Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-08 / 6. szám

Nagyobb terméshozam , ha Korábbi csőképződést állítj a Cili UH. KSvU Hogyan állítják elő a vetőmagot ? A növény- és állatvilágban ismert jelenség, hogy közeli rokonfajok, illetve fajták kereszteződhetnek egymással. Van eset, hogy ez szükségszerű, mert léteznek például olyan fajta önmedrlő növények —, mint a cseresznye, a meggy néhány fajtája —, amelyek csak idegen fajú, vagy fajtájú növény virágporától termékenyülnek. Lehetnek célszerűtlen kereszteződések, melyek főorcsosodást okoznak és gazdaságilag károsak. Gondoljunk csak ji dinnye és a tök nagy kereszteződési hajlamára. Természeti törvény is az ember szolgálatában Az ember azonban a kereszteződés lehetőségét a saját céljai szolgálatába is be tudja állítani, célszerűen kiválasztott keresztezésekkel el lehet érni, hogy az utód szülőktől olyan eltérő tulajdonságokkal rendelkezzék, amely az ember gazdasági céljainak jobban megfelel. Régóta ismerjük és alkalmazzuk például a ló és a szamár keresztezését, így bizonyos célokra és körülményekre alkalmasabb hibridet kapunk, az igénytelen, de szívós, erős, engedelmes hosszabb életű öszvért. Minden gazdaember előtt ismert tény az is, hogy a zsír- és húsjellegű sertések kereszteződéséből származó utód jobb takarmányértékesítő, gyorsabb fejlődési, egy szóval, jobb hízóanyag, mint fajtatiszta szülei bármelyike. A célszerű keresztezés bizonyos gazdasági növényeknél is hasonló jelenséget mutat. Persze, irányított keresztezést nem lehet minden növénynél végrehajtani, hisz a legtöbbje öntermékenyülő, vagy hímnős virágú (porzót is, bibét is tartalmaz). Kizárólag idegen megporzó növényeknél, vagy váltivarúaknál (külön hímvirág és külön nővirág), vagy a kétlakiaknál (külön hímvirágú és külön nővirágú növényegyedek) lehet gyakorlatilag a megtermékenyítés folyamatában beleavatkozni. Néhány gazdasági növénynél, mint az idegen megporzó rozsnál, a kétlaki kendernél, vagy a váltivarú kukoricánál — a modern mezőgazdasági tudomány és gyakorlat ki is használja ezt a lehetőséget-. A célszerű keresztezés nyomán mutatkozó előnyös gazdasági hatást heterózis hatásnak nevezzük. Ennek megfelelően beszélhetünk heterózis rozsról, heterózis kenderről, vagy heterózis kukoricáról. A heterózis hatás kihasználásának legnagyobb jelentősége a kukoricánál van, nemcsak azért, mert legfontosabb takarmánynövényünk, hanem a legnagyobb hatást is ennél a növénynél sikerült elérni: a 15—25 százalékos termésemelkedésen kívül, a nagyobb csőképző képességet, az egyenletesebb benőttséget, a dúsabb levélzetet, a nagyobb hektoliter súlyt, a korábbi csőképzést, a nagyobb termésbiztonságot. Mit mivel keresztezzünk? Kísérjük végig röviden azt a megelőző munkát, amíg a hibridvetőmag a cseretelepig eljut. Vegyük először az Övári 5-ös néven ismert úgynevezett fajtahibridet. Az Övári 5-ös a „F” korai sárga lófogú és az Aranyözön fajtáik keresztezése mégpedig úgy, (mert ez sem mindegy), hogy az „F” az anyanövény. E két fajtát egymás mellett, váltott sorokba vetik. Amikor a címerhányás (a hímvirágérés) ideje eljön az anyanövényekről (az ,,F”-ről) levágják a címereket és azok csak az Aranyözön virágporától termékenyülnek. Az így kapott fajtahibrid vetőmag a következő évben elvetve a szülők jó tulajdonságain, termőképességein túlmenően mutatnak heterózis hatást. A hibrid vetőmagot évről évre újból elő kell állítani, mert a második évben már visszaesés következik be. A vetőmag előállítás feladatát állami gazdaságaink látják el. Az Óvári 5-öshöz hasonlóan történik az Óvári 1-es fajta hibrid előállítása is. Csak itt az alapanyag a mindszentpusztai fehér simaszemű (anya) és a martonvásári FB (apa) fajták. A Martonvásári 5-ös úgynevezett beltenyésztett hibrid. Itt nem kétfajta egyszerű keresztezéséről van szó, hanem több éven át öntermékenyítéssel beltenyésztett törzsek kettős keresztezéséről. Alapanyaga főleg a mindszentpusztai sárga lófogú. Az így létrehozott heterózishatás költségesebb és hosszadalmasabb, de még a fajtahibridnél is 15 százalékkal, a szokvány fajtáknál pedig 25—30 százalékkal magasabb termést ad. Legelterjedtebb és legkedveltebb hibridfajtánk. léik felett van ez az arány, több tucatra tehető. A tavalyi év erőfeszítései már nálunk is lehetővé teszi azt, hogy területünk 30 százalékán hibridfajtákat termesszünk — ennyi kiváló minőségű hibridvetőmag áll a tsz-ek és egyéni gazdák rendelkezésére. Forgalomba került fajtákkal szerzett kiváló hazai tapasztalatok ellenére sincs meg a kellő érdeklődés, főleg az egyéni gazdák részéről. Pedig minden termelőnek meg kellene értenie, hogy nem egy kísérleti időszakot élő módszerről és nem egyszerűen új fajtáról van szó, hanem egy régen ismert és más területen régóta alkalmazott természeti jelenség saját szolgálatunkba állításáról. Legfontosabb takarmánynövényünk, a kukoricatermésátlagának növelése egyformán országos és egyéni érdek. Ennek legfőbb módszere most a hibridkukorica alkalmazása. Sz. L. Az Óvári 5-ös fajtahibrid előállításának vázlata. A vetőmag előállító parcellán két sor anya és egy sor apa fajta váltogatja egymást. A lecímerezett anyasorokon termő kukorica a fajtahibrid vetőmag. Ez elvetve az első évben 15—20 százalékkal magasabb terméseredményt ad. NAPOSCSIBÉK import származású New Hampshire, sávozott és fehér Plymouth fajták szállítására előjegyzést felvesz KÍSÉRLETI GAZDASÁG BAROMFITÖRZSTENYÉSZETE KÖLESD. Tolna m. Már nem kísérlet, hanem bevált módszer A heterózis növények termesztése terén kissé elmaradtunk. Az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban már évek óta közel 100 százalékosan hibrid-kukoricát termesztenek. Az olyan országok száma pedig, ahol már 50 száza — Édesapám, mit csinálna, ha rájönne, hogy elloptak tőlünk két szekér kukoricát? — kérdezte ifj. Barkóczi Bálint , édesapjától. — Hogy mit csinálnék? Megkeresném a tettest és jelenteném a rendőrségen, ezenfelül pedig mérgelődnék — válaszolt az öreg Barkóczi. — Akkor is jelentené a rendőrségen a dolgot,ha netán a családból került volna ki a tettes? — – adta fel bátortalanul a második kérdést a le■gény. Az öreg gyanút fogott. Saját legénykorára gondolt. Arra, hogy annak idején, negyven esztendővel ezelőtt, ha közelgett a farsangi bál, ő is elemeit az apja góréjából egy-két zsák kukoricát, hogy legyen pénze legénykedésre. S most... Most a fia tette volna meg ugyanezt vele? Már nyelvén volt a káromkodás, mikor ifjú Barkóczi Bálint újra megszólalt. — Merthogy az a két szekér kukorica édesapám makacssága révén veszett el. Ha tavaly ilyenkor szót fogad a községi gazdasági felügyelőnek és énrám is hallgat, s belemegy a vetőmagcserébe, két szekérrel több tengerink terem. Ugyanúgy, mint Tatáréknak, Gátiéknak meg Tóthéknak, akik megfogadták a jótanácsot. Az öreg Barkóczi nem bírta tovább a szemrehányást, átballagott a szomszédba és csak esti itatás után került haza. Állítólag a szomszédban is arról a különös kukoricafajtáról folyt a szó, amelyik még a jóhírű Bánkutinál is gazdagabban terem. Két napig éreztette fiával, hogy neheztel rá a szemrehányás miatt. Harmadnapra azonban megtört a jég, reggelizés közben megeredt az öreg nyelve. — Hallod-e fiam, ne halogassuk tovább azt a vetőmagcsere ügyet, menj el a tanácsházára és írássál 30 kiló hibridkukorica vetőmagot. Nem akarom, hogy az idén is ellopjunk önmagunktól két szekér kukoricát. (Dancs) OCétszakés kukanza Szabadföld 150 vagon hibrid vetőmag A Hidasháti Állami Gazdaság új hibridkukorica üzemében befejezéshez közeledik az elmúlt évben termett vetőmag szárítása, osztályozása és fémzárolása. A nagyobb termést adó magból öszszesen 150 vagonnal készítettek elő vetésre. A gazdaság az idén 400 holdon, a környékbeli állami gazdaságok és termelőszövetkezetek pedig további 1800 holdon termesztik a jól jövedelmező, nagyobb termést adó, értékes hibridkukorica vetőmagot. 1959. FEBRUÁR 8. -----%dajámi februárban ! Télutó hónapja még komoly hidegeket, nagy havakat hozhat, de a napsütés rendszerint jóval több, mint januárban. A havi átlagos hőmérséklet a Dunántúlon és délen már 0 fok felett van, csak a hegyeken, északon és keleten marad alatta. Ebben az évszázadban két rendkívül hideg februárt tartunk számon Az egyik az 1929-es, amikor Budapesten mínusz 7,6 fokos középhőmérsékletet jegyeztek fel, a másik a még élénken emlékezetünkben élő 1956-os, mínusz 7,2 fokos középértékkel. Az utóbbi azért is nevezetes, mert az 1780 óta vezetett feljegyzések szerint 1956-ig alig fordult elő, hogy enyhe januárt páratlanul hideg február kövessen. A legenyhébb február az 1843-as volt, amikor a budapesti 6,9 fokos középhőmérséklet átlagnál melegebb márciusnak felelt meg. A legnagyobb meleg, amelyet, februárban feljegyezték 19,2 fok volt Szombathelyen, 1903-ban. A legnagyobb hideg mínusz 34,9 fok volt a Borsod megyei Fügödön 1940-ben. Csapadék tekintetében február még szárazabb, mint január. Volt már olyan február — 1890-ben —, amikor egyáltalán nem hullott csapadék, ezzel szemben 1936-ban 131 mm-t mértek. A sok csapadék ekkor annyira átáztatta a talajt, hogy a budapesti Várhegy oldalában, a Logodi utcában néhány ház megcsuszamlott. A csapadék február havi átlaga országszerte 30 mm körül van. Rendkívül zord és havas volt 1929 februárja. E hónapban végig magas hótakaró fedte hazáinkat Nem volt ritka a 60—80 cm-es hóréteg, sőt Sümegen és Budaörsön az 1 m-t is elérte a hó vastagsága. Említettük, hogy napsütés tekintetében a február előnyösebb helyzetben van a januárnál. A napsütéses órák átlagos száma 90 körül van, de Budapesten már 2 alkalommal volt februárban 142 órás napsütés. A napsütés nélküli napok átlagos száma a januári 15-tel szemben már csak 9. Általános előrejelzés február hóra: Február első fele mérsékelten enyhe jellegű, felhős, csapadékos. Több ízben lesz havaseső, hó, az időszak végén élénk északi széllel hófúvások. A hónap közepe inkább száraz és hideg lesz A hajnali hőmérsékletek —10 fok közelébe süllyednek. A hónap utolsó hetében lassan emelkedik a hőmérséklet, csalit gyenge hajnali fagyokkal számolhatunk. A csapadék is már eső alakjaiban hullik. Télvégi készülődés a tavaszra Azt állítják a meteorológusok, hogy eltolódott a tél. A szigorú hidegek rendszerint februárban köszöntenek be és esetleg márciusban is tartanak. Nem széltünk vitába az időjárás tudományának képviselőivel, hiszen az utóbbi esztendők során valóban igazolta ezt az állításukat az idő. Csak azt jegyezzük meg, hogy voltak és lesznek kivételes telek is. Hátha az idén is korán köszönt be a tavasz és — ahogy a régiek tartották — Zsuzsánna napján, azaz február 19-én esetleg meg lehet kezdeni a mezei munkát. Helyes tehát, ha alaposan felkészülünk az esetleges korai tavasz fogadására. A felkészülés körültekintést és nagy tervszerűséget követel minden gazdától, különösen pedig az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőitől. Arról van szó, hogy ezekben a napokban nem csupán a gépek és egyéb mezőgazdasági eszközök rendbehozatalát kell befejezni, de gondolni kell az igásállatok erős munkára való felkészítésére, a vetőmag biztosítására, kipróbálására és a gazdaságban rendelkezésre álló emberi munkaerő,, és igaerő helyes beosztására is. E feladatok közül kétségtelenül a munkaszervezés a legbonyolultabb és legnehezebb. Különösen az újonnan alakult, vagy kevés munkaerővel rendelkező tsz-ekben, továbbá azokban a falvakban, amelyek az elmúlt ősz óta váltak termelőszövetkezeti községekké. A tavaszi munkatervek elkészítésében — de a tervek megvalósításában is — lényegesen több segítséget várnak ezek a szövetkezetek, mint amennyit kaptak a múltban. Most, hogy megjelent a 3004- es kormányhatározat kiegészítése — amelyet 3004/1 — 1959. — szám alatt tartanak nyilván — különösen fontos átnézni a tavaszi terveket azokban a tsz-ekben, amelyek már korábban befejezték tervezésüket. Itt van például a határozatnak az a szakasza, mely a talaj további táperejének utánpótlásával, a zöldtrágyázással kapcsolatosan további 50 százalék kedvezményt biztosít az akcióban résztvevő szövetkezeteknek. Még nem késő, a sovány földterületekkel rendelkező szövetkezetek tervezzenek be zöldtrágyázást, pótolják ilyen módon is talaj táperejét. De érdemes áttanulmányozni és a szövetkezeti gazdálkodás javára fordítani a rendelet többi pontjait is. A jó vetőmag biztosítása ugyancsak hozzátartozik a télvégi feladatokhoz. A vetőmagot minden esetben próbáljuk ki, mégpedig minél előbb. S ha a csírázással baj van, ne kísérletezzünk az elvetésével, cseréljük ki. Köztudomású, hogy a jó termés egyik alapvető feltétele a korai vetés. Vannak olyan növényeink, melyek jól bírják a február végi* március eleji fagyokat. Tehát, ha a föld fagya kienged, s az őszi szántás megpirul, nyugodtan vethetünk. Mindenekelőtt levünk résen az őszi szántások simítózásával, elmunkálásával. Ha az idő engedi, már februárban elvethették a zabot, a mákot, a somkórót és még vagy féltucat olyan szántóföldi növényt, amely nem kényes a későbbi faorvekra sem. A koratavaszi feladatok közül ne feledjük ki az őszi vetések feltrágyázását és már most gondoljunk a gyors hatású nitrogénműtrágyák beszerzésére. De a felfagyás elleni védekezésre is készen kell állni. Különösen akkor, ha az időjárás szeszélyesen alakul, s a nappali felmelegedést erős éjjeli fagyok követik.