Szabad Föld, 1959. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

EL Ti i tib­p­m E ^EHB BT 8 hb b jhb G­y­A­R­DGL GO z6 ~ PA­RASZ­T S­A­C­H­E­T­i L­A­P 3­A­J Legyünk körültekintőbbek !sa tíz kezünk volna is, mind a tíz találna dolgot ezek­­■II ben a napokban. Az esőzések után — ültetéseink közt — ismét kihajtott a sokféle dudva, az erőszakosan növekvő gaz, a szomszédos táblákon pedig éretten hajla­dozik már a rozs, a búza. Az egyik kapát, a másik kaszát sürget, s bármelyik maradjon is el — kárát val­ja a gazda, a szövetkezet! Így aztán kora hajnaltól késő estig a határban tölti idejét a parasztember, sőt, vele együtt az asszony is, oda­haza, a ház körül csak az öreg marad, meg a gyermek... Kemény és nehéz napok ezek, minden szem a mezőt kutatja, minden gondolat itt a munka, a termés, a beta­karítás körül forog, s bizony, megtörténik, hogy mellettük minden más: a gyermek, a porta, a ház k­örüli rend, s megannyi más fontos tennivaló gondja elfelejtődik, háttérbe szorul. Pedig — és ezt jól jegyezzük meg — rends érint ezekből az elfelejtett, háttérbe szorult, mindig „holnapra" hagyott tennivalók mellőzéséből következnek el azok a kis és nagy bajok, jóvátehető és jóvátehetetlen tragédiák, ame­lyek — szerencse, hogy ma már gyérülő számban! — a­s szomorú eseményei ennek a nagy és sok munka ellenére is vidám, csupa­ remény, csupa-öröm évszaknak. Hogy mire gondolunk? Megmondjuk! Mindenekere­t rájuk, a gyermekekre, akik a már tehetetlen öregek fel­ügyeletére bízva, vagy még arra sem, szabadon csatang­a­­nak utcán és udvaron, gépjárművek közelében és folyó­vizek partján, rájuk, akiket meg lehetett volna óvni a bajtól, ha egy kicsivel többet törődnek velük! A lángoló kazlakra, tüzet­ fogott háztetőkre gondolunk, amelyeknek nem kellett volna elpusztulniuk, ha egy félórás törődéssel helyébe tesszük a gyufáé(és nem a gyermek kezzügyébe), ha nem felejtjük az istálóban égve a villanyt, a szobában bekapcsolva a rádiót, ha nem hagytuk volna az üresen maradt lakásban tovább parázslani a tűzhelyet, a vasalót! Gondolunk az elpusztult állatokra, pedg csak a köteget kellett volna gondosabban megkötni vagy nem hagyni fedetlenül kutat és gödröt, gondolunk minden értékre, amely a meggondolatlan, kapkodó sietség következtében pusz­tul el... Nem, a világért sem akarunk ünneprontók lenni­, s borúlátóbbak sem a kelleténél, csak arra hívjuk fel olva­sóink figyelmét: ezekben a napokban, mikor legnagyobb munkáját végzi a falusi ember, legyünk körültekintők, óvatosak! Előzzük meg a bajt, mert meg lehet előzni, csak akarat, egy kis figyelem kell hozzá. Ez pedig kizárólag rajtunk múlik! Fellendült a kongresszusi verseny: TÖBB GÉPET KAP A FALU A mezőgazdaság szocialista át­alakulása, a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése mind több és több mezőgazdasági gépet, felszerelést kíván. A Kohó- és Gépipari Minisztérium mezőgaz­dasági gépgyárai azt ígérték, hogy az idén 80 millió forint ér­tékű gépet készítenek tervükön felül, ígéretüknek már több mint egynegyed részét teljesítették és mintegy 25 millió forint értékben adtak át terven felül gépet és al­katrészt a mezőgazdaságnak. A Vörös Csillag Traktorgyár munkásai a kongresszusi verseny tiszteletére tett felajánlásukban 150 erőgép és 2 millió forint érté­kű alkatrész gyártását vállalták terven felül. Áprilistól június végéig 50 U—28-as traktort és egymillió forint értékű pótalkat­részt készítettek, terven felül. A Törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár dolgozói vál­lalták, hogy terven felül öt és fél­millió forint értékben készítenek mezőgazdasági gépeket és mint­egy 2 millió forinttal csökkentik a termelés önköltségét. Eddig több mint 600 különféle gépet gyártottak 3 millió forintot meg­haladó értékben. A második fél­évben a többi között 200 siló­kombájnt, 4 kismalmot, 150 egy­irányú tárcsás boronát, 40 nagy­teljesítményű kukoricamorzsolót és másfél millió forint értékű pótalkatrészt készítenek. Az EMAG gépgyár dolgozói a kongresszusi versenyben arra vál­lalkoztak, hogy az első félévben 20 arató-cséplőgépet adnak át ter­ven felül. Azt is megígérték, hogy június végéig a felajánlásokkal és a tervkötelezettségeikben sze­replő kombájn mennyiséggel együtt összesen 120 arató-cséplő­gépet adnak át június végéig. Ed­dig 80 arató-cséplőgépet már el­szállítottak, s a többit is folyama­tosan átadják. ­ Új juhfajták tenyésztésén fáradoznak a szakemberek A Mecsek egyik völgyében — a Ma­­gyarhertelend közelében levő kostele­­pen — új tájjelegű juhfajta kitenyész­tésén fáradoznak a szakemberek. Ba­ranyában eddig leginkább az igényte­len, de kisértékű cigája juhokat te­nyésztették. A múlt évben kiváló te­nyészállatokat kapott a ki­stelep: Jugoszláviából fajtiszta cigája, Angliá­ból pedig hampehk­ai don­n juhokat. A keresztezésekből több mint 208 utód látott napvilágot. A szakemberek elé­gedettek a keresztezés eredményé­vel, és erősen bizakodnak, hogy né­hány éven belül sikerül kialakítani az új tájfajtát. Az új mecseki juh hár­mas hasznosítású lesz: nagyhúsú, fi­nomabb gyapjút és több tejet adó. Az új tájfajta egyedeinek jó tulajdon­ságait további keresztezésekkel fokoz­zák. Az utóbbi évek legjobb termését aratjuk Jelentések három megyéből Borsod megyéből Hajdú Károly főagronómuis-helyettes közli: A tavalyi 6,5 mázsás díszaát­­laggal szemben 8 mázsánál is több lesz az idei holdanként­ ter­més A termékenyülés jó volt, a kalászok fejlettek és a szem mi­nősége is kitűnő. A termelőszö­vetkezetek átlaga 100—140 kiló­val többet ígér, mint az egyé­nieké. A­, őszi árpa 20 mázsán felüli rekord termést mutatott. A jú­nius 12-i hatalmas szélvihar azonban nagy részét a földre te­­perte. Kétezer hold őszi árpa területen 30 százalékos termés­­kiesés jelentkezett. A legnagyobb kár a cigándi Petőfi Tsz-ben van, ahol 30 hold átlagában 11 mázsára becsültük a termést és holdanként csak 2 mázsa maradt meg. Az őszi árpa aratását a leg­északibb járásokban is elkezd­tük. Nehezíti a munkát, hogy a kalászosok 25—30 százaléka dőlt. A kapálások mindenhol meg­történtek. A kapás növények fej­lődése kitűnő, jelentősebb kár­tétel nem jelentkezett. A burgo­nyabogár ellen is eredményesen védekeztünk. Kecskemétről Fenyvesi Károly fő­­agrnómus-helyettes jelenti: Az utóbbi évek legjobb ter­mését aratjuk. Búzánál és tava­szi árpánál döntő javulás van, az őszi árpa az 1957-es szintet éri el. A rozs is jobb, mint az előző évek ízén volt, de nem ki­elégítő. Ennek egyik oka, hogy a rozsok egyre inkább a rossz ho­mokokra szorulnak ki. A másik ok, hogy az F-rozsok és a pa­raszti rozsok már nem felelnek meg a követelményeknek. A ka­lászok ugyan nagyok, de ablako­sak, foghíjasak és könnyűek, még az érés idején is felállók. Az utóbbi hetek kedvező idő­járása megemelte a terméskilá­tásokat. A bajai járásban példá­ul a 12,6 mázsás előzetes őszi árpa becsléssel szemben 13,8 má­zsa, a búzánál 8,4 mázsa kelett 9,6 mázsa várható. A tsz-ek eredményei még jobbak. Az em­lített bajai járásban őszi árpá­ból 14,9 mázsára, búzából 10,2 mázsára számítanak. A kapások állapota kitűnő. Burgonyából jó közepes termés ígérkezik. Sajnos azonban, nagy­mérvű a vírusos fajtaleromlás Kukoricánál a jó kelés és beál­­tottság után nagy, de végül is sikeres harcot folytattunk a gyo­mok ellen. A fejlődés a hűvösebb idő következtében a vártnál ki­sebb volt, de most ugrásszerűen megerősödtek. Deák János, a Somogy megyei Tan-­cs osztály ve­zetőjének telefonj­elen­ése. Az őszi árpa 80 százalékát le­arattuk. A 12—12,5 mázsás át­lagok az előző évhez képest két mázsával magasabb termést je­lentenek. A tsz-ek átlagai mesz­­sze meghaladják a megyei ered­ményt. A tahi Kossuth 17 mázsát, a csurgói Zrínyi 17,6 mászát, a barcsi Vörös Csillag 18,7 mázsa árvát aratott és csépelt holdan­ként. Július 2-ára a rozs és a búza is kaszaérett lesz, 5-ére pedig megkezdhetjük a búza kombájn-aratását. A búza 9 és fél mázsát, tsz-eknél 10 mázsát ígér, ami az elmúlt évekhez ké­pest 1,7 mázsával több és az utóbbi évek legnagobb termése lesz. A tavaszi árpa és zab 8 mázsa körül ad, ami egy má­zsával szárnyalja túl a múlt évet. A viharok következtében 40— 50 százalékos a megdőlés, de a pépek teljesítése eddig elég jó. Átlagosan 7,7 hold jut egy ka­szára. Ez az a­atós 10—12 napos befejezését jelenti. Ahol ennél több terület, esik, oda csoporto­sítottuk a géneket. A Dráva menti négy járásban a rendkívül sok csapadék követ­keztében a növén­ ávozás kissé lemaradt. Itt, azokban a gabonák érése is néhány napot késik és a lemaradást be lehet hozni. Szentesen Fenyő Ferenc traktoros, az aratás után nyomban hozzá­látott a tarlóhántáshoz is Ősszel belépek a tsz-be vénytermesztésük is kiváló. A legszebb kukorica, répa és gabo­na övéké a határban. Egyéni gaz­dák nem vehetik fel velük a ver­senyt. Csupán az állami gazdaság növénytermesztése vetekszik a tsz-ével, ami érthető is, hiszen kísérleti állami gazdaság van ná­lunk. A termelőszövetkezetnek külön művelődési háza is van, ahol ta­nulhatnak, művelődhetnek és szórakozhatnak a fiatalok. Bi­zony jó is a mai fiataloknak, hi­szen még csak gyalog sem kell járniuk. Kerékpáron és motorke­rékpáron közlekednek már. Igaz, hogy a legtöbb motorkerékpár tulajdonosa tsz-tag. Bevallom, irigykedve nézem azokat a szép zöld szovjet motorkerékpárokat, amelyek szemet-lelket gyönyör­­ködtetően robognak a községben. Bizony nagyon szerettem volna én is egyet, de bármennyit dol­goztam is, nem jutott rá. A re­ményt azonban nem adtam fel. Sőt, most már tudom biztosan, hogy nekem is lesz motorkerék­párom, mert az ősszel én is be­lépek az Új Élet Tsz-be. Miklós Ferenc Székkutas Elnézem, hogyan fejlődik évről évre a székkutasi Új Élet Tsz. Ezt jelzik az újabb és újabb gé­pek, az állandó építkezés. N5- ÉPÜL A BEKÖTŐÚT A karcagi Béke Tsz bereki üzemegységének központját rövidesen kövesért teszi könnyen megközelíthetővé. Az 1700 méter hosszú bekötőút — az útépítő munkások kongresszusi felajánlása nyomán — határidő előtt, október 1 helyett már augusztus 1-ére elkészül

Next