Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1951-10-28 / 43. szám
1951 októbver 28. Traktorosok, térjetek rá a két műszakra ! Új jutalmazási rendszert vezettek be a gépállomásokon Az őszi szántás-vetés idejében araló elvégzése nagymértékben függ gépállomásaink jó munkájától. Gépállomásaink többsége ezt meg is érti, így teljesítette már eddig őszi tervét 71 százalékra a békéscsabai gépállomás. A rédei gépállomás pedig 63 százalékra. Az eredmények mellett azonban találunk nem kevés számban olyan gépállomásokat is, amelyek őszi tervüket csak 16—18 százalékra teljesítették. A csongrádmegyei gépállomások 18 százalékra, a somogymegyeiek 16 százalékra, a borsodmegyeiek 16 százalékra teljesítették tervüket. Lemaradásuk oka elsősorban az, hogy nem világosítják fel a traktorosokat arról: ha nem teljesítik tervüket, az ötéves tervet is hátráltatják! A versenymozgalommal édeskeveset foglalkoznak. Előfordult több helyen, hogy a gépállomás versenyvállalásairól a traktorod csak akkor értesül, amikor az már az újságiban van. 140 százalék feletti teljesítményért százalékonként további egy forint jutalom jár. Ha csak egy műszakban dolgozik a gép, a prémium 50 százalékát kapja csupán a traktoros. Kapitány András újpetri gépállomási dolgozó a múlt 10 nap alatt 77 normálholdat, vagyis 173 százalékot teljesített, 510 forintot keresett. Az új jutalmazási rendszer szerint ugyanennyi teljesítmény után 683 forintot kap Tóth Pál battonyai gépállomási dolgozó az elmúlt 10 nap alatt 35-ös géppel 140 százalékot teljesített. Felszántott 65 normálholdat és ezért 429 forintot kapott. Az új jutalmazási rendszer szerint hasonló teljesítmény után ehhez az összeghez még 140 forint jutalmat kap. Ezenkívül megkapja még az üzemanyagmegtakarítás és az alkatrészek megtakarítása után járó jutalmat is. Hogyan tudják gépállomásaink behozni lemaradásukat? Mi a kulcsa az őszi tervek maradéktalan teljesítésének? Legelsősorban mozgósítsunk minden erőt a kétműszakos munka bevezetésére! Ehhez pártunk és kormányzatunk minden segítséget megad. A jól dolgozó traktorosoknak biztosítják elvégzett munkájuk után a megfelelő bért, de a jó munkáért ezenfelül még jutalmakat is kapnak! Pártunk kezdeményezésére a földművelésügyi minisztérium az elmúlt héten új jutalmazási rendszert vezetett be, mely október 20-tól érvényes- Az a traktoros, aki váltott műszakban dolgozik s 10 nap alatt műszaki normáját átlagosan 105 százalékon felül teljesíti és jó minőségű munkát végez, teljesítményének megfelelően jutalomban részesül! A prémium összege a teljesítmények százalékának megfelelően emelkedik. Ha rossz minőségű munkát végez, nem kap jutalmat. Jutalmat kapnak a brigádvezetők is, ha a brigádjukba beosztott traktorosok átlagteljesítménye 101 — 110 százalék között van. Ebben az esetben 120 forintot kapnak. Ha 111 — 120 százalék között, 150 forintot, ha 120 százalék fölött van, százalékonként 2 forintot. Gépállomásaink pártszervezetei, üzemi bizottságai és DEFOSZ üzemi szervezetei ismertessék meg részletesen az új jutalmazási rendszert a traktorosokkal. Az a traktoros, aki jól dolgozik, túlteljesíti normáját: sokkal többet keres! Érdeke tehát minden egyes traktorosnak, hogy váltott műszakban dolgozzék. Ha minden traktoron két műszakban dolgoznak, a traktort jobban ki tudják használni s ami fő — a szántás-vetést is határidőre be tudják fejezni! 105—110 százalékos teljesítménynél 111 — 115 116—120 „ « 121 — 130 131 — 140 10 naponként 80 forint * „ 90 „ V 100 „ „ 120 *4 »40 „ Szabályozták a sertésvágási engedélyek kiadását Az élelmezési miniszter újabb rendelettel szabályozta a sertésvágási engedélyek kiadását és a levágott sertések utáni köttező zsírbeadást. A rendelet értelmében magánfogyasztás céljára sertésvágási engedélyt csak annak lehet kiadni, aki minden levágásra kerülő sertés után a háztartásához tartozó két személy hatósági zsíroslásáról, a vágás napjától számítva, egy évre lemond. A háztartásonként levágható sertések száma ugyanúgy, mint tavaly, a családtagok számához igazodik. A magánfogyasztásra vágott sertések után beadandó zsír mennyisége a tavalyihoz képest némileg emelkedet. A megállapításnál a fokozatosság elve jobban érvényesül, mint tavaly. Például ahol csak két személy tartozik a háztartáshoz, egy sertés levágása után 8 kiló zsírt kell beadni. Ha a háztartáshoz tartozó személyek száma öt, egy kilót, ha hatan vannak a családban, egy sertés levágása után nem kell zsírt beadni. A termelők jelentékeny része vállalta, hogy a beadási kötelezettsége egy részét hízott sertéssel teljesíti. A teljesítést december 1. előtti és december 1. utáni időre is lehet vállalni. Aki a hízott sertés beadását december 1. előtti időre vállala, addig nem kaphat sertésvágási engedélyt, míg ennek a kötelezettségének eleget nem tett. Aki december 1. utáni időre vállalta a hízott sertés beadását, míg a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges hízott sertést be nem adta, legfeljebb egy sertés vágására kaphat engedélyt. Ugyanígy szabályozza a rendelet azoknál a dolgozó parasztoknál is a sertésvágási engedélyek kiadását, akik sertéshizlalási szerződést kötöttek. Az a dolgozó paraszt, aki beadási kötelezettségén vagy sertéshizlalási szerződésen felül hízott sertést ad el az Állatforgalmi Vállalatnak, minden átadott hízott sertés után további egy hízott sertés levágására kaphat engedélyt. Ez a kedvezmény csak azt illeti meg, aki hízott sertésből a beadási, illetve szerződéses kötelezettségét a fentebb említett időben beadta. Az ilyen kedvezményes vágási engedéllyel levágott sertések után — a háztartáshoz tartozó személyek számára és a levágott sertések számára való tekintet nélkül — 12 kiló zsírt kell a községi zsírgyűjtőhöz beadni. Szabadföld Mire ügyeljünk az ároksiló készítésénél ? karmányok tömeges és helyes tárolásának. A takarmánytárolás egyik legjobb módszere a siló, amellyel még viszonylag gyengébb táperejű takarmányokat is igen jól elraktározhatunk a téli és a koratavaszi hónapokra. Ha nincs betonsilónk, készítsünk ároksilót, amelynek a helyét úgy válasszuk meg, hogy oda az esővíz össze ne futhasson. A földsilók építésére kötött, de legalább középkötött talajt válasszunk ki. Építésénél az árkot méterenként 20 cm lejtéssel ássuk. Ez annyit jelent, hogy az egy méter mélyre ásott silógödör feneke 80 cm széles legyen, ha az árok felső nyílása 1 méter. A gödrök alját jól döngöljük le és csak aztán kezdjük meg a silózást. A siló töltésénél döntő szerepe van a silóba rakott takarmányok betaposásának. Taposással kiszorítjuk a levegőt a takarmányból és megakadályozzuk a káros baktériumok szaporodását. Ha a taposást jól végezzük, takarmányunk hőmérséklete nem emelkedik 25—30 C fok fölé s elszaporodhatnak a tejsavképző baktériumok, amelyek könnyen emészthetővé és ízletessé alakítják át a silóba hordott takarmányt. Ha erősen ledús a takarmányunk, a gödör aljára terítsünk 20—30 cm-es polyvaréteget, amely a kiszivárgó nedvességet felszívja. Ha nagyobb méretű a silónk, a taposást végeztessük el állatokkal. Erre a célra jól megfelelnek a tehenek is, így nem vonunk el igavonó jószágot az őszi munkától. Ha a töltéssel a siló szintjét elértük, még ne fogjunk hozzá a leföldeléshez, mert a frissen betakart silótakarmány a föld súlya alatt besüllyed s a siló szélein keletkező nyíláson levegő és nedvesség jut a silóba, amitől könynyen romlásnak indul a takarmányunk. Töltsük a silót legalább másfél méterrel magasabbra a föld szintjénél és csak azután földeljük le. A földeléshez lehetőleg nedves agyagot használjunk 50—60 cm vastagságban. A földelés után árkoljuk körül a földsilókat, hogy az olvadó hólé és a lefutó víz bele ne folyhasson silótakarmányunkba. Kétéves állattenyésztési tervünk végrehajtásában nagy szerepe van a megfelelő tápanyagokat biztosító ta- MÁR CSAK EGY HÉT VAN HÁTRA! A növénytermesztés 1951/52. évi tervéről szóló minisztertanácsi határozat értelmében október 31-ig jezni az őszi búza vetését. Napsugaras októbernek Vége felé járunk, Pirkadattól estebédig Vessünk, és ne várjunk! Mozduljon meg a falunak Apraja és nagyja. Még e héten földben legyen Őszibúza magja! Hallgass a nép törvényére És a jótanácsra: Ki korán vet, az számíthat Gazdag aratásra. Az első napokban úgy látszott, hogy a szomszédos cseresnyéspusztai kulákok ügyet sem vetnek a tszcsre. A dolgozó parasztok később ugyan hallották, hogy a Laczák, Acsádiak uszítani kezdenek a csoport ellen, de nem vették komolyan. Úgy vélték, az ottani kulákokkal nem lehet nagy baj, ott élnek, jönnek-mennek a pusztán, borozgatni hívják a dolgozó parasztokat, s így tovább. Pedig az emberek magatartását nem az dönti el, hol laknak, kivel barátkoznak, hanem hogy hová tartoznak, más szóval — az osztályhelyzetek! A kizsákmányoló — akár Cseresnyésen él, akár másutt —, nem bír belenyugodni, hogy a dolgozó parasztok a szövetkezés" útjára lépnek, boldogulnak, s végképp megszabadulnak a kizsákmányolás veszedelmétől. Laczáék se nyugodtak bele, ha a szó nem elég gyerünk a tettel! Verekedés a táncmulatságon Januárban a termelőcsoport elhatározta, szorosabbra fűzi a jóbarátságot a környékbeli dolgozó parasztokkal. A hajdani Kovács-kastélyban milsonos estet rendeztek. A tánccal végződő estén a gyapaiakon kívül a cseresnyésiek és a felső-pusztaiak is részt vettek. Mindenki jól érezte magját a nagy családban, még az öregek is táncra perdültek. Tizenegy óra tájban belépett a két vadtekintetű Lacza-legény. Lacza János gorombán meglökte az egyik táncospárt, a következő pillanatban kirobbant a verekedés. A szépen megindult mulatságnak vége lett, öregek és fiatalok hazamentek. Voltak, akik azt hitték, véletlen összetűzésről van szó. Ez persze nem volt igaz. A kutak tervszerűen, számítóan tör a termelőszövetkezet ellen: minden lehetőséget kihasznál, hogy a szövetkezetnek a dolgozó parasztok közti tekintélyét aláássa, s megtarthassa a ,,nagygazdák” hajdan hangadó szerepét. Mi fáj a kóláknak ? A gyapapusztai ,,Béke“ kemény munkával felelt az arcásan kihívásra. Nem sajnálták az erőt se a szántásvetéstől, se a kapálástól, s olyan terméseredményeket értek el, amilyenekre, azon a vidéken nem is igen emlékeznek. Búzájuk 13 mázsát, árpájuk 14 mázsát adott holdanként, cukorrépájuk is nagyon szép lett, burgonyából pedig egyenesen rekordtermést — 100 mázsán felüli átlagot — értek el. — Ez a termés világos beszéd! Érthet belőle, akinek esze van — mondta Kocsmár János, s elhatározta, hogy belép a termelőcsoportba. Klipper János és Hipszki György is így döntött. Cseresnyéspusztán gyorsan terjedt a hír: jobb a szövetkezet, mint az egyéni gazdálkodás, érdemes belépni! „Inkább agyonverjük a szövetkezetieket..." A vén Lacza Kulik az asztalra csapott. Hát nem bírjuk megállítani a szövetkezet terjeszkedését? Akkor menjünk be mi is! Másnap Acsádi István és Acsádi József kulákok alázatos képpel belépési nyilatkozatot kértek ..Szegény emberek vagyunk minik — hajtogatták. — Ismertek bennünket úgy dolgozunk, mint ti, majd megszakadunk ezen a bitang homokon” A „Béke” vezetői, s Kocsmár elvtárs résen voltak, visszautasították a két kutak ravasz próbálkozását. A Lacza-portán új tanakodás kezdődött. ..Ha nem megy ravaszsággal, majd megy erővel. Inkább egyenként agyonverjük a szövetkezetieket, de Cseresnyésen nem lesz termelőcsoport.” Augusztus utolsó vasárnapján a Béke" három népnevelő" — Magyar Ádám bióvezető, Szabó István és Papp Miklós — jókedvűen szekereztek át Cseresnyésre. Miért is ne lettek volna jókkedvűek? Becsületesen dolgoztak, a közös gazdaság megerősödött, s lám most cseresnyési paraszttársaikat is rásegítik a több, jövőlemerűbb, szövetkezeti gazdálkodás árjára. Félholtra rugdossák a népnevelőt A Lacza-porta felől harmonikaszót hozott a szél, „házimulatságot” tartottak a kulákok, s borra édesgetéssel odacsalták a dolgozó paraszti atalon egy,részét is. Lacza János a szekér elé ugrott, s ravasz képpel invitálta a népnevelőket: „No, szövetkezetiek, igyatok meg velünk egy-két pohár bort”. — Magyar Ádám higgadtan válaszolt: „Köszönjük, nem lehet. Azért jöttünk, hogy a dolgozó parasztoknak a szövetkezetről bedőljünk., Ehhez ,nendrég a Sorozás." Lacza János kezében megvillant a bicska, s Manyar Ádám arcát elöntötte a vér. Ez volt a jeti A következő pillanatban ütések zápora zuhogott a brigádvezető arcára, mellére, hátára. A két kulák lerántotta lábáról Papp Miklóst, a 100 százalékos hadirokkantat, akinek egyik oldaln csak egyetlen bordája van : csizmával, bakanccsal rúgták-tapodták. Papp az ereszaljába vágódott, beteg jobb tüdeje mellett a bal is bevérzett. Félig eszméletlenül tették szekérre. 8 évi börtön — teljes vagyonelkobzás! A cseresnyési dolgozó parasztok két kézzel próbálták lefogni a kulákokat, ezeket azonban hatalmába kerítette a a rombolás dühe: megrohanták a párttitkár házát, s eszeveszetten törtekzúztak ott is. Kimutaták a foguk fehérét, gyilkos dühüket a dolgozó nép vezetője, a párt ellen! A cseresnyési kulákok egy ideig azt hitték, büntetlenül támadhatják a csoportot é s annak tagjait, büntetlenül garázdálkodhanak a dolgozó parasztok, az épülő szocializmus rovására. Keservesen tévedtek. A két Lacza bíróság elé került. A tomna megyei bíróság szombat délelőtt Lacza Jánost 8 évi börtönre, Lacza Györgyöt 6 évi börtönre, s mindkettőt teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az elvetemült bűnözőkre teljes erejével lesújtott a dolgozó nép igazságszolgáltatásának ökle! — Megérdemelték! — mondta az ítélet után Kocsmár János, aki Kocsmár Sándorral Hipszki Györggyel együtt már a „Béke” tszcs tagjai. — Mi pedig tanultunk. Nincs olyan kutak, amelyiknek egy szavát elhagyjuk, s amelyiktől a legkisebb gazságot eltűrjük! Ebből az esettől azonban nem, csak az odavalósiaknak kell tanulniok. A dolgozó parasztok országszerte tanulják meg: nincs „jó küldik", az ellenség nem húzza meg magát, hanem csökönyösen harcol a falu boldogulása ellen, s ha sarokba szorul, semmitől sem riad vissza. Ésokuljon az ellenség is! Ebben az országban nem lehet megtorlás nélkül áskálódni a termelőszövetkezetek ellen, nem lehet kemény büntetés nélkül hozzányúlni a szövetkezeti parasztokhoz! Börtönben ülnek már a verekedő paksi kulákok Egy esztendővel ezelőtt kétszázegynéhány holdon, 25 taggal megalakult a gyapapusztai „Béke" termelőcsoport. A környékbeli dolgozó parasztok jószándékú érdeklődéssel figyelték a fiatal termelőcsoport első lépéseit, s közülük nem egy őszintén örült, amikor a Béke tagjai határidő előtt elvégezték az őszi szántást-vetést.