első ötéves tervünk célkitűzése, hogy hazánkat agráripari országból ipari-agrárországgá változtassa át. Ez azt jelenti, hogy hatalmas alkotásaink Dunapentele, Inota, Tiszalök stb mellett szinte a földből nőnek ki az ország minden részében a többi új ipari üzemeink is. Ezeknek egyike a zalaegerszegi ruhagyár. Tavaly ilyenkor még fű nőtt a helyén. Ma hatalmas emeletes épületek sorakoznak egymás mellett. A gyár építése még folyik, egyik részében azonban már meg is indult a munka. A nagy, körülbelül 25-ször 40 méteres teremben, a varrodában 224-en dolgoznak, négy „szalagra” osztva, ötvennégy varrógépet számolunk meg az egyik szalagban, nyílegyenes sorban állanak a terem hosszában A gépeket villany hajtja. Gyors, ügyes munkáskezek irányításával egymásután kerülnek ki a gép alól az összevarrott ruhadarabok. Éppen télikabátokat készítenek. Egy télikabát: 4 óra 20 perc! A szabászterembő! lift hozza fel a kiszabott ruhaanyagot a varrodába A liftből a ruhaanyag a szalag elején dolgozó munkáshoz kerül. Az a kabát elerevágását összevarrja. Utána a gépasztalok mellett végighúzódó csúsztatóasztalon továbbcsúsztatja a másik munkáshoz. Az is elvégez rajta ugyanannyi munkát és szintén továbbadja Egy télikabát elkészítése 54 munkaszakaszból áll. A kiszabott ruhaanyag 320 perc alatt halad végig a szalagon. Mire végigér, kész a kivasalt, jóállású télikabát! Egy szalag, — vagyis 54 dolgozó — naponta nyolcórás műszakban 97 télikabátot készít el. Tehát egy télikabát 4 óra 20 perc alatt készül el Kisműhelyekben ilyen minőségű munka mellett egy szabó 24 munkaóra alatt készített el egy télkabátot. Nagyüzemben tehát egy dolgozó ugyanannyi idő alatt ötször annyit termel, mint a kisszabóságban egy dolgozó! Kása Marika ipari munkás lett A szalag közepetáján vándorzászlót pillantunk meg Kása Marikáé a szalag-vándorzászló. Nem tudni meddig, mert mindenki igyekszik azt megszerezni Egyszerre kaptunk vándor-, zászlót a bátyámmal. Ő a gépállomásra ment traktorosnak. Én pedig idejöttem a gyárba dolgozni - mondja Marika Négy héttel ezelőtt még mezőgazdasági munkát végzett. Bak községből került a gyárba. Apja négy és félholdas dolgozó paraszt. Úgy gondolkozottkis földjükön a munkát egyedül is elvégzi. A lány és a fiú pedig mehet ipari munkásnak! Marika nem is bánta meg, hogy ipari munkás lett. Még tanuló, de egy hónap alatt 560 forintot keresett. Nemsokára indul a gyárban a művezetőképző-tanfolyam. Ezen már ő is részt vesz. Kosa Marikán kívül a gyár dolgozóinak háromnegyedrésze a környékbeli dolgozó parasztok fiai és leányai. A zalaegerszegi ruhagyár Közép- Európa legkorszerűbb üzeme. Jelenleg több mint 400-an dolgoznak benne. Mire teljesen elkészül: 2000 munkásra lesz szükség! ,,Dobozos futószalag** Tervezésénél, építésénél és berendezésénél óriási segítséget nyújtott a szovjet tapasztalatok felhasználása. Ebben a gyárban helyezik először üzembe az úgynevezett „dobozos futószalagot" is. Szintén szovjet találdmány: kiszabás után a ruha minden egyes darabját külön dobozokba rakják s mozgó futószalag viszi egyik munkástól a másikhoz. Ezzel a rend-szerrel a jelenleginél is haladósabbá, könnyebbé válik a munka és még tovább lehet csökkenteni a termelési költséget. Kapitalista országban az új téremelési módszerek mindig s ma is féltve őrzött gyártási titkokat képeznek. A Szovjetunió pedig baráti, segítő kezével átadja nekünk gazdag tapasztalatait! Ez lényegesen megkönnyíti ötéves tervünk teljesítését és életszínvonalunk további emelését! A zalaegerszegi ruhagyár varrodájában naponta két műszakban több mint 700 télikabátot készítenek. A készruhák csak alapos minőségi vizsgálat után kerülnek az áruházakba. A gyár dolgozói vállalták, hogy ezévi tervüket december 21-re befejezik 7 így gondoskodunk kolhozunk állatállományának helyes takarmányozásáról Irta: G. Xisnyev, a ruzai kerület Bolsevik kolhozának elnöke Kerületünk kolhozainak szocialista munkaversenyében a mi kolhozunk dolgozói járnak az élen. Ez meglátszik az eredményeken is. Állatállományunk az év végére megkétszereződik. Tej- és húsbeadási kötelezettségünknek máris eleget tettünk. Sőt sertéshúsból túlteljsítettük tervünket. Ez idő szerint 600 darab számos állat van állattenyésztő telepeinken. Az állatállomány növeléséhez már tavasszal megkezdünk a szükséges takarmánybázis biztosítását és gondoskodtunk a tartalék takarmányalapról is. Mielőtt tavasszal legelőre hajtottuk állatainkat, felmértük a legelőnket és bevezettük a szakaszos legeltetést. A szakaszos legeltetés lehetővé tette, hogy egész nyáron jó legelőjük legyen állatainknak 85 kát. holdnyi rétünkön kaszálógépekkel vágtuk le a füvet így sokkal gyorsabban ment a takarmánybegyűjtés, kevesebb takarmányozott rendben. Kolhozunkban ebben az esztendőben bőségesen termett nedvdús takarmány, amelyet még a korai virágzás idején lekaszáltunk és árokba silóztunk. Silótakarmányunk szeptemberben meghaladta az 1600 mázsát, de a silózást még nem fejeztük be. A burgonyabetakarítás előtt levágtuk a zöld burgonyaszárat, ezt is besilóztuk. Ezentúl napraforgófejből lóheresarjúból és egyéb növényekből mintegy 3500 mázsa silótakarmányt készítünk. A silótakarmány mellett, 2000 mázsa takarmányrépát, takarmánytököt tárolunk téli takarmányozásra. Tehát több mint 7000 mázsa silótakarmánnyal, 2500 mázsa szálastakarmánnyal, 1800 mázsa nedvdús takarmánnyal és 400 mázsa abraktakarmánnyal indulunk neki a télnek! A tartalék takarmányalap ebben természetesen nincs benne. A tartalékalapból takarmányozzuk állatainkat abban az esetben, ha későn köszönt be a tavasz, ha nem lehet a megszokott időpontban állatainkat legelőre hajtani. A begyűjtött takarmányt szigorúan és pontosan számontartjuk. A kolhozelnök vezetésével külön bizottság jegyzőkönyvezi és adja át a takarmányt az állattenyésztő brigádoknak. A bizottságban a kolhoz ellenőrzőbizottságának egy tagja a zootechnikus, azaz a kolhoz állattenyésztő szakembere, a raktáros és az állattenyésztő brigád egy tagja vesz részt. A jegyzőkönyvben feltüntetjük a boglyák és kazlak helyét, a takarmány mennyiségét, minőségét és a begyűjtés idejét. A szálastakarmány nagy részét a teleltetés helyén tároljuk, hogy ne veszítsünk sok időt a szállítással. A takarmányozást pontos norma szerint végezzük. A teheneknél az egyedi takarmányozást alkalmazzuk, vagyis a tehenek napi tejhozamának megfelelően adagoljuk a takarmány-pótadagokat. A zootechnikus irányításával minden hónapra előre kidolgozzuk az etetési tervet. Eszerint az állatok az istállózás alatt minden takarmányfajtából előre meghatározott mennyiséget kapnak A takarmány adagolásához jól felszerelt takarmánykonyhát állítottunk fel, ahonnan nem hiányzanak a mérlegek sem. Íg meglévő régi istállóinkat átépítettük és korsze-*■ rsen rendeztük be. Télen a falakat az északi és a keleti hideg szelek ellen vastag szalmaréteggel védjük, az ablakokra pedig gyékényszőnyegeket akasztunk. . A legutóbbi pártnapon megvitattuk a teleltetés kérdését is. Az állattenyésztési brigád tagjai értékes javaslatokat tettek és vállalták, hogy az istállózási időszakban tovább növelik a haszonállatok hozamát és a tavasszal jól tápláltan csapják ki az állataikat legelőre! A BARANYA MEGYEI sátorhelyi állami gazdaságban a „Beke" munkacsapat alkalmazta először a szovjet gyapotszedési módszert. Elhatározták, hogy szedési átlagukat 50 kilóra emelik. Hogyan lehet előfizetni a Szabad Földre? A Szabad Földre bárki előfizethet minden falusi postásnál. Az előfizetés díja negyedévre 7.50 Ft., félévre 15 Ft., egész évre 30 Ft. Az újságot hetenként a postások kézbesítik.