Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-24 / 34. szám
9 Szabad Föld A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága október 5-re összehívta a XIX. pártkongresszust Moszkva, augusztus 20. (TASZSZ) Augusztus 20-án a „Pravda” közölte a következő jelentést: Az SZK(b)P valamennyi szervezetének tudomására: A napokban Moszkvában összeült az SZK(b)P Központi Bizottságának teljes ülése. Az SZK(b)P Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1952 október 5-re összehívja az SZK(b)P soron következő XIX. kongresszusát. A XIX. kongresszus napirendje: 1. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója — előadó G. M. Malerikov elvtárs, a központi bizottság titkára. 2. Az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó P. G. Moszkarov elvtárs, a revíziós bizottság elnöke. 3. A párt XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonal — előadó M. Z. Szahurov elvtárs, az állami tervbizottság elnöke. 4. Változtatások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában — előadó N. Sz. Hruscsev elvtárs, a központi bizottság titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A kongresszusi képviselet aránya és a küldöttek megválasztásának rendje: 1. ötezer párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldött; 2. ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal rendelkező küldött; 3. a XIX. pártkongresszus küldötteit a párt szervezeti szabályzatának megfelelően zárt (titkos) szavazással választják meg. 4. Az OSZSZSZK pártszervezeteinek küldötteit a területek, vidékek és autonóm köztársaságok pártkonferencián választják mes. A többi szövetséges köztársaságban a küldötteket a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak elbírálása szerint a területi pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg. 5. A Szovjet Hadsereg, a Haditengerészet pártszervezeteinek, valamint az Államvédelmi Minisztérium határőregységei pártszervezeteinek kommunistái a XIX. pártkongresszus küldötteit a többi pártszervezettel együtt a területi, vidéki pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg. Dr. SZTÁLIN, az SZK(b)P KB titkára A ROMÁN DOLGOZÓ NÉP ÚJ ALKOTMÁNYA Augusztus 23-án lesz 8. évfordulója, annak, hogy Románia szakított a hitleri fasizmussal és a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg a román népnek is elhozta az életet jelentő szabadságot, nemzeti függetlenséget A felszabadulás óta eltelt 8 esztendő alatt a román dolgozók a Román Munkáspárt és annak vezére, Gheorghiu-Dej vezetésével, valamint a nagy Szovjetunió, állandó segítségével az egyik győzelmet a másik után aratták. A Román Népköztársaság sikerei közül a legjelentősebbek: az ipar, •a közlekedés, a bankok államosítása s ennek következményeként az ipar gyorsütemű fejlődése. Románia ma traktort, olajipari berendezéseket és más bonyolult gépeket gyárt. A szerszámgépgyártás 1949-hez viszonyítva 660 százalékkal, a motorgyártás pedig 476 százalékkal növekedett Miért van szükség új alkotmányra? Jelentős eredményeket ért el a román dolgozó nép a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. Ma az egész megművelt földterület 16 százaléka a falu szocialista szektorához tartozik. A néptanácsok megalakulásával lerakták a népi demokratikus rendszer alapjait: a munkások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek, ifjak, nők, katonák százezreit vonták be a közigazgatás irányításába A Román Népköztársaság gazdasági és társadalom-politikai életében végbement hatalmas változások új alkotmányt követeltek, amely visszatükrözi a megtett utat, megállapítja és törvénybe iktatja a már elért és a való KÜLPOLITIKAI SZEMLE - sogban kivívott eredményeket. Az új alkotmánytervezetet Gheorghiu-Dej elvtárs javaslatára nemrégiben fogadta el az előkészítő bizottság és július 18-án hozta nyilvánosságra. A Román Népköztársaság dolgozó népe ezekben a napokban nagy lelkesedéssel vitatja az új alkotmánytervezetet, több tízezer agitációs központot létesítettek, ahol előadásokat tartanak, felvilágosításokat adnak és szemléltető agitációs anyagokat gyűjtenek össze az alkotmányról. A gyárakban idős munkások beszélnek arról, milyen volt üzemük és milyen volt életük az elnyomás idején s hogyan változott a keserűség boldogsággá a felszabadulás utáni esztendőkben. Az új alkotmánytervezetet a nemzetek közti testvériség nemes eszméje, a proletárnemzetköziség szelleme hatja át. Az alkotmánytervezet 82. szakasza így hangzik: „A Román Népköztársaság biztosítja a nemzetiségeknek az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való oktatást minden fokon; könyveket, újságokat és színházakat biztosít a nemzetiségek anyanyelvén.” Magyar Autonóm Terület a székelylakta országrészen A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának eredménye, hogy az alkotmánytervezet intézkedik a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Területének létrehozásáról. Ez az autonóm terület azt az országrészt foglalja magában, ahol a magyar és székely lakosság egy tömegben él. Az alkotmánytervezet kimondja: ,,A Román Népköztársasságban területi, közigazgatási autonómiát biztosítanak a székelylakta kerületek magyar lakosságának, mivel ezeket a kerületeket a ■ magyar lakosság tömegesen lakja.’’ Ezek a kerületek: Csik, Gyergyószentrmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy,Marosvásárhely, Kézdivásárhely és Taplica. A Magyar Autonóm terület közigazgatási központja Marosvásárhely. Történelmi jelentőségű vívmány ez. Olyan intézkedés, melyet csak olyan ország képes megvalósítani, mint nagy Szovjetunió és a szocializmust építő népi demokráciák. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy még szorosabbra vonja a baráti és testvéri kapcsolatokat a dolgozó román nép és a magyar nemzetiségi dolgozók között hogy megerősítse a Román Népköztársaságot! A román burzsoázia, szövetségben a földesurakkal, a felszabadulás előtti évtizedek alatt céltudatosan táplálta és fenntartotta a sovinizmust. Ennek az volt a célja, hogy eltitkolja a dolgozó nép elől a mérhetetlen szenvedések, éhezések igazi okát, hogy az egyiket és a másikat is egymás ellen uszítsa és eközben valamennyit kegyetlenül elnyomja és kizsákmányolja. Jellemző példa erre, hogy a burzsoá földesúri kormányok több mint 400 olyan törvényt és rendeletet hoztak, amelyeknek alkalmazásával a nemzetiségeket üldözték és a legelemibb szabadságjogoktól is megfosztották.De a nemzetiségek burzsoáziája is hasznosította a maga számára a nacionalista ellenségeskedést. Jellemző hogy mialatt a román nacionalisták, Mihail Popovici, Gh. Cretianu, stb. a r.v. • ‘ t ■I Dolgozó népünk szeptemberben országos ünnepségeken emlékezik meg Móricz Zsigmondról, a nagy regényíró halálának tizedik évfordulója alkalmából. Móricz Zsigmond 1926-ban hosszabb időt töltött Olaszországban s utazásáról részletes naplót írt. Az alábbiakban a nagy író útinaplójának egyik legérdekesebb részletét közöljük. • Assisiben furcsa kis kalandunk volt. El is felejtettem volna, ha Firenze rá nem dupláz... — Itt is egy, kis templom! Az alkony fényében rózsaszínű az ég. Néhány lépcsőn a templomocska főajtajához mentünk. Édes, égőszemű, apró gyereknép ácsorgott ott és feltűnő vidáman s elevenséggel oktattak ki, hogy jegyet kell váltani. — Ez az első hely Assisiben, ahol a templomba jeggyel lehet , bemenni — mondtam s letettem a pénztár ablakába a kért négy lírát. Négy líra! mi lehet itt, hogy ennyit kérnek?... A gyerekek ugrottak, boldogok voltak, rohantak, nyüzsögtek, az olasz vér forrt, pezsgett, nem ott kell bemenni,, hanem oldalt, a sekrestyén át. Egyre furcsább. Nyitják az ajtót, elszedik a jegyet, elhúznak egy széles függönyt. Koromsötét! Benézünk s felkiáltunk! — Mozi! Nagyon furcsa volt. Mozi a templomban. Épp a napokban mondtam, hogy még nem is voltunk Itáliában moziban. Dehát ha már az ember befizet, el is helyezked , s végignéztük a Tengeri farkas című filmet, amely szegény Jack London hasonló című regényéből készült, meggazdagítva egy lányalakkal és egykis erotikával. Különben minden, ahogy a moziban szokás, csak épp hogy az oltár helyén vászon. — Esküszöm, hogy Szűz Mária, a Kisjézussal! — riadt meg egyik szünetben az asszonyom. S valóban kilátszott Szűz Mária édességes szelíd arca, karján a gyermekkel, a vászon, mögött, a sötét oltáron . .. — Még ezt se kaparták le! Assisiben ez történt, kicsit tűnődtünk rajta, aztán elfeledtük. Este megérkezünk Firenzébe és végigfutunk a gyönyörű város gyönyörűségein. A felséges alkonyban a Duomon, a Signorián át az Arno-partig. Vasárnap volt, roppant tömeg nép az utcán, s a dóm hatása alatt fülledt, vallásos hangulatban járunk köztük. Vacsora után néma séta, a Santa Maria Novellában búgtak és muzsikáltak a harangok, a város a nagy múlt zenéjével zúgott. Egyszerre csak egy moziplakát megszólít. Valaki üzent rajta: egy életteljes nagy mozlszínész egészsége, ereje, az izzó ma: bementünk. Sötét volt. Már játszottak. Mikor világos lett, a feleségem felkiált. * ■ — Jézusom, ez is templom! De mennyire templom! Ez már nem volt egy fehérre meszelt helyiség, ahol csak éppen a Szűz Mária képe maradt meg, mert freskó, s nem lehetett, s kár lett volna lemeszelni. Ez egy teljesen ép és szabályszerű templom az öszszes falfestésével, csak a rámázott képeket távolították el -Szájtátva néztük. — Ez bizony nem mese. Ha valaki mondaná, soha el nem hinném. — Az oltár... Mintha csak behúzták volna vászonnal a nagy oltárképet... Az oltár helyén epianínó... Fent a jóisten arca kivágva s a helyén ventilátor... — Nézze, babám, a szentek a falon milyen szépen hallgatják a muzsikát, szinte táncolnak ... — Istenem, a mennyezeten angyalok tömege. .. Arra sötét lett és tovább folyt a mozidráma. Népi merem elmondani, mi történt. Egy Astor nevű milliárdos úr hogyan kerít hálójába egy fiatal lányt ... Borzalom. Akkor újra világos lett. Szünet. Hát ime, felettünk a pápa arcképe. XI. Pius őszentsége áldást osztó ujjakkal. Szóval őszentsége. Szóval most is templom. Csak öreganyák helyett serdületlen gyerekek a közönség nagy része. És mise helyett... Sötét lett és őszentsége, a pápa, szentesítése mellett elmondhatom, hogy arról folyt minden szó, hogy ebben a felvonásban az Astor nevű multimilliárdos birkózik a lánnyal, akit te akar teperni a díványra. Ott rögtön. Borzasztó szemek. Kéjsóvár lihegés. A lány őrült verekedése, rémülete. Váltakozó képekben a megmentő Charlie közeledik ... De elérkezik-e? Vájjon bírja-e erővel a lány?... a fehér ágy fenyeget ... Újra világos tesz, a közönség kipirult arccal, a gyerekek, a magasra fésült hajú olasz fiúk és nők... az oltáriszentség helyén a lepedő. Az ember valami káromkodást, vagy rossz viccet mond. Hallottam, mielőtt világos tesz, mindig csengetnek. Figyelmeztetik a közönséget... Kezeiket ki!. .. (A szomszéd zsebekből...) Nevetünk. A templomban. A pápa is mosolyog. Kedvesen, kedélyesen, az arcképe. Kifelé jövet, asszonykám pici, ijedt szóval, ajrka elé kapott ujjakkal felszisszent. — Itt maradt. Rámutat egy szépenifaragott, eredeti Máriaszoborra, amely ott maradt a sekrestyében, ■ helyén. Moziplakát van ráakasztva. Az utcán kellemes, hős levegő. Soká tűnődve, új érzések hullámaiban, mintha felszakadt volna Firenze fölött egy fátyol. Az utcák piszkosak, sötétek, égett vajszagúak. Szimplán építve, egészségtelenül, iszonyú zsúfoltan. Levegő-gyilkolás, megölték a földet. Kőbe takarva, a fát kiirtva, az eget falak mezsgyéjébe metélve. Sötét, gonosz, gyilkos lelkek, akik évezredekre börtönöket raktak itt. Első sóhaj: — Csőd ... Ez bizony csőd ... Az egyház Új csődje. Megbukott. Eladta a templomát a mozinak. S ezzel eladott mindent, ami elvi dolog. Még ha fel tehetne tenni, hogy elrabolták a pogányok a templomot. De ki merészel szentségtörő kézzel hozzányúlni egy templomhoz? Assisiben! Szent Ferenc hétszázéves évfordulóján! A pápa országában, ott, ahonnan dirigálják az egész kereszténység hitéletét. Ennél sokkal kisebb blaszfémiából világraszóló botrány lennie. Nem. Itt arról van szó, hogy az üzlet elérte célját. Az emberiség anyagias gondolkodása lerombolta a kegyelet oltárát. Már nincs más hátra, mint hogy a Szent Péter templomában bált rendezzenek... Firenze, 1926. augusztus 26. Mozielőadás a templomban — Móricz Zsigmond olaszországi útinaplójából — román munkásokat a magyar munkások ellen uszították, a magyar munkásokat viszont a Hegedűs Lórántok, Bethlen és Teleki grófok uszították a románok ellen, azalatt az uszítók egymás között teljes egyetértésben éltek, megosztották egymással a magyar és román munkások kizsákmányolásából szerzett profitot. Ez a mesterségesen ápolt nemzeti gyűlölködés oda vezetett, hogy a hitleristák Romániát is, Magyarországot is megfosztották szabadságától s a román nép is tapasztala a marxizmustanításának igazságát: nem szabad az a nép, amely más népeket elnyom! Éppen ezért az új alkotmánytervezet kimondja: mindenféle soviniszta megnyilvánulást, faji gyűlölködést, vagy nacionalista propagandát a törvény szigorával kell büntetni! A Magyar Autonóm Terület iparosítása A Román Népköztársaságban kialakult új élet felszabadította a nemzetiségek építő erejét s a szocializmus építésének szolgálatába állította. A nemzetiségek dolgozói odaadó hűségüket fejezik ki tetteikkel a népi demokratikus rendszer iránt s a román dolgozók oldalán harcolnak közös hazájuk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért! A szocialista munka olyan hősei mellett, mint Nicolae Vasit, Grigore Manta, ott látjuk Bálint Antalt, Karácsonyi Imrét is, akiket szeret és elismer az egész ország! A magyar munkások és szegényparasztok, akik a múltban nem tanulhattak anyanyelvükön, most a Román Népköztársaság gondoskodása folytán 318 általános iskolával, 14 műszaki középiskolával, 5 középiskolával és 6 szakiskolával rendelkeznek, amelyekben az előadásokat magyar nyelven tartják. Marosvásárhelyen egy orvosigyógyszerészeti tanintézetet létesítettek, amelyben 900 főiskolai hallgató tanul, ugyanitt van egy állami színház és még számos ,magyar nyelvű kultúrintézmény. A Román Népköztársaság célkitűzése az, hogy gazdaságilag megerősítse ezt a vidéket, amely a múlt rendszerben teljesen elhagyatott volt. Ezért az ötéves tervben erre is célra jelentős összegű beruházások történtek. Erdőszentgyörgyön villamoshőerőmű, Marosvásárhelyen egy finommechanikai gyár, egy erdőipari berendezéseket gyártó üzem, és egy szerszámgépjavító gyár épül. Mindezek a nagyszerű eredmények méginkább megnövekednek a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Területének létrehozásával. Az új alkotmány lehetővé teszi, hogy az autonóm területhez tartozó dolgozók megválasszák az államhatalom helyi szerveit. Az alkotmánytervezet 57. és 58. cikkelye kimondja, hogy a Magyar Autonóm Területen az államhatalom szerve az Autonóm Terület Néptanácsa, melyet az autonóm terület dolgozói, a Román Népköztársaság állampolgárai választanak meg. A magyar munkások, dolgozó parasztok mély hálát éreznek a román dolgozó nép iránt ezért a nemzetköziség igazi szellemében megvalósított intézkedéséért. Az új román alkotmánynak ez a nagyszerű intézkedése még inkább elmélyíti a két nép testvéri barátságát. A Magyar Astronóm Terület létrehozásával megvalósult nagy proletárköltőnk, József Attila álma, melyet a 30-as években így fogalmazott meg: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." 1952 augusztus 24. Kínai kormányküldöttség Moszkvában Az elmúlt héten Csu-En-laj külügymniszter vezetésével megérkezett Moszkvába a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. A küldöttség tagjai közt ott találjuk a népi közigazgatási tanács elnökhelyettesét, a pénzügyi és gazdasági, bizottság elnökhelyettesét, a népi forradalmi katonai tanács helyettes vezérkari főnökét, a nehézipari és a tüzelőanyagipari minisztert, a Kínai Népköztársaság légierőinek parancsnokát, a hadiflotta és a tüzérség helyettes parancsnokát, a gépipari és a postaügyi miniszter helyettessét és a Kínai . .Népköztársaság Külügyminisztériumáának több főtisztviselőjét. A kínai kormányküldöttséget Moszkva központi repülőterén Molotov elvtárs, Mikoján és Bulganyin elvtársak, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesei, Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere, Malinyin vezérezredes, Jakovlev ellentengernagy, Brajko repülőaltábornagy, Szmyilov altábornagy és a Szovjetunió számos más vezető egyénisége fogadta. A fogadásnál jelen voltak a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői, valamint India, Burma és Afganisztán szovjetunióbeli diplomáciai képviselői. A Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége azért érkezett Moszkvába, hogy még jobban elmélyítse a baráti együttműködést a két ország között és hogy megtárgyalja az ezzel kapcsolatos különböző kérdéseket — mondotta Csu-En-laj elvtárs. — Mélységes meggyőződésem, hogy a két nagy állam, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti baráti együttműködés továbbfejlesztése feltétlenül még nagyobb hozzájárulást jelent a kínai és a szovjet nép békés építő munkájához, valamint az egész földkerekség népeinek békés építőmunkájához. AZ ELMÚLT ÉVEK SORÁN jelentősen megerősödtek a Kínai Népköztársaság földművesszövetkezetei. A földművesszövetkezeti tagok száma ma már meghaladja a 106 milliót. A SPANYOLORSZÁG/ Pampolone közelében a múlt héten heves fegyveres harc folyt le a spanyol szabadságharcosok és Franco csendőrei között AZ EGYIPTOMI MUNKÁSOK hatalmas sztrájkokkal követelik a bérek emelését, a szabadságjogok biztosítását. Alexandria közelében a csendőrség a sztrájkolók közé lőtt és 12 munkást megölt, 200-at megsebesített.