Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-12-09 / 45. szám

I Világpolitika ....................................................... Az elmúlt héten a nemzetközi élet néhány mozzanata vala­mi kevetet enyhített a világban erősen tapasztalható feszült­ségen. Ez elsősorban az egyiptomi helyzetre vonatkozik. Ugyan­akkor azonban a középkeleti válságot megint elmélyítették a Szíria körül történt események. Európa továbbra is a viszony­lagos mozdulatlanság légkörében él, bár itt súlyos gazdasági nehézségek fenyegetnek az üzemanyag hiánya miatt. A világot sanyargató problémáik megoldása érdekében nemzetközi körök­ben a legsürgősebb feladatnak a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívását tartják. A hét legfontosabb eseményei a következők voltak: EUROPA. A Szovjetunió kérte az ENSZ leszerelési bizottságá­nak mielőbbi összehívását. — Karamanlisz görög miniszter­elnök és Averoff külügyminiszter Belgrádban tárgyalásokat folytatott Tito elnökkel és a jugoszláv kormány tagjaival. — Bulgáriában megszüntetik egyes mezőgazdasági termények kö­telező beadását. — Gronchi olasz köztársasági elnök és Martino külügyminiszter Bonnba érkezett. — A belgrádi „Borba" élesen bírálta a szófiai „Rabotnicseszkoje Delo” című újságot azért a durva hangért, amellyel Tito elnök pulai beszédét magyarázta,­­á összehívták az Atlanti Szövetség tanácsának ülését. JURIKA: Megkezdődött az angol—francia csapatok kivonása Egyiptomból.­­ A szíriai külügyminiszter kérte az ENSZ I köz­gyűlését, hogy hárítsa el azt a veszélyt, amely Anglia, Francia­­ország, Izrael és Törökország részéről fenyegeti Szíriát. Aim­ Nehru indiai miniszterelnök a Csou En-laj kínai mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy a két ország között lehetőség nyílik az együttműködésre, és hozzátette: lehetetlenség az, hogy Kína továbbra is kívül ma­radjon az ENSZ-en. AMERIKA: Az ENSZ közgyűlés New Yorkban folytatta a Magyarországról szóló vitát.­­ Dulles hosszabb betegség után újra elfoglalta külügyminiszteri székét.­­ Az USA kormánya bejelentette, hogy támogatja a bagdadi katonai szövetséget. Aj szövetség, amelynek Irán „oszlopos“­ tagja, s Anglia most a bagdadi szövetség révén akarja valamelyest visszanyer­ni elvesztett pozícióit és te­kintélyét. Magyarán: arab országokat akar felhasználni­­ arab országok ellen. Politi­kai körítésként persze hozzá­teszi, hogy ily módon „szovjet­ellenes erőket akar támogat­ni“ a Közép-keleten. Szerencsére a függetlenség­re és szabadságra vágyódó arab országok nyomban felis­merték az igazi veszélyt és en­nek megfelelően fogadták a Szíria körül kialakult össze­esküvést. Ezek az események óvatosságra és éber figyelem­re intik őket. A nagyhatalma­kat pedig arra­ nem lehet egyik veszélyt úgy eltussolni, hogy helyette másikat szítunk ,di,, Rólunk volt szó Az ENSZ közgyűlésén több napon át Magyarországról folyt a vita. Durva kirohaná­sok, józan vélemények és segí­tő szándékok egyaránt válto­gatták egymást a felszólalá­sok során. Lényegében arról volt szó, hogy küldjön-e az ENSZ megfigyelőket Magyar­­országra, vagy tekintse az it­teni eseményeket az ország belügyének és ne avatkozzon be ilyen módon sem. Hosszú huzavona után végül döntés született: az ENSZ kéri a ma­gyar kormányt, hogy engedjen be ENSZ-megfigyelőket Ma­gyarországra. A határozat el­len tizen szavaztak (köztük Jugoszlávia), tizennégyen pe­dig tartózkodtak a szavazástól. A határozat megszületésével csaknem egyidőben nyilvános­ságra került a magyar kor­mány véleménye: szívesen lát­ja az ENSZ főtitkárát, Ham­marskjöld urat Budapesten, de csak egy későbbi időpont­ban. Így tehát az ENSZ most már azt mérlegelheti, hogy ér­vényesítse-e a határozat máso­dik részét, mármint azt, hogy küldjön megfigyelőket Auszt­riába, a magyar határ közelé­be, hogy ez bölcs, hasznos lé­pés lenne-e, arról lehet vitat­kozni, akadhat ilyen meg olyan vélemény is. Minden­esetre ez a határozat kihúzza a talajt azoknak a forrófejű po­litikusoknak a lába alól, akik valami „komolyabb“, erősza­kosabb intézkedést vártak az ENSZ-től. A világszervezet megmaradt — legalább is ál­talános síkon — a józan éles­látás mezején, és nem bocsát­kozik ingoványos, az emberi­ség létét fenyegető próbálkozá­sokba. Csöbörből—vödörbe ? Lloyd angol külügyminiszter bejelentése, hogy haladéktala­nul megkezdik az angol—fran­cia alakulatok kivonását a Szuezi-csatorna övezetéből —, kétségtelenül kedvező vissz­hangra talált. De ehhez a hír­hez mindjárt hozzájött az, hogy Szíria és Irak között hir­telen ellenségeskedések tá­madtak, ami tovább nehezíti a közép-keleti helyzetet. Mert az utóbbi esetben nem pusztán két ország közötti viszony megromlásáról van szó, hanem sokkal többről. Tudni kell, hogy annak ide­jén angol kezdeményezésre létrejött az úgynevezett bagda­ Donovan úr „különvéleménye" Az amerikai vezető politiku­sok az utóbbi hetekben sok jó­zan, megfontolt, a világ biz­tonságát szem előtt tartó lé­péssel váltották ki megbecsü­lésünket. Sok kijelentésükkel persze nem mindenki érthet egyet, de cselekedeteikkel, az­zal, hogy végeredményben hig­gadtan szemlélték az egyipto­mi és magyar eseményeket, so­kat tettek a világbéke megőr­zéséért. Éppen ezért hatott megle­pően és visszataszítóan Dono­van tábornok úr minapi nyi­latkozata. Donovan, aki vala­mikor az amerikai hírszerző iroda egy­ik főnöke volt, újság­írók előtt Magyarországról be­szélt és helytelenítette, miért nem tett Magyarországot ille­tően katonai lépéseket is az USA. Nem tudjuk, mi kész­tette Donovant arra, hogy ilyesmit mondjon? Talán is­mét tündökölni akar valami­lyen kémiroda élén, vagy más céljai vannak? Mindenesetre azt meg lehet állapítani, hogy semmiféle érdek nem kíván­hatja akkora veszedelmek rá­­zúdítását a világra, mint ami­lyent az efféle katonai beavat­kozás jelenthetett volna. Nyil­vánvalóan ezt mérlegelték a vezető nyugati politikusok, amikor annak idején sorra ki­jelentették, hogy nem kíván­nak katonailag közbelépni a magyar ügyekbe. Donovan úr azonban úgy látszik „különvé­leményen” van. Tiszteljük mindenkinek a véleményét, aki józan. De aki bármilyen szűk érdekért hajlandó lenne koc­kára tenni az egész emberiség sorsát, az semmiképpen sem érdemel tiszteletet. Hiszen az őrültségnek is vannak hatá­rai ... Még szerencse, hogy Dono­van úr majdnem egyedül áll „nézetével“ a nyugati világ­ban. Ami a nyugati félteke végső céljait illeti, azt a leg­hűbben a New Statesman and Nation című londoni lap cik­ke fejezi ki, amely tárgyilagos képet fest a magyar esemé­nyekről és ezt a következtetést vonja le: Ha a nyugati hatalmak elő akarják segíteni a nyugodtabb légkör, a demokratikusabb élet kibontakozását a kelet-európai országokban, akkor legyen olyan politikájuk, amely az európai biztonság megoldását ígéri. „Mondjuk az oroszok­nak — folytatja a cikk —, hogy hajlandók vagyunk tár­gyalni európai biztonsági egyezményekről, amelyek le­hetővé tennék a NATO és a szovjet haderők fokozatos visz­­szavonását az Elbától kelet­re és nyugatra. Anglia és Amerika biztosítsa a Szovjet­uniót, hogy nem szándékozik... Magyarországot vagy bármely más kelet-európai államot a NATO-ba csábítani. Ily módon józan megegyezést érhetnénk el a Szovjetunióval, mielőtt még késő lenne , mielőtt még újabb katasztrófa harmadik világháborúba döntene ben­nünket.” Ez mindenesetre józanabb és az emberiség összérdekeit nézve, becsületesebb hang. Kár, hogy Donovan úr fejében nem forognak ilyen gondola­tok. diszkétve Nézd csak a kamarát! örömök tárháza! Minden kis falatja mosolygást rejteget. Mint mesék dermedtre elbűvölt lányai, jövendő jóízek fagyottan fekszenek. Micsoda pompa ez! Varázsló palackja: szürke kis kamrából ízek és illatok raja száll éven át asszonyi parancsra. Nem egy holt állatna­k fölszabdalt teteme! Szinte már hallom a csettenő bicskákat: töpörtyűs pogácsák, hájasok gőzölnek, a villán kocsonya­falatok himbálnak, káposzta kavarog dagadó húsokkal, főtt kolbász illatot páráznak a tálak. Hát még a szalonna, paprikás-fagyossan, szájadba szinte csak magától megolvad. S puhára kövesztve foghagyma izekkel! S ha nyárson forogva sistereg, zsírt csorgat. Vagy közönségesen, jó szelet kenyérrel minden kis falatja új erőket érlel. Hagyjuk a kamarát, terítve az asztal, dudáló szelekre rámordul a kályha. Lássunk a dologhoz: bort hát a pohárba! Köszöntsük először az egybegyűlteket, akiknek mosolya borunkban megcsillan. Hogyan is ülne tort az ember egyedül? Rágódna húsokon irigyen, mint az eb? Látnunk kell arcunkat társak mosolyában, pohár-ha megcsendül, tréfák is csengjenek, társtalan evés csak tápanyag-fogyasztás, kell a szó, kell a hal, mint a jó fűszerek. Mosolyog a kolbász, illatát árasztja, akinek szíve nincs, azt mondja — „a fehérje, zsiradék és némi szükséges ásványi anyagok, sófélék szimpla keveréke.” Igaz ez. S hazugság! Nem ennyi a kolbász. Hiába raknál más anyagot helyébe, zsírokat, fehérjét, ugyanaz az érték állna az asztalon é s ételnek mit érne? Nem annyi a kolbász, hogy néhány tétellel szegényre magyarázd száz ízét, illatát. Köszöntsd hát poharam a gazdag életet, ne csak az alkoholt, de a bor zamatát. Az egész­ emberség millió érzését, életünk fűszerét, a borsát, a savát. Igyunk hát! S ahogyan az évek haladnak, legyünk jó ízekkel mindig gazdagabbak! SIPOS GYULA Megkezdődött az EPOSZ szervezése Nagy az érdeklődés a falusi fiatalok körében Bács-Kis­kun megyében megkezdődött az EPOSZ (Egységes Parasztif jóság Országos Szövetsége) szervezése: az elmúlt na­pokban megalakult a megyei ideiglenes szervezőbizottság, amely tevékeny munkába kezdett, hogy a falusi fiatalok régi, kedvelt szervezetét újjáélessze. Megyeszerte nagy az érdeklődés az EPOSZ szervezetei iránt. A kecskeméti járásban eddig 12 EPOSZ szervezet van ala­kulóban. A kiskőrösi járásban ugyancsak majdnem minden községben megkezdődött a szervezőmunka, csupán arra vár­nak, hogy a gyülekezési tilalom feloldásával megtarthassák alakuló gyűléseiket. Előreláthatólag a leendő EPOSZ szervezeteknek, a már je­lentkezők létszámából ítélve, sokkal több tagja lesz, mint volt a megye DISZ-szervezeteinek. Vitus doktor. ÜZENETEI Bánatos Ida jeligére Szarvas­ra. A meglévő szeplő eltávolítá­sa meddő iparkodás. Még az a szerencse, hogy a napsugárba­­lan téli napok alatt a szeplő el­halványodik. Ez az idő a legal­kalmasabb a kezelés elkezdésé­re. A fényvédő krém rendsze­res használata és a naptól való védelem mellett az arcbőr tisz­tasága megőrizhető. Kondoros­ előfizetők jeligére. Az aranyér gyógykezelésének négy követelménye van. Az első és legfontosabb a székrekedés, ami azt jelenti, hogy a beteg­nek úgy kell táplálkoznia, olyan gyógyszereket kell szednie, hogy naponta pontos ,időben híg, köny­­nyű széklete legyen. A székre­­kedés, vagy kemény széklet az egyik legnagyobb ellensége az aranyérnek. A második a tiszta­ság. Minden székelés után és este még külön is vegyen a be­teg meleg ülőfürdőt és utána pa­pírvattával vagy tisztára mosott ronggyal szárítja m­eg végbél tájéké. Újságpapírost, vagy bár­mi más törlőt használnia nem szabad. A harmadik követel­mény a gyógyszeres kezelés, ami lehet kúp, vagy kenőcs. A gyógyszerek f­ájdalomcsillapítók, fertőtlenítők és nyugtatók. Meg­­felelő receptre bármelyik ke­nőcs vagy kúp a gyógyszertár­­ban házilag is elkészíthető. Kü­lönleges hatóanyag egyik kenőcs­ben vagy kúpban sincs. Az utol­­só lehetőség a műtét, ami a szükséges nyugalom és utókeze­lés mellett sok esetben jó ered­­ményt ad. Több olvasónknak üzenem, hogy leveleik a nehéz körülmé­nyek miatt késve érkeztek hoz­zám, de mindegyikre válaszolni fogok. Kérem a válasz megérke­zéséig szíves türelmüket. Uszító hangja miatt vizsgálatot indítanak a Szabad Európa Rádió ellen — Magyar vonatkozásű­ külföldi hírek — — A nyugatnémet szociál­demokrata párt és számos más társadalmi szervezet kö­vetelte, hogy a Szabad Európa rádió szüntesse be bűnös üzel­­meit. Különösen a Magyaror­szággal kapcsolatos véres uszításai váltottak ki nagy fel­háborodást a világ minden tá­ján. Ezeknek a követelések­nek tesz most eleget a nyu­gatnémet kormány, amikor el­határozta, hogy vizsgálatot in­dít a Szabad Európa Rádió el­len.­­ Csehszlovákiában eddig 29 182 701 korona gyűlt össze a magyar nép megsegítésére. — Osztrák gazdasági körök bejelentették, hogy hajlandóak nagyobb áruhitelt nyújtani Magyarországnak. Természe­tesen ezt államközi szerződés keretében bonyolítják majd le. — Három hír a magyar me­nekültekről: 1. Nyugati jelen­tések szerint csaknem 120 ezer magyar menekült, köztük 30 ezer gyerek, érkezett külföld­re. Ezek közül eddig 35 ezer­nek sikerült menedéket talál­nia európai és tengerentúli országokban. 2. Az amerikai kormány bejelentette, hogy 21 ezer menekültet fogad be, az angol kormány azonb­an, meg­másítva korábbi határozatát, közölte: elhelyezési nehézsé­gek miatt egyelőre beszünteti a magyar menekültek befoga­dását. 3. Osztrák lapok közlé­se szerint, az ausztriai tábo­rokban tartózkodó menekül­tek ezrei — a nehézségek lát­tán — szeretnének visszatérni hazájukba. — Indonéziában is gyűjtés indult a magyar nép számára. Eddig 150 ezer rúpia értékű élelmiszert adományoztak. — Dulles amerikai külügy­miniszter kijelentette: Ameri­ka nem határozta el a diplo­máciai kapcsolat megszakítá-­­sát Magyarországgal. Wales-­ nek, Amerika új magyarorszá­gi követének késedelme a meg­bízólevél benyújtása dolgában csupán diplomáciai formaság következménye. — A Francia Vöröskereszt 1730 tonna élelmiszert indított útnak a magyarok megsegíté­sére. — A finn szakszervezetek elhatározták: javasolják min­den szervezett munkásnak, hogy egy ünnepnapon dolgoz­zon és a különmunka díjat fi­zesse be a vöröskeresztnek Magyarország számára. — Francia jogászok csoport­ja levelet írt Stoica román miniszterelnöknek és enge­délyt kért, hogy felkereshess­­se a Romániában tartózkodó Nagy Imrét. — Az UNESCO közel fél millió dollár értékű segélyt kíván folyósítani a szervezet oktatási alapjából Magyaror­szágnak és Egyiptomnak.­­ A külföldön tartózkodó Kéthly Anna kijelentette: amennyiben nem tud vissza­térni Magyarországra, akikor az Egyesült Államokban kí­ván letelepedni. SZABAD FÖLD A magyar parasztság hetilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Budapesti Lapnyomda VIII., Rökk Szilárd utca 6.

Next