Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-05 / 40. szám

. Piszán János Túr­keve, Vörös Csillag tsz., 400 forint. Horváth Gizella Ká­nyavár, földműves­­szöv. boltkezelő, 750 forint. Köteles László Túr­keve, Vörös Csillag tsz., 600 forint Paulik János Tót­komlós, tanácsal­kalmazott, 600 fo­rint. Ifj. Gyurik István Kondoros, Micsurin tsz DISZ-titkára, 600 forint. Petőházi Gábor fő­­agronómus, Zala­­lövő, állandi gazda­­ság, 2000 forint. Kecskeméti László Orosháza, Tangaz­daság, levelezőnk, 900 forintot jegy­zett. Vargia Ferenc Páka kisipari termelőszö­vetkezet, 1000 fo­rint. Szabó Elek Galga­­hévíz, földműves­szöv. ügyvezető, 1000 forint. Bek Veronka Kánya­vár, földművesszöv. dolg pzó. 7°n Sinka János Kondo­ros, földművesszöv. dolgozó, 1000 forint. k­övessük az ő példájukat T. Fekete József! Hadnagy László | Csőtő Géza Túrkeve, Tiszaigar, földmű­; Kisbér, Dózsa tsz.,­Vörös Csillag tsz., vesszöv. dolgozó,1 int.-biz. tag, 800 Szabad Föld teve-1000 forint. 1 forint. I lező, 600 forint. Lapusnyi Márton ISzász Mátér­é Kaba, sztahanovista, Tót Dő tsz 403 fo. komlós, Hengerma­lom, 850 forint. |­rint. Balogh Irén trakto­ros, Budatétényi kí­sérleti gazdaság, 650 forint. Paksi Anna Tót­komlós, Viharsarok tsz., DISZ-tag, 200 forint * A párttitkár elvtárs példát mutatott Vaja dolgozó pa­rasztsága örömmel­ fo­gadta a Harmadik Bé­kekölcsönjegyzésre való felhívást. Mindenki szí­vesen jegyzett, mert tudták, hogy a nép ál­lamának adott pénz százszorosan visszaté­rül. A kölcsönjegyzők kö­zül legelsőnek kell em­líteni Dudás Károly párttitkár elvtársait, aki valóban a falu gazdájához illően 1900 forintot jegyzett A he­lyi tanács részéről G. Sólyom Elek 1100 fo­rintot, helyettese, Ta­kács Károly és Sztrótyi Károly ÜB-titkár egyen­ként 1100 forintot ad­tak az ötéves terv ja­vára. A tsz-tagok sem ma­radtak ki a kölcsön­­jegyzésből. Én, mint MLZP ta­gjelölt 300 fo­rintot jegyeztem. An­gyal Géza elnök 300, Csuka József intézőbi­zottsági tag­­200 forin­tot jegyzett. A DISZ- tagok is példát mutat­nak. Takácsi Ottilia 500 forinttal járult a köl­csön­jegyzés sikeréhez. A pedagógusok 15 ezer 250 forintot jegyeztek összesen. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy Va­ján megértették a­ mi­ni­­sztertanács felhívá­sát. ifj. Séra Gergely, Vaja Angyal Géza Takács Ottilia G. Sólyom Elek Csuka József Ahol jól dolgoznak a népnevelők — jó az eredmény is! A mezőb­erényi dol­gozó parasztok mosta­nában minden idejüket a határban töltik. Sietni kell az őszi munkákkal! A népnevelők a földe­ken keresik fel a szor­galmasan dolgozó pa­rasztokat és ott beszél­getnek el velük a köl­­csönjegyzés jelentőségé­ről Az egyénileg dolgozó parasztok közül eddig Bobály Mihály 10 hol­das középparaszt jegy­zett a legtöbbet: 400 forintot. Schidt György tanácselnök, aki most iskolán van, táviratilag jelentette, hogy 1500 forintot jegyez. Bacsó Istvánt helyettes tanács­elnök 1200 forintot jegyzett. Máris megállapítható: ahol jól dolgoznak a népnevelők, ott kiemel­kedő az eredmény is. A mezőberényi gépállo­más 81 dolgozója 40 ezer forinttal segítette az ötéves terv mielőbbi megvalósulását. Kősze­gi György politikai megbízott jó példát mutatott a gépállomás dolgozóinak, 1300 forint fizetése mellett 2 ezer forintot jegyzett. Braun Ilona 1300, Nagy Zsu­zsa 1200, Lázár Rózsi 1000, Pauló Pál 1000, Komlódi István, közsé­günk legjobb népneve­lője 1000 forintot jegy­zett. Én 800 forintot je­gyeztem. Kevésnek tar­tom, de úgy gondolom, hogy erőmhöz képest egy téglával hozzájá­rulok ötéves tervünk sikeres befejezéséhez, a béke megvédéséhez, há­rom gyermekem boldog jövőjének biztosításá­hoz. RÉTI JÓZSEF Mezőberény, Dózsa tsz. Kőszegi György SZABADFÖLD Adni is illik a haza javára.­ A­­ békekölcsön­­jegyzés első nap­ján, reggel 8 órakor ünnepé­lyes érzéssel je­lentünk meg öt­vennégyen a ta­nácsháza nagyter­mében. Először is példa-Bertók András mutatóan mi népnevelők jegyeztünk békekölcsönt Bertók András hétgyermekes terme­lőszövetkezeti tag 200 forint jegyzése közben ezeket mondotta: „Hét gyer­mekem életét és boldog jövőjét védem kölcsönadott forintjaimmal.” Kovács Lajos állami gazdasági fejőgulyás 1100 forint békekölcsönnel erősítette országunkat. Mi, tsz-tagok, de a többi dolgozók is megértettük, hogy azért, amit idáig kaptunk ötéves tervünktől, adni is illik a haza javára. Potornai Márton tsz-tag Tiszaigaz. KÖSZÖNJÜK! A Harmadik Békekölcsön jegyzéséről annyi sok tudósítást kaptunk levele­zőinktől, hogy a levelek nagyobb ré­szét helyszűke miatt nem közölhettük ebben a számunkban. A Szabad Föld levelezői ismét bebi­zonyították, hogy hűséges külső mun­katársai a dolgozó parasztság harcos hetilapjának. Köszönjük értékes segít­ségüket. Most pedig közöljük azoknak a le­velezőinknek a nevét, akiknek beszá­molói idejében megérkeztek a szer­kesztőségbe, de már nem fértek be az újságba: Bohnyját György Kondoros, Szabó Mihályné Galgahéviz, Kiss Katalin Szentes, Sárosi Sándor Zámoly, Pöt­­hös Lajos Dejtár, Hován József Pál Kisvárda, Juhász János Mezőtúr, Anga Lajos Nekézseny, Szabó Imre Túrkeve, ifj. Tóth István Márianosztra, Ben­ics János Mohácssziget, Puskás László Debrecen, Ifj. Orosz Já­nos Mártély, Bepkő István Lé­­bény, Trembeczki Ferenc Tolcs­vai, Gyarmati Sándorné Do­boz, Tóth Károly Újkígyós, Szepesi György Kúnszentmárton, Földes Lajos Kancsorba, Földházi Ferencné Ladány­­bene, Végh Imre Tarany, Sinka János Rákócziújfalu, Jakab János Moson­­szentjános, Kiss István Kiszombor, özv. B. Tóth Sándorné Kunmadaras, Vad István Túrkeve, Zsiga Mihály Alsótekerespuszta, Virágh Júlia Sár­­bogárd, Veréb Ferenc Csány, Nagy János Orosháza, Kutas Györgyné Szen­tes, Smiri Lajos Hunya, Donka Anna Csongrád, Orbán Ferencné Kisbéra ,Gere Vilma Hejőbába, Péter Barnáné Serényifalva, Farkas Emil Magyar­falva, Polgár János Csehi, Albert An­tal Magy. 1952 október 8. Községünk vezetői jó példával járnak elől Községünk vezetői jó példával járnak elől a békekölcsön jegyzésé­ben. Fonalas János ta­nácselnök, Tóth D. Ben­jámin elnökhelyettes és Mogyorósi László ta­nácstitkár 1200—1200 forintot jegyeztek. Mi, dolgozó parasztok követtük vezetőink pél­dáját. Huber István hét­­holdas dolgozó paraszt, akinek 5 gyereke van, 500 forintot jegyzett. Méhes Józsefné 400 fo­rintot adott kölcsön ál­lamunknak. Jómagam 200 forintot jegyeztem. Négy szép gyermekem van. Közü­lük Erzsi lányom Kecs­keméten tanul, a tanító­képzőben, ahová a múlt­ban egyszerű paraszt­­lány létére nem jutha­tott volna. Államunk ennyire megkönnyíti gyermekeink tanulását. A mostani jegyzésem­mel csak csekély részét terjeszthetem­ le mind­annak, amivel államunk­nak s a pártnak tarto­zom életünk jobbrafor­­dításáért és azért, hogy békében, háborítatlanul dolgozhatunk magunk és gyermekeink javára. Rávai Sándor Szerük Fonalas János Rávai Sándor és családja Mogyorósi László A békekölcsön jegyzésnél is megmutattuk: nem kívánjuk vissza a régi világot! Most a béke­kölcsönjegyzés­nél is megmutat­tuk: nem kíván­juk vissza­ a régi embervásárt, ami­kor hajnali 2 órai­­kor már a gondi­­sarkon vártuk, Kósa Sándorné hogy jőn-e a kulák nézni a kapánkat és a fogunkat, el tudjuk-e rágni a munkánkért járó száraz kenyeret. Paja János 7 gyermekes családapa, aki 10 évig volt katona és fogoly 600 forintot jegyzett a hazánkért, békénk megerősítéséért. Bakos Pál 78 éves tszcs-tag 130 munkaegységet teljesí­tett eddig, most 200 forintot jegyzett. Csákó János 75 éves, de ő is jegyzett 200 forintot. Németh József 8 családos mezőőr, 700 forintot adott országunk építésére. Községünk tanácselnöke, Kósa Sán­dor, aki közülünk való munkás,­­ fe­lesége most is itt dolgozik a tszcs-ben, jó példával járt elől: 3000 forintot jegyzett. Felesége 500 forintot Urbán Julcsi, aki a múltban kulák­­nál dolgozott beteg édesanyjával együtt, mint gazdasági cseléd, most pedig tszcs-nk legkiválóbb munkása, 400 forintot jegyzett. Magam is 40­0 forintot jegyeztem. Dudás József Nagykőrös, Szabadság tszcs. ­ Gépek felhasználásával, veszteség nélkül takarítsuk be a cukorrépát A Jarmosenkó-féle fejeléssel 8—12 százalékkal növeljük a répa súlyát Elérkezett a cukorrépa betakarításá­nak az ideje. A betakarítást a cukor­gyárak által megadott ütemterv szerint kell végezni. A szedést végezhetjük erre a célra készített keskenylemezű répa­szedő ásóval, vagy kétágú répaszedő villával. A kéziásásnál az ásót közel a répához függőlegesen és mélyen nyomjuk a földbe s egy feszítő mozdu­lattal lazítsuk fel a répát. A répa szedésének ez a módja azon­ban rendkívül nehéz, ezen felül lassú is. Ezért ahol csak lehetséges, répa­­szedő kombájnokat alkalmazzunk. A szedést lényegesen meggyorsítja, ha a közönséges egyes­ eike gerendelyére meghajlított csoroszlyát vagy kormány­lemez nélküli ekefejet szerelünk, s azt úgy járatjuk a répasorok alatt, hogy a répa gyökerét ne vágjuk el. Az így fellazított répákat kézzel könnyen ki lehet emelni a földből. Jobb munkát végez a közönséges ekére szerelhető úgynevezett villám ekefej, amelynek acélujjai nemcsak meglazítják, hanem ki is forgatják a répasorokat. A sopronhorpácsi kutató­telep kísérletei azt mutatják, hogy ez­zel­ az egyszerű berendezéssel naponta egy kát, hold répát könnyen fel lehet szedni. Ugyanakkor sokkal kevesebb répa törik bele a földbe, mint a kézi szedésnél. A kiszedett répát gondosan tisztít­suk meg a rátapadt földtől. Utána a Jarmosenko-féle módszerrel, közvetle­nül a levelek alatt egy vágással fejel­jük le. A fejelés akkor helyes, ha vá­gás után mintegy 3 cm átmérőjű vá­gási felület marad a répán. A fej­részen található levélcsonkokat, rügye­ket a kés fokával távolítsuk el. Egy­úttal a répa farkát is vágjuk le úgy, hogy a metszési felület 2 filléresnél na­gyobb ne legyen. A Jarmosenko-féle fejeléssel 8—12 százalékkal növeljük a cukorgyárba szállítható répa súlyát. Ugyanakkor azt is elérjük,, hogy a répa a kisebb vágási felület folytán tárolásra alkal­masabbá válik. - " A megtisztított és lefejelt répát rakjuk kupacokba. A ku- . nacok helyét előző­lg simítsuk el, hogy göröngyök ne keveredhessenek a répa közé. Ha a ku­­pacok azonnali el­­szállítását nem le­­het megoldani, le­m­­­éllel gondosan za­v­­arjuk be a felsze­di észfi­dett répát. Ezzel a­­ kiszáradást akadá­lyozzuk meg és fagy ellen is védjük a termést. Ha a répát szedés után nyomban nem tudjuk a cukorgyár­nak átadni, hord­ál­juk k*-a­ tábláról köves út vagy me­­fs­zei vasút mellé és * ott rakjuk össze 120—150 centi ma­gas prizmába. A prizma oldalait földeljük be, a tetejét ''pedig kukoricaszárral takarjuk, így a répánk nem szárad ki, nem fagy meg és nem vagyunk kitéve, hogy az esős idők beálltával a felázott talajon kín­lódva, féltehérrel járjanak a fogatok. Rakodásnál mindig gombos villát használjunk, amely nem sérti meg a répát. Gondoljunk a répafáblán visszama­radó leveles répafej gyors betakarítá­sára is. Egy mázsa leveles répafej kb. 25 liter tej előállításához szükséges tápanyagot tartalmaz. A leveles répa­fejet a szedéskor úgy kezeljük, hogy az a földdel ne szennyeződhessen, mert az állatok gyomrába kerülő föld erős hasmenést és bélhurutot okoz. Amit a répafejből zölden, illetve­­frissen nem tudunk megetetni, azt silózzuk be. Dotrovszid István, a sopronhorpácsi kísérleti gazdaság tudományos munkatársa

Next