Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

vé egészséget, sok sikert él munkában! DOBI ISTVÁN ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Kedves Barátaim! Elvtársak! Magyarország dolgozó népe! Szívből üdvözlöm Önöket a most beköszön­tő új­­esztendő alkalmából. A búcsúzó 1957-es esztendő nagy fontosságú volt hazánk jövő fejlődését, egész népünk életét ille­tően. Mindannyian élénken emlékszünk még, hogy egy esztendővel ezelőtt milyen nehéz politikai és gazdasági helyzetben köszöntött ránk az új év. Súlyos gondok emésztettek bennünket az el­lenforradalom által okozott károk és a termelési kiesés miatt. Erőfeszítéseinket az év elején a termelés beindí­tására és népgazdaságunk helyreállítására kellett össz­pontosítanunk. Súlyos volt a helyzet és elmondhatom, hogy mikor a fegyveres har­cok véget értek, sok embert bizonytalanság gyötört, ho­gyan sikerül megbirkóznunk a­­ károkkal és az előttünk álló feladatokkal? Meg kell mondanom, egymagunkban képtelenek lettünk volna rá. De tudtuk, — és ez a tu­dat erőt adott munkánkhoz, — hogy a becsületes magyar dolgozók akarata és a Szov­jetunió az egész szocialista tábor segítsége, lehetővé te­szi számunkra a gazdasági katasztrófa elkerülését. Még­is számolnunk kellett a munkanélküliség, az in­fláció fenyegető veszélyével és az elkerülhetetle­nül velejáró nélkülözéssel. Bár számítottunk né­pünk szorgalmára, igyekezetére, ettől a veszede­lemtől mégis félnünk kellett. Egész dolgozó népünk erőfeszítéseit; a munká­sok, bányászok, állami gazdasági dolgozók, terme­lőszövetkezeti és egyéni parasztok és értelmiségi dolgozóink szorgalmas termelő, alkotó munkáját dicséri, hogy a gazdasági bajok nem következtek be. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány történelmi érde­me, hogy eredményesen szervezte és vezette né­pünk erőit a nehéz és bonyolult feladatok meg­oldásában. De az új, 1958-as esztendőbe lépve, nemcsak a sikerekre kell gondolnunk, hanem azokra a tenni­valókra is, amelyeket a még meg nem oldott fel­adatot és a szocialista építés folyamata állít elénk. Erőink megsokszorozására, több termelésre, az önköltség csökkentésére takarékosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen eltakarítsuk az ellen­forradalom nyomait, tovább fejlesszük népgazda­ságunkat az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Szélesítsük a népjólét növelését szolgáló áruter­melést, emeljük a munka termelékenységét, növel­jük népünk kulturális és anyagi jólétét. E tenniva­lók sikeres megoldásának alapját az elmúlt évben leraktuk, további sikereink biztosítékát pedig dol­gos népünk szorgalmas munkája nyújtja. Továbbhaladásunk alapve­tő feltétele a béke biztosít­sa. Egyes nyugati imperialis­ta körök, nem számolva a népek béketörekvéseivel és azzal az erővel, melyet a Szovjetunióval együtt har­coló, egész szocialista tábor képvisel, 1956 őszén a békés Egyiptom megtámadásával és a magyarországi ellenfor­radalom kirobbantásával ve­szélybe sodorták a béke ügvét. A béke hívei azonban erősebbeknek bizonyultak. A Szovjetunió és a többi béke­szerető ország rendíthetetlen békepolitikájának eredmé­nye, hogy az elmúlt esztendő a békeszerető emberiség, benne a mi népünk, asszo­nyaink, leányaink, gyerme­keink szerencséjére és örö­mére, a béke esztendeje volt. Hazánk az elmúlt 1957-es esztendő folyamán az ellen­forradalomban érdekelt, nyu­gati kapitalista vezetőkörök támadásainak középpontjá­ban állt. A történelemben példátlanul álló rágalomhadjárat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálkozá­sainak, visszaverte a rágalmakat. Külpoliti­kájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta, és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támogatja kormánya ilyen irányú politikáját és minden nép harcát, a tartós béke biztosításáért. A magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű tömeg­­pusztító háború megakadályozására a tartós béke kivívása megköveteli népünk és az egész emberi­ség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. Kedves Barátaim! Kívánom hogy legyen az új, 1958-ik esztendő népünk számára a szocialista gazdasági és kulturá­lis építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketörekvései újabb sikereinek esztendeje. Még egyszer szívélyesen köszöntök minden magyar dolgozót, munkást, parasztot, értelm­ezésit, nőt és fiatalt, az újév ünnepén. Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget sok sikert a mun­kában, tanulásban, s a nép érdekét szolgáló min­den tevékenységükben. Boldog új esztendőt! ! ! Nagy feladatok várnak az új esztendőben a Sarkadi Gépállomásra A Sarkadi Gépállomáson kato­nás rendiben, csendben sorakoz­nak egymás mellett a téli pihe­nőre ítélt erők és munkagépek, cséplők, kombájnok. Csupán né­hány traktor szánt még a határ­ban, hogy a korábbi rossz, esős idő miatt hátravetett mélyszántást elvégezzék. Most még elég jó mun­kát végeznek a gyengén fagyott földben. — Itt a mi erősen kötött talajun­kon még mindig jobb vetőágyat ad a késői mélyszántás, mintha tavasszal szántjuk meg — mond­ja Kiss Sándor, a gépállomás fő­mezőgazdásza. Az erős téli fagyok még jól átdolgozzák a talajt Igaz, évi tervünket már teljesítettük és ha december végéig dolgozhatunk, mintegy 104 százalékra túl is tel­jesítjük. De ha a tavasz esős lesz, megtörténhet hogy rá sem tu­dunk menni az erősen süppedős talajra. Azonban bent a gépállomáson is csak viszonylagos a csend. A mű­helyekben már teljes erővel és nagy gonddal folyik a gépek ja­vítása, előkészítése a jövő esz­tendei munkára. De kell faz hogy a gépek zavartalanul dolgozhas­sanak, mert a Sarkadi Gépállo­más körzetében is igen megnöve­kedett az igény a gépi munka iránt. A gépállomás igazgatói irodá­jában pedig Hegy­esi Mátyás fő­mérnök és Tóth Imre műhelyve­zető mérnök éppen a további gép­javítási munkák ütemtervét állít­ják össze. Sorra, tervszerűen oszt­­ják be az egyes gépeket javításra. (Folytatás a 2. oldalon.) 1: Mifriww Sí Közöljük a heti rádióműsort 3 ^ 2 11­0 XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM * ARA: 70 FILLÉR 1958- JANUÁR 1. Mezőgazdaságunk egy esztendeje A SZÁMOK tükrében Mezőgazdaságunk — az ellen­­forradalom okozta károk ellené­re is — igen jó eredményekkel zárta az 1957-es évet. A párt és a kormány erőfeszítései nyomán — minden nehézség mellett — biztosították a termelés zavarta­lanságát. A mezőgazdaság több jó minőségű vetőmagot, műtrá­gyát kapott, mint 1956-ban. Ennek és egy sor más fontos intézkedésnek köszönhető, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben többet adott a mezőgazdaság a terve­zett mennyiségnél. Gabonafé­lékből 51 779, kukoricából 105 437, burgonyából 28 692, téli al­mából 3100 vagonnal, borból pedig 600 ezer hektoliterrel termeltünk többet az előző évi mennyiségnél. Emelkedett az egy tehénre ju­tó tejtermelés is, amely 1850— 1900 liter. Az állami gazdaságok­ban 3 ezer, kísérleti- és tangaz­daságokban pedig 4 ezer kilo­gramm az átlag tejtermelés. Kereken 120 000-rel gyarapo­dott a termelőszövetkezetek kö­zös állatállománya is 1957-ben. Az ország baromfiállománya egymillióval több, mint az előző évi volt és elérte a 24 milliót. Jó „járdán" halad a mi tanácsunk A magyarcsanádiaknak karácsony előtt is ünnepük volt. Befeje­z­ték községükben az 1000 méteres villanyhálózat bővítését. A 60 ezer forintos költséggel felépített fürdőt is ezen a napon adták át rendel­­tetésének. A magyarcsanádiak tréfálkoztak, amikor a községfejlesztési adó­­ról esett szó, mindig azt mondták, hogy ez csak „járdaadó". De azért a kötelezettségeiket teljesítették időben. Erre a tanács­­ olyan létesítmények megvalósításával válaszolt, amelyekre 20—30 év óta várakoznak a községbeliek. A tréfásan mondott „járdaadón" tehát úgy halad a mi tanácsunk, hogy községünk ezáltal fejlődik. Kiss János Magyarcsanád. 20 millió forint lakásépítésre Több mint 30 millió forintot — a felszabadulás óta a legna­gyobb összeget — fordítanak Veszprém megye iskola- és la­kásépítésére. Az 1958. évi terv szerint 10 millió 25 ezer forin­tot költenek az elkezdett is­kolaépítkezések befejezésére és újabb iskolák létesítésére. A la­kásépítésre fordítható összeg 20 millió 200 ezer forint a megyé­ben. Javuló kapcsolatok Nógrád megyében javul a kap­csolat a földművesszövetkezetei­ és a termelőszövetkezetek között. A termelőszövetkezetek bevásár­lásaikat általában a szövetkezeti boltokban szokták lebonyolítani, azonban mindeddig nem kaptak visszatérítést, mivel nem tagjai a földművesszövetkezeteknek. Nem­rég a nógrádmegyeri Petőfi és a szalmatercsi Győzelem Tsz tagsá­ga elhatározta, hogy 500 forinton részjegyet vásárol a földműves­­szövetkezetnél. Nagy a kereslet a nád iránt, jónak ígérkezik a téli aratás Már hatvanezer kéve nádat vágott le eddig csupán a Keszthelyi Nádgazdaság a zölden, és a feldolgozását is megkezdték. Fagyvédi nádpallót készítenek belőle a tavaszra. Most hogy az első fogosabb fagyok, meg ködök hatására elkezdődött a nád leveleinek hullása, és sokhelyütt a víz is már beállt, nekiláttak a száraznád betakarítás sárnak is, ami az idén rendkívül nagytömegűnek ígérkezik. Iránta minden eddiginél nagyobb a belföldi és a külföldi­­kereslet. Köszöntjük szorgalmas postásainkat Hétről hétre számos olyan levél akad a szerkesztőség postájá­ban, amely a Szabad Föld előfizetők gyarapodásáról számol be. Ezen a héten — többek közt — a makói és a földeáki postások lelkes munkájáról hallottunk hírt. Különösen a makói hírlapkéz­besítők értek el szép sikert. Dobsa István 101, Kádas Miklós pe­r­ig 44 előfizetőt szerzett három hét alatt a Szabad Földnek. De jó eredményt értek el a földeáki postások ia. Itt a legtöbb előfizetőt — 48-at — Bugyi János szerezte. Szeretettel köszöntjük a kiváló postásokat és további sok sikert, boldog új esztendőt kívánunk nekik. Kádas Miklós Bugyi János Dobsa István

Next