Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-21 / 51. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT JÓ KEZDEMÉNYEZÉSE: munkás-paraszt találkozó a Gheorghiu-Dej Hajógyárban Még reggel nyolc óra sem volt, amikor a madocsaiak külön autóbusza megérkezett Budapestre, a XIII. kerületi népfront bizottság irodája elé. Fejkendős parasztasszonyok, fiatal lányok, egyéni gazdák, tsz-tagok szállnak ki a gépkocsiból. Sokan feleségeitől jöttek és a hatvanhárom vendég alig félt a két szobában. Nagy nap volt ez és megannyi feledhetetlen élmény valamennyi madocsai számára. Eljöttek, hogy megnézzék a Gheorghiu-Dej Hajógyár világhírű készítményeit, megismerkedjenek a munkásokkal. Földesi János, a Hazafias Népfront paksi járási titkára nem kis büszkeséggel mesélte el hamarjában a látogatás történetét. — Voltak, akik kételkedtek kezdeményezésünk sikerében. Reggel azonban kiderült, hogy nagyon is jól sikerült a tervünk, mert egyetlen jelentkező sem hiányzott. Sőt, ha három autóbusz jön, az is megtelt volna. Olyanok is voltak, akik nem mondták, hogy jönnek és mégis ott álltak már reggel fél ötkor a találkozóhelyen. Pár percnyi várakozás után a külön autóbusz elindult Angyalföld egyik büszkesége, a háromezer munkást foglalkoztató Gheorghiu-Dej Hajógyár felé. A gyár vezetői meleg szeretettel köszöntötték a küldöttséget és Balogh Lajosnak, az öntöde főnökének — aki egyben országgyűlési képviselő is — vezetésével elindult a népes sereg a sólyatérre, az üzem egyik legérdekesebb területére. Itt készülnek ugyanis a hajók. A másik útikalauz Pál József főmérnök, a Hazafias Népfront kerületi elnöke volt. Éppen a Hazám nevű új, már majdnem teljesen kész, a magyar tengerhajózás számára készülő hajó előtt állt meg a nézősereg. Megilletődve figyelték, hogyan dolgoznak rajta a munkások. — Hát ez se valami könnyű munka — szaladt ki Csapó István asztalos száján az — És micsoda óriási hajók!— csodálkozott Rácz Józsefné. — Ezek még a kisebbek közé számítanak — szólalt meg a meleg ruhába öltözött munkásnő. — Nemsokára nagyobbakat is készítünk már. De ne haragudjanak, hogy elfelejtkeztem bemutatkozni, Hirsch Tiborné hegesztő vagyok — nyújtott kezet a vendégeknek. Hamar barátság szövődött Hirschné és a madocsai asszonyok közt és sokáig beszélgettek a munkájukról, életükről. Egy másik csoportnak Körmendi Ferenc, a gépműhely vezetője magyarázta, hogy milyen motorok kerülnek a hajóba. Reisinger András hét holdas gazda tágranyílt szemekkel figyelt és hol a beszélőre, hol a sólyatéren épülő hajókra tekintgetett. — Hát nem csodálatos, hogy ilyen hajókat is tudnak készíteni? — hajolt oda Csapó János földijéhez, a madocsai Igazság Tsz brigád vezetőjéhez. — És ilyenkor télen is a szabadban dolgoznak? — kérdezte Körmendi elvtárstól. — Bizony, itt nem szünetel tíz fokos hidegben sem a munka — válaszolta a művezető. — Ezekért a hajókért dáligyümölcsöt, gépeket, szenet, olajat kap az ország. S ezekre az árukra télen nyáron szükség van. Varga Jolán fiatal tsz-tag is nagy izgalommal készült erre az útra, mivel sohasem járt nagyüzemben. — Különösen azért vágytam ide a hajógyárba, mert a bátyám, a sógorom hajósok és látni akartam, hogy készülnek a hajók, amelyeken ők is szolgálatot teljesítenek. A műhelyek, az öntöde megtekintése közben is se szeri, se száma nem volt az elismerő megjegyzésnek. Még akkor is a látottakról beszélgettek a madocsaiak, mikor már előttük párolgott a gyár gyönyörű ebédlőjében feltálalt étel. Ebéd után a madocsaiak elbúcsúztak kedves vendéglátóiktól. — Jöjjenek el hozzánk is, jó borral, finom kolbásszal várjuk a hajógyáriakat — nyújtott kezet Balogh elvtársnak Szabó Mihály madocsai tanácstitkár. A Hazafias Népfront követésreméltó kezdeményezését is csak dicsérni lehet. Mert bár szerény eszközökkel ugyan, de sikerült hatvanhárom parasztemberben, parasztasszonyban még mélyebbre elplántálni a munkásosztály iránti szeretetet, igaz barátságot. Hiszen a szívélyes beszélgetéseken, az üzemlátogatáson feltárult előttük a munkásság élete, gondja, öröme. S ennek ismeretében még igazabb lesz a barátságuk, testvéri összefogásuk is. Maris János Hárommüffés villamosítás a szabolcsi tsz-ekben A Szabolcs-Szatmár megyében csaknem 100 termelőszövetkezeti központ távol esik a községektől. Ezeket a korszerű gazdasági épületekkel rendelkező centrumokat most fokozatosan villamosítják. 1959-ben mintegy hárommillió forintos költséggel a szabolcsi szövetkezeti központoknak csaknem a felébe juttatja el a villanyt a Tiszántúli Áramszolgáltató Válllalat. Csupán az épületek belső szereléséhez 17 000 méter villanyvezetéket használnak fel, emellett mintegy 35 kilométer hosszú, nagy feszültségű távvezeték épül a tanyák és a falvak között. A termelőszövetkezetek, számolva a villamosítással, már most beszerzik a szükséges motorokat és gépeket. Eddig mintegy 60 villanymotort, több fűrészgattért, répadarálót, szecskavágót, kukoricamorzsolót és más gépet vásároltak. .... —....... ^ •» ^ '1 '.jX j Közöljük a heti rádióműsort \^j^y BBHBWB ^i ABAP HP ARA: 7# FILLÉR XIV. ÉVFOLYAM. 51 SZÁM 1958. DECEMBER 21. 0 Új vasútvonal, híd és közút A Losonc balassagyarmati vasútvonal csaknem 25 kilométeres szakaszának újjáépítését féléve kezdték meg a magyar és csehszlovák vasútépítő munkások. A napokban adták át a forgalomnak a Nógrádszakáll Litke közötti kilenc kilométeres vonalszakaszt. Az ország közlekedésének megkönnyítését szolgálja az új szolnoki Zagyva-híd is, amelyet december 14-én nyitották meg. A híd a régi és az új szolnoki városrészt köti össze. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ugyancsak vasárnap adta át ünnepélyesen a forgalomnak a Hajdúböszörmény—Polgár közötti korszerűsített útszakaszt, amely Debrecent és Miskolcot korszerű, nagyteherbírású közúttal köti össze. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az elmúlt hét a közlekedés hete volt. Dobi elvtárs meglátogatta a szőnyi Szabadság Tsz-t A szőnyi Szabadság Termelőszövetkezet december 13-án tartotta zárszámadási ünnepségét. Ebből az alkalomból kedves, szeretett barátokat láttak vendégül a tsz tagjai. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke együtt ünnepelt, szórakozott szülőfaluja termelőszövetkezeti parasztságával. Különösen nagy szeretettel vették körül Dobi István régi barátai, harcostársai. Bizonyos, hogy az ünnepség minden részvevője számára emlékezetes marad ez a baráti légkörben eltöltött este. Az SZKP Központi Bizottsága a mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megtárgyalta a szovjet mezőgazdaság időszerű problémáit, s ennek során Hruscsov elvtárs beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaság nagyarányú fejlődése azzal is magyarázható, hogy a párt idejében leleplezte Bulganyin és társai pártellenes csoportját. Majd részletesen ismertette az eredményeket. A búzatermelés öt év alatt több, mint kétszeresére nőtt, hús- és tejtermelésben pedig a Szovjetunió felülmúlta az Egyesült Államokat. Nagy fejlődés tapasztalható az állattenyésztésben is. Az elhangzottak részletesebb ismertetésére következő lapszámunkban visszatérünk. ■ ------------------------------------------— Felkészültek Zalában a téli művelődésre A Zala megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács népművelési csoportja nagy gonddalkészíti elő a falusi fiatalok téli oktatását. Tizennégy községben szerveznek gazdasági tanfolyamaikat, amelyeken mintegy 350 paraszt-fiatal vesz részt. Körülbelül 160 község KISZ-szerv esetében már megkezdődött a politikai pklfgás. Tizenhat községben nyílt művelődési középiskola, amelyet még további 10 községben megszerveznek. Lentiben és Zalaszentgróton művelődési főiskola nyílt. A megyében több mint 4 ezer paraszt-fiatal vesz részt a téli oktatásban. Nyugdíjas a zárszámadáson Megtartotta zárszámadási közgyűlését a soproni Haladás Tsz. A közgyűlésen 91 forintot osztottak munkaegységenként a tagoknak. Az átlagmunkaegység 338 volt. Képünkön: Kappel Antal nyugdíjas tsz-tag jóízűen falatozik a gyűlés után