Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-08 / 6. szám

Nagyobb terméshozam , ha Korábbi csőképződés­t állítj a Cili UH. K­­­­SvU Hogyan állítják elő a vetőmagot ? A növény- és állatvilágban is­mert jelenség, hogy közeli ro­konfajok, illetve fajták kereszte­ződhetnek egymással. Van eset, hogy ez szükségszerű, mert lé­teznek például olyan fajta önmed­­rlő növények —, mint a cseresz­­nye, a meggy néhány fajtája —, amelyek csak idegen fajú, vagy fajtájú növény virágporától ter­­m­ékenyülnek. Lehetnek célsze­rűtlen kereszteződések, melyek főorcsosodást okoznak és gazda­­ságilag károsak. Gondoljunk csak ji dinnye és a tök nagy keresz­­teződési hajlamára. Term­észeti törvény is az ember szolgálatában Az ember azonban a kereszte­ződés lehetőségét a saját céljai szolgálatába is be tudja állítani, célszerűen kiválasztott kereszte­zésekkel el lehet érni, hogy az utód szülőktől olyan eltérő tu­lajdonságokkal rendelkezzék, amely az ember gazdasági céljai­nak jobban megfelel. Régóta is­merjük és alkalmazzuk például a ló és a szamár keresztezését, így bizonyos célokra és körülmények­re alkalmasabb hibridet kapunk, az igénytelen, de szívós, erős, en­gedelmes hosszabb életű öszvért. Minden gazdaember előtt ismert tény az is, hogy a zsír- és hús­­jellegű sertések kereszteződésé­ből származó utód jobb takar­mányértékesítő, gyorsabb fejlő­dési­, egy szóval, jobb hízóanyag, mint fajtatiszta szülei bárme­lyike. A célszerű keresztezés bizonyos gazdasági növényeknél is hasonló jelenséget mutat. Persze, irányí­tott keresztezést nem lehet min­den növénynél végrehajtani, hisz a legtöbbje öntermékenyülő, vagy hímnős virágú (porzót is, bibét is tartalmaz). Kizárólag idegen meg­­porzó növényeknél, vagy váltiva­­rúaknál (külön hímvirág és külön nővirág), vagy a kétlakiaknál (kü­lön hímvirágú és külön nővirágú növényegyedek) lehet gyakorla­tilag a megtermékenyítés folya­matában beleavatkozni. Néhány gazdasági növénynél­­, mint az idegen megporzó rozsnál, a két­­laki kendernél, vagy a váltivarú kukoricánál — a modern mező­­gazdasági tudomány és gyakorlat ki is használja ezt a lehetőséget-. A célszerű keresztezés nyomán mutatkozó előnyös gazdasági ha­tást heterózis hatásnak nevezzük. Ennek megfelelően beszélhetünk heterózis rozsról, heterózis ken­derről, vagy heterózis kukoricá­ról. A heterózis hatás kihasználá­sának legnagyobb jelentősége a kukoricánál van, nemcsak azért, mert legfontosabb takarmánynö­vényünk, hanem a legnagyobb hatást is ennél a növénynél sike­rült elérni: a 15—25 százalékos termésemelkedésen kívül, a na­gyobb csőképző képességet, az egyenletesebb benőttséget, a dú­­sabb levélzetet, a nagyobb hek­toliter súlyt, a korábbi csőképzést, a nagyobb termésbiztonságot. Mit mivel keresztezzünk? Kísérjük végig röviden azt a megelőző munkát, amíg a hibrid­vetőmag a cseretelepig eljut. Ve­gyük először az Övári 5-ös néven ismert úgynevezett fajtahibridet. Az Övári 5-ös a „F” korai sár­ga lófogú és az Aranyözön fajtáik keresztezése mégpedig úgy, (mert ez sem mindegy), hogy az „F” az anyanövény. E két fajtát egymás mellett, váltott sorokba vetik. Amikor a címerhányás (a hímvi­­rágérés) ideje eljön az anyanövé­­nyekről (az ,,F”-ről) levágják a címereket és azok csak az Arany­­özön virágporától termékenyül­­nek. Az így kapott fajtahibrid vetőmag a következő évben el­vetve a szülők jó tulajdonságain, termőképességein túlmenően mu­tatnak heterózis hatást. A hib­rid vetőmagot évről évre újból elő kell állítani, mert a második évben már visszaesés következik be. A vetőmag előállítás felada­tát állami gazdaságaink látják el. Az Óvári 5-öshöz hasonlóan történik az Óvári 1-es fajta hib­rid előállítása is. Csak itt az alapanyag a mindszentpusztai fe­hér simaszemű (anya) és a mar­­tonvásári FB (apa) fajták. A Martonvásári 5-ös úgyneve­zett beltenyésztett hibrid. Itt nem kétfajta egyszerű kereszte­zéséről van szó, hanem több éven át öntermékenyítéssel belte­nyésztett törzsek kettős kereszte­zéséről. Alapanyaga főleg a mind­szentpusztai sárga lófogú. Az így létrehozott heterózishatás költsé­gesebb és hosszadalmasabb, de még a fajtahibridnél is 15 száza­lékkal, a szokvány fajtáknál pe­dig 25—30 százalékkal magasabb termést ad. Legelterjedtebb és legkedveltebb hibridfajtánk. léik felett van ez az arány, több tucatra tehető. A tavalyi év erő­feszítései már nálunk is lehető­vé teszi azt, hogy területünk 30 százalékán hibridfajtákat ter­messzünk — ennyi kiváló minő­ségű hibridvetőmag áll a tsz-ek és egyéni gazdák rendelkezésére. Forgalomba került fajtákkal szerzett kiváló hazai tapasztala­tok ellenére sincs meg a kellő ér­deklődés, főleg az egyéni gazdák részéről. Pedig minden termelő­nek meg kellene értenie, hogy nem egy kísérleti időszakot élő módszerről és nem egyszerűen új fajtáról van szó, hanem egy ré­gen ismert és más területen rég­óta alkalmazott természeti jelen­ség saját szolgálatunkba állítá­sáról. Legfontosabb takarmány­­növényünk, a kukoricatermésát­lagának növelése egyformán or­szágos és egyéni érdek. Ennek legfőbb módszere most a hibrid­­kukorica alkalmazása. Sz. L. Az Óvári 5-ös fajtahibrid előállításának vázlata. A vetőmag előállító parcellán két sor anya és­ egy sor apa fajta váltogatja egymást. A lecímerezett anyasorokon termő kukorica a fajtahibrid vetőmag. Ez elvetve az első évben 15—20 százalékkal magasabb terméseredményt ad. NAPOSCSIBÉK import származású Ne­w Hampshi­­re, sávozott és fehér Plymouth fajták szállítására előjegyzést fel­vesz KÍSÉRLETI GAZDASÁG BA­­ROMFITÖRZSTENYÉSZETE KÖ­­LESD. Tolna m. Már nem kísérlet, hanem bevált módszer A heterózis növények termesz­tése terén kissé elmaradtunk. Az Egyesült Államokban és a Szov­jetunióban már évek óta közel 100 százalékosan hibrid-kukoricát termesztenek. Az olyan országok száma pedig, ahol már 50 száza­ — Édesapám, mit csi­nálna, ha rájönne, hogy elloptak tőlünk két sze­kér kukoricát? — kér­dezte ifj. Barkóczi Bálint , édesapjától. — Hogy mit csinál­nék? Megkeresném a­­ tettest és jelenteném a­­ rendőrségen, ezenfelül pedig mérgelődnék —­­ válaszolt az öreg Bar­­­­kóczi.­­ — Akkor is jelentené a rendőrségen a dolgot,­­ha netán a családból ke­­­­rült volna ki a tettes? — – adta fel bátortalanul a második kérdést a le­­■­gény. Az öreg gyanút fo­gott. Saját legénykorára­­ gondolt. Arra, hogy annak idején, negyven esztendővel ezelőtt, ha közelgett a farsangi bál, ő is elemeit az apja gó­­réjából egy-két zsák ku­koricát, hogy legyen pénze legénykedésre. S most... Most a fia tette volna meg ugyanezt ve­le? Már nyelvén volt a káromkodás, mikor ifjú Barkóczi Bálint újra megszólalt. — Merthogy az a két szekér kukorica édes­apám makacssága révén veszett el. Ha tavaly ilyenkor szót fogad a köz­ségi gazdasági felügyelő­nek és énrám is hallgat, s belemegy a vetőmag­cserébe, két szekérrel több tengerink terem. Ugyanúgy, mint Tatá­­réknak, Gátiéknak meg Tóthéknak, akik megfo­gadták a jótanácsot. Az öreg Barkóczi nem bírta tovább a szemrehá­nyást, átballagott a szomszédba és csak esti itatás után került haza. Állítólag a szomszédban is arról a különös kuko­ricafajtáról­ folyt a szó, amelyik még a jóhírű Bánkutinál is gazdagab­ban terem. Két napig éreztette fiával, hogy neheztel rá a szemrehányás miatt. Harmadnapra azonban megtört a jég, reggelizés közben megeredt az öreg nyelve. — Hallod-e fiam, ne halogassuk tovább azt a vetőmagcsere ügyet, menj el a tanácsházára és írássál 30 kiló hibrid­­kukorica vetőmagot. Nem akarom, hogy az idén is ellopjunk önmagunktól két szekér kukoricát. (Dancs­) OCét­szakés kukan­za Szabadföld 150 vagon hibrid vetőmag A Hidasháti Állami Gazdaság új hibridkukorica üzemében be­fejezéshez közeledik az elmúlt évben termett vetőmag szárítása, osztályozása és fémzárolása. A nagyobb termést adó magból ösz­­szesen 150 vagonnal készítettek elő vetésre. A gazdaság az idén 400 holdon, a környékbeli állami gazdaságok és termelőszövetke­zetek pedig további 1800 holdon termesztik a jól jövedelmező, na­gyobb termést adó, értékes hib­ridkukorica vetőmagot. 1959. FEBRUÁR 8. -----­%dajámi februárban ! Télutó hónapja még komoly hidegeket, nagy havakat hozhat, de a napsütés rendszerint jóval több, mint januárban. A havi átlagos hőmérséklet a Dunántúlon és délen már 0 fok felett van, csak a hegyeken, északon és keleten marad alatta. Ebben az évszázad­ban két rendkívül hideg februárt tartunk számon Az egyik az 1929-es, amikor Budapesten mínusz 7,6 fokos középhőmérsékletet jegyeztek fel, a másik a még élén­ken emlékezetünkben élő 1956-os, mínusz 7,2 fokos közép­értékkel. Az utóbbi azért is nevezetes, mert az 1780 óta veze­tett feljegyzések szerint 1956-ig alig fordult elő, hogy enyhe januárt páratlanul hideg február kövessen. A legenyhébb február az 1843-as volt, amikor a budapesti 6,9 fokos közép­hőmérséklet átlagnál melegebb márciusnak felelt meg. A leg­nagyobb meleg, amelyet, februárban feljegyezték 19,2 fok volt Szombathelyen, 1903-ban. A legnagyobb hideg mínusz 34,9 fok volt a Borsod megyei Fügödön 1940-ben. Csapadék tekintetében február még szárazabb, mint január. Volt már olyan február — 1890-ben —, amikor egyál­talán nem hullott csapadék, ezzel szemben 1936-ban 131 mm-t mértek. A sok csapadék ekkor annyira átáztatta a talajt, hogy a budapesti Várhegy oldalában, a Logodi utcában néhány ház megcsuszamlott. A csapadék február havi átlaga országszerte 30 mm körül van. Rendkívül zord és havas volt 1929 februárja. E hónap­ban végig magas hótakaró fedte hazáinkat Nem volt ritka a 60—80 cm-es hóréteg, sőt Sümegen és Budaörsön az 1 m-t is elérte a hó vastagsága. Említettük, hogy napsütés tekintetében a február előnyö­sebb helyzetben van a januárnál. A napsütéses órák átlagos száma 90 körül van, de Budapesten már 2 alkalommal volt februárban 142 órás napsütés. A napsütés nélküli napok átla­gos száma a januári 15-tel szemben már csak 9. Általános előrejelzés február hóra: Február első fele mér­sékelten enyhe jellegű, felhős, csapadékos. Több ízben lesz havaseső, hó, az időszak végén élénk északi széllel hófúvások. A hónap közepe inkább száraz és hideg lesz A hajnali hő­mérsékletek —10 fok közelébe süllyednek. A hónap utolsó hetében lassan emelkedik a hőmérséklet, csalit gyenge hajnali fagyokkal számolhatunk. A csapadék is már eső alakjaiban hullik. Télvégi készülődés a tavaszra Azt állítják a meteorológusok, hogy eltolódott a tél. A szigorú hidegek rendszerint februárban köszöntenek be és esetleg már­ciusban is tartanak. Nem szél­tünk vitába az időjárás tudomá­nyának képviselőivel, hiszen az utóbbi esztendők során valóban igazolta ezt az állításukat az idő. Csak azt jegyezzük meg, hogy voltak és lesznek kivételes telek is. Hátha az idén is korán kö­szönt be a tavasz és — ahogy a régiek tartották — Zsuzsánna napján, azaz február 19-én eset­leg meg lehet kezdeni a mezei munkát. Helyes tehát, ha alaposan fel­készülünk az esetleges korai ta­vasz fogadására. A felkészülés körültekintést és nagy tervszerű­séget követel minden gazdától, különösen pedig az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek vezetőitől. Arról van szó, hogy ezekben a napokban nem csupán a gépek és egyéb mezőgazdasági eszközök rendbehozatalát kell be­fejezni, de gondolni kell az igás­­állatok erős munkára való felké­szítésére, a vetőmag biztosításá­ra, kipróbálására és a gazdaság­ban rendelkezésre álló emberi munkaerő,, és igaerő helyes be­osztására is. E feladatok közül kétségtelenül a munkaszervezés a legbonyolul­tabb és legnehezebb. Különösen az újonnan alakult, vagy kevés munkaerővel rendelkező tsz-ek­ben, továbbá azokban a falvak­ban, amelyek az elmúlt ősz óta váltak termelőszövetkezeti köz­ségekké. A tavaszi munkatervek elké­szítésében — de a tervek megva­lósításában is — lényegesen több segítséget várnak ezek a szövet­kezetek, mint amennyit kaptak a múltban. Most, hogy megjelent a 3004- es kormányhatározat kiegészítése — amelyet 3004/1 — 1959. — szám alatt tartanak nyilván — különösen fontos átnézni a tavaszi terveket azokban a tsz-ekben, amelyek már korábban befejez­ték tervezésüket. Itt van például a határozatnak az a szakasza, mely a talaj további táperejének utánpótlásával, a zöldtrágyázás­sal kapcsolatosan további 50 szá­zalék kedvezményt biztosít az akcióban résztvevő szövetkeze­teknek. Még nem késő, a sovány földterületekkel rendelkező szö­vetkezetek tervezzenek be zöld­­trágyázást, pótolják ilyen módon is talaj táperejét. De érdemes át­tanulmányozni és a szövetkezeti gazdálkodás javára fordítani a rendelet többi pontjait is. A jó vetőmag biztosítása ugyan­csak hozzátartozik a télvégi fel­adatokhoz. A vetőmagot minden esetben próbáljuk ki, mégpedig minél előbb. S ha a csírázással baj van, ne kísérletezzünk az el­vetésével, cseréljük ki. Köztudomású, hogy a jó termés egyik alapvető feltétele a korai vetés. Vannak olyan növényeink, melyek jól bírják a február végi* március eleji fagyokat. Tehát, ha a föld fagya kienged, s az őszi szántás megpirul, nyugodtan vet­hetünk. Mindenekelőtt levünk résen az őszi szántások simítózá­­sával, elmunkálásával. Ha az idő engedi, már februárban elvethet­­ték a zabot, a mákot, a somkó­­rót és még vagy féltucat olyan szántóföldi növényt, amely nem kényes a későbbi faorvekra sem. A koratavaszi feladatok közül ne feledjük ki az őszi vetések fel­trágyázását és már most gon­doljunk a gyors hatású nitrogén­­műtrágyák beszerzésére. De a fel­fagyás elleni védekezésre is ké­szen kell állni. Különösen akkor, ha az időjárás szeszélyesen ala­kul, s a nappali felmelegedést erős éjjeli fagyok követik.

Next