Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-18 / 16. szám

Ahol ma emeletes házak között a technika gépcsodáinak ezerféle válto­zata teszi könnyebbé, kényelmesebbé életünket: ahol traktorok szántanak, kombájnok csépelnek; ahol boltokban vásárolhatjuk, meg a húst, tejterméke­ket, ruházatunkat — ott kb. 15—20 ezer évvel ezelőtt őseink kőszerszá­mokkal dolgoztak. Reggeltől estig kellett vadászniok, hogy betevő falat­jukat megkeressék. Elképzelhető ezek után, mennyire megkönnyítette volna az ősember életét, ha fő táplálékát, a húst a háziállatok húsából tudja biz­tosítani. Tudományos eszközökkel ma új, ter­melékenyebb háziállatokat tudunk ki­­tenyészteni a meglévő fajtákból. * Ezt igazolja a közismert kosztromai szarvasmarha és még sok más az utóbbi évtizedekben kitenyésztett ma­gastermelékenységű állatfajta. De hogyan végezték a tenyésztést a kő­korszakban, amikor még csak vadál­latok álltak az ember rendelkezésére? Az ember első háziállatát, a kutya ősét azért tartotta fogságában, hogy sikertelen vadászat esetén hússzükség­letét biztosítsa. Amikor észrevette, hogy a ragadozók közeledtét a kutya mindig csaholással jelzi és ezzel segít­ségére van, nem fogyasztotta a kutya húsát, hanem meghagyta, tenyésztette és tanyahelye védelmére idomította. A nagyvadakat viszont már nem egye­denként, hanem csoportosan háziasí­­totta. Eleinte csak azért őrizte őket, hogy időnként étkezéséhez húst nyer­jen belőlük­ később az állatok megsze­lídültek, megszokták az ember jelen­létét. Ekkor azonban még nem váltak háziállatokká. Háziállatokról abban az esetben beszélhetünk, amikor emberi munkával, az állatok életmódjának megválto­zása következtében úgy átalakul szervezetük és ösztöneik kifinomulnak, hogy most már a vadon körülményei között biztosan elpusztul­nának. A háziállatok szervezetében történő változások külalakjukban is kimutatha­tók. Például míg a vadállatok alakja, színe, mérete egy bizonyos fokon belül azonos, addig a háziállatok alakban, színben és méretben a legváltozato­sabbak. A kurtafarkúság, csonkaszarvú­­ság, a megrövidült, elkeskenyedett ál­kapcsok , a háziasítás bélyegei, éppen úgy, mint a göndörszőrűség és gyap­jasság is, amely a bőr szerkezete meg­változásának eredménye. Ezeket a vál­tozásokat az ember úgy érte el, hogy a fogságban tartással, mozgási és pár­zási szabadság korlátozásával megvál­toztatta az állatok életfeltételeit, kö­rülményeit és ezzel szervezetét és ösz­töneit is. Minek alapján ismerjük az ősházia­sítást és annak körülményeit? E kér­désre ma már — ha nem is teljesen — választ tudunk adni. Az ősi háziasításról bizonyítékaink vannak. Ezek egy részét a megkövese­dett csontok képezik, másrésze a bar­langok falára, agyagedényekre karcolt rajzok, amelyekkel háziállatokat ábrá­zoltak, valamint fél- és teljes dombor­művű szobrocskák. A későbbiek folya­mán írásos bizonyítékaink is vannak, végül az összehasonlító bonctan tudo­mánya segítségével a mai házi- és vadállatok szervezete közötti különb­ségeket, hasonlóságokat meg tudjuk ismerni és következtetni tudunk kap­csolataikra. A mezopotámiai és egyiptomi ma­radványok bizonyítéka szerint az ember első háziállata a kutya volt. Mintegy 13—15 ezer évre tehető, amióta háziállatként szerepel, ősei a farkasok voltak. Először Délkelet- Ázsiában háziasították, onnan került Ausztráliába, ahol elvadult utódját a dingól ma is ismerjük. Valószínű, hogy még régebben sakálvér is keveredett a kutyákéba, sőt az egyiptomi kutyá­kat sakálfarkasból tenyésztették ki. Az ember különböző célokra — vadász, juhász, házőrző stb. — mintegy 300 kutyafajtát tenyésztett ki­­az idők folyamán. Másik legősibb háziállatunk a juh, amelynek kilencezeréves maradvá­nyait Elő-Ázsiában találták. Ezt az ázsiai mufflonból háziasíto­tták, majd később, kb. négyezer éve, az európai mufflonból, amely majdnem teljesen kiszorította az előbbi juhot. Eleinte csak húsáért és bőréért, később pedig gyapjáért tenyésztettek ki eddig 150 fajtát. A kecske fiatalabb házifaj, kb. 4500 éves. Több vad­fajtából háziasí­tották, először az előázsiai pödrött­­szarvú vadkecskéből, később a kard­­szarvú bezoár kecskéből, majd a galí­ciai vadkecskéből, amely a legelterjed­tebb. A kecskéken — eltekintve a szarvak változatosságától, néhányfajta jól tejelő voltától — igen kevéssé lát­szik meg a háziasítás hatása, míg a juhok göndör, dús gyapja az emberi tenyésztő munka eredménye. A szarvasmarhát nyolcezer évvel ezelőtt Dél-Ázsiában és Európában egymástól függetlenül az ott élő ős­tulkokból tenyésztették ki. Először csak igavonásra, később tejelés céljá­ból, majd húsáért lett az ember egyik legfőbb háziállata. Ennek megfelelően az igavonó hasonlít legjobban ősére, amely izmos, karcsú, jólfutó állat volt, míg a húsmarha eltér tőle, rövid zö­mök testével, vékonycsontú, hatalmas izomzatú alkatával. Legjobban a ma­gyar szarvasmarha (magyar ökör) őrizte meg az őstulokhoz való hason­latosságát. A házi szamarat 6—7 ezer éve, a lovat mintegy 4—5 ezer éve háziasí­tották. A szamarat Észak-Afrikában, a núbiai sivatagban élő vadszamárból szelídítették meg, a lovat Észak-Ázsia és Európa területén élő vadlovakból tenyésztették ki. Eredetük még nem teljesen tisztázott, a sok keveredés miatt az is nehezen állapítható meg, hogy melyik fajta, melyik őstől ered. Egy azonban bizo­nyos, hogy az ázsiai kis zömök vad­lovak nem ősei lovainknak — mint ahogy azt még évekkel ezelőtt egyes kutatók állították — hanem valamely háziasított fajtának elvadult utódai. A lovat először csak hátaslónak használták és ilyen minőségben ko­moly szerepe volt az egyiptomi, asz­­szír és görög rabszolgatársadalmak háborúiban. Később fogták csak igá­ba, szintén hadászati célból, amint ezt a kb. 3500—4000 éves egyiptomi fel­jegyzések igazolják. Nem térhetünk ki itt részletesebben minden háziállat eredetére, ezért a többit csak megemlítjük, így például házidisznónk az európai, északafrikai és ázsiai vaddisznótól származik, a macskát hatezer évvel ezelőtt a núbiai macskából szelídítették meg Egyiptom­ban és Kréta­ szigetén, ahol szent ál­latként tisztelték. A nyulat időszámí­tásunk első felében Spanyolországban tenyésztették ki az ü­regi­ nyúlból, on­nan került Olaszországon át Európá­ba, majd a föld többi részébe. A madarak közül a tyúkot négyezer éve háziasították az indiai bankivatyúkból, a galambot a szirti galambból kb. ötezer éve sze­lídítették meg s mintegy 60 díszfajtát tenyésztettek ki eddig. A lúd házia­sítása régebbi a tyúkénál és először a kínai hattyúludat, később az európai szürke vad ludat honosították meg háziállatként. A kacsát a görög és ró­mai korokban háziasították a tőkés­­récéből, melyet mint Vénusz istennő madarát, vallásos kultuszból tartották háznál Az ember tehát — anélkül, hogy tu­dományosan ismerte volna a megvál­toztatás­­feltételeit — komoly ered­ményt ért el a háziasításban. Csak egy példát erre: míg a bankivaryúk évente 1—10 tojást, rak, addig a házi­tyúk évente 900, sőt esetenkint többet is tojik. Ma már azonban a világon tudomá­nyos állattenyésztés folyik, amely mindössze 100—150 éves. Az utóbbi évtizedekben kétségtelenül a Szovjet­unió tudományos állattenyésztői értek el legnagyobb sikereket ezen a téren. Az aszkániai juh kitenyésztése közis­mert, amelyben egyesül a hús és a gyapjútermelékenység; az ukrajnai fehérhús- és zsírsertés, valamint a kosztromai szarvasmarhatenyésztése is kiváló, ez utóbbi a világ legjobb tejelő tehene, amellett táplálékértékesítése is a legmagasabb. Sokkal kevésbbé ismertek a jelenlegi háziasítási kísérletek. A Szovjetunió vadaskertjeiben, főleg Aszkánia-Novában nagyméretű háziasítás folyik. Eddig sikerült három antilopfaj csor­dáinak­­ szaporítását elérni s kilátás van arra, hogy ezeket háziasítani tud­ják. Komoly kísérletek folynak a Belső-Ázsiában és az Altáji vidékeken élő tulokféle jak és szarvasmarha ke­resztezésére is. A jak igen jól bírja a hideget s belőle akarják kitenyészteni sarkvidéki viszonyoknak megfelelő szarvasmarhát. E két állat keresztező­dik ugyan, de ritkán hoz szaporodóké­pes utódokat. E tulajdonságokat kell megváltoztatnia a tudománynak. Új, prémes állatokat, coboly- és platina­­rókát a szovjet kutatók már 30 éve tudnak szaporítani. Előrehaladott kí­sérletek folynak a hód háziasításá­ra is. Ezek csak példák, de bepillantást engednek abba a munkába, amelyet a szovjet kutatók a micsurini biológia alapján végeznek. S ezek a kísérletek egyben utat is mutatnak a haladó tu­domány és gyakorlat számára az állat­­tenyésztésben: hogyan lehet az állato­­kat megváltoztatni s a tudományt ez­zel is előbbre vinni a helyes úton a népek jólétének fokozása érdekében. Biró Sándor, az Ismeretterjesztő­­Társulat biológiai szakosztályának fő­ előadója. Hogyan lettek a vadállatok háziállatokká? 6 Szabad I­oli? Ki hallotta$ Ő . . ..hogy a föld lakd! mintegy 1500-féle nyelven beszélnek. A nyelvek elter­jedtségét tekintve a magyar a 29. helyen áll. . . . hogy a középkorban sokszor az állatokat is bí­róság elé állították. Így 1286-ban Párizsban máglya- Halálra ítéltek egy disznót, mert megevett egy kisgyer­meket! . . . hogy a Horthy-rend­szer idején az 5 holdon aluli birtokok 53 százaléka volt eladósodva. Minden holo kisparaszti földre 463 penge adósság nehezedett. . . . hogy a részeg ember azért fagy meg előbb, mint a józan, mert a szesz hatá­sára­ az agy hőszabályozó­­képessége megbénul. • . . hogy a 11 ezer lakos d Jlszfényszáru községben 1942-ben 92 rádió volt, most pedig 1960 a rádiókészülékek száma. . . . hogy a föld felületé­nek 71 százalékát víz bo­rítja, és csak a többi 29 százaléka szárazföld. • • . hogy játékoskedvű emberek összeállíthatnak olyan mondatokat, amelyek visszafelé olvasva is ugyan­azt jelentik: Íme egy ilyen mondat: „Kitűnő vör roko­nok orrtövön ütik”. .. . hogy a Napba a leg­gyorsabb repülőgép 20 év alatt jutna el, a legköze­lebbi csillagig azonban már 5 millió évig tartana az út. . . . hogy a középkorig az emberek keréknélküli ,,len­­gőckével” művelték a földet. , Ezt az ekét kézterével kel­lett megfelelő magasságban tartani, ezért a szántás na­gyon fáradságos és hossza­dalmas volt. • • , hogy a Horth­y-rend­szerben az Eszterházy her­cegnek 196 ezer hold, az egri érseknek 90 ezer hold, a kalocsai érseknek 66 ezer hold, Pallavicin­ őrgrófn­ak 56 ezer hold földje volt. Ugyanakkor 1 millió 100 ezer falusi ember egy talpa­latnyi földet sem mondha­tott magáénak! . . . hogy minden emberi ujjlenyomatnak legalább 100 jellegzetessége van. Ezért ahhoz, hogy két ember ujj­lenyomata megegyezzék, mind a 100 jellegzetesség­nek az ujj ugyanazon részén kell lennie. . . . hogy egy nyolctagú család 40.320 féle sorrendben ülhet le az asztalhoz . .. . . . hogy az első osztrák —magyar válogatott labda­rúgómérkőzés 52 évvel ez­előtt volt, és akkor az oszt­rákok győztek 5:0-ra. ■ A labdarúgók elvesztették a „jászsági rangadót", de a sakkozók kiköszörülték a csorbát - Élénk sportélet Jászjákóhalmán . Aki szombaton délután végigsétál Jászjákóhalmán, nem is kell na­gyon kinyitnia a szemét ahhoz, hogy észrevegye: ebben a faluban élénk sportélet folyik. A kultúrházban pat­tog a ping-pong labda, a főutcán fia­tal lányok röplabdahálót visznek, az egyik ház tornácán pedig száradnak a tisztára mosott lila-fehér labda­rúgómezek, a vasárnapi futball­mérkőzés ,,kellékei". Tehetséges labdarúgók és elmaradhatatlan szurkolók Persze, amit a felületes szemlélő­dés csak sejtet, azt annál jobban le­het látni a labdarúgópályán. Vasár­nap éppen a szolnok megyei másod­­osztályú bajnokság „jászsági rang­adóját“ játszották Jászjákóhalmán: a helyi csapat a jászapáti labdarúgó­kat látta vendégül Volt ott izgalom, lelkesedés — legalább akkora, mint a budapesti Népstadionban, az oszt­rák-magyar „B“ válogatottak küz­delmén. Csakhogy itt a nézőközön­séget nem ezrekben mérik, mindösz­­sze százakban... De hangerőben ez is megteszi a magáét. Néha perce­ken át zúg a bíztatás: — Hajrá lilák!!! Jászjákóhalmán sok a „Dózsa“­­szurkoló, ezért választotta a helyi sportkör a lilaszínű mezt. No, de a bíztatás nem a meznek szól, hanem a tehetséges fiatal játékosoknak. Kü­lönösen népszerű közöttük Lukácsi József, a tizenhét esztendős középcsa­tár, akinek „bombaerejű“ lövései vannak és tavaly igen előkelő he­lyet szerzett magának a megyei gól­rekorderek ranglistáján. A csapat másik „gólzsákja" Eperjessy István, a balösszekötő, s mellette még na­gyon szeretik a szurkolók Fodor Gyulát, a „kullancsot", a védelem oszlopát. Általában minden játékos a helybeliek szívéhez nőtt. Ezért ke­resik fel olyan odaadóan minden al­kalommal a futballpályát. Vannak itt olyan elmaradhatatlan szurkolók, mint Lukácsi bácsi a helybeli tsz tagja, Urbán Sándor kisiparos, Fejes Béla, a tsz bognára (vagy ahogyan, itt, a Jászságban hívják: „kollárja") és Horváth János bácsi. — Öröm az ilyen, lelkes közönség előtt játszani — mondja róluk az egyik labdarúgó, Hegyi Laci. — Sze­retik a sportot, sokszor, ha idegen­ben szereplünk, oda is elkísérnek bennünket. Ki autóbusszal, ki sze­kérrel, ki meg gyalog. Nem sajnál­ják a fáradságot. S ehhez, főleg a futballbírók, hoz­záteszik, hogy: „tárgyilagos és sport­szerű a jászjákóhalmi közönség". Még akkor is, ha csalódottan kell el­hagynia a pályát, mint most vasár­nap, amikor hosszú évek óta először a jászjákóhalmiak vereségével vég­ződött a „jászsági rangadó". Azért a helybeliek nem kesered­nek el nagyon, hiszen az eddigi si­kerek (háromszor nyerték meg a ,,Jász-kupát", egyszer a­ járási baj­nokságot és tavaly is jól szerepeltek a megyei bajnokságban) arról tanús­kodnak, hogy csak múló „betegség­ben" szenvedett vasárnap a csapat. Meg aztán más vigasztalás is akad. Mert nemcsak­ futballcsapata van a jászjákóhalmi sportkörnek, hanem sakkcsapata is. Az pedig biztosan vezet a járási bajnokságban. A Well­ner, Fejes K. Farkas, Révfy, Fejes B. László összeállítású együttes tíz mérkőzésből eddig csak egyet vesz­tett el. A legutolsó bajnoki találko­zón a 17 éves Nagy Gyuszi is szót kapott. Kiderült, hogy ragyogó te­hetség: valamennyi játszmáját meg­nyerte . . . Mit kívánnak a jászjákóhalmiak ? — Ezenkvül még asztalitenisz- és röplabdaszakosztályunk van — mondja Révfy Imre, a sportkör intézője — A ping-pongosok sorai­ból három csapatot is ki tudunk állítani. Igen tehetségesek az asztali­teniszezőink, a férfiak közül Lu­kácsi József, a nők közül Csipe Mária és Bartos Ida a legjobb. Mégsem tudjuk versenyszerűen űzni sem az asztaliteniszt, sem a röplab­dázást. — Miért? — Azért, mert a járási sportbi­zottság az idén valahogyan megfe­ledkezett ezekről a sportokról, nem írt ki bajnokságot. Pedig a mieink nagyon szeretnének versenyezni... Más kívánságuk is van a jász­­jákóhalmiaknak. Szeretnék körül­keríteni a futballpályájukat és öltö­zőt építeni a pálya közelében. Aztán atlétikai felszerelés, meg atlétikai edző is kellene, mert ehhez nincs hozzáértő ember a faluban. Ezek a kívánságok főleg anyagi eszközökön múlnak. Igaz, most már jobb anyagi helyzetbe került a sportkör, mert éppen a múlt héten érkezett a já­rástól az első pénzküldemény: 4100 forint. Ezenkívül a helybeli gépál­lomás, a földművesszövetkezet és a két ktsz most már rendszeresen a sportkör rendelkezésére bocsátja sportalapját. Aztán a tagdíjak, a műsoros estek és az otthon játszott mérkőzések bevétele is pénzt hoz a „konyhára". De sok a kiadás is, ezért kellene még több anyagi támo­gatást adni a sportkörnek, hogy meg­induljon az atlétikai élet. A sportkör az idén már tett egy lépést a sport fejlesztésének útján: megkezdte a rendszeres foglalkozást a kis úttörőkkel. Különösen a fut­­ballba kapcsolták be őket, nevelik a jövő Puskás öcsijeit. De a hely­beliek még többet várnak tőlük. Szeretnék, ha más sportágakat is fellendítenének, sokoldalú sporto­lókká tennék a sportköri tagokat. Akkor több siker elé nézhetnének. És a futballcsapatot is egyre ke­vesebbszer érné a vasárnapihoz ha­sonló „baleset".: a Eszéki Gyula HIRDETÉSEK Kézttíárí©», kártolószalag, kefe kapható: Bori József. Kispest, Mészáros Lőrinc-u. 13. XVII. kerületi Kossuth-zsa­béren,egy meg­bízható családot, » tehenészetbe fejősnek. Lakást biztosiMegvennélük egy gépe­sített bognárfelszerelést. Üzemképes, másfélcolos öntöző-szivattyú benzinmotorral eladó: Nagy Lajos kertész, Rákoskeresztúr. Pozsony­ u. 2. Eladó egy jókarban lévő, használt Neszer­méretű nyelvkeretes alsószíjhajtásos méz­pergető: Bod­ó István Cece. Alig használt 15 literes szi­isztettő pé­pemet eladnám? Lovidán János Balaton­kenese. Petőfi-u 3. Falusi ház tizenhatezerért eladó. Pérs­komlói fővonalnál: Balogh. Vásárosdombó 27. Egy tengeriütte­s gép és 4 m­éhka­ptár el­adó: Gáli Imre. Kishegyes 28. tanya.. Keresek egy darab lókarban lévő 24 ka­lapácsos darálót ármegjelöléssel és bővebb leírással. Cím: Duró Béni Püspökladány, Sztálin­ u. 29. Sertésnásztort keresünk május 1-re. Fize­tés kollektív szerződés szerint, vagy meg­egyezés alapján természetben. Ingyenes gázfűtéses lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen. Legel­e­tési bizottság, Bánokszentgyörgy, Zala m. Eladó egy S—5 kSe-os benzinmotor szi­vattyú felszereléssel és egy 140 tojásos csi­­bekeltető. Ifj. Kiss Gergely, Békés, IX. ker. 32. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, tanácsok, méhészetek! Későn virágzó, gyors­­nővé sít, tüdőszínű, egyéves kiültetésre alkal­mas akáccsemeték (Robinia dubla) kaphat­ók: darabonként 150 fillér, 100 darab 100 forint. Készlet 1500 drb. Aczél Béla Puszta­földvár. 25—30 lóerős benzin vagy nyeraola­lmat ért daráló meghajtásához vásárolunk. Árajánla­tokat a szerecsenyi földművesszövetkezet cí­mére kérjük. Szőlőnk ványokat, hasat gyökeresre s erő­ket minden fajtában rendelhet: Kiss Berta­lannál, Abasár. Háromszáz forint Tatalmat kap az a sze­mély, aki márc. 13-án elkóborolt vadászku­tyám nyomára vezet. Erre külön felkérem a rendőrséghez tartozó személyeket és vadász­­társaimat is. A kutya ismertetőidő:: Dönci névre hallgat, barnaszinff. telógós kajla füle van, első és hátsó lábánál a törzs ba­bos pántos, mind a négy lába babos, kb. 8—10 centimé­tres csonka farka van. Érte­sítést kérem ifj. Nagy Ferenc. Pusztaszer címre küldeni. * A komáromi Szántó Béla tst­állni el­adásra 35­0 fő­csk­aképességi­ muharmagot, valamint 40 g kölesmagot egyben, vagy ki­sebb tételekben is. Egy 18-as kétcsőrt! vadiszentr­e adó: Juhász Illés, Izsák, Gedeon dűlő. M család méh eladó: Andrási József Her­cegszántó, Tanya. 3—4 lóerős benzin varr­óvocsolatmétert és egy szalagfűrészt megvételre keresek. Lo­vász Miklós Fábiánháza. Erdőtelek. Fizet 5 vendégnek menne szerény igényt, idős pedagógusnő gazdálkodó, vagy erdész családhoz. Szives ajánlatot Luzs­ánszkyné­­nak, Budapest, VII., Damjanich­ u. 36. Kora­­kápoarta, karfiol, késel scarfiol, et­ed fehér paprika, tüzdeletlen ezer drb 100 forint. Szállít utánvéttel­ Kovács Károly Kunágota. Tanya 8. Negyven mázsa szomszakna Mesterházi községben, 3.5x4 méteres szétszedhető pad­­lásos, belül szuh­atórvakolásos faépület Somlóhegyen eladó. Dénes István Celldö­­mölk, Arany János utca. Virág és konyhakerti palánták, máskát*, Canna, Chrysan,hemum és évelőkről részle­­tes árjegyzéket küld: Bárányi kertészet, Ceg­­léd. Főszerfsztet berendezés, pent és mázsa el­adó. Rákospalota, Bethlen­ u. 43. Lakatosné, Szövőket, szövőtanulókat azonnal felvesz Hazai Pamutszövőgyár. Bp. IV. Baross­ u 99. Jelentkezés munkaügyi osztályon minden nap 11—1 óráig. A Fővárosi Csatornázási Művek mélyépí­tési munkára kubikosokat és segédmunká­sokat felvesz. Vidéki dolgozók részére mun­kásszállást, napi 6 forint különélés! pótlé­kot és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkez­­ni lehet V. Március 15-től 3. munkaügyi osztály. Sert­épe tető vályúkat betonból gyárok?% ?— 1.20—, 1.40— és 2.40 méteres hosszakban. Megrendelhető: TM 4. sz. repülőteremgyár Lábatlan, Komárom megye. Fér­fi m­u­n­k­a­er­őket lábatlan­ üzemünkbe (Budapesttől 56 km) felveszünk. Üzemi ét­kezés és modern munkásszálló biztosítva. Jelentkezés: 4. sz. Épületelemgyár. Bp. Do­­hány­ u. 5. reggel 8-kor. Budapesti állandó munkára kubikos és férfi segédmunkásokat felveszünk. Munkás­­szállást, munkaruhát adunk, családfenntar­tóknak napi 10 forint különélési pótlékot fi­zetünk. A felutazás vasúti költségét alkal­maztatás esetén visszatérítjük. Négyheten­ként haza és visszautazási vasúti költségét viseljük. Jelentkezés: Budapest, V. Belgrád rkp. 13—15. Fővárosi Útépítő Vállalat, mun­kaügyi osztályán. Budapesti munkára kőműveseket és se­gédisz­un­kásokat felveszünk. Tiszta szállás, fürdő díjtalan, napi háromszori bőségesség elsőrendű minőségű étkezés forint 7.30-ért. Uj munka, jó kereseti lehetőség. Cím: 43/3. sz. Építőipari Vállalat, Budapest, XIV. ker. Thököly út 131. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár ál­landó munkára keres­­ szerkezeti lakatost, géplakatost, gyakorlott villanyhegesztő és villanyszerelő férfi szakmunkásokat és se­­gédmu­nkásokat. Jelentkezni lehet Bp., Vill., Asztalos Sándor­ u. 9. Munkaerőgazdálkodá­­son. Postai lófogatú Szállítási Vállalat (Buda­pest, XIV., Hungária körút 46—50) fogaton, minőségben lóhoz értő munkaerőket keres. Havibér: 580— 750 forintig. Téli, nyári teljes egyenruha felszerelés díjmentesen biztosítva. Kedvezményes ebédeltetésből, valamint szál­lásról a vállalat saját telepén gondoskodik. Rugónélküli sérvkötő, nagysérveknél rugó­val kombinált is, lúdtalpbetét, haskötő, díj­talan méretvételi ismertető. Pá­tos László, V., Néphadsereg­ u. 3. (Fálk Miksa utcai) Telefon: 310—661. Kőműveseket és kőművesek mellé segéd­munkásokat budapesti munkára felvesz a 12/7 Segédipari Vállalat. Jelentkezés V. Báthory­ u. 12. II. emelet. Munkaerőgazdál­­kodás. Vidékieknek szállást biztosítunk, a felutazás költségét megtérítjük. Kertgondozó Vállalat nagybudapesti feorv­kahelyre felvesz férfi, női szak- és segéd­munkásokat gyüml­ölcs, a gondozási, kertépí­tési és földmunkára. Jelentkezés reggel 7— fél 9-i­g. Kecskeméti­ utca 1. sz. alatti mun­­ka­ügyi osztályon. Elektromos motorok tekercselése. Indítók, kapcsolók, ellenállások javítása, Simon, Bu­dapest, XIII. Mautner Sándor­ u. 182. Ajfajta, hétnélküli tökmastot bocsátunk a termelőszövetkezetek és az állami gazdasá­gok rendelkezésére. A töktermelést a ter­melők saját céljaikra felhasználhatják, csu­pán a magtermésre tartunk igényt. Kérjük, hogy mag igényüket a Növényolajmagfeldol­­gozó Egyesüléshez, Budapest, V., Nádor­ u. 24. bejelenteni szíveskedjenek. Benzin vagy nyersolajüzezéti motort 13— 25 lóerőig vízszivattyúkat áramfejlesztőket egyen- és váltóáramra vásárolunk. Cím: Pest—Szoknok megyei Borforgalmi Vállalat, Budapest, XIII. Makarenko­ u. 17.

Next