Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-13 / 24. szám

* &v­ét ád az ötágú amagazott enLlag­a­mmmmmwmmwmmwmvtmmmmmn­mmmmmmmmmmtmwmmtamumwm­n­ Mwiimmiiirm­itt immmn« Újsághír: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ifj. Balogh Sándor, hejőpapi traktorost a Szocialista Munka Hőse címmel tüntette ki. Ki ez a Balogh Sándor? Honnan indult el, hogy mint a mesebeli ki­rályfi, megszerezze a legmagasabb kitüntetést, a Szocialista Munka Hőse címet. Szűkebb hazájában, a Hejőség­­ben keressük, amely mint egy óriási nyelv, Miskolctól egészen a Tiszáig nyúlik, Hejőpapiban, a gépállomáson azzal fogadnak: — Sanyi a hejősza­­lontai József Attila földjén kaszál. Valóban, már reggel óta berreg trak­tora a tsz 10 holdas lóheréjében, s alig hágott de­előre a nap, amikor az ország első traktorosára rátalá­lunk. — Balogh Sándorral szeretnénk beszélni — állítjuk meg gépét. — Nehéz lesz, mert míg a pártkon­gresszuson voltam, az öcsém maga­­mögött hagyott. És most erősen igyek­szem, nem szeretek második lenni — hangzik a válasz. — No de holnap reggel ráérek egy-két órára! — moso­lyogva nyújt kezet búcsúzásképpen s ránéz óra grafikonjára: két percet vesz­tett, így kezdődött ismeretségünk ifj. Balogh Sándorral, a munka hősével. Igazi traktoroscsalád Mit tesz ilyenkor az újságíró? Szét­néz s a tájból, emberek beszédeiből igyekszik összeállítani Balogh Sán­dor képét. S ki ne ismerné itt, a Beső­ségben Balogh Sándort, az egész Ba­­logh-családot? Igazi traktoroscsalád. Apja, id. Balogh Sándor, a Munka­érdemrend aranyfokozatával kitüntetett traktoros, tavaszi tervét 267 száza­lékra teljesítette, öccse, István szta­hanovista, pontosan 800 százalékra áll a tavaszi tervteljesítésben. Váltó­társa Sándornak, vele együtt vívta ki az országos hírt, együtt munkáltak meg a tavaszon 910 normál holdat. — Ember a talpán Balogh elvtársi — így jellemzi őt Törő József, a gép­állomás igazgatója. — Megfogadta: ebben az évben hároméves tervét tel­jesíti. S állja a szavát: másféléves tervét máris teljesítette. Igaz, mi is segítettünk neki: új, U—3-as szovjet traktort bocsátottunk rendelkezésére s állandó területet biztosítottunk szá­mára a heleoapi Petőfi tsz-ben Itt a tavasszal 395 kát. holdat sűrűsorosan vetett, 630 holdat fejtrágyázott, 42 hol­dat négyzetesen ültetett. S brigádjá­ban mind a nyolc traktoros sztahano­vista — és ebben neki nem kis része van! Beszédbe elegyedik Kóródi Kálmán műhelyvezető is. Megtudjuk: ifj. Ba­logh Sándor úgy bánik a gépével, mint jó gazda a lovával. Nem is cso­da, hogy jól dolgozik. Jellemző, egy évvel ezelőtt 10 darab ilyen U—3-as gépet kapott Borsod megye s a többi 9 összesen nem teljesített annyit, mint az övé egyedül. Jártak itt Sárospatak­ról, Mezőcsátról és Balogh Sá­ndor is járt Putnokon, Ederércvben, hogy el­árulja „boszorkányságát” — hogyan ér el ekkora teljesítményt. Ő szívesen segít s erre Kóródi elv­társ elmond egy történetet. Sokan vi­­szolyogtak Hejőpapiban a gépi mun­kától. Balogh Sándor elhatározta, hogy áttöri a gátat. Egyik nap haza­felé jövet látta, hogy Labancz József 9 holdas gazda két tehenével győzkö­­lődik a szántásnál. — No hadd segít­sek egy fordulót, Jóska bátyám — köszönt rá Sándor. S már be is állt, szántani kezdett. Mire egyet fordult, Labancz azzal fogadta: — Ne hagyd már abba öcsém, olyan szép munka, kár volna, ha elrontanám... — Ba­logh egyhuzamban négy holdat meg­szántott Labancznak és további 50 holdat a papi gazdáknak! 40 ember és 40 ló munkáját végzi el gépével Ifj. Balogh Sándor munkájával nemcsak az egyéni termelők, de a ter­melőszövetkezetek is elégedettek. Kü­lönösen Szikszai Károly, a hejőpapi Petőfi elnöke beszél róla elismeréssel: — Nem taposta össze a földet, egy­szer ment végig rajta gépével, de négy munkafolyamatot elvégzett: ve­tett, műtrágyát szórt, hengerezett is fogasolt. S olyan gyönyörű a gabo­nánk, két-három mázsával biztosan többet ad, mint a szokásos átlagter­més. Sokat segít Sanyi a növényápo­lásnál is: 20 hold napraforgónkat egy nap alatt megtárcsázta a gépéhez sze­relt hidraulikus kapával, amely nem­csak hátul a gép mögött, de jobb- és baloldalon is dolgozik, így egyetlen napon 40 ember és 40 ló munkáját végzi el. És olyan tiszták a kapásaink, hogy Sanyi fogadalma biztosan való­sággá válik: 5 mázsával többet taka­rítunk be egy holdról! Az általános elismerés és öröm közé — ahogy ifj. Baloghról, az or­szág első traktorosáról beszélnek — egy kis üröm is vegyül. A hejőszalon­­tai József Attilában találkozunk Sinka József járási mezőgazdasági osztály­­vezető­ helyettessel. Mi a véleménye az ország első traktorosairól? — A fák nem nőnek az égig — mondja. — Az igaz, hogy jól dolgozik, de vessző­paripája a „bármi áron” való teljesí­tés. — És Sinka József Benőcs Jó­zsefre, a járási főagronómusra hivat­kozik. — Benőcs elvtárs többször fi­gyelmeztette Baloghot hanyag mun­kájára — teszi hozzá. A járási tanács figyelmébe... Ebből azonban egy szó sem igaz, mert nem volt „mire” figyelmeztetni. A valóság az, hogy a mezőcsáti járási tanács egyes dolgozói le akarják ját­­tatni ifj. Balogh Sándort, a szocialista munka hősét. Ezt pedig azért teszik, mert Balogh többször szemükre ve­tette, ne csak pár percre ugorjanak ki hozzá, hogy „no, hogy megy a munka, Balogh elvtárs”, hanem adjanak hat­hatós szakmai segítséget. Sajnos ezzel szűkmarkúak a járási tanács dolgozói, s a bírálatra úgy válaszolnak, hogy rá­galmakat szórnak Balogh Sándor fe­jére. Az igaz, hogy a fák csakugyan „nem nőnek az égig” — de ha pár­tunk és kormányunk a legmagasabb kitüntetésben részesíti Balogh elvtár­­­sát, illő, hogy ezt a mezőcsáti járás is elismerje és munka hőséhez méltóan bánjon vele. Mikor másnap reggel Balogh Sán­dorral találkozunk, az az első kérdé­sünk. — Miben áll sikerének titka? — Munkámban nincs semmi „ör­döngösség”. Dolgozom, mint minden becsületes ember. Három dolgot sze­retnék azonban megemlíteni. Egyik: az óragrafikon. Nagy hasznát veszem, mert állandóan ellenőrzöm és jobb munkára buzdítom magam általa. Má­sik: a munkafolyamatok összekapcso­lása, amiről má­r Szikszai elvtárs, a Petőfi elnöke beszélt. S harmadszor: a sűrűsoros vetőgép, amit én kísérle­teztem ki. Lényege az, hogy 12 centi helyett 6 centis sortávolságra vet, a keresztsoros vetés helyett alkalmaz­zuk. Annyira bevált, olyan szépek a gabonáink, hogy a régi 9—10 mázsás átlagtermés helyett 16—18 mázsát termelek egy kát. holdon. Ki lesz a győztes? S ifj. Balogh Sándor Tóth Lászlóra, a szocialista munka másik hősére gondol, akit éppen a kongresszus színe előtt szólított versenyre. A két országos hírű traktoros versenyében az lesz a győztes, akinek a termelőszö­vetkezetében magasabb lesz a termés­átlag. S Balogh elvtárs vállalását még megtoldotta azzal: 60 vagon ga­bonát csépel el a nyáron. Tóth László kezet adott rá, s nemsokára eldől: ki lesz a győztes? Balogh Sá­ndor bízik önmagában. — Tavaly is 58 vagonnal csépeltem el. S már kész a munka­csapatom, a menetiránytervem és jó gépem is van. Mi kell még? Igen, erő és akarat. Ezt pedig ad ez az ötágú aranyozott csillag! — s jótesően pil­lant a mellén díszelgő Szocialista Munka Hőse jelvényre. Major Lajos Ifj. Balogh Sándor A mezőgazdaság szocialista üzemeiben dolgozók természetbeni kenyérgabonajuttatása A földművelésügyi miniszter ren­delkezést adott ki arról, hogyan kell ebben a gazdasági évben rendezni az állami gazdaságok, tangazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások dolgo­zóinak természetbeni kenyérgabona­juttatását. Az 1954 55. gazdasági év­ben a gazdaságok dolgozói teljes egé­szében központi készletekből kapják természetbeni kenyérgabonajutta­­tásukat. A dolgozók 200 kiló, a családtagok 150 kiló kenyérgabonát vehetnek át. A gazdaságnak saját készletéből kenyérgabonát kiadni nem szabad. A dolgozók a lakóhe­lyükhöz legközelebb eső malomban kapják meg kenyérgabonájukat, még­pedig a vámőrlésben meghatározott őrlési arány szerint lisztben és kor­pában. A búzáért mázsánként 93 fo­rintot, a rozsért 73 forintot kell fizet­ni. Kik kapnak természetbeni gabonajuttatást? 1. Az állami gazdaságok, a tan-, kísérleti- és kertészeti magtermeltető gazdaságok állandó dolgozói, vala­mint a legalább 6 hónapra szerző­dött időszaki dolgozók közül azok, akik a mezőgazdasági főidényben (aratás-cséplés) a gazdaságban dol­goztak. 2. A gépállomások traktorvezetői, munkagépkezelői, kombájnvezetői, segédvezetői és brigádvezetői az 1954-ben teljesített munkaegységeik után. 3. A gépállomások cséplési idény­­re­ szerződtetett felelős cséplő-trak­tor- és motorkezelői, az aprómag­­cséplők etetői az 1954. évben teljesí­tett munkaegységeik után. 4. Az erdőgazdaságok állandó mun­kásai (a kocsisok is). 5. Az erdészeti vezetők, helyette­seik, tisztviselők, erdészek, a terme­lést közvetlenül irányító kerületve­zetők, pagonyvezetők és azok a bri­gádvezetők, akik nem tudnak napon­ta kenyeret vásárolni, mert 3 kilo­méternél messzebb laknak a legkö­zelebbi pékségtől. 6. A vadgazdaságok vadászai, munkás­i, akik a kenyérbeszerzési forrástól 3 kilométernél meszebbre laknak. 7. Az erdőgazdaságok időszaki munkásai keresetük erejéig abban az esetben részesülnek juttatásban, ha egyébként ellátatlanok, az aratás­­cséplés munkáiban elejétől végéig részt vettek és legalább 25 munkanap normáját teljesítették. 8. A halgazdaságok, méntelepek és csikótelepek állandó dolgozói és a legalább 6 hónapra szerződött idő­szaki munkások, akik a szerződés időtartama alatt állandóan dolgoztak és az aratás-cséplés munkáiban ele­jétől végéig részt vettek. Kenyérgabonajuttatásban részesülő családtagok: A fentebb felsorolt dolgozók csa­ládtagjai közül a következők része­sülnek kenyérgabona juttatásban: 1. A dolgozó házastársa, ha legalább két 6 éven aluli gyermeke van vagy legalább 50 napot dolgozott a gazda­ságban, vagy ha állandó keresőkép­telenségét hatósági orvos igazolja. 2 A dolgozó önálló keresettel nem rendelkező 16 éven aluli gyermeke. A 17 éven felüli gyerek abban az esetben igényjogosult, ha állandóan munkaképtelen és ezért otthon étke­zik vagy ha diák, illetőleg ipari ta­nuló. 3. A dolgozó háztartásában élő szülő vagy örökbefogadó nevelőszü­lő, aki keresőképtelen és ellátásra­­ szorul Kik nem kaphatnak juttatást? A gépállomások dolgozóinak csa­ládtagjai nem kaphatnak kenyérga­bonajuttatást. Nem részesülhet juttatásban az az állandó dolgozó, aki két munkanapot vagy ennél többet igazolatlanul mu­lasztott; az az időszaki dolgozó, aki 3 vagy ennél több munkanapot iga­zolatlanul mulasztott; az az aratás­­cséplési munkára szerződött dolgozó, aki egy vagy ennél több munkana­pot igazolatlanul mulasztott. A kenyérgabonajuttatás felét at­tól az állandó dolgozótól vonják meg, aki az év folyamán egy mun­kanapot igazolatlanul mulasztott vagy attól az időszaki dolgozótól, aki a szerződés időtartama alatt 2 mun­kanapot igazolatlanul mulasztott. 50 kilós vizát fogtak a Dunán Ritka zsákmányuk akadt a na­pokban a paksi halászoknak: 50 kilós vizát fogtak a Dunán. A viza a tok­félék családjába tartozó ten­geri hal, a Káspi- és a Fekete-ten­gerben él. Ikrája az annyira ked­velt kaviár. A magyar Dunán azonban csak elvétve, ritkán kerül egy-egy a halászok hálójába. A legutóbbi — szintén 50 kilogrammos — pél­dányt a múlt ősszel fogták. A most kifogott viza több mint két méter hosszú. Ez azonban a kisebbek közül való, mert a tengerben nem ritka a 8—10 mázsás példány sem. A kifogott viza húsát a paksi ha­lászok újpesti csárdájába szállí­tották, fejét és bőrét a Mező­­gazdasági Múzeum vette át, ahol nemsokára mindenki megtekint­heti a nálunk ritka halóriás kitö­mött példányát. Mire várnak Bikádi Mihály és társai Pusztaföldváron ? A legutóbbi értékelés szerint Békés megye áll az első helyen a begyűjtési versenyben. Alig hi­hető, hogy ebben az élenjáró me­gyében olyan község is akad, mint Pusztaföldvár, amelynek igen rossz a begyűjtési ered­ménye. Az első félévnek végefelé já­runk és a legutóbbi kimutatásból az derül ki, hogy a község a fél­évi baromfibegyűjtési tervét 61, a tojásbegyűjtési tervét 64 száza­lékra teljesítette. Legjobban áll­nak a sertésbegyűjtéssel: öt­hónapos tervüket 125 százalékra teljesítették. Igen, de ez is csak látszateredmény, számokkal való bűvészkedés, mert az egész évre szóló sertésbeadás teljesítését nagyrészben az év második felére irányozták elő. Mi az oka a lemaradásnak? Kevés talán a községben a ba­romfi és nem tojnak a tyúkok? Nem. Nem ez az oka. Van ba­romfi és van tojás is bőven, hi­szen tömött kosarakkal hordják azt Orosházára a piacra. A lema­radás amiatt van, mert a község­ben lábrakapott a hír: m­isek tel­jesíteni a beadást, hiszen úgyis elengedik. A község gazdái között szép számmal akadnak olyan hörcsög­természetű, kapzsi emberek, mint Bikádi Mihály, Pintér Jánosné és még többen, akik mindenütt ott vannak, amikor kapni lehet vala­mit, telesszéjjal követelőznek, amikor a jogokról van szó, de az állam iránti kötelességekről tudni sem akarnak. Amikor erről hal­­lanak, a fülük botját sem mozdít­­ják. Sem Bikádi, sem Pintérné nem adott be még ebben az évben egy darab tojást sem. Arra spekulál­­nak, hogy majd elengedi az ál­­lam. Azt viszont teljesen termé­­szetesnek veszik, hogy a községük a felszabadulás óta vasutat, kö­­vesutat, mozit, egészségházat, villanyt kapott, most pedig isko­lát építenek. Az utak építőinek, a gyárak dolgozóinak élelmiszerek kelle­nek, hogy zavartalanul tudjanak dolgozni, így várhat csak a falu egyre több és jobb minőségű ipar­­c­iket. Értse meg végre minden­ki, hogy az állam nem enged el hátralékot senkinek sem. A pusz­taföldvári tanács pedig erélyeseb­ben szorítson rá minden hanyag gazdát az állampolgári fegyelen­ betartására! A melasz kacskaringós útja A vásáron járó ember alkuszik az eladóval: „adja, nem adja?" S ha sikerül a vásár, akkor jó. Ha nem sikerül, akkor sincs kára sem a ve­vőnek, sem az eladónak. Azok a termelőszövetkezetek azon­ban, amelyek a lucerna silózásához melaszt akarnak vásárolni a cukor­gyártól, nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Mert a vásáron járó ve­vő csak az eladóval ért szót. A me­laszt vásárló termelőszövetkezet pe­dig mielőtt az eladóval, a cukor­gyárral tárgyalna, a Termény-, őr­lemény és Előtakarmány Értékesítő Vállalathoz (röviden: terményérté­kesítő vállalat) kénytelen fordulni. Mert hogyan is megy a melasz vá­sárlása? A termelőszövetkezet — az ország­nak bármely távoli részében lakoz­zék is — előbb nyilatkozatot küld a terményértékesítő vállalatnak Bu­dapestre, amelyben közli, hogy meg­engedi a melasz árának „leemelését" egy számlájáról. Miután ez megtör­tént, a terményértékesítő vállalat (Budapestről) szállítási szerződést köt valamelyik vidéki cukorgyárral és az ország másik sarkában lévő termelő­­szövetkezettel! Most jön a „leérte­­sítés": kiadják az utalványt a terme­lőszövetkezetnek, s megírják ezt a cukorgyárnak is. A termelőszövetke­zet végre-valahára elmehet a tény­leges eladóhoz, a cukorgyárhoz, a melaszért. Ez az eljárás heteket, hónapokat vesz igénybe. A tolna megyei terme­lőszövetkezetek többsége például még április elején megküldte Buda­pestre a nyilatkozatot, mégis csak májusban kapták meg a melasz át­vételére jogosító utalványt. A lu­cerna első kaszálása időközben meg­történt. Több helyen már másodszor vágják a lucernát é s az esős idő miatt silózni kellene. A melasz azon­­ban vagy késve, vagy sohasem érke­zik. Az értékes takarmány befülled, tönkremegy. A hatalmas kár oka „csupán" az, hogy a vásárló és az eladó, vagyis a termelőszövetkezet és a cukorgyár közé egy teljesen felesleges „utalvá­nyozó", „szállítmányozó" és pénz­behajtó szervet iktattak. Ezzel meg­szaporították az aktákkal foglalko­zók számát. A bürokratizmust, a központosítást növelték nagyra. Mert a terményértékesítő vállalat valójában nem szállít, nem készle­­tez, csupán beszedi a pénzt és utalt­ványoz. — Mi utalványozunk, készlete­­zünk és töltjük az időt, költjük a pénzt — mondja maga Mánya Tibor is, a terményértékesítő vállalat dol­­gozója. — Évente körülbelül 280 ezer forintot költünk adminisztrációra, le­velezésre, elszámolásra, különböző űrlapokra. Vállalatunk az évi 2000 vagon­forgalom után 240.000 forint utalványdíjat is kap­! Olyan ez, mint a mesebeli zabhe­­gyezés: „Hegyes a zab, de hegyezni kell". — Vagyis: a termelőszövetke­zet egyszerűen megvásárolhatná ugyan a cukorgyártól a melaszt, de miért fizessen a gyárnak, mikor ott van a takarmányértékesítő vállalat? Annak is kell valami dolgot adni. Nehéz a száguldó vonatról lekap­csolni egy kocsit, nehéz a virágzása teljében lévő terményforgalmi válla­latot kivonni a melasz értékesítésé­ből — de ki lehet és ki kell onnan vonni. Tegyék minél hamarább le­hetővé, hogy a termelőszövetkezetek egyszerűbb, egyenesebb úton juthas­sanak hozzá a tavaszi silózásnál annyira fontos melaszhoz! Fábián Gábor HIRDETÉSEK Egy hároméves szamárcsíkó (herész) két süldőmalacért elcserélhető. Pálinkás kerté­szet Vörösberény. Vennék nagyobb gyümölcsös* családiház­­zal, vagy hat-hét hold szántóföldet. Választ ármegjelöléssel: Ádám Lajos Budapest, IV., Kinizsi­ u. 11. 3 kat. hold 400 n* öl szőlős bírtok tanyá­val, szabadkézből eladó. Mészáros József Pusztamérges, II., 74 sz. Vidéki gyermektelen házaspár 50—60 éves nőt keres családtagnak. Izületi betegség­ben lévő feleség mellé, házimunkák végzé­séhez. Mindennemű ellátást biztosítunk. La­­czik János Verseg, József Attila­ u. 4. Vennék egy Jókaiban lévő NB pergetőt. Ajánlatokat J. Szabó Sándor Földes, Sallay­­utca 4. sz. kerek. Gumikerekű vontató pótkocsi 50—60 g te­herbírású, jó állapotban eladó. Szabó Lajos Gomba, Pest m. Vásárolnánk Budapest, vagy Cegléd kör­nyékén 1-3 hold szőlőt, gyümölcsöst, szán­tót épülettel. Szabó Ferenc Jakabszállás 71­2 drb nagyteherbírású szamár, kocsival, szerszámmal olcsón eladó. Jótállással! Hegyi Ferenc Budakalász (Szent István-telepi posta) Újszilváson egy hold szőlő szabadkézből eladó. Gémesi Gellért: Jászladány. Méhcsaládokat, felszerelést, műlép-prést ke­resünk megvételre. Hossó Antal Túrkeve Tanya 587 sz. Jókarban lévő sárra fédereskocs! eladó. Harmati Hajdúsámson, Martinka 53. Eladó 14 HP MÁV benzinmotor, hozzá 45 cm-es vasburkolatú f­iggőköves daráló. Pe­­tus István Tápiószőllős 804. Megbízható tehenészeket keres (2 fő) a Bu­dapest XV. kerületben (Rákospalota) mű­ködő mezőgazdasági termelőszövetkezet. Érdeklő­dés levélben vagy személyesen. Cím: Buda­pest, XV. ker., (Rákospalota) Kazinczy­ u. 15­­0 kat., hold föld tanyával, faluhoz 3 km-re kövesúthoz közel, eladó: Békésszentandrás, VII. külkerület 84. Penczik András: Anyagbeszerzői állást keresek. Bánhegyi, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky­ u. 51, Kertgondozó Vállalat felvesz férfi és női munkásokat. Jelentkezés: Budapest, V., Kecs­­keméti­ u. 4. sz. Sérvkötő, fűzők, gyógyhaskötők, lúdtalpbe­tétek Steiner orvosi kötszerésznél. Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky­ út 37. Angóranyúl: nagy szerhozamú fehér bako­kat veszünk, írjon: Gyapjútermelő Vállalat­nak. Budapest, V., Sütő­ u. 1. Szigetszentmiklósi lakásépítkezésre kőmű­ves- 6­ segédmunkásokat keresünk. Család­­fenntartóknak napi 6 forintos különélési díjat fizetünk. Üzemi étkezés, szállás, üdülés, sa­ját strandfürdő biztosítva van. A kollektív szerződés szerint munkaruhát adunk. É. M. 25­3. Építőipari Vállalat Budapest. XXI. Ta­­nácsház-tér 13. 3 colos átemelő 2 lépcsős 5/4 colos, 150 perc­literes szivattyú eladó. 100 százalékos álla­potban, Kispest, Nagy Sándor-u. 196. Rugónélküli sérvkötő, nagy­fén­ekre rugó­val kombinált II. lúdtalpbetét, díjtalan képes méretvételi ismertető: Pártos László Buda­pest, V., Néphadsereg­ u. (volt Fáik Miksa­ u.) 3. Telefon: 310—661. Ebédlőkredenc eladó. Ifj. Baditz Pál Mis­kolc, Tass­ u. 15. Idősebb lólelküs nőt keresek Kaposvár kör­nyékére 4 tagú családhoz, kisháztáji gazdál­kodáshoz. Bondor Lászlóné: Férfi és női fodrászt teljes ellátással, la­kással és 30 százalék részesedéssel felveszek. Zima József Csány, 111. Budapesti ás környéki é­rseinkhez fel­veszünk kubikosokat, segi­unkásokat. Jó kereset, tiszta szállás, bőséges élelmezés, szabad szombat, négyhetenként hazautazás, munkaruha, különélés­ pótlék biztosítva. Egy­éves szerződésnél 200 Ft jutalom. Jelentkezés: Budapest, III. ker., Zav-u. 1­33/3. Ut- és Csat. ép. Vállalat építésvezetősége.

Next