Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-14 / 50. szám
----- 18 fbtp A kemsendi doktor„nem ér rá“ betegeskedni Kerecsend környékén a lépten-nyomon száguldó motorosok között ott látni az orvost is, kucsmában, hidegtől megszínesedett arccal. Persze csak a szíjon lógó orvosi táskája árulja el, hogy nem agronómus, vagy olyan ember, aki kedvtelésből robog az országúton. A 36 éves dr. Szegő Imre öt esztendővel ezelőtt került a faluba, mint a községben az első orvos. Addig kórházban dolgozott. S hogy mi hozta le a városból, erre nem is tud szavakkal válaszolni hamarjában. Nehéz is megmondani. Hiszen a kórházakban általában megszabott munkaidőben dolgozik az orvos, utána szabad ember. Színház, mozi... minden helyben van, amit szórakozásnak, művelődésnek mondunk. Mégis lejött, falura hozta a hivatásának élő ember hite és szeretete. ... A motor feldübörög, s olyan vígan robog végig a faluvégen, a fagyott földúton, hogy még a kutyák is csak vakkantanak jettön. Ismerik már a dohogását, hiszen hetente kétszer jár ebbe az utcába, egy 50 éves súlyos szívbeteg asszonyhoz, Zubor Jánosnéhoz. Ő az eső betege, alkat ma meglátogat. Kicsit késve érkezik, de mentségére szolgáljon: reggel 6 órakor feküdt le dr. Szegő Imre. Egy epegörcsökben szenvedő aszszonynál volt. Fáradsága és éjszakázása eredménnyel járt: az asszony jobban van, s azóta bizonyára csendesen alszik. A szívbeteg asszony arca felderül, ahogy meglátja orvosát, s míg megkapja az injekciót, elpanaszolja érzéseit, s ettől kicsit megkönnyebbül. Az orvos türelmesen, megértőn hallgatja, s az injekció, meg a jó szó elég lesz a betegnek addig, amíg megint meglátogatja. Zuborné SZTK-beteg, az ura téglagyárban dolgozik. Az orvosnak menni kell, még 10 beteg várja, s jó, ha két órára hazaér ebédelni, kicsit pihenni, mert 3 órakor meg az Egészségházban a falu legfiatalabbjait vizsgálja. Este hétkor pedig egészségügyi előadást tart a szomszéd faluban. Holnap? Délelőtt a szomszéd faluban rendel, délután itthon, hogy utána megint végigjárja a fekvő betegeket... De jut-e ebben a nagy munkában ideje lelket nyugtató pihenésre, nem is beszélve a szórakozásról? — Az orvos még beteg sem lehet, ha történetesen sok a beteg a faluban — mondja kicsit tréfásan, nem lázadozással Szegő Imre, pedig vele is megtörtént, az olyan sokszor előforduló eset: az ostoba kutya nekiugrik a motornak, a motoros nem akarja elgázolni, s a végén a doktor lába eltörik. Begipszelt lábbal vitték szekéren a szomszéd faluba, meg helyben is betegeihez, egy percig sem volt táppénzen. A Kívülálló ember nem látja ennek a foglalkozásnak a szépségét — mondja az orvos. — Csak az örökös robot látszik, az éjszakázás ... pedig nincs nagyobb gyönyörűség a szép gyermekseregnél, az emberi munkánál, amivel pedig csak az egészséges ember tudja szépíteni, formálni az életet... Kiváncsiak vagyunk, hogy mik a leggyakrabban előforduló betegségek? Kerecsenden és környékén a hűléses megbetegedéseken kívül csak a balesetek okoznak sok gondot A műút mellett van a falu. Ráadásul a vidék jó bortermő, s mikor forr a bor, sookan szinte nem bírnak magaikkal. Volt olyan nap, amikor öthat betört fejű ember koponyáját kellett „reparálni". A falusi orvosnak mindenhez értenie kell. Műtéthez éppen úgy, mint a belgyógyászathoz, vagy a foghúzáshoz. A két faluból 1—2 embert utal kórházba hetenként, ha nagyon súlyos az eset. Kisebb műtéteket maga végez. Kimegy valakinek a keze a helyéből? Rálép a tehén a lábára s eltörik a lábujja? Mindezt helyreigazítja. S mindebben segítőtársa a felesége, aki asszisztensnője és hűséges hazavárója. És mit kap fáradozásáért mindezekért az orvos, mint ember? Hitének, céljának beteljesülését, hiszen szeme előtt bontakozik ki a lendületes, sokat ígérő paraszti élet, látja a szép, új nemzedék derűjét, útnak indulását, a lepergett könnyeket, amelyeket mosoly vált fel. Hiszen a valamikori, egymás után temetőbe vándorló kis kék gyermekkoporsóknak még az emléke is eltűnt mára. Szabó Erzsébet Csak megvizsgál a doktor bácsi, ez nem fáj! Nagy Béla másféléves kisfiú türelmesen várja a vizsgálat végét A szívbeteg Zubor Jánosné injekciót kap (Berendi Ferenc felvételei) ÉRDEK?"" „KsaSÁGOK 4568 gyufából hegedűt készített Szlávkó Kusán petrinyai (jugoszláviai) munkás. Az egy évi munkával megalkotott hegedű 37 dekát nyom, hangja olyan, mint a rendes hegedűké. Még vonója is gyújtószálakból áll . A labdarúgás nem újkeletű játék, amint sokan gondolják, mert a görögök és rómaiak már két évezreddel ezelőtt kedveltek egy labdajátékot, amely hasonló volt a mai labdarúgáshoz. A játékot a római csapatok messzi vidéken elterjesztették. Amikor a „Bánk bán” először jelent meg könyvalakban, Katona József írói tiszteletdíj fejében mindössze 150 példányt kapott ingyen a kiadótól, s azokat nagynehezen tudta csak értékesíteni. A sarkvidéki kutatók megállapították, hogy a fagyasztott kenyér hónapokon át eltartható teljesen friss állapotban, sőt még ízletesebb is, mint a sütés után nyomban elfogyasztott kenyér. Kárt okoztak-kártérítést követelnek Az 1953—54-es gazdasági évre szerződést kötöttem a Herbácia Gyógynövényorgalmi Vállalattá borsmenta termelésére. A borsmenta gyökeret a Somogyszobi Földművesszövetkezet raktárába szállította le a vállalat s én ott vettem át. A kapott utasítás szerint jól előkészített talajba ültettem a gyökereket s aztán vártam, mikor zöldell ki. Ám erre ugyancsak várhattam! A borsmenta gyökér nem méltányolta reményemet és türelmes várakozásomat, ezért panasszal éltem ellene a Herbáriánál. Itt már méltányolták várakozásomat, mert a jelentésemre pár hét múlva kijött egy ellenőr. Az ellenőr alapos vizsgálat után megállapította, hogy a gyökér a hibás. Helytelenül tárolták és ezáltal begyulladt. Kár volt az eddigi munkáért. Abban az évben 464 négyszögöl földem maradt parlagon agyökér hibájából" — de, gondoltam ,több is veszett Mohácsnál..Azonban a Herbária nem így gondolta, mert most kiküldött 438 forintról szóló fizetési meghagyást. Csodálkozásomra azt válaszolták, a gyökér árát csak akkor engedhetik el, ha a bírósági tárgyaláson is bebizonyosodik, hogy a gyökér nem volt megfelelő minőségű. A gyökér életképtelenségét a Herbáriától kiküldött ellenőr már megállapította. Miért van akkor szükség arra, hogy bírósági eljárásokkal bonyolítsák ezt az ügyet? Vagy talán úgy gondolják, ha 1©bbet miért ne fizettessék meg velem azt a kárt, amit ők okoztak nekem. Tóth Pál, Bolhai 14. Lassan „fut“ az áram Már áprilisban elvégezték lakásomban a villanyszerelési munkálatokat, de az áramot még a mai napig sem kötötték be. Persze nemcsak egyedül vagyok így, mert többen már egy év óta várják az áram bekötését, de hiába. Pedig már a bekötési díjat is kifizettük. Eddig különböző kifogásokkal és ígérgetésekkel áltattak bennünket. Községi tanácsunk is megsokallta már a marcali üzemvezetőség hanyagságát, ezért levélben szólították fel őket a munka elvégzésére. De tanácsunknak még csak nem is válaszoltak. Úgy gondolom, ideje lenne már, ha a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat megvizsgálná, hogy a marcali üzemvezetőség az ígérgetések helyett mikor akar eleget tenni kötelezettségének. Z.Eszdor János, Somogyvér. MIT OLVASSUNK? Marx: Értéktöbblet-elméleteit. I. rész. A kiadvány a „Tőke” Marx álltal tervbe vett negyedik könyvének kéziratban fennmaradt anyagát tartalmazza, amely a politikai gazdaságtan történeti elemzésével foglalkozik. (32 Ft. Kossuth Könyvkiadó.) Dobi István: Szocialista mezőgazdasági gazdag parasztélet. A kötet Dobi István elvtárs beszédeit, cikkeit, nyilatkozatait tartalmazza az 1056 végétől 1958 szeptemberéig terjedő időszakból. (19 F1. Kossuth Könyvkiadó.) Gellért Oszkár: A daloló Hungária. A magyar költőket idézi meg Gellért Oszkár új kötete egyetlen összefüggő versrfolyamban. (13.50 Ft, Szépirodalmi Könyvkiadó.) Hegedűs Géza: Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúságáról, életének korai szakaszáról, tanulásáról, első költői próbálkozásairól szól a regény. (20 Ft, Móra Ferenc Könyvkiadó.) Hidas Antal: Néném kertje. A kötet a kommunista költő 40 évi munkásságának legjavát tartalmazza. (18.50 Ft. Zrínyi Könyvkiadó.) Fekete István: A koppányi aga testamentuma, a regény a végvári harcok hősi korszakát idézi fel( (17.50 Ft. Magvető Könyvkiadó.) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Romantikus mesejáték. 14 Ft. Szépirodalmi Könyvkiadó.) Galabárdi Zoltán: Papsajt. A humorban gazdag regény szocialista fejlődésünk egy lezárult fejezetét összegezi. (27.50 Ft. Szépirodalmi Könyvkiadó.) A jó feleség. Tankönyv fiatalasszonyok számára. A szerzők megpróbálják kideríteni, milyennek is kellene lennie a jó feleségnek. (14.50 Ft. Bibliotheca Könyvkiadó.) Baradlai Katalin: Lányoknak a lányodéról. A könyv serdülő lányoknak készült, azzal a fő céllal, hogy a háztartási teendők alapisa kereteibe és a közösségben való viselkedési legfontosabb tudnivalóira megtanítsa fiatal olvasóját. 29 Ft, Minerva Könyvkiadó.) A „Magyar Mezőgazdaság” zsebnaptára 1959. A naptári részen kívül a szerzők elsősorban üzemtani, üzemszervezési kérdésekkel foglalkoznak, ami különösen emeli a naptár értékét. (10 Ft. Mezőgazdasági Könyvkiadó.) Tolsztoj: Anna Karenina: Tolsztoj hatalmas regénye az orosz arisztokrácia hazug csukogású életét mutatja be, amely fölött azóta már kimondta az ítéletet az idő. (48 Ft. Európa Könyvkiadó.) Cervantes: Példás elbeszélések. A sorozat újabb kötete a Don Quijote szerzőjének összes elbeszélését tartalmazza. (41 Ft. Európa Könyvkiadó.) Goethe: Római elégiák. Goethe világhírű 24 elégiából állószerelmes versesciklusa önálló kötetben Magyarországon most látott első ízben napvilágot. (20 Ft. Magyar Helikon Könyvkiadó.) Dürrenmatt: A milliomosnő hazalátogat. Színmű. A pénz minden szokást, erkölcsöt, érzelmet elsöprő mágikus hatalmát mutatja be a polgári társadalomban. (8 Ft. Európa Könyvkiadó.) Boján Bolgár: Szodoma kapusa. A regény lapjain egy szófiai bérház élete elevenedik meg, amely kicsínyben tükrözi az egész társadalmat. (15.50 Ft. Európa Könyvkiadó. ) A felsorolt művek kaphatók az ország valamennyi könyvkereskedésében. Olvasóink utánvéttel is megrendelhetik a 39. sz. Könyvesboltban. Budapest, Vill. József krt. 5. szám. Nagymágócsi aszaltszilvát esznek karácsonykor a svájciak A Csongrád megyei Nagymágócsi Állami Gazdaságban hosszabb idő óta foglalkoznak aszaltszilva előállításával. A kertekben az idén mintegy 3,5 ezer mázsa besztercei és ageni szilva termett, a nagyszemű termésből 150 mázsát szikkasztottad. Az assauszalva külföldön is igen keresett: Svájcba 45 mázsát szállítottak. A nagymágócsi gyümölcs a télyi hónapokban, főleg a karácsonyi ünnepekre kerül a svájci fogyasztókhoz. FAÜLTETÉS IDEJÉN TÖRTÉNT !— Hát te, Ferike, mit csinálsz !s f *— Én v&cnicae. ojx eráőfcerül/í. —