Szabad Föld, 1955. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-20 / 8. szám

1 .­ Két megye nemes versengése Két héttel ezelőtt a Somogy megyei dolgozó parasztok felszaba-­­ dulásunk tizedik évfordulója tiszteletére versenyre szólították Bara-­­­nya megye dolgozó parasztjait. Örömmel fogadták ezt a versengést i ma Baranya megyeiek és az elmúlt hét szombatján Pécsre ünnepi ér-­­­tekezletre hívták meg a somogyi parasztok küldötteit, hogy megbeszél- j­­ék egész évre szóló versenyük feltételeit. • Az értekezleten a Baranya megyeiek ismertették vállalásukat:­­ „Április 4-re elvetjük a tavaszi búzát, árpát, zabot, lucernát, lóherét,­­ j­ó cukorrépát... Termelőszövetkezeteinkben 1550 hold tavaszi búzát,­­ 1 tavaszi árpát és zabot keresztsorosan vetünk... Az őszi búzák 40 szá­­i­­­zalékát fejtrágyázzuk... Május 1-ig a törzskönyvi ellenőrzés alatt k­n­álló teheneknél egy literrel növeljük a fzejési átlagot... Április 3-ig ) ) négyhavi hízottsertés- és vágómarhabeadási tervünket teljesítjük... ! ! Az első negyedévi adóbevételi tervünket március 31-ig 102 százalékra teljesítjük.“­­ A két megye versenye megkezdődött, és az egész ország figyel . “­­ arra: Baranya vagy Somogy lesz-e az első? j 1 Megállapították a felszabadulásunk tiszteletére megindult begyűjtési verseny feltételeit A begyűjtési miniszter utasítás­ban szabályozta felszabadulásunk ti­zedik évfordulójának tiszteletére megindult begyűjtési verseny feltéte­leit. Az egészéves begyűjtési verseny­ből a felszabadulási begyűjtési ver­senyszakasz április 30-ig tart. Utána értékelésre kerül a hízott sertés, tej, tojás és baromfi begyűjtése. A versenyben legjobb eredményt elérő megye kapja a Minisztertanács vándorzászlaját, elismerő oklevelét és 50 ezer forint jutalmat. A második megye 30 ezer, a harmadik megye pedig 25 ezer forint jutalomban ré­szesül. Jutalomban részesülnek a leg­jobb járások is. A legjobb eredményt elérő városok és községek is nagyobb összegű ju­talmat kapnak, amelyet a község vagy város fejlesztésére használhatnak fel. A nagy városok versenyében a győz­tes város 45 ezer, a közepes nagysá­gú városok közötti győztes 35 ezer, a kis városok versenyének győztese pedig 25 ezer forint jutalmat kap. A községek közül a nagy­községek kö­zötti verseny győztese 40 ezer, a má­sodik 35 ezer, a harmadik 30 ezer forint, közepes községek versenyének győztesei 30 ezer, 25 ezer és 20 ezer forint, a fkis községek versenyének győztesei pedig 25 ezer, 20 ezer és 15 ezer forint jutalmat kapnak. A begyűjtésben legjobb termelő­szövetkezetek is jelentős összegű ju­talomban részesülnek. A nagy ter­melőszövetkezetek országos győztesei 15 ezer, 10 ezer­ és 8 ezer, a kis ter­melőszövetkezetek győztesei pedig 10 ezer, 8 ezer és 5 ezer forint jutalmat kapnak. Ezenkívül jutalmat kap minden megyének a begyűjtésben legjobb három községe, és két leg­jobb termelőszövetkezete. Torolja meg a nagyfügedi tanács a kulákok törvénysértéseit! Nagyfüged községben a kormány­­program előtt 15 kulákot tartottak számon, most pedig mindössze csak két kulákról tudnak. Vajon hová let­tek a többiek? Átvedlettek talán be­csületes középparasztokká? Szó se róla. Sunyin­­m­eglapulnak és ott ár­tanak, ahol éppen tudnak a község népének és népi demokratikus álla­munknak. A község dolgozói azt sem felejtik el, hogy „virágkorukban“, a felszaba­dulás előtt mennyi borsot törtek az orruk alá, hogyan zsákmányolták ki őket. Sári István kulák­báróról min­denki tudja a faluban, hogy a Hor­­thy-rendszerben Gulyás János bá­nyászt elhurcoltatta a községből. Fék­telen gazdagodási vágyában még sa­ját családját sem kímélte: lányát például azért tagadta ki, mert nem olyan gazdag legényhez ment férjhez, amilyent ő szeretett volna. S most ez a Sári István államunk­nak 333 kiló kukoricával, 117 kiló sertéssel, 117 kiló vágómarhával és 15 ezer forinttal tartozik. Amikor a múlt őszön a hatósági emberek meg­jelentek házánál, megtámadta őket, s megérdemelt büntetését persze­ el­nyelte. Szőke Mihály kulák 37 holdon „gazdálkodik“, de egyetlen állatot sem tart. Földjeit harmadosan, ne­­gyedesen kapáltatja, kiadja Bozsik József szabómesternek és Misik Já­nos háromholdas kisparasztnak. Ugyanakkor ő is elfeledkezik az ál­lam iránti kötelezettségről: kukoricá­ból 40, napraforgóból 12 mázsa, to­jásból 83, baromfiból 80, sertésből 417 kiló, adóból pedig 54 ezer forint a hátraléka. De ugyanezt elmondhat­nánk még Horváti János és Faragó Antal, kulákokról is. Ezekből a példákból is látszik: Nagy fügében a kulák nem alszik, ott játssza ki a törvényeket, ahol tudja. Mindezek a törvénysértések a tanács szeme előtt játszódnak le, de még igen kevés kulák hajszála görbült meg a törvénysértések miatt. Erki János Gyöngyös Ellenforradalmi szervezkedőket ítélt el a fővárosi bíróság A fővárosi bíróság a napokban ítélkezett egy ellenforradalmi szer­vezkedés ügyében, amelynek veze­tői Faddy Ottmár kulák származású ferences­ szerzetes, Gajári Kálmán volt földbirtokos, horthysta katona­tiszt és Bónis Lajos volt szerzetes, a horthysta ellenforradalom egyik szervezője­ voltak. A bírósági tárgyaláson a vádlot­tak beismerték bűnös tevékenységü­ket. A bíróság megállapította, a vád­lottak a Magyar Népköztársaság megdöntésére törekedtek, az volt a céljuk, hogy az imperialista hatal­mak segítségével visszaállítsák Ma­gyarországon a földbirtokosok és ka­pitalisták uralmát. Több ellenforradalmi tervet készí­tettek, a „Számonkérő Szék“ felújí­tásáról, valamint a csendőrség visz­­szaállításáról, s e terveket az Egye­sült Államokban élő magyar fasisz­tákhoz juttatták. A bíróság a szervezkedés bűntet­tén kívül megállapította, hogy Bónis Lajos 1921. évi ellenforradalmi te­vékenysége során több kommunistát és más baloldali személyt kivégez­tetett. A bíróság Faddy Ottmárt és Bónis Lajost életfogytiglani, Gajári Kál­mánt pedig 13 évi börtönbüntetéssel sújtotta. A szervezkedés többi tagja két és fél évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést kapott. Február végéig pótlékmentesen lehet befizetni a tűz- és jégbiztosítási díjakat Lapunk január 16-i számában Kiss István szajlai és Gacs Mihály ráckevei olvasónknak küldött válaszunkban közölt jégbiztosítási díjakat a pontos megérthetőség kedvéért most területi csoportonként részletezzük: A gyümölcsösök kötelező jégbiztosítási díja kát. holdanként egysé­gesen év: 60.— Ft. A kötelező tűzbiztosítási díj szintén egységesen 13.— Ft kát. holdanként, amelyet a jégbiztosítási díjhoz hozzászámítva, azzal együttesen vetnek ki. Tehát az I. területi csoportba tartozó egyéni gazdál­kodó például egy kat, hold szántóterület után évi 24.5 Ft mezőgazdasági tűz- és jégbiztosítási díjat köteles fizetni. A községek, járások területi csoport beosztásáról az Állami Biztosító járási felügyelőségei és a járási tanácsok adnak felvilágosítást. A kötelező biztosítás díja — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jég­biztosítási díjának kivételével — a biztosítási év január havának 1. napján esedékes és január 31-ig volt késedelmi pótlék nélkül fizethető. A pénz­ügyminiszter most az 1955. január 1-én esedékes díjak pótlékmentes meg­fizetésének határidejét 1955. február 28-ig meghosszabbította. Szántóterület: I. területi csoportban 11.—Ft II. területi csoportban 12.50 Ft III. területi csoportban 14.— Ft IV. területi, csoportban 15— Ft Szőlő­ , 66.— Ft 1 78.— Ft 90.— Ft 102.— Ft A MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN? „BÉKE ÚTJA“-nak nevezték el Zala megye száztizenegyedik terme­lőszövetkezetét. Az új szövetkezetet Bucsuta községben alakította 12 dol­gozó paraszt. •­ OKTÓBER ÓTA 60 új belépővel növekedett a példásan gazdálkodó földesi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjainak száma. ★ EZERN­ÉL TÖBB vaddisznó, 900 szarvas és 1300 őz került puskavégre a mostani vadászidényben, ZALA MEGYE községeiben béke­fát ültetnek el felszabadulásunk 10. évfordulója és a IV. magyar béke­kongresszus tiszteletére. ★ A HAZAI burgonyafajták felfrissí­tésére az idén 100 holdon lengyel Merkur-burgonyát vetnek el az ik­­rényi állami gazdaságban. ★ RAKAMAZON megkezdődtek a korai burgonya vetésének előkészü­letei. Több mint 200 gazda bontotta fel burgonyaprizmáját és válogatta ki a csíráztatáshoz szükséges vető­gumót.­­ KÉTSZÁZEZER, szőlőkarót szállít ez év első negyedében az egri erdő­­gazdaság a Heves megyei gazdák­nak. ★ BURGONYAMŰVELŐ kisgépek érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságból. A könnyen kezelhe­tő, lófogatú mezőgazdasági gépek árusítását megkezdték. ­ FURCSA DÖNTÉS Pócza Ferenc Mesteriben felnevelt két szép tehenet. Gondolta a derék gazda: törzskönyvezni kell ezeket Cetldömölkön a járási állattenyésztő állomás foglalkozott a dologgal — és döntése — merőben más. Kurtán, furcsán elvetette ezt a mesteri kérelmet, mondván, hogy tenyészállatot nálu­k régen sem neveltek... Azt kérdezi most a gazda, elfogadják-e szabálynak, hogy amit rég nem lehetett, olyat eztán sem csinálnak... Megjelent a népnevelők zsebkönyve Az MDP Központi Vezetősége agrtá­ciós- és propagandaosztályának kiadá­sában megjelent a Népnevelők Zseb­könyve az 1955-ös évre. Az ízléses ki­állítású zsebkönyv a naptári rész után felsorolja az esztendő legfontosabb év­fordulóit, beszámolót közöl a nemzetkö­zi békemozgalom öt esztendejéről, is­merteti ötéves tervünk főbb eredmé­nyeit és közli az 1951 óta kiadott fon­tosabb párt- és kormányhatározatok lis­táját. A Népnevelő Zsebkönyv a pártszer­vezetek útján — 5 forintos áron — , Propaganda Terjesztőnél rendelheti meg, Budapest, VI. Révay u. 16. Növényházi építkezésre is kaphatnak hitelt a termelőszövetkezetek A Minisztertanács a napokban ha­tározatot hozott, amellyel az 1053/ 1953. (IX. 19.) számú minisztertaná­csi határozatban szabályozott hosz­szúlejáratú beruházási hitelnyújtó rendszerét a termelőszövetkezetei növényház-építkezéseire is kiterjesz­tette. A termelőszövetkezetek nö­vényházak építésére négyzetméte­renként 380 forint hitelt vehetnek fel. A hitelt az 1954. január 1 óta megkezdett termelőszövetkezeti nö­vényház építkezésekre visszamenő­en is lehet igényelni. A pulyka is megeszi... Olvastam a Szabad Földben, hogy a fogoly és a fácán sok kolorádóboga­­rat elpusztít. Ezek a szárnyasok azonban nem minden vidéken for­dulnak elő elegendő számban. Ezért javaslom gazdatársaimnak és a tsz­eknek, hogy az idén, ahol kevés a fo­goly és a fácán, tenyésszenek puly­kát. A pulyka, ha kiszoktatják a burgonyaföldekre, elpusztítja még azokat a kolorádóbogarakat is, ame­lyek a permetezés alkalmával a le­velek alatt megbújtak. A pulykát néhányszor haza kell hajtani a föld­ről, később — mint a sertések — ma­guktól hazajönnek. ID. SLEISZ GÁBOR Mogyoród HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti képes mellékletünk ne­gyedik oldalán az egyik szakkönyv árát­ tévesen közöltük. A Nizsalovsz­­­­ky—Szondy—Jócsik: „Trágyázás, mű- s trágyázás“ című könyv ára 17 forint Szabályozták a sertés, marha, borjú és a juh forgalmát és levágását A Minisztertanács foglalkozott a lakosság hús- és zsírellátásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukoricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertés­begyűjtési tervünket nem teljesítet­tük. Az elmaradás oka részint a járlatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hiva­tali lazaság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szembeni tanúsított elnézése volt. A helyi hatóságok többhelyütt indokolatlanul nem kö­vetelték meg­­az állampolgári fegye­lem betartását. Beadásban hátralé­kos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a járlatlevelek ellen­őrzése hiányában — jogtalanul ser­tést vásároljanak. A spekuláció a magánhúsiparosok között is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi na­pokban lelepleztek olyan húsiparo­­sokat, akik sok esetben 10—20 kupec felhajtó útján felvásárolt állatokkal nyerészkedtek s ezáltal visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alap­ján a begyűjtési miniszter a lakos­ság folyamatos húsellátásának bizto­sítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az ál­latforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálkodók és termelő­szövetkezeti tagok), akik előírt sertésbeadási kötele­zettségüknek eleget tettek, kor­látlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hízlalású sertéseiket feldolgo­zott állapotban füstölt áruként érté­kesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát azonban a spekuláció megfékezése és egész­ségügyi okok miatt nem árusíthat­nak. A termelőszövetkezetek saját hízlalású sertéseiket — beadási kö­telezettségük teljesítése után — ha­sított és nyershús formájában to­vábbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan termelő forgalomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezett­ségének eleget tett. * Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezett­ségük teljesítése előtt — abban az esetben ha hátralékuk nincs és a 3 hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak — háztartásonként levághatnak 1 darab sertést. Beadásra nem kötelezett személyeik részére öt családtagig 1, ezen felül 2 sertésre adható vágási engedély.­­Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem kötelezett személyekre. Tenyésztés és továbbtartás cél­jára sertést, marhát, borjút min­denki korlátozás nélkül vásárol­hat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy to­­vábbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állatforgal­l­mi vállalatok vásárolhassanak. Ál­lami vállalatok, üzemek és intézmé­­nyek 60 kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárol­­hatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a föld­művesszövetkezetek és magánhús­iparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak híz­zottsertést. A magánhúsiparosok vár­sárlásaikat azonban kizárólag sze­­mélyesen, megbízottak nélkül végez­­hetik. A rendelet intézkedik a szabad? piacon történő eladás szabályozásár­­ól is. A rendelet értelmében ser? tést, vagy szarvasmarhát csak az az állattartó adhat el, aki járlatlevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább 60 nap óta, szarvasmarha leg­alább 90 nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásban hátralékos egyéni­­leg gazdálkodó termelő 60 kg-on fe­lüli súlyú sertést, vágómarhabeadás­ban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötele­zettsége 3 hónapon belül esedékes, sertést csak abban az esetben hoz­­hat forgalomba, ha beadási kötele­­zettsége határidőre való teljesí­tésének érdekében­­megfelelő súlyú sertést hízóba állított. A begyűjtési miniszter rendelete a továbbiakban a zsírbeadást, a sertés­kényszervágást, a selejt­marha, bor­jú- és juhvágásokat, valamint a vá­gási engedélyek és utalványok ki­adását szabályozza. A rendelet lehe­tővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva, elejét ve­gyék a spekulációnak, rendet te­remtsenek a szabadpiacon, megvéd­jék, a termelők jogait A Szabad Föld Nemrégiben a Nagyon egyszerű ez kérem című cikkünkben megírtuk, hogy a paksi földművesszövetkezet­ben pontatlanul vezetik a begyűjtés, nyilvántartást, s emiatt a községi tanács olyan gazdákhoz is küld fel­szólítást, akik már régen teljesítették beadási kötelezettségüket. A földmű­vesszövetkezetek Paks járási felvá­sárlási irodája levélben értesítette a szerkesztőséget, hogy bírálatunk , se­gített. A tanáccsal való kapcsolat azóta megjavult — írják. — A vételi jegyek másodpéldányát most már minden esetben pontosan átadják a tanácsnak, s így nem történhet meg többé a gazdák méltánytalan zava­rása. ★ ötödik otthon című rajzunkkal 1955. január 16-i számunkban elma­rasztaltuk a Felsődobszai Tanácsot, mert nem gondoskodott a DISZ-szer­­vezetnek megfelelő helyiségről. Bíró­ cikkei nyomán lapunkat a községi tanács levélben köszönte meg. „A DISZ-helyiség ügyében azonnal intézkedtünk — közlik levelükben. — A tanács és a­ pártszervezet pár nap alatt megfe­lelő helyiséget adott a fiataloknak, akik új helyükön már meg is kezd­ték a kultúrmunkát: négy, egyfelvo­­násos színdarabot tanulnak a far­sang végére. A helyiségben van zon­gora, sakk és gramofon is." * Lapunk ez évi január 23-i számá­ban fényképet közöltünk A szűcsi kan sorsa cím alatt. A fényképhez írt szövegünkben szóvá tettük, hogy Szűcs község utcáján hajléktalanul árván kóborol a kan. A tanács most közölte velünk, hogy a hanyag állat­­gondozót február 1-én leváltották. Reméljük, ezután a községi tanács is lelkiismeretesebben törődik a köz­ség kanjával, és nem lesz szükség újabb fényképre. *­­ Különös kút „Lakóhelyünkön már hónapok óta rossz az ivóvízkút. A kútépítő vállalat ahelyett, hogy mélyítette volna, leszerelte a kerekes, vedres ku­tat és egy régi irányt­ vetett szivattyús kutat állított fel. Ezt azonban em­beri erővel nagyon nehéz húzni, mert jó tíz percig kell rángatni, amíg végre csepegni kezd belőle a víz.’’ (Szétesik Sándorné, érdparkvárosi ol­­vasónk leveléből.) — Szomszéd, ha gyorsan akar vizet, okosabb, ha maga elé teszi a vedret, ott hamarabb megtelik * **

Next