Szabad Föld, 1957. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-07 / 27. szám
KTTyfllrifTI Ar^VAP^^Q^PARASZn^i^uÁ^^I ^ A szövetkezők ünnepén írta: Jáffási László, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának elnöke A nemzetközi szövetkezeti napot a világ minden részén a népek közötti békés együttműködés jegyében ünnepük meg a haladó szövetkezeti mozgalmak tagjai és dolgozói. A népek közötti békés együttműködés jegyében ünnepelnek a magyar szövetkezők is. A haladó szövetkezeti eszme a felszabadulás óta eltelt évek alatt nemcsak gyökeret vert hazánkban, hanem fája egyre terebélyesebbé és egyre gyümölcsözőbbé növekedett. Az elmúlt esztendőben lezajlott viharok a magyar szövetkezeti mozgalom fáját is megrázták, de annak gyökerei sokkal mélyebben és erősebben behatoltak már annál, hogy abban komolyabb károkat tudott volna okozni az ellenforradalmi kísérlet. A haladó, az igazi szövetkezeti gondolatot, alig több mint egy évtized alatt hazánkban százezrek tették magukévá, dolgoztak, fáradoztak annak felvirágoztatásáért s védték azt minden ellenséges próbálkozással szemben. A földművesszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek aránylag csekély károkkal vészelték át az ellenforradalom napjait. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink többségükben szintén híven kitartottak ...a szövetkezeti gondolat mellett és megvédték közös gazdaságukat, szövetkezetük vagyonát. Jogosan gondolnak a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén mindezekre a magyar szövetkezők. Jogosan örülnek a saját munkájuk, küzdelmük árán elért szép eredményeiknek, sikereiknek. A saját erejükből elért sikerek feletti öröm azonban nem feledteti el a magyar szövetkezőkkel azt a támogatást, amelyet a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió szövetkezeti mozgalmai nyújtottak, hogy ezzel is segítsék kiheverni az ellenforradalom okozta megrázkódtatást. Segítőkészségük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szövetkezők ismét lelkes munkával fáradozzanak újabb sikerek, eredmények eléréséért. A haladó szövetkezeti mozgalom által nyújtott baráti támogatás igen szép példája a szövetkezeti mozgalmak egymást segítő készségének, a népek közötti békés együttműködésnek. A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén az elért sikerek, eredmények számbavétele mellett nem szabad elfeledkezni a magyar szövetkezők százezreinek a jövő feladatairól, a rájuk váró munkákról sem. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további erősítése, fejlesztése, a közös, nagyüzemi gazdálkodás termelésének állandó növelése, a termelőszövetkezeti parasztok jólétének emelése olyan feladatok, amelyeket el lehet és el is kell érni, de megvalósításuk állandó szorgalmas munkát kíván mindenkitől, aki őszinte híve a szövetkezeti gondolatnak. Földművesszövetkezeteink további fejlődése is komoly munkát követel meg a mozgalom vezetőitől, tagjaitól és dolgozóitól egyaránt. Az utóbbi években elért igen jelentős eredmények mellett azokról a hibákról sem szabad a földművesszövetkezeti mozgalomban elfeledkezni, amelyekkel Kádár János elvtárs, a Minisztertanács elnöke országgyűlési beszédében is foglalkozott. A kisipari termelőszövetkezeteknél is akad még javítani való. Akkor ünnepük meg a magyar szövetkezők leghasznosabban a nemzetközi szövetkezeti napot, ha nemcsak az eredmények számbavételét végzik el, hanem felkészülnek a jövő feladataira is. A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén a magyar szövetkezők százezrei tanúbizonyságot tesznek a népek baráti együttműködése, a haladó eszméik és a béke ügye mellett. A magyar szövetkezők együtt kívánnak dolgozni mindazokkal, akik a népek barátságát, békéjét szolgálják. A magyar szövetkezők munkájukkal — mint eddig is — segíteni kívánják hazánkban a szocializmus építését. Szövetkezeti mozgalmunk fáját megrázta ugyan az ellenforradalom vihara, de csak apró galylyaket, leveleket tudott róla letépni. Az erős, kitéphetetlen, gyökerek szilárdan tartották és tartják a szövetkezeti mozgalom törzsét. A nemzetközi szövetkezeti napon azzal a szilárd meggyőződéssel ünnepelnek a magyar szövetkezők, hogy a szövetkezeti mozgalom fája tovább terebélyesedik hazánkban is és a szövetkezők munkája eredményesen járul hozzá a szocialista országépítéshez és a népek közötti békés együttműködéshez egyaránt. Csak engedéllyel lehet szarvasmarhát levágni A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletet adott ki, mely szerint szarvasmarhát és borjút magánfogyasztásra csak engedély alapján szabad levágni. Az engedélyért vágási illetéket kell fizetni. Állami gazdaságok időszaki dolgozóinak ellátása céljából, a jóváhagyott üzemtervben engedélyezett és saját állatállományukból származó selejt marhát és selejt borjút— az egészségügyi szabályok megtartásával — vágási engedély nélkül vághatnak le. A levágott állatok bőrét az illetékes állami vállalatnak —a hatóságilag megállapított áron — át kell adni. Állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyéni gazdák és más magánszemélyek a vágási engedély alapján levágott szarvasmarha és borjú húsát csak az engedélyben, illetőleg az élelmezésügyi miniszter által kibocsátott rendeletben meghatározott célra használhatják fel. Az ilyen húst sem más célra felhasználni, sem értékesíteni nem szabad. A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, havalaki szarvasmarhát engedély nélkül vág vagy vágat, továbbá, ha a levágott állat húsát a meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy a levágott állat bőrét az illetékes állami vállalatnak nem adja át. Befejezte munkáját az országos pártértekezlet Az elmúlt hét csütörtökén benépesültek az Országház folyosói. Három napon át itt, a parlament épületében üléseztek az országos pártkonferencia küldöttei, csepeli és nógrádi munkások, viharsarki parasztok, művészek, értelmiségiek és a magyar munkásmozgalom ősz veteránjai. „Erősítsük pártánk egységét, a munkáshatalom, szocialista építőmunkánk alapját." Ez az egyetlen jelmondat díszíteie az elnökség emelvényét, másutt semmi felirat, vagy dekoráció. Pontban kilenc órakor a Közzronti Intéző Bizottság tagjai léptei az emelvényre, majd az elnökség tagjai foglalták el helyüket. Ezután Münnich Ferenc elvtárs, az Intéző Bizottság nevében megnyitotta az országos pártkonferenciát. Megnyitó beszéde után Münnich elvtárs javaslatot tett a mandátumvizsgáló bizottság és a szerkesztő bizottság létrehozására. Münnich elvtárs ezután előterjesztette a pártkonferencia napirendjét és utána Kádár János elvtárs megtartotta a Központi Bizottság három és félórás beszámolóját. A délutáni ülésen Marosán György elvtárs ülpítette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitában felszólalt Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei intéző bizottság elnöke, Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ vezetője, Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei intéző bizottság elnöke, Kreszán Lajos elvtárs, a Ganzvagongyári intéző bizottság elnöke, Mesterházi Lajos elvtárs író, Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs a Hajdú Bihar megyei intéző bizottság elnöke. A péntek délelőtti ülésen felszólalt Kiss Dezső, a csepeli MSZMP intéző bizottságának elnöke, Sarok Antal, a dunavecsei járási intéző bizottság elnöke, Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, Kukucsiai János, a Borsod megyei intéző bizottság titkára, Kiss Károly, a Központi Intéző Bizottság tagja, Bakó Ágnes, a VIII. kerületi intéző bizottság elnöke és Révai József, az Elnöki Tanács tagja. A délutáni ülésen Révész Géza, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja, Jakab Sándor, a Nógrád megyei intéző bizottság elnöke, Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, a Központi Bizottság tagja, Rapai Gyula, a Tolna megyei intéző bizottság elnöke beszélt. Ezután Nyers Rezső elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnökke beterjesztette a bizottság jelentését. A jelentés szerint a pártértekezleten 348 küldött és 211 meghívott vett részt. A küldöttek több mint 93 százaléka férfi, csaknem 7 százaléka nő. Foglalkozásuk szerint a külgdöttek csaknem háromnegyed része eredetileg munkás, 31,5 százasllék már 1945 előtt, további 31 szágzalék pedig 1945 óta tagja a pártoknak. A küldöttek 6,3 százaléka már 1919 előtt, 28 százaléka 1940 előtt, 55 százaléka pe-dig már 1944 előtt részt vett a munkásmozgalomban. A mandátumvizsgáló bizottsági jelentését a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta. Szünet után a vitában felszólalt Bakó Kálmán, a kisújszállási termelőszövetkezet titkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Központi Bizottság tagja és Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter, a Köz- Iponti Intéző Bizottság tagja. A szombat délelőtti ülésen Horváth András elvtárs, a Pest megyei intéző bizottság elnöke, Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára, Putnoki László, a Heves megyei intéző bizottság elnöke, Ambrus Jenő, a pécsi városi intéző bizottság elnöke, Cseterki Lajos, a Fejér megyei intéző bizottság elnöke, Tolnai Gábor egyetemi tanár, Bakos István, a Veszprém megyei intéző bizottság elnöke, Fehér Lajos, a Központi Bizottság tagja, Varga Gyula, a Zala megyei intéző bizottság elnöke, Kerekes Imre alezredes, a néphadsereg pártintéző bizottságának elnöke, Molnár Ferenc, a Komárom megyei intéző bizottság elnöke és Lombos Ferenc, a Győr megyei intéző bizottság elnöke beszélt. A Központi Bizottság beszámolója és a szervezeti szabályzat javaslati vitájához még igen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Az idő előrehaladottsága miatt azonban a pártértekezlet úgy döntött, hogy a vitát lezárja. Ezután Kádár János elvtárs válaszolt a felszólalásokra. Kádár elvtárs válaszbeszéde után a pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár elvtársnak a felszólalásokra adott válaszát, valamint ugyancsak egyhangúan elfogadta a vita alapján módosított határozati javaslatot és a Szervezeti Szabályzatot. Végül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos konferenciáját Kállai Gyula elvtárs, a Központi Intéző Bizottság tagja zárta be és az országos pártértekezlet az Internacionálé eléneklésével ért véget. Sima Részletek a felszólalásokból Az országos pártértekezleten Kádár János elvtárs három és fél órás beszámolóján kívül számos fontos beszéd, illetve hozzászólót elhangzott. Ezek legnagyobb részét a Népszabadság, a rádió és a megyei lapok már ismertették. Mivel a Szabad Föld a pártértekezlet után majdnem egy héttel később jelenik meg, úgy gondoltuk, hogy csak azokat a felszólalásokat ismertetjük, amelyek közvetlenül a mezőgazdaság problémáihoz kapcsolódnak. Sarok Antal elvtárs Bács megyei küldött felszólalásában azt fejtegette, hogyan igyekezett ártani a revizionizmus a termelőszövetkezeti mozgalomnak. A revizionisták — mondotta — azt állították, hogy az államnak nem szabad hitelt adni a szövetkezetek számára, hanem amennyiben nem bírja, majd feloszlik, ha pedig bírja, akkor a saját erejéből mutassa meg, hogy mit tud. A revizionisták továbbá azt állították, hogy az állam túlságosan „beavatkozik" a termelőszövetkezetek belügyeibe, s kötelezően előír mindent. Kétségtelen, hogy ezen a téren voltak hibák. De több termelőszövetkezetünkkel való tárgyalás és a tények azt igazolják, hogy ezt a hibát túlságosan felnagyították. E nézetek oda vezettek, hogy leapasztották a mezőgazdaság irá(Folytatása a 2. oldalon.)nyíló apparátusát. Megyénkben mintegy 67 százalékkal, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részlegnél pedig 70 százalékkal kevesebben dolgoznak az irányító apparátusban, mint régebben. Ez oda vezetett, hogy a termelőszövetkezetek magukra lettek hagyatva és így valamennyi járási értekezleten, megyei értekezleten, termelőszövetkezeti vezetőink azt mondják, hogy az efféle „önállóságból" őnekik nem kell, az efféle önállóság nem használ a termelőszövetkezeteknek. Az a véleményünk, hogy a gazdasági felügyelők elsősorban a termelőszövetkezetekkel foglalkozzanak, azokat segítsék. — Szólni kell még — folytatta Sarok elvtárs — a termelőszövetkezetek és a gépállomások viszonyáról is. A revizionizmus tagadta a gépállomások szerepét a mező Csermák István traktoros és T. Nagy István aratógépkezelő őszi árpát arat a Kisfái Tangazdaság egyik tábláján. Itt az aratógépet nem követi az eke, vagy a tárcsa, nem végeznek tarlóhántást, mert az őszi árpát felülvetették somkóróval. Az árpa lekerülése után a pillangós virágú somkóró rohamos fejlődésnek indul, s mint zöldtrágya nagymértékben javítja a talajt, de alkalmas siló takarmánynak is.