Szabad Föld, 1954. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-24 / 43. szám

------------------ — 52430 Éljen a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egységes, országépítő mozgalma! X. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM, ARA. FILLÉR 1954 OKTÓBER 24. Köszöntjük a Hazafias Népfront kongresszusát! „Összetett vél­ttal erős a sokaság’’ •— mondja a régi közmondás és ennek igazságát példázza mindaz, ami ma hazánkban történik. Alig két hete annak, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságai mindenütt megalakultak és bennük valóságot öltött népünk soha nem tapasztalt összefogása. E bizottságok kezdeti bizonytalanságát egyre inkább a tervszerű eredményes munka váltja fel. Készülnek a helyi tervek és egyre több hír érkezik olyan sike­rekről, melyek csak a népfront­politika révén váltak lehetővé. A tiszaroffi népfrontbizottság az őszi vetést segíti, a kiskunmajsai bi­zottság gondot fordít a kutak tisztí­tására, a hódmezővásárhelyi dolgo­zó parasztok a népfrontbizottság munkája nyomán elhatározták a város fásítását, a székkutasiak pe­dig olvasókört akarnak létesíteni. A salköveskutiak tervében többek kö­zött szerepel a községi könyvtár ál­lományának bővítése, a bácsboko­­diak pedig a népfrontbizottság leg­utóbbi ülésén azt is megtárgyalták, hogy milyen módon ünnepük majd községük felszabadulásának tize­dik évfordulóját. Amint látjuk, számtalan, sokféle feladattal fog­lalkoznak népfrontbizottságaink. Változatos a munkájuk, akár maga az élet! A népfrontbizottságok megalaku­lása ót­a rövid idő telt­ el, de ez az idő is elég ahhoz, hogy lássuk: he­lyes a népfrontpolitika következetes megvalósítása, helyes az hogy a dolgozóik millióival szoros, testvéri egységbe törekszik az igazi, boldog emberi társadalomnak , a szocia­lizmusnak a felépítésére. Mostaná­ban sok, eddig visszahúzódva élő dolgozó paraszt érdeklődése nőtt meg a közügyek iránt. Az új kor­­mányprogramm meghirdetése óta eltelt hónapok őket is meggyőzték a párt politikájának helyességéről. Ők is hallgatnak már a párt sza­vára, követik útmutatását. Most a gyárak munkásai, a ter­­melőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdák megelégedéssel tár­gyalják a párt Központi Vezetősé­gének októberi határozatait. Ezek a határozatok nagyjelentőségűek és szinte felmérhetetlen segítséget je­lentenek a népfrontbizottságok mun­kája számára is. A­ Központi Veze­tőség ülése megállapította, hogy népgazdaságunk alapjában véve egészséges, hazánk olyan gazdag­sággal, olyan erőforrásokkal rendel­kezik, mint még soha. A kormány­­programai utáni új szakasz politi­kája teljes egészében helyesnek bi­zonyult és fejlődésünk kulcskérdése változatlanul a mezőgazdaság hoza­mának növelése. Pártunk vezetősége őszintén feltárta azokat az okokat is, melyek a párt helyes politikájá­nak teljes érvényesülését akadályoz­ták. Mai gazdasági nehézségeink nagy része még mindig a kormány­programus előtt elkövetett hibákból, a túlzott iparosításból származik. Emellett azonban sok bajnak az oka az is, hogy a Tervhivatalban és a minisztériumokban egyes gazda­sági vezetők ellenállást tanúsítottak a kormányprogramja megvalósításá­val szemben. Tizenöt hónap nem volt nekik elég arra, hogy népgaz­daságunkban megfelelő átcsoporto­sítást hajtsanak végre és az eddigi­nél nagyobb segítséget nyújtsanak a mezőgazdaság fejlődéséhez. Ezek a gazdasági vezetők, akik elsősorban felelősek azért, hogy az elmúlt évben nem növekedett ná­lunk megfelelő mértékben a terme­lés, most az előállt nehézségeket a munkások, különösen pedig a dol­gozó parasztok jövedelmének csök­kentésével, az életszínvonal átme­neti leszállításával akarták leküz­deni. Ezeket a káros és veszélyes próbálkozásokat pártunk Központi Vezetősége egységesen és határozot­tan visszautasította és félreérthetet­lenül megállapította, hogy egy betű­vel se térünk el az új szakasz poli­tikájától és a hibákat kijavítva, to­vább haladunk előre a júniusi kor­mányprogramok útján. Pártunk vezetősége szerint nem az elért életszínvonalat kell csök­kenteni, hanem a termelést kell nö­velni. Mindenkivel meg kell értetni, hogy a több­, jobb és olcsóbb termék és iparcikk nem hull az égből az ölünkbe, hanem azt nekünk kell meg­termelnünk. Nem lehet a tartalékok­ból, a készből sokáig élni. Csak a mesében van olyan „varázsfazék”, melyből néhány varázsige elmormo­­lása után tejszín és más finom éte­lek áradnak. Nekünk nincs ilyen va­rázsfazékunk. Viszont fejlett iparral, jó földekkel és minden más szüksé­ges feltétellel rendelkezünk a köz­szükségleti cikkek bőségének meg­teremtéséhez. Az előttünk álló nehézségeket ■azonban csak úgy tudjuk legyűrni, ha millió és millió közös akarat, iz­mos kar és bátor szív összefog. A Hazafias Népfront feladata éppen az, hogy pártunk céltudatos vezeté­sével egész népünk minden erejét egyesítse, közös nagy céljaink: a haza­ felvirágoztatása, a jólét növe­lése, a béke megőrzése érdekében. A helyi népfronbbizottságok kelt­sék fel a dolgozók szívében szuny­­nyadó tettvágyat, karolják fel a helyi kezdeményezéseket és bizto­sítsák azt, hogy csakugyan millió ötlet, javaslat javítsa munkánkat, növelje terméseredményeinket. Mil­lió szem óvja a közvagyont és mil­lió elszánt akarat akadályozza meg a fegyelmezetlenséget, pazarlást, az ország erejének herdálását. Meg kell valósítanunk a legtel­jesebb népi egységet. Éppen ezért helytelenül cselekszenek azok, akik most húzódoznak a pártonkívülek­­től, akik becsületes dolgozókat kívül akarnak rekeszteni a népfronton. A mi országunkban szükség van min­den dolgozó, köztük minden egyéni­leg dolgozó paraszt tudására, ere­jére, lelkesedésére. Az eredményes, jó munkát végző népfrontbizottságok mellett van sok olyan népfrontbizottság még az or­szágban, amelyek tétováznak, ame­lyek még nem találták meg igazi helyüket. A jól dolgozó és a gyen­gébben dolgozó népfrontbizottságok és egész dolgozó népünk számára nagy jelentőségű a hét végén sorra­­kerülő országos népfront-kongresz­­szus. Erre a nagy eseményre az ország minden részéből több mint 2 ezer küldött utazik fővárosunkba. A küldöttek megvitatják a Hazafias Népfront legfontosabb teendőit és megválasztják a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. Ezen a kon­gresszuson a kétezer küldött között ott lesznek a legkiválóbb ipari mun­kások, a tapasztalt tsz-tagok, a leg­jobb egyéni gazdák, traktorosok, ta­nítók, orvosok, falusi iparosok, fér­fiak és nők, idősek és ifjak, párt­tagok és pártonkívüliek. A Hazafias Népfront szombat- vasárnapi kongresszusa az egész nemzet nevében tárgyal és dönt. Egész népünk nagy várakozással tekint a budapesti tanácskozás elé, melytől azt várjuk, hogy tovább élénkíti a népfrontbizottságok mun­káját, még jobban felkelti a dolgo­zók kezdeményező erejét és növeli, erősíti a pártunk iránti bizalmat. Igaz szeretettel köszöntjük a Haza­fias Népfront kongresszusát és minden részvevőjének jó munkát, sok sikert kívánunk. A felsőszentiváni népfrontbizottság programmja — követendő példa Első lépéseit teszi a felsőszentiváni népfront-bizottság. Ugyanúgy, mint sok-sok más magyar falu újonnan választott népfront-bizottsága. S már ezek az első lépések nem bizonyta­lankodó, tapogatódzó, tétova mozdu­latok, mint a kisgyerek tipegése, ha­nem erőteljes, határozott lépések. Különösen az a felsőszentiváni népfront-bizottság első tette. Amióta a kultúrház nagytermében a 400 je­lenlévő gazda megválasztotta a nép­front-bizottság tagjait, azóta egész Bács-Kiskun megyében híre terjedt első munkájuknak. A megyei újság egy egész oldalon közölte ,,A Haza­fias Népfront felsőszentiváni bizott­ságának programmját.” Ez a pro­gram it arról ad hírt, hogy a felső­­szentivániak megérezték, de mégin­­kább megértették a népfront-politi­ka nagy jelentőségét. A legjobbakat válogztották meg A népfront-bizottság 30 tagja közül 13 egyéni gazda, négy iparos és ke­reskedő, hat pedig értelmiségi. Tag­ja a helyi pártszervezet titkára is. Dr. Bezerédi József községi orvos szavával élve „mindez már magában is biztosíték a magunk kidolgozta programm végrehajtásának”. Új em­berek, jó gazdák, jó mesteremberek és kiváló értelmiségiek kerülnek kö­­zelebb a nép államához. Ezek a jó gazdák, értelmiségiek és iparosok jól gazdálkodnak majd a község, a nép vagyonával is. Éppen úgy, mint ahogy teszik azt a maguk házatáján. De nézzük csak sorjában. ,, Kewesk­inisber­g vazdálkodási terület — a gabonafélék és a isóapás­­növények termelése mellett arányta­lanul elmaradt az állattenyésztés . .. ezért tervet fogunk kidolgozni hat­van holdas községi legelő létesítésé­re ...“ — mondja ki a programoinak a mezőgazdasági termelésről szóló része. Az első biztató eredmény Ez a terv rövid idő alatt valósággá is vált. A község határának egyik ré­sze ugyanis vizenyős, rossz talaj volt. Az itt gazdálkodó emberek szívesen elcserélték volna földjüket, de eddig senki sem törődött ügyükkel. A nép­­frontbizottság most beszélt ezekkel a gazdákkal. ..A tanács a tartalék­földből ad nektek, ti meg adjátok cserébe földeteket a községnek, le­gelő céljára”. A terv meg is való­sult: a mérnökök két héten belül új birtokukba helyezték a legelő terüle­tét átadó gazdákat. Most a termelési bizottságon a sor: ő szerez majd fű­magot, felszántatja, gondoztatja a le­gelőt. A népfront-bizottság tehát már el­ső tettével is olyan ügyet hozott rendbe, amelyet eddig a községi ta­nács nem tudott megoldani egyma­gában. Egészen biztos, hogy a nép­front-bizottságnak a mezőgazdasági termelés növelésére tett többi javas­latai is valósággá válnak: felépül az apaállat-istálló, s a gabonatermés holdankénti átlagának emelésére ko­ránérő, rövid tenyészidejű kukoricát honosítanak meg a községben. Ha ez a kukorica elterjed a községben, ak­kor a programm szerint „a gabona­féléket korábban elvethetjük. Ez pe­dig a jó termés egyik fontos felté­tele.” Emellett a népfront-bizottság gondol arra is, hogy a kukoricater­més növekedjen. „Azon leszünk, hogy mind többen alkalmazzák a fészektrá­gyázást. Ennek előnyét úgy kíván­juk bebizonyítani, hogy az érés előtt a kukoricatáblákra vasárnaponként látogatásokat szervezünk”. Két Aj kút és két új Balét A kukorica- és más takarmánynö­vény termésátlagának emelése azért olyan fontos, mert ,,a népfront-bizott­ság programmjának fő célkitűzése a felsőszentiváni állattenyésztés nagy­arányú mennyiségi és minőségi fej­lesztése. A község adottságainak leg­jobban a sertéshizlalás és szarvas­marhatenyésztés felel meg, ezért el­jövendő munkánkba nagyobbrészt ezzel foglalkozunk Gondol a felsőszentiváni népfront­bizottság munkaterve a falu egész­ségügyének fejlesztésére. „Közsé­günkben két mélyfúrású kút műkö­dik. A következő időben még két mélyfúrású kutat akarunk létesíteni. A négy kút biztosítani fogja falunk lakosainak jó ivóvízzel való ellátását. Távolabbi célunk a Petőfi-telep és az Új-telep villamosítása, hogy ezzel az egész falu területén megvalósuljon az egészségesebb, olcsóbb világítás“. Tervbe vette a népfront-bizottság a bolthálózat bővítését is. A követ­kező évben két új földművesszövet­kezeti bolt nyílik a községben. Egy vegyesbolt a faluban és egy fiókbolt a cserepesi tanyákon, ahonnan ed­dig hat kilométert kellett gyalogolni ecetért, petróleumért. 1955-ben épül fel 1 millió 300 ezer forintos beruházással az új iskola is. Az építés nagy munkájához a nép­front-bizottság társadalmi munkával is segítséget nyújt. Még ebben az év­ben a cserepesi iskola mellett taní­tólakást építenek. Biztosítják a fel­sőszentiváni gyerekek nyugodt tanu­lását. „Gandakürt létesítünk..." Szükség van egy olyan épületre is, ahová a dolgozó parasztok szívesen eljárnak beszélgetni, pipázgatni a hosszú téli estéken és vasárnapokon. „Ezért — foglalták tervbe a nép­front-bizottság tagjai — a kultúrott­­honban lévő felesleges helyiségekből gazdakört létesítünk, mégpedig az ötödik Békekölcsön jegyzésből itt­maradó pénzösszegből. Tervbe ves­­szük a gazdakör ellátását napilapok­kal, szaklapokkal, esetleg döntés­­sel is ..." Felsőszentivánon négy nemzetiség él békésen egymás mellett: magyar, német, délszláv és bunyevác. Mind­egyik nemzetiség eddig is megbe­csülte egymás szokásait, de nem volt közös kulturális tevékenységük. ..Ba­rátságos idegenként” éltek egymás mellett. A népfront-bizottság pro­­gramjája most tervbe vette a négy nemzetiség dalainak, játékainak és táncainak rendszeres összegyűjtését, így alakul ki a helyi politika Mennyi ötlet, mennyi kezdemé­nyezés. Alig alakult meg a népfront­bizottság, máris vidám, munkás élet sarjad terveiből. Ezek a gondolatok eddig sem voltak idegenek a község lakosaitól. Mindenki beszélt róluk: a gazdák a nagyobb termésről, legelő­ről, a fiatalok a kulturális élet fel­­élénkítéséről. Csak éppen olyan szer­ve nem volt a községnek, amely e hasznos, okos ötleteket összefogja, s megvalósításukra felügyeljen. De most már van: a helyi népfront-bi­zottság, amely tervét kisgyűléseken ismerteti meg a falu lakosaival. Eze­ken a kisgyűléseken mindenki meg­teheti észrevételét, javaslatát — így alakul ki a felsőszentiváni helyi po­litika. Nagyszerű tervük jó példa va­lamennyi népfront-bizottság számára. F. G. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront október 23—24-én tartja országos kongresszu­sát a fővárosi Erkel Színházban. A kongresszuson az ország minden részében megválasztott több mint 2000 küldött vesz részt. A kongresszus október 23-án délután 2 órakor kezdődik. AZ ŐSZI VETÉS HÍREI KISKUNFÉLEGYHÁZA határiban eddig több mint 7.400 holdon került a földbe a gabonavetőmag. A jó munka motorja a termelési bizottság. Kezde­ményezésére a kiskunfélegyházi gaz­dák 800 holddal növelték a kenyérga­bona vetésterületét. * TIZENNYOLC helyen állított fel kö­zös csávázóhelyet Mezőkövesden a ter­melési bizottság. A csávázóknál agro­­nómusok ismertetik az eljárás elő­nyeit. Munkájuk eredményeképpen még egy szem gabona sem került a földbe csávázatlanul. Az PILLÁM GOS-növények és kapások után vetette 80 hold nemesített rozsve­tőmagját a nagyalásonyi Táncsics ter­melőszövetkezet. Ezenkívül már elve­tettek 190 mázsa harmadfokú szaporí­tásos bánkúti­ búzát is. * HÁROMSZOR szántott földbe vetet­te minden őszi gabonáját a karmacsi Dózsa termelőszövetkezet. A sová­nyabb földeken szuperfoszfáttal segí­tették a gabona kelését. A pártszerve­zet javaslatára hat holddal növelték a búza vetésterületét. ★ ELMARADT vetési tervének teljesí­tésével a devecseri gépállomás. Ha­nyag munkája miatt Kislödön 100 holdra való búza magja még a zsák­ban van. Körzetében összesen ezer hold öszivetéssel adósa a gépállomás a hozzája tartozó szövetkezeteknek. Rábapordányon is fellendül az állattenyésztés örömmel olvastam a minisztertanács határozatát, amely szerint minden mázsa beadott kenyérgabona után 10 kiló korpát kapunk. Hamar híre ment ennek a faluban. Esténként, a kukoricafosztás idején sokat beszélgettünk erről. Azért örülnek különösen ennek a határozatnak gazdatársaim, mert a mi fa­lunkban igen jó búzatermő földek vannak. A gazdák az utóbbi időben sokat fáradoznak azon, hogy fejlesszék a szarvasmarha- és sertéstenyésztést. A határozat segítségükre siet, amikor azt is kimondja, hogy a takarmánygabona és kukoricabodási kötelezettségüket ke­nyérgabonával is teljesíthetik. Valószínű, hogy a mi fajunk dolgozó paraszt­jai is szívesebben tartják meg az árpát, zabot, kukoricát és az eddiginél még szebb állatokat nevelnek. NAGY JÓZSEF: Rábapordány. December 19-én adják át a jutalmakat az őszi begyűjtési verseny győzteseinek A begyűjtési miniszter 727393/1954 Bgy. M. számú utasításában szabá­lyozta a november 7 tiszteletére in­dított őszi begyűjtési verseny értéke­lését és jutalmazásának rendszerét. A verseny záróértékelésének idő­pontja terménynél november 27. bor­nál, valamint állat- és állati termékek­nél november 30. A jutalom átadásá­nak időpontja 1954 december 19. Az őszi begyűjtési versenyben a mi­nisztertanács vándorzászlaját és elis­merő oklevelét az első megye tanácsa kapja meg. A második és harmadik megye, a három első járás, a három első város, a három első község taná­csának végrehajtó bizottsága a begyűj­tési miniszter vándorzászlaját és elis­merő oklevelét nyeri el. A második helyet elérő három járás, három vá­ros, három község tanácsának végre­hajtó bizottsága pedig a begyűjtési mi­niszter oklevelét és a velejáró pénzju­talmat kapja. Azokat a dolgozó" parasztokat, akik beadásuk példamutató teljesítésével és jó felvilágosító munkával — többi dolgozó paraszttársainak mozgósításá­val —, elősegítik községük begyűjtési tervének teljesítését, az őszi begyűjtési verseny jutalmazásakor tárgyjutalom­ban részesítik. A dolgozó parasztok között több mint negyedmillió forint értékű tárgyjutalom kerül szétosztásra.

Next