Szabad Föld, 1957. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-06 / 40. szám
Tároljuk gondosan a burgonyát Nemcsak Szabolcsban, az ország legnagyobb burgonyatermelő megyéjében, hanem másutt is folyik már a burgonyabetakarítás és ezzel egyidőben megkezdődtek a tárolási előkészületek is. Nagy gondot kell fordítani erre a munkára, különben felmérhetetlen veszteség éri a termelőket, az egész mezőgazdaságot, sőt a magyar szeszipart is. A burgonya helyes tárolásának munkája a szántóföldön kezdődik. Első feladat, hogy csak jól érett burgonyát takarítsunk be. A foszlóshéjú, éretlen gumók nem tarthatók el. De a túlérett burgonya sem jó, mert a túléléssel növekszik a különböző burgonyabetegségek fertőzési veszélye. Milyen legyen a prizma hőmérséklete ? Rendkívül fontos, hogy száraz időben történjen a szedés, mert a károsan, nedvesen betakarított burgonya nehezen tárolható. Szedésnél helyes, ha külön válogatjuk a vető-, az étkezési és a sérült, illetve apró burgonyát, s ügyelünk, hogy később se keveredhessenek össze. Ha viszont ezt a válogatást elmulasztottuk, akkor prizmázás előtt válogassuk ki az apró, illetve sérült, vagy utónövésű éretlen gumókat. Amikor a burgonya a földből kikerül, még nem fejezte be életműködését, tovább lélegzik. Életműködése közben keményítőt használ fel, annál többet, minél magasabb hőmérsékleten történik a tárolás. Ez a körülmény megköveteli, hogy a burgonyaprizmák hőmérsékletét a szedést követő „levegőztetéssel” minél kisebbre csökkentsük. Nemcsak a keményítőtartalomban beállott veszteség követeli meg az alacsony hőfokon történő tárolást, hanem az a körülmény is, hogy a 8—10 C foknál magasabb hőmérsékleten gyorsan fejlődnek, szaporodnak a gumón levő gombák, illetve baktérumok, amelyek végeredményben romlási veszteség növekedéséhez vezetnek. Szellőző rács és szalmatakaró A burgonya tárolásához — de a többi gumós és gyöknövények tárolásához is — olyan területet válasszunk ki, ahol sem a télvégi hóolvadáskor, sem nagy esőzések idején nem áll meg a víz s nem sárosodik el a talaj. A prizmák aljának szélessége 100—120 centiméter legyen, a magassága pedig 80—90 centiméter. A prizma alját sohase süllyesszük a földbe, fekvését pedig úgy válasszuk meg, hogy az lehetőleg észak—déli irányban feküdjön, így a téli szelek és hidegek kisebb felületen érik a prizmát és csökken a fagyveszély. Jó szolgálatot tesz a prizma alján elhelyezett, lécekből készült szellőztető rács, amelynek magassága 20—30 centiméter legyen. A rács nyílását egészen a fagyok beálltáig nyitva hagyhatjuk, de ha a fagyveszély növekszik, le kell zárni azt. Az összerakott burgonyát nyomban takarjuk le száraz szalmával, éspedig olyan vastagon, hogy az az ülepedés után 25—30 centi vastagon maradjon. A szalmatakarót csak a fagyveszély közeledtével fedjük be földdel. A földtakaró vastagságát hidegebb éghajlatú vidéken vastagabbra, melegebb tájakon pedig vékonyabbra méretezzük. Nagy hidegben a prizmát még külön szalma-, illetve földtakaróval (második rétegben), vagy pedig félérett istállótrágyával, illetve kukoricaszárral takarjuk be. Vegyszerrel a csírázás ellen A prizma akkor telel át jól, ha az állandó hőmérséklete plusz 80 fok körül van. E hőmérséklet alatt nem csírázik a burgonya. Viszont az idő felmelegedésével március végén, áprilisban szinte elkerülhetetlen a nagyobb fokú csírásodás. A csírázás, illetve az életműködés fokozódása sok keményítőt emészt fel. A keményítőveszteség csökkentése érdekében most az Erjedésipari Kutató Intézet a Kisvárdai kísérleti intézettel karöltve azon fáradozik, hogy a burgonya csírázását az étkezésre, illetve ipari célokra tárolt prizmákban megakadályozza. A kísérletek sikeresen folynak és minden remény megvan arra, hogy vegyszeres kezeléssel megakadályozzuk a csírázást és ezzel együtt a nagyfokú keményítőveszteséget is. Hogy mennyi a csírázás következtében előállott keményítőveszteség? Erre nézve kutatóintézetünk megkezdte a méréseket. Most csak annyit, hogy tavaszig a legjobb tárolás mellett is 8 százalékra rúg a burgonya súlyvesztesége. A keményítőtartalomban előállott veszteség ennél rendszerint nagyobb. Ezt is ki kell küszöbölni. Rendszeresen ellenőrizzünk Ha már a téli tárolás részleteiről beszélünk, nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy a tárolt burgonyát rendszeresen ellenőrizzük prizmahőmérővel. Erre különösen a téli takaró felrakása előtt van nagy szükség, de azután is fontos az ellenőrzés. összefoglalva: a burgonya jó tárolásának alapfeltételei: a száraz, válogatott burgonyát ősszel minél jobban le kell hűteni, télen a fagyok ellen védeni és tavasszal megakadályozni a korai felmelegedést. Dr. Bruck Imre, az Erjedésipari Kutató Intézet tudományos munkatársa. SZAKEMBEREK válaszolnak 1. Hogyan kell felhasználni az Argitoxot a szőlőiskolában és mérgező-e az emberre? — kérdezi Kiss Jenő Türjéről. 2. Ősszel vagy tavasszal jobb-e a szőlőt szénkénegezni, és hány grammot adjak tőkénként? — érdeklődik Tengerdi István Martonvásárról. Mindkét levélre Csepregi Pál, a Kertészeti- és Szőlészeti Főiskola adjunktusa válaszol: Szőlővessző gyökereztető iskolákban a cserebogár pajorok ellen Agritoxszal legegyszerűbben úgy védekezhetünk, hogy az iskolázáskor készített árok alját és oldalait közönséges porozógép segítségével beporozzuk. Egy méter árokra körülbelül 2 deka porozószert számítsunk. Használhatjuk az Agritoxot agyagpépbe keverve is. Ez esetben 100 liter agyagpépbe 6—8 kiló Agritoxot keverünk, s a vesszőket közvetlenül iskolázás előtt a jól elkevert pépbe mártjuk. Az Agritox a vesszők fejlődését és gyökeresedését nem hátráltatja. Az Agritox gyenge méreg. Csak akkor ártalmas, ha belőle nagyobb mennyiség jut a szervezetbe. A por belélegzését mindenképpen kerüljük el, s a kezünkre került port mielőbb mossuk le. I 2 1 Szénkénegezésre rendszerint a szőlő nyugalmi ideje alatt kerül sor. Végezhetjük ősszel lombhullás után, vagy tavasszal rügyfakadás előtt. Laza talajon inkább eső után, kötöttebb talajon pedig inkább szárazabb viszonyok között kénegezzünk, hogy a szénkéneg egyenletes elosztását minnél jobban biztosítsuk. Ha ugyanis a laza talaj nagyon száraz, a szénkéneg hamar elillan, ha pedig a kötött talaj nagyon nedves, a szénkéneg gőzei nehezen járják át a talajt. Egy négyzetméterre 25—30 gramm szénkéneget számítsunk. Ezt a mennyiséget a tőke körül négy lyukba elosztva, a tőkétől 30 centi távolságban, 30 centi mélyen juttassuk a talajba. A lyukat a szénkénegező kihúzása után azonnal betömjük. 3. Tékes község tanácsának végrehajtó bizottsága a község közelében levő csádés rétterületen fűzvesszőt kíván telepíteni. Levélben kér tanácsot, milyen előkészület szükséges, honnan tudnának nemes fűzt beszerezni, és mennyi dugvány szükséges holdanként? A felvilágosítást Lukács István, az Erdészeti Főigazgatóság csoportvezető főmérnöke adja meg. „ ' A telepítéshez 22—25 centi LÜLI mély szántásra van szükség. A nemesfűzdugványt a Fűzkitermelő és Feldolgozó Vállalattól (Budapest, VI., Bajcsi Zs. u. 5.) lehet beszerezni. Ezer darab dugvány ára 25 forint. A dugványokat 60x25, vagy 50x30 centi sor, illetve tőtávolságra kell ültetni. Egy kát, hold betelepítéséhez 40 ezer darab dugvány szükséges. A telepítést ősszel, vagy tavasszal lehet végezni, őszi telepítés akkor célszerű, ha a megszántott terület kellően megülepedett, ellenkező esetben tavaszi telepítést kell alkalmazni. Fa vagy cementhordó alkalmasabb-e erjesztési célokra — kérdezi Pintér József Kecskemétről. Annak eldöntésére, hogy fa-, vagy cementhordó alkalmasabb-e erjesztési célokra, az erjedő mustnál a jobb, vagy rosszabb hőátadási lehetőség a döntő. A kisebb fahordókban levő must hőátadása feltétlenül nagyobb mérvű. Egy-egy kisebb fahordóban előforduló túlmelegedés könnyebben és gyorsabban szüntethető meg, mint a nagytömegű cementhordóban. Emellett előnye még a jobb porozitás, vagyis a fadongák légátjárhatósága. Ezek az előnyök határozzák meg elsősorban, hogy minőségi mustokat csak 50 hektóliternél kisebb fahordókban erjesszünk. A cementhordóban való erjesztésnek is vannak előnyei. Ezek a tárolótér gazdaságos kihasználása mellett nagyobb mennyiségű és azonos minőségű újbor előállításának lehetősége és az erjedési alkohol veszteség csökkenése. Cementhordóban csak alacsonyabb cukorfokú kommersz minőségű mustokat erjesszünk — adja meg a választ Göckel Alfréd borszakértő. A nagyobb termés érdekében CSÁVÁZZUNK! MŰTRÁGYÁZZUNK!A sok kárt okozó és elterjedt búza könszög közvetlen leküzdésére a vetőmag csávázása szolgál. A nedves csávázás azonnal fertőtlenít, a porcsávázás pedig a talajban fejti ki a hatását. A nedves csávázás rézgálicos, higanyos és formalinos csávázószerekkel végezhető. Legelterjedtebb a Linhartféle módszerrel végzett kosaras csávázási mód. Bélelt kosárban 20—25 kiló búzát 1 százalékos rézgálicoldatba mártunk és állandó keverés közben egy negyed óráig áztatjuk. Három mázsa vetőmag csávázásához 130 liter oldat kell és azután minden további mázsához 15 liter pótlás. Hátránya ennek a módszernek, hogy a rézgálic a vetőmag csírázóképességét rontja. A formalinos csávázás is éppen ilyen hátrány miatt ma már nem használatos. Ezek helyett a sokkal jobb higanytartalmú csávázószereket használjuk. Kezelésük is sokkal egyszerűbb, gombaölő hatásuk nagyon jó és a csírázóképességre nemhogy károsan, hanem még serkentőleg hatnak. Higosan néven, 20 dekás csomagokban kerül forgalomba. Egy ilyen csomagot 100 liter vízihez adunk és a vetőmagot zsákkal bélelt kosárban 15 percig tartjuk benne. Minden 25 kiló mag áztatása után 4 liter oldatot hozzáöntünk. 30 deka Higosannal 3 mázsa vetőmag csávázható. Minden nedves csávázás után a magot ki kell szárítani és csak úgy szabad elvetni. Főleg nagyüzemekben egyre inkább terjed a porcsávázás, mert géppel végezhető és nem kell a magot szárítani. Ezt Higosan és Germisan porcsávázó szerekkel végzik. A modern magtisztítógépek porcsávázó készülékkel már fel vannak szerelve. Porcsávázókészülék házilag is elkészíthető. 150—160 literes hordó mindkét fenéklapjának közepén vastengelyt húzunk át, a hordó hasán pedig retesszel elzárható 20—25 cm átmérőjű nyílást vágunk. A tengelyt két bakra helyezzük és forgatókart erősítünk a végére. A búzát a csávázóporral együtt 5 percig kell forgatni. Porcsávázást csakis üszögpuffancs mentes búzában végezhetünk. A higanyos szerek emberre is erősen mérgezőek, ezért tartsuk be az előírt rendszabályokat. Poraszöggel fertőzött búzánál, mivel a spórák a maghéj alatt vannak, az előbbi csávázási módok hatástalanok. Ilyenkor a meleg vizes csávázást alkalmazzuk. 52 fokos vízben 10 percig áztatjuk a magot, utána gyorsan lehűtjük és szárítjuk. Ehhez a módhoz csak szakember segítségével és felszereléssel fogjunk, mert a csirázóképességet könnyen tönkretehetjük. A nagy és biztos termés eléréséhez a szerves trágyákon kívül még műtrágyákkal kell kiegészíteni a növények tápanyagszükségletét. A műtrágyázott növény nagyobb termést és jobb minőséget ad — például dúsabb sikértartalmat, magasabb cukortartalmat — fagy- és szárazságtűrőbb, betegséggel szemben ellenállóbb és eltarthatóbb. A CSK búzavetések sehol — még táperőben, s humuszban gazdag talajon sem — nélkülözhetik a foszfor-műtrágyát. A pillangósok által hátrahagyott nitrogénbőséget is úgy tudjuk igazán kihasználni, ha foszfor műtrágyával tápanyagegyensúlyt teremtünk. Erősen trágyázott elővetemény után is az előbbi okból kifolyólag adagoljunk foszfor műtrágyát. Megakadályozza a megdőlést és fokozza a szemtermést. Kedvezőbben érvényesülnek a foszfor műtrágyák, ha tavaszi vetésű növények alá is őszszel keverjük a talajba. Búza alá, sima és szemcsés foszfátból 150—160 kilót bioszuperből 120—151 kilót adjunk. Nitrogénműtrágyát ott alkalmazunk, ahol a talaj nitrogénszolgáltató képessége gyenge. Ez pedig a pillangósokon kívül minden trágyázatlan elővetemény után fennáll. Ha az elővetemény betakarítása és a vetés között rövid idő áll rendelkezésre, vagy sok a tarlómaradvány, azonkívül futóhomokon, gyengén humuszos homokon, savanyú öntéstalajon és sziken szintén nélkülözhetetlen a nitrogénadagolás. Nitrogénben szegény talajon szuperfoszfát is csak a pétisó együttes adagolásával fejti ki hatását. Őszi alaptrágyaként 20,5 százalékos pétisóból 60—80 kilót, 25 százalékosból 50—60 kilót adjunk. Káliumban igen szegények a homok és láptalajok. Ezeken még a kevésbé káliigényes őszi búza alá is adjunk kálisót, hogy ezzel a harmonikus táplálást biztosítsuk. Kötöttebb talajon tavaszi vetésű növények alá is helyesebb most ősszel kiszórni. Homokos talajon búza alá 60—80 kiló, láptalajra 80—120 kiló szükséges. Pétisó, illetve Linzi só és káli műtrágyák korlátlan mennyiségben , kaphatók. Vas, Győr, Zala, Veszprém megyékben fennálló foszforműtrágyahiány csak átmeneti. A Műtrágya- és Növényvédőszerértékesítő Vállalattól szerzett értesülésünk szerint a búza elvetésének határidejéig a szükséges mennyiség a gazdákhoz eljut. Október végéig a Szovjetunió is 9 ezer tonna szuperfoszfátot küld. A 20,5 százalékos pétisó mellett forgalomba került a 25 százalékos hatóanyag tartalmú pétisó is. Százhúsz forintos ára nem jelent áremelést, mert annyival magasabb nitrogéntartalmat kap a vevő.