Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 5. szám

52*530 #'a*3k képes a—ILIT . ■ ^fJBIICTéV/aii*IsfcJ X. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM. ÁI«,% 60 FILLÉR 1954 JANUÁR 31. ****^^■—■iiiim iiiiiihaii mi ■ -mi ■■■ ■ in .^iw—i jószándékkal, közös akarattal A dolgozó parasztok mindenfelé az országban falugyűlésekre jönnek össze, hogy a község legjobb gaz­dái közül megválasszák, a termelési bizottság tagjait. Megbeszélik azt is, mi a legsürgősebb teendő a köz­ségben, hogyan fogjanak hozzá a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításához. Határozatokat hoznak, javasla­tok, viták hangzanak el ezeken a falugyűléseken. Mindenki lelkesedve igyekszik hozzáadni valamit a kö­zös tervekhez, igyekszik előbbre se­gíteni a mezőgazdasági termelés ügyét. De bármennyit beszélnénk is a határozatról, bármilyen szépeket is mondanánk róla, az önmagától nem valósul meg. Az állam segítsége mellett a dolgozó parasztok száz­ezreinek tevékenységei, szorgalmas munkája is kell hozzá, hogy az ed­diginél több teremjen földjeinken, nagyobb jövedelme legyen a terme­lőnek, több kenyér, tej, hús, zsír jusson az ország ellátására. A határozat végrehajtása már megkezdődött. Az állam megtette a magáét. Nagy Imre elvtárs, a mi­nisztertanács elnöke éppen a napok­ban számolt be az országgyűlés előtt arról, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett eddig a mező­­gazdasági termelés fellendítéséért, s milyen segítséget kap a mező­­gazdaság ezután. Az 1953. év má­sodik felében a mezőgazdaságban a közvetlen beruházások összege több mint 70 százalékkal haladta meg az előző félévit. De ez még csak a kez­det. Az elkövetkező időben még na­gyobb mértékben érezheti dolgozó parasztságunk az állam segítő ke­zét. A dolgozó parasztságon a sor, hogy éljen a lehetőségekkel, hogy okosan, minden lehetőségre felfi­gyelve, saját erejét hozzáadva a legjobban használja fel az állam segítségét. A termelés növelésére minden községben, minden állami gazdaságban és szövetkezeti gazda­ságban megvannak az adottságok. Ezek az adottságok különbözőek le­hetnek: egyik helyen az öntözéses gazdálkodás létesítésére, másik he­lyen szőlő- és gyümölcstelepítésre, vagy a mezőgazdászi termelés más ágainak kifejlesztésére van még mód. Mindezek megvalósításánál nem támaszkodhatunk csupán az állam segítségére. Dolgozó parasztságunk a saját erejével, kezdeményezésével se járuljon hozzá a mezőgazdaság nagyszerű programmjának megva­lósításához. Igen sok olyan közép­paraszt van, akinek a gazdálkodás­ban több évtizedes tapasztalata van. Nagy értéket jelentenek ezek a ta­pasztalatok. Ne rejtsük tehát véka alá, hanem használjuk fel azokat a köz javára.. A mindenki, aki úgy érzi, hogy hozzá tud járulni ötletével, ja­vaslatával a termelés megjavításá­hoz, mondja el bátran véleményét, hadd terjedjen el az egész község­ben vagy az egész országban is. Az értékes tapasztalatok, a jó módszerek elterjesztésében igen fontos szerepe van a Szabad Föld levelezőinek is, írjanak levelezőink arról, hogy községükben milyen he­­lyi kezdeményezések születtek, ho­gyan segítik elő községükben a ha­tározat végrehajtásának sikerét. Nagy segítséget adnak ezzel újsá­gunknak, a dolgozó parasztság heti­lapjának abban, hogy minél jobban elősegítse a határozat megvalósítá­sát. Persze nem kell mindig valami „nagy” dolgokra gondolni, ha a ter­méseredményeink növeléséről van szó. A legapróbb munkák gondos, szakszerű elvégzése is fontos csa­varja, elmaradhatatlan része a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozat végrehajtásának. Igen helyesen magyarázzák ezt meg a túrkevei Vörös Csillag üzemi párt­szervezeténe­k népnevelői, akik ezek­ben a napokban arra is mozgósí­tanak, hogy idejében ki kell javítani az ekéket, boronákat, vetőgépeket és más eszközöket, szerszámokat, hogy a legelső alkalmas tavaszi napon teljes erővel megkezdhessék a tava­szi munkát. Kenyérgabona vetéseinkre az idő­járás a múlt őszön kedvezőtlen volt. Ám a tiszasasi Rákóczi termelőszö­vetkezetben úgy tartják, hogy nincs rossz időjárás, csak rossz gazda van. És ez a megállapítás mindenütt igaz. A tiszasasi Rákóczi termelő­­szövetkezetben nagy megnyugvással figyelik, hogy őszi búzavetésük, amely az ősszel nedvesség hiánya miatt nem ti­d­ott kikelni — a hó­takaró alatt már szépen zöldel. Hozzá is fogtak rögtön, hogy segít­senek az erősödésben a zsenge ve­tésnek: érett istállótrágyával — amihez hozzágyűjtötték a baromfi­­trágyát is — megkezdték a fejtrá­gyázást. Gál Sándor, a kunszent­mártoni Rákóczi termelőszövetkezet agronómusa javasolta ezt a mód­szert a tiszasasiaknak, de felfigyelt rá a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, amely most azon se­rénykedik, hogy az egész járásban átvegyék ezt az őszi vetések ápolá­sában bevált hasznos módszert. De bármilyen más termelési tapaszta­letről vol­­­a szó,­­igen­ forrtok, hogy az minél hamarabb, minél szélesebb körben közkinccsé váljék. Pártszervezeteink, tanácsaink és a termelési bizottságok figyeljenek fel minden olyan új módszerre, jó­szándékú javaslatra, amely a mező­gazdasági termelés ügyét előbbre viszi, még akkor is, ha kisebb jelen­tőségűnek látszik az. Karoljanak fel minden ilyen helyi kezdeménye­zést és indítsanak mozgalmat, hogy a bevált jó módszereket a községben minden gazda átvegye. A maradiság elleni harc, a régi szokásokhoz való ragaszkodás, a közöny megtörése sokszor nem könnyű feladat, de nem is lehetet­len. Elsősorban pártszervezeteink tagjainak, a kommunistáknak kell türelmes, meggyőző szavakkal és példamutatással harcolniok az újért, a jobbért. Ez a kettő bármilyen csö­könyösséget i­s megtör s így vált­hatnak ki egy-egy hasznos elgondo­lás nyomán valóságos társadalmi megmozdulást. Szép példája ennek az az eset, amely nemrégen Tisza­­bőn történt. Tiszabőn sokat beszél­tek arról, hogy egy útszakaszt tár­sadalmi munkával ki kellene ja­vítani. De a beszéd csak be­széd maradt mindaddig, míg V­incze István párttitkár a fogatá­val meg nem kezdte a kőtörmelék és a téglahulladék hordását. Először úgy látszott, hogy magára marad, ebben a munkában. De hamarosan befogott Gazsó István és Bara­nyi Mihály is, s néhány óra múlva már 60 fogat hordta az útjavításhoz szükséges anyagokat. .. De számtalan példát lehetne még említeni, hogy egy-egy községben hogyan válik eggyé a dolgozó pa­rasztok ereje és akarata a mező­­gazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megvalósításában. Szerte az országban mindenütt szebbnél-szebb tervek, elgondolások születnek. A termelési bizottságok, helyi tanácsok s elsősorban a párt­­szervezetek, karolják fel ezeket a jó­­ kezdeményezéseket. A szocializmust a nép építi, a mezőgazdasági pro­gramoi megvalósítása is elsősorban magának a parasztságnak a jó munkáján, lelkesedésén, helyes kez­deményezésein múlik. Január 21-én, a múlt héten csü­törtökön délelőtt 1­1 órekor új'' ülés­szakra ült össze az országgyűlés. Az ülésszakot Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitottal meg, majd Darabos Iván, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára szá­molt be az Elnöki Tanács működésé­ről,­ melyet a most megnyitott és a múlt év július 4-én berekesztett or­szággyűlés közti időben fejtett ki. Többi között megemlítette, hogy a két ülésszak közti időben az Elnöki Ta­nács 19 rendeletet­ alkotott. A csütörtöki ü ü­lésen Erdei Ferenc igazságügyminiszter benyújtotta a Az idei népgazdasági terv — mon­dotta Szalai Béla a többi között — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi,­­ októberi és decemberi határozatain, meg a kor­mányprogramol céljain alapul. Ezek a határozatok a nép életszínvonalának emelését teszik gazdaságpolitikánk legfőbb céljává és ennek megvalósí­tása érdekében a népgazdaságban jelentős átcsoportosításokat kell vég­rehajtani. Az átcsoportosítások már a múlt évben megkezdődtek s ennek eredményeként megváltozott a beru­házások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a* teljes beruházási terv­ből 43,3 százalékig­ *US százalékra -*.­­ * é­v­r­a .......rura és egészségvédelmi beruházások része­sedése 6,1 százalékról 9,6 százalékra emelkedett. A kormány gazdasági program­­­jának a végrehajtása terén a múlt év második felében megtettük az első lépéseket, de az új célo­k megvalósí­tására való átállás a maga teljes egészében csak 1954-ben történik meg. A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fo­gyasztási alap részesedése 75 száza­lékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni fo­gyasztása 58 százalékról 70 százalék­ra növekszik), a felhalmozás részese­dése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasz­tásának megfelelően a kiskereskedel­mi áruforgalom mintegy 20 százalék­kal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfele­lően 1954-ben 1953-hoz képest mint­egy 4,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva két százalékkal csökken, a fogyasztási cikkek terme­lése pedig 16 százalékkal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az el­múlt öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik ebben az esz­tendőben. A terv biztosítja a mező­­gazdaság gyors fejlődésének feltéte­lét. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra emelkedik, mintegy a duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, va­gyis az 1953. évinél mintegy három milliárddal alacsonyabban. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszo­nyítva jelentősen csökken ,ugyanakkor a mezőgazdasági, valamint az egész­ségügyi és munkavédelmi beruházá­sok összege növekszik. Jóval több la­kás épül. Közoktatási, tudományos és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Szalai Béla elvtárs­ megemlítette azt is, hogy 1954-ben megindul a munka az ország legnagyobb beruhá­zása, a Sztálin Vasmű első termelő üzemeiben is. Azt is hangsúlyozta, hogy rendet kell teremteni a mezőgazdasági gép­­alkatrészek gyártásánál. A már meg­lévő traktorok, cséplőgépek és kom­Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város és községgazdál­kodási minisztérium fel­állításáról szóló törvényjavaslatokat. Ugyanekkor Házi Árpád az Állami Ellenőrző Központ elnöke benyúj­totta a lakosság bejelentéseinek el­intézéséről szóló törvényjavaslatot. A pénteki ülésen Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársaik vezetésével meg­jelentek a kormány tagjai és a kül­földi országok számos diplomáciai képviselője. Az ülésen Szálát Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal el­nöke ismertette az 1954-­ évi nép­gazdasági tervet, bajnok kihasználása 20—30 száza­lékkal növekedhet, ha a gépipar a megrendelt alkatrészeket időben, szál­lítja­. Mint a­z ipar fontos feladatát említette meg, hogy műtrágyából és növényvédőszerekből a tavalyinak kö­rülbelül másfélszeresét kell a mező­gazdaság részére biztosítani Több mint 3 milliárd forint a mezőgazdaság fejlesztésére Ezután ismertette a mezőgazdaság fő feladatait is. Az 1954. évi terv biztosítja* a mezőga­zdaság fejlődésé­nek anyagi feltételeit — mondotta.. — A terv szerint a közvetlen mező­­gazdasági­ beruházsorkra* , több mint 3 és negyedmll­iárd forintot irányozunk elő, az össz­­beruházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai ter­melésiből és importból 5077 traktort kap, jóval többet mint a­z elmúlt év­ben; ekéből, tárcsából is többszörösét kapja, mint az elmúlt évben. A me­zőgazdaság beruházásai között sze­repel 720 motoros permetezőgép is, ami az 1953. évi mennyiség nyolc­szorosa. A terv szerint az egyénileg dol­gozó parasztságot el kell látni mező­­gazdasági szerszámokkal, kisebb gé­pekkel, műhrágtrával, növényvédősze­­rekkel. Az év folyamán 12.700 ekét, 12.000 koronát, s több mint 14 ezer permetezőgépet hoz forgalomba a belkereskedelem. Kizárólag az egyé­nileg dolgozó parasztság használatá­ra mintegy 85 ezer tonna műtrágyát biztosítanak. Ugyancsak biztosítják a rézgálic-szükségletet is. A helyi tanácsok feladatainak rö­vid ismertetése után a kereskedelmi forgalom nagyarányú növekedéséről beszélt Szakai Béla. Ezzel kapcsolat­­­ban kiemelte, hogy ebben az évben mind a parasztság, mind pedigg a vá­rosi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhatnak építőanyagot családi házak építéséhez. Beszéde befejező részében a Terv­hivatal elnöke fokozott takarékos­ságra, odaadó, gondos, lelkes munká­ra hívta fel a figyelmet. Nagy taps­sal fogadott beszédéhez többen hozzá­szóltak, majd az országgyűlés a terv­ről szóló ismertetést tudomásul vette. Ezután áttértek a lakosság bejelen­téseinek elintézéséről szóló törvény­javaslat tárgyalására. kell állapítani azonban, hogy a szer­vek egy része még nem foglalkozik megfelelően a lakosság bejelentései­nek, észrevételeinek intézésével és ezzel fékezik a­ nép kezdeményező ere­jének teljes kibontakozását. Az állami szervekhez igen -jelentős mennyiségű bejelentés érkezik, s ezért fontos, hogy a törvény ki­mondja: az államigazgatás, az államhata­lom helyi szerveinek, valamint a gazdasági szerveknek vezetői sze­mélyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett és a felügye­letük alá rendelt szervek a lakos­ság bejelentéseivel lelkiismerete­sen foglalkozzanak. Azért, hogy e bejelen­tések és észrevé­telek ne süllyedjenek el a­ bürokrácia útvesztőjében, azoknál a szerveknél, amelyeknek tevékenysége közvetlen kapcsolatban van a­ lakossággal, olyan irodákat kell megszervezni, amelye­ket bárki közvetlenül, személyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, pana­szait megtegye. Az ilyen irodáknak figyelemmel kell kísérni a bejelenté­sek elintézésének egész folyamatát! A törvényjavaslat fontos szabályo­kat tartalmaz arra­ vonatkozóan, hogy ne fordulhasson elő a­ bejelentések fe­lületes kivizsgálása. Ugyanakkor igen szigorú intézkedés tiltja azt is, hogy egyes lelkiismeretlen személyek, ahe­lyett, hogy megszüntetnék a bejelen­tett hibákat, a hibák bejelentői ellen hoznak megtorló rendelkezéseket. Az ilyen eljárást a jelen törvény­­javaslat bűntettnek minősíti Nem elégedhetünk meg azzal, hogy az ilyen esetek következtében hát­rányt szenvedett dolgozó teljes er­kölcsi és anyagi kártalanításban ré­szesüljön, hanem a­ bűn elkövetőjét, a megtorlás alkalmazóját keményen felelősségre kell vonni fegyelmi úton, át kell rá hárítani cselekményének anyagi következményeit és bíróság elé kell állítani. A dolgozók bejelentéseinek elinté­zéséről­­szóló törvényjavaslat Alkot■* Hiányunkban gyökerezik és a Ma­gyar Népköztársaság polgárait meg­illető jogok szabad gyakorlásának fon­tos biztosítéka. Az Országgyűlés­­ néhány felszólalása után a törvényja­vaslatot általánosságban és részletei­ben elfogadta. Ezután a Magyar Népköztársaság új bírósági szervezetéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása következett. Ez a törvényjavaslat, amely nyomon követi a Legfőbb Ügyészség felál­lításáról szóló rendeletet, újabb fon­tos lépést jelent alkotmányunk mi­nél teljesebb gyakorlati megvalósítá­sában é­s a szocialista törvényesség megszilárdításában. A törvényjavaslat értelmében mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnö­köket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követnek el, kötelességüket hanyagul végzik, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás­ tekin­­t­élyét. A hivatásos bírák éppúgy mint a népi ülnökök kötelesek beszámolni ez őket megválasztó szerveknek, vagyis a tanácsoknak és a­ járás, ille­tőleg a városi kerület lakosságá­nak. Az új bírósági szervezet elsősorban az ember érdekeit, jo­gait nézi és nem a lélektelen ak­tákat. Ez a­ javaslat nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biztosítá­­sának, a bíróság előtti egyenlőségnek és mindenekelőtt a törvényesség meg­szilárdításának útján. Az országgyűlés ezt a törvényjavas­latot is elfogadta. Ezután az­ elnök azt javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 23-án tartsák. Ezen a következő ülésen — január 23-án, szombaton délelőtt — mondotta el a­ kormány féléves munkájáról szóló nagyjelentőségű beszámolóját Nagy Imre divtára, a minisztertanács elnöke. (Folytatjuk a 3-ik oldalon.) " M­iről tárgyalt az országgyűlés? Mit tartalmaz a­z ifi.14. ári népgazdasági terv­? Foglalkozzanak lelkiismeretesen a lakosság bejelent­éseivel A törvényjavaslatot ismertetve Házi Árpád előadó hangsúlyozta, hogy a lakosságnak joga van részt vállalni a­z államhatalom helyi szer­veinek munkájában és joga van arra, hogy észrevételeivel, bírálatával se­gítse az államapparátus munkájának javítását. Állami szerveink egyre in­kább fel is használják e dolgozók se­gítségét s ez meg is látszik az állam­­igazgatás munkájában. Azt is meg

Next