Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

* Szabad Föld A világ népei egyre határozottabban követelik a baktériumháború folytatóinak megbüntetését — Külpolitikai összefoglaló — AZ ENSZ cégére alatt kegyetlen­­kedő amerikai repülőgépek bombái nyomán Phenjan, Korea fővárosa ma romokban hever. Az amerikai égi­­ kalózok a legtávolabbi falvak fölé is elrepülnek, ahol a halál és­ pusztulás jelzi útjukat. Korea hős népét azon­ban a bombák nem tudják megtörni. Az amerikai hadvezetőség látva, hogy legjobb csapatai és legmoder­­ne­bb fegyverei segítségével sem tud katonai sikereket elérni sem a fron­ton, sem a hátországban, még az eddiginél is nagyobb mérték­ben alkalmazza a baktériumháború embertelen módszereit. Egyre gyakrabban repülnek koreai te­rület fölé olyan repülők, amelyek nem bombákat, hanem ragályos betegsé­gekkel fertőzött rovarokat szórnak le. A vizet is megmérgezik A pestissel kolerával, váltólázzal, fekéllyel és egyéb járványos megbe­tegedést előidéző bacilusokkal fertő­zött pókok, szúnyogok, hangyák és le­­gyek az ország számos részén, de kü­lönösen a front közelében találhatók nagy számban. Járványos megbetege­dések széles kiterjesztésével szeretnék az amerikaiak megtörni a koreai, kí­nai harcosok hősi ellenállását. Az amerikai betolakodók még a­ vi­zet is megmérgezik. A Phenjant ke­resztülszelő Tejonghan-folyóba fertő­zött rovarokat szórtak. Nem elégedtek meg a város elpusztításával, hanem a víz megfertőzésével a város egész lakosságát el akarják pusztítani. A ,,Rákosi" hadikórház dolgozói a lakosság megmentéséért A koreai egészségügyi szervek min­den tehetőt elkövetnek, hogy áthúzzák az amerikaiak aljas terveit. A bacilu­sokkal fertőzött területek lakosságát mindenekelőtt védőoltással látják el. Ebbe a munkába a Rákosi Mátyás hadikórház magyar dolgozói is bekap­csolódtak. Tizenöt község lakóinak be­oltására 15 különleges brigádot szer­veztek. Minden brigád három tagból áll: egy orvosból, egy felcserből és egy ápolónőből. A kórház dolgozói vállalták, hogy az első oltást egyetlen nap alatt az egész járásban elvégzik. A minden emberi érzésből kivetkő­zött banditák azonban még azzal sem elégszenek meg, hogy Korea dol­gos, békeszerető népét gyilkolják, ha­nem a nemzetközi jog durva megsér­tésével a baktériumháború kiterjeszté­sén mesterkednek. Északkelet-Kína számos városa fölött ismételten fertőzött rovaro­kat szórtak le. Ezzel a tettükkel nyomatékosan alá­húzták azt a már eddig is ismert lényt, hogy a koreai háborút kelet­­ázsiai háborúvá akarják kiszélesíteni. Acheson ismét hazudik A koreai és a kínai nép, valamint az egész haladó emberiség mélységes megvetéssel és lángoló gyűlölettel te­kint az amerikai gyilkosok felé. A világ minden részéből egyre gyakrab­ban és egyre határozottabban köve­telik a békeszerető emberek a bakté­riumháború bűnöseinek felelősségre vonását és méltó megbüntetését. Még a haladó amerikai közvéle­mény is kérdően tekint az új kanni­bálok felé és magyarázatot kér tet­teikről. A háború méregkeverői azon­ban a hazugság félrevezető eszközé­hez­­folyamodnak. Acheson amerikai hadügyminiszter egyik beszédében ki­jelentette, hogy „az egyesült nemze­tek seregei a baktériumháború folyta­tásának semilyen eszközét nem hasz­nálták és nem is használják”. Azt ál­lítja, hogy a koreai járványos meg­betegedésekhez az amerikai hadviselés­nek semmi köze nincs, hogy az a há­borúval járó „természetes jelenség”. A tények vádolnak! Acheson arcátlan hazugságait azon­­ban ma már nem hiszi el egyetlen jó­­zan gondolkodású ember sem, mert a súlyosan vádló tények egymásután rántják­­­ie a baktériumháború folyta­tóinak aljas hazugságairól a leplet. Az amerikai tömeggyilkosok előbb­­utóbb felelni fognak borzalmas tettei­kért a népek ítélőszéke előtt! Sztálin-díjjal tüntettek ki két magyar írót A magyar írókat és művészeket, de egész dolgozó népünket is örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy a Szov­jetunió minisztertanácsa Sztálin-díjjal tüntetett ki két magyar írót: Aczél Tamást és Nagy Sándort. Aczél Tamás regénye: ,,A szabadság árnyékában", amelyért Sztálin-díjban részesült, a magyar nép történelmének legnagyobb fordulójával, a felszabadu­lással foglalkozik. Nagy Sándor „Meg­békélést’ című elbeszéléséért kapta meg a nagy kitüntetést. Elbeszélése a mai magyar falu életéről szól, meg­mutatja a mai magyar falu igazi képét s a legmagasabb művészettel ábrázolja a szövetkezeti parasztok harcát a szo­cialista gazdaság megteremtéséért- Három hónap telt már el azóta, hogy szeretett hazánk partjai hosszú időkre eltűntek hajónk mögött. E három hónap alatt új vitorlás-moto­ros hajókból álló kis karavánunk — élén a ki­tűnő teherhajóval, a Dnyeszterrel — megláto­gatta Németország, Anglia különböző kikötőit és a portugál Madeira-szigetet is. Most pedig az Atlanti-óceán túlsó partján meglapuló szi­get, Saint Thom­as felé vettünk irányt... Jó pár nap múlva elértük a szigetet, amelyen négerek laknak és amely régóta­ a­z amerikai imperialisták igája alatt nyög. Horgonyt vetet­tünk a sziget széles öblében Az amerikaiak palotái Szemünk előtt egy sűrű fákkal övezett vá­roska festői látképe bontakozott ki. A városka partja előtt lustán himbálóztak a halászbárkák árbócak A legtöbb ház közvetlen a víz mellett, a szűk parti síkságon húzódott. Valamivel mesz­­szebb pedig­ meredek dombok emelkedtek. Buja zöld parkjaik közül csak it­t-ott kukkantottak ki az itt uralkodó ültetvényesek és egyéb, gazdag amerikai családok palotái .. . Még be sem fejezhettük a kikötőbe érkezéssel kapcsolatos hajómunkákat, mikor karavánunkat máris körülvették a bárkák. Vagy tizenöt fiatal­ember gyorsan és ügyesen felkapaszkodott hoz­zánk a fedélzetre. 10 és 17 év közötti gyerekek voltak, valamennyien fekete bőrrel, kékes-fekete hajjal. Elgyötört, éhes bennszülöttek Soványságuk elképesztett bennünket. Vala­mennyien mezítláb voltak, soknak lábát sebek, hegek éktelenítették. Kezük izmos, fizikai mun­kához szokott. Tekintetük általában nyílt, de gyakran bizalmatlan; valami titkolt félelem tük­röződik benne. Mindegyik nagy konzervdobozból sajátkezüleg gyártott vödröcskét szorongatott kezében. Ebédre járt az idő. Meghívtuk a gyerekeket a hajóebédlőbe. Jó étvággyal megebédeltek, majd mintegy parancsszóra, felsorakoztak a hajó­konyha mellen. Szakácsunk könnyért kitalálta, miért szorongat minden gyerek üres konzerv­dobozt a kezében és gyorsan tejetöl­tö­tte a kis vödröket étellel. Ezután a gyerekek vidám fe­csegés közt hazaindultak. Vacsoraidőben újra megjelentek a fedélzeten. Így ment ez később is. Tizenkét napig tartóz­­kodtunk a kikötőben és a gyerekek minden nap megjelentek ebéd és vacsora tájban. Ők maguk is jól laktak nálunk, azután az ízletes, finom étellel teli konzervdobozokat hazavitték a hoz­zátartozóiknak. A gyerekek beszélgetés közben elmondták, hogy ilyen bátran csak a szovjet hajókon visel­kednek, hogy csak a szovjet tengerészek bánnak velük ilyen barátságosan, a többi hajóra fel sem engedik őket. Az amerikai hajókról úgy kergetik le őket, mint a kutyákat, sőt sokszor moslékkal öntik, vagy tűzöl­tócsövekből vízzel fecskendezik le őket. Amerikaiak az urak... Partraszállva végigmentünk a főutcán. Föld­szintes, legfeljebb egyemeletes, csúnya házak ,szorongtak egymás mellett. Sűrűn akadtak ima­házak, nyitott ajtajai mögül panaszos éneklés hallatszott ki az utcára. Az undorító, helyi gyártmányú rumot és egyéb szeszes italokat árusító üzletekben és butikokban az amerikaiak az urak. A városi lakosság körében sok­ a járványos betegség. Mikor megkérdeztük, hogyan küzde­nek a helyi hatóságok a betegségek ellen, a helybeli orvos tehetetlenül vonogatta vállait: „Mindenki a maga módján kúrálja magát”. Befordultunk egy mellékutcába. A mocskos, görbe és szűk utca sötét folyosóra hasonlít. Mindkét oldalon vályog-tűzfalak emelkednek. Azt hinné a­z ember, hogy elhanyagolt, kihalt utcában járunk Ám az egyik falban nyitott ajtót, az ajtó mögött pedig hoss­zúkás, elha­nyagolt udvart látunk. Az utcai tűzfal mögött földszintes, barak-szerű, sokajtós szürke épület húzódott az udvar mélyében Minden ajtó tárva-nyitva állt és mögöttük, közvetlenül a földön fekete rajkók kuporogtak, igen sokan voltak és csaknem mind anyaszült­­meztelenül. A felnőttek nem voltak otthon. Rendszerint­ hajnaltól késő estig a jenkik hatal­mas cukorültetvényein dolgoznak­ és kényszer­­munkájukért olyan nyomorult fizetést kapnak, hogy gyermekeik meztelenségét még rongyok­kal sem tudják befedni. Az udvarban csak két öreg néger nőt találtunk, álmodozva üldögéltek a napon. Ijesztő csend uralkodott. Egyenesen hihetetlennek tűnt fel, hogy 30—40 beiskolázás előtti korban lévő, élő gyermek áll előttünk. A „beiskolázás’­ fogalma egyébként itt nem éppen helytálló, minthogy a gyermekei többsége egyáltalában nem kerül iskolába és korán kezdi verítékével öntözni az ültetvényeket élete végéig írástudatlan marad Meztelen, korav­én gyerekek ... A kis gyerekek úgy nyüzsögtek­ a földön és mozogtak az udvarban, mintha ez lenne a ter­mészetes állapot: kézről-kézre adogattak vala­mit egymásnak. Különös, hangtalan játékot játszottál", a szokásos gyermeki szilajság és ter­mészetesség nélkül. Szerettem volna kicsit közelebbről megnézni ezeket a csendes gyerekeket. De alig léptem át a küszöböt, az udvar egy­ pillanat alatt elnépte­lenedett. A fehér ember puszta megjelenése is arra kényszerítette a gyerekeket, hogy abba­hagyják legkedvesebb játékukat és elrejtőzze­nek az ajtó mögött... A tenger felől nézve... Bejártam­ még egy két mellékutcát. Egytől­­egyig a legelsőre hasonlítottak. Mindenütt ugyanaz a súlyos elhagyatottság és ínség foga­dott. És a tenger felől milyen pompásnak lát­tam ezt a várost! Itt ünnepeltük az Októberi Ünnepet is. Az egész karaván legénysége a „Dnyeszter’1 fő­­fedélzetén gyűlt össze A rövid ünnepi pro­­gramm után műkedvelő hangversenyt adtunk, ami belenyúlt az éjszakába és a műsor box-be­­mutatóval végződött. És mikor mindez véget ért és tapsolni kezd­tünk a hangverseny részvevőinek, hirtelen vala­honnan oldalról jövő hangos tenyércsap­­odást hallottunk Nálunk természetesen csend tá­madt és nézegetni, hallgatózni kezdtünk a tró­pusi éjszaka sötétjében Erős fényszórók segít­ségével a gőzhajó közelében számos bárkát fe­deztünk fel, amelyeken felnőtt négerek ültek és tapsoltak. Vagyis: végighallgatták műkedvelő bemutatónkat és most barátságos tapsaikkal fe­jezték ki irántunk való háláinkat Idegenben is barátok között... Ez a felfedezés valamennyiünket örömmel töltött el. Nem is gondoltunk arra, hogy Idegen­ben, egy amerikai gyarmaton is barátok között ünnepelhetjük nagy ünnepünket. Igen, olyan szép volt ez, hogy e pillanatokban valamennyien mély megindulást éreztünk. Mikor elhagytuk Saint Th­omast, a négerek igen melegen búcsúztattak bennünket. Sokan az öböl széléig követtek bennünket bárkáikon és hosszan integettek utánunk... Irta : P. Bjelov hajókormányos hírek a szovjetunióból KOKSZAGIZ vetőgépek és kultiváto­­rok érkeztek a Kurszi­-környéki kor­hozakba. A kokszagiz vetését és sor­közi művelését ezen­­ a vidéken már ebben az évben 70 százalékban gépe­sítik.* SZÁZÖTVENNÉL több klub van a Kazah­ Szovjet Köztársaság szovhozai­ban. A legtöbb szovhozban filmvetíté­seket is tartanak. A kazah szovhozok könyvtáraiban százezer könyv van. Ebben az évben 150 ezer rubelt irá­nyoztak elő újabb könyvvásárlásra. * REPÜLŐGÉPRŐL végzik az őszi ve­tések műtrágyázását az ogyesszai ke­rület szovhozaiban. Három nap alatt ezernél több hektárra szórtak műtrá­gyát ezen a környéken. * BEFEJEZTÉK a tavaszi kalászosok vetését a Karsi-i traktorállomás dolgo­zói. 500 hektárral több búzát és árpát vetettek el, mint az elmúlt évben. * A VORONYEZSI KERÜLETBEN 10 hatalmas állami csemetekert nevezi a mezővédő erdősávok számára a cseme­téket. A kerület kolhozai a múlt ősz­szel 96 millió csemetét kaptak innen erdősáv létesítése céljára. . * ÉPÜLET ÉS ÉPÜLETALKATRÉ­SZEKET készítő gyárat építettek az Észt Köztársaság ..Porkuni'1 nevű szévházában. Az előregyártott alkat­részekből a házak felállítása mindössze néhány napig tart. GOGOLT MŰVEIT a Nagy Októberi Szocia­ista Forradalom előtti 30 év alatt 6 millió példányban és hat nyel­ven, a szovjet hatalom évei alatt pe­dig 20 millió példányban és 38 nyel­ven adtu­k ki.* A SZOVJETUNIÓ legnagyobb iszap­szivattyúját építik a­ sztálingrádi hajógyárban a kommunizmus nagy építkezései számára. A hatalmas tel­jesítményű iszapszivattyú óránként ezer köbméter iszapot szív fel a folyó medréből és hord ki a partra. Két ilyen gépóriás már a kujbisevi vízi­­erőmű­nél, egy pedig a kahovkai vízi­­erős­lésnél dolgozik. ­ SZABAD FÖLD Pészerkesztő: Szabó Pál Felelős szerkesztő: Fehér Lajos Főmun­katárs: francs József Szerkesztőség: Budapest. VI., Jókai­ utca 2—4 Telefon: 314—379. 314-380 Kiadja: SZABADSÁG Lap Al­olóvállalat Kiadóhivatal: Budapest. Vill.. Blaha Lujza­ tér 3 Telefon :343—100. *143—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája Budapest, V.. József nádor tér 1—3 Telefon: 180—850, vidéken a helyi hír­lapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Szikra Lapnyomda Budapest Vili József körút 5 Felelős vezető: Kulcsár Mihály 1952 március 23. 540 kilométeres mezővédő erdősáv a Kínai Népköztársaságban A Kínai Népköztársaság kormánya három esztendő alatt 310 millió pa­rasztot juttatott földhöz, azaz Kína falusi lakosságának több mint háromnegyed része kapott földet a földosztás során. De nemcsak a földosztást hajtja végre gyors ütemben a Kínai Népköz­­társaság kormánya, hanem óriási se­gítséget kapott a kormányzattól a kí­nai parasztság az árvízveszedelem le­küzdésére és a pusztító száraz szelek elleni küzdelemhez-Különösen sokat szenvedett a szá­raz szelektől Kína északnyugati része, ahol a kapitalisták rabló­gazdálkodás­sá­ kipusztították az erdőket. Ezen a területen vált sivataggá az utolsó év­tizedekben a Senszi tartomány egy ré­sze is, ahol a homok betemette a folyókat és nagy kiterjedésű termékeny földe­ket borított el. Kínában 1951 elején rendeletet hoz­tak az erdősítés fokozására, hogy elő­segítsék a mezőgazdaság terméshoza­mának növelését és ugyanakkor gátat vessenek a sivatag térhódításának. Kína dolgozó parasztsága sikerrel hajt­otta végre az erdősítési terv első szakaszát. Északkelet-Kínában a Sungari folyó partjától dél felé, 540 kilométer hosszú mezővedék erdősávot léte­sítettek. Ezzel az erdősávval több mint 2 mil­lió hektár, azaz mintegy 3 millió 400 ezer kat. hold területet hódítottak vissza a sivatagtól. Ezenkívül száz és száz kisebb erdő­­sávot létesítettek. A Senszi tartomány északi részén hét erdősítési és külön hét talajjavító állomás dolgozik. Ebben a tartomány­ban 1951-ben 250 ezer hektárral, azaz 420 ezer kat­ holddal növekedett­­ az öntözött terület. Nagy természetátalakító munka fo­lyik Santung tartományban is, ahol 1950 októberétől mostanáig mint­egy 30 millió köbméter földet moz­gattak meg 16 öntöző­csatorna építésénél. Csanszu tartományban pedig talaj­javító munkák folynak. Itt hamarosan egymillió 700 ezer kát. hold területet javítanak meg-Ezen az egymillió 700 ezer kát. holdon gyapotot termel majd Csanszu tartomány dolgozó pa­rasztsága. A Huajhe és a Jangce folyó szabá­lyozásával közel 3 millió kat­­holldnyi terület árvízvédelmét és öntözését biz­tosítják. A Huajhe folyó felső és középső szakaszának szabályozásánál 3 mil­lió építőmunkás és mintegy 45.000 mérnök, építőtechnikus dolgozik. Ez a munka csak egy része a kínai folyószabályozási terveknek, amelyek alapján 420 millió köbméter földet mozgattak meg. Ennek a munkának az eredménye máris megmutatkozik. A folyamszabályozásokkal elérték, hogy az elm­lt év őszén Kína egyetlen kerületében sem pusztí­tott az áradás. Kína tartományaiban tovább folyik a vizek szabályozása. Csanszu, Sang­tung és Anhuj tartományok déli ré­szein ebben az évben 44 ezer gátat és víztárolót építenek meg és Észak- Csanszuban átadják a 70 kilométer hosszú központi csatornát rendeltetésé­nek, amellyel mintegy 2 és félmillió kút, hold öntözése válik lehetővé. Újabb szovjet javaslat az egységes, békeszerető Németország létrehozására A Szovjetunió a múlt hét elején jegyzéket intézett az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányaihoz, amelyben előter­jesztette javaslatát a Németországgal kötendő békeszerződésre. A Szovjetunió kormánya ebben a jegyzékben olyan egységes, demokratikus és békeszerető Németország létrehozását javasolja, amely kötelezettséget vállal arra, hogy nem csatlakozik egyetlen olyan kato­nai szövetséghez sem, amely a hitleri Németország szétverésében részt vett bármely állam ellen irányul. A szov­jet kormány javaslata előterjesztésé­vel együtt kifejezte azt a készségét is, hogy e kérdéssel kapcsolatban más esetleges javaslatokat is megvizsgál. Ugyanakkor felszólította a nyugati hatalmak kormányait, hogy „haladék­talanul tárgyalják meg a német béke­­szerződés kérdését avégett, hogy a kö­zeljövőben elkészítsék a békeszerződés egyezményes tervezetét, s e tervezetet megvizsgálás céljából megfelelő nem­zetközi értekezlet elé terjesszék, amely­ben minden érdekelt állam részt vesz”. A Szovjetunió ebben a jegyzékében ismételten kifejezte következetes béke­politikáját, amelyet Németország irá­nyában hosszú évek óta folytat­­­z a politika az európai béke biztosításának érdekeit tartja szem előtt. Az USA, Anglia és Franciaország kormányai ezzel szemben olyan ketté­osztott Németországot akarnak, amely a háború tűzfészke, a támadás ugró­deszkája Európában. A német nép, amelyet az­ imperialis­ták háborús politikája évek óta meg­foszt a békés fejlődés lehetőségétől, nem hajlandó az ágyútöltelék szerepét vállalni és ezért elutasítja a háborús politikát. Ugyanakkor nagy lelkesedés­sel fogadja a Szovjetunió javaslatát, amely a békés fejlődés lehetőségének hatalmas távlatat mutatja meg. .............. ■ I­II­­.)

Next