Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-08-19 / 34. szám

1 _.­SÁG AZ ORSZÁGBAN ? , I J.dlllllllllllllltlllllllllilllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll vándordíj? Begyűjtőhely magtárában a zsákoló napszámosok mostanában — országszerte, sehol sem helyi lakosok. Alacsony a napszámbérük, kiküldési díj magasabb, így aki más községből jár, jobb a keresete annak. Megszűnhetne a vándorlás és a zsákos sokkal ingabb lenne, hogyha bérként kapná­k otthon, azt a „vándordíjat”. Óriási erejű vihar. Szombaton,, a késő esti órákban Veszprém és tá­volabbi környékén — a Bakony és a Balaton között húzódó területen­­— rendkívüli erejű vihar dühön­gött. A környéken hosszú idő óta nem emlékeznek ilyen erős vihar­ra, mely fákat csavart ki tövestől, s rövid idő alatt hatalmas mennyi­ségű esőt zúdított a földre. A szél és az eső több helyen teljesen meg­döntötte a kukoricát és naprafor­gót. A vihar­ okozta legsúlyosabb kárról eddig Csetényből érkezett je­lentés; a villám belecsapott a ter­melőszövetkezet istállójába, s a tűz többszáz mázsa takarmányt pusztí­tott el. Kisebb épületkárok is voltak Veszprémben és környékén, a vi­har több ház tetejéről lesöpörte a cserepet. Értékes trágya a szemétből. Külföldön már hosszabb idő óta folytatnak kísér­leteket, hogy a nagyobb városokban összegyűlt szemétből komposztolás út­ján trágyát nyerjenek. A komposzt­­trágya elsősorban kertészetekben hasz­nosítható. Hazánkban is megkezdték a kísérletezést a budapesti lakóházakban összegyűlt szemét komposztolására. Külö­nösen értékes a nyáron összegyűjtött sze­mét, mert sok szerves anyagot tartalmaz. Mivel a fővárosban nyaranta mintegy 300 ezer köbméter szemét gyűlik össze, három szerv: a Köztisztasági Hivatal, a Szervestrágyagyűjtő Vállalat és a MÉH elhatározta, hogy a jövő évben megkezdi a komposzttrágya készítését. Búcsúznak a gólyák. Lassan ősz­befordul az esztendő, megsárgul a határ és kezdik hullatni lombjaikat a fák. Útra kelnek tavaszi vendé­geink, a vándormadarak. Az elmúlt évektől eltérően, a Balaton délkeleti részén az idén előbb, a magasban máris kezdenek gyülekezni a gólyák a hosszú útra. Kéthely és Marcali környékén a napokban a nádasok, rétek és halastavak közelében több­száz gólya gyűlt össze. Rövid pihe­nőt tartottak, aztán felszálltak a magasba és elindultak Dél felé. Izotópos minőségvizsgálatok. A Ti­szapalkonyai Erőműnél a magyar és a csehszlovák dolgozók közös erő­feszítése arra irányul, hogy az első gépegység, az év végén már ener­giát termeljen. Az első turbina üze­melését két óriási kazánnal bizto­sítják. Ezek naponta annyi gőzt ter­melnek majd, amennyivel mintegy 35 ezer kétszobás­ összkomfortos la­kást lehetne fűteni. A most készülő IV-es kazán krómacél fővezetékét a hegesztés után kobald 60-as izotóp­pal, a vékonyabb csövek varratai­nak minőségét pedig röntgen átvi­lágítással ellenőrzik. A csehszlovák szerelők naponta mintegy 40 felvé­telt készítenek a varratokról. A IV-es kazán nyomáspróbáját a ter­ven felül augusztus 20-ra megkez­dik. Százezer forint jövedelem. Zala megye termelőszövetkezetei és az egyéni gazdák évente többezer hol­don termelnek aprómagvakat. A gondosan kezelt földekről gazdag jövedelmet adó termést takarítanak be. A nagyrákosi Dózsa Termelő­­szövetkezet öt holdon átlag például 512 kilós bíbormagtermést ért el, melyért a többtermelési prémium­mal együtt, több mint 25 ezer fo­rintot kaptak. A becsehelyi Rákosi Termelőszövetkezetben is nagy jö­vedelemre tettek szert a tagok. Tíz holdon termesztettek fehérherét. Holdanként tízezer, összesen pedig százezer forint jövedelmet hozott ez a tagságnak. A gazdák és tsz-ek máris kötik az új szerződéseket a Magtermeltető Vállalattal. Ezer vagon csere-vetőburgonya. A Földművelésügyi Minisztérium ősszel újabb ezer vagon kiváló minőségű vető­­burgonyát bocsát csere formájában a termelők rendelkezésére. Az igénylé­seket a községi tanácsok írják össze a földművesszövetkezetek bevonásával. Elsősorban a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok — fő­leg az újonnan alakultak — igényeit elégítik ki. A kedvezményes vetőbur­gonyát a termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztályokon, az egyéni gazdák pedig a községi tanácsoknál augusztus 31-ig igényelhetik. Súlyos tűzkár Gamáson. Pénte­ken Gamás községben, a Haladás Termelőszövetkezet szérűjén kigyul­ladt egy gabonaasztag. A tűz tova­terjedését a cséplőgép munkásai nem tudták megakadályozni. Szin­te percek alatt leégett a tűz szérűs­­kertjében lévő összes szalmakazal, illetve gabonaasztag. Csaknem ezer kereszt gabona lett a lángok marta­lékává. Két istálló, négy pajta, na­gyobb mennyiségű építkezési anyag, cséplőelevátor, mintegy 50 nagyobb mezőgazdasági gép és szerszám tel­jesen megsemmisült. A tüzet a köz­ség és a szomszédos községek ön­kéntes tűzoltói és az állami tűzoltók közösen oltották el. A gyors és szer­vezett tűzvédelemmel sikerült meg­menteni a falut, az esetleges teljes leégéstől. Magyar dolgozók külföldön. Az IBUSZ külföldi társasutazási akció­ja keretében a napokban többszáz magyar dolgozó utazott külföldi üdülésre. 55-en vesznek részt a Fe­kete-tengeri hajóúton és 50-en láto­gatnak el Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába. Sokan töltik szabadsá­gukat a szomszédos Csehszlovákia festői szépségű vidékein: Karlovy- Varyban és a Magas-Tátrában. Az aldunai hajókirándulásra több mint 160 utas indult el a Deák Ferenc gő­zösön. A közeli napokban csaknem kétszázan utaznak Prágába és Tát­­ra-Lomnicra. Nőtt a borfogyasztás. Tiszalökön a földművesszövetkezet 3. számú ve­gyesboltjában, a szeszesitalok árát meg­állapító rendelet megjelenése utáni­­na­pokban sokan érdeklődtek, hogy meny­nyivel lett magasabb a pálinka ára. A felemelt áru italokat sokkal kevesebben vásárolják meg és a régi égetett sze­szesitalok fogyasztása mintegy 80 szá­zalékkal csökkent. Ugyancsak hasonló tapasztalható több más környező köz­ségben is. Ugyanakkor megnőtt az egészségre kevésbé káros, jobb minő­ségű bor fogyasztása. Menetdíjkedvezmény a kiállításra. A szeptember 2-től 16-ig tartó Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás vi­déki látogatói részére 25 százalékos autóbusz menetdíjkedvezmény lép életbe. A kedvezmény nemcsak a Budapestre érkező közvetlen autó­busz-járatokra vonatkozik, hanem a vasúthoz csatlakozó valamennyi já­ratra az ország egész területén. A látogatók a kedvezményes utazást Budapestre augusztus 31-től szep­tember 16-ig, visszautazásra szep­tember 2-től szeptember 18-ig vehe­tik igénybe. Vidékre szökött a betörő. Ismeret­len tettes ellen érkezett feljelentés alapján a rendőrség alig egy hét alatt elfogta a zsákmányával vidék­re szökött tolvajt. A betörő Lezsőfi Lajos, tóalmási lakos volt, aki kira­bolta a budapesti Petőfi Sándor ut­cai Voith-espresso pénztárszekré­nyét. A bűnös kézrekerítése után ki­tűnt, hogy már korábban is több kisebb-nagyobb szélhámosságot kö­vetett el. Például fővárosi színészek­től apróbb kölcsönöket vett fel, me­lyet soha nem fizetett vissza, Fo­ton meg egy tűzifát üzletet bonyolí­tott le, a pénzt fölötte, de fát nem szállított. Bűnlajszomának össze­állítása most folyik. Ha a terhelő adatok együtt lesznek, akkor állít­ják majd bíróság elé a közveszélyes szélhámost. Leszállított áron­­ kapható a 25 literes takarmányfü­llesztő fazék! RÉGI ÁR... 159.- Ft ÚJ ÁR......107.- Ft Használatával jelentős TÜZELŐANYAG, TÁPANYAG és MUNKAIDŐ megtakarítás érhető el! Kapható a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN! Forgalomba hozza a MEZŐSZÖV j BeczLezaiik írják Somogyi Irén Tiszakarádról: Nagy­homok tanyán július 29-én adtak át a forgalomnak egy 180 000 forintos költséggel épült földművesszövetke­zeti boltot.* Szirminszky József Sződligetről: Az Észak-borsodi Állami Erdőgazda­ságban augusztus 4-én tartották meg az első élüzem ünnepséget. Igen sok kitüntetést és pénzjutalmat osztottak ki a dolgozóknak. * Csató Endre Ostorosról: A község­fejlesztési hozzájárulásból az idén a tanácsi háza előtti téren artézi kutat építettünk;* Madarász György Orosházáról: Az idén búzámmal és kukoricámmal én is részt veszek a Mezőgazdasági Ki­állításon.* Tollas Sándorné, a debreceni Petőfi Termelőszövetkezetből: A lengyel parlamenti küldöttség egyik tagja meglátogatta tsz-ünket és sokat be­szélt az ottani termelőszövetkezetek munkájáról. Elhatároztuk, hogy a jövőben levelezni fogunk egymással. * Kígyós Tiborné Baracskáról: Nem kell már a szomszéd községbe jár­nunk, mert a mi községünk is ka­pott piacot. Igen nagy megelégedés­sel fogadtuk ezt az intézkedést. * Boros Sándorné, az orosházi Sza­badság Tsz-ből: összes gabonabeadá­si kötelezettségünket a cséplőgéptől teljesítettük, 500 mázsát pedig sza­bad felvásárlási áron adtunk el az államnak.* Eszenyi Sándorné Hajdúnánásról: Korszerű cukrászdával és vendéglő­vel gazdagodott az utóbbi időben vá­rosunk. A megnyitó napján 22 ezer forint volt a bevétel. * Gáncs Lajos, az uraiújfalui Úttörő Tsz-ből: Július 1-ig fiammal és fe­leségemmel 576 munkaegységet sze­reztünk. Búzából 2 kg, rozsból 1 és árpából 1 kg előleget kaptunk mun­kaegységenként;* Daraghó István Novajról: Megdi­csérjük az Egri Gépállomás dolgo­zóit, mert az aratás idején kiváló munkát végeztek: 1 * Toncsev József Balassagyarmatról: A DISZ Nógrád megyei bizottsága a Hazafias Népfronttal karöltve tsz­­látogatást tervez. Több mint 300 fiút és lányt visznek el a megye leg­kiválóbb termelőszövetkezeteibe. EZEN A HÉTEN VéccUxtzük ... liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ... miért kívánja a nemesvitai ta­nács megváltoztatni Töreky Meny­hért olvasónk kishaszonbérleti szer­ződését felesbérletre, amikor a szer­ződés csak 1958-ban jár le? ... miért nem gondoskodnak az illetékesek a Kunszentmárton ist­­vánházai iskola udvarának bekerí­téséről? ...miért kéri kétszer a szántási díj megfizetését a kábai gépállomás Hunyadi Sándor olvasónktól? .­­. miért nem adja ki a korpát a bácsbokodi tejüzem a törzskönyve­zett tehenek szerződésére beszállí­tott tejmennyiség után? ... miért nem intézkedik a sziget­­szentmiklósi községi tanács ,Hogy az Úri Bálintné olvasónktól ellopott fát visszaadják, vagy a tettest mél­tóképpen megbüntessék? Érdemes biztosítási szerződést kötni Az elmúlt hetekben villám csa­pott udvarunkba. Leégett istállónk, a tűz martaléka lett szénakészle­tünk és több gazdasági felszerelés. A kár súlyos volt, de elviselhető, mert a kötelező biztosítás révén kártérítésben részesültem. Az Álla­mi Biztosító mezőtúri kirendeltsége ugyanis, gyorsan segítségünkre sie­tett és­­ mindent elkövetett, hogy a veszteség legalább részben megté­rüljön. Okulva az eseményeken, elhatá­roztam, hogy a kötelező biztosítá­son felül önként biztosítom háztáji ingóságaimat is, így csekély 50 fo­rintért egy esztendőre minden koc­kázatot az­­­lami Biztosító vállal magára és tűz, vagy villámcsapás esetén kártalanítást kapok. Erdélyi Lajos Mezőtúr, Előre Tszcs tagja Különös adóív a ladánybenei tanácsnál Ifj. Nagy József ladánybenei la­kos 1953 őszén ötéves időtartamra haszonbérleti szerződést kötött két hold állami tartalékingatlanra.­­ A helyi tanács azonban a múlt év őszén a bérlő értesítése nélkül fel­bontotta a szerződést, s a területet a tagok akarata ellenére a Petőfi Tsz-nek adta. Bár ezzel is súlyosan hibá­zott a tanács, a továbbiakban még tetézte ezt. A tavaly meg­szüntetett bérlet után erre az évre adóívet állított ki, s pár nappal ezelőtt tiltakozása ellenére 50 fo­rintot fizettetett ifj. Nagy József-­ fel. Érdeklődésünkre pedig másra való hivatkozással, csűrés-csava­­rással próbálták kendőzni a dol­got. Az ilyen önkényeskedések­ sértik törvényeinket és sértik a dolgozók igazságérzetét is. Hasznos lenne hát ha a ladánybenei tanácsnál jobban ügyelnének erre, s nem dédelget­nék tévedéseiket. Vagy talán unat­koznának, ha nem lenne mit ta­­kargatniok? Hogy ne unatkozza­nak, javítsák ki a hibákat! A türelem rózsát terem — 1956 februárjában egy 20 literes zsírosbödönt vásároltam a miháldi földművesszövetkezetben. Amikor használni akartam, észrevettem, hogy a bödön folyik. Visszavittem és megállapították, hogy gyártási hiba történt. A földművesszövetke­zet azonnal elküldte a Somogy megyei Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalatnak Kapos­várra kicserélés végett. Ez február­ban történt. A vállalat azonnal válaszolt és közölte, legyek türelemmel, mert intézkedtek a Bonyhádi Zománc­műveknél. Mit tehettem mást: a türelem, ha nem is rózsát, de bö­­dönt térem — gondoltam. Az idő telt és végül is megunva az öt­ de zsírosbödönt nem hónapos várakozást, megsürgettem a vállalatot. A válasz most sem maradt el. Május 24-én közölték, hogy most már biztosan megkapom Bonyhádról a csereárut. Jobb híján megint csak vártam. Aztán újra meguntam és megint megsürgettem a vállalatot. Termé­szetes, nem késlekedtek a tájékoz­tatással és közölték, hogy a Bony­hádi Zománcművek a zsírosbödönt még június 16-án címemre elküld­te. Azóta eredménytelenül várom. Úgy vélem, jogosan kérdem a vál­lalattól: „Hol a bödön?" Dörnyei István Miháld, Dózsa György út 23- Süssenek jobb kenyeret Ludason! Baj van a ludas­ kenyér minő­ségével. Beszélnek erről szerte a községben, foglalkoznak vele ta­nácsülésen, kisgyűléseken, népne­velő értekezleteken. A kenyér leg­többször keletien, sületlen, súlyos akár a vályog, s néha még ráadá­sul homokos, kavicsos, ropog a fo­gak alatt. A gyöngyösi Sütőipari Vállalat erejéből intézkedés helyett csupán annyira tellett, hogy megállapítsa: ,,a hidasiak nagyon el vannak ké­nyeztetve”. Erről talán Falvi Fe­renc műszaki ellenőr tájékoztatta őket, aki röpke látogatása alatt a tanácsot és a földművesszövetke­­zetet is elkerülte, így komolyabban nem is ismerhette a kenyérellátás körüli bajokat, amelyek úgyszólván csak a pék felületes munkájából adódnak. A ludasi pék a liszt mi­nőségét kifogásolja, mi pedig őt tartjuk ludasnak, mert ha ilyen lisztből nem tud jó kenyeret sütni, akkor már igazán megsütheti a tudományát. .. ERKI JÁNOS Gyöngyös A birkapaprikás és a leve juhászember vagyok, a saját ál­lataim mellett az egyénileg gaz­dálkodók birkáit őrzöm. Június 1-én, nyolc társammal együtt be­hívtak a községi tanácsra és fel­szólítottak bennünket: adjunk a pedagógusnapra egy birkát, az órát majd megtérítik. A birkát én oda is adtam, de bizony a mai napig egy fillért sem láttam az árából. Mi szívesen hozzájárulunk egy-egy ünnepség sikeréhez, bir­kapaprikással, de nem tudjuk, hogy a levét miért kell nekünk meginni. Tóth István Akasztó Nem lehetne gyorsabban? Tavaly többen elhatároztuk közsé­günkben, hogy szőlőt telepítünk. A járási tanács mezőgazdasági osztálya meg is adta az engedélyt, s amikor a községi tanács igazolta, hogy a te­lepítés annak rendje-módja szerint befejeződött, megkaptuk az adóked­vezményt. A művelési ág megváltoz­tatásának bejegyzése után elengedték a beadást is. Az intézkedés, úgy látszik, túl egyszerűnek bizonyult, és három hét­tel ezelőtt döbbentünk rá, milyen meglepetést tartogat számunkra a já­rási tanács pénzügyi osztálya. Adó­könyveinkben a fent említett terület ugyanis úgy szerepel, mint régi gyü­mölcsös, és így természetesen az adó a megfelelő kulcs szerint a szántó­területénél is magasabb. Az első meglepődés után a községi tanácshoz onnan a járáshoz siettünk és kértük a tévedés kijavítását. A járási ta­nács kívánságára írásban is beadtuk panaszunkat, de kérelmünk csiga­lépésben sem intéződik. Ez a figyel­meztetés bizonyára gyorsabb mun­kára ösztönzi majd ügyünk intézőit. Varga Ernő Szerecseny Nagy kedvezményeket kapnak a fűszerpaprika-termelők A Minisztertanács határozatot ho­zott a fűszerpaprika termelésének fejlesztéséről. A határozat kimond­ja, hogy a fűszerpaprika termelését vissza kell vinni a történelmileg ki­alakult paprikatermelő területekre és a termelés fejlesztése érdekében zárt körzeteket kell megállapítani. A fűszerpaprika zárt körzetén be­lül azokat az egyéni termelőket, akiknek szántóföldi területe a két kát. holdat nem haladja meg és leg­alább egy kát. holdon fűszerpaprikát termelnek, mentesíteni kell a ke­nyérgabona vetési kötelezettsége alól. Az 1957. évtől kezdődően a szerződéssel lekötött fűszerpaprika terület után egyszeres termény- és húsbeadási mentes­séget kell adni a termelőknek. A határozat értelmében az említett beadási kedvezményen kívül még a többéves paprika átlagtermés alap­­­ján is további beadási kedvezménye­­ket kell adni a termelőknek, ame­lyeknek mértékét később állapítják meg. A fűszerpaprika fűtési arányának növelése, valamint az export bizto­sítása érdekében az 1956-os évben fűtési­ és utóérlelési díj fejében a terme­iknek mázsánként 70 forin­tot fu­g fizetni, az 1957. évtől pedig a fe­­tött és utóérlelt fűszerpapri­ka mázsánkénti átvételi árát 340 forintban, a fűzetlenül átadott fű­­szerpaprika átvételi árát pedig 270 forintban kell megállapítani. A mezőgazdasági termelőszövet­ke­ztek és a termelői társulások (szakcsoportok) részére 200 mázsá­nál nagyobb mennyiségű fűzött­ pap­­rika átadása esetén mennyiségi pré­miumot kell fizetni az alábbiak sze­rint: 201—100 mázsa fűzöttpaprika átadása esetén a prémium az átvételi ár 5 százaléka 401—600 mázsa fűzöttpaprika átadása esetén a prémium az átvételi ár 10 százaléka 600 mázsánál nagyobb mennyiségű fű­zöttpaprika átadása esetén a pré­mium az átvételi ár 15 százaléka 1960-ig a fűszerpaprika termőterü­­letének legalább 50 százalékán­­Me­legágyban előnevelt palántát kell felhasználni. Erre a célra a fűszer­­paprika termelők részére 199­0-ig arányos évenkénti elosztásban 140 ezer négyzetméter melegágyi abla­kot, kertészüveget és ugyanennyi négyzetméter melegágyi keret elké­szítéséhez idomtéglát — állami gaz­daságok részére nádpallót — bocsá­tanak rendelkezésre. Fűszerpaprika termelési zárt körzetek: Kalocsa körzetében: 1. Kalocsai já­rás egész területe, 2. a Bajai járás­ban: Baja, Érsekcsanád, Nemesnád­udvar és Sükösd községek, 3. a Du­­navecsei járásban: Dunapataj, Har­­ta és Ordas községek, 4. a Szekszár­di járásban: Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácánkert, Alsónyék, Mözs, Sió­­agárd, Őcsény, Tengelic és Tolna községek, valamint Szekszárd vá­rosa, 5. a Paksi járásban: Gerjén és Dunaszentgyörgy községek. Szeged körzetében: 1. a Szegedi járás egész területe, 2. Szeged és Hódmezővá­sárhely városok.

Next