Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-27 / 17. szám
10 ÖSSZEÜTKÖZHETNEK-E AZ ÉGITESTEK Az elmúlt évben számos újabb kisbolygót fedeztek fel a csillagászok. Ezek a kisméretű égitestek általában a Mars és a Jupiter bolygók pályája között haladva keringenek a Nap körül. Az eddig ismert 1800 között akad olyan pályája is, amely időnként egészen közel jön a Földhöz. Az Apolló nevű kisbolygó 10 millió, az Ámor 3 millió kilométerre is megközelítette már a Földet. De mindegyiken túltesz a Hermes, amely — mint utólag kiderült — 1937-ben mindössze kétszeres Hold-távolságban (780 000 km) haladt el mellettünk! A felfedezetlen kisbolygók számát mintegy százezerre becsülik. A még ismeretlenek között akadhat olyan is — ezt jogosan feltételezhetjük — mely még a Hermesnél is közelebb jöhet, esetleg össze is ütközhet a Földdel. Az égitestek esetleges összeütközésének problémája évszázadok óta foglalkoztatja a csillagászokat. Mi a mai csillagászat álláspontja ezen a téren? Hullócsillagok A Nap körül nemcsak nagy és kisbolygók keringenek, hanem a meteorok milliárdjai is. A megfigyelések szerint Földünk naponta 20—24 millió ilyen kószáló vas- és kődarabbal találkozik össze. Legtöbbjük a nagy sebesség következtében, a levegővel súrlódva felizzik és elég. A nyár végi esték kedvelt hullócsillagai alig milliméter átmérőjűek, és a látványos fényjelenség a szemlélőtől alig 80—100 km távolságban, a magaslégkörben zajlik le. Nagy ritkán előfordul nagyobb példány is, mint az 1908. évi szibériai óriásmeteor, melynek súlyát több millió tonnára becsülték. Arról nincs tudomásunk, hogy a történelmi idők során óriásmeteor valaha is sűrűn lakott területekre zuhant volna. Ez azonban nem véletlen, mert Földünk háromnegyed részét tenger borítja és a kevés szárazföld tekintélyes része ma is lakatlan, így egy óriásmeteornak lakott területre való zuhanása igen valószínűtlen. A még felfedezetlen kisbolygókkal való összeütközésre ugyanaz a megállapítás érvényes, mint az óriásmeteorokra. Üstökösök A történelem folyamán sokszor keltett rémületet az a hír, hogy a Föld üstökössel találkozik össze, és az összeütközés következtében az élet elpusztul. Ezek a „jóslatok” sohasem váltak be, és a nagy üstökösök egyike sem kénzelítette meg jobban a Földet tízmillió fem-nél. A Nap családjába 100 milliárd üstökös tartozik és annak valószínűsége, hogy eggyel összeütközünk: 1 a 400 millióhoz! Biz anynyit jelent, hogy legfeljebb 80 millió évenként történhet egy összeütközés. Ha a távoli jövőben ez elő is fordulna — komolyabb következményekkel ez sem járna. A legnagyobb ismert üstökös átmérője sem haladja meg a 30 km-t. Egy ilyen — a Földhöz viszonyítva — kisméretű test a légikörbe jutva millió darabra esne szét. Feltűnően fényes hullócsillag-záport figyelhetnénk meg, és csak a nagyobb darabok, nem nagyobbak, mint egy óriásmeteor — jutnának el a Föld felszínére. Az üstökösökkel és meteorokkal való találkozás csillagászati értelemben véve még nem is nevezhető összeütközésnek. Igazi összeütközéshez, mely a Földre, mint bolygóra nézve katasztrofális következményekkel járna — két, egymással egyenrangú égitestnek kellene összeütközni. Erről persze szó sem lehet. Ismeretlen óriástestek nincsenek a Naprendszerben, a nagybolygók pedig meghatározott pályákon keringenek, azokkal sohasem ütközhetünk össze. És a Nap? összeütközhetik-e egy másik csillaggal? Találkozás az égbolton — 10000 év múlva Csillagrendszerünket, a Tejutat kb. 100 milliárd csillag — távoli nap — alkotja. Ezek kivétel nélkül a Tejútrendszer középpontja körül mozognak, akár csak a bolygók: a Nap körül. A Nap sem mozdulatlan, hanem bolygórendszerével együtt nagy sebességgel kering csillagrendszerünk központja körül. Nézzünk körül a Nap csillagászati értelemben vett környezetében, hátha akad olyan csillag, amely éppen felénk tart és tartani lehet a vele való összeütközéstől. Az ilyen irányú kutatások csak 1916-ban vezettek eredményre, mikor Barnard, amerikai csillagász egy igen érdekes csillagot fedezett fel a Kígyótartó csillagképben. Ez a csillag 108 km másdpercenkénti sebességgel közeledik letérik, ezért felfedezője Nyílcsillagnak nevezte el. Távolsága jelenleg 6 fényév (57 billió km) de tízezer év alatt ez a távolság éppen a felére fog csökkenni. Időszámításunk 12.000-ik évében mindössze 3 fényévnyire lesz csak tőlünk s ez lesz a hozzánk legközelebb eső csillag, de szabadszemmel akkor sem láthatják majd. Azontúl ismét távolodik tőlünk, míg fénye lassan beleolvad a távoli háttér csillagmilliárdjaiba. S a többi csillag? Ezek olyan távol vannak tőlünk, hogy felénk való esetleges közeledésük teljesen lényegtelen. Nem történhet összeütközés Mai felfogásunk szerint a Naprendszer tagjai között katasztrofális összeütközés nem történhet. Nem lehetséges, mert nincs is hozzá megfelelő égitest. A kisebb testekkel való találkozás lehetősége csekély valószínűséggel fennáll, de a Föld életében semmiféle következménnyel nem járna. A Naprendszer felbomlását és a Föld, továbbá az élet teljes pusztulását jelentő katasztrófa, tehát a Napnak egy másik — izzó állapotban levő — csillaggal való összeütközése pedig teljességgel valószínűtlen. Ilyen eseménnyel a távoli jövőben sem kell számolni. Ebben nincs semmi különös, ha meggondoljuk, hogy a csillagok számánál csak egy nagyobbat ismerünk: az azokat elválasztó mérhetetlen távolságokat GAUSER KÁROLY, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa AZ ELsŐ világháborút s az elbukott magyar proletárforradalmat követő évektől a második világháború előestjéig tartó időszakot öleli fel Szabó Pál önéletrajzának negyedik kötete, amely „Az írás jegyében” címmel jelent meg. A politikailag gúzsbakötött magyar nép életerejét munkanélküliség, infláció, majd bankuzsora pusztítja. Az elvetélt földreformról, az úri rend léhűtőinek dologtalan, népnyúzó uralmáról a hivatalos rend részéről szó sem esik: szónokok, vezércikkek hirdetik, hogy minden bajnak Trianon az oka. Az adósságoktól roskadozó falusi házak kapuira a kisbírók bádogtáblákat szegeznek s a táblákon jelszó: „Nem, nem, soha!’ Elterelni a nép figyelmét a fojtogató gondokról — ennél többre nem futotta a Horthy-rendszer urainak tudományából. A gond és baj nem ismeretlen fogalom a bihari nép előtt sem. A századok során mindig bőven jutott belőle. „Akármerre lép az ember Biharban, a lába nyomán mindenhol felfakad a keserves múlt” — írja könyvében Szabó Pál A töméntelen gond, a testet-lelket ölő nyomorúság között is kivirágzott az idők során mindenkor a bihari fiatalok szívében is a szerelem. Kiss Mihály számadó juhász és Bajkál Zsófi, a szép román lány szerelme is legyőzte a nemzetiségi és vallási különbséget, de ugyanígy gázolt keresztül minden akadályon évtizedek múlva Kiss Mihály unokája, „a peterdi juhász szép leánya” és Szabó Pál ugrai kőműveslegény szerelme is. „Az írás jegyében” első fejezeteit jórészben ennek a szerelemnek s házasságának áldozza Szabó Pál. De, „a mi világunkban — írja — bármilyen szép és nagy is a szerelem, megélni belőle nem lehet". Tapossa hát tovább a biciklipedált s dolgozik ott, ahol a környéken munka akad. A legszorgalmasabb munkával sem tud a szűkös mindennapi kenyérnél többet biztosítani a családja számára. „Csak egyszer, egyetlen egyszer tudnám már biztosítani a család részére a holnaputánt is, nemcsak a holnapot” — sóhajt fel Szabó Pál. S vele sóhajtanak azokban az években, ilyenformán a proletárok, szegény parasztok százezrei az egész országban. Tenni, cselekedni azonban jóformán semmit nem tudnak. Az „ezerarcú hatalommal” szemben tehetetlen a nép. „Minden mozgás ütés a falun” és megpróbálnak hát védekezni a legkisebb mozgás ellen is, úgy ahogy éppen lehet. A biharugrai Olvasó Körben felháborodva beszélnek a parasztok arról, hogy a főjegyző megszavaztatta egy írógép vásárlását. „Jól nézünk ki — mondják — ha az urak már írni sem tudnak ezért a nagy fizetésért.” Elhatározzák, hogy ezt „meg kell szellőztetni az újságban”. S megbízzák az Olvasó Kör könyvtárosát, Szabó Pált a cikk megírásával. És elkészül az első írás, amelyet az évek, évtizedek során töméntelen követ. Amit tehát Móricz Zsigmond Szabó Pál első könyvének megjelenésekor írt, hogy „új írót küldött a magyar falu” — az nemcsak képletesen igaz, hanem a szó legteljesebb értelmében. Úgy olvassák az első cikket az ugrai parasztok „mintha a cikket megannyién, kalákába írtuk volna”. „Imi mérhetetlenül nagy felelősség” — ezt érzi Szabó Pál, mikor az első nyomtatásra szánt sorait papírra veti. S ez a nagy felelősségérzet kíséri végig egész írói munkássága során. Felelősséggel és hitelesen írni azokról azoknak és azokért, akiktől írói megbízatását kapta. Ez a felelősségérzet minden leírt szóért, s ez tartotta meg Szabó Pált a legnehezebb időkben is a nép írójának. Soha nem feledkezett meg azokról, akik őt a magyar írók soraiba küldték. Amikor már írásainak a legkülönbözőbb folyóiratok, újságok helyt adnak és már több regénye is megjelenik, a jövedelme nagyot emelkedik. A divatos, a Horthy-rendszert kiszolgáló írókéhoz viszonyítva azonban ez a jövedelem elenyészően csekély, de a mindennapi, filléres gondoktól már megszabadul. Első írói sikereivel egyidőben beleveti magát Szabó Pál a politikai életbe is. A bihari falvakból hamarosan eljut a főváros politikai köreibe, ahol a buktatók és csapdák fenyegetik lépten-nyomon. De hol tudatosan, hol ösztönösen kerüli ki a szakadékokat. Az ezerholdas Gaál Gasztonnal, Albrecht főherceggel és szinte számtalan olyan egyénnel találkozik, akiknek politikai nézete az övével teljesen ellentétes: tűz és víz. A kísértés sokféle módon körülveszi, de ember tud maradni mindig. Hiba volna azt állítani, hogy Szabó Pál mint író, vagy politikus soha nem tévedett. (Ilyen embert aligha lehetne találni.) De tévedni vagy eltévedni nem egy és ugyanaz. Az eltévedéstől megóvta Szabó Pált az, hogy sem a polgári politikusokkal történt találkozásai és tárgyalásai során, sem a pesti kávéházak asztalainál soha nem feledkezett meg azokról, akik őt az irodalomba küldték. Az írók között a kávéházban már ő is feketekávét iszik, de mikor kifizeti érte a nyolcvan fillért, mindig eszébe jut, hogy „Fancsika pusztán pontosan ennyi a napszám"... Szabó Pál ember tud maradni akkor is, amikor a fasizmus uralomra jutásával csaknem egész Európát elárasztja az embertelenség. önéletrajzának negyedik kötete azokkal a napokkal zárul, amikor a fasizmus szennyes hulláma már a magyar földön is árad. . Mindazok, akik szeretik Szabó Pált, szeretik az írásait, azzal a reménnyel teszik le kezükből a „Nyugtalan Élet” negyedik kötetét, hogy mind az ő, mind a magyar nép életének legsötétebb esztendeiről is hamarosan olvashatjuk Szabó Pál visszaemlékezéseit. Nánási László SZABÓ PÁL ÖNÉLETRAJZÁNAK NEGYEDIK KÖTETE Szabadföld 1958. ÁPRILIS 27. „Szép feladat megvalósításáért hívunk munkába Benneteket" Felhívás a falvak ifjú sportolóihoz Az Országos Ifjúsági Sportbizottság április 15—16-án Budapestre, tanácskozásra hívta egybe a falusi sportvezetőket, hogy megvitassák a legfőbb tennivalókat, az 1958-as év fő feladatait, valamint az elmúlt évek falusi sportmunkájának tapasztalatait. A tanácskozáson Sándor László eletánt a Magyar Testnevelési és Sport Tanács tagja, a Falusi Sportközpont vezetője mondott beszámolót. Az előadó beszédét rendkívül élénk vita követte, amelynek során 30 küldött szólalt fel. Falusi KISZ-fiatalok! Sportvezetők! Pedagógusok, falusi értelmiségiek! Mi, a Falusi Sportvezetők II. Országos Tanácskozásának résztvevői hozzátok fordulunk! Igaz, hogy kedvezőek lehetőségeink, de nagyok az előttünk álló feladatok is. Minden eddiginél többet kell tennünk, hogy az idén ránk bízott feladatokat sikeresen elvégezzük. Különösképpen a legfőbb célkitűzés megvalósítása kíván sokat tőlünk, az, hogy a falusi futalok tömegét vonjuk be az egész éven át tartó sportmunkába. Az 1958. évi Falusi Dolgozók Szpartakiádjának sikeres megrendezése a mi kezünkbe van letéve, amely külsőségeiben és eredményeiben is felül kell, hogy múlja az előző évi versenyeket. A községi döntők április 15-tel megkezdődtek. Azt kérjük tőletek, tegyetek meg mindent, hogy ezek a versenyek a falvak legnagyobb és legnevezetesebb sporteseményei legyenek KISZ-vezetők és KISZ-szervezetek! Ebben a nagyszabású munkában, a szpartakiád szervezésében és rendezésében, népszerűsítésében járjatok az élen. Különös gonddal ügyeljetek arra, hogy minél több lány vegyen részt ezeken a versenyeken. Rajtatok múlik, s elsősorban a falvakban dől el a szpartakiád és a Falusi Sportközpont programjának a sorsa. E nagyszerű és szép feladat megvalósításáért hívtunk munkába Benneteket. Tevékenységieket messzemenő támogatás kíséri majd. De még ez sem pótolhatja a Ti fiatalos és találékony, fáradhatatlan munkátokat, kezdeményezésieket. Amit lehet saját erőtökből valósítsatok meg. Falusi KISZ-fiatalok! Ifjúsági és Sportvezetők! Meg vagyunk győződve arról, hogy mindent elkövettek majd közös munkánk sikere érdekében! Bízunk fiatalos erőtökben és tenniakarásotokban! Legyen becsületbeli ügyetek az idei szpartakiád megrendezése és a Falusi Sportközpont 1958. évi programjának végrehajtása! Kívánjuk, hogy mindannyian eredményes munkát végezzetek. A Falusi Sportvezetők II. Országos Tanácskozásának résztvevői Kik nyertek könyvjutalmat az 1958. évi Kincses Kalendárium rejtvénypályázatán ? Ambrus Károly Miskolc, Középszentgyörgy, 10 sz.; ifj. Aranyosi Miklósné Vértesboglár. Kossuth u. 103. sz.; Ágoston István Tótkomlós, Aradi út 2.; Balázs Béla Kakasszék, Gyógyintézet, 2 kórterem: Bálint Béla Nyergesújfalu, Tanácsháza: Bencze Zoltán Budapest. II.: Lukács u. 4.: Bolla Ilona Kőszeg, Rohonczi u. 22.: Bődei István Kőszeg, Jarnis u 10.: Czinege Károly Mátészalka, Tompa u. 11.: Cirok László Foktő, Lentin u. 64.: Cserődi Attila Dorog, Felszabadulás u. 51.: Csorba Róza Verpelét, Arany J. u. 32; Dudás István Ujszlvás, 1565.; Duzs Sándor Kunmadaras, Bajcsy Zs. u. 29.; Edelényi Endre Sopron, Soproni u. 173.; Egervölgyi Ernő Sokorópátka, Edelényi István Tatabánya, II., Dózsa u. 9.; Fábián Dénes Győző, Kossuth u. 158.; Fehérvári Éva Solymár, Terstyánszky u. 7.; Fekete Józsefné Jászszentlászló, T. 318.: Fertály József Budapest, XXII., Tátra u. 3.; Fodor Gyula Rinyaszentkirály, Hunyadi u. 90.: Füvessy Sándor Szombathely, Savaria tér 1.: özv. Gaál Ödönné Szada, Pest megye; Gáspár Gyula Balatonkinti, Gépállomás; Görömbey Balázs Tiszaikeszi, Karacsa tanya; Hegedűs Sándor Eperjes, Sárgahagyesi állami gazdaság; Henger Emil Fonyód, Községi tanácsház; Horváth Jeromosné Csanádpalota, Arany J. u. 1.; Horváth József Gödrekeresztúr, Petőfi u. 11.; Horváth Tiborné Hajdudorog, Fehértei u. 30. Kakas Ágnes Mágocs, Kalina Erzsébet Budapest, IV., Kazinczy u. 9.; Kiss Zoltán Hegyszentmárton, Mogyorósd u. 33.; Kmetti István Kisecset, Kolics Pál Balhó, Bajcsy Zs. 39.; Komoroczky Pál Vésztő, Úttörő u. 1.; Koós Ferenc Szentendre, Telep u. 12.; Körösi Lajosné Diósviszló; Kovács Ferencné Jászfeleőszentgyörgy, Újtelep; Kovács Gyuláné Konrád, Szegfű u. 8.; dr. Kozáry Ottokár Szeged, Marx u. 12.; Krekács Tibor Palotás; Lamoss György Budapest, VIII., Nagytemplom u. 25.; Lénárt Ferenc Györgytarló, Rákóczi u. 42.; Lotczi Ferenc Mátraháza; Lomén Károly Kis kiszálás. Széchenyi u. 3.; Lu-qoel Antal Mérk. Hunyadi u. 54., Szabocs- Szatmár m.; Luis Antal, Sopron Major-köz 3.: Lupták Emil Budapest. III., Szél u. 7-8.; Mayer Rezső Kásád; Mák Sándor Patak. Hunyadi J. u. 3.; Márton János Hajdúszoboszló, Zrínyi u. 36.; özv. Molnár Imréné Dunaföldvár, Fehérvári u. 19.; Móricz László Alsóújlak, Petőfi u. 18.; Murányi János Legénd Dózsa György u. 19; Nagy Gábor Balmazújváros, Északi sor 2.; Nagy Irén Jászkísér, Tornga u. 19.; Nagy Miklós Magyarkeszi;zv. Nádor Istvánná Bököny, Kossuth u. 68.; Neczli János Szigetfalva up. Kehida; Németh János Mászlony up. Dombóvár: Németh József Gyóró, Fő u. 4.; Németh Józsefné Kehida, Szakiskola; Papp István Debrecen. Homok u. 82.; Paál Gyula Tüskeszentpéter; Páll Sándor Tiszaceege Zátony. V/26.; Pólyák Pál Zsombó. Bába 143.; Rácz Mihály Bököny, Kossuth u. 68.: ifj. Roska László Petőfibánya, UJ 32 épület; Russai László Nagyoroszi, Felszabadulás u. 22; Sághegyi János Zalaegerszeg, Fürst u. 7.; Simon Júlia Cseme. Egészségház; Sólyom Károly Budapest, Gellért szálló; Soós Béla Szabadhidvég, Nyéki u. 54.: Soós József Csörnyeföld, 108.; Soós Katalin Pécs, Alkotmány u. 62.: Sudár Imre Győzé, Petőfi S. u. 59.: Szabadi Ferenc Fogtő, Duna u. 37.; Szabó István Szeged, Szt György u. 56.; özv. Szabó Lajosné, Kunhegyes, Hétvezér u. 13.; Szabó Lenke Kádárta, Fő u. 111.; Szabó Zoltán Budapest IX.; Márton u. 35.; Szelényi István Budapest, IV.; Kinizsi u. 10.; Szitás Vince Mecsekjános u. 24.; Szuhanyik László Budapest, 146 pf. 5799; Takács József Kecskemét, László Károly u. 14.; Tasnádi Gyula Balatonszentgyörgy, ÚJ út 48.; Téglás József Dunaföldvár, Fehérvári u. 6.; ifj. Tidrenczel István Budapest. XIX., Szalay u. 3.; Tóth János Gyöngyösoroszi, Kossuth u. 37.; Tóth János Szűr. Petőfi u. 5.; Tóth Mária Bugac. Közlegelő düllő 58.; Török Sándor Jászfelsőszentgyörgy, Kossuth u.. 108.; ifj. Trenka János Kenderes. Lenin u. 20.; Újvári József Solt. 889; Vajda Ferencné Sopron, Sas tér 13.; Várad Tibor Karácsond, Hunyadi u. 426; Zákány Imre Budapest, XXII., Káldor Adolf u. 15. Szerkesztőségünk a nyereményeket postán küldi el a fenti címekre. A Faluszínház műsora Április 28-tól Fejér megyében: János vitéz, Vas megyében: Pataki szüret, Nógrád megyében: Galambos korsó, Romeo és Júlia, Tolna megyében: Örvény, Szabolcs és Hajdú megyében: Az eladó birtok. Május 4-től: Szabolcs megyében: Ketten a viharban, Pest megyében: A szókimondó asszonyság, Nógrád megyében: Az éjszaka útjain.