Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 3. szám
2 Szabad Föld Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról — Sokat hallottam a hibridkukorica-vetőmag előnyeiből. Azt állítják, hogy bőven terem s én is ki akarom próbálni, de nem tudom, hol és milyen módon lehet hibridkukorica vetőmagot beszerezni — írta Szabó Imre Csongrádról. — Lesz-e tavasszal állami vetőmag csereakció? Régi fabfajtám ugyanis leromlott és évről-évre kevesebbet terem, pedig a 16 gazda gondosságával művelem a földet — olvassuk Csákány András félegyházi tanyai gazda levelét. Ilyen és ehhez hasonló kérdések mostanában egyre sűrűbben érkeznek a Szabad Föld szerkesztőségébe, igazolva azt a tényt, hogy a jó vetőmag iránt a termelők országszerte fokozott mértékben érdeklődnek. Fölkerestük a Földművelésügyi Minisztérium Vetőmaggazdálkodási Osztályát, s megkértük tájékoztassák olvasóinkat a tavaszi vetőmagellátásról. Mint minden esztendőben, 1959-ben is nagy segítséget kíván nyújtani az állam a termelőknek a már népszerűvé vált állami vetőmagcserével. Elsősorban a hibridkukorica-vetőmagakciót szélesítjük ki úgy, hogy az ország minden részében hozzájuthassanak a termelők. Kormányzatunk 1959-re mintegy 25 millió forint állami támogatással az ország összkukorica vetésterületének egyharmad részére hibridkukorica-vetőmagot biztosít. Hibrid-vetőmagból a termelőszövetkezetek, termelő társulások és egyéni termelők egyformán részesülhetnek. A fajtahibrid kukorica vetőmagért mázsánként 150 kiló szokványminőségű kukoricát, a beltenyésztett hibridkukorica-vetőmag mázsájáért pedig 2 mázsa szokványkukoricát kell adni. Persze kukoricavetőmagot kisebb tételben is lehet cserélni. Igényüket a termelőszövetkezetek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán, az egyéni termelők pedig a községi tanács mezőgazdasági felügyelőjénél jelentsék be. A jelentkezés határideje február 10. A vetőmagot a tsz-eknek a Megyei Terményforgalmi Vállalatok szállítási költség felszámítása nélkül szállítják. Az egyéni termelők pedig a helyi terményfelvásárló telepeken a cseretermény egyidejű beadása mellett vehetik át. Akiknek a cseréhez szükséges szokványkukoricájuk nincs, a terményforgalomban szokásos átszámítási kulcs alkalmazásával csereterményként árpát, vagy zabot is adhatnak. A beltenyésztett hibridkukorica vetőmagjából azonos talajviszonyok, s művelési módszerek mellett 20—25 százalékkal magasabb termést lehet betakarítani, tehát a vetőmagcserével megtalálja számítását a gazda. A tavaszi vetésű kalászosok vetőmagcseréjét is országszerte előkészítették. Nemesített tavaszi árpa és zab vetőmagot a megyei tanácsok mezőgazdasági igazgatósága által kijelölt területeken lehet cserélni. A nemesített tavaszi árpa, és nemesített zabvetőmagért 100 kilónként 110 kiló szokványminőségű árpát, illetve zabot kell beadni. Ha a termelőnek nincs árpája, illetve zabja, helyette kenyérgabonát is elfogadnak. Az árpa és a zab vetőmagjának igénylése február 10-én zárul, s a leszállítás ugyanúgy történik, mint a hibridkukoricánál . Azok a termelőszövetkezetek, amelyeket vetőmagszaporításra jelöltek ki, másodfokú szaporítású tavaszi vetőmagvakat is kaphatnak, hogy a következő évi vetőmagszükségletüket már saját termésből fedezhessék. Egyes takarmánynövények vetőmagjából nincs központi készlet, így tavaszi bükkönyt, baltacímet egyáltalán nem, fehérherét, szarvaskerepet pedig csak kis mennyiségiben tud az állam a központi készletből juttatni. A szerződésre termesztett növények vetőmagját 1959-ben is a vetőmagtermeltető vállalatok biztosítják. Az állami vetőmagcsereakciótól függetlenül minden termelő törekedjen arra, hogy a tavaszi vetéshez szükséges magvakat jó előre biztosítsa és gondosan tárolja. Ahol a vetésre szánt mag rosszul csírázik, vagy egyéb hibája van, ott egymás közötti cserével, vagy készpénzvásárlással gondoskodjanak a gazdák a szükséges jó vetőmag mielőbbi beszerzéséről. Mit tegyünk télen a jószág egészségéért? Beszélgetés Németh István solti állatorvossal A jó községi állatorvos nemcsak az állatállomány épségének, hanem az állattenyésztés fejlesztésének is igazi apostola. Ilyen állatorvost ismertünk meg Németh Istvánban, aki szülőfalujában Solton 28 éve látja el közmegelégedésre az állatorvosi teendőket. Ugyanakkor tanítja, neveli a gazdákat a korszerű állattenyésztésre, a helyes takarmányozásra, a tej, gyapjú és tojáshozam fokozására. Németh István munkájáért az elmúlt hetekben magas kormánykitüntetést is kapott. Felkerestük a népszerű állatorvost, s elbeszélgettünk vele az átteleltetés, takarmányozás, s az állategészségügy időszerű problémáiról. Elsőként ezt kérdeztük: — Hogyan folyik ebben a mintegy kilencezer lakosú községben az átteleltetés? — Egyelőre semmiféle fertőzőbetegség nem ütötte fel fejét — válaszolt Németh István. — Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti, hogy elbízzuk magunkat. Az úgynevezett hiánybetegségek rendszerint a tél végén és tavaszszal szoktak jelentkezni, pedig még messze vagyunk a tavasztól. Községünkben hozzávetőlegesen 900 darab szarvasmarha, 800 darab ló, 7500 sertés, 5000 juh és 50 ezer törzsbaromfi van. Ennek az állománynak az egészségi állapota jórészt a takarmányozási és tartási viszonyoktól függ. Az állatorvos elsődleges feladata, hogy a betegségek megelőzésében legyen segítségére az állattenyésztőknek, de a gyógyításban is tegye meg, amit tőle várnak. — Milyenek a tartási és takarmányozási viszonyok Solton? — Ezzel bizony nem lehet dicsekedni. Kevés a pillangós-takarmány vetésterület és abraktakarmányból sem nagy a solti állattartó gazdák készlete. Ezzel már el is árultam, hogy a takarmányozással nem vagyok elégedett. Különösen a szarvasmarháknak és juhoknak jut kevés abrak, de annál több szalmából és kukoricaszárból. Pedig az ilyen rossz takarmányokból a különböző vitaminok is hiányzanak. Az egyoldalú etetés , főként pedig a gyenge táplálóértékű takarmányok legyengítik az állati szervezetet. Ezt mindenképpen meg kell előzni. Éppen ezért azt javaslom a kevés takarmánnyal rendelkező gazdáknak: a meglevő takarmánykészletet a régi szokástól eltérően úgy használják fel, hogy ne csak a lovaknak, hanem a teheneknek, sőt a juhoknak is jusson az abrakból, a lucernából, s a jó rétiszénából. Mi a legfontosabb teendő, hogy a járványos állati betegségeket továbbra is el tudjuk kerülni? — Nemcsak jól takarmányozni, hanem rendszeresen mozgatni is kell télen az állatokat. Sokan sok olyan gazdát ismerek, aki ősztől tavaszig jóformán egyszer sem engedi szabadba a tehenét, növendékmarháját. Pedig úgyszólván minden udvarban meg lehetne oldani, hogy számukra kifutót építsenek. A mozgás hiánya — különösen azoknál az állatoknál, amelyek kukoricaszáron, szalmán és takarmányrépán telelnek — tavaszra csontlágyulást okoz. A csontlágyulásban szenvedő állatok lesántulnak, sőt a legelőrehajtás első napjaiban lábukat is könnyen eltörik. Volt olyan eset Solton, amikor a legelőre hajtott szarvasmarhák közül öt darab szenvedett lábtörést egy nap alatt. — Mi a helyzet a szarvasmarhák gümőkóros, illetve mételyes fertőzésével? Legelőinken nem fordult elő mételykóros fertőzés, így ezzel a betegséggel kevés gondunk van. De más a helyzet a gümőkórral. Két évvel ezelőtt megállapítottuk, hogy a szarvasmarha állomány 15 százaléka fertőzött. A most lezajlott vizsgálat már örvendetes javulást mutat. Az állománynak csak 8 százalékán találtunk gümőkóros tüneteket. De még ez a százalékarány is magas. Jó lenne, ha már nem százalékban, hanem csak ezrelékben beszélhetnénk erről a betegségről. Melyik gyógyszer, illetve tápszer vált be legjobban az utóbbi időben forgalomba hozott készítmények közül? — A baromfipestis ellen teljesen biztos gyógyszer a H. vakcina, amely minden esetben teljes sikerrel alkalmazható. De még ennél is nagyobb sikere van az ERRA nevű készítménynek, amely nemcsak a súlygyarapodást segíti elő nagymértékben, hanem egyben a fertőző bélgyulladás speciális gyógyszerének is bizonyult. Solton ebből a készítményből rövid három hét alatt 150 kiló fogyott el. Az állattenyésztők valósággal csodaszernek tartják, amely még a baromfiak tojáshozamának növelésénél is sikerrel alkalmazható. —Ha már az ERRA-ról beszélek, nem mulaszthatom el, hogy föl ne hívjam a figyelmet a régebben Calban elnevezés alatt gyártott tápszerre, amely a meddőség ellen is fontos szernek bizonyult. Ebből a Futornál jobb, foszforos takarmányrészből kérünk a tápszergyáraktól. Reméljük a közeljövőben már nem lesz hiány belőle.Persze a tápszerek és egyéb készítmények is csak jó tartási és takarmányozási viszonyok mellett biztosítanak kielégítő eredményt. Azt tanácsolom az állattartó gazdáknak, hogy az átteleltetést részben természetszerű tartással, szabadban való mozgatással, részben pedig helyes takarmányozással oldják meg. Akkor a tavasszal nem kell félni különböző hiánybetegségektől, amelyek egyegy községben is milliós károkat okozhatnak. D. J. ►t A fásítás érdekében Faállományunk óriási mértékben elpulztult a háború alatt és sajnos, az eddigi fásítások nem pótolták a hiányt. Sőt, még ma is vannak, asok a meglévő faállományt pusztítják. Kormányunk igyekezett ugyan mindent megtenni a fásítás érdekében, mifelénk azonban, a tanácsok, a legeltetési bizottságok s szövetkezetek keveset törődnek a községi utak, a kopáron álló legelők, árokpartok, vízmosások fásításával. Börzsönyben és a Hidas felé eső legelőkön, árokpartokon alig van fa. Régebben a legeltetési társulatok maguk végezték a fásítást télen, csemeték beszerzésével és ültetésével. Nem ártana tehát, ha rendeletileg szorgalmaznák ezt. Ezenkívül meg kellene értetni mindenkivel, hogy közös érdek a használhatatlan területek fásítása, s e munkáiba nálunk is be kellene vonni a KISZ-t, meg a méhészeket is. Kemény János Bonyhád 1959. JANUÁR 18. A 600 mázsás répatermés „titka" Mint már a Szabad Föld közzétette, a Mátészalkai Sertéstenyésztő vállalat nyíregyházi telephelyén egy II holdas mélyrétegű, lóerőben lévő vályogtalajon 584 mázsás, egy hatholdas középkötött agyagtalajon 603 mázsás holdanként 1 takarmányrépa-termést ért el. A répák között igen gyakori volt a 20 kilós darab, de az átlagsúly is elérte a 8-10 kilót. Az említett terméseredmény nem az első a célgazdaság gyakorlatában. Az elmúlt két évben 500 mázsán felüli termésük volt holdanként. A Szabad Föld olvasóinak kérésére ismertetjük a takarmányrépa termesztés területén szerzett tapasztalatokat. A takarmámrépa Sikeres termesztése is belterjes művelést és trágyázást igényel. Az említett vállalat mindig szalma nélküli, friss, latyakos sertéstrágyát használt, katasztrális holdanként legalább 350 mázsát, amelyet az ősz kezdetén hordtak ki a szántóföldre. Erre holdanként 150 kiló szuperfoszfát és 100 kiló káli műtrágyát szórtak ki, majd 28-30 cm. mélyen alászántották. Mindezeket a munkálatokat tarló hántás előzte meg, amely többszöri boronálásban és hengerelésben részesült az őszi mélyszántás megkezdéséig. Az így kifogástalanul megművelt talajt az első tavaszi napsütésre történt cirkálás után elboronálták, majd vetés előtt lehengerezték. A vetést március 29. és 30-a között végezték, amely körülbelül 14 nap alatt keselt. Az úgynevezett karórépa vetőmagját központi készletből vásárolták és holdanként 8 kilót. 50 centi sortávolságra, soros vetőgéppel vetették el. Vetés után hengert alkalmaztak, amely megvédte a talajt a cserepesedéstől, helyreállította a talaj szerkezetét. Ez lehetővé tette a gyors és egyenletes fejlődést. Amikor a répasorok látszani kezdtek egy sarabolást adtak a répának és 35 centire kiegyelték. A későbbi kapálások számát sohasem határozták meg, hanem amikor a talaj kissé keményedni, vagy gyomosodni látszott, mindig kapáltak. Nemcsak a sorok közét törték fel mélyen, hanem a répát is körülkapálták. Így az egész területet porhanyósan és gyommentesen tartották. Ennek módszernek, illetve a gondosan végzett munkának az eredménye az említett magas termésátlagokban mutatkozott meg. Ezenkívül azonban a következő években termesztett valamennyi növénynek is haszna van a talaj mélyműveléséből, a gondos ápolás következtében kialakult kedvező talajállapotból, és a bőséges trágyázásból.ü£BY MIHÁLY főagronómus Nyíregyháza Az egyéni baromfitenyésztők is kaphatnak kukoricáért húslisztet Az ország több helyén rendezett baromfitenyésztési tanácskozásokon az egyéni tenyésztők több állati eredetű fehérje takarmányt kértek. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat 1958. évi tervének túlteljesítése lehetővé tette, hogy ez a kívánság teljesüljön. Ha egyelőre még korlátozott mértékben is, de az egyéni baromfitenyésztők csereakció keretében állati fehérjéhez juthatnak. Kétszáz kiló májusi morzsolt kukorica átadása ellenében 100 kiló, 35 százalék emészthető fehérjét tartalmazó vegyes húsliszt kapható. Az állati fehérjét az előállító vállalat 50 kilós csomagokban küldi meg a cserében részt venni kívánó egyéni tenyésztők részére. A zsákokban a küldött húsliszt táplálóértékét feltüntető zsákcédulát és használai utasítást találunk. A cserében beadni kívánt kukoricamennyiséget a helybeli terményfelvásárlónak kell átadni, amelyről az átvételi elismervényt tartozik adni. A terményfelvásárló a megfelelő mennyiségű húsliszt leszállítása iránt a megyei Terményforgalmi Vállalatnál megteszi a szükséges lépéseket. A húslisztet a tenyésztők a legközelebbi vasútállomásra bérmentve leszállítva kapják meg. A rendelkezésre álló készletek egyelőre 17 keltető állomás körzetébe tartozó mintaközség baromfitenyésztői részére teszi lehetővé az akció megszervezését. Az akcióba bevont keltetőállomások a következők: Pécs, Baja, Kiskunhalas, Kecskemét, Orosháza, Békéscsaba, Gyoma, Szentes, Székesfehérvár, Csorna, Debrecen, Gyöngyös, Budapest, Cegléd, Kaposvár, Nyíregyháza és Szolnok. A kijelölt keltetőállomások körzetébe tartozó mintaközségekben a cserében részt venni kívánó tenyésztők igényüket a keltetőállomás megbízottjának, illetve a mintaközség vezetőjének jelentsék be. A mintaközség vezetőjének igazolása alapján adhatja be a kukoricát mindenki a helybeli terményfelvásárlónak. Az akcióba bevont keltetőállomásokon a leszállításra kerülő húslisztből minta van, s így a tenyésztők a csere előtt megnézhetik, hogy milyen minőségű húslisztet kapnak. Az állati fehérjét tartalmazó takarmánytermelésünk előreláthatóan lehetővé teszi, hogy még az idén a csereakciót kiszélesítsük és abba további keltetőállomásokat vonjunk be. Már ezzel is azonban az ország igen nagy területén lehetővé válik a baromfiállomány szakszerű takarmányozása, a téli tojástermelés fokozása, a csibék veszteségmentes felnevelése. A termelőszövetkezetek továbbra is készpénzért juthatnak állati eredetű fehérjékhez. A húslisztet vásárolni kívánó termelőszövetkezet igényét a megyei tanács mezőgazdasági osztályánál jelentse be. Az igénybejelentéssel egyidőben a megfelelő összegről kiállított bankfedezeti igazolást és átutalási megbízást is be kell adni. GALAMBKIÁLLÍTÁS A soroksári gazdakörben igen nagy érdeklődés mellett került sor a galambkiállításra. Több mint 830 galamb között 30 tiszteletdíjat osztottak ki.