Szabad Föld, 1957. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
SZÁMVETÉS Országunk és szocializmust építő népi demokratikus rendünk a gazdasági és politikai fellendülés útján jár, s ennek megfelelően, sok tekintetben újáalakul a falu gazdasági és politikai arculata is. Az újjáalakulás kedvező és előnyös az elmúlt évek előrehaladásához képest. Bármely földszerető, dolgos gazda készít számvetést, rögtön szembetűnik gazdasági helyzetének lényeges javulása. Ez érthető is, mert az elmúlt év novembere óta egész sor kormányintézkedés gondoskodik a paraszti lakosság helyzetének könnyítéséről. Leglényegesebbnek tekinthetjük a kötelező begyűjtés eltörlését, amely országos számokban kifejezve körülbelül négy és félmilliárd forint többlethasznot jelent a dolgozó parasztságnak. A szerződéses növények új, megemelt árai következtében is mintegy negyed milliárd forinttal növekszik a mezőgazdasági termelők jövedelme. Az adó és a korábbi években is előnyös állami szabadfelvásárlási árak érintetlenül hagyása színtén nagyon kedvezően alakítja a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok évi bevételét. Mindez természetesen megnö veli a parasztság munkakedvét és a jó kedvvel végzett jobb munka nyomán nyilván jobbak lesznek a termelési eredmények is Miközben azonban a falu gazdasági helyzetének alakulását vizsgáljuk, javulásán örvendünk önkéntelenül felötlik előttünk a politikai számvetés szükségessége is. Mert világos ugyan a parasztság gazdasági erősödése, de sokak számára nem eléggé világos, hogy honnan származik ez? Beszéljünk nyíltan. A paraszti termelőmunka adottságainak növekedése vajon önmagától született? Vagy talán az októberi ellenforadalom vívmánya? A kedvezményeket és a nagyobb lehetőségeket vajon Nagy Imre adta? Úgy tűnhet, mert minderről Nagy Imréék igen hangosan beszéltek s egyik-másik rendelkezés abban az időben született. De könnyű ígérni és könnyű két kézzel szórni azt, ami nincs. Mi volt akkor a biztosíték arra, hogy a parasztságnak ígért könnyítéseket meg is tartják? Ki tartotta volna meg? Talán Nagy Imre, aki egyik nap jobb életet ígért, másik nap pedig áruba bocsátotta a népélet mindenféle javulásának alapfeltételét,, a munkáshatalmat? Talán Mindszenty lett volna aki megvédi a paraszti érdekeket? Hazug álom lenne ezt hinni! Az igazság az, hogy a paraszti érdekeket is — miként hazánk függetlenségét is — csak az ellenforradalommal szembeszegülő munkásparaszt kormány védhette meg! Csak a munkás-paraszt kormány vette és veszi komolyan azt a feladatát, hogy a korábbi években elkövetett hibákat, igazságtalanságokat a lehető legnagyobb mértékben kijavítsa. Mint napjaink tényei mutatják, a munkáshatalom következetesen védi is népünk — és benne a parasztság — gazdasági és politikai érdekeit. A politikai számvetés eredménye tehát világosan megmutatja: a paraszti termelőmunka adottságainak növekedése, a felpezsdült paraszti munkakedv a forradalmi munkás-paraszt kormány tetteiben gyökerezik, a munkáshatalomnak a népi demokratikus rendszernek a vívmánya és tartozéka. Soha se felejtsük ki számvetésünkből ezeket a tényeket és gondolatokat! Agronómusunk tavaszi határszemléje Homokmégyen: Kicsit elmaradt a gabonák fejlődése • Lesz mivel „szomjat oltani" a kukoricának • Óvjuk a fagytól a szőlőt! A felhőt futtató áprilisi szélben és a csillogó napsütésben újra a kedvező tavasz ígérete rezdül. A Homokmégyi Hilye-pusztán tartjuk tavaszi szemlénket. A határ szorgos emberekkel népes. De a földek még alig mutatják a megindult élet jelét. Az erős tavaszi szél se tudja megkorbácsolni az alig 6—8 centiméteres tavaszi árpa és nem sokkal magasabb őszi búza vetéseket. Hideg, nedves talajok vannak itt és a gabonák fejlődése más vidékhez képest elmaradt. Az Őszi búza kései vetésről és kelésről tanúskodik. Ritka árpa, gyomos búza — A hó után keltek csak ki — mondja Tamás István, aki éppen a feles földbe veti a kukoricát. — Meleg idő kellene. A tavaszi árpáik szemmel láthatóan ritkák. A növényszámlálás igazolja is ezt Ifj. Szőnyi Jánosnál folyóméterenként 40—44 tő. Bán Ignác árpatábláján 45— 47 tő található a szükséges 60 helyett. Ahogy tovább vizsgáljuk, az is kiderül, hogy nem a vetőmag csírázása volt rossz, hanem kevés magot vetettek. És valóban, ifj. Szőnyi Jánosnak 20 kiló vetőmagja maradt ki, mert a kölcsönkért vetőgép beállítása rossz volt. Bán Ignác meg kevesebb magot kapott és ezért vetett ritkábban. Kár volt így tenni. Ezek a jó földek többet bírnának el. Feltűnő még a gabonák gyomosodása. Sok az acat, a kásafil, a veronika és van konkoly is. Négyzetméterenként 60—80 gyomot jóformán minden vizsgált táblában megtaláltunk, de Jagieza Orbán búzájában 300—350 is található — szerencsére nagyobbrészt a kevésbé veszélyes veronikából. A vegyszeres gyomirtásról alig tudnak, alig hallottak valamit. Ezért Hilyén a jó gabonatermés érdekében nagyon kellene a szakmai felvilágosító szó és a Dikonirt fhormonos gyomirtó vegyszer). A jó idő segíthet Igen erősen megmutatkozik a fejtrágyázás hiánya. A pétisót későn kapták a hilyeiek. Takács Ferenc búzája, amely időben kapott még tavaly beszerzett pétisót, kimagaslik a környezetből. Már örömmel kezdtük megállapítani, hogy a futrinka sehol sem károsított, mikor egy tábla vonta magára figyelmünket. Csak néhány szál búza jelezte, hogy ez vetés volt. Most a pusztulás és az acat uralmának képét mutatja. Százszázalékos a futrinka kár. Nem beszéltünk gazdájával és nem ismerjük a vetés előzményeit, de majdnem biztosra mondhatjuk, hogy búza után vetette a búzát és látni lehetett, hogy védekezés helyett még tavaszi búza vetésével kísérletetezett. A jó idő általában még jó termést adhat. De a biztos gabonatermésnek nincsenek meg az előfeltételei. Nagy kockázat A kapások már másképpen indulnak. A helyei gazdák jól ismerik a helyes talaj előkészítés szabályait, ősszel majdnem minden föld megkapta a mélyszántást és a most megülepedett és kigyomosodott földet ekekapával, nehézfogassal, vesszős és láncboronával munkálják el. Jagicza Orbán őszi szántása igencsak kigazosodott, de tudja, hogy nem helyes most szántani. Nehéz fogassal és vesszős boronával olyan jó magágyat készített, amiben a kukorica kedvező feltételeket talál. Bán Ignác ekekapával érte ezt el — talajának állapota kiváló. Még aszály esetén sem fog a kukorica vízhiányban szenvedni. Jagicza Sándor és még elszórtan többen is ekével vetnek ágyat az őszi szántáson a kukoricának. Milyen drága nedvességet tesznek most kockára és mennyivel több munka árán, Reksa István a szőlőt és gyümölcsfáit vizsgálja, nem okozott-e kárt a fagy. Hát bizony nem vonult el nyomtalanul. Különösen az ezerjó korán kihajtott levelei és rügyei fagytak le. A szomszédos kadarkán már sokkal kisebb a fagykár. Nem, vész még nincs. Minden tőkén vannak még ép rügyek. Csak ezután ne legyen erősebb fagy. Az idő biztatóan melegszik. A meteorológusok is jobb időt ígérnek. A rohanó felhők közül előbukkan a nap és sugarát önti a meleget kívánó határra. A gazdák bíznak és dolgoznak. Szegő Lajos — Jó a magmennyiség, a mélység és a csatlakozó sor beállítása. Indulhat a vetőgép. • ,,N ■ ^ (í ■""■9 1957 APR 2 6 > s/ J xiii. évfolyam, 17. szám Ára 60 fillér 1957. Április 28. Aalti Intiki Tanács haiti mattint hoaak a karhatalom érdemeinek elismeréséről Az Elnöki Tanács a kormány javaslata alapján határozatot hozott a karhatalom érdemeinek elismeréséről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerését fejezi ki és köszönetét nyilvánítja a karhatalom minden beosztottjának, parancsnokának a népköztársaságunk, népi demokratikus rendünk ellen intézett ellenforradalmi támadás leverésében, az ellenforradalmi bandák felszámolásában, a szocializmus vívmányainak védelmében tanúsított hősies és önfeláldozó magatartásáért. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a karhatalomban szolgálatot teljesítők helytállásának elismeréséül az alábbiakat határozza: A fegyveres testületek hősi halottait tisztté kell kinevezni, illetve a tiszteket magasabb rendfokozatba kell előléptetni és ellátatlan hozzátartozóik részére kivételes nyugdíjat kell biztosítani. A hősi halottak árváit a közép- és felsőiskolai, valamint egyéb tanintézeti felvételeknél előnyben kell részesíteni. A karhatalomnak a népi hatalom védelmében hősies, önfeláldozó magatartást tanúsító tagjait kitüntetésben kell részesíteni, illetve részükre emlékérmet kell alapítani és adományozni. A fegyveres testületek tisztikarát, elsősorban a karhatalomban szolgálatot teljesített, illetve a karhatalom és a fegyveres testületek megszervezésében, irányításában részt vett és jelentős érdemeket szerzett tisztekből kell kialakítani. A munkahelyükre visszatérő volt karhatalmista beosztottait karhatalmi szolgálata tartalékos katonai szolgálatnak minősül, részükre a bevonulások előtti, vagy azzal egyenértékű munkakört kell biztosítani. Azokat a személyeket, akik a karhatalomban szolgálatot teljesítettek, illetve a karhatalom és a fegyveres testületek megszervezésében részt vettek, a pályázat útján elnyerhető munkakörök odaítélésénél, ha egyébként egyenlő feltételekkel rendelkeznek, előnyben kell részesíteni. Az Elnöki Tanács az ellenforradalom leverésééért vívott harcokban kitűnt ezredeknek az alábbi elnevezést adományozza: a B. M. karhatalmi ezredének: Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred, a 37. lövés ezrednek: 37-es Budapesti Forradalmi Ezred, a H. M. karhatalmi ezrednek: Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred. Nem titok, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja, a Népszabadság után a legnagyobb páldányszámban megjelenő újságunk a Szabad Föld — dolgozó parasztságunk hetilapja. A Szabad Föld minden héten 400 ezer példányban jut el a falu dolgozó népéhez, egyéni gazdákhoz, termelőszövetkezeti tagokhoz, gépállomási és állami gazdasági dolgozókhoz, falusi értelmiségiekhez. Mint általában a kommunista sajtó, a Szabad Föld kiadása sem „üzlet” — nem egy vagy több kapitalista laptulajdonos továbbgazdagodásának eszköze. Lapunk a párt politikájának, a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységének aktív segítője, következésképpen a dolgozó nép igaz ügyének harcosa és szószólója. A Szabad Föld a dolgozó parasztság őszinte barátja, érdekeinek hűséges védelmezője. Fontos tehát, s mindenekelőtt a falu dolgozó népének érdeke, hogy a Szabad Föld minél nagyobb példányban jusson el hozzá. Mostani példányszámunkra egyáltalán nem mondhatjuk, hogy kevés — de azt sem, hogy kielégítő. Tudjuk, hogy az ellenforradalom ezen a téren is mérhetetlen károkat okozott. A közel kéthónapos esztelen sztrájk megbénította a posta, a közlekedés beidegzett műnko'dalmi uszítás is sajtó ellen azonban túl * napokon, * a tése körül Isteni. Hogy a S----— - —. száma még nem érte el az október előttit, annak oka a felsoroltakon kívül a Posta Központi Ilírlapiroda nem kielégítő munkájában is keresendő. Nem akarunk mi más lapokkal üzleti konkurrenciát, más lapok fontosságát vagy kevésbé fontosságát sem vitatjuk , de a posta illetékes vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a Szabad Föld terjesztése, példányszámának növelése fontos politikai kérdés. Ezért fordulunk most régi, kedves barátainkhoz, a falusi, tanyai postás kézbesítőkhöz, akik az elmúlt évek során derekasan helytálltak a Szabad Föld terjesztésében. Arra kérjük őket, ismét olyan nagyszerű lendülettel és buzgalommal szorgalmazzák a Szabad Föld előfizetőtáborának növelését, mint az elmúlt években. Különösképpen a tanyai kézbesítőket kérjük: mindent kövessenek el, hogy lapunk eljusson a tanyavilág dolgozó parasztságához. Itt számításba kell venni, hogy a rádión kívül úgyszólván a Szabad Föld az egyetlen összekötő kapocs, amely az országvilág ügyeit a tanyavilágba eljuttatja! Olvasóink közül sok-sok tízezren már 12 év óta jóban-rosszban hűséges társaink, ők tudják legjobban, hogy a Szabad Föld 1945- től kezdve töretlen úton haladva következetesen a falu népének boldogulásáért küzd. Tudjuk, hogy szeretik lapunkat, ragaszkodnak hozzá — most ezeket a barátainkat is arra kérjük, szerettessék meg ismerőseikkel is a Szabad Földet, s így közvetve segítsenek lapunk terjesztésében. Igenn sokat tehetnek ennek érdekében levelezőink, akik ugyancsak régi hűséges harcostársaink. Minden reményünk megvan rá, hogy baráti kérésünk eredménynyel jár a szerkesztőség, olvasó, levelező és postás kézbesítő öszszefogásával megvalósítjuk célkitűzésünket: minden magyar dolgozó parasztcsalád asztalán ott lesz a Szabad Föld!