Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-18 / 16. szám
Ahol ma emeletes házak között a technika gépcsodáinak ezerféle változata teszi könnyebbé, kényelmesebbé életünket: ahol traktorok szántanak, kombájnok csépelnek; ahol boltokban vásárolhatjuk, meg a húst, tejtermékeket, ruházatunkat — ott kb. 15—20 ezer évvel ezelőtt őseink kőszerszámokkal dolgoztak. Reggeltől estig kellett vadászniok, hogy betevő falatjukat megkeressék. Elképzelhető ezek után, mennyire megkönnyítette volna az ősember életét, ha fő táplálékát, a húst a háziállatok húsából tudja biztosítani. Tudományos eszközökkel ma új, termelékenyebb háziállatokat tudunk kitenyészteni a meglévő fajtákból. * Ezt igazolja a közismert kosztromai szarvasmarha és még sok más az utóbbi évtizedekben kitenyésztett magastermelékenységű állatfajta. De hogyan végezték a tenyésztést a kőkorszakban, amikor még csak vadállatok álltak az ember rendelkezésére? Az ember első háziállatát, a kutya ősét azért tartotta fogságában, hogy sikertelen vadászat esetén hússzükségletét biztosítsa. Amikor észrevette, hogy a ragadozók közeledtét a kutya mindig csaholással jelzi és ezzel segítségére van, nem fogyasztotta a kutya húsát, hanem meghagyta, tenyésztette és tanyahelye védelmére idomította. A nagyvadakat viszont már nem egyedenként, hanem csoportosan háziasította. Eleinte csak azért őrizte őket, hogy időnként étkezéséhez húst nyerjen belőlük később az állatok megszelídültek, megszokták az ember jelenlétét. Ekkor azonban még nem váltak háziállatokká. Háziállatokról abban az esetben beszélhetünk, amikor emberi munkával, az állatok életmódjának megváltozása következtében úgy átalakul szervezetük és ösztöneik kifinomulnak, hogy most már a vadon körülményei között biztosan elpusztulnának. A háziállatok szervezetében történő változások külalakjukban is kimutathatók. Például míg a vadállatok alakja, színe, mérete egy bizonyos fokon belül azonos, addig a háziállatok alakban, színben és méretben a legváltozatosabbak. A kurtafarkúság, csonkaszarvúság, a megrövidült, elkeskenyedett álkapcsok , a háziasítás bélyegei, éppen úgy, mint a göndörszőrűség és gyapjasság is, amely a bőr szerkezete megváltozásának eredménye. Ezeket a változásokat az ember úgy érte el, hogy a fogságban tartással, mozgási és párzási szabadság korlátozásával megváltoztatta az állatok életfeltételeit, körülményeit és ezzel szervezetét és ösztöneit is. Minek alapján ismerjük az ősháziasítást és annak körülményeit? E kérdésre ma már — ha nem is teljesen — választ tudunk adni. Az ősi háziasításról bizonyítékaink vannak. Ezek egy részét a megkövesedett csontok képezik, másrésze a barlangok falára, agyagedényekre karcolt rajzok, amelyekkel háziállatokat ábrázoltak, valamint fél- és teljes domborművű szobrocskák. A későbbiek folyamán írásos bizonyítékaink is vannak, végül az összehasonlító bonctan tudománya segítségével a mai házi- és vadállatok szervezete közötti különbségeket, hasonlóságokat meg tudjuk ismerni és következtetni tudunk kapcsolataikra. A mezopotámiai és egyiptomi maradványok bizonyítéka szerint az ember első háziállata a kutya volt. Mintegy 13—15 ezer évre tehető, amióta háziállatként szerepel, ősei a farkasok voltak. Először Délkelet- Ázsiában háziasították, onnan került Ausztráliába, ahol elvadult utódját a dingól ma is ismerjük. Valószínű, hogy még régebben sakálvér is keveredett a kutyákéba, sőt az egyiptomi kutyákat sakálfarkasból tenyésztették ki. Az ember különböző célokra — vadász, juhász, házőrző stb. — mintegy 300 kutyafajtát tenyésztett kiaz idők folyamán. Másik legősibb háziállatunk a juh, amelynek kilencezeréves maradványait Elő-Ázsiában találták. Ezt az ázsiai mufflonból háziasították, majd később, kb. négyezer éve, az európai mufflonból, amely majdnem teljesen kiszorította az előbbi juhot. Eleinte csak húsáért és bőréért, később pedig gyapjáért tenyésztettek ki eddig 150 fajtát. A kecske fiatalabb házifaj, kb. 4500 éves. Több vadfajtából háziasították, először az előázsiai pödröttszarvú vadkecskéből, később a kardszarvú bezoár kecskéből, majd a galíciai vadkecskéből, amely a legelterjedtebb. A kecskéken — eltekintve a szarvak változatosságától, néhányfajta jól tejelő voltától — igen kevéssé látszik meg a háziasítás hatása, míg a juhok göndör, dús gyapja az emberi tenyésztő munka eredménye. A szarvasmarhát nyolcezer évvel ezelőtt Dél-Ázsiában és Európában egymástól függetlenül az ott élő őstulkokból tenyésztették ki. Először csak igavonásra, később tejelés céljából, majd húsáért lett az ember egyik legfőbb háziállata. Ennek megfelelően az igavonó hasonlít legjobban ősére, amely izmos, karcsú, jólfutó állat volt, míg a húsmarha eltér tőle, rövid zömök testével, vékonycsontú, hatalmas izomzatú alkatával. Legjobban a magyar szarvasmarha (magyar ökör) őrizte meg az őstulokhoz való hasonlatosságát. A házi szamarat 6—7 ezer éve, a lovat mintegy 4—5 ezer éve háziasították. A szamarat Észak-Afrikában, a núbiai sivatagban élő vadszamárból szelídítették meg, a lovat Észak-Ázsia és Európa területén élő vadlovakból tenyésztették ki. Eredetük még nem teljesen tisztázott, a sok keveredés miatt az is nehezen állapítható meg, hogy melyik fajta, melyik őstől ered. Egy azonban bizonyos, hogy az ázsiai kis zömök vadlovak nem ősei lovainknak — mint ahogy azt még évekkel ezelőtt egyes kutatók állították — hanem valamely háziasított fajtának elvadult utódai. A lovat először csak hátaslónak használták és ilyen minőségben komoly szerepe volt az egyiptomi, aszszír és görög rabszolgatársadalmak háborúiban. Később fogták csak igába, szintén hadászati célból, amint ezt a kb. 3500—4000 éves egyiptomi feljegyzések igazolják. Nem térhetünk ki itt részletesebben minden háziállat eredetére, ezért a többit csak megemlítjük, így például házidisznónk az európai, északafrikai és ázsiai vaddisznótól származik, a macskát hatezer évvel ezelőtt a núbiai macskából szelídítették meg Egyiptomban és Kréta szigetén, ahol szent állatként tisztelték. A nyulat időszámításunk első felében Spanyolországban tenyésztették ki az üregi nyúlból, onnan került Olaszországon át Európába, majd a föld többi részébe. A madarak közül a tyúkot négyezer éve háziasították az indiai bankivatyúkból, a galambot a szirti galambból kb. ötezer éve szelídítették meg s mintegy 60 díszfajtát tenyésztettek ki eddig. A lúd háziasítása régebbi a tyúkénál és először a kínai hattyúludat, később az európai szürke vad ludat honosították meg háziállatként. A kacsát a görög és római korokban háziasították a tőkésrécéből, melyet mint Vénusz istennő madarát, vallásos kultuszból tartották háznál Az ember tehát — anélkül, hogy tudományosan ismerte volna a megváltoztatásfeltételeit — komoly eredményt ért el a háziasításban. Csak egy példát erre: míg a bankivaryúk évente 1—10 tojást, rak, addig a házityúk évente 900, sőt esetenkint többet is tojik. Ma már azonban a világon tudományos állattenyésztés folyik, amely mindössze 100—150 éves. Az utóbbi évtizedekben kétségtelenül a Szovjetunió tudományos állattenyésztői értek el legnagyobb sikereket ezen a téren. Az aszkániai juh kitenyésztése közismert, amelyben egyesül a hús és a gyapjútermelékenység; az ukrajnai fehérhús- és zsírsertés, valamint a kosztromai szarvasmarhatenyésztése is kiváló, ez utóbbi a világ legjobb tejelő tehene, amellett táplálékértékesítése is a legmagasabb. Sokkal kevésbbé ismertek a jelenlegi háziasítási kísérletek. A Szovjetunió vadaskertjeiben, főleg Aszkánia-Novában nagyméretű háziasítás folyik. Eddig sikerült három antilopfaj csordáinak szaporítását elérni s kilátás van arra, hogy ezeket háziasítani tudják. Komoly kísérletek folynak a Belső-Ázsiában és az Altáji vidékeken élő tulokféle jak és szarvasmarha keresztezésére is. A jak igen jól bírja a hideget s belőle akarják kitenyészteni sarkvidéki viszonyoknak megfelelő szarvasmarhát. E két állat kereszteződik ugyan, de ritkán hoz szaporodóképes utódokat. E tulajdonságokat kell megváltoztatnia a tudománynak. Új, prémes állatokat, coboly- és platinarókát a szovjet kutatók már 30 éve tudnak szaporítani. Előrehaladott kísérletek folynak a hód háziasítására is. Ezek csak példák, de bepillantást engednek abba a munkába, amelyet a szovjet kutatók a micsurini biológia alapján végeznek. S ezek a kísérletek egyben utat is mutatnak a haladó tudomány és gyakorlat számára az állattenyésztésben: hogyan lehet az állatokat megváltoztatni s a tudományt ezzel is előbbre vinni a helyes úton a népek jólétének fokozása érdekében. Biró Sándor, az IsmeretterjesztőTársulat biológiai szakosztályának fő előadója. Hogyan lettek a vadállatok háziállatokká? 6 Szabad Ioli? Ki hallotta$ Ő . . ..hogy a föld lakd! mintegy 1500-féle nyelven beszélnek. A nyelvek elterjedtségét tekintve a magyar a 29. helyen áll. . . . hogy a középkorban sokszor az állatokat is bíróság elé állították. Így 1286-ban Párizsban máglya- Halálra ítéltek egy disznót, mert megevett egy kisgyermeket! . . . hogy a Horthy-rendszer idején az 5 holdon aluli birtokok 53 százaléka volt eladósodva. Minden holo kisparaszti földre 463 penge adósság nehezedett. . . . hogy a részeg ember azért fagy meg előbb, mint a józan, mert a szesz hatására az agy hőszabályozóképessége megbénul. • . . hogy a 11 ezer lakos d Jlszfényszáru községben 1942-ben 92 rádió volt, most pedig 1960 a rádiókészülékek száma. . . . hogy a föld felületének 71 százalékát víz borítja, és csak a többi 29 százaléka szárazföld. • • . hogy játékoskedvű emberek összeállíthatnak olyan mondatokat, amelyek visszafelé olvasva is ugyanazt jelentik: Íme egy ilyen mondat: „Kitűnő vör rokonok orrtövön ütik”. .. . hogy a Napba a leggyorsabb repülőgép 20 év alatt jutna el, a legközelebbi csillagig azonban már 5 millió évig tartana az út. . . . hogy a középkorig az emberek keréknélküli ,,lengőckével” művelték a földet. , Ezt az ekét kézterével kellett megfelelő magasságban tartani, ezért a szántás nagyon fáradságos és hosszadalmas volt. • • , hogy a Horthy-rendszerben az Eszterházy hercegnek 196 ezer hold, az egri érseknek 90 ezer hold, a kalocsai érseknek 66 ezer hold, Pallavicin őrgrófnak 56 ezer hold földje volt. Ugyanakkor 1 millió 100 ezer falusi ember egy talpalatnyi földet sem mondhatott magáénak! . . . hogy minden emberi ujjlenyomatnak legalább 100 jellegzetessége van. Ezért ahhoz, hogy két ember ujjlenyomata megegyezzék, mind a 100 jellegzetességnek az ujj ugyanazon részén kell lennie. . . . hogy egy nyolctagú család 40.320 féle sorrendben ülhet le az asztalhoz . .. . . . hogy az első osztrák —magyar válogatott labdarúgómérkőzés 52 évvel ezelőtt volt, és akkor az osztrákok győztek 5:0-ra. ■ A labdarúgók elvesztették a „jászsági rangadót", de a sakkozók kiköszörülték a csorbát - Élénk sportélet Jászjákóhalmán . Aki szombaton délután végigsétál Jászjákóhalmán, nem is kell nagyon kinyitnia a szemét ahhoz, hogy észrevegye: ebben a faluban élénk sportélet folyik. A kultúrházban pattog a ping-pong labda, a főutcán fiatal lányok röplabdahálót visznek, az egyik ház tornácán pedig száradnak a tisztára mosott lila-fehér labdarúgómezek, a vasárnapi futballmérkőzés ,,kellékei". Tehetséges labdarúgók és elmaradhatatlan szurkolók Persze, amit a felületes szemlélődés csak sejtet, azt annál jobban lehet látni a labdarúgópályán. Vasárnap éppen a szolnok megyei másodosztályú bajnokság „jászsági rangadóját“ játszották Jászjákóhalmán: a helyi csapat a jászapáti labdarúgókat látta vendégül Volt ott izgalom, lelkesedés — legalább akkora, mint a budapesti Népstadionban, az osztrák-magyar „B“ válogatottak küzdelmén. Csakhogy itt a nézőközönséget nem ezrekben mérik, mindöszsze százakban... De hangerőben ez is megteszi a magáét. Néha perceken át zúg a bíztatás: — Hajrá lilák!!! Jászjákóhalmán sok a „Dózsa“szurkoló, ezért választotta a helyi sportkör a lilaszínű mezt. No, de a bíztatás nem a meznek szól, hanem a tehetséges fiatal játékosoknak. Különösen népszerű közöttük Lukácsi József, a tizenhét esztendős középcsatár, akinek „bombaerejű“ lövései vannak és tavaly igen előkelő helyet szerzett magának a megyei gólrekorderek ranglistáján. A csapat másik „gólzsákja" Eperjessy István, a balösszekötő, s mellette még nagyon szeretik a szurkolók Fodor Gyulát, a „kullancsot", a védelem oszlopát. Általában minden játékos a helybeliek szívéhez nőtt. Ezért keresik fel olyan odaadóan minden alkalommal a futballpályát. Vannak itt olyan elmaradhatatlan szurkolók, mint Lukácsi bácsi a helybeli tsz tagja, Urbán Sándor kisiparos, Fejes Béla, a tsz bognára (vagy ahogyan, itt, a Jászságban hívják: „kollárja") és Horváth János bácsi. — Öröm az ilyen, lelkes közönség előtt játszani — mondja róluk az egyik labdarúgó, Hegyi Laci. — Szeretik a sportot, sokszor, ha idegenben szereplünk, oda is elkísérnek bennünket. Ki autóbusszal, ki szekérrel, ki meg gyalog. Nem sajnálják a fáradságot. S ehhez, főleg a futballbírók, hozzáteszik, hogy: „tárgyilagos és sportszerű a jászjákóhalmi közönség". Még akkor is, ha csalódottan kell elhagynia a pályát, mint most vasárnap, amikor hosszú évek óta először a jászjákóhalmiak vereségével végződött a „jászsági rangadó". Azért a helybeliek nem keserednek el nagyon, hiszen az eddigi sikerek (háromszor nyerték meg a ,,Jász-kupát", egyszer a járási bajnokságot és tavaly is jól szerepeltek a megyei bajnokságban) arról tanúskodnak, hogy csak múló „betegségben" szenvedett vasárnap a csapat. Meg aztán más vigasztalás is akad. Mert nemcsak futballcsapata van a jászjákóhalmi sportkörnek, hanem sakkcsapata is. Az pedig biztosan vezet a járási bajnokságban. A Wellner, Fejes K. Farkas, Révfy, Fejes B. László összeállítású együttes tíz mérkőzésből eddig csak egyet vesztett el. A legutolsó bajnoki találkozón a 17 éves Nagy Gyuszi is szót kapott. Kiderült, hogy ragyogó tehetség: valamennyi játszmáját megnyerte . . . Mit kívánnak a jászjákóhalmiak ? — Ezenkvül még asztalitenisz- és röplabdaszakosztályunk van — mondja Révfy Imre, a sportkör intézője — A ping-pongosok soraiból három csapatot is ki tudunk állítani. Igen tehetségesek az asztaliteniszezőink, a férfiak közül Lukácsi József, a nők közül Csipe Mária és Bartos Ida a legjobb. Mégsem tudjuk versenyszerűen űzni sem az asztaliteniszt, sem a röplabdázást. — Miért? — Azért, mert a járási sportbizottság az idén valahogyan megfeledkezett ezekről a sportokról, nem írt ki bajnokságot. Pedig a mieink nagyon szeretnének versenyezni... Más kívánságuk is van a jászjákóhalmiaknak. Szeretnék körülkeríteni a futballpályájukat és öltözőt építeni a pálya közelében. Aztán atlétikai felszerelés, meg atlétikai edző is kellene, mert ehhez nincs hozzáértő ember a faluban. Ezek a kívánságok főleg anyagi eszközökön múlnak. Igaz, most már jobb anyagi helyzetbe került a sportkör, mert éppen a múlt héten érkezett a járástól az első pénzküldemény: 4100 forint. Ezenkívül a helybeli gépállomás, a földművesszövetkezet és a két ktsz most már rendszeresen a sportkör rendelkezésére bocsátja sportalapját. Aztán a tagdíjak, a műsoros estek és az otthon játszott mérkőzések bevétele is pénzt hoz a „konyhára". De sok a kiadás is, ezért kellene még több anyagi támogatást adni a sportkörnek, hogy meginduljon az atlétikai élet. A sportkör az idén már tett egy lépést a sport fejlesztésének útján: megkezdte a rendszeres foglalkozást a kis úttörőkkel. Különösen a futballba kapcsolták be őket, nevelik a jövő Puskás öcsijeit. De a helybeliek még többet várnak tőlük. Szeretnék, ha más sportágakat is fellendítenének, sokoldalú sportolókká tennék a sportköri tagokat. Akkor több siker elé nézhetnének. És a futballcsapatot is egyre kevesebbszer érné a vasárnapihoz hasonló „baleset".: a Eszéki Gyula HIRDETÉSEK Kézttíárí©», kártolószalag, kefe kapható: Bori József. Kispest, Mészáros Lőrinc-u. 13. XVII. kerületi Kossuth-zsabéren,egy megbízható családot, » tehenészetbe fejősnek. Lakást biztosiMegvennélük egy gépesített bognárfelszerelést. Üzemképes, másfélcolos öntöző-szivattyú benzinmotorral eladó: Nagy Lajos kertész, Rákoskeresztúr. Pozsony u. 2. Eladó egy jókarban lévő, használt Neszerméretű nyelvkeretes alsószíjhajtásos mézpergető: Bodó István Cece. Alig használt 15 literes sziisztettő pépemet eladnám? Lovidán János Balatonkenese. Petőfi-u 3. Falusi ház tizenhatezerért eladó. Pérskomlói fővonalnál: Balogh. Vásárosdombó 27. Egy tengeriüttes gép és 4 méhkaptár eladó: Gáli Imre. Kishegyes 28. tanya.. Keresek egy darab lókarban lévő 24 kalapácsos darálót ármegjelöléssel és bővebb leírással. Cím: Duró Béni Püspökladány, Sztálin u. 29. Sertésnásztort keresünk május 1-re. Fizetés kollektív szerződés szerint, vagy megegyezés alapján természetben. Ingyenes gázfűtéses lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen. Legeletési bizottság, Bánokszentgyörgy, Zala m. Eladó egy S—5 kSe-os benzinmotor szivattyú felszereléssel és egy 140 tojásos csibekeltető. Ifj. Kiss Gergely, Békés, IX. ker. 32. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, tanácsok, méhészetek! Későn virágzó, gyorsnővé sít, tüdőszínű, egyéves kiültetésre alkalmas akáccsemeték (Robinia dubla) kaphatók: darabonként 150 fillér, 100 darab 100 forint. Készlet 1500 drb. Aczél Béla Pusztaföldvár. 25—30 lóerős benzin vagy nyeraolalmat ért daráló meghajtásához vásárolunk. Árajánlatokat a szerecsenyi földművesszövetkezet címére kérjük. Szőlőnk ványokat, hasat gyökeresre s erőket minden fajtában rendelhet: Kiss Bertalannál, Abasár. Háromszáz forint Tatalmat kap az a személy, aki márc. 13-án elkóborolt vadászkutyám nyomára vezet. Erre külön felkérem a rendőrséghez tartozó személyeket és vadásztársaimat is. A kutya ismertetőidő:: Dönci névre hallgat, barnaszinff. telógós kajla füle van, első és hátsó lábánál a törzs babos pántos, mind a négy lába babos, kb. 8—10 centimétres csonka farka van. Értesítést kérem ifj. Nagy Ferenc. Pusztaszer címre küldeni. * A komáromi Szántó Béla tstállni eladásra 350 főcskaképességi muharmagot, valamint 40 g kölesmagot egyben, vagy kisebb tételekben is. Egy 18-as kétcsőrt! vadiszentre adó: Juhász Illés, Izsák, Gedeon dűlő. M család méh eladó: Andrási József Hercegszántó, Tanya. 3—4 lóerős benzin varróvocsolatmétert és egy szalagfűrészt megvételre keresek. Lovász Miklós Fábiánháza. Erdőtelek. Fizet 5 vendégnek menne szerény igényt, idős pedagógusnő gazdálkodó, vagy erdész családhoz. Szives ajánlatot Luzsánszkynénak, Budapest, VII., Damjanich u. 36. Korakápoarta, karfiol, késel scarfiol, eted fehér paprika, tüzdeletlen ezer drb 100 forint. Szállít utánvéttel Kovács Károly Kunágota. Tanya 8. Negyven mázsa szomszakna Mesterházi községben, 3.5x4 méteres szétszedhető padlásos, belül szuhatórvakolásos faépület Somlóhegyen eladó. Dénes István Celldömölk, Arany János utca. Virág és konyhakerti palánták, máskát*, Canna, Chrysan,hemum és évelőkről részletes árjegyzéket küld: Bárányi kertészet, Cegléd. Főszerfsztet berendezés, pent és mázsa eladó. Rákospalota, Bethlen u. 43. Lakatosné, Szövőket, szövőtanulókat azonnal felvesz Hazai Pamutszövőgyár. Bp. IV. Baross u 99. Jelentkezés munkaügyi osztályon minden nap 11—1 óráig. A Fővárosi Csatornázási Művek mélyépítési munkára kubikosokat és segédmunkásokat felvesz. Vidéki dolgozók részére munkásszállást, napi 6 forint különélés! pótlékot és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet V. Március 15-től 3. munkaügyi osztály. Sertépe tető vályúkat betonból gyárok?% ?— 1.20—, 1.40— és 2.40 méteres hosszakban. Megrendelhető: TM 4. sz. repülőteremgyár Lábatlan, Komárom megye. Férfi munkaerőket lábatlan üzemünkbe (Budapesttől 56 km) felveszünk. Üzemi étkezés és modern munkásszálló biztosítva. Jelentkezés: 4. sz. Épületelemgyár. Bp. Dohány u. 5. reggel 8-kor. Budapesti állandó munkára kubikos és férfi segédmunkásokat felveszünk. Munkásszállást, munkaruhát adunk, családfenntartóknak napi 10 forint különélési pótlékot fizetünk. A felutazás vasúti költségét alkalmaztatás esetén visszatérítjük. Négyhetenként haza és visszautazási vasúti költségét viseljük. Jelentkezés: Budapest, V. Belgrád rkp. 13—15. Fővárosi Útépítő Vállalat, munkaügyi osztályán. Budapesti munkára kőműveseket és segédiszunkásokat felveszünk. Tiszta szállás, fürdő díjtalan, napi háromszori bőségesség elsőrendű minőségű étkezés forint 7.30-ért. Uj munka, jó kereseti lehetőség. Cím: 43/3. sz. Építőipari Vállalat, Budapest, XIV. ker. Thököly út 131. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár állandó munkára keres szerkezeti lakatost, géplakatost, gyakorlott villanyhegesztő és villanyszerelő férfi szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet Bp., Vill., Asztalos Sándor u. 9. Munkaerőgazdálkodáson. Postai lófogatú Szállítási Vállalat (Budapest, XIV., Hungária körút 46—50) fogaton, minőségben lóhoz értő munkaerőket keres. Havibér: 580— 750 forintig. Téli, nyári teljes egyenruha felszerelés díjmentesen biztosítva. Kedvezményes ebédeltetésből, valamint szállásról a vállalat saját telepén gondoskodik. Rugónélküli sérvkötő, nagysérveknél rugóval kombinált is, lúdtalpbetét, haskötő, díjtalan méretvételi ismertető. Pátos László, V., Néphadsereg u. 3. (Fálk Miksa utcai) Telefon: 310—661. Kőműveseket és kőművesek mellé segédmunkásokat budapesti munkára felvesz a 12/7 Segédipari Vállalat. Jelentkezés V. Báthory u. 12. II. emelet. Munkaerőgazdálkodás. Vidékieknek szállást biztosítunk, a felutazás költségét megtérítjük. Kertgondozó Vállalat nagybudapesti feorvkahelyre felvesz férfi, női szak- és segédmunkásokat gyümlölcs, a gondozási, kertépítési és földmunkára. Jelentkezés reggel 7— fél 9-ig. Kecskeméti utca 1. sz. alatti munkaügyi osztályon. Elektromos motorok tekercselése. Indítók, kapcsolók, ellenállások javítása, Simon, Budapest, XIII. Mautner Sándor u. 182. Ajfajta, hétnélküli tökmastot bocsátunk a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok rendelkezésére. A töktermelést a termelők saját céljaikra felhasználhatják, csupán a magtermésre tartunk igényt. Kérjük, hogy mag igényüket a Növényolajmagfeldolgozó Egyesüléshez, Budapest, V., Nádor u. 24. bejelenteni szíveskedjenek. Benzin vagy nyersolajüzezéti motort 13— 25 lóerőig vízszivattyúkat áramfejlesztőket egyen- és váltóáramra vásárolunk. Cím: Pest—Szoknok megyei Borforgalmi Vállalat, Budapest, XIII. Makarenko u. 17.