Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 5. szám
52*530 #'a*3k képes a—ILIT . ■ ^fJBIICTéV/aii*IsfcJ X. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM. ÁI«,% 60 FILLÉR 1954 JANUÁR 31. ****^^■—■iiiim iiiiiihaii mi ■ -mi ■■■ ■ in .^iw—i jószándékkal, közös akarattal A dolgozó parasztok mindenfelé az országban falugyűlésekre jönnek össze, hogy a község legjobb gazdái közül megválasszák, a termelési bizottság tagjait. Megbeszélik azt is, mi a legsürgősebb teendő a községben, hogyan fogjanak hozzá a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításához. Határozatokat hoznak, javaslatok, viták hangzanak el ezeken a falugyűléseken. Mindenki lelkesedve igyekszik hozzáadni valamit a közös tervekhez, igyekszik előbbre segíteni a mezőgazdasági termelés ügyét. De bármennyit beszélnénk is a határozatról, bármilyen szépeket is mondanánk róla, az önmagától nem valósul meg. Az állam segítsége mellett a dolgozó parasztok százezreinek tevékenységei, szorgalmas munkája is kell hozzá, hogy az eddiginél több teremjen földjeinken, nagyobb jövedelme legyen a termelőnek, több kenyér, tej, hús, zsír jusson az ország ellátására. A határozat végrehajtása már megkezdődött. Az állam megtette a magáét. Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke éppen a napokban számolt be az országgyűlés előtt arról, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett eddig a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, s milyen segítséget kap a mezőgazdaság ezután. Az 1953. év második felében a mezőgazdaságban a közvetlen beruházások összege több mint 70 százalékkal haladta meg az előző félévit. De ez még csak a kezdet. Az elkövetkező időben még nagyobb mértékben érezheti dolgozó parasztságunk az állam segítő kezét. A dolgozó parasztságon a sor, hogy éljen a lehetőségekkel, hogy okosan, minden lehetőségre felfigyelve, saját erejét hozzáadva a legjobban használja fel az állam segítségét. A termelés növelésére minden községben, minden állami gazdaságban és szövetkezeti gazdaságban megvannak az adottságok. Ezek az adottságok különbözőek lehetnek: egyik helyen az öntözéses gazdálkodás létesítésére, másik helyen szőlő- és gyümölcstelepítésre, vagy a mezőgazdászi termelés más ágainak kifejlesztésére van még mód. Mindezek megvalósításánál nem támaszkodhatunk csupán az állam segítségére. Dolgozó parasztságunk a saját erejével, kezdeményezésével se járuljon hozzá a mezőgazdaság nagyszerű programmjának megvalósításához. Igen sok olyan középparaszt van, akinek a gazdálkodásban több évtizedes tapasztalata van. Nagy értéket jelentenek ezek a tapasztalatok. Ne rejtsük tehát véka alá, hanem használjuk fel azokat a köz javára.. A mindenki, aki úgy érzi, hogy hozzá tud járulni ötletével, javaslatával a termelés megjavításához, mondja el bátran véleményét, hadd terjedjen el az egész községben vagy az egész országban is. Az értékes tapasztalatok, a jó módszerek elterjesztésében igen fontos szerepe van a Szabad Föld levelezőinek is, írjanak levelezőink arról, hogy községükben milyen helyi kezdeményezések születtek, hogyan segítik elő községükben a határozat végrehajtásának sikerét. Nagy segítséget adnak ezzel újságunknak, a dolgozó parasztság hetilapjának abban, hogy minél jobban elősegítse a határozat megvalósítását. Persze nem kell mindig valami „nagy” dolgokra gondolni, ha a terméseredményeink növeléséről van szó. A legapróbb munkák gondos, szakszerű elvégzése is fontos csavarja, elmaradhatatlan része a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának. Igen helyesen magyarázzák ezt meg a túrkevei Vörös Csillag üzemi pártszervezetének népnevelői, akik ezekben a napokban arra is mozgósítanak, hogy idejében ki kell javítani az ekéket, boronákat, vetőgépeket és más eszközöket, szerszámokat, hogy a legelső alkalmas tavaszi napon teljes erővel megkezdhessék a tavaszi munkát. Kenyérgabona vetéseinkre az időjárás a múlt őszön kedvezőtlen volt. Ám a tiszasasi Rákóczi termelőszövetkezetben úgy tartják, hogy nincs rossz időjárás, csak rossz gazda van. És ez a megállapítás mindenütt igaz. A tiszasasi Rákóczi termelőszövetkezetben nagy megnyugvással figyelik, hogy őszi búzavetésük, amely az ősszel nedvesség hiánya miatt nem tidott kikelni — a hótakaró alatt már szépen zöldel. Hozzá is fogtak rögtön, hogy segítsenek az erősödésben a zsenge vetésnek: érett istállótrágyával — amihez hozzágyűjtötték a baromfitrágyát is — megkezdték a fejtrágyázást. Gál Sándor, a kunszentmártoni Rákóczi termelőszövetkezet agronómusa javasolta ezt a módszert a tiszasasiaknak, de felfigyelt rá a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, amely most azon serénykedik, hogy az egész járásban átvegyék ezt az őszi vetések ápolásában bevált hasznos módszert. De bármilyen más termelési tapasztaletről vola szó,igen forrtok, hogy az minél hamarabb, minél szélesebb körben közkinccsé váljék. Pártszervezeteink, tanácsaink és a termelési bizottságok figyeljenek fel minden olyan új módszerre, jószándékú javaslatra, amely a mezőgazdasági termelés ügyét előbbre viszi, még akkor is, ha kisebb jelentőségűnek látszik az. Karoljanak fel minden ilyen helyi kezdeményezést és indítsanak mozgalmat, hogy a bevált jó módszereket a községben minden gazda átvegye. A maradiság elleni harc, a régi szokásokhoz való ragaszkodás, a közöny megtörése sokszor nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen. Elsősorban pártszervezeteink tagjainak, a kommunistáknak kell türelmes, meggyőző szavakkal és példamutatással harcolniok az újért, a jobbért. Ez a kettő bármilyen csökönyösséget is megtör s így válthatnak ki egy-egy hasznos elgondolás nyomán valóságos társadalmi megmozdulást. Szép példája ennek az az eset, amely nemrégen Tiszabőn történt. Tiszabőn sokat beszéltek arról, hogy egy útszakaszt társadalmi munkával ki kellene javítani. De a beszéd csak beszéd maradt mindaddig, míg Vincze István párttitkár a fogatával meg nem kezdte a kőtörmelék és a téglahulladék hordását. Először úgy látszott, hogy magára marad, ebben a munkában. De hamarosan befogott Gazsó István és Baranyi Mihály is, s néhány óra múlva már 60 fogat hordta az útjavításhoz szükséges anyagokat. .. De számtalan példát lehetne még említeni, hogy egy-egy községben hogyan válik eggyé a dolgozó parasztok ereje és akarata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megvalósításában. Szerte az országban mindenütt szebbnél-szebb tervek, elgondolások születnek. A termelési bizottságok, helyi tanácsok s elsősorban a pártszervezetek, karolják fel ezeket a jó kezdeményezéseket. A szocializmust a nép építi, a mezőgazdasági programoi megvalósítása is elsősorban magának a parasztságnak a jó munkáján, lelkesedésén, helyes kezdeményezésein múlik. Január 21-én, a múlt héten csütörtökön délelőtt 11 órekor új'' ülésszakra ült össze az országgyűlés. Az ülésszakot Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitottal meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanács működéséről, melyet a most megnyitott és a múlt év július 4-én berekesztett országgyűlés közti időben fejtett ki. Többi között megemlítette, hogy a két ülésszak közti időben az Elnöki Tanács 19 rendeletet alkotott. A csütörtöki ü ülésen Erdei Ferenc igazságügyminiszter benyújtotta a Az idei népgazdasági terv — mondotta Szalai Béla a többi között — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, meg a kormányprogramol céljain alapul. Ezek a határozatok a nép életszínvonalának emelését teszik gazdaságpolitikánk legfőbb céljává és ennek megvalósítása érdekében a népgazdaságban jelentős átcsoportosításokat kell végrehajtani. Az átcsoportosítások már a múlt évben megkezdődtek s ennek eredményeként megváltozott a beruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a* teljes beruházási tervből 43,3 százalékig *US százalékra -*. * évra .......rura és egészségvédelmi beruházások részesedése 6,1 százalékról 9,6 százalékra emelkedett. A kormány gazdasági programjának a végrehajtása terén a múlt év második felében megtettük az első lépéseket, de az új célok megvalósítására való átállás a maga teljes egészében csak 1954-ben történik meg. A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni fogyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik), a felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásának megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954-ben 1953-hoz képest mintegy 4,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva két százalékkal csökken, a fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A terv biztosítja a mezőgazdaság gyors fejlődésének feltételét. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra emelkedik, mintegy a duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis az 1953. évinél mintegy három milliárddal alacsonyabban. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken ,ugyanakkor a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi és munkavédelmi beruházások összege növekszik. Jóval több lakás épül. Közoktatási, tudományos és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Szalai Béla elvtárs megemlítette azt is, hogy 1954-ben megindul a munka az ország legnagyobb beruházása, a Sztálin Vasmű első termelő üzemeiben is. Azt is hangsúlyozta, hogy rendet kell teremteni a mezőgazdasági gépalkatrészek gyártásánál. A már meglévő traktorok, cséplőgépek és komMagyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Ugyanekkor Házi Árpád az Állami Ellenőrző Központ elnöke benyújtotta a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot. A pénteki ülésen Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársaik vezetésével megjelentek a kormány tagjai és a külföldi országok számos diplomáciai képviselője. Az ülésen Szálát Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1954- évi népgazdasági tervet, bajnok kihasználása 20—30 százalékkal növekedhet, ha a gépipar a megrendelt alkatrészeket időben, szállítja. Mint az ipar fontos feladatát említette meg, hogy műtrágyából és növényvédőszerekből a tavalyinak körülbelül másfélszeresét kell a mezőgazdaság részére biztosítani Több mint 3 milliárd forint a mezőgazdaság fejlesztésére Ezután ismertette a mezőgazdaság fő feladatait is. Az 1954. évi terv biztosítja* a mezőgazdaság fejlődésének anyagi feltételeit — mondotta.. — A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházsorkra* , több mint 3 és negyedmlliárd forintot irányozunk elő, az összberuházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termelésiből és importból 5077 traktort kap, jóval többet mint az elmúlt évben; ekéből, tárcsából is többszörösét kapja, mint az elmúlt évben. A mezőgazdaság beruházásai között szerepel 720 motoros permetezőgép is, ami az 1953. évi mennyiség nyolcszorosa. A terv szerint az egyénileg dolgozó parasztságot el kell látni mezőgazdasági szerszámokkal, kisebb gépekkel, műhrágtrával, növényvédőszerekkel. Az év folyamán 12.700 ekét, 12.000 koronát, s több mint 14 ezer permetezőgépet hoz forgalomba a belkereskedelem. Kizárólag az egyénileg dolgozó parasztság használatára mintegy 85 ezer tonna műtrágyát biztosítanak. Ugyancsak biztosítják a rézgálic-szükségletet is. A helyi tanácsok feladatainak rövid ismertetése után a kereskedelmi forgalom nagyarányú növekedéséről beszélt Szakai Béla. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ebben az évben mind a parasztság, mind pedigg a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhatnak építőanyagot családi házak építéséhez. Beszéde befejező részében a Tervhivatal elnöke fokozott takarékosságra, odaadó, gondos, lelkes munkára hívta fel a figyelmet. Nagy tapssal fogadott beszédéhez többen hozzászóltak, majd az országgyűlés a tervről szóló ismertetést tudomásul vette. Ezután áttértek a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. kell állapítani azonban, hogy a szervek egy része még nem foglalkozik megfelelően a lakosság bejelentéseinek, észrevételeinek intézésével és ezzel fékezik a nép kezdeményező erejének teljes kibontakozását. Az állami szervekhez igen -jelentős mennyiségű bejelentés érkezik, s ezért fontos, hogy a törvény kimondja: az államigazgatás, az államhatalom helyi szerveinek, valamint a gazdasági szerveknek vezetői személyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett és a felügyeletük alá rendelt szervek a lakosság bejelentéseivel lelkiismeretesen foglalkozzanak. Azért, hogy e bejelentések és észrevételek ne süllyedjenek el a bürokrácia útvesztőjében, azoknál a szerveknél, amelyeknek tevékenysége közvetlen kapcsolatban van a lakossággal, olyan irodákat kell megszervezni, amelyeket bárki közvetlenül, személyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, panaszait megtegye. Az ilyen irodáknak figyelemmel kell kísérni a bejelentések elintézésének egész folyamatát! A törvényjavaslat fontos szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ne fordulhasson elő a bejelentések felületes kivizsgálása. Ugyanakkor igen szigorú intézkedés tiltja azt is, hogy egyes lelkiismeretlen személyek, ahelyett, hogy megszüntetnék a bejelentett hibákat, a hibák bejelentői ellen hoznak megtorló rendelkezéseket. Az ilyen eljárást a jelen törvényjavaslat bűntettnek minősíti Nem elégedhetünk meg azzal, hogy az ilyen esetek következtében hátrányt szenvedett dolgozó teljes erkölcsi és anyagi kártalanításban részesüljön, hanem a bűn elkövetőjét, a megtorlás alkalmazóját keményen felelősségre kell vonni fegyelmi úton, át kell rá hárítani cselekményének anyagi következményeit és bíróság elé kell állítani. A dolgozók bejelentéseinek elintézésérőlszóló törvényjavaslat Alkot■* Hiányunkban gyökerezik és a Magyar Népköztársaság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásának fontos biztosítéka. Az Országgyűlés néhány felszólalása után a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután a Magyar Népköztársaság új bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Ez a törvényjavaslat, amely nyomon követi a Legfőbb Ügyészség felállításáról szóló rendeletet, újabb fontos lépést jelent alkotmányunk minél teljesebb gyakorlati megvalósításában és a szocialista törvényesség megszilárdításában. A törvényjavaslat értelmében mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követnek el, kötelességüket hanyagul végzik, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét. A hivatásos bírák éppúgy mint a népi ülnökök kötelesek beszámolni ez őket megválasztó szerveknek, vagyis a tanácsoknak és a járás, illetőleg a városi kerület lakosságának. Az új bírósági szervezet elsősorban az ember érdekeit, jogait nézi és nem a lélektelen aktákat. Ez a javaslat nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biztosításának, a bíróság előtti egyenlőségnek és mindenekelőtt a törvényesség megszilárdításának útján. Az országgyűlés ezt a törvényjavaslatot is elfogadta. Ezután az elnök azt javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 23-án tartsák. Ezen a következő ülésen — január 23-án, szombaton délelőtt — mondotta el a kormány féléves munkájáról szóló nagyjelentőségű beszámolóját Nagy Imre divtára, a minisztertanács elnöke. (Folytatjuk a 3-ik oldalon.) " Miről tárgyalt az országgyűlés? Mit tartalmaz az ifi.14. ári népgazdasági terv? Foglalkozzanak lelkiismeretesen a lakosság bejelentéseivel A törvényjavaslatot ismertetve Házi Árpád előadó hangsúlyozta, hogy a lakosságnak joga van részt vállalni az államhatalom helyi szerveinek munkájában és joga van arra, hogy észrevételeivel, bírálatával segítse az államapparátus munkájának javítását. Állami szerveink egyre inkább fel is használják e dolgozók segítségét s ez meg is látszik az államigazgatás munkájában. Azt is meg