Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1951-10-28 / 43. szám

1951 októbver 28. Traktorosok, térjetek rá a két műszakra ! Új jutalmazási rendszert vezettek be a gépállomásokon Az őszi szántás-vetés idejében araló elvégzése nagymértékben függ gépállomásaink jó munkájától. Gép­állomásaink többsége ezt meg is ér­ti, így teljesítette már eddig őszi tervét 71 százalékra a békéscsabai gépállomás. A rédei gépállomás pe­dig 63 százalékra. Az eredmények mellett azonban találunk nem kevés számban olyan gépállomásokat is, amelyek őszi tervüket csak 16—18 százalékra teljesítették. A csongrád­m­egyei gépállomások 18 százalék­ra, a somogymegyeiek 16 százalék­ra, a borsodmegyeiek 16 százalék­ra teljesítették tervüket. Lemaradásuk oka elsősorban az, hogy nem világosítják fel a trakto­rosokat arról: ha nem teljesítik ter­vüket, az ötéves tervet is hátráltat­ják! A versenymozgalommal édes­keveset foglalkoznak. Előfordult több helyen, hogy a gépállomás ver­­senyvállalásairól a traktorod csak akkor értesül, amikor az már az új­ságiban van. 140 százalék feletti teljesítmé­nyért százalékonként további egy forint jutalom jár. Ha csak egy mű­szakban dolgozik a gép, a prémium 50 százalékát kapja csupán a trak­toros. Kapitány András újpetri gépál­lo­­mási dolgozó a múlt 10 nap alatt 77 normálholdat, vagyis 173 száza­lékot teljesített, 510 forintot kere­sett. Az új jutalmazási rendszer sze­rint ugyanennyi teljesítmény után 683 forintot kap­ Tóth Pál battonyai gép­állomási dolgozó az elmúlt 10 nap alatt 35-ös géppel 140 százalékot teljesített. Felszántott 65 normálholdat és ezért 429 forintot kapott. Az új ju­talmazási rendszer szerint hasonló teljesítmény után ehhez az összeg­hez még 140 forint jutalmat kap. Ezenkívül megkapja még az üzem­anyagmegtakarítás és az alkatrészek megtakarítása után járó jutalmat is. Hogyan tudják gépállomásaink behozni lemaradásukat? Mi a kul­csa az őszi tervek maradéktalan tel­jesítésének? Legelsősorban mozgó­sítsunk minden erőt a kétműszakos munka bevezetésére! Ehhez pártunk és kormányzatunk minden segítsé­get megad. A jól dolgozó traktoro­soknak biztosítják elvégzett munká­juk után a megfelelő bért, de a jó munkáért ezenfelül még jutalmakat is kapnak! Pártunk kezdeményezésére a föld­művelésügyi minisztérium az elmúlt héten új jutalmazási rendszert veze­tett be, mely október 20-tól érvé­nyes- Az a traktoros, aki váltott mű­szakban dolgozik s 10 nap alatt műszaki normáját átlagosan 105 százalékon felül teljesíti és jó minő­ségű munkát végez, teljesítményé­nek megfelelően jutalomban része­sül! A prémium összege a teljesítmé­nyek százalékának megfelelően emelkedik. Ha rossz minőségű munkát végez, nem kap jutalmat. Jutalmat kapnak a brigádvezetők is, ha a brigádjukba beosztott trak­torosok átlagteljesítménye 101 — 110 százalék között van. Ebben az eset­ben 120 forintot kapnak. Ha 111 — 120 százalék között, 150 forintot, ha 120 százalék fölött van, százalé­konként 2 forintot. Gépállomásaink pártszervezetei, üzemi bizottságai és DEFOSZ üze­mi szervezetei ismertessék meg részletesen az új jutalmazási rend­szert a traktorosokkal. Az a trakto­ros, aki jól dolgozik, túlteljesíti nor­máját: sokkal többet keres! Érdeke tehát minden egyes trak­torosnak, hogy váltott műszakban dolgozzék. Ha minden traktoron két műszakban dolgoznak, a trak­tort jobban ki tudják használni s ami fő — a szántás-vetést is határ­időre be tudják fejezni! 105—110 százalékos teljesítménynél 111 — 115 116—120 „ « 121 — 130 131 — 140 10 naponként 80 forint * „ 90 „ V 100 „­­ „ 120 *4­­ »40 „ Szabályozták a sertésvágási engedélyek kiadását Az élelmezési miniszter újabb ren­delettel szabályozta a sertésvágási engedélyek kiadását és a levágott ser­tések utáni kö­ttező zsírbeadást. A rendelet értelmében magánfogyasz­tás céljára sertésvágási engedélyt csak annak lehet kiadni, aki minden levágásra kerülő sertés után a háztar­tásához tartozó két személy hatósági zsíroslá­­sáról, a vágás napjától szá­mítva, egy évre lemond. A háztartá­sonként levágható sertések száma ugyanúgy, mint tavaly, a családtagok számához igazodik. A magánfogyasztásra vágott serté­sek után beadandó zsír mennyisége a tavalyihoz képest némileg emelkede­t. A megállapításnál a fokozatosság elve jobban érvényesül, mint tavaly. Például ahol csak két személy tartozik a ház­tartáshoz, egy sertés levágása után 8 kiló zsírt kell beadni. Ha a háztar­táshoz tartozó személyek száma öt, egy kilót, ha hatan vannak a család­ban, egy sertés levágása után nem kell zsírt beadni. A termelők jelentékeny része vállal­ta, hogy a beadási kötelezettsége egy részét hízott sertéssel teljesíti. A tel­jesítést december 1. előtti és december 1. utáni időre is lehet vállalni. Aki a hízott sertés beadását december 1. előtti időre vállal­a, addig nem kaphat ser­tésvágási engedélyt, míg ennek a köte­lezettségének eleget nem tett. Aki december 1. utáni időre vállalta a hí­zott sertés beadását, míg a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges hízott sertést be nem adta, legfeljebb egy sertés vágására kaphat engedélyt. Ugyanígy szabályozza a rendelet azoknál a dolgozó parasztoknál is a sertésvágási engedélyek kiadását, akik sertéshizlalási szerződést kötöttek. Az a dolgozó paraszt, aki beadási kö­telezettségén vagy sertéshizlalási szer­ződésen felül hízott sertést ad el az Állatforgalmi Vállalatnak, minden át­adott hízott sertés után további egy hí­zott sertés levágására kaphat enge­délyt. Ez a kedvezmény csak azt illeti meg, aki hízott sertésből a beadási, il­letve szerződéses kötelezettségét a fentebb említett időben beadta. Az ilyen kedvezményes vágási en­gedéllyel levágott sertések után — a háztartáshoz tartozó személyek szá­mára és a levágott sertések számára való tekintet nélkül — 12 kiló zsírt kell a községi zsír­gyűjtőhöz beadni. Szabadföld Mire ügyeljünk az ároksiló készítésénél ? karmányok tömeges és helyes tárolásá­nak. A takarmánytár­olás egyik leg­jobb módszere a siló, amellyel még viszonylag gyengébb táperejű takar­mányokat is igen jól elraktározhatunk a téli és a koratavaszi hónapokra. Ha nincs betonsilónk, készítsünk ároksilót, amelynek a helyét úgy vá­lasszuk meg, hogy oda az esővíz össze ne futhasson. A földsilók építésére kö­tött, de legalább középkötött talajt vá­lasszunk ki. Építésénél az árkot méterenként 20 cm lejtéssel ássuk. Ez annyit jelent, hogy az egy méter mélyre ásott silógödör feneke 80 cm széles legyen, ha az árok felső nyí­lása 1 méter. A gödrök alját jól dön­göljük le és csak aztán kezdjük meg a silózást. A siló töltésénél döntő szerepe van a silóba rakott takarmányok betaposá­­sának. Taposással kiszorítjuk a leve­gőt a takarmányból és megakadályoz­zuk a káros baktériumok szaporodását. Ha a taposást jól végezzük, takarmá­nyunk hőmérséklete nem emelkedik 25—30 C fok fölé s elszaporodhatnak a tejsavképző baktériumok, amelyek könnyen emészthetővé és ízletessé ala­kítják át a silóba hordott takarmányt. Ha erősen ledús a takarmányunk, a gödör aljára terítsünk 20—30 cm-es polyvaréteget, amely a kiszivárgó ned­vességet felszívja. Ha nagyobb méretű a silónk, a tapo­sást végeztessük el állatokkal. Erre a célra jól megfelelnek a tehenek is, így nem vonunk el igavonó jószágot az őszi munkától. Ha a töltéssel a siló szintjét elértük, még ne fogjunk hozzá a leföldeléshez, mert a frissen betakart silótakarmány a föld súlya alatt besüllyed s a siló szélein keletkező nyíláson levegő és nedvesség jut a silóba, amitől köny­­nyen romlásnak indul a takarmányunk. Töltsük a silót legalább másfél méter­rel magasabbra a föld szintjénél és csak azután földeljük le. A földeléshez lehetőleg nedves agyagot használjunk 50—60 cm vastagságban. A földelés után árkoljuk körül a földsilókat, hogy az olvadó hólé és a lefutó víz bele ne folyhasson silótakarmányunkba. Kétéves állattenyésztési tervünk­ végrehajtásában nagy szerepe van a megfelelő tápanyagokat biztosító ta- MÁR CSAK EGY HÉT VAN HÁTRA! A növénytermesztés 1951/52. évi tervéről szóló minisztertanácsi határozat értelmében október 31-ig jezni az őszi búza vetését. Napsugaras októbernek Vége felé járunk, Pirkadattól estebédig Vessünk, és ne várjunk! Mozduljon meg a falunak Apraja és nagyja. Még e héten földben legyen Őszibúza magja! Hallgass a nép törvényére És a jótanácsra: Ki korán vet, az számíthat Gazdag aratásra. ­ Az első napokban úgy látszott, hogy a szomszédos cseresnyéspusztai kulá­kok ügyet sem vetnek a tszcs­re. A dolgozó parasztok később ugyan hal­lották, hogy a Laczák, Acsádiak uszí­tani kezdenek a csoport ellen, de nem vették komolyan. Úgy vélték, az ot­tani kulákokkal nem lehet nagy baj, ott élnek, jö­nnek-mennek a pusztán, borozgatni hívják a dolgozó parasz­tokat, s így tovább. Pedig az embe­rek magatartását nem az dönti el, hol laknak, kivel barátkoznak, hanem hogy hová tartoznak, más szóval — az osztályhelyzetek! A kizsákmányoló — akár Cseresnyésen él, akár másutt —, nem bír belenyugodni, hogy a dol­gozó parasztok a szövetkezés" útjá­ra lépnek, boldogulnak, s végképp meg­­szabadulnak a kizsákmányolás vesze­delmétől. Laczáék se nyugodtak bele, ha a szó nem elég gyerünk a tettel! Verekedés a táncmulatságon Januárban a termelőcsoport elhatá­rozta, szorosabbra fűzi a jóbarátságot a környékbeli dolgozó parasztokkal. A hajdani Kovács-kastélyban milson­os estet rendeztek. A tánccal végződő estén a gyapaiakon kívül a cseresnyésiek és a felső-pusztaiak is részt vettek. Min­denki jól érezte magját a nagy csa­­ládban, még az öregek is táncra per­­dül­tek. Tizenegy óra tájban belépett a két vadtekintetű Lacza-legény. Lacza Já­nos gorombán meglökte az egyik tán­cospárt, a következő­ pillanatban kirobbant a verekedés. A szépen megindult mulatságnak vége lett, öregek és fiatalok hazamentek. Voltak, akik azt hitték, véletlen összetűzésről van szó. Ez persze nem volt igaz. A kutak tervszerűen, szá­­mítóan tör a termelőszövetkezet ellen: minden lehetőséget kihasznál, hogy a­ szövetkezetnek a dolgozó parasztok közti tekintélyét aláássa, s megtart­hassa a ,,nagygazdák” hajdan­ hang­adó szerepét. Mi fáj a kóláknak ? A gyapapusztai ,,Béke“ kemény munkával felelt az arcásan kihívásra. Nem sajnálták az erőt se a szántás­­vetéstől, se a kapálástól, s olyan ter­méseredményeket értek el, amilyenekre, azon a vidéken nem is igen emlékez­nek. Búzájuk 13 mázsát, árpájuk 14 mázsát adott holdanként, cukorré­pájuk is nagyon szép lett, burgo­nyából pedig egyenesen rekordter­mést — 100 mázsán felüli átlagot — értek el. — Ez a termés világos beszéd! Ért­het belőle, akinek esze van — mondta Kocsmár János, s elhatározta, hogy belép a termelőcsoportba. Klipper Já­nos és Hipszki György is így döntött. Csere­snyéspusztán gyorsan terjedt a hír: jobb a szövetkezet, mint az egyéni gazdálkodás, érdemes belépni! „Inkább agyonverjük a szövetkezetieket..." A vén Lacza Kulik az asztalra csa­pott. Hát nem bírjuk megállítani a szövetkezet terjeszkedését? Akkor men­jünk be mi is! Másnap Acsádi István és Acsá­di József kulákok alázatos képpel belé­pési nyilatkozatot kértek ..Szegény emberek vagyunk minik — hajtogatták. — Ismertek bennünket úgy dolgozunk, mint ti, majd megszakadunk ezen a bitang homokon” A „Béke” vezetői, s Kocsmár elv­társ résen voltak, visszautasították a két kutak ravasz próbálkozását. A Lacza-portán új tanakodás kez­dődött. ..Ha nem megy ravaszsággal, majd megy erővel. Inkább egyenként agyonverjük a szövetkezetieket, de Cseresnyésen nem lesz termelő­csoport.” Augusztus utolsó vasárnap­ján a­­ Béke" három népnevelő"­ — Magyar Ádám bióvezető, Szabó István és Papp Miklós — jókedvűen szekereztek át Cseres­­n­yés­re. Miért is ne lettek volna jókkedvűek? Becsületesen dolgoz­tak, a közös gazdaság megerősödött, s lám most cseresnyési paraszttársai­kat is rásegít­­ik a tö­bb, jövőlemerűbb, szövetkezeti gazdálkodás árjára. Félholtra rugdossák a népnevelőt A Lacza-porta felől harmonikaszót hozott a szél, „házimulatságot” tartot­tak a kulákok, s borra­ édesgetéssel odacsalták a dolgozó paraszti atalon egy,részét is. Lacza János a szekér elé ugrott, s ravasz képpel invitálta a népnevelőket: „No, szövetkezetiek, igyatok meg velünk egy-két pohár bort”. —­ Magyar Ádám higgadtan válaszolt: „Köszönjük, nem lehet. Azért jöttünk, hogy a dolgozó parasztoknak a szövetkezetről bedőljünk., Ehhez ,nend­rég a Sorozás." Lacza János kezében megvillant a bicska, s Manyar Ádám arcát elöntötte a vér. Ez volt a jeti A következő pil­lanatban ütések zápora zuhogott a brigád­vezető arcára, mellére, hátára. A két kul­ák lerántotta lábáról Papp Miklóst, a 100 százalékos hadi­rokkantat, akinek egyik olda­ln csak egyetlen bordája van : csiz­mával, bakanccsal rúgták-tapodták. Papp az ereszaljába vágódott, be­teg jobb tüdeje mellett a bal is be­­vérzett. Félig eszméletlenül tették szekérre. 8 évi börtön — teljes vagyonelkobzás! A cseresnyési dolgozó parasztok két kézzel próbálták lefogni a kulákokat, ezeket azonban hatalmába kerítette a a rombolás dühe: megrohanták a párt­titkár házát, s eszeveszetten törtek­­zúztak ott is. Kimutaták a foguk fehé­rét, gyilkos dühüket a dolgozó nép vezetője, a párt ellen! A cseresnyési kulákok egy ideig azt hitték, büntetlenül támadhatják a cso­portot é­ s annak tagjait, büntetlenül garázdálkodhanak a dolgozó parasz­tok, az épülő szocializmus rovására. Keservesen tévedtek. A két Lacza bíróság elé került. A to­mna megyei bíróság szombat dél­­előtt Lacza Jánost 8 évi börtönre, Lacza Györgyöt 6 évi börtönre, s mindkettőt teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az elvetemült bűnözőkre teljes erejével lesújtott a­ dolgozó nép igazságszol­gáltatásának ökle! — Megérdemelték! — mondta az ítélet után Kocsmár János, aki Kocs­már Sándorral Hipszki Györggyel együtt már a „Béke” tszcs tagjai. — Mi pedig tanultunk. Nincs olyan kutak, amelyiknek egy szavát elhagy­juk, s amelyiktől a legkisebb gaz­ságot eltűrjük! Ebből az esettől azonban nem, csak az odavalósiaknak kell tanul­­niok. A dolgozó parasztok ország­szerte tanulják meg: nincs „jó kü­ldik", az ellenség nem húzza meg magát, hanem csökönyösen harcol a falu boldogulása ellen, s ha sa­rokba szorul, semmitől sem riad vissza. És­­okuljon az ellenség is! Ebben az országban nem lehet meg­torlás nélkül áskálódni a termelő­­szövetkezetek ellen, nem lehet ke­mény büntetés nélkül hozzányúlni a szövetkezeti parasztokhoz! Börtönben ülnek már a verekedő paksi kulákok Egy esztendővel ezelőtt kétszázegynéhány holdon, 25 taggal megalakult a gyapapusztai „Béke" ter­melőcsoport. A környékbeli dolgozó parasztok jószándékú érdeklődéssel figyelték a fiatal termelőcsoport első lépéseit, s közülük nem egy őszintén örült, amikor a Béke tagjai határidő előtt elvégezték az őszi szántást-vetést.

Next