Szabad Föld, 1955. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-20 / 8. szám
1 . Két megye nemes versengése Két héttel ezelőtt a Somogy megyei dolgozó parasztok felszaba- dulásunk tizedik évfordulója tiszteletére versenyre szólították Bara-nya megye dolgozó parasztjait. Örömmel fogadták ezt a versengést i ma Baranya megyeiek és az elmúlt hét szombatján Pécsre ünnepi ér-tekezletre hívták meg a somogyi parasztok küldötteit, hogy megbeszél- jék egész évre szóló versenyük feltételeit. • Az értekezleten a Baranya megyeiek ismertették vállalásukat: „Április 4-re elvetjük a tavaszi búzát, árpát, zabot, lucernát, lóherét, jó cukorrépát... Termelőszövetkezeteinkben 1550 hold tavaszi búzát, 1 tavaszi árpát és zabot keresztsorosan vetünk... Az őszi búzák 40 száizalékát fejtrágyázzuk... Május 1-ig a törzskönyvi ellenőrzés alatt knálló teheneknél egy literrel növeljük a fzejési átlagot... Április 3-ig ) ) négyhavi hízottsertés- és vágómarhabeadási tervünket teljesítjük... ! ! Az első negyedévi adóbevételi tervünket március 31-ig 102 százalékra teljesítjük.“ A két megye versenye megkezdődött, és az egész ország figyel . “ arra: Baranya vagy Somogy lesz-e az első? j 1 Megállapították a felszabadulásunk tiszteletére megindult begyűjtési verseny feltételeit A begyűjtési miniszter utasításban szabályozta felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére megindult begyűjtési verseny feltételeit. Az egészéves begyűjtési versenyből a felszabadulási begyűjtési versenyszakasz április 30-ig tart. Utána értékelésre kerül a hízott sertés, tej, tojás és baromfi begyűjtése. A versenyben legjobb eredményt elérő megye kapja a Minisztertanács vándorzászlaját, elismerő oklevelét és 50 ezer forint jutalmat. A második megye 30 ezer, a harmadik megye pedig 25 ezer forint jutalomban részesül. Jutalomban részesülnek a legjobb járások is. A legjobb eredményt elérő városok és községek is nagyobb összegű jutalmat kapnak, amelyet a község vagy város fejlesztésére használhatnak fel. A nagy városok versenyében a győztes város 45 ezer, a közepes nagyságú városok közötti győztes 35 ezer, a kis városok versenyének győztese pedig 25 ezer forint jutalmat kap. A községek közül a nagyközségek közötti verseny győztese 40 ezer, a második 35 ezer, a harmadik 30 ezer forint, közepes községek versenyének győztesei 30 ezer, 25 ezer és 20 ezer forint, a fkis községek versenyének győztesei pedig 25 ezer, 20 ezer és 15 ezer forint jutalmat kapnak. A begyűjtésben legjobb termelőszövetkezetek is jelentős összegű jutalomban részesülnek. A nagy termelőszövetkezetek országos győztesei 15 ezer, 10 ezer és 8 ezer, a kis termelőszövetkezetek győztesei pedig 10 ezer, 8 ezer és 5 ezer forint jutalmat kapnak. Ezenkívül jutalmat kap minden megyének a begyűjtésben legjobb három községe, és két legjobb termelőszövetkezete. Torolja meg a nagyfügedi tanács a kulákok törvénysértéseit! Nagyfüged községben a kormányprogram előtt 15 kulákot tartottak számon, most pedig mindössze csak két kulákról tudnak. Vajon hová lettek a többiek? Átvedlettek talán becsületes középparasztokká? Szó se róla. Sunyinmeglapulnak és ott ártanak, ahol éppen tudnak a község népének és népi demokratikus államunknak. A község dolgozói azt sem felejtik el, hogy „virágkorukban“, a felszabadulás előtt mennyi borsot törtek az orruk alá, hogyan zsákmányolták ki őket. Sári István kulákbáróról mindenki tudja a faluban, hogy a Horthy-rendszerben Gulyás János bányászt elhurcoltatta a községből. Féktelen gazdagodási vágyában még saját családját sem kímélte: lányát például azért tagadta ki, mert nem olyan gazdag legényhez ment férjhez, amilyent ő szeretett volna. S most ez a Sári István államunknak 333 kiló kukoricával, 117 kiló sertéssel, 117 kiló vágómarhával és 15 ezer forinttal tartozik. Amikor a múlt őszön a hatósági emberek megjelentek házánál, megtámadta őket, s megérdemelt büntetését persze elnyelte. Szőke Mihály kulák 37 holdon „gazdálkodik“, de egyetlen állatot sem tart. Földjeit harmadosan, negyedesen kapáltatja, kiadja Bozsik József szabómesternek és Misik János háromholdas kisparasztnak. Ugyanakkor ő is elfeledkezik az állam iránti kötelezettségről: kukoricából 40, napraforgóból 12 mázsa, tojásból 83, baromfiból 80, sertésből 417 kiló, adóból pedig 54 ezer forint a hátraléka. De ugyanezt elmondhatnánk még Horváti János és Faragó Antal, kulákokról is. Ezekből a példákból is látszik: Nagy fügében a kulák nem alszik, ott játssza ki a törvényeket, ahol tudja. Mindezek a törvénysértések a tanács szeme előtt játszódnak le, de még igen kevés kulák hajszála görbült meg a törvénysértések miatt. Erki János Gyöngyös Ellenforradalmi szervezkedőket ítélt el a fővárosi bíróság A fővárosi bíróság a napokban ítélkezett egy ellenforradalmi szervezkedés ügyében, amelynek vezetői Faddy Ottmár kulák származású ferences szerzetes, Gajári Kálmán volt földbirtokos, horthysta katonatiszt és Bónis Lajos volt szerzetes, a horthysta ellenforradalom egyik szervezője voltak. A bírósági tárgyaláson a vádlottak beismerték bűnös tevékenységüket. A bíróság megállapította, a vádlottak a Magyar Népköztársaság megdöntésére törekedtek, az volt a céljuk, hogy az imperialista hatalmak segítségével visszaállítsák Magyarországon a földbirtokosok és kapitalisták uralmát. Több ellenforradalmi tervet készítettek, a „Számonkérő Szék“ felújításáról, valamint a csendőrség viszszaállításáról, s e terveket az Egyesült Államokban élő magyar fasisztákhoz juttatták. A bíróság a szervezkedés bűntettén kívül megállapította, hogy Bónis Lajos 1921. évi ellenforradalmi tevékenysége során több kommunistát és más baloldali személyt kivégeztetett. A bíróság Faddy Ottmárt és Bónis Lajost életfogytiglani, Gajári Kálmánt pedig 13 évi börtönbüntetéssel sújtotta. A szervezkedés többi tagja két és fél évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést kapott. Február végéig pótlékmentesen lehet befizetni a tűz- és jégbiztosítási díjakat Lapunk január 16-i számában Kiss István szajlai és Gacs Mihály ráckevei olvasónknak küldött válaszunkban közölt jégbiztosítási díjakat a pontos megérthetőség kedvéért most területi csoportonként részletezzük: A gyümölcsösök kötelező jégbiztosítási díja kát. holdanként egységesen év: 60.— Ft. A kötelező tűzbiztosítási díj szintén egységesen 13.— Ft kát. holdanként, amelyet a jégbiztosítási díjhoz hozzászámítva, azzal együttesen vetnek ki. Tehát az I. területi csoportba tartozó egyéni gazdálkodó például egy kat, hold szántóterület után évi 24.5 Ft mezőgazdasági tűz- és jégbiztosítási díjat köteles fizetni. A községek, járások területi csoport beosztásáról az Állami Biztosító járási felügyelőségei és a járási tanácsok adnak felvilágosítást. A kötelező biztosítás díja — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jégbiztosítási díjának kivételével — a biztosítási év január havának 1. napján esedékes és január 31-ig volt késedelmi pótlék nélkül fizethető. A pénzügyminiszter most az 1955. január 1-én esedékes díjak pótlékmentes megfizetésének határidejét 1955. február 28-ig meghosszabbította. Szántóterület: I. területi csoportban 11.—Ft II. területi csoportban 12.50 Ft III. területi csoportban 14.— Ft IV. területi, csoportban 15— Ft Szőlő , 66.— Ft 1 78.— Ft 90.— Ft 102.— Ft A MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN? „BÉKE ÚTJA“-nak nevezték el Zala megye száztizenegyedik termelőszövetkezetét. Az új szövetkezetet Bucsuta községben alakította 12 dolgozó paraszt. • OKTÓBER ÓTA 60 új belépővel növekedett a példásan gazdálkodó földesi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjainak száma. ★ EZERNÉL TÖBB vaddisznó, 900 szarvas és 1300 őz került puskavégre a mostani vadászidényben, ZALA MEGYE községeiben békefát ültetnek el felszabadulásunk 10. évfordulója és a IV. magyar békekongresszus tiszteletére. ★ A HAZAI burgonyafajták felfrissítésére az idén 100 holdon lengyel Merkur-burgonyát vetnek el az ikrényi állami gazdaságban. ★ RAKAMAZON megkezdődtek a korai burgonya vetésének előkészületei. Több mint 200 gazda bontotta fel burgonyaprizmáját és válogatta ki a csíráztatáshoz szükséges vetőgumót. KÉTSZÁZEZER, szőlőkarót szállít ez év első negyedében az egri erdőgazdaság a Heves megyei gazdáknak. ★ BURGONYAMŰVELŐ kisgépek érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságból. A könnyen kezelhető, lófogatú mezőgazdasági gépek árusítását megkezdték. FURCSA DÖNTÉS Pócza Ferenc Mesteriben felnevelt két szép tehenet. Gondolta a derék gazda: törzskönyvezni kell ezeket Cetldömölkön a járási állattenyésztő állomás foglalkozott a dologgal — és döntése — merőben más. Kurtán, furcsán elvetette ezt a mesteri kérelmet, mondván, hogy tenyészállatot náluk régen sem neveltek... Azt kérdezi most a gazda, elfogadják-e szabálynak, hogy amit rég nem lehetett, olyat eztán sem csinálnak... Megjelent a népnevelők zsebkönyve Az MDP Központi Vezetősége agrtációs- és propagandaosztályának kiadásában megjelent a Népnevelők Zsebkönyve az 1955-ös évre. Az ízléses kiállítású zsebkönyv a naptári rész után felsorolja az esztendő legfontosabb évfordulóit, beszámolót közöl a nemzetközi békemozgalom öt esztendejéről, ismerteti ötéves tervünk főbb eredményeit és közli az 1951 óta kiadott fontosabb párt- és kormányhatározatok listáját. A Népnevelő Zsebkönyv a pártszervezetek útján — 5 forintos áron — , Propaganda Terjesztőnél rendelheti meg, Budapest, VI. Révay u. 16. Növényházi építkezésre is kaphatnak hitelt a termelőszövetkezetek A Minisztertanács a napokban határozatot hozott, amellyel az 1053/ 1953. (IX. 19.) számú minisztertanácsi határozatban szabályozott hoszszúlejáratú beruházási hitelnyújtó rendszerét a termelőszövetkezetei növényház-építkezéseire is kiterjesztette. A termelőszövetkezetek növényházak építésére négyzetméterenként 380 forint hitelt vehetnek fel. A hitelt az 1954. január 1 óta megkezdett termelőszövetkezeti növényház építkezésekre visszamenően is lehet igényelni. A pulyka is megeszi... Olvastam a Szabad Földben, hogy a fogoly és a fácán sok kolorádóbogarat elpusztít. Ezek a szárnyasok azonban nem minden vidéken fordulnak elő elegendő számban. Ezért javaslom gazdatársaimnak és a tszeknek, hogy az idén, ahol kevés a fogoly és a fácán, tenyésszenek pulykát. A pulyka, ha kiszoktatják a burgonyaföldekre, elpusztítja még azokat a kolorádóbogarakat is, amelyek a permetezés alkalmával a levelek alatt megbújtak. A pulykát néhányszor haza kell hajtani a földről, később — mint a sertések — maguktól hazajönnek. ID. SLEISZ GÁBOR Mogyoród HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti képes mellékletünk negyedik oldalán az egyik szakkönyv árát tévesen közöltük. A Nizsalovszky—Szondy—Jócsik: „Trágyázás, mű- s trágyázás“ című könyv ára 17 forint Szabályozták a sertés, marha, borjú és a juh forgalmát és levágását A Minisztertanács foglalkozott a lakosság hús- és zsírellátásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukoricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbegyűjtési tervünket nem teljesítettük. Az elmaradás oka részint a járlatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szembeni tanúsított elnézése volt. A helyi hatóságok többhelyütt indokolatlanul nem követelték megaz állampolgári fegyelem betartását. Beadásban hátralékos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a járlatlevelek ellenőrzése hiányában — jogtalanul sertést vásároljanak. A spekuláció a magánhúsiparosok között is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben 10—20 kupec felhajtó útján felvásárolt állatokkal nyerészkedtek s ezáltal visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alapján a begyűjtési miniszter a lakosság folyamatos húsellátásának biztosítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálkodók és termelőszövetkezeti tagok), akik előírt sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hízlalású sertéseiket feldolgozott állapotban füstölt áruként értékesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát azonban a spekuláció megfékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A termelőszövetkezetek saját hízlalású sertéseiket — beadási kötelezettségük teljesítése után — hasított és nyershús formájában továbbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan termelő forgalomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. * Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése előtt — abban az esetben ha hátralékuk nincs és a 3 hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak — háztartásonként levághatnak 1 darab sertést. Beadásra nem kötelezett személyeik részére öt családtagig 1, ezen felül 2 sertésre adható vágási engedély.Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem kötelezett személyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy továbbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állatforgallmi vállalatok vásárolhassanak. Állami vállalatok, üzemek és intézmények 60 kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hízzottsertést. A magánhúsiparosok vársárlásaikat azonban kizárólag személyesen, megbízottak nélkül végezhetik. A rendelet intézkedik a szabad? piacon történő eladás szabályozásáról is. A rendelet értelmében ser? tést, vagy szarvasmarhát csak az az állattartó adhat el, aki járlatlevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább 60 nap óta, szarvasmarha legalább 90 nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő 60 kg-on felüli súlyú sertést, vágómarhabeadásban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége 3 hónapon belül esedékes, sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási kötelezettsége határidőre való teljesítésének érdekébenmegfelelő súlyú sertést hízóba állított. A begyűjtési miniszter rendelete a továbbiakban a zsírbeadást, a sertéskényszervágást, a selejtmarha, borjú- és juhvágásokat, valamint a vágási engedélyek és utalványok kiadását szabályozza. A rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva, elejét vegyék a spekulációnak, rendet teremtsenek a szabadpiacon, megvédjék, a termelők jogait A Szabad Föld Nemrégiben a Nagyon egyszerű ez kérem című cikkünkben megírtuk, hogy a paksi földművesszövetkezetben pontatlanul vezetik a begyűjtés, nyilvántartást, s emiatt a községi tanács olyan gazdákhoz is küld felszólítást, akik már régen teljesítették beadási kötelezettségüket. A földművesszövetkezetek Paks járási felvásárlási irodája levélben értesítette a szerkesztőséget, hogy bírálatunk , segített. A tanáccsal való kapcsolat azóta megjavult — írják. — A vételi jegyek másodpéldányát most már minden esetben pontosan átadják a tanácsnak, s így nem történhet meg többé a gazdák méltánytalan zavarása. ★ ötödik otthon című rajzunkkal 1955. január 16-i számunkban elmarasztaltuk a Felsődobszai Tanácsot, mert nem gondoskodott a DISZ-szervezetnek megfelelő helyiségről. Bíró cikkei nyomán lapunkat a községi tanács levélben köszönte meg. „A DISZ-helyiség ügyében azonnal intézkedtünk — közlik levelükben. — A tanács és a pártszervezet pár nap alatt megfelelő helyiséget adott a fiataloknak, akik új helyükön már meg is kezdték a kultúrmunkát: négy, egyfelvonásos színdarabot tanulnak a farsang végére. A helyiségben van zongora, sakk és gramofon is." * Lapunk ez évi január 23-i számában fényképet közöltünk A szűcsi kan sorsa cím alatt. A fényképhez írt szövegünkben szóvá tettük, hogy Szűcs község utcáján hajléktalanul árván kóborol a kan. A tanács most közölte velünk, hogy a hanyag állatgondozót február 1-én leváltották. Reméljük, ezután a községi tanács is lelkiismeretesebben törődik a község kanjával, és nem lesz szükség újabb fényképre. * Különös kút „Lakóhelyünkön már hónapok óta rossz az ivóvízkút. A kútépítő vállalat ahelyett, hogy mélyítette volna, leszerelte a kerekes, vedres kutat és egy régi irányt vetett szivattyús kutat állított fel. Ezt azonban emberi erővel nagyon nehéz húzni, mert jó tíz percig kell rángatni, amíg végre csepegni kezd belőle a víz.’’ (Szétesik Sándorné, érdparkvárosi olvasónk leveléből.) — Szomszéd, ha gyorsan akar vizet, okosabb, ha maga elé teszi a vedret, ott hamarabb megtelik * **