Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-19 / 42. szám
1958. OKTÓBER 19. YRENDELETEK Miostyan történik tiauzssííntadás titsaekben ? A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1958. évi zárszámadásáról. Az utasítás több részből áll. Az első rész szabályozza a zárszámadás készítésének általános tudnivalóit. Előírása szerint minden termelőszövetkezetben az, 1957/1958. gazdasági évről szóló zárszámadást — az erre a célra rendelkezésre bocsátott nyomtatványok felhasználásával — 1958. október 31-i fordulónappal kell elkészíteni. A zárszámadás készítését csak olyan termelőszövetkezetnél lehet megkezdeni, ahol a betakarítást elvégezték. A zárszámadás készítésének munkáját úgy kell ütemezni, hogy a zárszámadás legkésőbb december 10-ig minden termelőszövetkezetben a közgyűlésen megtárgyalásra és jóváhagyásra kerüljön. Többek között kimondja az utasítás azt is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a zárszámadás elkészítése után szöveges gazdasági beszámolót tartozik elkészíteni. A beszámolót a zárszámadási leltár és mérleg adatai, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján állítja öszsze a vezetőség. Az utasítás a Mezőgazdasági Értesítő október 8-i számában jelent meg.\ Kamatmentes előleg a gyógynövény-termelőknek A Tanácsok Közlönye október 8. számában tájékoztató jelent meg egyes szerződéses gyógynövények termelésével kapcsolatos termelési előlegek folyósításáról. Mint a tájékoztató megállapítja, az elmúlt években a szerződéses gyógynövények termeléséhez még nem volt folyósítható úgynevezett kamatmentes termelési előleg. Az 1058-1959. gazdasági évben azonban már egyes gyógynövények — bors és fodormenta, majoránna, stb. — termeléséhez ilyen előlegeket is igénybe vehetnek a szerződött termelők. Előleget kizárólag a gépszántás díjának és a felhasználásra kerülő műtrágya ellenértékének erejéig lehet igénybe venni. Szántási előleg kizárólag akkor folyósítható, ha a termelő a szántást gépállomással kívánja elvégeztetni Ilyen esetben a földművesszövetkezet gépimunka szerződést köt a termelőkkel. Kiknek kell erkölcsi bizonyítvány? A földművelésügyi miniszter utasítása szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az elnök, a vezető könyvelő, a vezető mezőgazdász és az állandó jelleggel működő árudák — piaci elárusítóhelyek, borkimérések, halászcsárdák, stb. — vezetői bizalmas tisztséget töltenek be. Ezeket a tisztségeket, illetve munkaköröket csak büntetlen előéletű és fedhetetlen személyek tölthetik be. A büntetlen előéletet hatóság, erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. Az utasítás a Mezőgazdasági Értesítő október 8. számában jelent meg. Országos és havi vásárok Rövidítések: országos állat- és kirakodóvásár — oák; havi állat- és kirakodóvásár — hák; országos kirakodóvásár — ok; országos állatvásár — oá; havi kirakodóvásár — há; szarvasmarhavásár — szm; sertésvásár — Vasárnap, október 19. Bugac (Bács) oák Bévaványa (Békés) oák Kiskunfélegyh. (Bácev oák, Kisújszállás (Békés) oák, Kondoros (Békés) oák, Kunmadaras (Szolnok) oák, Mezőberény (Békés) oák, Rákkeresztur (Fejér)oák, Romhány (Nógrád) pák, Szőlősgyörök (Somogy) oák, Tiszakarád (Borsod) oák, Tiszakürt Szolnok) oák, Törte (Pest) oá. Hétfő, október 20. Besenyszög (Szolnok) oák, Boly (Baranya) oák, Celldömölk (Vas) oák, Egyed (Győr) oák, Egyek (Hajdú) oák, Erdőtelek (Heves) oák, Kapuvár (Győr) oák, Kiskőrös (Bács) oák, Kisvárda (Szabolcs) oák, Kurd (Tolna) oák, Mecsér (Győr) oák, Mezőfalva (Fejér) oák, Mohács (Baranya) oák, Nágocs (Somogy) oák, Örkény (Pest) oák, Ricse (Borsod) oák, Söjtör (Zala) oák, Szerűdénes (Baranya) oák, Szécsény (Nógrád) oák, Szil (Győr) orák, Terény (Nógrád) oák, Tiszapalkonya (Borsod) oák, Vál (Fejér) oák, Verpelét (Heves) oák, Veszprém (Veszprém) oák. Kedd, október 21. Diósviszlő (Baranya) oák, Felsőmocsolád (Somogy) oák, Fertőszentmiklós (Győr, há, Gyomoré (Győr) oák, Sátoraljaújhely (Borsod) oák, Szentgotthárd (Vas) oák, Tápiósüly (Pest) oák. Szerda, október 22. Kapolca (Veszprém) oák, Mágocs (Baranya) oák, Sárvár (Vas) oák, Zomba (Tolna) oák. Csütörtök, október 23. Kőröstarcsa (Békés) oák, Magyar mecske (Baranya) oák, Nagyszokoly (Tolna) oák, Sáregree (Fejér) oák, Tengelic (Tolna) oák, Tiszaiak (Szabolcs) oák. Péntek, október 24. Kaposszekcső (Baranya) oák, Komádi (Hajdú) oák, Mecseknádasd (Baranya) oák, Tállya (Borsod) oák. Szombat, október 25. Balatonlelle (Somogy) oák, Kiskunmajsa (Bács) oák, Kölesd (Tolna) oák, Mindszent (Csongrád) oák, Nemesvid (Somogy) oák, Zalaszentlászló (Zala) oák. CUKORRÉPA TERMELŐK! Megkezdődött az 1959. évi cukorrépa termelés szerződéskötései A gazdag cukorrépatermelés előfeltétele a jó nyári és őszi talajelőkészítés. Szerződjünk minél előbb cukorrépatermelésre A szerződést a helyi földművesszövetkezetek megbízottjai kötik A cukorrépa ára fizetendő súlyú répamázsánként: 1, 10,5 Ft és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a cukorgyár minden kg cukor helyett 10,60 forintot fizet* 2. Természetbeni juttatás: 65 kg egyszer préselt, vagy 3 kg száraz répaszelet és 0,50 kg melasz, térítés nélkül. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, szakcsoportoknak, szakszövetkezeteknek, társulásoknak az előírt feltételek teljesítése esetén fentieken felül mázsánként 3,5 forint nagyüzemi felár. CUKORRÉPATERMELÉS : belterjes gazdálkodás Belterjes gazdálkodás • NAGYOBB JÖVEDELEM! CUKORGYÁR Szabad Föld „Bonyodalmak" egy korhadt hidacska körül... Nagy bizalom nyilvánul meg a mezőberényi tanyavilágban Gombos Andrásné iránt, ő a Mezőberény és Kőrösladány közötti határrész tanácstagja, igen sokat fáradozik a köz érdekében. Pedig nehéz a tanyai parasztasszony élete. Gombos Andrásné nem sajnálja ezt az időt és a tanácstagsággal járó fáradozást, mert ugyanakkor sok szépség is van ebben a munkában és jó érezni az emberek bizalmát, elismerését. A választói most is tőle várják, hogy segítsen egy olyan ügy elintézésében, amellyel a határrész lakóinak a helyzetét nagyban megkönnyítené. De Gombosné ez esetben eddig hiába fáradozott. Fogta hát magát és levelet írt a Szabad Földnek, kérve a szerkesztőség segítségét. Az ügy azzal kezdődött, hogy nemrég hivatalos emberek szálltak ki a megyei tanácstól és a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól. Megvizsgálták a Büngös-csatornára épített kis fahídat és lezárták rajta a közlekedést, mondván, hogy az veszélyes. Tervet is készítettek már, mely szerint a jövő évben 200 ezer forintos költséggel új hidat építenek. — Ez nagyon szép dolog — mondja Nagy László, a hídhoz közel lakó egyik gazda — de hogyan közlekedünk addig innen erről az istenháta mögötti helyről. Nem kell hozzá pénz! Télvíz idején ez a táj igen vendégmarasztaló. A Kis-Sárrétnek ez a vidéke még így, megszelídített állapotában is nehezen akarja tovább ereszteni az utast. A kocsikerék tengelyig merül a sárba és malomkővé dagad Ha a szurkos, ragacsos fekete föld elázik, teher nélkül is óriási erő kell ahhoz, hogy a szekeret kihúzassák a 3—4 kilométerre lévő műútra. Ezért a híd lezárása következtében majdnem lehetetlenné válik itt a közlekedés. Mint az érdekeltek elmondták, sok tanyai parasztembernek 12—15 kilométert is kerülni kell, ha Mezőberénybe, vagy Kőrösladányba el akarnak jutni. Különösen most okoz nehézséget a híd lezárása, amikor még az őszi betakarítás folyamatban van és el kellene szállítani a földekről a megtermett terményt. Mi lenne hát itt a megoldás? Meg kellene erősíteni az elöregedett hidat, vagy pedig ideiglenes szükséghidat kellene építeni. — A szakemberek véleménye szerint — veti ellene Sik György, a községi tanács elnöke — 25 ezer forintba kerülne egy szükséghíd megépítése. Vétek lenne ennyit elpocsékolni, hiszen pár hónap múlva hozzáfognak az új híd építéséhez. Vagy a másik megoldást nézve, ha meg is lehetne erősíteni az öreg hidat, hol vennénk hozzá anyagot? Hasonlóan vélekedik az ügyről Bacsó István, a tanácselnök helyettese is. Megfontoltnak, igaznak, megalapozottnak látszik a véleményük. Csakhogy Gombosné és a többiek mást állítanak. Elsősorban a híd ideiglenes megerősítése nem kerülne 25 ezer forintba. Másodsorban nem kellene hozzá hivatalos pénz egy fillér se, mert társadalmi munkával maguk a gazdák végeznék el a javítást. Gondoskodnának a hozzávaló anyagról is. „Szemlén" Kutyik Mátyással De hátha itt egy bonyolult műszaki munkáról van szó, amelyet csak mérnök közreműködéssel és megfelelő szakemberek bevonásával lehetne elvégezni? Megtekintjük a kérdéses hidat. Kutyik Mátyás gazdasági felügyelő is jelen van a „szemlén”. Úgy látjuk, hogy itt egy aránylag egyszerű ügyet tettek bonyolultabbá, mint amennyire az indokolt lett volna. Mintegy 5 méter széles és másfél méter mély vizű csatornát szel át az egyszerű gerendahíd. A „hídfőt” alkotó cölöpök egyike-másika az alsó részén, amelyet a víz mos, valóban eléggé korhadt. Az érdekelteknek az az elgondolása, hogy új cölöpöket állítanak a hibásak mellé,és csavaros szögekkel a kettőt összeerősítik azokon a részeken, ahol a fa egészséges Egy ács, vagy ha ez nem kerül, egy barkácsoló megfelelő segéderővel 2—3 nap alatt könnyen elvégzi ezt a munkát. — Nem kell tehát nekünk hivatalos helyről sem pénz, sem anyag — foglalja össze az ügy lényegét Gombosné, — hanem csupán azt kérjük, hogy az illetékes szervek adjanak engedélyt nekünk a híd kijavítására. Adják ki végre az engedélyt — Azt mi tudjuk — teszi még hozzá Nagy László — hogy ez a híd a javítás után sem lesz alkalmas arra, hogy nehéz jármű, mint például a traktor, cséplőgép, vagy gépkocsi áthaladjon rajta. Ezért a sorompót ott lehetne hagyni és mi egymás között megszerveznénk annak a kezelését úgy, hogy csak parasztszekereket és gyalogosokat engednénk át rajta. Mint elmondták, körülbelül 5 ezer holdat kitevő határrész lakóinak kellene a csatornán való átjáró. Ezért kérjük a Békés megyei tanács illetékes osztályát, illetve a Gyulai Vízügyi Igazgatóságot, vizsgálják meg még egyszer azt az ügyet és adjanak engedélyt a híd kijavítására. T. S. Mintha nem is az édesanyjuk lenne... Kati néni keserű öregsége, négy lélektelen, vagyonhajhászó gyerek miatt — Négy gyereket neveltem fel, robotoltam, küzdöttem értük és ez a hála. Hát ezt érdemlem én? — nyújt át a zokogó Kati néni egy nyílt levelezőlapot. Alig hiszek a szememnek, amikor átfutom a néhány soros írást. A következő áll rajta: „Tisztelt Asszonyom! Kívánom az istentől, hogy ami pénzt tőlem kirabolt legyen az öné, orvosságra és kötélre.’• — Margit lányom írta — zokog tovább az idős édesanya. — Megengedtem neki, hogy a saját házamban lakjanak négy éven át. Nem kértem semmit, csak pusztán azt, hogy a ház adóját fizessék rendesen. De még erre sem voltak hajlandók. A bírósághoz kellett fordulnom. És, mert a bíróság kötelezte őket az adó kifizetésére, ilyesmit tett velem, azért a 275 forintért A zokogás meg-megrázza a munkában, a család fenntartásáért vívott mindennapos küzdelemben meghajlott fehér hajú asszony házát. Csak jó negyedóra múltán nyugszik meg kissé. — özvegyen neveltem fel őket — törülheti könnyes szemét Kati néni. — A lányokat tisztességesen férjhezadtam, a két fiúnak pedig szakmát adtam a kezébe. Magam maradtam. De titkon abban reménykedtem hogy nem baj, majd rám is gondolnak a gyerekek. Majd, ha jobban keresnek, segítenek bizonyára. Nehéz napok következtek rám , hiába kértem, könyörögtem nekik, egyik sem törődött velem És akkor, amikor már nem bírtam a sok nélkülözést, öreg fejjel férjhez mentem. Azért, hogy legyen legalább valakim aki velem van, aki eltart Nem is sejtettem, hogy miféle újabb bajt zúdítottam magamra ekkor. Saját véreim, a gyermekeim pert indítottak ellenem. A szüleimtől örökölt házat akarták megkaparintani maguknak apai juss címén. A bíróság nekem adott igazat és csak a fele földet ítélte nekik, amit azon nyomban el is adtak. Mit várjak én ezektől a gyerekektől? Mi lesz velem, ha már a 72 éves férjem sem él? — tört fel ismét Kati néniből a sírás. A gyerekek nem járnak hozzá. Az unokái — ha nagyritkán találkozik velük Kati néni — kicsúfolják, gúnyolják, mert a szülők erre nevelik őket. Talán már az egész falu ismeri Magyarbánhegyesen az idős asszony tragédiáját. Egy édesanyáét, aki éjszakákon át virrasztott álmatlanul Erzsi, Margit, Antal és Dezső fölött. Gondozta, ápolta őket. A legjobb falatokat nekik rakta félre és az volt számára a legnagyobb boldogság, ha gyerekeit örülni látta. Egész életén át mindig csak adott. S most, hogy megöregedett, senki sem akar törődni vele. Annál inkább a vagyonkájával, az omladozó falu házikóval és a két és félhold földdel. Magára hagyták, gonosz vagyonhajhászásból üldözik, bántják mert nem tud már adni. Úgyszólván mind a négy gyerek a mi társadalmunkban nőtt fel, ahol egészen másra tanították, nevelték őket Nálunk, a népi demokráciában az írott és íratlan törvények a legmagasabb erkölcsi, anyagi megbecsülést biztosítják az édesanyáknak, a szülőknek. De ezek előtt is jóval többet kell, hogy adjon a gyermeki lelkek mélyéből fakadó, az édesanyák, a szülők iránti hála, szeretet. Ezt nem pótolhatja soha semmi, csakúgy, mint az anyagi gondoskodást, rajongást. Csak egy szavukba kerülne, hogy édesanyjukat megnyugtassák. Biztosan megbocsátana nekik, Kati néni, mert a gyermekei. Keressék meg, mondják ki ezt a szót, mert ez hiányzik egy élete alkonyán járó fáradt édesanyának. Úgy gondolom, ha maradt még bennük, a négy gyerekben a szeretetnek egy szikrája, megteszik ezt a lépést különkülön és együtt is. Saját édesanyjukért. Maris János ÜNNEPI MUNKAVERSENY A Celldömölki Gépállomás dolgozói elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt szerveznek és a kezdeményezés kiszélesítése érdekében versenyre hívják a Vas megyei gépállomások összes dolgozóit. A celldömölkiek pontokban foglalták vállalásukat, amelyben a többi között ez áll: őszi tervüket 110, ezen belül a talajmunkát 105 százalékra teljesítik. Az egyénileg dolgozó parasztoknak végzett munkájukat a tervezettnél 10 százalékkal túlteljesítik. Az őszi kalászosokat a körzetükbe tartozó tsz-eknél legkésőbb október 20-ig elvetik, az ősziek betakarítását október 30-ig, az őszi mélyszántást pedig november 30-ig végzik el. A versenyben a legjobb munkát végzőket 200—500 forintig terjedő pénzjutalomban részesítik. 9