Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-24 / 34. szám

9 Szabad Föld A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága október 5-re összehívta a XIX. pártkongresszust Moszkva, augusztus 20. (TASZSZ) Augusztus 20-án a „Pravda” közölte a következő jelentést: Az SZK(b)P valamennyi szervezetének tudomására: A napokban Moszkvában összeült az SZK(b)P Központi Bizottságának teljes ülése. Az SZK(b)P Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1952 október 5-re összehívja az SZK(b)P soron következő XIX. kongresszusát. A XIX. kongresszus napirendje: 1. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója — előadó G. M. Malerikov elvtárs, a központi bizottság titkára. 2. Az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó P. G. Moszkarov elvtárs, a revíziós bizottság elnöke. 3. A párt XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonal — előadó M. Z. Szahurov elvtárs, az állami tervbizottság elnöke. 4. Változtatások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában — előadó N. Sz. Hruscsev elvtárs, a központi bizott­ság titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A kongresszusi képviselet aránya és a küldöttek megválasztásának rendje: 1. ötezer párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldött; 2. ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal rendel­kező küldött; 3. a XIX. pártkongresszus küldötteit a párt szervezeti szabályzatának megfelelően zárt (titkos) szavazással vá­lasztják meg. 4. Az OSZSZSZK pártszervezeteinek küldötteit a területek, vidékek és autonóm köztársaságok pártkonferen­cián választják mes­. A többi szövetséges köztársaságban a küldötteket a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak elbírálása szerint a területi pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársasá­gok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg. 5. A Szovjet Hadsereg, a Haditengerészet pártszervezeteinek, valamint az Államvédelmi Minisztérium határ­őregységei pártszervezeteinek kommunistái a XIX. pártkongresszus küldötteit a többi pártszervezettel együtt a területi, vidéki pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választ­ják meg. Dr. SZTÁLIN, az SZK(b)P KB titkára A ROMÁN DOLGOZÓ NÉP ÚJ ALKOTMÁNYA Augusztus 23-án lesz 8. évfordulója, annak, hogy Románia szakított a­ hit­leri fasizmussal és a győzelmesen elő­­renyomuló Vörös Hadsereg a román népnek is elhozta az életet jelentő sza­badságot, nemzeti függetlenséget A felszabadulás óta eltelt 8 esz­tendő alatt a román dolgozók a Ro­mán Munkáspárt és annak vezére, Gheorghiu-Dej vezetésével, valamint a nagy Szovjetunió, állandó segítségével az egyik győzelmet a másik után arat­ták. A Román Népköztársaság sikerei közül a legjelentősebbek: az ipar, •a közlekedés, a bankok államosítása s ennek következményeként az ipar gyorsütemű fejlődése. Románia ma traktort, olajipari berendezéseket és más bonyolult gépeket gyárt. A szer­számgépgyártás 1949-hez viszonyítva 660 százalékkal, a motorgyártás pedig 476 százalékkal növekedett Miért van szükség új alkotmányra? Jelentős eredményeket ért el a ro­mán dolgozó nép a mezőgazda­ság szocialista átszervezésébe­n is. Ma az egész megművelt földterület 16 százaléka a falu szocialista szektorá­hoz tartozik. A néptanácsok megalaku­lásával lerakták a népi demokratikus rendszer alapjait: a munkások, dolgo­zó parasztok, a néphez hű értelmisé­giek, ifjak, nők, katonák százezreit vonták be a közigazgatás irányításába A Román Népköztársaság gazdasági és társa­dalom-politikai életében végbe­ment hatalmas változások új alkot­mányt követeltek, amely visszatükrözi a megtett utat, megállapítja és tör­vénybe iktatja a már elért és a való­­ ­ KÜLPOLITIKAI SZEMLE - sogban kivívott eredményeket. Az új alkotmánytervezetet Gheorghiu-Dej elv­­társ javaslatára nemrégiben fogadta el az előkészítő bizottság és július 18-án hozta nyilvánosságra. A Román Népköztársaság dolgozó népe ezekben a napokban nagy lelkesedéssel vitatja az új alkotmánytervezetet, több tízezer agitációs központot létesítettek, ahol előadásokat tartanak, felvilágosításokat adnak és szemléltető agitációs anyago­kat gyűjtenek össze az alkotmányról. A gyárakban idős munkások beszélnek arról, milyen volt üzemük és milyen volt életük az elnyomás idején s ho­gyan változott a keserűség boldog­sággá a felszabadulás utáni esztendők­ben. Az új alkotmánytervezetet a nem­zetek közti testvériség nemes eszméje, a proletárnemzetköziség szelleme hat­ja át. Az alkotmánytervezet 82. szaka­sza így hangzik: „A Román Népköz­társaság biztosítja a nemzetiségeknek az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való oktatást minden fo­kon; könyveket, újságokat és színhá­zakat biztosít a nemzetiségek anya­nyelvén.” Magyar Autonóm Terület a székelylakta országrészen A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának eredmé­nye, hogy az alkotmánytervezet intéz­kedik a Román Népköztársaság Ma­gyar Autonóm­ Területének­ létrehozá­sáról. Ez az autonóm terület azt az országrészt foglalja magában, ahol a magyar és székely lakosság egy tö­megben él. Az alkotmánytervezet ki­mondja: ,,A Román Népköztársasságban területi,­ közigazgatási autonómiát biz­tosítanak a székelylakta kerületek ma­gyar lakosságának, mivel ezeket a ke­rületeket­­ a ■ magyar lakosság tömege­sen lakja.­’’ Ezek a kerületek: Csik, Gyergyószentrmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsi­­szentgyörgy,­Marosvásárhely, Kézdivá­­sárhely és­­ Taplica. A Magyar Auto­nóm terület közigazgatási központja Marosvásárhely. Történelmi jelentőségű vívmány ez. Olyan intézkedés, melyet csak olyan ország képes­ megvalósítani, mint nagy Szovjetunió és a szocia­lizmust építő népi demokráciák. Ennek az int­­ézkedésnek az a célja, hogy még szo­rosabbra vonja a baráti és testvéri kapcsolatokat a dolgozó román nép és a magyar nemzetiségi dolgozók között hogy megerősítse a Román Népköztár­saságot! A román burzsoázia, szövetségben a föld­esurakka­l, a felszabadulás előtti évtizedek alatt céltudatosan táplálta és fenntartotta a sovinizmust. Ennek az volt a célja, hogy eltitkolja a dolgozó nép elől a mérhetetlen szenvedések, éhezések igazi okát, hogy az egyiket és a másikat is egymás ellen uszítsa és eközben valamennyit kegyetlenül el­nyomja és kizsákmányolja. Jellemző példa erre, hogy a burzsoá földesúri kormányok több mint 400 olyan tör­vényt és rendeletet hoztak, amelyeknek alkalmazásával a nemzetiségeket ül­dözték és a legelemibb szabadságjo­goktól is megfosztották.­De a nemzetiségek burzsoáziája is hasznosította a maga számára a na­cionalista ellenségeskedést. Jellemző hogy mialatt a román nacionalisták, Mihail Popovici, Gh. Cretianu, stb. a r.v.­ • ‘ t ■I Dolgozó népünk szeptemberben országos ünnepségeken emlékezik meg Móricz Zsigmond­­ról, a nagy regényíró halálának tizedik év­fordulója alkalmából. Móricz Zsigmond 1926-ban hosszabb időt töltött Olaszországban s utazásáról részletes naplót írt. Az alábbiakban a nagy író útinapló­­jának egyik legérdekesebb részletét közöljük. • Assisiben furcsa kis kalandunk volt. El is felejtettem volna, ha Firenze rá nem dupláz... — Itt is egy, kis templom! Az alkony fényében rózsaszínű az ég. Néhány lépcsőn a templomocska főajtajához mentünk. Édes, égőszemű, apró gyereknép ácsorgott ott és feltűnő vidáman s elevenséggel oktattak ki, hogy jegyet kell váltani. — Ez az első hely Assisiben, ahol a templom­ba jeggyel lehet , bemenni — mondtam s le­tettem a pénztár ablakába a kért négy lírát. Négy­ líra! mi lehet itt, hogy ennyit kérnek?... A gyerekek ugrottak, boldogok voltak, rohan­tak, nyüzsögtek, az olasz vér forrt, pezsgett, nem ott kell bemenni,, hanem oldalt, a­ sekres­tyén át. Egyre furcsább. Nyitják az ajtót, elszedik a jegyet, elhúznak egy széles függönyt. Koromsötét! Benézünk s felkiáltunk! — Mozi! Nagyon furcsa volt. Mozi a templomban. Épp a napokban mondtam, hogy­ még nem is vol­tunk Itáliában moziban. Dehát ha már az ember befizet, el is helyez­­ked , s végignéztük a Tengeri farkas című filmet, amely szegény Jack London hasonló című regényéből­­ készült, meggazdagítva egy lányalakkal és egy­­kis erotikával. Különben minden, ahogy a moziban szokás, csak épp hogy az oltár helyén vászon. — Esküszöm, hogy Szűz Mária, a Kisjézus­­sal! — riadt meg egyik szünetben az asszo­nyom. S valóban kilátszott Szűz Mária édességes szelíd arca, karján a gyermekkel, a vászon, mögött, a sötét oltáron . .. — Még ezt se ka­parták le! Assisiben ez történt, kicsit tűnődtünk rajta, aztán elfeledtük.­­ Este megérkezünk Firenzébe és végig­futunk a gyönyörű város gyönyörűségein. A felséges alkonyban a Duomon, a Signorián át az Arno-partig. Vasárnap volt, roppant tömeg nép az utcán, s a dóm hatása alatt fülledt, vallásos hangulatban járunk köztük. Vacsora után néma séta, a Santa Maria Novellában búgtak és muzsikáltak a harangok, a város a nagy múlt zenéjével zúgott. Egy­szerre csak egy moziplakát megszólít. Valaki üzent rajta: egy életteljes nagy moz­lszínész egészsége, ereje, az izzó ma: bementünk. Sötét volt. Már játszottak. Mikor világos lett, a fele­ségem felkiált. * ■ — Jézusom, ez is templom! De mennyire templom! Ez már nem volt egy fehérre meszelt helyiség, ahol csak éppen a Szűz Mária képe maradt meg, mert freskó, s nem lehetett, s kár lett volna lemeszelni. Ez egy teljesen ép és szabályszerű templom az ösz­­szes falfestésével, csak a rámázott képeket távolították el -Szájtátva néztük. — Ez bizony nem mese. Ha valaki mon­daná, soha el nem hinném. — Az oltár... Mintha csak behúzták volna vászonnal a nagy oltárképet... Az oltár helyén e­­pianínó... Fent a jóisten arca kivágva s a helyén ventilátor... — Nézze, babám, a­ szentek a falon milyen szépen hallgatják a muzsikát, szinte táncol­nak ... — Istenem, a mennyezeten angyalok tö­mege. .. Arra sötét lett és tovább folyt a mozidráma. Népi merem elmondani, mi­ történt. Egy Astor nevű milliárdos úr hogyan kerít hálójába egy fiatal lányt ... Borzalom. Akkor újra világos lett. Szünet. Hát ime, felettünk a pápa arcképe. XI. Pius őszentsége áldást osztó ujjakkal. Szóval őszentsége. Szóval most is templom. Csak öreg­­anyák helyett serdületlen gyerekek a közönség nagy része. És mise helyett... Sötét lett és őszentsége, a pápa, szentesítése mellett­ elmondhatom, hogy arról folyt minden szó, hogy ebben a felvonásban az Astor nevű multimilliárdos birkózik a lánnyal, akit te akar teperni a díványra. Ott rögtön. Borzasztó sze­mek. Kéjsóvár lihegés. A lány őrült verekedése, rémülete. Váltakozó képekben a megmentő Charlie közeledik ... De elérkezik-e? Vájjon bírja-e erővel a lány?... a fehér ágy fenye­get ... Újra világos tesz, a közönség kipirult arccal, a gyerekek, a magasra fésült hajú olasz fiúk és nők... az oltáriszentség helyén a lepedő. Az ember valami káromkodást, vagy rossz viccet mond. Hallottam, mielőtt világos tesz, mindig csen­getnek. Figyelmeztetik a közönséget... Kezeiket ki!. .. (A szomszéd zsebekből...) Nevetünk. A templomban. A pápa is moso­lyog. Kedvesen, kedélyesen, az arcképe. Kifelé jövet, asszonykám pici, ijedt szóval, ajrka elé kapott ujjakkal felszisszent. — Itt maradt. Rámutat egy szépenifaragott, eredeti Mária­­szoborra, amely ott maradt a sekrestyében, ■ helyén. Moziplakát van ráakasztva. Az utcán kellemes, hős levegő. Soká tűnődve, új érzések hullámaiban, mintha felszakadt volna Firenze fölött egy fá­tyol. Az utcák piszkosak, sötétek, égett vaj­­szagúak. Szimplán építve,­ egészségtelenül, iszonyú zsúfoltan. Levegő-gyilkol­ás, megölték a földet. Kőbe takarva, a fát kiirtva, az eget falak mezsgyéjébe metélve. Sötét, gonosz, gyil­kos lelkek, akik évezredekre börtönöket raktak itt. Első sóhaj: — Cső­d ... Ez bizony csőd ... Az egyház Új csődje. Megbukott. El­adta a templomát a mozinak. S ezzel eladott mindent, ami elvi dolog. Még ha fel tehetne tenni, hogy elrabolták a pogányok a templomot. De ki merészel szent­ségtörő kézzel hozzányúlni egy templomhoz? Assisiben! Szent Ferenc hétszázéves évforduló­ján! A pápa országában, ott, ahonnan dirigál­ják az egész kereszténység hitéletét. Ennél sokkal kisebb blaszfémiából világraszóló bot­rány lennie. Nem. Itt arról van szó, hogy az üzlet elérte célját. Az emberiség anyagias gondolkodása le­rombolta a kegyelet oltárát. Már nincs más hátra, mint hogy a Szent Péter templomában bált rendezzenek... Firenze, 1926. augusztus 26. Mozielőadás a templomban — Móricz Zsigmond olaszországi útinaplójából — román munkásokat a magyar munká­sok ellen uszították, a magyar munká­sokat viszont a Hegedűs Lórántok, Bethlen és Teleki grófok uszították a románok ellen, azalatt az uszítók egy­más között teljes egyetértésben éltek, megosztották egymással a magyar és román munkások kizsákmányolásából szerzett profitot. Ez a mesterségesen ápolt nemzeti gyűlölködés oda veze­tett, hogy a hitleristák Romániát is, Magyarországot is megfosztották sza­badságától s a­ román nép is tapasz­tala a marxizmus­­tanításának igaz­ságát: nem szabad az a nép, amely más népeket elnyom! Éppen ezért az új alkotmányterve­zet kimondja: mindenféle soviniszta megnyilvánulást, faji gyűlölködést, vagy nacionalista propagandát a tör­vény szigorával kell büntetni! A Magyar Autonóm Terület iparosítása A Román Népköztársaságban kiala­kult új élet felszabadította a nemzeti­ségek építő erejét s a szocializmus épí­tésének szolgálatába állította. A nem­zetiségek dolgozói odaadó hűségüket fejezik ki tetteikkel a népi demokra­tikus rendszer iránt s a­ román dolgo­zók oldalán harcolnak közös hazájuk, a Román Népköztársaság felvirágoz­tatásáért! A szocialista munka olyan hősei mellett, mint Nicolae Vasit, Gri­­­gore Ma­nta, ott látjuk Bálint Antalt, Karácsonyi Imrét is, akiket szeret és elismer az egész ország! A magyar munkások és szegénypa­rasztok, akik a múltban nem tanulhat­tak anyanyelvükön, most a Román Népköztársaság gondoskodása folytán 318 általános iskolával, 14 műszaki középiskolával, 5 középiskolával és 6 szakiskolával rendelkeznek, amelyekben az előadásokat magyar nyelven tart­ják. Marosvásárhelye­n egy orvosi­gyógyszerészeti tanintézetet létesítet­tek, amelyben 900 főiskolai hallgató tanul, ugyanitt van egy állami szín­ház és még számos ,magyar nyelvű kultúrintézmény. A Román Népköztár­saság célkitűzése az, hogy gazdasági­lag megerősítse ezt a vidéket, amely a múlt rendszerben teljesen elhagyatott volt. Ezért az ötéves tervben erre is célra jelentős összegű beruházások történtek. Erdőszentgyörgyön villamos­­hőerőmű, Marosvásárhelyen egy finom­­mechanikai gyár, egy erdői­pari beren­dezéseket gyártó üzem, és egy szer­számgépjavító gyár épül. Mindezek a nagyszerű eredmények méginkább megnövekednek a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Te­rületének létrehozásával. Az új alkot­mány lehetővé teszi, hogy az auto­nóm területhez tartozó dolgozók meg­válasszák az államhatalom helyi szer­veit. Az alkotmánytervezet 57. és 58. cikkelye kimondja, hogy a Magyar Autonóm Területen az államhatalom szerve az Autonóm Terület Néptaná­csa, melyet az autonóm terület dolgo­zói, a Román Népköztársaság állam­polgárai választanak meg. A magyar munkások, dolgozó pa­rasztok mély hálát éreznek a román dolgozó nép iránt ezért a nemzetközi­ség igazi szellemében megvalósított intézkedéséért. Az új román alkot­mánynak ez a nagyszerű intézkedése még inkább elmélyíti a két nép test­véri barátságát. A Magyar Astronóm­ Terület létrehozásával megvalósult nagy proletárköltőnk, József Attila ál­ma, melyet a 30-as években így­ fogal­mazott meg: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." 1952 augusztus 24. Kínai kormányküldöttség Moszkvában Az elmúlt héten Csu-En-laj kül­­ügym­niszter vezetésével megérkezett Moszkvába a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. A küldöttség tag­jai közt ott találjuk a népi közigaz­gatási tanács elnökhelyettesét, a pénz­ügyi és gazdasági, bizottság elnök­helyettesét, a népi forradalmi katonai tanács helyettes vezérkari főnökét, a nehézipari és a tüzelőanyagipari mi­nisztert, a Kínai Népköztársaság légi­erőinek parancsnokát, a hadiflotta és a tüzérség helyettes parancsnokát, a gépipari és a postaügyi miniszter he­­lyettessét és a Kínai . .Népköztársaság Külügyminisztériumáának több főtiszt­­viselőjét. A kínai kormányküldöttséget Moszk­va központi repülőterén Molotov elv­társ, Mikoján és Bulganyin elvtársak, a Szovjetunió minisztertanácsának el­nökhelyettesei, Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere, Mali­­nyin vezérezredes, Jakovlev ellenten­gernagy, Brajko repülőaltábornagy, Szmyilov altábornagy és a Szovjetunió számos más vezető egyénisége fo­gadta. A fogadásnál jelen voltak a népi demokratikus országok diplomá­ciai képviselői, valamint India, Burma és­ Afganisztán szovjetunióbeli diplo­máciai képviselői.­­ A Kínai Népköztársaság kor­mányküldöttsége azért érkezett Moszk­vába, hogy még jobban elmélyítse a baráti együttműködést a két ország között és hogy megtárgyalja az ezzel kapcsolatos különböző kérdéseket — mondotta Csu-En-laj elvtárs. — Mélységes meggyőződésem, hogy a két nagy állam, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti baráti együtt­működés továbbfejlesztése feltétlenül még nagyobb hozzájárulást jelent a kínai és a szovjet nép békés építő­ munkájához, valamint az egész föld­kerekség népeinek békés építőmunká­jához. AZ ELMÚLT ÉVEK SORÁN jelen­tősen megerősödtek a Kínai Népköz­­társaság földművesszövetkezetei. A földművesszövetkezeti tagok száma ma már meghaladja a 106 milliót. A SPANYOLORSZÁG/ Pampolone közelében a múlt héten heves fegy­veres harc folyt le a spanyol szabad­ságharcosok és Franco csendőrei kö­zött AZ EGYIPTOMI MUNKÁSOK ha­talmas sztrájkokkal követelik a bé­rek­­ emelését, a szabadságjogok biz­tosítását. Alexandria közelében a csendőrség a sztrájkolók közé lőtt és 12 munkást megölt, 200-at megsebe­sített.

Next