Szabad Föld, 1957. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-22 / 51. szám
December 28 és 29-én: Békekölcsön-sorsolás Az eredeti tervnek megfelelően, a jövő héten, december 28-án és 29-én újra megperdülnek a békekölcsönök szerencsekerekei, újra rendeznek sorsolásokat. Budapesten, a Fővárosi Tanács Művelődési Termében (V., ker., Városház utca 9 a.), tartják a húzásokat. Az első napon, december 28-án, szombaton délután három órától sorsolják a Második Békekölcsön kötvényeit, 29-én, vasárnap délelőtt 10 órától pedig a Harmadik és a Negyedik Békekölcsön kötvényeinek húzására kerül sor. A két napon csaknem 300 000 kötvényt sorsolnak ki 80 millió forint értékű nyereménnyel és ezek között három darab 100 000 forintos főnyeremény is szerepel. A nyeremények kifizetését január 3-án kezdik. Zárszámadás után sok tsz-tag váltott betétkönyvet A Szabolcs-Szatmár megyei Tiszanagyfaluról kaptuk ezt a levelet: Kedves Elvtársak! Én, a tiszanagyfalui Új Élet tagja elhatároztam, hogy ez évi részsedésemből 8000 fontot takarékbetétbe helyezek el, amit meg is tettem. Ezt az összeget későbbi kiadásaimra tartogatom és azért teszem takarékbetétbe, mert tudom, hogy ott biztosabb helyen van, mintha otthon a ládafiában tartanám. A takarékban még kamatozik is. Magam is tapasztaltam, hogy a pénz megőrzése gond a háznál, zavarja a nyugodt munkát, de ha betétben van a pénz, annak megőrzési gondját a Takarékpénztár veszi magára.ifj. Nádasdi Mihály: Szívesen adunk helyt ifj. Nádassai Mihály levelének, annál is inkább, mert országszerte a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok közül igen sokan gondolkoznak hasonlóan. Szabolcs-Szatmár megyében százezreket tesznek ki azok a betétek, amelyeken a tsz-tagok helyezték el ezekben a napokban takarékba a pénzüket. Békés megyében az Orosháza—Szentetornyai Petőfi Tsz tagsága is elhatározta, hogy a zárszámadás után kézhez kapott jövedelmük későbbi kiadásokra szánt részét takarékbetétben helyezi el. És Fejér megyében is sok tsz-ben jutottak hasonló elhatározásra. A tordai Béke Tsz*-ben több tagnak már régebbi idő óta van betétkönyve. Most a tagság nagyobbik része követi példájukat. Hasonló elhatározásra jutottak a kápolnásnyéki Vörösmarty és Petőfi Tsz-nél, a martonvásári Szabadság Tsz-nél és még sokfelé Fejér megyében. De a példákat az ország más részeiről is sorolhatnánk. Mindenfelé tudják már azt, amit Ifj. Nádasdi Mihály említ a levelében, hogy a pénz a takarékban biztosabb helyen van, mint otthon. Kallódó érték: a faggyú Nálunk a szarvasmarhát ma már általában nem hizlalják faggyúra és ezért faggyú nálunk nincs. Azon túl, hogy az ilyen hizlalással értékesebb húst nyerünk, a mezőgazdasági iparunk fejlődésén is nagyot lendítene a faggyútermelés felelevenítése. A nyers faggyúból tisztítás után előállítható volt a margarin, stearin, elain és glycerin. A margarinból művaj is készült, a stearinból gyertya, az elainból szappan és a glycerinból gyógyszer. Valamennyi jól jövedelmező exportckkét is jelentett. A margarin egyik válfaja „Premier fus” elnevezéssel például Rottendamban nyert elhelyezést, a művaj itthon és közeli szomszédainknál szívesen látott cikk volt. Gyertya- és szappankészítményeink keleti és nyugati országokban egyaránt elkeltek. Fel kívánom hívni az illetékesek figyelmét, hogy a marhafaggyút belfogyasztás és export érdekében ismét értékeljék és valósítsák meg a faggyúra történő hizlalást. KOZMA MARCELL közgazdász Szomszédolás — filmvetítéssel egybekötve Pálfán csakúgy, mint Tolna megye sok más községében szokás az, hogy esténként egy-egy háznál összejönnek a szomszédok. Különösen most, a dohánysimítás idején, egy-egy családnál másfz- nyolc-tíz család találkozik esténkét, ahol munka mellett beszélgetnek. A népművelés vezetői elhatározták, hogy ezeket az összejöveteleket felhasználják az ismeretterjesztő munkára. Az ilyen összejövetelekre elmegy valamelyik pedagógus, s diafilm vetítéssel egybekötött előadást tart az éppen időszerű kérdésekről. Ehhez hasonló munkát már 4-5 évvel ezelőtt végeztek és most az akkori jó tapasztalatokat elevenítik fel. Károsodik-e a tsz, ha egyes tagoknak áron alul ad el termékeket? Kérjük, írják meg, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya beleszólhat-e a szövetkezet önálló gazdálkodásába? Mi, a göncruszkai Szabadság Termelőszövetkezet tagjai május , közgyűlésünkön elhatároztuk, hogy azok a tagok, akiknek nincs tehenük, munkaegységenként 1 50 forintért kapják a tej literjét. Ezenkívül, ha kényszervágásra kerül a sor, akkor a kimért húst is olcsóbban kapják a szövetkezeti tagok. Most a zárszámadás készítése során a járási tanács nem engedi, hogy így számítsuk a tejet, a többi tejterméket és a húst. Jogosan avatkozik-e bele a mi ügyünkbe a járás és jogosan változtatja-e meg a közgyűlés határozatát? Ungvárszki Gáborné Mindenképpen helyes, ha a járási tanács ellenőrzi a szövetkezetek gazdálkodását. Ha pedig azt tapasztalják, hogy a tsz intézkedései, határozatai a szövetkezet tagjait, vagy az államot megkárosíthatják, helyes, ha ez ellen tiltakoznak. Esetükben a forgalmi értéknél alacsonyabb áron számított tej, sajt, vagy hús részben a tagságot, részben az államot károsítja. Nem mindegyik szövetkezeti tag vásárolt kezdvezményes áron, tehát aki nem vett, vagy kevesebbet vett, az kevesebb előnyben részesült. Megrövidítették azokat is, akik több munkaegységet értek el, de mégis kevesebb kedvezményes árú terméket vittek haza, mert kevesebbre volt szükségük. A forgalmi értéknél alacsonyabb áron számított termékek a munkaegységről is hamis képet adnak. Kisebb a munkaegység öszszege, ha a termékeket a valóságos értéküknél olcsóbban számítják. Ez kedvezőtlen a szövetkezeti mozgalom szempontjából is, és az államot is károsítják vele, mert a jövedelemadót a munkaegységek pénzbeli értéke alapján vetik ki. Nyolc faluban tartottak szakfilm-bemutatókat A Földművelésügyi Minisztérium vetítőgéppel és oktatófilmekkel felszerelt kocsija körutat tett a nagykanizsai járás községeiben Nyolc faluban tartottak szakfilm-bemutatókat, amelyeket körülbelül 3 ezer dolgozó paraszt tekintett meg. Különösen nagy tetszést arattak a Mindenki iskolája, Sertéstenyésztés, Több tej, Lucerna, Gyümölcsfák ápolása, őszi talajelőkészítés, Legelőápolás és a Mezőgazdasági Kiállítás című oktató- és dokumentumfilmek. A filmekkel való oktatás fontosságát és főleg hasznosságát bizonyítja az a tény, hogy minden bemutató után többen felszólaltak és kérték: a jövőben is legyen mód ilyen előadások megtekintésére. Karácsony előtt Tiszakécskén Napi 16 ezer forintos forgalom a textilboltban — 18 mosógépet és 50 rádiót vásároltak — Bútorból a drágább fajtákat keresik Ha ingyen, osztogatnák a különféle árucikkeket, akol sem lehetne nagyobb a forgalom a tiszakécskei földműve szövetkezet vegyesipari szaküzletében. Mit kap ajándékba Anyali Ferike ? A legtöbben Zoboki Juliska elárusító pultja előtt szoronganak. Hogyne, hiszen a mögötte levő polcok valóságos mesevilágot rejtegetnek. Van ott a lendkerekes autótól a helikopterig, a felhúzható, tipegő katicabogártól az elefántig mindenféle játék, kis és nagy hajasbabák, csillogó, villogó karácsonyfadíszek Nem véletlen tehát, hogy a kis Anyali Ferike is idehívogatja minduntalan az édesanyját. — Azt a kis sárga kacsát szeretném — mutat a pulton ugráló játékra — Jól van, kisfiam, megkapod, ha jó leszel, csak előbb még szétnézünk egy kicsit. Kanyó Flóriánná azonban már kiválasztott két szép törhetetlen babát kislányainak a karácsonyfa alá. — Ezt talán nem szedik szét olyan könnyen — mondja — és válogat még néhányat a csillogó fémgömbökből is a karácsonyfára. — Nekem meg hadd jöjjön ez a csodálatos pingvin, ilyet még úgysem látott élve a kis unokám — választ Klárik néni is — Játékárából igen szép a választékunk és a tavalyinál jóval nagyobb a forgalmunk — mondja a jó üzletember örömével Soós István, üzletvezető. — Csak babából (80 forinttól 240 forintig) máris másfélszer annyit adtunk el, mint tavaly. Kozmetikai cikkekből pedig közel 35 százalékkal többet. Sajnos könyvből, ajándéktárgyakból, üveg- és porcelánáruból már korántsem tudjuk úgy kielégíteni a megnövekedőt keresletet, mint játékáruból. Tavaly karácsony előtt 8700 forint értékű könyvet adtunk el, most ennek a másfélszeresét is forgalmazhatnánk. De kevés a képeskönyv, a mesekönyv és csak kis számban kaptuk meg a magyar írók megjelent műveit. Kevés a keresett alpakka dísztárgy, bőr cigarettatárca, tüzelőedény, étkészlet. Igaz, a tavalyinál mintegy 40 százalékkal nagyobb a készletünk, de még ennél is többet tudnánk eladni. A textilboltban már valamivel csendesebb a forgalom. Most már inkább a készárukat vásárolnák, mert aki méteráruban vette meg a karácsonyi új ruháját, az hetekkel előre gondolkodott, hogy karácsonyra el is készüljön — mondja Palotás József boltvezető. A kereslet bizony nálunk is megnőtt és ha nem lennének hiánycikkek a napi 15—16 ezer forint helyet 25—26 ezer forintot forgalmazhatnánk. Sokan keresnek szőnyeget, paplant, ágygarnitúrát, drágább klöpli függönyt, s amit kapunk szinte egy nap alatt elviszik. Kicsi a választékunk női és gyermek kötött holmiból, férfifehérneműből. Kevés a kész ágynemű, bébi holmi. Melegítőt meg éppenséggel hónapok óta nem kapunk. Szerencsére a cipőboltban, továbbá a vas- és műzaki boltban már nem panaszkodnak áruhiányról. — A forgalom nálunk is nagy, ma délig 35 pár cipőt adtunk el — újságolja Endre Ferencné boltvezető. Sőt azt látjuk, hogy nemcsak cipőiben válogathatnak a tiszakécskeiek, mert Zámbó Bertalanné éppen bőrcsizmát nézeget a férje számára és 772 forintért ki is választott egy párat. — Ez is karácsonyi ajándék lenne — mondja nevetve —, csakhát először szétnéztem, hogy van-e. Majd bejövünk a férjemmel együtt, mert ezt próba nélkül nem lehet megvenni, így is meglepetés lesz ez neki. Tanakodnak a számok Az a néhány szám, amelyet a központi irodában még megtudunk, azt bizonyítja, hogy a tiszakécskeiek egész éven át többet vásároltak, mint az előző években. A földművesszövetkezet 10 féle kiskereskedelmi üzletének forgalma ugyanis 1955-ben még csak 29 millió 47 ezer forint volt Ez a múlt évben az év végi nagy vásárlási lázzal emelkedett 38 millió 224 ezer forintra. Ebben az évben viszont már eddig is 43 millió forintot forgalmaztak. Van pénzük a tiszakécaf teleknek a vásárlásra, hiszen a bútorkiállítás 200 ezer forint értékű bútoraiból is már az első napokban eladtak 80 ezer forint értékűt, mégpedig a drágábbakat, ahogy Fazekas István ügyvezető mondja. S ha van is hiány egyes árucikkekből Tiszakécskén, az részben a nagyobb vásárlásnak a következménye, de azért a földművesszövetkezet vezetőinek mindent meg kell tenni, hogy amit lehet, például könyveket is, karácsonyig még beszerezzenek. H. J. Aass és műszaki boltban ebben a hónapban 18 mosógépet, október eleje óta 50 nagy rádiót, 70 zománcozott tűzhelyet, 30 kályhát adtak el De ahogy Gulyás Lajos boltvezető állítja, újévig még 30 rádió, sok-sok zoméneedény ésnéhány kerékpár is gazdára talál. Lovas Istvánnal éppen egy motorkerékpár vásárlásáról tárgyalnak. Melyik cigány utazik a Holdba? Vidámra forduló szomorú história a mátészalkai járásban Az itteni faluszéleken, mint valami külön világ, lapultak évszám szadokon át a cigányputrik. Járta a szél körül-körül, nyáron porral bekavarta, télen hóval befújta, scsak a cigány hegedűjéből sírt fel I lakodalomkor, ünnepnapokon ez a messzi világ keserve, bánata, ma'' gárahagyottsága. Hogy utána megint elsüllyedjen a sírás a fene, kevlen és ismeretlen mélységbe valahol a putrik vihartól tépázott Izeg-zúgában. Nem törődött velük s különösebben senki, ők megint,csak nem tartottak igényt semmire, szinte őstársadalmi közösségiben élték életüket. Mellettük forrt ,a történelem, az ő lelkükben nagy volt az évezredes csend. Antennát billegtet a szél S most, 1957 telén, ahogy járjuk a mátészalkai járás falait, szinte kivétel nélkül takaros házban laknak a cigányok, s mindmegannyin rádióantennát billegtet"a nyargaló szél. S az antennák, mintha a szélből, időből lezúdítanák a végtelen nagyvilág készülődő, nagy kibontakozását. Az igazi nagy forradalom a cigányéletben most kapott lángot. Ez pedig nem megy megrázkódtatás nélkül. A legelső dolog volt: bevonni őket a termelő munkába, széttörni azt a merev elzárkózást, ami mindkét részről eddig fennállt. Először is a járási tanács elhatározta: össze kell írni a járás összes cigányát! Hányan vannak, hány gyerek jár iskolába, hányan dolgoznak idénymunkán stb. Az a bizonyos nagyobb százalék, azok, akik eddig próbálták élni a régi életet, erre igen megijedtek. Ilyen még nem volt az ő életükben, hogy számontartsák őket. Ez a világ végét jelenti! Téglagyár épül — Legalábbis a földön, nektek — toldotta meg ijedelmüket az egyik már dolgozó cigány. A földön nem élhet más, csak aki dolgozik. A mékőtök nem dolgozik, beleteszik egy rakétába, hallottad a rádióban, hogy milyen az, aztán... egyszerre 40 cigány utazik a holdba! Ott van minden, ott nem kell dolgozni... Lett erre nagy jajgatás, és nagy fogadkozás, ők itt akarnak lenni a földön, inkább dolgoznak, hogyne dolgoznának... Ennek a félig vidám történetnek az lett a folytatása, hogy Ökörítófülpösön például, ahol a tanácsban is van egy kitűnő cigányember, egy téglagyár felállítását határozták el. Ez kimondottan a cigányoknak épül. Mona Gusztáv lesz a „beszedő“ mester 170 cigányunk van, s több részük már idénymunkára eljárt mezőgazdaságba, állami gazdaságba — meséli Simon János VB titkár. — De ez nem végső megoldás s ezzel még kiesnek a falu vérkeringéséből. Az indítványozó Mona Gusztáv és Mona Gyula cigányemberek voltak, s máris van 15 jelentkező. Amint megtudjuk, már a talajminta fent van a minisztériumban, s a 30 000 forint támogatást a jelek szerint megkapják. Három téglaégető-asztalt terveznek s még ezen a télen 80—100 ezer téglát akarnak égetni. Jövőre felviszik a 200 ezerig. Mona Gusztáv lesz a „beszedő’* mester ... így bontakozik a terv, amiben benne van a munka, a munkában pedig a cigány számára is az emberibb élet lehetősége. Szabó Erzsébet