Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-27 / 17. szám

10 ÖSSZEÜTKÖZHETNEK-E AZ ÉGITESTEK­­ Az elmúlt évben számos újabb kisbolygót fedeztek fel a csillagá­szok. Ezek a kisméretű égites­tek általában a Mars és a Jupi­ter bolygók pályája között ha­ladva keringenek a Nap körül. Az eddig ismert 1800 között akad olyan pályája is, amely időnként egészen közel jön a Földhöz. Az Apolló nevű kisbolygó 10 millió, az Ámor 3 millió kilométerre is megközelítette már a Földet. De mindegyiken túltesz a Hermes, amely — mint utólag kiderült — 1937-ben mindössze kétszeres Hold-távolságban (780 000 km) haladt el mellettünk! A felfedezetlen kisbolygók számát mintegy százezerre be­csülik. A még ismeretlenek kö­zött akadhat olyan is — ezt jo­gosan feltételezhetjük — mely még a Hermesnél is közelebb jö­het, esetleg össze is ütközhet a Földdel. Az égitestek esetleges össze­ütközésének problémája évszáza­dok óta foglalkoztatja a csillagá­szokat. Mi a mai csillagászat ál­láspontja ezen a téren? Hullócsillagok A Nap körül nemcsak nagy és kisbolygók keringenek, hanem a meteorok milliárdjai is. A meg­figyelések szerint Földünk napon­ta 20—24 millió ilyen kószáló vas- és kődarabbal találkozik össze. Legtöbbjük a nagy sebes­ség következtében, a levegővel súrlódva fel­izzik és elég. A nyár végi esték kedvelt hullócsillagai alig milliméter átmérőjűek, és a látványos fényjelenség a szemlé­lőtől alig 80—100 km távolság­ban, a magaslégkörben zajlik le. Nagy ritkán előfordul nagyobb példány is, mint az 1908. évi szi­bériai óriásmeteor, melynek súlyát több millió tonnára becsülték. Arról nincs tudomásunk, hogy a történelmi idők során óriásme­teor valaha is sűrűn lakott terü­letekre zuhant volna. Ez azonban nem véletlen, mert Földünk há­romnegyed részét tenger borítja és a kevés szárazföld tekintélyes része ma is lakatlan, így egy óriásmeteornak lakott területre való zuhanása igen valószínűtlen. A még felfedezetlen kisbolygók­kal való összeütközésre ugyanaz a megállapítás érvényes, mint az óriásmeteorokra. Üstökösök A történelem folyamán sok­szor keltett rémületet az a hír, hogy a Föld üstökössel találkozik össze, és az összeütközés követ­keztében az élet elpusztul. Ezek a „jóslatok” sohasem váltak be, és a nagy üstökösök egyike sem kén­zelítette meg jobban a Földet tíz­millió fem-nél. A Nap családjába 100 milliárd üstökös tartozik és annak való­színűsége, hogy eggyel összeütkö­zünk: 1 a 400 millióhoz! Biz any­­nyit jelent, hogy legfeljebb 80 millió évenként történhet egy összeütközés. Ha a távoli jövőben ez elő is fordulna — komolyabb következményekkel ez sem jár­na. A legnagyobb ismert üstökös átmérője sem haladja meg a 30 km-t. Egy ilyen — a Földhöz viszonyítva — kisméretű test a légikörbe jutva millió darabra esne szét. Feltűnően fényes hulló­csillag-záport figyelhetnénk meg, és csak a nagyobb darabok, nem nagyobbak, mint egy óriásmeteor — jutnának el a Föld felszínére. Az üstökösökkel és meteorok­kal való találkozás csillagászati értelemben véve még nem is ne­vezhető összeütközésnek. Igazi összeütközéshez, mely a Földre, mint bolygóra nézve katasztro­fális következményekkel járna — két, egymással egyenrangú égi­testnek kellene összeütközni. Er­ről persze szó sem lehet. Isme­retlen óriástestek nincsenek a Naprendszerben, a nagybolygók pedig meghatározott pályákon ke­ringenek, azokkal sohasem ütköz­hetünk össze. És a Nap? összeütközhetik-e egy másik csillaggal? Találkozás az égbolton — 10000 év múlva Csillagrendszerünket, a Tej­utat kb. 100 milliárd csillag — távoli nap — alkotja. Ezek ki­vétel nélkül a Tejútrendszer középpontja körül mozognak, akár csak a bolygók: a Nap körül. A Nap sem mozdulat­lan, hanem bolygórendszerével együtt nagy sebességgel kering csillagrendszerünk központja kö­rül. Nézzünk körül a Nap csillagá­szati értelemben vett környeze­tében, hátha akad olyan csil­lag, amely éppen felénk tart és tartani lehet a vele való össze­ütközéstől. Az ilyen irányú ku­tatások csak 1916-ban vezettek eredményre, mikor Barna­rd, amerikai csillagász egy igen ér­dekes csillagot fedezett fel a Kí­gyótartó csillagképben. Ez a csillag 108 km más­dpercenkénti sebességgel közeledik letérik, ezért felfedezője Nyílcsillagnak nevezte el. Távolsága jelenleg 6 fényév (57 billió km) de tíz­ezer év alatt ez a távolság éppen a felére fog csökkenni. Időszá­mításunk 12.000-ik évében mind­össze 3 fényévnyire lesz csak tő­lünk s ez lesz a hozzánk legkö­zelebb eső csillag, de szabad­szemmel akkor sem láthatják majd. Azontúl ismét távolodik tő­lünk, míg fénye lassan beleol­vad a távoli háttér csillagmilli­­árdjaiba. S a többi csillag? Ezek olyan távol vannak tőlünk, hogy fe­lénk való esetleges közeledésük teljesen lényegtelen. Nem történhet összeütközés Mai felfogásunk szerint a Nap­rendszer tagjai között katasztro­fális összeütközés nem történ­het. Nem lehetséges, mert nincs is hozzá megfelelő égitest. A ki­sebb testekkel való találkozás le­hetősége csekély valószínűséggel fennáll, de a Föld életében semmiféle következménnyel nem járna. A Naprendszer felbomlását és a Föld, továbbá az élet teljes pusztulását jelentő katasztrófa, tehát a Napnak egy másik — izzó állapotban levő — csillaggal való összeütközése pedig teljességgel valószínűtlen. Ilyen eseménnyel a távoli jövőben sem kell szá­molni. Ebben nincs semmi kü­lönös, ha meggondoljuk, hogy a csillagok számánál csak egy na­gyobbat ismerünk: az azokat el­választó mérhetetlen távolsá­gokat GAUSER KÁROLY, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa A­Z ELsŐ világháborút s az el­bukott magyar proletárfor­radalmat követő évektől a máso­dik világháború előestjéig tartó időszakot öleli fel Szabó Pál ön­életrajzának negyedik kötete, amely „Az írás jegyében” címmel jelent meg. A politikailag gúzsba­­kötött magyar nép életerejét munkanélküliség, infláció, majd bankuzsora pusztítja. Az elvetélt földreformról, az úri rend léhű­tőinek dologtalan, népnyúzó ural­máról a hivatalos rend részéről szó sem esik: szónokok, vezércik­kek hirdetik, hogy minden bajnak Trianon az oka. Az adósságoktól roskadozó falusi házak kapuira a kisbírók bádogtáblákat szegez­nek s a táblákon jelszó: „Nem, nem, soha!’­ Elterelni a nép fi­gyelmét a fojtogató gondokról — ennél többre nem futotta a Horthy-rendszer urainak tudomá­nyából. A gond és baj nem isme­retlen fogalom a bihari nép előtt sem. A századok során mindig bőven jutott belőle. „Akármerre lép az ember Biharban, a lába nyomán mindenhol felfakad a ke­serves múlt” — írja könyvében Szabó Pál A töméntelen gond, a testet-lel­­ket ölő nyomorúság között is ki­virágzott az idők során minden­kor a bihari fiatalok szívében is a szerelem. Kiss Mihály számadó juhász és Bajkál Zsófi, a szép ro­mán lány szerelme is legyőzte a nemzetiségi és vallási különbsé­get, de ugyanígy gázolt keresztül minden akadályon évtizedek múlva Kiss Mihály unokája, „a peterdi juhász szép leánya” és Szabó Pál ugrai kőműveslegény szerelme is. „Az írás jegyében” első fejeze­teit jórészben ennek a szerelem­nek s házasságának áldozza Sza­bó Pál. De, „a mi világunkban — írja — bármilyen szép és nagy is a szerelem, megélni belőle nem lehet". Tapossa hát tovább a bi­ciklipedált s dolgozik ott, ahol a környéken munka akad. A leg­szorgalmasabb munkával sem tud a szűkös mindennapi kenyérnél többet biztosítani a családja szá­mára. „Csak egyszer, egyetlen egyszer tudnám már biztosítani a család részére a holnaputánt is, nemcsak a holnapot” — sóhajt fel Szabó Pál. S vele sóhajtanak azokban az években, ilyenformán a proletárok, szegény parasztok százezrei az egész országban. Tenni, cselekedni azonban jó­formán semmit nem tudnak. Az „ezerarcú hatalommal” szemben tehetetlen a nép. „Minden moz­gás ütés a falun” é­s megpróbál­nak hát védekezni a legkisebb mozgás ellen is, úgy ahogy éppen lehet. A biharugrai Olvasó Kör­ben felháborodva beszélnek a pa­rasztok arról, hogy a főjegyző megszavaztatta egy írógép vásár­lását. „Jól nézünk ki — mondják — ha az urak már írni sem tud­nak ezért a nagy fizetésért.” Elha­tározzák, hogy ezt „meg kell szel­lőztetni az újságban”. S megbíz­zák az Olvasó Kör könyvtárosát, Szabó Pált a cikk megírásával. És elkészül az első írás, amelyet az évek, évtizedek során töméntelen követ. Amit tehát Móricz Zsig­­mond Szabó Pál első könyvének megjelenésekor írt, hogy „új írót küldött a magyar falu” — az nemcsak képletesen igaz, hanem a szó legteljesebb értelmében. Úgy olvassák az első cikket az ugrai parasztok „mintha a cikket meg­annyién, kalákába írtuk volna”. „Imi mérhetetlenül nagy fele­lősség” — ezt érzi Szabó Pál, mi­kor az első nyomtatásra szánt so­rait papírra veti. S ez a nagy fe­lelősségérzet kíséri végig egész írói munkássága során. Felelős­séggel és hitelesen írni azokról azoknak és azokért, akiktől írói megbízatását kapta. Ez a felelős­ségérzet minden leírt szóért, s ez tartotta meg Szabó Pált a leg­nehezebb időkben is a nép írójá­nak. Soha nem feledkezett meg azokról, akik őt a magyar írók so­raiba küldték. Amikor már írásai­nak a legkülönbözőbb folyóiratok, újságok helyt adnak és már több regénye is megjelenik, a jövedel­me nagyot emelkedik. A divatos, a Horthy-rendszert kiszolgáló író­kéhoz viszonyítva azonban ez a jövedelem elenyészően csekély, de a mindennapi, filléres gondok­tól már megszabadul. Első írói sikereivel egyidőben beleveti magát Szabó Pál a poli­tikai életbe is. A bihari falvak­ból hamarosan eljut a főváros po­litikai köreibe, ahol a buktatók és csapdák fenyegetik lépten-nyo­­mon. De hol tudatosan, hol ösztö­nösen kerüli ki a szakadékokat. Az ezerholdas Gaál Gasztonnal, Albrecht főherceggel és szinte számtalan olyan egyénnel talál­kozik, akiknek politikai nézete az övével teljesen ellentétes: tűz és víz. A kísértés sokféle módon kö­rülveszi, de ember tud maradni mindig. Hiba volna azt állítani, hogy Szabó Pál mint író, vagy politikus soha nem tévedett. (Ilyen embert aligha lehetne ta­lálni.) De tévedni vagy eltévedni nem egy és ugyanaz. Az eltéve­déstől megóvta Szabó Pált az, hogy sem a polgári politikusok­kal történt találkozásai és tárgya­lásai során, sem a pesti kávéhá­zak asztalainál soha nem feledke­zett meg azokról, akik őt az iro­dalomba küldték. Az írók között a kávéházban már ő is feketeká­vét iszik, de mikor kifizeti érte a nyolcvan fillért, mindig eszébe jut, hogy „Fancsika pusztán pon­tosan ennyi a napszám"... Szabó Pál ember tud maradni akkor is, amikor a fasizmus ura­lomra jutásával csaknem egész Európát elárasztja az embertelen­ség. önéletrajzának negyedik kö­tete azokkal a napokkal zárul, amikor a fasizmus szennyes hul­láma már a magyar földön is árad. . Mindazok, akik szeretik Sza­bó Pált, szeretik az írásait, az­zal a reménnyel teszik le kezük­ből a „Nyugtalan Élet” negyedik kötetét, hogy mind az ő, mind a magyar nép életének legsötétebb esztendeiről is hamarosan olvas­hatjuk Szabó Pál visszaemlékezé­seit. Nánási László SZABÓ PÁL ÖNÉLETRAJZÁNAK NEGYEDIK KÖTETE Szabadföld 1958. ÁPRILIS 27. „Szép feladat megvalósításáért hívunk munkába Benneteket" Felhívás a falvak ifjú sportolóihoz Az Országos Ifjúsági Sportbizott­ság április 15—16-án Budapestre, tanácskozásra hívta egybe a falusi sportvezetőket, hogy megvitassák a legfőbb tennivalókat, az 1958-as év fő feladatait, valamint az elmúlt évek falusi sportmunkájának tapasz­talatait. A tanácskozáson Sándor László eletánt a Magyar Testneve­lési és Sport Tanács tagja, a Falusi Sportközpont vezetője mondott be­számolót. Az előadó beszédét rend­kívül élénk vita követte, amelynek során 30 küldött szólalt fel. Falusi KISZ-fiatalok! Sportvezetők! Pedagógusok, falusi értelmiségiek! Mi, a Falusi Sportvezetők II. Országos Tanácskozásának­­ résztvevői hozzátok fordulunk! Igaz, hogy kedvezőek lehetőségeink, de nagyok az előttünk álló feladatok is. Minden eddiginél többet kell tennünk, hogy az idén ránk bízott feladatokat sikeresen elvégezzük. Különösképpen a leg­főbb cél­kitűzés megvalósítása kíván sokat tőlünk, az, hogy a falusi fu­talok tömegét vonjuk be az egész éven át tartó sportmunkába. Az 1958. évi Falusi Dolgozók Szpartakiádjának sikeres megrendezése a mi ke­zünkbe van letéve, amely külsőségeiben és eredményeiben is felül kell, hogy múlja az előző évi versenyeket. A községi döntők április 15-tel megkezdődtek. Azt kérjük tőletek, tegyetek meg mindent, hogy ezek a versenyek a falvak legnagyobb és legnevezetesebb sporteseményei le­gyenek KISZ-vezetők és KISZ-szervezetek! Ebben a nagyszabású munkában, a szpartakiád szervezésében és rendezésében, népszerűsítésében járjatok az élen. Különös gonddal ügyeljetek arra, hogy minél több lány vegyen részt ezeken a versenyeken. Rajtatok múlik, s elsősorban a falvakban dől el a szpartakiád és a Falusi Sportközpont programjának a sorsa. E nagyszerű és szép feladat megvalósításáért hívtunk munkába Benne­teket. Tevékenységieket messzemenő támogatás kíséri majd. De még ez sem pótolhatja a Ti fiatalos és találékony, fáradhatatlan munkátokat, kezdeményezésieket. Amit lehet saját erőtökből valósítsatok meg. Falusi KISZ-fiatalok! Ifjúsági és Sportvezetők! Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy mindent elkövettek majd közös munkánk sikere ér­dekében! Bízunk fiatalos erőtökben és tenniakarásotokban! Legyen becsü­letbeli ügyetek az idei szpartakiád megrendezése és a Falusi Sportköz­pont 1958. évi programjának végrehajtása! Kívánjuk, hogy mindannyian eredményes munkát végezzetek. A Falusi Sportvezetők II. Országos Tanácskozásának résztvevői Kik nyertek könyvjutalmat az 1958. évi Kincses Kalendárium rejtvénypályázatán ? Ambrus Károly Miskolc, Közép­­szentgyörgy, 10 sz.; ifj. Aranyosi Miklósné Vértesboglár­. Kossuth u. 103. sz.; Ágoston István Tótkomlós, Aradi út 2.; Balázs Béla Kakasszék, Gyógyintézet, 2 kórterem: Bálint Béla Nyergesújfalu, Tan­ácsháza: Bencze Zoltán Budapest. II.: Lukács u. 4.: Bolla Ilona Kőszeg, Rohonczi u. 22.: Bődei István Kőszeg, Jarnis u 10.: Czinege Károly Mátészalka, Tompa u. 11.: Cirok László Foktő, Lentin u. 64.: Cserődi Attila Dorog, Felsza­badulás u. 51.: Csorba Róza Verpe­­lét, Arany J. u. 32; Dudás István Ujszl­vás, 1565.; Duzs Sándor Kunmadaras, Bajcsy Zs. u. 29.; Edelényi Endre Sopron, Soproni u. 173.; Egervölgyi Ernő Sokorópátka, Edelényi István Tata­bánya, II., Dózsa u. 9.; Fábián Dé­nes Győző, Kossuth u. 158.; Fehér­vári Éva Solymár, Terstyánszky u. 7.; Fekete Józsefné Jászszentlászló, T. 318.: Fertály József Budapest, XXII., Tátra u. 3.; Fodor Gyula Ri­­nyaszentkirály, Hunyadi u. 90.: Fü­­vessy Sándor Szombathely, Savaria tér 1.: özv. Gaál Ödönné Szada, Pest m­egye; Gáspár Gyula B­a­laton­­kinti, Gépállomás; Görömbey Balázs Tiszaikeszi, Karacsa tanya; Hegedűs Sándor Eperjes, Sárgahagyesi álla­mi gazdaság; Henger Emil Fonyód, Községi tanácsház; Horváth Jero­­mosné Csanádpalota, Arany J. u. 1.; Horváth József Gödrekeresztúr, Petőfi u. 11.; Horváth Tiborné Haj­­dudorog, Fehértei u. 30. Kakas Ágnes Mágocs, Kalina Er­zsébet Budapest, IV., Kazinczy u. 9.; Kiss Zoltán He­gy­szen­t­márt­on, Mo­­gyorósd u. 33.; Kmetti István Kis­ecset, Kolics Pál Balhó, Bajcsy Zs. 39.; Komoroczky Pál Vésztő, Úttörő u. 1.; Koós Ferenc Szentendre, Te­lep u. 12.; Körösi Lajosné Diósvisz­­ló; Kovács Ferencné Jászfeleőszent­­györgy, Újtelep; Kovács Gyuláné Konrád­, Szegfű u. 8.; dr. Kozáry Ottokár Szeged, Marx u. 12.; Kre­­kács Tibor Palotás; Lamoss György Budapest, VIII., Nagytemplom u. 25.; Lénárt Ferenc Györgytarló, Rákóczi u. 42.; Lotczi Ferenc Mátraháza; Lomén Károly Kis kiszálás. Széchenyi u. 3.; Lu-qoel Antal Mérk. Hunyadi u. 54., Szabocs- Szatmár m.; Luis Antal, Sopron Ma­­jor-köz 3.: Lupták Emil Budapest. III., Szél u. 7-8.; Mayer Rezső Ká­sád; Mák Sándor Patak. Hunyadi J. u. 3.; Márton János Hajdúszoboszló, Zrínyi u. 36.; özv. Molnár Imréné Dunaföldvár, Fehérvári u. 19.; Mó­ricz László Alsóújlak, Petőfi u. 18.; Murányi János Legénd Dózsa György u. 19; Nagy Gábor Balmazújváros, Észa­ki sor 2.; Nagy Irén Jászkísér, Torn­g­a u. 19.; Nagy Miklós Magyarkeszi;­zv. Nád­or Istvánná Bököny, Kos­suth u. 68.; Neczli János Szigetfal­va up. Kehida; Németh János Mász­­lony up. Dombóvár: Németh József Gyóró, Fő u. 4.; Németh Józsefné Kehida, Szakiskola; Papp István Debrecen. Homok u. 82.; Paál Gyula Tüskeszentpéter; Páll Sándor Tiszaceege Zátony. V/26.; Pólyák Pál Zsombó. Bába 143.; Rácz Mihály Bököny, Kossuth u. 68.: ifj. Roska László Petőfibánya, UJ 32 épület; Russai László Nagyoroszi, Felszabadulás u. 22; Sághegyi János Zalaegerszeg, Fürst u. 7.; Simon Júlia Cseme. Egészségház; Sólyom Károly Buda­pest, Gellért szálló; Soós Béla Sza­­badhidvég, Nyéki u. 54.: Soós József Csörnyeföld, 108.; Soós Katalin Pécs, Alkotmány u. 62.: Sudár Imre Győzé, Petőfi S. u. 59.: Szabadi Ferenc Fogtő, Duna u. 37.; Szabó István Szeged, Szt György u. 56.; özv. Szabó Lajosné, Kunhegyes, Hétvezér u. 13.; Szabó Lenke Kádárta, Fő u. 111.; Szabó Zoltán Budapest IX.; Márton u. 35.; Szelényi István Budapest, IV.; Kinizsi u. 10.; Szitás Vince Me­­csekjános u. 24.; Szuhanyik László Budapest, 146 pf. 5799; Takács Jó­zsef Kecskemét, László Károly u. 14.; Tasnádi Gyula Balatonszent­­györgy, ÚJ út 48.; Téglás József Dunaföldvár, Fehérvári u. 6.; ifj. Tidrenczel István Budapest. XIX., Szalay u. 3.; Tóth János Gyöngyös­­oroszi, Kossuth u. 37.; Tóth János Szűr. Petőfi u. 5.; Tóth Mária Bu­gac. Közlegelő düllő 58.; Török Sán­dor Jászfelsőszentgyörgy, Kossuth u.. 108.; ifj. Trenka János Kenderes. Lenin u. 20.; Újvári József Solt. 889; Vajda Ferencné Sopron, Sas tér 13.; Várad­ Tibor Karácsond, Hunyadi u. 426; Zákány­ Imre Budapest, XXII., Káldor Adolf u. 15. Szerkesztőségünk a nyereménye­ket postán küldi el a fenti címekre. A Faluszínház műsora Április 28-tól Fejér megyében: János vitéz, Vas megyében: Pa­taki szüret, Nógrád megyében: Galambos korsó, Romeo és Júlia, Tolna megyében: Örvény, Sza­bolcs és Hajdú megyében: Az el­adó birtok. Május 4-től: Szabolcs megyében: Ketten a viharban, Pest megyében: A szókimondó asszonyság, Nógrád megyében: Az éjszaka útjain.

Next