Szabad Föld, 1959. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-05 / 27. szám
1998. JOTUS 5. p A SZÍVESEN LÁTOTT vendég, a postás ezen a héten újdonsággal kopogtat be a falusi házakba: kicsit megvastagodott Szabad Földet hoz. A megszokott 12 oldal mellett ezentúl ott találjuk az újság belsejében a „Képes Szabad Föld”-et is. Mint levelek, s régebben kitöltött kérdőívek ezrei tanúsítják, olvasóink nagyon várták képes mellékletünket. Hiszen a korábbi években, 1953-tól 1956 októberéig ez a kis, négyoldalas lap kellemes és hasznos társ volt a pihenés óráiban. Az ellenforradalom rombolásai azonban a melléklet további megjelenését is megakadályozták. Amikor 1956 novemberében a Szabad Föld újra megindult, sem megfelelő anyagi eszközök, sem nyomdai lehetőségek nem álltak rendelkezésünkre a melléklet kiadására, nem is beszélve az egyéb gondokról. De hol vagyunk ma már azoktól az időktől! Az élet azóta messze előrelendült, szebb lett és gazdagabb. Ennek a felvirágzásnak egyik apró tanújele az újra megjelenő „Képes Szabad Föld“ is. Ma már minden tekintetben kielégíthetjük olvasóinknak azt a kívánságát, hogy több és technikai kivitelben jobban élvezhető képet közöljünk. A mélynyomással készülő melléklet az utóbbi feladatot is megoldja, mert ez a nyomdai eljárás szinte tökéletesen vissza tudja adni az eredeti felvétel minden árnyalatát. Ami pedig a melléklet tartalmát illeti, abban is igyekszünk olvasóink véleményeit messzemenően figyelembe venni. Elsősorban a mai, szocialista úton fejlődő új falu életét kívánjuk bemutatni — mondhatnánk úgy is, hogy kis tükröt adni, amelyben mindenki megtalálja önmagát, környezetét, a jelent, s a jövőt. Emellett természetesen az ország és a nagyvilág eseményei, a hazai tájak szépsége, az agrotechnika, a paraszti munk hasznos, érdekes újdonságai is tág teret kapnak, s nem feledkezünk meg a falusi asszonyok és fiatalok sajátos érdeklődési köréről sem. Persze nehéz lenne itt most mindent felsorolni, de idővel a melléklet önmagában is választ ad majd erre. Olvasóinkat éppen ezért arra kérjük, hogy tanácsaikkal, észrevételeikkel segítsék a szerkesztés munkáját, mint ahogy eddig is élvezhettük ezt, a szocialista újságkészítésben nélkü lözhetetlen támaszt. Ennek birtokában igyekszünk hétről-hétre tartalmasabb, színvonalasabb képes melléklettel kiegészíteni a Szabad Földet. A melléklet előállítása természetesen jelentős többletköltséget ró a kiadóvállalatra, ezért valamelyest változtatni kellett az újság árán. Ezentúl egy forintért kapják olvasóink a lapot. De még így sem mondhatjuk ezt soknak, mert — ha öszszehasonlítást teszünk — tulajdonképpen egy tojás árából futja az újságra. Ilyen arányok a múltban nem léteztek! Még a legsilányabb kiadású lapok is jóval többe kerültek, nem is szólva arról, hogy a parasztember mennyivel nehezebben teremtette elő a pénzt akkoriban. Most viszont az újság, képes melléklettel, gazdag tartalommal is viszonylag olcsón, könynyen elérhető áron kerülhet a falu népének kezébe. És reméljük, ezentúl még nagyobb megelégedésére szolgál: még több hasznos, érdekes írással és képpel segíti műveltségének, tájékozottságának gyarapításában és előrehaladásában. Szabályozták a sörárpa és a napraforgómag árát Az élelmezésügyi miniszter rendelettel szabályozta a sörárpa és napraforgómag állami felvásárlási árát. A rendelet szerint a felvásárlószerveknek szállítási vagy terményértékesítési szerződés alapján átadott sörárpáért a termelőt mázsánként 70 forint a szerződés nélkül átadott sörárpáért pedig mázsánként 50 forint felár illeti meg a takarmányárpa állami felvásárlási árán felül. Ha a terményértékesítési szerződés alapján átadott tavaszi árpa a sörárpa minőségnek nem felel, meg, a szerződött mennyiséget takarmányárpaként kell átvenni. Ebben az esetben a termelőt a takarmányárpa állami felvásárlási árán felül mázsánként 20 forint felár illeti meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az értékesítési szerződés alapján átadott sörárpa után a pénzbeli felvásárlási ár helyett cserébe azonos mennyiségű takarmányrépát vagy ezzel egyenértékű más szemestakarmányt, illetőleg ipari abraktakarmányt kaphatnak. Az állami gazdaságokat és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a takarmány igénybevétele esetében is megilleti a mázsánként 70 forintos minőségi felár. A napraforgómag állami szabadfelvásárlási ára mázsánként 260 forint. A szállítási vagy terményértékesítési szerződés szerint átadott napraforgómag átvételi ára (szerződéses ár) mázsánként 275 forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a terményértékesítési szerződés szerint átadott napraforgómag minden mázsája után 20 kiló olajpogácsa darát igényelhetnek hatósági áron. A sörárpára, valamint a napraforgómagra kötött szerződés alapján a mezőgazdasági szövetkezetek és az egyéni termelők részére mázsánként 80 forint kamatmentes előleg folyósítható. A sörárpa és a napraforgómag után fizetendő nagyüzemi felárak tekintetében az idevonatkozó rendelkezés kiegészül azzal, hogy az állami gazdaságokat a sörárpa átadása után nagyüzemi felár nem illeti meg, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére pedig nagyüzemi felár csak a pénzbeli ellenérték fejében átadott sörárpa után fizethető. A rendelet a Magyar Közlöny június 28-i számában jelent meg. Csillagfürttel trágyáznak Szabolcsban Szabolcs-Szatmár megye állami gazdaságai és tsz-ei megkezdték a zöldtrágyának vetett csillagfürt alászántását Az állami gazdaságokban háromezer holdnyi silány homoktalaj tápanyagát növelik a Westsik-féle jól bevált módszerrel. Ugyanis a virágzó csillagfürt alászántásával holdanként csaknem százhatvan kiló nitrogénműtrágyának megfelelő tápanyag és több mint 60 mázsa szerves anyag kerül a talajba. Az egyéni gazdákkal együtt az idén majdnem negyvenezer hol,dén szántják a keserű csillagfürtöt trágyának, amely 64 000 mázsa pétisót és 2 400 000 mázsa szerves anyagot helyettesít. Az állami gazdaságok és tsz-ek ebben az évben több mint 8000 hold gyümölcsös talaját gazdagítják nitrogéngyűjtő növénnyel. Bekötőút-építési mozgalom Bács-Kiskun megyében A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottsága tanácskozásán a tsz-ek úthálózatának fejlesztésével foglalkozott. Ez fontos probléma a megyében, mert a tsz-ek nagy része a falvaktól távol települt. Az állam a megyei költségvetésben előirányzott összegeken kívül 6 és félmillió forintot biztosított a tsz-ek úthálózatának kiépítésére. A Hazafias Népfront kezdeményezésére azonban a társadalmi erők összefogásával további lehetőséget akarnak teremteni az úthálózat korszerűsítésére. A megjelent műszakiak felajánlották, hogy társadalmi munkában segítik a bekötőutak építését. Már a nyáron mintegy 15 kilométer hosszúságban épülnek bekötőutak a tsz-ekben, az érdekelt gazdaságok tagjainak részvételével. ll Ag Ap foto Somaji/i ÚTINAPLÓ talán száz esztendővel ezelőtt történt, ha ugyan igazat lehet adni annak a legendának, amelyet egy öreg látrányi ember mondott el nekünk a Somogytúrra vezető országút keletkezéséről. — Ügy volt az, hogy tél idején szánkón indultak haza a túnák egy hét falura szóló látrányi lakodalomról. Nagy volt a hó, nem látták az utat, hát toronyiránt vágtak neki a falunak. A lovak azonban a sűrű gyeplőrángatás közepette hol jobbra mentek, hol meg balra, így bizony alapos kerülővel értek haza a lakodalomból a túriak. A kacskaringós szánkócsapáson új utat törtek a szekerek s mikor a századforduló idején rendezték az utakat — úgy ahogy a túri lakodalmasok annak idején kijelölték — köves országút lett az egykori szánkócsapásból. Most új út épül ezen a tájon. A kanyarokat levágták, s a két falu kilométerekkel került közelebb egymáshoz. De nemcsak rövidebb, gyorsabb is az új úton a közlekedés. Az idő pénz, nem lehet órákat vesztegetni az utasoknak amiatt, hogy száz évvel ezelőtt a somogytúri lakodalmasok nem találtak rá az egyenes útra.* Három cséplőgépet készítenek elő a somogyacsai gabonatermés csűrbetakarításához. A gépek már kijavítva állnak és mégis nehézségek vannak a cséplés körül. Az 1100 lakosú faluban még nem sikerült, cséplőmunkacsapatokat szervezni a gépekhez. — Nálunk minden munkaerő állandó munkára van lekötve és idénymunkára lehetetlen embereket biztosítani. — mondja Horváth Pál vb-elnök. — Még a várható jó kereset sem csábítja az embereket. Bezzeg másképp volt húsz esztendővel ezelőtt. Akkor a hetedik határba is elmentek munkát vállalni. Sőt egymást túllicitálva még ajándékot is adtak annak, aki munkát szerzett számukra. A környező uradalmakban csak úgy arathatott és csépelhetett a somogyacsai szegényember, ha egy-két kövér tyúkot kapott a munkavezető. Most meg talán akkor sem szerződnének erre a munkára, ha a kereset fölé hízott libát ígérne nekik valaki.Cserézdpigozta sincs már az isten háta mögött. Oda is elért a kultúra ezer vívmányával: jóformán minden lakásban telepes rádió szól és vagy fél tucat motorkerékpárt tartanak nyilván, a villany bevezetése nem késik sokáig. Az ott lakó negyven család összefogott és 75 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt, hogy augusztus 20- ra, az alkotmány ünnepére a petróleumlámpákat felváltsa a villanyfény. Nemcsak vállalták ezt a munket, hanem becsülettel el is végzik: ássák a villanyoszlopok helyét és éjt nappallá téve szorgoskodnak, hogy az egykori pusztából korszerű lakótelepet varázsoljanak. ★ A karádi Búzakalász Termelőül szövetkezetben még sohasem volt ilyen gazdag repcetermés, mint ebben az esztendőben. A kilencholdas repcetábláról 130 mázsa szemtermést takarítottak be, ami azt jelenti, hogy csaknem tíz mázsával sikerült túlszárnyalni a betervezett négy mázsás holdakkénti átlagot. Mikor a repce cséplését befejezték, a tagság egy része kételkedett az eredményben. Azt hitték, hogy a növénytermesztő brigád tagjai csak ugratásnak szánták a rekordtermésről szóló jó hírt. A jó hír valóságnak bonult. A Búszakalász Tsz-ben még azok a tagok is lelkes híveivé változtak a szerződéses növénytermesztésnek, akik mostanáig idegenkedtek minden olyan növény termesztésétől, amely még néhány évvel ezelőtt ismeretlen volt a karádi határban. ★ Wisz község 410 lakosa között fehéz lenne eldönteni, hogy ki a legszorgalmasabb ember. Egyesek Kovács György 13 holdas gazdát tartják szorgalom tekintetében a legelsőnek, mások Pulai Gyulára esküsznek, s vannak akik Pintér Pálról vélekednek hasonlóan. Igaz ami igaz, mind a három gazda kitűnő állattenyésztő. Kovács György például IS darab sertést hizlal szerződéses alapon. Pintér Pálnak pedig négy gyönyörű növendékbika áll az istállójában, s Pulai Gyula nem marad le a gazdálkodásban. A faluvégen azonban más a vélemény, ott Orsós Ferencet és Orsós Istvánt tartják a legszorgalmasabbaknak. A két Orsós állítólag titkos megállapodást kötött egymással, hogy versenyre kelnek az állatgondozásban. Az egyik a szomszédos állami gazdaságban helyezkedett el, a másik pedig a községi apaállatokat gondozza, mégpedig dicséretes eredménnyel. Ez a dicséret azért is ráfér a két Oaósra, mert hiszen az apjuk, a dédapjuk még mit sem értett az állattenyésztéshez: vályogvetésből, kunyerálásból éltek az elődök. S a két Orcsóst ma már rendes, becsületes és szorgalmas embernek tartja a faki. Azok is. Dancs József Sör, szikvíz, szörp Lesz-e elegendő üdítő ital a nyári „szomjúságos”” időben ? Megkérdeztük a SZÖVOSZ Vendéglátóipari Központját, hogyan készültek fel a nyári „szomjúságos” időszakra. A válasz így hangzott: — A második negyedévben, vagyis a nyári nagy melegek idején összesen 28 ezer hektoliterrel több sört hozunk forgalomba, mint az elmúlt évben. Ebből 10 ezer hektolitert külföldről , Csehszlovákiából importálnak. Mivel külföldről csak palackozott sört tudunk behozni, a sörmenynyiségnek körülbelül 35—40 százaléka palackban kerül forgalomba. A csapolt sör kedvelőit viszont azzal vigasztalhatjuk, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium szinte kizárólag csapolt sört szállít vidékre. A szikvízellátás előreláthatólag zavartalan lesz, van elegendő szénsav. Növeltük a szikvízüzemek számát is. Az üdítő italok kedvelőinek is jó hírrel szolgálhatunk. Jelentős minőségi javulást sikerült biztosítanunk ebben az évben. A tetrétpusztai málnatermelő szakcsoport 10—12 vagonnyi málnaszörpöt hoz forgalomba. Ezenkívül lesz vegyes gyümölcsszörp, a vegyes erdei gyümölcsökből készült, úgynevezett erdővére, meggyszörp, csipkeszörp és a sokat emlegetett narancsízű szörp is, amely ebben az évben már sokkal jobb, mint eddig. Az ország több területén palackozó üzemeket állítottunk fel, ahol kis üvegekbe töltik a szikvízzel kevert szörpöket, így nem egy központból kell intézni a szállítást, s ami az üdítő italokat és a szódavizet illeti, ha valahol hiány lesz belőle, annak csak az lehet az oka, hogy a boltvezető nem adta fel idejében a rendelést. A sörellátásról még annyit, hogy bizony ha több is lesz a sör, mint tavaly, még mindig nem tudjuk tökéletesen kielégíteni az igényeket. Meglévő sörgyáraink termelése elmarad a fogyasztástól, de nemsokára felépül két új sörgyár, s akkor megoldódnak a gondok. Takaros, fehérre meszelt új épület vonja magára a figyelmet Mezőtúr egyik utcájában. Bentről gyermeksereg lármája hallatszik. Bővebb magyarázat nélkül is kita- lálhatjuk, hogy óvoda, vagy miscifiben napközi otthon közelébe tévedtünk. — Hivatalosan idénynapközi — mosolyog Patkós Istvánné, a vezető óvónéni, s még valamit megjegyez: nagy részben társadalmi munkával készült a napközi. A csöppségek éppen az ebédet várják. Közöttük anyáskodnak az óvónénik, Sándor Gáboorné és Magó Erzsébet. Azon fáradoznak, hogy az eleven, fürge kis népséget az alacsony, hosszú asztal köré ültessék. Nem könnyű feladat ez, mert a virgoncabbak újból és újból megbontják a rendet, felugrálnak, otthagyják a számukra kijelölt széket, hogy ebéd előtt még ugrándozzanak, futkározzanak egyet. Az óvónénik minden tekintélyére szükség van, hogy rábírja őket az egy helyben maradásra. Végül mindenki a helyén van, nyakában az élőkével, vagy „szakánkéval”, amely az esetleges elcsurgatott levestől védi a szép tiszta óvodai ruhát. özvegy Piti Istvánné egy párolgó levessel tett tálat hoz be. Szétosztja az ízletes köménylevest, majd második fogásként krumplis kocka következik. Ebéd után alvás, majd ismét evés. — Négyszer esznek naponta — mondja az egyik óvónő és felsorolja, mit tartalmaz a mai étlap. — Reggel 8-kor kenyér és kávé, 10 órakor cukor és citrom, ebédre a már említett ételek, uzsonnára kávé és kalács. Mindezek napi 1 forint 60 fillérért. Ennyit fizetnek a szülők a gyermekük ellátásáért. A szülők nagy részben a Béke Termelőszövetkezet tagjai. A tsz-ben különösen tavasztól őszig sok a munka. Az asszonyok is találnak tennivalót bőven. Így hát reggel 6 órakor már viszik kicsinyeiket a napközibe, ahol este 7-ig gondos felügyelet alatt állanak. Naponta van orvosi ellenőrzés is. A szülők nyugodtan végezhetik munkájukat, hiszen a szülői teendőket magukra vállalták a napközi otthon türelmes, gyermekszerető óvónői. T. 8. Asszonyok tapasztalatcseréje öt tsz-község — Szergény, Csönge, Kemenesmagasi, Kenyéri és Celldömölk — asszonyküldöttsége látogatott el Vas megye legnagyobb és egyik legjobban gazdálkodó szövetkezetébe, a kemenesaljaiÚttörőbe. A vendégek főleg az öt és félezer holdas állattenyésztő szövetkezet baromfitenyésztésével ismerkedtek. Azt tervezik ugyanis, hogy saját községükben — ahol több száz férőhelyes ólak állnak kihasználatlanul — baromfifarmot létesítenek. 7 ■