Szabad Föld, 1960. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-24 / 17. szám
2 Szabadföld 1960. Április 24. Ismerkedjünk a termelőszövetkezeti élet szabályaival A Szabad Föld tanácsadó rovata „egy tiszasasi olvasó” írja: Mint nagykorú leánygyermek beléptem a szövetkezetbe, a szüleim azonban nem. A tagosítás során szőlő- és földterületünk a táblába esett. Csereingatlant nem ad a tsz azzal az indokkal, hogy egy fedél alatt lakunk. A földbeviteli kötelezettséget az FM 19/1959 számú rendelet 39. paragrafusa a fenti esetre vonatkozólag is világosan leszögezi. Ha nem a családfő vagy házastársa, hanem csupán valamelyik — vele közös háztartásban élő — családtag lép be a termelőszövetkezetbe, a földbeviteli kötelezettség csak abban az esetben terjed ki a családfő vagy a többi családtag földjére, ha a családfő, illetőleg az érdekelt családtag élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkozik. Ha tehát szülei a földművelésből élnek, a termelőszövetkezetnek a csereingatlant ki kell adni. Nyolcvanhárom éves családtagot a földjéért életjáradéki kötelezettséggel tartottunk el. A termelőszövetkezetbe léptünk, de az öregasszony nem írta alá a belépési nyilatkozatot. Jogosult-e az öregségi segélyre és kötelesek vagyunk-e tovább eltartani? — kérdezi Oczor János Terényből. Aki nem írt alá belépési nyilatkozatot, az a termelőszövetkezeti tagokra megállapított öregségi támogatásban nem részesülhet. Ha olvasónk az idős családtagot tartási szerződéssel vagy életjáradéki kötelezettséggel tartotta el földjéért, a földnek tsz-be vitele után is fennáll kötelezettsége. Ezt az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 21. paragrafusa írja elő. Lovárdi Sándor nagymágocsi gazda a többi közt 1009 négyszögöl hároméves lucernát is bevitt a tsz-be. Kérdi, hogy ezért jár-e térítés és mennyi? A 7. számú t. v. r. erre is intézkedik. Élő fa, vagy a termelőszövetkezet által használható évelő növények bevitele esetén azokat fel kell értékelni és ennek alapján a térítést a használati értéknek megfelelően kell megállapítani és kifizetni. A térítés mértékét rendszerint a tsz-ben alakult értékelő bizottság állapítja meg. Három felnőtt fiammal dolgozom rendszeresen a tótkomlósi Haladás Tsz-ben. Arra szeretnék feleletet kapni — írja Csömöri Mátyás —, hogy jár-e több háztáji annak a családnak, amelyből többen is dolgoznak a tsz-ben. A háztáji föld nagyságának megállapítását — fél és egy hold határérték között — az Alapszabályminta a közgyűlés hatáskörébe utalja. Fél hold és egy hold között tehát minden orvoslást a vezetőségtől, illetve a közgyűléstől kell kérni. Általános gyakorlat, hogy a magánosok vagy nem családosok az alsó határértéket, a családosok és a több személlyel dolgozó családok a felső határértéket megközelítő mennyiséget kapják. Helyes, ha a tsz közgyűlése a háztáji terület fokozatos megállapításával is serkenti a több családtag bevonását. Egy holdnál nagyobb földterületet egy család azonban nem kaphat, akárhányan is dolgoznak. Ha olvasónk valamelyik fia családot alapít, külön háztartással, akkor ő is jogosult lesz külön háztáji területre. Hegedűs Bálint eperjesi ovasónk beteg volt, majd több hónapos kórházi kezelésre szorult. Tudni szeretné, hogy a betegség idejére jár-e neki munkaegység? Hosszabb betegség idejére, keresőképtelenség esetén a termelőszövetkezeti tagok számára munkaegységjóváírást és betegségi segélyezést javasol az Alapszabályminta. Leghelyesebb a napi fél munkaegységet megállapítani. A betegségi segély pedig a keresőképtelenség 31. napjától jár és időtartamát a közgyűlés állapítja meg. A termelőszövetkezetnél betegségi segélyezésre jogosult az a tag, aki orvosi megállapítás szerint betegsége miatt keresőképtelen, feltéve, hogy a betegséget megelőző két évben rendszeresen részt vett a közös munkában. December hó 1 és március 1 közötti időben betegségi segélyre azonban csak az a tag jogosult, aki beosztásánál vagy munkahelyénél fogva ebben az időszakban rendszeresen dolgozott. Ezeken a szabályokon belül a munkaegységjóváírás és a betegségi segély mértékét a közgyűlés határozza meg. Hogy magasról érekezett a következő kérdés: Patkó Lajos anyósa belépett a tsz-be, majd hirtelen meghalt. Hogyan örökölhetik az elhunyt birtokát? Ha az elhunyt törvényes örököse nem tsz-tag, de mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozik, kérésére a földet a rendkívüli kilépés szabályai szerint ki kell adni. (A gazdasági év végén.) Ha viszont az örökös mezőgazdasági termeléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik — a tsz kérésére — az örökös és a tsz között tartós, határidő nélküli haszonbérleti jogviszony jön létre. Olvasónk — ha törvényes örökösödési jogát megállapítják —, kérhet a vezetőségtől, illetve a közgyűléstől haszonbérleti díjat vagy földjáradékot vagy pedig az örökölt föld kiadását. Ha ez a föld táblába esik, akkor csak a táblán kívüli területből vagy állami tartalékföldből adhatják ki. A szakma, elsajátítása mellett ismerjék meg életét is KISZ-gyűlés a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem fiataljai gyűlésen tárgyalták meg a KISZ KB egyetemi határozatát. A gyűlésen megjelent és felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára, dr. Kolbay Károly, az egyetem rektora, dr. Virágh Árpád, az egyetem párttitkára és az oktatói kar több tagja. A beszámolót Kövesfalvi Sándor, az egyetem KISZ-szervezetének titkára tartotta. Szakképzett, művelt embereket! A beszámoló és több hozzászóló is hangsúlyozta, milyen nagy szükségük van az agráregyetem hallgatóinak a széleskörű műveltség megszerzésére. Kulturált, művelt emberekként kell kikerülniük az egyetemről, s nem elegendő — bár ez a legfontosabb — a szakmai tudás. Hiszen ha elkerülnek munkahelyeikre, az állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe, akkor nemcsak szakemberekként kell dolgozniuk, nemcsak a magyar falu gazdasági életének kialakításában és továbbfejlesztésében kell részt venniük, hanem az ország kultúrájának, a művelt falu megteremtésének hatalmas feladatában is. Jó dolog az, ha az egyetemről kikerülő fiatalemberek szakmai területen tökéletesen megbízható tanácsot tudnak adni, s értik a nagyüzemi gazdálkodás tudományát, de az már baj, ha az emberekkel nem jó a kapcsolatuk, elzárkóznak a közösség életétől. Mert aki így tesz, az önmagát zárja el a fejlődéstől és kimarad annak a gazdag, felfelé ívelő életnek sodrából, amely egész országunkat jellemzi. Vegyenek részt a gyakorlati munkában Elsősorban mégis legtöbbet a megfelelő szakmai felkészülésről, a szakma, a munka szeretetéről esett szó ezen a gyűlésen. Legjobban talán — és főleg legtömörebben — egy elsőéves hallgató fejezte ki az egyetemi fiatalok kívánságát, amikor arról beszélt, hogy az eddiginél sokkal jobban meg akarják ismerni az életet. Dr. Virágh Árpád párttitkár arról beszélt, hogy be kell vonni az agráregyetem fiataljait a jelenleg folyó gyakorlati munkába. Persze, nem arra van szükség, hogy például Pest megye mezőgazdaságának szocialista átszervezéséről döntsenek és meghatározzák annak módszereit, hanem ennek a munkának részletfeladataiban vegyenek részt. Az élet, a gyakorlati munka olyan problémákat vet fel, amelyeknek megoldását semmiféle egyetemi tankönyvből vagy előadásból nem lehet megtanulni. Az ilyen feladatok megismerésének egy másik módszere, a gyakorlatban dolgozó szakemberekkel tartott szoros kapcsolat. Elsősorban azokkal, akik ugyancsak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem falai közül kerültek ki, mert ők tudják legjobban, mi az, amire a jelenlegi egyetemistáknak szüksége lehet későbbi munkájuk során. Felkészülni a ,,parancsnoki posztra11 A magyar mezőgazdaságnak azonnal szüksége lenne szakemberek ezreire. Tudják ezt jól az agráregyetem hallgatói, s erről beszélt a gyűlésen Komócsin elvtárs is. „A ti feladatotok lesz — mondotta — a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása parancsnoki poszton. A szocialista mezőgazdaság kialakítása forradalom, s ezt a forradalmat a parasztság hajtja végre.’’ Csakhogy a forradalomnak is szüksége van parancsnoki gárdára, s a mezőgazdaság forradalmának ilyen gárdája az agráregyetemről kerül majd ki. Bíztató volt ez az egyetemi ifjúsági gyűlés. Megmutatta, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen valóban a magyar mezőgazdaság jövendő parancsnoki gárdáját nevelik az oktatók, s ebben a munkában kitűnő segítőjük az egyetem KISZ-szervezete is. csomagolásra, I fagyvédelemre, szigetelésre és jt sok más célra alkalmas MAKULATÚRA I (újságpapír) a kis és nagy tételekben is ] I kapható a I Papíripari Anyagellátó | i Vállalat 0 I. telepén. ] | Bp. VI., Kmetty u. 20. sz. alatt. < Ugyanitt különféle 1 papírhaszonáru j 5 nyomdai, irodai és csomagolási j célokra is kapható. Telefon: 311—493. Mikor permetezzünk és hogyan védjük a méheket A szántóföldi növények, csziget mélcsfák méreggel törénő permetezése elkerülhetetlen, sőt az intenzív termelés egyre jobban megköveteli és mindig több és újabb nagyhatású méreg kerül bevetésre. Egy másik érdek — és ez nemcsak a méhészek érdeke — meg azt követeli, hogy óvjuk méheinket a méreg általi pusztulástól. Igaz, hogy sok kártevő virágzás idején irtható a legjobban. (Például: maglucerna-kártevők, poloskaszagú darazsak, mártokbarkó stb.) A virágzás idején történő permetezés azonban elpusztítja a méheket, a vadméheket, a nektárt szívó hasznos legyeket, amelyek a gazdák nélkülözhetetlen segítőtársai. Köztudomású, hogy ezek a rovarok a legfontosabb termékenyítők és nagy szerepet játszanak a terméshozamokban. Védelmük érdekében ezért rendelet tiltja virágzás idején a permetezést. A gazdáknak is érdekük, hogy az előírt rendszabályokat betartsák. A szabály lényege, hogy a méhekre veszélyes jelzésű szerekkel(az erre vonatkozó figyelmeztetés a csomagburkolaton feltűnően jelezve van) virágzó fákat és növényeket — a virágbimbók festésétől, a virágszirmok lehullásáig — permetezni vagy porozni nem szabad. Kivételt képez, ha értékes gazdasági növényt a virágzás ideje alatt olyan nagy tömegben fellépő kártevő vagy betegség támadja meg, amelynek irtása a továbbterjedés megakadályozása, vagy a termés megmentése érdekében feltétlenül szükséges. . . Kivétel az is, ha olyan veszélyes kártevő lép fel, amelynek irtása jogszabállyal elrendelt. Ilyenkor a méhekre veszélyes szerrel történő védekezést Budapesten a Fővárosi Tanács, városban a megyei tanács, községben a járási tanács mezőgazdasági osztálya vagy az FM növényvédelmi szolgálata által kirendelt szakközeg utasítására lehet végrehajtani. A helyi tanács ilyenkor köteles a védekezés helyéről öt kilométeres körzetben a méhészeket értesíteni, hogy a kaptárokat a veszélyes körzeten kívül helyezzék el. Nikotintartalmú szerrel történő védekezés után a méheket egy, HCH-tartalmú szer használata után öt nap múlva, az összes többi szer használata esetén csak a teljes elvirágzás után lehet visszaállítani. A méhek nagyobb védelmét szolgálja az a rendelkezés is, hogy a növényvédő állomások gépi permetezés, vagy porozás megkezdése előtt 12 órával bejelentést kötelesek tenni a tanácsnál. A por ugyanis a gépi kiszórás következtében nagy területre terjedhet el, a méhészek figyelmeztetése ezért indokol. A termelők számára pedig kötelezően írja elő a rendelet, hogy a burgonya vegyszeres kezelése előtt a virágzó gyomnövényeket, vagy a kultúrnövények virágjait (például: töknél) távolítsák el. Nagyon örvendetes, ekört már forgalomba kerültek azok a növényvédőszerek, melyek a káros rovarokat jó hatásfokkal pusztítják, a méhekre azonban ártalmatlanok. Ilyenek például a méhkímélő Melipax és Toxaphen. Ezek a szerek megoldják a legtöbb bajt jelentő maglucerna és mák védelmét. De teljesen veszélytelen a méhekre a gyümölcsösök takácsatkája ellen használt új növényvédőszer, a Sool-permetező is. A méhek védelmét azonban még a nem virágzó növények permetezésénél is vegyük figyelembe. Ennek érdekében a védekezést lehetőleg este, éjszaka, vagy kora hajnalban végezzük. A méheket pedig a permetezés napján legalább a harmat-, illetve a permetlécseppek felszáradásáig ne engedjük szabadon. A méhészek a vegyszeres kezelés idején helyezzenek ki méhitatókat, hogy ne a permetlécseppből, vagy a harmatban feloldódott vegyszerből igyanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hasznos rovarok pusztulását rendszerint a szabálytalan permetezés okozza. Éppen ezért széleskörű ismeretterjesztésre van szükség a mérgek helyes használatának megismerése érdekében. A gazdáknak és a méhészeknek pedig össze kell fogni, mert közös érdekről van szó. A csillék veszedelmes ellensége: a TÜDŐPENÉSZ Termelőszövetkezeteinkben egyre jobban felismerik a baromfitenyésztés és különösen a korai csibenevelés előnyeit. A csibeneveléstől azonban csak akkor várhatjuk a rergelt hozamot, ha az állományt minél kisebb veszteséggel sikerül felnevelni. Sajnos, a napos csibéket különböző betegségek fenyegetik és közülük is egyik legártalmasabb betegség a tüdőpenész. A csibenevelés gazdaságos és célszerű feltételeinek kutatása közben találtak egy olyan módszert, amely olcsó és még mindenütt elkészíthető és kétségtelenül sok előnye van. A csibéket lótrágyás mélyalmon tartják. Kísérletekkel igazolták, hogy a lótrágyás mély almon nevelt csibék gyorsabban növekednek, takarmányértékesítésük jobb, az elhullás kevesebb, a coccidiosis által okozott veszteségek is csökkenthetők. Hiba azonban, hogy minden figyelmeztetés ellenére a penészes lótrágyát is felhasználják. Ez az egyik oka annak, hogy nagyon sok veszteséget okoz a tüdőpenész. Persze, az esetek kisebb részében, az ázott, penészes szalma vagy gyékény is előidézője lehet a csibék ilyen megbetegedésének és elhullásának. A tüdőpenészt okozó gombák a természetben is mindenütt előfordulnak és így a nedves almon bármikor elszaporodhatnak. Ezért igen fontos az itatóedények környékének szárazon tartása, mert nemcsak a coccidiosis, hanem a tüdőpenész kártételének megakadályozása szempontjából is fontos. A házilag készített széles favályú alatt az alom könnyen átnedvesedhet, sőt, ha lágy eleséget etetünk, nemcsak az alom alsó rétege, hanem a felső rétegben is elszaporodhatnak a penészgombák, így a kapargálás, vagy az alom gereblyézése közben a penész-spórák a belégzés során idézik elő a fertőzést. A tüdőpenészben szenvedő csibék nyújtott nyakkal, nyitott csőrrel nehezen lélegeznek és a fertőződés után két-három nappal később elhullanak. A veszteség gyakran eléri a 25—30 százalékot is. A tüdőpenész elleni küzdelemben mindenekelőtt a megelőzésre kell törekedni, a penészmentes, száraz alommal, a higiénia szabályainak betartásával és a szellőztetés helyes megoldásával könnyen meg is oldható. Sótrágyás mélyalmot csak akkor használjunk, ha penészmentes lótrágya áll rendelkezésre. De ennél sokkal helyesebb a 30—40 centiméter szecskaréteggel almozni. A tüdőpenész jelentkezése esetén az egyetlen biztos módszer a további megbetegedések megakadályozására a fertőzés forrásának, a penészes alomnak az eltávolítása. Ezután újabb tüdőpenészes megbetegedések nem jelentkeznek, mert a beteg csibék már nem fertőznek. Dr. Szécsényi István Csemegeszőlő törzstelepeket létesítenek, a legjobb fajtákat elszaporítják A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti Mathiász-telepén a sokévtizedes nemesítésből származott csemegeszőlőfajták tömeges elszaporítására és elterjesztésére készülnek. Országszerte ugyanis alig néhány jól bevált csemegeszőlőfajtát ismernek és termesztenek, igen sok, a régebbieknél is jobb fajta csak a gyűjteményekben, a kísérletekben szerepelt egészen a legutóbbi időkig. Ezért az idén széleskörűen megkezdik a csemegeszőlő törzstelepek kialakítását. Az előirányzatok szerint az ötéves terv időszakában a húsz legjobb csemegeszőlőfajtából egyenként két hektárnyi törzstelepet alakítanak ki, ahonnan majd ellátják szaporítóanyaggal az ország más szőlőtermelő vidékeit is. DOLGOZÓ FIATALOK! FIGYELEM! AZ EMBERI SORS című filmmel kapcsolatos pályázat határideje a tanulóifjúság számára március 31-én lejárt. A dolgozó fiatalok április 30-ig adhatják le pályamunkájukat a budapesti mozik pénztárainál, illetve vidéken a megyei moziüzemi vállalatoknál. A nyerteseket várják a társasutazások a Szovjetunióba és mást értékes nyeremények. • * Még nem késő! , Vegyen részt az EMBERI SORS pályázaton!