Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 1. szám

Mogyoródi János: Gyümölcsöztethetem szaktudásomat Mogyorádi János a pilisi, Hunyadi Tsz elnöke a következőket mondja: — Szeptemberben választottak meg szö­vetkezeti elnöknek. Ezelőtt gépállomási ag­­ronómus voltam. Közben állami gazdaság­ban is dolgoztam. Mindezt csak azért em­lítem, hogy alapja legyen annak, amit most mondok: szerintem a szakemberek sokkal jobban tudják gyümölcsöztetni a szaktudásukat a termelőszövetkezetekben, mint bármelyik állami gazdaságban. Ezt magamról tudom. Amikor a Hunyadi Tsz­­be kerültem mint agronómus, sok minden olyanhoz kezdtem ebben a 700 holdas szö­vetkezetben, amire önállóság tekintetében az állami gazdaságban nem volt lehetőség. Miután most el­nöknek is meg­választottak, még szélesebbre tárultak előttem a gazdálkodás lehetőségei. — A Hunya­di Tsz-ben ko­rábban csak állattartás volt. Nem törekedtek arra, hogy az állatenyésztés jövedelmező is legyen. Hogyan lehet ezen vál­toztatni? Fogas és izgalmas kér­dés volt ez szá­momra. A ta­gokkal egyetér­tésben hozzá­kezd­tem a vetés­forgó megvál­toztatásához, rá­tértünk olyan­ takarmányalap megteremtésé­re, amely az ál- Magyarádi János latállomány fej­lesztését lehetővé teszi, így aztán, hogy csak egy példát említsek, sikerült egy év alatt a szövekezet szarvasmarha állomá­nyát megkétszerezni. Amíg ezelőtt egy hold föld trágyázására csak 10 év eltelte után kerülhetett sor, addig a mostani számos ál­­latállományunkkal a talajevő utánpótlást egy holdon három és fél évenként elvégez­hetjük. Ez a szakember számára nagyon nagy öröm, mivel a fejlődésre ezzel további lehetőség nyílik.­­ Különben az egy évre visszatekintve még nagyon sok mindent tudnék elmondani az állattenyésztéssel kapcsolatban,­­de ezek közül csak egyet említek még. Az elmúlt év lehetőséget teremtett arra, ami még ed­dig sohasem történt meg a szövetkezet éle­tében, hogy a most következő évben 80—■ 90 hízott marhát tudunk majd a piacon ér­tékesíteni. Ugyanis ennek megteremtettük az alapját.­­ Sikerült eljutnunk arra a fokra, hogy szövetkezetünkben a tagok zöme a közös gazdaság jövőjét a fejlett állattenyésztésben látja. Különben ennek felismerésében rend­kívül sokat segített a kormány 3004-es ren­delete, amely lehetővé tette, hogy a saját adottságainknak megfelelően törekedjünk a közös gazdaság minden ágának fejlesztésére.­­ Legjobban én mégis annak örülök, hogy szövetkezetünk tagjai kezdik úgy ta­pogatni a közös föld rögeit, hogy az ilyen, vagy olyan módszerrel miként adhat több árut, hogyan biztosíthat még több jövedel­met Azt nem mondhatnám, hogy mind­egyik tagunk ilyen, de a többségükről ezt már el lehet mondani. Tulajdonképpen ez érdekük is, hiszen csak egy példát mondok: a 62 éves Racki János havi átlagjövedelme az elmúlt évben meghaladta a 2200 forin­tot. Ez bizony nem kis pénz az ő korát te­kintve. Ő és a többiek, Kafka József, Le­­hocki János, Figler Balázs és még sokan mások már nemcsak gazdái, de jó gazdái is a szövetkezetnek. Vannak elégedetlenkedők is, akik a 47 forintos munkaegységrészese­­dést lebecsülik, sőt vannak olyanok is, akik a belső munkafegyelmet hangoskodásukkal megbontják, s ezzel nemcsak önmagukat, de társaikat is megkárosítják. — Néhány ilyen tagot ki akartunk zárni, de a vezetőség most határozott. Ilyen mód­szerrel csak egy-két emberrel szemben lé­pünk fel, akikkel sehogyan sem bírunk. Jó időben mondtam, nem egy olyan tagot meggyőztünk rossz magatartásáról, akire annak idején, amikor ide kerültem azt mondták, hogy ki kell zárni.­­ Röviden ennyit akartam elmondani, s eh­hez még egy kérést az új év küszöbén: sokat jelentene, ha tagságunk még jobban megértené a vezetőség segítő és előrelendítő szándékát a most következő évben és súr­lódás nélkül, vállvetve tudnának a fejlődés útján előre haladni. Osgyán Ferenc a ceglédi Dózsa Népe Tsz párttitkára így ismerteti a pártszervezet munkáját, terveit: „A mi szövetkezetünk pártszervezete, azt hiszem, nem végzett rossz munkát az el­múlt évben. Bár korántsem vagyunk elége­dettek, és ezért alaposan vizsgálgatjuk, hogy mire jutottunk egy év alatt és mit kell ten­nünk az új esztendőben. Még ebben az évben egyszer összeül a pártvezetőség és néhány dolgot alaposan megbeszélünk. Első és talán legfontosabb dolgunk az lesz, hogy a szétszórt pártcso­portokat egyesítjük. Az elmúlt év tapaszta­lata azt bizonyította, hogy az apró pártcso­­portok nem tudtak jól működni. Mondok erre egy példát. Az állattenyész­tő brigádunkban például három pártcsoport működött. Külön volt a sertésgondozók, a szarvasmarhatenyésztők, és külön a juhá­szok pártcsoportja. Egyik a másik munkájá­ról keveset tudott, egységesen nem tudtak segítséget adni az állattenyésztési brigád­vezetőnek. Mi a tanulság? A pártcsoporto­kat össze kell vonni, hogy nagyobb erővel segíthessék a gazdasági vezetőket. Pártszervezetünk különösen nagy gondot fordít majd az oktatásra is. Erről is szó esik a megbeszélésünkön. Azt akarjuk elérni, hogy a szövetkezetben minden vezető he­lyen levő tagtársunk legalább az arany-, vagy ezüstkalászos gazda ta­nf­­ilyai­raot végez- OSGYÁN FERENC: A pártszervezet sokat tud segíteni ve el. Egyszóval minden vezető tanuljon. Ez azért is fontos, mert a múlt gazdasági évben szövetkezetünk részt vett az orszá­gos termelőszövetkezeti versenyben és a nyolcadik helyre kerültünk. Az értékelés alapján felmértük a tennivalókat és láttuk, mennyi a dolgunk, ha továbbra is az élvo­nalban akarunk maradni. Éppen ezért van szükség az oktatásra, mert ez a termeléssel szorosan összekapcsolódik. El kell még mondanom azt is a gazdasági munkákról, hogy az elmúlt évben a növény­­termesztő brigádok tagjai sokszor nem tud­ták napról napra, hogy mit kell tenniök. Ezért sok munkaidő fecsérelődött el. Most a gazdaságvezetés elhatározta, hogy a kö­vetkező évi tervet lebontja egészen egyé­nekre. Mi is segítünk ebben, mert nagy munka lesz ez, de megéri. Ha mindenki tudja már jó előre, hogy mi a tennivalója, akkor már napokra előre beosztja a mun­káját és általában mindent jobban elvégez. Ezt a módszert először az újévben alkal­ --­­ mazzuk, s bízom abban, hogy majd a na­­gyobb mérvű beruházás miatt mérleg­ vetkező zárszámadó közgyűlésen szép ered­­nyül zárt. Máshol a megfelelő szaka­ményekről számolhatunk be.” politikai vezetés hiányzott. Ezen évi Osgyán Ferenc Hosnyánszki György If­j. Krizsány Mátyás : A fiatalság m megtalálja a jávajét „A penkátai falusi ifjúsági szövetkezet mind­össze 2 hónapja alakult a tanácstól kapott 130 hold tartalékterületein. Jezerabeg 22 tagja van, vanan­ T esny­­nyien fiaitadók. Túl sok eredményről így még nem adhatunk számot, hiszen a kezdet kezdetet járju­k. De az a lelkesedés és szorgalom, amellyel tag­jaink munkához látta­k, bíz­ta­tó jel a jövőt n­­e­­kten. Látták csak volna, hogyan égett a nymnika a keztünk nyomában, amikor 60 ezer to­nálnát 14 holdon 3 nap alatt földibe tettünk, vagy amikor a boismentát ültettük. Ebből szintén 14 holdat tele­pítettünk az őszön, további hatot me­g majd főa­­­vass­­a­l ültetünk el. Özön­el termő szőlőnket is szépen betakartuk amelyet elég elhanyagolt ál­lapotban vettünk át. A további tervünk azután egyelőre az, hogy ta­vasszal telepítünk még 20 hold fekete ribizlit és közéje meg gyümölcsfákat ültetü­nk úgy, ahogy azt a bodakajtori állami gazdaságban láttuk. Földjeink többi részén pedig az idén vetőmag­­bur­gonyát, lencsét, szóját és egyéb kapás nö­­vényt szándékozunk termelni. Ősszel azután már búzát és lucernát is vetünk és rendes ve­tésforgót alakítunk ki. Távolabbi terveink: mál­nafeldolgozó üzem, közös álatállomány létesí­tése. Mi ugyanis valamennyien, aki­k ebben a szö­vetkezetiben dolgozni kezdtünk, tudjuk, hogy a jö­vő a szocialista nagyüzemi gazdálkodásé és eb­ben kívánjuk a jövőnket megtalálná. Én magam is eddiig jeles földön dolgoztam, meg fuvaroztam. De vannak közöttünk olyan fiatalok is, akik kubi­kos­ munkával keresték a kenyereiket és meg akar­nak szabadulni az állandó vándorlástól. Ha ebben az évben még nem is, de pár év múlva odásig fej­­lesztjük szövetkezetünket, hogy min­den tagjának állandó munkát, biztos megélhetést a díjon. És hogy ebben nemcsak mi bízunk hanem eddigi munkánkat látva, mások is, bizonyítja az, hogy egymásután jelentkeznek a belépők, sőt vannak, akik máris 6-7 hold földdel jönnének közénk. A fetemitegy tagjaink n­agyon dolgos, szorgalmas fia­talok, akikre minden munkában és minden időben számítana lelhet. Sok dolgos kézire lesz mag ezük- bág.ÜTi­k és atkáikét ezután veszünk fel, azoktól is elsősonbam azt követteljü­k meg, hogy jó dol­gos emberek legyenek, mert pár év alatt mintaszerű Sajdaságig is alkarjuk fejleszteni szövetkezetünket."­ Ifj. Krizsány Mátyás tís e­gendő-gá­t A besnyői Sallai Termelőszö­vetkezetbe egészen véletlenül akkor toppantunk be, amikor ün­nepélyes zárszámadási közgyű­lését ülte a szövetkezet tagsága. S örömteljes ünnep lett ez a de­cemberi este nekünk is, mert bármerre fordultunk az ünnepi közgyűlés forgatagában, min­denütt elégedett, magabiztos em­berekkel találkozott a tekinte­tünk. A 11 és félmillió forintos összvagyonnal rendelkező ter­melőszövetkezet gazdáiról sugár­zó jómód a ki nem mondott szó erejénél is meggyőzőbben mu­tatta: ők már erősek, gazdagok. A termelőszövetkezet egész évi tiszta bevétele 4 millió 600 ezer forint volt. Egy év alatt egymil­lió 400 ezer forinttal nőtt a szö­vetkezet fel nem osztható tiszta vagyona, s ma 5 és félmillió fo­rintot tesz ki. Egy munkaegység­re 48 forint tiszta pénz és 14 fo­rint értékű természetbeni része­sedés jutott. Az évek óta folyta­tott eredményes gazdálkodásuk vonzóerejét bizonyítja, hogy Besnyő termelőszövetkezeti köz­ség lett, hogy a Sallai taglétszá­ma megkétszereződött, hogy 1100 hold helyett ma már 2350 holdon gazdálkodnak, s rajtuk kívül még BEJCZY JENŐ: Kiváló kukoricafaji és ré­gei két másik termelőszövetkezet dolgozik a községben. Minden oka megvolt a Sallai Tsz tagjainak az ünneplésre és vigalomra. S ott■ a jóhangulatú ünnepi vacsora közben kértük meg Bejczy Jenőt, a szövetkezet főagronómusát, hogy mondjon el valamit a szövetkezet jövő évi terveiből. —* A most lezárt esztendőről tehát nem­ is igen beszélek, mert a cukorrépa kivételével — ebből 189 mázsa termett holdanként —,. a nagy szárazság miatt „ala­csonyak­" voltak a termésátla­gaink, már ahhoz képest, am­eny­­nyit a Sallai az előző éveikben elért. Búzából ugyanis csak 12,50, árpából 15, zabból 11, rozsból 15, kukoricából, csövesen 29,50 mázsa volt a termésátlagunk. Míg az előző évben 15,80 má­zsás búza- és 18 mázsás árpa­terméssel számolhattunk. A terméseredményeink foko­zását illetően a következő évek­ Kopogtatunk az újév ajtaján, mint ilyenkor ez szokás. Ha azt­­ a szocialista mezőgazdaság, akkor hogy termelőszövetkezeteink gazdas­­zövetkezeteink többségükben a termelési kedvezményekkel, rátérte kezeti gazdák előtt beláthatatlan­oo­k eseteink nemcsak gazdaságilag, 400 új termelőszövetkezet alakult, gazdaságok szántóterülete. E két szt vanul meg — noha az eredmények Szövetkezeteinkben is így vélek vekkel, a múlt év gondosan leszűrt Általában mindenütt bizakodó és jó rasztságunk helyesli a párt és korn Ezen az oldalon nyilatkozatokat od erejüket az ország néhány termelés Hosnyánszki György: Erősödik a szoc a­pák Hosnyánszki György a paksi járás bizottság mezőgazdasági osztály vezt­lyettese ,mondja: „Járásunk területén 19 mezőgaz termelőszövetkezet működik és az esztendőben valamennyi termelőszöve­tünk sokat erősödött. Az elsők köze­líthetem meg a dunaföldvári Alkot, amely 1 millió 83 ezer Ft tiszta bér a dunakömlödii Szabadságot, amely 1 millió forint tiszta bevétellel zárta a. Volt azonban néhány szövetkéz mint a dunaszentgyörgyi Szabadság, a tahencsei Kossuth, amely elemi kár i

Next