Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-31 / 22. szám

Háromszor kaszálják az öntözéses füvet a Keleti-főcsatorna mentén A Keleti-főcsatorna mellett az állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek az idén kezdték „meg”az öntözéses takarmány ter­melést. Erre a célra a több mint egy évtizede kopáron heverő szi­kes földeket hasznosították, s már az első kaszálásra több ezer mázsa finomszálú takarmányt ta­karítottak be. A termelőszövet­kezetek és a Tiszavasvári Álla­mi Gazdaság a takarmányokat termő területet továbbra is nag­y teljesítményű esőztető gépekkel öntözik, így az eddigi két kaszá­lás helyett az idén négyszer vág­ják le a Keleti-főcsatorna part­ján nőtt finomszálú füvet, s így csaknem harminc­­százalékkal­ ja­­vul az állatállomány takarmány­ellátása. Erős paprika , meg a jövedelem Alsóninán forint hullott az égből. Legalábbis az újonnan alakult Béke Tsz tagjai minden lehullott májusi esőcseppet egy fényes pénzdarabnak néztek. Eddig ugyanis a szárazság miatt nem tudtak a paprika­palán­ták ültetéséhez kezdeni. De most aztán kedvezőre fordult az idő és nekiláttak a munkáknak, mert csak a paprikatermesztésből az alig 1400 holdas szövetkezet több mint 700 ezer forint jövedelemre akar szert tenni. „Ha fiatal is a szövetkezetünk — mondogatják tréfásan a tagok — majd megerősítjük anyagilag erős paprikával.” Újabb 52 000 szövetkezeti tagot vontak be Szolnok megyében a társadalombiztosításba Szolnok megyében, ahol a ter­melőszövetkezetek újabb 52 000 szövetkezeti tagot vontak be az ingyenes társadalombiztosításba, tovább fejlesztik az egészségügyi hálózatot, új orvosi rendelőket, kórházakat állítanak fel. Jász­berényben bővítik a szakorvosi rendelőt. Karcagon rövidesen új rendelőintézetet nyitnak és meg­kezdik a városi kórház építését. Szolnokon 78 ággyal bővítik a me­gyei kórház belgyógyászati osztá­lyát. Pusztataksonyban 120 ágyas kórház épül és a tervek szerint rendelőintézetet állítanak fel Tib­­rökszentmiklóson. Tovább szélesí­tik a házi betegápoló szolgálatot is. A feltört legelőn silókukoricát termelnek a somogybabak — kevés a szántóföldünk és sok a savanyú szénát termő ré­tünk, meg a kopár legelőnk — panaszkodtak a Somogybabodi Petőfi Tsz tagjai. Márpedig a fejlett állattenyésztéshez nem savanyú szé­nára, hanem bőséges és jó takarmányalapra van szükség. A vezető­ség nem tétovázott. Elhatározta, hogy a legelőből 25 kataszteri hol­dat feltörnek és a gyeptörést bevetik silókukoricával. Az elhatáro­zást tett követte. Lánctalpas traktorral feltörték, elmunkálták a 25 holdnyi rétet, ahol számítás szerint tömegében és tápértékében tízszer arányi takarmányt ad a silókukorica, így növelik takarmány alapju­kat a som­ogybabodiak. Kisiparosok a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezeti közsé­gekben az eddiginél nagyobb munkalehetőségekhez jutottak a bognárok, kádárok, szíjgyártók. Az elmúlt hetekben pedig 100 kisiparost vettek fel a Bács me­gyei termelőszövetkezetek, fő­ként a termelőszövetkezeti köz­ségekben. Hartán a termelőszövetkezetbe lépett kisiparosok nagy többsége a szerelési, javítási munkákért munkaegységet kap. A közös gazdaságokban tevékenykedő iparosok külső megrendelők szá­mára is dolgoznak, de a munka­­díjat ebben az esetben is a ter­melőszövetkezet kapja, s azt a kisiparos munkaegysé­g könyvébe írják jóvá. Felsőszentivánon szo­bafestőt és mázolót is felvettek a termelőszövetkezetbe. D­i­vatbemu­tatók a tsz-községekben Nyári divatbemutatókat­­rendeznek a termelőszövetkezeti községekben a Ru­haipari Tervező Vállalat és Szolnok megye földművesszövetkezetei. Ezen a héten Jászladányban, Jászfénysza­run és Jászapátiban mutatják be a ruhaipar legszebb nyári termékeit. A bemutatón megtekinthetik a brüsszeli világkiállításon és lipcsei nemzetközi vásáron szerepelt modelleket is. Termelőszövetkezeti tagok és mezőgazdasági szakemberek vet­tek részt a Mezőtúron megtartott öntözési bemutatón, ahol a legmodernebb gépek kezeléséről — amint képünkön is látható — Bíró István, a Megyei Vízügyi Igazgatóság egyik szakem­bere tájékoztatta a résztvevőket HÍREK - SOROKBAN Százötven holdon csővezeté­kes, szórófejes öntözőtelepet rendezett be a bajai Micsurin Termelőszövetkezet, így nem­csak a zöldségfélék kaphatnak a mesterséges esőből, hanem a szántóföldi növények is. A többek között öntözik majd a 42 holdas lucernát, a cukorré­pát és egyéb növényt is. A miskei Új Elet Termelőszövet­­kezetben ba­romf­i farmot rendeztek be és az a szándékuk, hogy egész évben folyamatosan nevelik a ba­romfit. Külön kacsatelepük, van, 1:200 kacsával és ugyanannyi puly­kát is rendeltek a kiskunhalasi kelletű állomástól. Ezek azonban késnek. A megállapodás szerint április 27-re kellett volna megkap­­niuk, de a kispulykák máig sem érkeztek meg. A kel­te főállomás jobban tarthatná magát a megál­lapodáshoz, mert az ilyesmi zava­rólag hat a termelőszövetkezet ter­melési tervére. Érdekes tapasztalatcserére szervezi a környékbeli tsz-ta­­gok­at a bátyai pártszervezet. Az a tervük, hogy a közeljö­vőben mintegy 35—10-en­ ellá­togatnak a solti Szikra Terme­lőszövetkezetbe, ahol tanul­mányozzák az öntözéses ter­melést és a szénporos tégla­­égetést. Új elnök került a dunapataji Új Eget Termelőszövett­ezet­élére. Nagy Sándor több mint egy évti­zedig a Szekszárdi Állami Gazda­ságban dolgozott, mint brigád­ve­zető, s ott hasznos tapasztalatokat szerzett a nagyüzemi Gazdá­­lkodás­ban. A termelőszövetkezet tagjai­nak kérésére szívesen vállalta az elnöki tisztséget-A kalocsai Iszkra Termelőszövet­kezetet a helybeli mezőgazdasági technikum patronálja. A techni­kum hallgatói hasznos j­avasla­taik­ká­] segítették a term­előszö­vet­ke­zeinek a tavaszi és nyári tervek el készig eső 6-6-a. Ezenkívül reszt­­majd a príi’nuncsiák ápo­lásában és más munkákban is. A drág­széli Újbarázda Ter­melőszövetkezetben számos­állatonként 1° köbméter ta­­karmányt silóznak be. Beton­siló építéséhez azonban egye­lőre nincs elég erejük, s ezért úgy döntöttek, hogy ároksilót építenek, amelyet előállíthat­­­­nak saját erejükből is. JÓL GAZDÁLKODIK A CECEI PETŐFI TSZ Nem nagy termelőszövetke­zet a cecei Petőfi Tsz: mind­össze 40 család gazdálkodik 425 holdon, de annál nagyobb az izgalom ezen a napon; az első komoly nagy vásárlást bo­nyolítják le a jószágállomá­­nyuk fejlesztésére; 100 süldőt vásárolnak rövidlejáratú hitel­ből. A tavaszon alakult tsz kevés jószággal indult: 40 ló, 2 ökör, 2 tehén s 27 süldő gyűlt össze, most aztán minden erővel a jószágállomány fejlesztésére törekednek. A 100 süldőt nyomban leszerződtetik, így a szerződéses pénzből munka­egységet tudnak fizetni. A kész hízók árából pedig nemcsak a hitelt térítik vissza, hanem ki­­szel­ik belőle a hat vagonos góré építése s a 150 férőhelyes hiz­lalda felállítása is. A májusfa alatt Több mint tíz méteres má­jusfét állítottak az alsószent­­iváni Kossuth Tsz tagjai, s a felkendőzött, kicifrázott fa alatt egész, éjjel tüzes-ropogós táncot jártak a szövetkezet fiataljai. Ünnepelt a szövetkezet, s­ erre az adott okot, hogy a cu­korrépánál minden munkát el­végeztek, túljutottak a 100 hold napraforgó, a 25 hold burgonya, a 40 hold négyzetes tengeri vetésén és a 12 hold paprika ültetésén is. A hajnal­ban kidöntött májusfa jó lesz majd a 25 holdas halastó mellé épülő gondozói ház fő szarufá­jának. A balatoncsicsei szőlősgazdák első közös permetezése, össze­fogással a régi eszközökkel is több mint kétszeres a telje­sítmény Szőlő-szaporítótelepet létesítenek a kecskeméti Győzelem Tsz-ben Szőlőtelepítéshez akarnak fogni a kecskeméti Győzelem Termelőszövet­kezetben. Amikor ezt a kérdést vi­tatták, szóba került, hogy igen drága a szaporítóanyag és sokszor nehéz is hozzájutni. Ezért elhatározták, hogy saját maguk létesítenek szaporítótele­­pet. De mivel ez a munka igen ké­nyes és nagy szakértelmet igényel, megkérték a Katonatelepi Szőlészeti Kutatóintézet vezetőjét, Andrási Ele­mért, hogy az intézet segítsen a szapo­­rítótelep létesítésében. Az intézet ve­zetője és munkatársai szívesen eleget tettek a kérésnek és így őszre a Győ­zelem Termelőszövetkezet mintegy 609 ezer hazai gyökeres vesszővel rendel­kezik. Teljesen gépesített szövetkezet A móri Kossuth Termelőszövetkezet 300 holdnyi területéhez vi­szonyítva Fejér megye egyik legjobban gépesített mezőgazdasági üzeme. Van két rotorjuk, egy­ rendsodrógépük, egy kultivátoruk, egy UTV-1 24 soros vetőgépü­k és hamarosan megérkezik a már he­tekkel ezelőtt megrendelt K—8-as kévekötő-aratógén is. Ezenkívül az istállót is teljesen gépesítik. Önitatóberend­ezés készül, a szecska­vágót és a répavágót villany hajtja, hogy még könnyebb legyen a 29 főből álló tagság munkája. Juh­ enk­­fit négy és fél kiló gyapjú A felsőmocsoládi Petőfi Ter­melőszövetkezet juhászainak, As­­pirján Józsefnek és Tóth Károly­­nak, tavaly sem kellett szégyen­kezniük, hiszen nagyszerűen si­került a bárányozás és a gyapjú­­hozam juhonként 3 kiló 90 dekára "rúgott. Ebben az esztendőben a Petőfi Tsz juhászai még jobban kitettek magukért. Az elmúlt hé­ten 281 birkáról 1250 kiló gyapjút nyírtak, tehát juhonként több mint 4,5 kiló a gyapjútermés. Nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is kitűnő a most le­nyírott gyapjú, amelyből hama­rosan komoly bevételre számít­hatnak a Petőfi Tsz dolgozói. Ha­ltenyésztés — mesterséges megtermékenyítéssel A paksi Vörös Csil­lag Halászati Ter­melőszövetkezet tag­jai nemcsak azzal di­csekedhetnek, hogy ebben az esztendőben ők fogták ki a legna­gyobb halat a Duná­ból (egy 135 kilós vi­za került ezen a ta­vaszon hálójukba), hanem a folyam hal­állományát is szapo­rítják. Ny­irai Ferenc és Feji János halá­szok — a többi ha­lásztársukkal együtt — befogják a te­nyésztésre a dunai anyahalakat, s azok­nak ikráit mestersé­gesen termékenyítik meg, s az ivadékok tízezreit engedik hét­ről hétre a keltetőből szalardon. Látogatá­sunk idején kecsege, ponty és márna iva­dékok ezrei várták, hogy a halászok út­jukra bocsássák őket. Az ecsenyi Előréből jelentik Az­ ecsenyi Előre Termelőszövetke­zetben 16 anyakocától 137 malacot ne­veltek fel. A malacok választási súlya 10 hetes korban átlagosan 22 kiló volt. Ecsenyen ilyen szép választási malacokat még a legöregebb emberek sem láttak, hiszen — ahogy errefelé mondják — ezek már nem is válasz­tási malacok, hanem kész süldők. Az Előre Tsz állattenyésztői mögött a kertészek és a szántóföldi növényter­mesztő brigád tagjai sem akarnak le­m­­aradni. A kertészet részére kész­ít azért új motoros szivattyút vásá­roltak, így a konyhakerti növényeket már nem kell félteni a szárazságtól. A növénytermesztő brigád munkáját a földművesszövetkezet is segíti. Június elsejétől mozgó­ büfé járja az ecsenyi határt, s a mezőn dolgozó szövetkezeti tagok hűsítő italokkal olthatják majd szórójukat. . Rizsszalmából A trágya Nagykunságban, ahol többezer holdon termesztenek rizst, ér­dekes kísérletet folytatnak a rizsszalma felhasználására. A mezőtúri tangazdaság és a termelőszövetkezetek szakemberei erjesztett trá­gyát készítenek, a más célra eddig nem hasznosított szalmából. Min­den 109 kiló rizsszalmához 300 liter vizet 3 és fél kiló pétisót, 4 kiló szuperfoszfátot, fél kiló kálisót és 75 deka nitrogént adagolnak. Az így elkészített keveréket 50 centiméter vastagon leföldelik és 3­ 1 hónapos erjedés után hordják ki a földekre. Az eddigi tapasztalatok szerint a rizsszalmás talajerőpótló a legjobb istállótrágyával egyen­értékű és előállítási költsége mázsánként mindössze 4 forint.

Next