Szabad Föld, 1960. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-24 / 17. szám

2 Szabadföld 1960. Április 24. Ismerkedjünk a termelőszövetkezeti élet szabályaival A Szabad Föld tanácsadó rovata „e­gy tiszasasi olvasó” írja: Mint nagy­korú leánygyermek beléptem a szövetkezetbe, a szüleim azonban nem. A tagosítás során szőlő- és földterületünk a táblába esett. Csere­ingatlant nem ad a tsz azzal az indokkal, hogy egy fedél alatt lakunk. A földbeviteli kötelezettséget az FM 19/1959 számú rendelet 39. paragrafusa a fenti esetre vonatkozólag is világosan leszögezi. Ha nem a családfő vagy házastársa, hanem csupán valame­lyik — vele közös háztartásban élő — családtag lép be a termelőszövetkezetbe, a földbeviteli köte­lezettség csak abban az esetben terjed ki a csa­ládfő vagy a többi családtag földjére, ha a csa­ládfő, illetőleg az érdekelt családtag élethivatás­szerűen nem földműveléssel foglalkozik. Ha tehát szülei a földművelésből élnek, a ter­melőszövetkezetnek a csereingatlant ki kell adni. Nyolcvanhárom éves családtagot a földjéért életjáradéki kötelezettséggel tartottunk el. A termelőszövetkezetbe léptünk, de az öreg­asszony nem írta alá a belépési nyilatkozatot. Jogosult-e az öregségi segélyre és kötelesek vagyunk-e tovább eltartani? — kérdezi Oczor János Terényből. Aki nem írt alá belépési nyilatkozatot, az a termelőszövetkezeti tagokra megállapított öregségi támogatásban nem részesülhet. Ha olvasónk az idős családtagot tartási szerződéssel vagy élet­­járadéki kötelezettséggel tartotta el földjéért, a földnek tsz-be vitele után is fennáll kötelezett­sége. Ezt az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 21. paragrafusa írja elő. Lovárdi Sándor nagymágocsi gazda a többi közt 1009 négyszögöl hároméves lucernát is bevitt a tsz-be. Kérdi, hogy ezért jár-e­ térí­tés és mennyi? A 7. számú t. v. r. erre is intézkedik. Élő fa, vagy a termelőszövetkezet által használható évelő növények bevitele esetén azokat fel kell értékelni és ennek alapján a térítést a használati értéknek megfelelően kell megállapítani és kifizetni. A térítés mértékét rendszerint a tsz-ben alakult értékelő bizottság állapítja meg. Három felnőtt fiammal dolgozom rendsze­resen a tótkomlósi Haladás Tsz-ben. Arra sze­retnék feleletet kapni — írja Csömöri Mátyás —, hogy jár-e több háztáji annak a családnak, amelyből többen is dolgoznak a tsz-ben. A­ háztáji föld nagyságának megállapítását — fél és egy hold határérték között — az Alapsza­bályminta a közgyűlés hatáskörébe utalja. Fél hold és egy hold között tehát minden orvoslást a vezetőségtől, illetve a közgyűléstől kell kérni. Általános gyakorlat, hogy a magánosok vagy nem családosok az alsó határértéket, a családosok és a több személlyel dolgozó családok a felső határ­értéket megközelítő mennyiséget kapják. He­lyes, ha a tsz közgyűlése a háztáji terület foko­zatos megállapításával is serkenti a több család­tag bevonását. Egy holdnál nagyobb földterületet egy család azonban nem kaphat, akárhányan is dolgoznak. Ha olvasónk valamelyik fia családot alapít, külön háztartással, akkor ő is jogosult lesz külön háztáji területre. Hegedűs Bálint eperjesi ovasónk beteg volt, majd több hónapos kórházi kezelésre szorult. Tudni szeretné, hogy a betegség idejére jár-e neki munkaegység? Hosszabb betegség idejére, keresőképtelenség esetén a termelőszövetkezeti tagok számára mun­kaegységjóváírást és betegségi segélyezést javasol az Alapszabályminta. Leghelyesebb a napi fél munkaegységet megállapítani. A betegségi segély pedig a keresőképtelenség 31. napjától jár és idő­tartamát a közgyűlés állapítja meg. A termelő­­szövetkezetnél betegségi segélyezésre jogosult az a tag, aki orvosi megállapítás szerint betegsége miatt keresőképtelen, feltéve, hogy a betegséget megelőző két évben rendszeresen részt vett a kö­zös munkában. December hó 1 és március 1 kö­zötti időben betegségi segélyre azonban csak az a tag jogosult, aki beosztásánál vagy munkahelyé­nél fogva ebben az időszakban rendszeresen dol­gozott. Ezeken a szabályokon belül a munka­egységjóváírás és a betegségi segély mértékét a közgyűlés határozza meg. Hogy magasról érekezett a következő kérdés: Patkó Lajos anyósa belépett a tsz-be, majd hirtelen meghalt. Hogyan örökölhetik az el­hunyt birtokát? Ha az elhunyt törvényes örököse nem tsz-tag, de mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozik, kérésére a földet a rendkívüli kilé­pés szabályai szerint ki kell adni. (A gazdasági év végén.) Ha viszont az örökös mezőgazdasági termeléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik — a tsz kérésére — az örökös és a tsz között tartós, határidő nélküli haszonbérleti jogviszony jön létre. Olvasónk — ha törvényes örökösödési jogát megállapítják —, kérhet a vezetőségtől, illetve a közgyűléstől haszonbérleti díjat vagy földjáradé­­kot vagy pedig az örökölt föld kiadását. Ha ez a föld táblába esik, akkor csak a táblán kívüli terü­letből vagy állami tartalékföldből adhatják ki. A­ szakma, elsajátítása mellett ismerjék meg életét is KISZ-gyűlés a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem fiataljai gyűlésen tár­gyalták meg a KISZ KB egyetemi határozatát. A gyűlésen megjelent és felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára, dr. Kolbay Károly, az egyetem rektora, dr. Virágh Árpád, az egyetem párttitkára és az oktatói kar több tagja. A beszámolót Kö­vesfalvi Sándor, az egyetem KISZ-szervezetének titkára tar­totta. Szakképzett, művelt embereket! A beszámoló és több hozzászóló is hangsúlyozta, milyen nagy szükségük van az agráregyetem hallgatóinak a széleskörű művelt­ség megszerzésére. Kulturált, mű­velt emberekként kell kikerülniük az egyetemről, s nem elegendő — bár ez a legfontosabb — a szak­mai tudás. Hiszen ha elkerülnek munkahelyeikre, az állami gazda­ságokba és termelőszövetkezetek­be, akkor nemcsak szakemberek­ként kell dolgozniuk, nemcsak a magyar falu gazdasági életének kialakításában és továbbfejlesz­tésében kell részt venniük, hanem az ország kultúrájának, a művelt falu megteremtésének hatalmas feladatában is. Jó dolog az, ha az egyetemről kikerülő fiatalemberek szakmai területen tökéletesen megbízható tanácsot tudnak adni, s értik a nagyüzemi gazdálkodás tudomá­nyát,­­ de az már baj, ha az em­berekkel nem jó a kapcsolatuk, elzárkóznak a közösség életétől. Mert aki így tesz, az önmagát zár­ja el a fejlődéstől és kimarad an­nak a gazdag, felfelé ívelő élet­nek sodrából, amely egész orszá­gunkat jellemzi. Vegyenek részt a gyakorlati munkában Elsősorban mégis legtöbbet a megfelelő szakmai felkészülésről, a szakma, a munka szeretetéről esett szó ezen a gyűlésen. Legjob­ban talán — és főleg legtömöreb­ben — egy elsőéves hallgató fe­jezte ki az egyetemi fiatalok kí­vánságát, amikor arról beszélt, hogy az eddiginél sokkal jobban meg akarják ismerni az életet. Dr. Virágh Árpád párttitkár arról be­szélt, hogy be kell vonni az agrár­egyetem fiataljait a jelenleg folyó gyakorlati munkába. Persze, nem arra van szükség, hogy például Pest megye mezőgazdaságának szocialista átszervezéséről döntse­nek és meghatározzák annak módszereit, hanem ennek a mun­kának részletfeladataiban vegye­nek részt. Az élet, a gyakorlati munka olyan problémákat vet fel, amelyeknek megoldását semmifé­le egyetemi tankönyvből vagy elő­adásból nem lehet megtanulni. Az ilyen feladatok megismerésének egy másik módszere, a gyakorlat­ban dolgozó szakemberekkel tar­tott szoros kapcsolat. Elsősorban azokkal, akik ugyancsak a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem fa­lai közül kerültek ki, mert ők tud­ják legjobban, mi az, amire a je­lenlegi egyetemistáknak szüksége lehet későbbi munkájuk során. Felkészülni a ,,parancsnoki posztra11 A magyar mezőgazdaságnak azonnal szüksége lenne szakembe­rek ezreire. Tudják ezt jól az ag­ráregyetem hallgatói, s erről be­szélt a gyűlésen Komócsin elvtárs is. „A ti feladatotok lesz — mon­dotta — a magyar mezőgazda­ság felvirágoztatása parancs­noki poszton. A szocialista me­zőgazdaság kialakítása forra­dalom, s ezt a forradalmat a pa­rasztság hajtja végre.’’ Csakhogy a forradalomnak is szüksége van parancsnoki gárdára, s a mező­­gazdaság forradalmának ilyen gárdája az agráregyetemről kerül majd ki. Bíztató volt ez az egyetemi if­júsági gyűlés. Megmutatta, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen valóban a magyar mező­­gazdaság jövendő parancsnoki gárdáját nevelik az oktatók, s eb­ben a munkában kitűnő segítőjük az egyetem KISZ-szervezete is. csomagolásra, I fagyvédelemre, szigetelésre és jt sok más célra alkalmas MAKULATÚRA I (újságpapír) a kis és nagy tételekben is ] I kapható a I Papíripari Anyagellátó | i Vállalat 0 I. telepén. ] | Bp. VI., Kmetty u. 20. sz. alatt. < Ugyanitt különféle 1 papírhaszonáru j 5 nyomdai, irodai és csomagolási j­­ célokra is kapható.­­ Telefon: 311—493. Mikor permetezzünk és hogyan védjük a méheket A szántóföldi növények, cs­ziget mélcsfák méreggel törénő permete­zése elkerülhetetlen, sőt az intenzív termelés egyre jobban megköveteli és mindig több és újabb nagyhatású méreg kerül bevetésre. Egy másik érdek — és ez nemcsak a méhészek érdeke — meg azt követeli, hogy óvjuk méheinket a méreg általi pusz­tulástól. Igaz, hogy sok kártevő virágzás idején irtható a legjobban. (Például: maglucerna-kártevők, poloskaszagú darazsak, mártokbarkó stb.) A virág­zás idején történő permetezés azon­ban elpusztítja a méheket, a vad­­méheket, a nektárt szívó hasznos le­gyeket, amelyek a gazdák nélkü­lözhetetlen segítőtársai. Köztudomá­sú, hogy ezek a rovarok a legfon­tosabb termékenyítők és nagy szere­pet játszanak a terméshozamokban. Védelmük érdekében ezért rendelet tiltja virágzás idején a permetezést. A gazdáknak is érdekük, hogy az előírt rendszabályokat­ betartsák. A szabály lényege, hogy a méhekre veszélyes jelzésű szerekkel­­(az erre vonatkozó figyelmeztetés a csomag­burkolaton feltűnően jelezve van) vi­rágzó fákat és növényeket — a vi­rágbimbók festésétől, a virágszirmok lehullásáig — permetezni vagy po­rozni nem szabad. Kivételt képez, ha értékes gazdasági növényt a virág­zás ideje alatt olyan nagy tömegben fellépő kártevő vagy betegség tá­madja meg, amelynek irtása a to­vábbterjedés megakadályozása, vagy a termés megmentése érdekében fel­tétlenül szükséges. . . Kivétel az is, ha olyan veszélyes kártevő lép fel, amelynek irtása jogszabállyal elrendelt. Ilyenkor a méhekre veszélyes szerrel történő védekezést Budapesten a Fővárosi Tanács, városban a megyei tanács, községben a járási tanács mezőgazdasági osztálya vagy az FM növényvédelmi szolgálata által kiren­delt szakközeg utasítására lehet vég­rehajtani. A helyi tanács ilyenkor köteles a védekezés helyéről öt kilométeres körzetben a méhészeket értesíteni, hogy a kaptárokat a veszélyes kör­zeten kívül helyezzék el. Nikotin­tartalmú szerrel történő védekezés után a méheket egy, HCH-tartalmú szer használata után öt nap múlva, az összes többi szer használata ese­tén csak a teljes elvirágzás után le­het visszaállítani. A méhek nagyobb védelmét szol­gálja az a rendelkezés is, hogy a növényvédő állomások gépi per­metezés, vagy porozás megkezdése előtt 12 órával bejelentést kötele­sek tenni a tanácsnál. A por ugyanis a gépi kiszórás kö­vetkeztében nagy területre terjedhet el, a méhészek figyelmeztetése ezért indokol. A termelők számára pedig kötelezően írja elő a rendelet, hogy a burgonya vegyszeres kezelése előtt a virágzó gyomnövényeket, vagy a kultúrnövények virágjait (például: töknél) távolítsák el. Nagyon örvendetes, e­­kört már forgalomba kerültek azok­­ a növény­védőszerek, melyek a káros rovaro­kat jó hatásfokkal pusztítják, a mé­hekre azonban ártalmatlanok. Ilye­nek például a méhkímélő Melipax és Toxaphen. Ezek a szerek megoldják a legtöbb bajt jelentő maglucerna és mák védelmét. De teljesen veszélyte­len a méhekre a gyümölcsösök ta­kácsatkája ellen használt új növény­védőszer, a Sool-permetező is. A méhek védelmét azonban még a nem virágzó növények permetezé­sénél is vegyük figyelembe. Ennek érdekében a védekezést lehetőleg este, éj­szaka, vagy kora hajnalban vé­gezzük. A méheket pedig a permetezés nap­ján legalább a harmat-, illetve a permetlécseppek felszáradásáig ne en­gedjük szabadon. A méhészek a vegy­szeres kezelés idején helyezzenek ki méhitatókat, hogy ne a permetlé­­cseppből, vagy a harmatban feloldó­dott vegyszerből igyanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hasznos rovarok pusztulását rendsze­rint a szabálytalan permetezés okozza. Éppen ezért széleskörű is­meretterjesztésre van szükség a mér­gek helyes használatának megisme­rése érdekében. A gazdáknak és a méhészeknek pedig össze kell fogni, mert közös érdekről van szó. A csillék veszedelmes ellensége: a TÜDŐPENÉSZ Termelőszövetkezeteinkben egyre jobban felismerik a baromfitenyésztés és különösen a korai csibenevelés elő­nyeit. A csibeneveléstől azonban csak akkor várhatjuk a rergelt hozamot, ha az állományt minél kisebb vesz­teséggel sikerül felnevelni. Sajnos, a napos csibéket különböző betegségek fenyegetik és közülük is egyik leg­ártalmasabb betegség a tüdőpenész. A csibenevelés gazdaságos és célszerű feltételeinek kutatása közben találtak egy olyan módszert, amely olcsó és még mindenütt elkészíthető és két­ségtelenül sok előnye van. A csibé­ket lótrágyás mélyalmon tartják. Kí­sérletekkel igazolták, hogy a lótrá­gyás mély almon nevelt csibék gyor­sabban növekednek, takarmányérté­kesítésük jobb, az elhullás kevesebb, a coccidiosis által okozott vesztesé­gek is csökkenthetők. Hiba azonban, hogy minden figyelmeztetés ellenére a penészes lótrágyát is felhasználják. Ez az egyik oka annak, hogy na­gyon sok veszteséget okoz a tüdőpe­nész. Persze, az esetek kisebb részé­ben, az ázott, penészes szalma vagy gyékény is előidézője lehet a csibék ilyen megbetegedésének és elhullásá­nak. A tüdőpenészt okozó gombák a ter­mészetben is mindenütt előfordulnak és így a nedves almon bármikor el­szaporodhatnak. Ezért igen fontos az itatóedények környékének szárazon tartása, mert nemcsak a coccidiosis, hanem a tüdőpenész kártételének megakadályozása szempontjából is fontos. A házilag készített széles fa­vályú alatt az alom könnyen átned­vesedhet, sőt, ha lágy eleséget ete­tünk, nemcsak az alom alsó rétege, hanem a felső rétegben is elszaporod­hatnak a penészgombák, így a kapar­­gálás, vagy az alom gereblyézése köz­ben a penész-spórák a belégzés so­rán idézik elő a fertőzést. A tüdőpenészben szenvedő csibék nyújtott nyakkal, nyitott csőrrel ne­hezen lélegeznek és a fertőződés után két-három nappal később elhullanak. A veszteség gyakran eléri a 25—30 szá­zalékot is. A tüdőpenész elleni küzdelemben mindenekelőtt a megelőzésre kell tö­rekedni, a penészmentes, száraz alom­mal, a higiénia szabályainak betartá­sával és a szellőztetés helyes megoldá­sával könnyen meg is oldható. S­ó­­trágyás mélyalmot csak akkor hasz­náljunk, ha penészmentes lótrágya áll rendelkezésre. De ennél sokkal he­lyesebb a 30—40 centiméter szecska­réteggel almozni. A tüdőpenész jelentkezése esetén az egyetlen biztos módszer a további megbetegedések megakadályozására a fertőzés forrásának, a penészes alom­nak az eltávolítása. Ezután újabb tü­dőpenészes megbetegedések nem je­lentkeznek, mert a beteg csibék már nem fertőznek. Dr. Szécsényi István Csemegeszőlő törzste­lepeket létesítenek, a legjobb fajtákat elszaporítják A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti Mathiász-telepén a sok­­évtizedes nemesítésből származott csemegeszőlőfajták tömeges el­­szaporítására és elterjesztésére készülnek. Országszerte ugyanis alig néhány jól bevált csemegeszőlőfajtát ismernek és termeszte­nek, igen sok, a régebbieknél is jobb fajta csak a gyűjteményekben, a kísérletekben szerepelt egészen a legutóbbi időkig. Ezért az idén széleskörűen megkezdik a csemegeszőlő törzstelepek kialakítását. Az előirányzatok szerint az ötéves terv időszakában a húsz legjobb csemegeszőlőfajtából egyenként két hektárnyi törzstelepet alakíta­nak ki, ahonnan majd ellátják szaporítóanyaggal az ország más szőlőtermelő vidékeit is. DOLGOZÓ FIATALOK! FIGYELEM! AZ EMBERI SORS című filmmel kapcsolatos pályázat határideje a tanuló­ifjúság számára március 31-én lejárt. A dolgozó fiata­lok április 30-ig adhatják le pályamunkájukat a buda­pesti mozik pénztárainál, illetve vidéken a megyei moziüzemi vállalatoknál. A nyerteseket várják a társasutazások a Szovjetunióba és mást értékes nyeremények. • * Még nem késő! , Vegyen részt az EMBERI SORS pályázaton!

Next