Szabad Föld, 1957. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-29 / 39. szám
ÉPÜL A JANGCE-HÍD A nyolcesztendős Kínai Népköztársaság egyik nagy alkotását fejezik be a napokban: felépül a híd az óriási Jangce folyón. A híd hossza 1670 méter. A VILÁGPOLITIKA*j ) Az ENSZ 12. rendes közgyűlése megkezdte munkáját. Gromiko, a szovjet küldöttség vezetője felszólalt a nemzetközi kérdések általános vitájában. Újból hangoztatta, hogy a Szovjetunió kész kivonni csapatait mindazokból az országokból, ahol jelenleg a varsói szerződés értelmében tartózkodnak, ha az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom szintén kivonja az egyes európai országok területén állomásozó fegyveres erőit. Indítványozta az atom- és hidrogénfegyverek használatának legalább öt évre szóló eltiltását, a leszerelési albizottság kibővítését, a közel- és középkeleti imperialista beavatkozás megszüntetését. Javasolta, hogy a NATO tagállamai és a varsói szerződés országai szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőhöz, minden vitás kérdést békésen intéznek el, s hogy a Kínai Népköztársaságot fel kell venni az ENSZ-be. Mint múlt heti számunkban is közöltük, Románia kormánya javasolta, hogy a balkáni államok kormányfői tartsanak értekezletet, kapcsolataik megjavítása érdekében. Joszip Broz-Tito válaszában leszögezte: egyetért a román javaslatnak azzal a részével, hogy a széleskörű balkáni együttműködést mind a politikai kapcsolatok, mind pedig a gazdasági és kulturális csere területén fejleszteni kell. Albánia és Bulgária is helyesli a balkáni kormányfői értekezlet összehívását, Karamanlisz görög miniszterelnök azonban elutasította a javaslatot. Törökország hivatalos álláspontja egyelőre még nem ismeretes. II A Szíriára nehezedő impe- 1 ’rialista nyomás tovább folytatódik. Az Egyesült Államok 6. flottája megsértette Szíria területi vizeit és újabb török csapatösszevonásokról is érkezett jelentés. Más jelentés szerint a Szíriát támogató arab országok sora egygyel bővült: Irak is kijelentette, hogy kész együttműködni Szíriával a fenyegető veszély leküzdésében. Thaiföldön a hadsereg magasrangú vezetői megbuktatták Phibul Szonggram miniszterelnök kormányát s Sárit Thavarat tábornagy ragadta magához a hatalmat. Bár az új kormány külpolitikája nem világos, egyes hírek szerint a hadsereg ellenzi Thaiföldnek a délkelet ázsiai katonai szövetségben való részvételét. Az Egyesült Államokból is újabb négerüldözésről érkeznek hírek. Little Rockban öt fiatal néger diákot véresre vertek, amiért együtt akartak tanulni a fehérbőrű gyerekekkel. A zavargásnak a karhatalom vetett véget. A hét egyéb fontosabb külpolitikai eseményei: IlROPA. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz- tere a jugoszláv kormány meghívására október 8-án a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba fájtogat. — Az Algéria és Franciaország viszonyát szabályozó úgynevezett: „kerettörvényt”1 ezekben a napokban tárgyalja a francia parlament. — Speidel tábornok, a NATO középeurópai szárazföldi haderői- nek főparancsnoka Londonba érkezett. — Johann Koppenig, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke kijelentette: az osztrák kormányt kényszeríteni kell rá, hogy következetesen megvalósítsa az ország semlegességét. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Leninrenddel tüntette ki Marcel Cachint, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának és politikai bizottságának tagját. — Haakon norvég király 85 éves korában elhunyt. ÁZSIA. Visszaérkezett Ulan- Batorba a mongol kormányküldöttség, amely látogatást tett az európai népi demokratikus országokban, köztük hazánkban is.• A dél-koreai Kunszanban amerikai katonák tüzet nyitottak koreai asszonyok egy csoportjára, amely véletlenül egy amerikai katonai raktár mellett haladt el. — ötórás tűzharc keletkezett a goai felszabadítási mozgalom részvevői és a portugál csapatok között. KOZIL-KElIT: Letartóztatták Irak VIT küldöttségének 16 tagját. — Az angol katonai repülőgépek folytatják légitámadásaikat Omán és Jemen ellen. — A szíriai kormány meghívására szovjet hadihajóval tisztelgő látogatásra érkezett Lattakia kikötőjébe. — Gronchi olasz köztársasági elnök nemsokára Szíriába látogat. SZABAD FÖLD A magyar dolgozó parasztság hetilapja Főszerkesztő: Szentkirályi János Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg, nem adunk vissza. Szerkesztőség: Budapest. Vili., Rökk Szilárd utca . Telefon: 138-821 343-100 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest. Vili.: Blaha Lujza tér S. Szikra Lapnyoma F. v.: Kulcsár Mihály rv. A MAJOR BEJÁRATA fölött frissen festett tábla adja tudtul, hogy ez a ,,Testvériség Termelőszövetkezet’''. Illendőbb elnevezést nem is adhattak volna e gazdaságnak. Hiszen testvéri békességben élnek s dolgoznak itt románok, törökök, görögök, bolgárok, tatárok, örmények és ukránok. A falu neve is törökös: Topraisar. A falu határában van egy jókora domb, messzire látni róla. Lent, a földek szegélyét a Fekete tenger tajtékos hullámai mossák, dél felől pedig tiszta időben kivehetők a Balkán hegység kéklő körvonalai. Dobrudzsa földje ez, a román tengermellék. Bizony, vagy 1500 kilométerre járunk szép hazánktól. De ezt is feledteti a szívélyes vendéglátás, amelyben a topraisari tsz parasztjai részesítenek. Hadd mutassam be néhányukat. Jonus Casali, izmos, fekete férfi, ő a tsz elnökhelyettese Hajdan egy dúsgazdag bojár cselédje volt, ma egy 3000 holdas birtok gondjait hordozza széles vállán. Menasan Giovat, agronómus is ennek a földnek szülötte, őt már a szövetkezet taníttatta ki, csakúgy, mint Tudor Romanescu könyvelőt. Mihai Uzureanu főagronómus, erdélyi fiatalember, a Székelyföldön végezte iskoláit, s onnét kelt útra, hogy segítsen a dobrudzsai parasztoknak. ATOPRAISARI Testvériség Tsz csakugyan a puszta földből nőtt ki alig öt esztendő alatt. Mert Dobrudzsa földje afféle félsivatag volt. Erdőnek és ősnövényzetnek híre-hamva sincs. A tél kegyetlen, és nincs hótakaró a mezőkön, mert elfújja a tenger felől süvöltő szél. A nyár viszont tikkasztóan forró és kevesebb az évi csapadék, mint a Hortobágyon. A mai Dobrudzsában mégis csodálatos változásoknak tanúja az utazó. A dombok alján hatalmas, összefüggő földtáblák — állami gazdaságok és szövetkezetek birtokai. Ezeken a földeken ma gazdag termést takarítanak be, hektáronkint 15—20 mázsa búzát, 30 —40 mázsa kukoricát. A változások titka: az emberi ész és akaraterő, meg a szövetkezés. Itt mindennél világosabban látni, mire képes a dolgozó parasztok szocialista összefogása. A mai Dobrudzsában, azaz Constanta tartományban márnincs egyéni parcella. Hogy ezt megértsük, szólni kell néhány szót e táj viszonyairól és e forradalmi fejlődés előzményeiről. Ennek a földnek néhány tucat bojár volt a tulajdonosa. A szántóterületnek is csak a felét műveltették meg a másik fele parlagon állt. Kezdetleges módszerekkel, faekékkel, csacsikkal, jobb esetben néhány igázott tehénkével évente 5-6 mázsa gabonát kapartak ki egy-egy hektárból. Sohasem trágyáztak, a trágyát a szemétre hajították. A felszabadulás után a földosztáskor 16—18 hold föld jutott egy-egy családnak. Kelet hagyományaként itt főképp az aszszonyok dolgoztak a mezőkön, a férfiak kevésbé. De az asszonyok, érthető okokból, alig tudtak megbirkózni a juttatott földekkel. Amikor a tsz parasztjai mindezt elbeszélik, úgy tűnik, régmúlt időkbe kalandoztunk. Mert a román állam ötezer traktort küldött erre a vidékre! S a traktorok nemcsak a földet forgatták fel, hanem az általános elmaradottságot is. Könnyen megérthető, hogy a dobrudzsai parasztok kapva-kaptak a modern gépeken, és azon az új paraszti életformán, amelyet a szövetkezés kínált nekik. Azonnal könnyebb lett az életük és még az első szövetkezeti gazdaságoknak legalább kétszeres lett a terméseredményük. Az első jó példák vonzó hatására öt év alatt minden dolgozó paraszt a szövetkezést választotta. A topraisari Testvériség Tsz ez alatt korszerű szocialista gazdasággá növekedett. A hajdan sivár dombhátakon pompás majorsági épületek emelkednek. Azelőtt legfeljebb a kecske volt itt tejelő állat, de ma ebben az egy szövetkezetben 72 szép szarvasmarha legelést. Ezenkívül 800 juh ontja a tejet és a gyapjút. Meghonosodott a sertés is, pedig e vidék muzulmán lakossága sohasem ette meg a disznóhúst. Érdekes, hogy a szövetkezeti közösségben még a mélyen beidegződött vallási hagyományok is megtörnek: egy-két évvel ezelőtt a jó muzulmánok is megkívánták a sertéskolbászt, és legalább titokban be is lakmároztak belőle. Ma már azt sem tartják szükségesnek, hogy becsapják a prófétát — nyíltan is megeszik a disznóhúst... Arról faggattam a szövetkezet vezetőit, vajon, milyen gondjaik vannak? Hát bizony akadnak. Ha meggondoljuk, milyen mélypontról kellett itt elindulni a korszerű szocialista gadálkodás felé, ezt könnyen meg is értjük. — Igen nagy siker — mesélte Uiureanu főagronómus — hogy az emberek már megtanulták értékelni a trágyát. Nem dobják el, hanem szakszerűen kezelik és kiterítik a földekre. De ez szinte szimbólum, mert itt mindent elölről kellett kezdeni, meg kellett törni a rossz szokásokat, felperzselni azt az évezredes nyugalmat, amely úgy látszott, áthághatatlan gátja a gyors haladásnak. JÓMAGAM AZT TEHETEM HOZZÁ, hogy sikerült áttörni ezt a gátat, és amint a régi félsivatagi tájból egyre inkább egy virágzó mezőgazdaság képe bontakozik ki, szintúgy új embertípus van felnövekvőben. Dubrudzsa parasztjai hamar megszokták az újat, a jobbat, a gépeket, és a korszerű gazdálkodás követelményeit. Végtére is az ember a tökéletességre teremtődött, s ha nehezen is, indul felfelé, nem adja fel, amit már megszerzett. A Testvériség Tsz példája azt mutatja, hogy még az utolsókból is lehetnek elsők... Horváth József SZÖVETKEZET IS ENGER KUBÁBÓL JELENTIK Amint a felső jobboldali képünk is mutatja, Fulgencio Batista, Kuba köztársasági elnöke rettentően dühös. A mikrofon előtt éppen ezt üvölti: „Példátlanul meg fogom büntetni őket!“ Azokat, akiken bosszút akar állni, a baloldali felső képen láthatjuk: felkelők, egyszerű emberek, akik megelégelték a diktátor önkényuralmát és fegyvert ragadtak ellene. Vezetőjük, Fidel Castro (alsó kép) egy évvel ezelőtt, — ahogy a hírügynökségek jelentik — nyolc emberrel kezdte el a felkelést, de ma már jelentős létszámú csapattal rendelkezik, amely komolyan veszélyezteti az USA-barát Batista rendszerét. Jelenleg a sziget déli, erdős részén fokozódott a felkelők harci tevékenysége. Batista tűzzel-vassal próbálja őket irtani, de a kubai ENSZ- küldöttet ez egy cseppet sem zavarja abban, hogy közben szívfacsaró szónoklatokat tartson az emberiességről, a demokráciáról, meg az eszményi szabadságról, amelyet állítólag kormánya képvisel. Néhány sorban tkatátfát( Néhány sorban tonna), óntermelése pedig egyharmada (87 ezer tonna) a világtermelésnek. A kapitalista világ ónkészleteinek fele Malájföld természeti kincse. Szénkitermelése (7—300 ezer tonna) kevésbé jelentős, ellenben jelentékeny uránium-, tórium-, wolfram , mangán- és bauxitkészletekkel rendelkezik. önbányáiban 83 ezer, kaucsukültetvényein 1 millió munkás dolgozik; a nő- és gyermekmunkások aránya sok ültetvényen eléri a 80 százalékot. Az angol gyarmatosítók malájföldi zsákmánya meghaladta az évi 300 millió dollárt. A második világháború alatt a japánok megszállták az országot. A megszállás évei alatt megalakult a kommunista párt és élére állott a nemzeti függetlenségi harcnak. A háború után visszatérő angolok nem tudták megtörni a nép függetlenségi mozgalmát sem látszatengedményekkel, sem pedig bombázó repülőgépeik és a vadkaják ,,fejvadászok'' segítségével. És most, amikor Abdul Rahman herceg miniszterelnök megegyezett az angolokkal, hogy Malájföld tagja marad a brit nemzetközösségnek és Anglia „katonai védelmet” nyújt az országnak, a dzsungelekben a kommunista szabadságharcosok tovább küzdenek a megalkuvók ellen. A 700 ezer lakosú Szingapúrt, Délkelet-Ázsia legnagyobb kikötőjét az angolok különválasztották Malájföldtől azzal az indokolással, hogy lakosságának kínai többsége az egész országban fölénybe juttatná a kínaiakat a malájok felett (ma a lakosság 45—45 százaléka maláj és kínai, a többi indiai). Éppen a népnek ez a megoszlása tenzi lehetővé, hogy Malájföld idővel összekötő karpoccsá váljék Kína és a maláj államok között. Malájföld függetlenségének mai felemás megoldása, bár így is nagy eredménye a gyarmati népek függetlenségi harcának, csak az első lépés lehet az igazi politikai és gazdasági függetlenség elérésének az útján. Az Egyesült Nemzetek Szervezete felvette tagjainak euróba a legfiatalabb önálló államot: Malájföldet. A brit koronagyarmat augusztus 31-én kiáltotta ki függetlenségét. Államformája az „alkotmányos monarchia” és általános választásokból kikerülő képviselői háza mellett a tartományokat, meg a kisebbségeket képviselő kinevezett szenátus (felsőház) áll majd. Malájföldnek ee területe (131 ezer négyzetkilométer), ee lakossága (6 és negyedmillió) nem nagy, világgazdasági és harcászati jelentősége azonban annál nagyobb. A délkelet-ázsiai Maláj-félszigeten elterülő országot a Malacca-szoros választja el Szumátrától. Indonézia fontos, nagy szigetétől. A szárazföld felől egyetlen szomszédja Thaiföld. Stratégiai jelentősége földrajzi fekvéséből adódik; az Indiai- és Csendes-óceánt összekötő, tehát az egyik legfontosabb világforgalmi tengeri út mentén fekszik. Malájföldmintegy fele nyers gumi termelése (1950-ben 715 ezer