Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-15 / 24. szám
A béke szava „Egyszerű dolgozó asszony vagyok, anya, akinek szívében ég a béke vágya, mert az első világháború édesapámat kérte áldozatul, a második világháború pedig férjemet, három gyermekem édesapját vitte el. Most meg adjam oda fiam, vagy egész otthonomat? Nem! Elég volt!" Egy csillaghegyi szövőnő, özv. Torna Józsefné szavai voltak ezek. Az V. magyar békekongresszuson, a parlamentben hangzottak el vasárnap. Egy asszony gyenge hangja — gondolhatnánk — amely szinte elvész az óriási épületben, talán még az is alig hallotta meg, aki a karzaton ült. Aki nem ismeri eléggé korunk hatalmas társadalmi változásait, talán hajlik is az ilyenféle nézetek elfogadására. De a valóság mégis merőben más- Az egyszerű szövőnő tömör kiáltványnak is beillő mondatai nemcsak a parlament termét járták be — hangja utat keresett magának az épület magas kupolájáig, s kiröppent a Duna fölé, hogy a vízen végiglebbenve eljusson a világ minden égtája felé. Nem üres szóvirág ez! Élő igazság, hogy holnap talán Svédországban vagy Argentínában, holnapután Berlinben vagy Manchesterben visszhangozzák majd a béke harcosai a magyar özvegyasszony szívéből fakadt szavakat. És országosan kivetítve ugyanígy summázhatjuk a most zárult V. magyar békekongresszus célját, értelmét: tolmácsolja a világnak békére vágyó népünk hangját, hogy egyesüljön, s erősítse az egész földkerekséget átfogó hatalmas békemozgalom háború ellen tiltakozó szavát. Ma már van ereje és hatása az egyszerű ember szavának. Az emberiség felismerte az összefogásban rejlő nagy lehetőségeket: együttes erővel nemcsak a vizek áradását lehet megfékezni, hanem a bűnös háborús szenvedélyeket is! Erre már ezernyi példát adott napjaink világtörténelme. Az újságnak ezt a hasábját teljesen betöltenék azok a tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy az utóbbi 4—5 esztendőben hányszor voltak kénytelenek a háborús körök meghátrálni egy-egy lépéstől a béke híveinek tiltakozása nyomán. És ki tagadhatná, hogy ebben része volt annak a felszólalásnak, amely a békegyűlésen hangzott el Kiskunhalason, Szombathelyen, vagy Budapesten. Sem közömbösség, sem kishitűség nem gyengítheti törekvéseinket a jövőben sem. Mert noha nálunk és a testvéri szocialista országokban a nép vágya teljesen azonos a kormány külpolitikai erőfeszítéseivel, a világ másik oldalán más a helyzet- A nyugati háborús körök egyetlen esztendőben ISO milliárd dollárt költenek katonai készülődésekre. Terveiket meg kell akadályozni! Ennek érdekében tanácskozott nálunk a békekongresszus és világméretekben ugyanezt teszi majd a rövidesen összeülő stockholmi béke-világkongresszus. A józan emberiségnek van ereje ahhoz, hogy érvényesítse akaratát, hiszen a béke védelmét százmilliók támogatják mindenütt a világon, s támogatja roppant erejével az egész szocialista tábor. Ezerszer elhangzott már, de ezerszeresen igaz is a békemozgalomnak az a jelszava, hogy „a háborút emberek csinálják, tehát emberek meg is akadályozhatják". A szövőnő, a tudós, a földműves, a kohász, a miniszter — együttesen. Gyárlátogatáson a Hazafias Népfront vezetői Csepel, június 9. A Hazafias Népfront elnöksége meglátogatta a magyar munkásosztály egyik erősségét, a Csepeli Vas- és Fémműveket. A gyárlátogatáson megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, Erdei-Grúz Tibor akadémikus, Szakasits Árpád elnökségi tag, dr. Beresztóczi Miklós címzetes prépost, országgyűlési képviselő, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, Bognár József egyetemi tanár, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, Akác Imre elnökségi tag, Mariann Jaworszki vezetésével a Lengyel Nemzeti Egységfront hazánkban tartózkodó küldöttsége, Tóth Lajos vezérőrnagy, Szabó Pál író, Tóth Anna, a Textilipari Szakszervezet elnökségi tagja, Csorba István, a bánhidai erőmű dolgozója, Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront titkára, Z. Nagy Ferenc, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke és Parragi György újságíró, a Hazafias Népfront elnökségének tagja. A vendégeket a gyár vezetői fogadták a főkapunál, majd a műszaki klubban Kiss Dezső elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek üzemi pártbizottságának titkára, a gyár harcos múltját és jelenét ismertette. Ezután kezdődött a gyárlátogatás. Először a csőgyárban néztek szét a vendégek. Itt hatalmas nyersvas tömböket, mintegy másfélezer fokosra hevítenek és a hengersorokon 8—12 méter hosszú, különböző vastagságú izzó csövekké formálják a gépek. A vastagabb, mintegy 20— 25 centis csövek elsősorban az olajipar számára készülnek, a vékonyabbakból vízvezetékek, korlátok és kerékpárvázak lesznek. A gépgyárban fként Richter József légpárnás köszörűgépe hívta magára a figyelmet: asztalnyi acéllapot tükörfényesre egyengetett. Odébb Kodály Zoltán egy olyan esztergakést szemlélt, amely csak két fokozattal marad a gyémánt keménysége mögött. A motorkerékpárüzemben a Pannóniák regimentje sorakozott, a kerékpárüzemben pedig a kerékpár futószalagon történő gyártása keltett érdeklődést. Előbb a váz kerül a futószalagra, majd az első villa, utoljára pedig a nyereg és a pumpa. 15—20 perc alatt elkészül egy kerékpár. A gyárnézés után a pártbizott-Vsság nagytermében az üzemek legjobb dolgozóival találkoztak a vendégek. A terített asztalok mellett baráti beszélgetés folyt a termelésről, annak javításáról, a hétköznapi gondokról és örömökről. A nép és vezetői közös ügyeiket tárgyalták, hogy a Hazafias Népfront segítségével, a munkásosztály vezetésével, a továbbiakban még nagyobb eredményeket érjünk el. M. B. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagjai belépnek a Csepel Vas- és Fémművek kapuján. Az első sorban (balról jobbra): dr. Ortutay Gyula, Komjáthy László, a gyár vezérigazgatója. Kiss Dezső, a Csepel Vas- és Fémművek párttitkára. Szakasits Árpád, Kodály Zoltán, Kállai Gyula és Beresztóczi Miklós. (Rizsa László felvételei) A vendégek Richter József munkáját figyelik. Kultúrotthon- avatásra készülnek kl egykori kis pusztai településen Békés megyében, a kis pusztai településből községgé fejlesztett Nagykopáncson a lakosság összefogásával művelődési otthont épített a helyi tanács. A művelődési otthon felépítésében oroszlánrészt vállaltak a községi KISZ- szervezet tagjai, akik romos épületekből bontották ki az építési anyagot, a helyszínre szállították és tevékenyen részt vettek az építkezésben. A pusztai művelődési otthon, amely körülbelül 250 személyes, beépített színpaddal felszerelt előadóteremből, öltözőkből, könyvtár és olvasószobából áll, a napokban került tető alá, s augusztus 20-án szeretnék felavatni. Nagy kitüntetés a fegyverneki gépállomásnak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gépállomások fennállásának 10. évfordulója alkalmából a gépi agrotechnika alkalmazása terén elért kimagasló eredményei elismeréséül a fegyverneki gépállomásnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. iszonzott kedvesség Dr. Münnich Ferenc elvtárs, a minisztertanács elnöke a közeli múltban szülőfalujában, Seregélyesen járt, ahol az úttörők szeretetük és tiszteletük jeléül piros selyem úttörőnyakkendőt adtak át neki. Münnich elvtárs a kedves figyelmet ajándékokkal viszonozta: a seregélyest úttörőknek tangóharmonikát, a napköziotthonnak pedig játékokat küldött. Június 21. Tiszántún tenyészvéter Az idén az ország négy nagy városában tájjellegű kiállítást rendeznek. Az egyik kiállítás színhelye Debrecen lesz: itt Hajdú- Bihar, Szolnok, Békés és Szabolcs- Szatmár megyék, valamint Debrecen termelői, állami gazdaságai, termelőszövetkezeti csoportjai, egyénileg dolgozó parasztjai mutatják be legszebb állataikat, terményeiket. A kiállítás színhelyén — az állami méntelepen — már javában folynak az előkészületek. Kijelölték a pavilonok helyét, az építkezések is megkezdődtek. Külön lovardát is építenek, ahol az országos lovasbajnokság küzdelmeit bonyolítják le. A Tiszántúli Tenyészállatvásár és Kiállítás június 21-én nyitja meg kapuit. Új munkaegység elszámolás át, a tagság véleménye szerint az eddiginél igazságosabb munkaegység-elszámolást vezettek be a nagyszénási Lenin tsz-ben. Az új módszer lényege az, hogy két önálló brigádelszámoló rendszeresen járja a határt, s hozzáértéssel értékeli a munkát. Ha valamit minőségileg kifogásolhatónak tartanak, leszázalékolják, így a tsz minden tagja iparkodik jobban dolgozni, ami azt is eredményezi, hogy a jobb munkáért gazdaságosabban fizet a föld. Sok terményt értékesítenek a békési tsz-ek és egyéniek Békés megyében a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák eddig csaknem 900 vagon gabona és napraforgó eladására kötöttek szerződést. A terményforgalmi vállalat a terményekért előlegképpen csaknem 7 millió forint kamatmentes előleget fizetett. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz 25,5 vagon búzát, valamint öt vagon napraforgót, a Vörös Csillag Tsz pedig 20 vagon gabonát és ugyancsak 5 vagon napraforgót ad el az államnak. Az eddiginél több terményt értékesítenek a békéscsabai és a muronyi termelőszövetkezetek is.