Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-05 / 40. szám
12 A baráti országokból jelentik SZOVJETUNIÓ NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Méltán kelt csodálkozást ez a kazalrakó gép, amely a Szovjetunióban készült. Csuklós rendszerű megoldással dolgozik, s egy ember elegendő a nagyteljesítményű traktor kezeléséhez. Méreteivel is lenyűgöző látványt nyújt az NDK wanemündei Warnow Hajógyárának hatalmas építőcsarnoka, ahol a 10 ezer tonnás teherszállító hajókat készítik. KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A nyári szünidő alatt sok egyetemista segédkezett Phenjan építésénél. A koreai főváros szebb lesz, mint bármikor. . Ha létezne olyan műszer, amellyel a politikai feszültséget mérni lehetne, ez a műszer kétségtelenül Tajvan felé mutatna. Bár a helyzet az utóbbi napokban valamelyest enyhült, az Amerikai Egyesült Államok agresszív lépései tovább folytatódtak. Amerikai és csangkajsekista repülőgépek, hajók újabb csoportja hatol be kínai területre és ezzel súlyosan megsértik a népi Kína szuverenitását. Az ilyen provokációk veszélyességére a kínai kormány szeptember 30-ig már 17 alkalommal komolyan figyelmeztette az Egyesült Államokat. Különösen felháborító, hogy a csangkajsekista repülőgépek amerikai gyártmányú „Sidewinder” típusú irányított lövedékeket használtak. A csangkajsekista légierők szeptember 24-én 9 óra 30 és 40 perc között öt ilyen irányított lövedéket lőttek ki Csöcsiang tartomány légiterében. A történtek után a honvédelmi minisztérium szóvivője nyilatkozatában kijelentette: a kínai népi felszabadító hadsereg el van szánva arra, hogy ezért a gaztettért büntetőcsapásokat mérjen Csang Kaj-sek légierejére. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke is nyilatkozott az ügyben. Kijelentette, hogy ha az amerikai imperialisták mindent figyelmen kívül hagyva kirobbantják a háborút Kimoj és Macu megkaparintásáért, a szoros egységbe tömörült 600 milliós kínai nép az egész szocialista táborral, minden békeszerető ország támogatásával és szolidaritásával teljes kudarcra kárhoztatja az amerikai imperialisták agresszív tetteit. Franciaországban szeptember 28-án, vasárnap tartották a De Gaulle-féle alkotmánytervezet feletti szavazást. Ez az alkotmány, mint ismeretes jelentősen megnöveli De Gaulle személyes hatalmát és ezzel egyidőben megnyirbálja a parlament hatáskörét. A szavazóknak két lehetőség közül kellett választaniuk. Akik az új alkotmány mellett döntöttek, azok „igen” feliratú cédulát dobtak az urnába, akik elutasították az alkotmányt „nam”-mel szavaztak. Franciaországban a választásra jogosultak 85 százaléka járult az urnákhoz, vagyis a 26 és félmillióból 22 és félmillió szavazó. Ebből 17 millió 667 ezer „igen”-nel (79,25 százalék), 4 millió 624 ezer „nem”-mel (20,75 százalék) szavazott. Algériában a hadsereg közlése szerint a részvétel aránya 83 százalékos, az „igen” 96 százalékos volt. A gyarmatokról az afrikai Guinea kivételével ugyancsak az „igen” többségét jelentik. Guinea „nem” állásfoglalása viszont az ország függetlenségének kivívásával egyenlő. A feltételek szerint ugyanis az a gyarmat, amely elutasítja az alkotmányt, automatikusan kiválik a gyarmatbirodalomból. Az algériai szavazás adatai megfigyelők szerint semmi esetre sem tükrözik a nép valódi álláspontját. A 96 százalékos „igen”-t csakis az Algériában állomásozó hadsereg legdurvább beavatkozása eredményének lehet tekinteni. Ha ugyanis az ottani választás adatai a valóságot tükröznék, teljesen érthetetlen lenne, hogy az algériai háború négy esztendeje után félmillió francia katona miért nem tudta felszámolni az algériai nép ellenállását. De Gault tehát megerősítette diktátori hatalmát. Igyekezete feltehetően most arra irányul, hogy béklyókba kösse a népet és demokratikus szervezeteit, hogy megnyissa az utat a fasizmus előtt. Ezt a folyamatot azonban még meg lehet állítani. De csak akkor, ha a köztársaság hívei végre összefognak és megvédik a francia nép szabadságjogait. O Burmában államcsínyt hajtott végre a katonaság. A hadsereg vezetői ultimátumot intéztek U Nu miniszterelnökhöz. U Nu rádióbeszédében bejelentette lemondását és javasolta Ne Vin tábornoknak, hogy vállalja el a miniszterelnöki tisztséget. U Nu felhívta a népet, hogy támogassa Ne Vint, az új kormányt pedig arra kérte, hogy törekedjék a belső békére és ragaszkodjék a szigorú semlegesség politikájához. Ne Vin tábornok válaszüzenetében elfogadta U Nu javaslatait. Megígérte, hogy minden erejével biztosítja az országon belüli békét és semmiesetre sem szakít a szigorú semlegesség politikájával. Az ENSZ közgyűlése folytatja a vitát. Többek között sor került Kína ENSZ-képviseletének ügyére is. A Kínai Népköztársaság felvételéről szóló érdemi vitát azonban nem tűzték a közgyűlés napirendjére, bár négy szavazat híján az ENSZ-tagság fele az amerikai javaslat ellen foglalt állást, vagy nem támogatta azt. A Kínai Népköztársaság azonban még így sem foglalhatta el jogos helyét az ENSZ-ben. Az Egyesült Államoknak sikerült elérniük, hogy egy ideig továbbra is a csangkajsekisták bitorolják a Kínai Népköztársaság helyét az ENSZ-ben. Szeptember 29-én a közgyűlés ülésén felszólalt dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője is. Sík elvtárs részletes adatok és tények felsorakoztatásával bizonyította be az ENSZ színe előtt, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma tervszerűen készíti elő a háborús gócokat a Közép- és a Távol-Keleten egyaránt. Ettől a kihívási politikától az Egyesült Államok még az ENSZ közgyűlésén sem tud megszabadulni. Ez a politika viszi sok tekintetben zsákutcába a jelenlegi közgyűlést is. Miután az amerikai küldöttség megakadályozta a kedvező döntés hozatalát Kína képviseletének megvitatását illetően, most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói kínai —amerikai tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja kérni a távol-keleti helyzet kérdésében. Ez a fenyegetőzés nem más, mint újabb kísérlet arra,, hogy az ENSZ-t az amerikai politikai manőverek eszközévé tegye. Sík elvtárs részletesen szólott arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelenleg a reakció főpatrónusa. Ha a földkerekség bármely pontján egy reakciós hatalmi csoport a nép tömegek fölötti uralmát szeretné megtartani, az biztosan az Egyesült Államoktól vár segítséget és nem is hiába. Közben pedig a „béke védelme” jelszó örve alatt az úgynevezett „szabad világ legtöbb országát katonai támaszpontjává teszi. Ma már 49 ország 950 támaszpontján legalább másfélmillió amerikai katona tartózkodik az USA határain kívül. Ez a politika nem az emberi haladás, hanem a háborús hisztéria politikája-amely súlyos veszéllyel fenyegeti a népeket. mummtmm Szabad Föld 1956. OKTÓBER 5. JRBIKissiGK 1 mmm Japánban készítettek egy olyan fülhallgatóval ellátott mikrofont, amelynek a segítségével mindenki ugyanúgy hallja a maga hangját, ahogy mások hallják. A virágszínek első hivatalos jegyzéke, amelyet virágkertészek számára állított össze három esztendei munkával egy angol tudományos bizottság. 64 alapszínt, 3000 virágszínt állapít meg és árnyalatok figyelembevételével 4000 különféle virág színét írja is szabatosan. A Földön egyetlen olyan pont van, ahol bármerre fordulunk, mindig csak észak felé tekintünk és ez a Déli-sark. Í€*rul és rátusa Az Egyesült Államok külügyminisztériumába néhány hét alatt ötezer levél érkezett, amelyekben a lakosság bírálja az USA agresszív távol-keleti politikáját és aggodalmának ad kifejezést. ötezer levél többet jelent, mint ötezer választópolgár véleménye. Ez bizonyos fokig tükrözi az egész lakosság hangját. Feltételezhető hát, hogy az USA vezetői alaposan elgondolkoznak ezen. Ám, úgy látszik, eszük ágában sincs. Nixon alelnök a napokban élesen kirohant azok ellen, akik valami jelentőséget tulajdonítanak az ilyen leveleknek.♦♦♦♦♦♦ „Konstruktív dolog és segítséget nyújt az — mondotta, — ha a nép postán, vagy másképpen közeli véleményét választott képviselőjével, de sohasem lehet döntő tényezőnek tekinteni a politika irányvonalának kialakításában. Nem lehet külpolitikát kialakításni azon az alapon, hogy... leveek szerint mennyire támogat bennünket a nép.” Valóban, miféle demokrácia lenne az, ha a vezetők,a választók véleményét tükröző ötezer levélre hallgatnának?! Hiszen az ő demokráciájukban többet nyom a latba öt tőkés érdeke, mint ötezer választóé. GYARMATI „SZABAD" VÁLASZTÁS