Szabad Föld, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Hogyan a tavaszi vetésre AZ ELCSÉPELT MAGVAK nem tökéletesen érettek, meghatározott utóérést igényelnek. Ez egyrészt a felesleges vízmennyiség elpárologtatásával, másrészt a sejtekben felhalmozódott szerves anyagok átalakulásával megy végbe. A magvak e folyamatok elvégzéséhez szükséges energiát és hőt légzés útján állítják elő, mialatt oxigént használnak el és szénsavat fejlesztenek. A beraktározott vetőmagból tehát vízpára, szénsav és felszabadult, felesleges hőmenynyiség távozik, amit — hogy az utóérési folyamat tökéletes legyen — a környező levegőnek akadálytalanul fel kell vennie. Ha ezt nem biztosítjuk, a távozó szénsav, vízpára és hő a vetőmag között levő hézagokban halmozódik fel. Ennek következtében a mag felmelegszik, a vízpára a felszínen lecsapódik, a termény „megizzad“, penészes, dohos lesz, életrevalósága és csírázóképessége csökken. A veszély különösen a tárolás kezdeti időszakában fenyeget. Ilyenkor gondosan ügyeljünk arra, hogy a szellőzés tökéletes legyen. Kedvező körülmények között a mag fokozatosan leadja felesleges vízmennyiségét, végbemegy benne a táplálóanyagok szükségszerű vegyi átalakulása és a légzése lelassul. Az ilyen utóérésen átment termény már nagyobb tömegben sem melegszik be, tehát vastagabb rétegben is raktározható. A jól beérett és kiszáradt mag nagyobb hőkülönbségeket is elvisel; tömény sejtanyaga a hidegnek ellenáll, a fagy sejtroncsoló hatása nem érvényesül benne. A NEDVES MAGON megtelepednek a penészgombák és baktériumok. Mennél kisebb a mag, mennél nagyobb a fehérjetartalma, annál erősebb a légzés és a páraképződés. Cséplés után a magvak víztartalma rendszerint több az előírtnál. Egyes magvak utóérése ilyenkor még nem fejeződött be, másoknál pedig a lehűlést és lélegzést kell elősegítenünk. A kezelendő magvakat vékonyan teregessük el és a raktárt, két oldalán levő ablakok kinyitásával, alaposan szellőztessük ki. A szellőztetés lényege, hogy a hideg, száraz levegő a magot jól átjárja. Csak abban az esetben ne szellőztessünk, ha a levegő hőmérséklete magasabb, mint a magvaké, mert ilyenkor a levegő víztartalma lecsapódik a magon. Ez különösen a tavaszi hónapokban fordul elő, amikor a mag hideg. A szellőztetés gyakran nem elégséges. Ilyenkor a mag száradását vékony elteregetéssel és lapátolással segítjük elő. A mozgatást falapáttal, gumicsizmában végezzük, hogy minél kevesebb mag sérüljön meg. A korszerű magtárakban a szállítószalagokat is felhasználják a termény szellőztetésére, ami időben, munkaerőben és költségben egyaránt megtakarítást jelent, kezeljük kerülő magvakat?’ Nagyon nedves magnál gyakran még ez sem elégséges. Ilyenkor előtisztítást végzünk. Az előtisztítás célja, hogy a vetőmagnak szánt tételt a nagy víztartalmú szárrészektől, toklászoktól, továbbá rögöktől, portól mentesítsük és ezáltal megelőzzük a további felmelegedést. TÉLEN NAGYOBB a levegő víztartalma, mert a magvak a levegő nedvességét magukba szívják. Ennek megakadályozása végett a készletet óvnunk kell a külső levegővel való érintkezéstől. A magtár ablakai, ajtói és szellőző nyílásai szorosan zárva legyenek. A levegő felfrissítése végett és annak érdekében, hogy a légzési termékek a garmada aljából eltávozhassanak, célszerű, ha a tél folyamán ajtót, ablakot kinyitva, a zsákolt árut egyszer-kétszer átrakjuk, illetve a garmadát átlapátoljuk. Ezt a műveletet száraz, fagyos időben végezzük. Befejezése után az ajtókat és ablakokat csukjuk be. Ha az idő felmelegszik, a magtár ajtóit és ablakait tartsuk továbbra is zárva. A fagyos téli idő folyamán a nedves magvak életképességében többnyire semmiféle változás nem észlelhető. A tavaszi felmelegedéskor azonban rohamosan megindulnak azok a nem kívánatos folyamatok, melyek a csírázóképesség elvesztésével járhatnak. Ezért a tél folyamán gondosan ügyeljünk a magvak víztartalmának alakulására, és annak emelkedését akadályozzuk meg. TAVASSZAL a magvak tárolási körülményei a legkedvezőtlenebbek. Ebben az időben a külső levegő hőfoka és víztartalma — különösen hóolvadás idején — magas, a magvak hőmérséklete pedig alacsony. Ilyenkor, ha nedves, meleg levegő hatol be a magtárba és érintkezik a téli hideget tartó magvakkal, akkor lehűl, relatív páratartalma csökken, a vízgőzök harmat alakjában lecsapódnak a magvak felületére és a felső réteget átnedvesítik. Tavasszal a rakás vagy a garmada belsejében lényegesen alacsonyabb a hőmérséklet, mint a felület közelében. A mag tömegének jobban felmelegedett zónáiban a helyi átnedvesedés könnyen azt eredményezheti, hogy a vízgőzök átszívódnak a belső, hidegebb rétegekbe. Ezeken a helyeken helyi önfelmelegedés következhet be, amely azután tovább terjed. A napos, meleg tavaszi idő beálltával semmi esetre ne zárjuk ki magtáraink ajtajait, ablakait. Gondoskodjunk a télen át lehűlt magtételek egyenletes felmelegedéséről. Az ömlesztett készleteket fokozatosan szellőztessük. * Részlet Bánlaki Sándor Vetőmagtermesztés elmél könyvéből. A könyv megrendelhető a Mezőgazdasági Könyvkiadó könyvesboltjában. Budapest, Vécsey u. 5. Ára: 60 Ft. . ÉRDEMES FELNEVELNI A KISBORJÚT! — Erről tanúskodik a Bognár-család példája is — „A Központi Vezetőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint az egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fellendítése a következő két-három év legfontosabb feladata...” (A Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozatából.) Bognár Károly 17 holdas tárkásyi gazdát nemcsak saját falujában, hanem az egész komáromi járásban kiváló állattenyésztőnek tartják. Két törzskönyvezett tehenétől, Cédrustól és Méditől évről évre szép borjúkat nevel. — Mi tagadás, én most nem vágyaik elégedett a jószágaimmal — mentegetődzik Bognár Károly, amikor a két tehénből és négy növendékállatból álló szarvasmarha-állományát nézegetjük. — A tehenek is, meg a borjak is gyengébb erőben vannak, mint tavaly ilyenkor, mert valamivel kevesebb az abrakadagjuk. Ennek pedig az az oka, hogy több jószág áll az istállómban. A kevesebb abrak azonban valójában nem látszik meg sem a teheneken, sem a borjakon (de az is lehet, hogy ezt csak az idegen nem veszi észre). Cédrus tehén üszőborja, a 15 hónapos Rubi olyan fejlett, hogy bátran be lehetne már folyatni. A jó csontozatú jószág szőre sima és tükörfényes, mint a mesebeli paripáké. Ezt az üszőt a magunk részére neveljük és úgy számolunk, hogy három hónap múlva már bika alá eresztjük ■— magyarázza Bognár Károly gazda —, s ha nem csalatkozunk a számításunkban, úgy egy év múlva már borjú lesz alatta. Az istálló szögletében két darab, egyenként kétéves trnó kérődzik. Ezeket az Állatforgalmi Vállalat részére szerződéses alapon nevelik Bognárék. A szerződés értelmében a trióknak egyenként 1956 májusára el kell érniök a 400 kilós súlyt és akkor — ha elsőosztályúak lesznek — kilónként 10 forintos árat, ha viszont másodosztályúaknak minősítik — úgy 9 forintos árat fizetnek értük. Ez azt jelenti, hogy öt hónap múlva a két tinóért mintegy 8 ezer forintot kapnak. És lehet, hogy többet is, hiszen a két állat máris elnyomja a 7 mázsát, így az elkövetkező öt hónap alatt nem lesz nehéz másfél mázsát rájuk hizlalni. De nemcsak a két tinót, hanem egy törzskönyvezett bikaborjút is nevelnek szerződéses alapon Bognárék. Ezt a háromhónapos bikát 1956 végén veszi át az állatforgalmi. Egyszóval 1956-ban Bognáréknak legalább 12 ezer forint bevételt biztossít a szerződéses borjúnevelés. — Ami azt illeti, ennél többet — magyarázza a kiváló gazda —, mert hiszen minden egyes bikaborjú vagy tinó felnevelése után 400 forint adót engednek el a tanácsházán. Márpedig ez jelentős kedvezmény! — Rossz gazda az, aki a tehén alól eladja a borjút — szól közbe Bogárné és mindjárt hozzáteszi, hogy aki ilyen helytelenül cselekszik, az végeredményben legjobb jövedelmi forrását hagyja veszendőbe. Úgy igaz — toldja meg az asszony kijelentését Bognár Károly, aki Imre fiával együtt máris hozzálát az esti etetés előkészítéséhez. A munkát azzal kezdik, hogy tisztára kiseprik a jásziakat, aztán friss almot készítenek be. — A tehenek naponta 3 kiló abrakot, 10 kiló takarmányrépát és 3 kiló lucernaszénát, no meg annyi takarmányszalmát kapnak, amennyit jóízűen elfogyasztanak. A növendékállatok abrakadagja viszont csak 2 kiló, de így is megvan naponta a 85 dekás súlygyarapodás. A takarmányadagokat nem egyszerre, hanem két-három részletben kapják az állatok. Így jobb ízűen fogyasztják az eleséget, és ahogy Bognár Károly mondja, több ragad belőle a csípőjükre is. De nemcsak a takarmány gondos előkészítése, hanem az etetési és az itatási idő pontos betartása is szükséges. És ezt Bognárék hajszálnyira betartják. Reggel ötkor — most is, amikor későn virrad — már talpon a gazda és hétkor végez is az etetéssel. Az esti takarmányozásnak ugyanígy megvan a pontos menetrendje. Ez a menetrend azonban még nem mindem Szeretni is kell az állatot Az állatok szeretete Bognáréknál hagyomány. A 78 éves Bognár bácsi éppen olyan örömmel és gonddal ápolja, eteti Cédrust, Rubit meg a többieket, akárcsak legifjabb kisunokája, a Lajcsi gyerek. Ezzel magyarázható, hogy a Bognár-család jövedelme a szarvasmarhatenyésztésből évente mintegy 20 ezer forintra rúg. 1955-ben például a 865 liter tejbeadáson felül 3 ezer liter szabad tejet adtak át a tejbegyűjtő vállalatnak. Érdemes tehát borjút nevelni és minél több tejet termelni, így értékesül legjobban a megtermelt takarmány és így találja meg számítását igazán a gazda! Dancs József Gondoltunk a holnapra is Közgyűlésünk jóváhagyta az idei zárszámadást: egy munkaegység értéke 37,80 forint. Nem azért „csak“ ennyi, mintha több nem juthatott volna, de mi gondoltunk a holnapra is. Háromszáz mázsa nyári ültetésű kiosztható burgonyát tavaszi eladásra hagytunk meg, az állatok takarmányozására az új termésig tárolt kukoricamennyiségen felül pedig mintegy 800 mázsa csövestengerit tettünk félre sertéshizlalásra. A hízókat majd szabadpiacon adjuk el és árukból pénzelőleget osztunk. Én 479 munkaegységet teljesítettem, könnyű tehát kiszámítani, hogy tisztességes megélhetést biztosít a közös gazdálkodás. Eredményeink láttán nemcsak mezőgazdasági foglalkozású dolgozók, hanem már jó iparosok is — mint például Mezei Imre — felvételüket kérik termelőszövetkezetünkbe. Tagságunk létszáma így havonként hét-nyolc fővel növekszik. Molnár Antal: Hajdúböszörmény, II. kongresszus Tsz -------——»/MM/—— Előnyös a középkorai érésű napraforgó termelése Az elmúlt őszön sok gondot okozott a napraforgó betakarítása. Szedésére éppen az ősziek vetése idején került sor, de szárítása és tárolása is körülményes volt. Én 1000 ölön termeltem napraforgót, de abból már szeptember 10-én, teljesen száraz állapotban tíz mázsát tudtam beadni. Hogy miért? Azért, mert középkorai, 2—3 méter magas szárút terhelek, s a betakarítása megelőzi az összes őszi kapásokét. Azt javaslom tehát, hogy az illetékes szervek az úgynevezett Andreás középkorai fajtából lássák el vetőmaggal a dolgozó parasztságot. Nemcsak azért fontos ez, mert bő termő, hanem azért is, mert hosszú korúját a tanyavilágban kerítés javításra és tüzelésre is jól felhasználhatják. Szomszédaim is elismerték az említett előnyöket és kérésükre szívesen adtam vetőmagot, hogy jövőre már nekik se okozzon gondot a napraforgó betakarítása. Tóth József: Sárospatak, egyéni gazdálkodó A tejtermelői verseny első hónapjának eredményei Június 30-án befejeződött az 1954 —55. évi első országos tejtermelési verseny, amelynek során kiváló eredmények születtek. Ennek a versenynek tapasztalatait felhasználva, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a tejtermelés fokozása és a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében meghirdette a második országos tejtermelési versenyt. A verseny 1955. november 1-től 1956. október 31-ig tart. „Az ország legjobb tehenészete” cím elnyeréséért az állami, a kísérleti, a tan- és célgazdaságok 130 tehenésze 16 ezer 981, ezenkívül 174 tsz 4 ezer 940 tehénnel nevezett be. „Az ország legjobb tehenésze" cím elnyeréséért versenyző tehenészek összesen 3 ezer 896 tehenet gondosnak. A szövetkezetekből 168 tehenész jelentette be részvételét, 1919 tehénnel. Verseny folyik azért is, hogy melyik gazdaság istállójában lesz „az ország legjobb tehene". E versenybe az állami gazdaságok 405, a tsz-ek 109, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig 328 tehénnel neveztek be. A verseny szervezésében a legjobb eredményt Békés, Pest és Győr megye érte el. Igen elmaradt ebben a munkában Szabolcs, Borsod és Zala megye. A Földművelésügyi Minisztérium a második országos tejtermelési verseny első hónapját értékelve, a következő sorrendet állapította meg: „Az ország legjobb tehenészete“ címért indított versenyben: állami gazdaságok nagytenyészetei: „Az ország legjobb tehenésze“ címért folyó verseny helyezettjei: AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK FEJŐINEK VERSENYÉBEN: Gazdaság 1. Herceghalomi Kísérleti Gazdaság 2. Felsőbabádi Törzsállattenyésztő AG 3. Mosonmagyaróvári Kísérleti Gazdaság 1. Gerjeni Állami Gazdaság 2. Pécsi Állami Gazdaság 3. Nagycenki Kísérleti Gazdaság 1. Vörös Október Tsz, Kunhegyes 2. Kossuth Tsz, Boly 3. Béke Tsz, Mezőtúr 1. Béke Tsz, Budapest, XV. kerület 2. Sarló Kalapács Tsz, Ivándárda 3. Béke Tsz, Jászjákóhalma Tehén-Egy tehénre Átlagos állomány jutó átlagos tejzsírr összesen tejtermelés 118 409 kg 3,9 125 409 „ 3,9 110 407 „ 3,8 KISTENYÉSZETEI: 80 379 kg 3,7 68 347 „ 3,6 59 338 „ 3,9 NAGYTENYÉSZETEI KOZOL: 45 462 kg 3,6 43 295 „ 3,8 42 268 „ 3,7 KISTENYÉSZETEI KOZOL: 20 416 kg 4,0 25 397 „ 3,9 20 356 „ 3,6 A tehenész neve: Gazdaság: 1. Kapornoki Kálmán, Kísérleti Gazdaság, Mosonmagyaróvár 2. Muntyán Demeter, Kísérleti Gazdaság, Herceghalom 3. Fehér László, Törzsállattenyésztő AG, Felsőbabád %E V— * IU* ° 6 '««5 4» no e 1 * Ls £ • £ ›u lm I •T ■5 .CT3~h ·T ~ bJ •0, 10 5493 549 kg 3,9 11 5697 517 h 3,0 10 5131 513 „ 4,1 A TERMELŐSZÖVETKEZETEK TEHENÉSZEINEK VERSENYÉBEN: Si N'fOs n*É A tehenész neve: Gazdaség: SS o 4‡ CTC • £ ♦* r * Ej: 14« •O ffl <y 4* C S«te >2 T»3-8 u a eH < ki — 1. Hajba Dezső, Ivándárda, Sarló-Kalapács Tsz 19 4800 480 kg 4,1 2. Ifj. Varga Ferenc, Budapest, XV. Béke Tsz 10 4656 466 , 4,1 Lajtos István, Aszód, Petőfi Tsz 11 4929 448, 3^ Hasznos tanácsok a disznóöléshez A levágásra kerülő hízót vágás előtt 24 órával különítsük el a többitől és ne adjunk neki enni. Az elkülönített sertés alá ne almozzunk szalmával, hanem inkább homokos vagy cementes padozatú ólba csukjuk, így sokkal kevesebb munka lesz a bél tisztításával. •Végén sokszor panaszkodnak az aszszonyok, hogy a levágott sertés vére nem folyik ki és emiatt véres a hús. Hogy elkerüljük, szúráshoz jól köszörült, éles, hegyes kést használjunk és a nyakrész közepetáján, a szegycsont irányában, a légcső mellett szúrjuk be. A sebben a kést azután keresztbefordítjuk és átvágjuk a fő ereket. Hogy a vér jobban kifolyjon, leszűrés után a sertés farát kissé emeljük meg. hát a véres hurkát akarunk készí** teni, a vért felfogjuk. A vérfelfogó edénybe hintsünk egy kanál sót és fakanállal állandóan keverjük a kifolyó vért, így a vér nem alvad meg, de szétválik és a folyékonyan maradó vérből a savó és az összecsomósodott rész eltávolítható. ★ R®erzselés közben különösen a has és az áll alatti részen könnyen megéghet a sertés bőre. Azokat a helyeket tehát, ahol vékonyabb a bőr — ha szükséges, perzselés közben tapasszuk be agyaggal és csak annyira engedjük perzselődni, hogy meg ne égjen és ki ne repedjen. Ha szalmával perzselünk, a lábak hajlataiból, továbbá a fülkagylóból a szőrt külön szalmacsutakkal perzseljük ki, közben kétszer, háromszor éles késsel kaparjuk meg a bőrt. Majd a megperzselt, szépen megpirított állatot forró vízzel jól megáztatva, mossuk le és ugyancsak kétszer, háromszor éles késsel kapjuk végig a bőrt mindaddig, amíg egészen fehér és vékony nem lesz. A J¥a orjára bontjuk a sertést, akkor hasra fektetve, a gerincén hasítjuk ketté. Ha viszont karajt akarunk készíteni, hasáról bontjuk fel a sertést. Ilyenkor a medencetájtól a szegycsontig a testet a középvonalán végigvágjuk és a hasfalat óvatosan átmetsszük, vigyázva, hogy a beleket meg ne sértsük. Ezután a kést a szegycsont alá szúrjuk és ezt a porcos részénél úgy felezzük szét, hogy az egyik oldalon a szegycsont, a másik oldalon a bordavégek porcos részei maradjanak. Majd a végbélrózsát körülvágva, először a beleket és a gyomrot emeljük ki a hasüregből. A gyomrot óvatosan válasszuk el a rekesztől, majd ezt átvágva, a tüdőt, a szívvel és a májjal együtt kihúzzuk a mellüregből, s jó bő hideg vízzé lemossuk. Utána már minden darab felszedése mutatja a sorsát.* beleit mindig testmeleg állapotba tisztítsuk. Ha meghűlt, inkább meeg vízbe áztassuk be, mert különben zakad és nehéz a tisztítása.★ fából és pácból kiszedett húsokat és szionnát, füstölés előtt vizes, tiszta ruhgal áttöröljük, megszikkasztjuk. Füstöléshez legjobb vékony gallyakat, szőlővenyigét, és fűrészért haszttlni. Szénnel vagy más ásványi adaggal nem szabad húst fütölni, de nem jó a tűlevelű fák ága és a kuktcakóró sem, mert sok korom rakolik le belőlük a húsra. Az ilyen hír könnyen romlik. Ügyeljünk arra hogy a füst ne legyen meleg, meret a húsban ízelváltozást okoz. A 4 1 napig hideg füstön tartott hús síp sárgásbarna lesz és egész nyári jól eltartható. A