Szabad Föld, 1960. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 3. szám

12Szabad Föld KULTURÁLIS HÍREK Paks járási székhelyen a pedagógusok megrendezték az „Irodalmi Színpad”-nak nevezett előadást, amely zenét, verset és prózairodalmat adott a közönségnek. Még 3—4 ilyen előadás, s bíznak a pedagógusok, hogy megdől a „könnyű” kultúrigény. Csereműsor formájában a járás nagyobb helyeit szándékoznak meglátogatni. Behozzák a sárszentlőrinci 76 éves énekkart, a madocsai tánccsoportot, így megmozgatják a járás valamennyi faluját.*s ■ Györköny tsz-falu „elkésett” a új téli kultúréletével, mert az új közösség a gabonáját a kultúrházban helyezte el. „Fontosabb ez mindennél” — mondták az öregek. De a fiatalok „ravaszul” papírost írattak alá az elnökkel, hogy ekkor és ekkor pedig átadja a kultúrházat tisztán... mert igaz, hogy a gabona az élet alapja, de azért a „lélek” mással él. ívjémetkéren most rakják le a kultúra alapjait: van egy téglagyáruk, s társadalmi munkával a kéményét meghosszabbítják, hogy nagyobb legyen a teljesítőképessége. Az egy évi túl a paksi járásból termelésből felépítik a falu művelődési otthonát. * A kecskeméti Katona József rr Színház dunaföldvári szereplésén szép sikert aratott Darvas József: Kormos ég című darabjával. Az egyébként könnyű műsorhoz szokott közönség a helyi pedagógusok segítségével és szervezésével a komoly színházi előadást is megkedvelte. • A paksi járásban 13 állandó mozi van, minden faluban könyvtár... S a népfront időszerű politikai kérdésekről tart előadásokat, amelyet a pedagógusok, , orvosok, iskolaigazgatók segítenek. Ezek az előadások pótolják — és nem rosszul — a járásban nem jól szervezett ismeretterjesztő előadásokat.• Elkésve s kapcsolódott a kultúrmunkába a járási KISZ-szervezet. Október 15-ig be kellett adni a munkatervet, de a KISZ a felszabadulási seregszemlére készül, december közepéig történt a benevezés, addig tehát kultúrmunkáról tervet nem tudott beadni. Fiatalok nélkül pedig hogy lehet jól összeállítani a járás kultúrtervét? VAN MÉG: sziklafigyelő, korholó, ványoló NINCS MÁR királyfi, béres, leánykiházasító Furcsa foglalkozások A lakosság foglalkozás szerinti jegyzékében lapozgatunk ... Feltűnik, hogy mennyi furcsa foglalkozást tartanak nyilván a Statisztikai Hivatalban. Két esztendő alatt a népszámlálás előkészítéseként közel hatezer foglalkozást gyűjtöttek össze. 1949-ben, a legutóbbi népszámláláskor csak 177 foglalkozás szerepelt az összesítésekben. A hatezer foglalkozás közt ilyeneket találunk: sziklafigyelő (kőbányászatnál alkalmazott beosztás), stancoló, korholó, ványalé (bőripari foglalkozások), csörgedezőkezelő, ászokoló (söripari dolgozók). Rokonfoglalkozás a cirkuláns, s figuráns (városrendészeti építkezésnél dolgozók). A cukorkásdobozok alját párnázó munkásnő vánkoslány, vagy a papíriparban használatos elnevezés a biggelő és rillező. A foglalkozásokat hasonló munkakör szerint négyszáz csoportba sorsolták. Ki gondolná például, hogy a dohánnyal foglalkozók címszó alatt — egyebek közt — ilyeneket találunk: bálagőzölő, csutázó, illatosító, nikotincsökkentő, szivar fonó stb. Vannak már kihalóban levő foglalkozások is, s ha nem is teljesen szűntek meg, már csak egyes vidékeken találhatók meg a bundafoltozó, imádságíró, lánykiházasító (ilyen egylet is volt), vagy rántottleves konzervgyártó. De hol vannak már az 1941-es foglalkozásjegyzékben még bőven szereplő ispánok, szolgabírák, bankárok, gyárosok, vagy uradalmi cselédek és béresek? Nem is olyan régen — pontosan 19 éve — még összeírtak ilyen foglalkozást is: királyfi. Nos, azóta a foglalkozási jegyzékek tanúsága szerint is alaposan megváltozott a világ, K. M. összeházasodott a Ceruza és a Radír, nagy lakodalmat csaptak s vígan éldegéltek. A Ceruza hegyes-kemény, a Radír meg lágy, engedékeny volt, össze is fértek szépen. Figyelték az ismerősök az ifjú párt s csodálkoztak: valahogy másként mennek náluk a dolgok, mint általában szokás. A Ceruzát barátai, a tollak, férfitársaságba hívták: — Gyenge lettél testvér! A Radír úgy forgat az ujja körül, ahogy akar. Egy szót sem szólhatsz, máris fölibed kerekedik. Hová lett belőled a férfiúi önérzet? A Radírt pedig barátnői, a pengék vették elő: — Túlságosan szabadjára engeded a Ceruzádat! Meglásd, sírni fogsz még lágyságod miatt! Majd még előír neked mindent ’. A sok rábeszélés végül is megtette a magáét. A Ceruza, hogy csorba ne essék a férfiúi önérzeten, kezdett erőszakossá válni, a Radír pedig, puszta önvédelemből és a családi kötelék megerősítésére mindent kitörölt, bármit is írt a Ceruza. S egy hónapig sem élt együtt a Ceruza a Radírral, máris elváltak. (Oroszból fordította: Balogh Judit) — Vízvezeték? Nem olyan könnyű dolog, ahogyan azt sokan elképzelik. Aztán ígértek effélét máskor is. Emlékszem a Horthy világban minden követválasztás előtt megígérték a kövesutat, de a választások után elfelejtették valóra váltani. Egyszóval nem nagyon hiszek én abban ... Aztán, ha lenne is vízvezeték, de én szegény ember vagyok. Ötvenöt év alatt, amióta családot alapítottam, annyit se tudtam összekaparni, hogy az udvaromon gémeskutat építsenek. Pedig nincs mélyen a forrás, mindössze 6-7 kútgyűrű kellett volna... A vízvezeték úri dolog, az biztosan többe kerül — morfondírozott Tóth János bácsi, mikor 1959. ta- vaszán híre futott, hogy Tisza- kürtön kihasználják a bővizű ari tézi kutakat és elvezetik a vizet minden portára. — Mégis meg kellene érdeklődni, mennyibe kerül az a víz- csap — kockáztatta meg Tóth néni —, mert úgy mondják részletre is ki lehet fizetni... Jó , lenne, ha öreg napjainkra nem kellene olyan messziről vizet hordani. Sok fáradságtól kímél- ne meg bennünket az a vízcsap, — Majd meglátjuk — zárta le a beszélgetést Tóth János bácsi, aztán elballagott a tanácsházához. Bár maga sem bízott abban, hogy a dologból lesz valami, de úgy gondolkozott: vigye iránya azt a kis fáradságot, ne mondja az asszony, hogy ő a jónak is elrontója. A tanácselnök megnyugtatta, hogy az egész szerelési munka a csövekkel, meg a vízcsappal együtt nem kerül többe egy süldő áránál. Az öreg nem szólt semmit, de mikor kiért az utcára, megálloit a járdaszélen, ahol serényen ásták a vízvezetékcsövek ágyát. — Aztán lesz ebből a dologból valami? — kérdezte az embereket. — Már hogyne lenne. Aratásra mindenkinek házhoz szállítjuk a vizet-------válaszolt tréfásan az egyik legény. Tóth János tovább ballagott, de közben számvetést csinált: egy gémeskút építése —, ha a rokonok és ismerősök segítenek — felemészt 3000 forintot. Segítségkédlt még 4070-ből sem tudnám megépíteni. Hiszen a kútásók nagyon megkérik a munkájuk bérét. Aztán a kútgyűrűk szállításáért is fuvart kellene fizetni... Egy szó, mint száz még két hízott disznó árát is elnyelné az a kút... Otthon nem szólt semmit a feleségének, de mikor megnyújtott lépésekkel méricskélni kezdte, hogy az utcáról milyen hosszú csővezeték kell az udvar közepéig -----már Tóth néni is biztos volt abban, hogy meglesz, amire ötven esztendő óta spóroltak. Azóta az öreg fűnek-fának elmondja, hogy milyen ajándékot kapott 80. születésnapjára. Dancs József ÉRDEMES VOLT! Tokaj borával világhírt szerzett és nincs is olyan tokaji, aki ne lenne büszke „városkájára”. A tokajiak azonban azt is szeretnék, hogy ne csak a borukat ismerjék, hanem, hogy az országból és a külföldről is minél többen látogatnának oda. Jó boruk mellett rájuk szépségét is megismerni. A községi tanács kezdeményezésére mozgalmat indítottak a kultúrház építésére és napokon belül építőanyagban, társadalmi munkában 800 ezer forintot ajánlottak fel erre a célra a tokajiak. És ekkor értesültek egy újabb „pénzszerzési lehetőségről”. A megyei tanács takarékossági versenyt hirdetett Borsod megyében. Az a község lesz a nyertes — szólt a felhívás, ahol a családok számához képest legtöbb lesz a betétkönyv és a legmagasabb az egy könyvre eső átlagbetét. Varga István, a posta vezetője mozgósította a versenyre a tokajiakat. Az eredmény az lett, hogy mire a verseny véget ért, minden tokaji család váltott betétkönyvet, sőt, számos családban többen is betétben helyezték el pénzüket. A betétösszegben se maradtak le, egy-egy könyvre több mint 1 ezer forint átlag jutott. Ezzel megnyerték a nagyközségek versenyé-iben az első díjat, a 25 ezer forintot és ünnepi tanácsülésen úgy határoztak, hogy ezt az összeget is a kultúrház építésére fordítják. " S. B. ÖREG TEHÉN SENKINEK SEM KELL Van egy tehenem, tizenhat éves. • Mivel a teheneknél ez már öreg kor, az én tehenem is átesett a „változás korán”, mert borjút és tejet már két éve nem ad. Állatorvosi vizsgálat is megállapította, hogy tehenemnek borja már nem lehet. Ezek után az Állatforgalmi Vállalathoz fordultam, kértem, szállítsák el a tehenemet levágásra. Szerződésem nincs rá, és a vállalat nem tudja megmondani, mikor lesz szabad marhaszállítás, azaz átvétel. Kérem az illetékeseket, segítsenek végre hozzá öreg tehenem kiselejtezéséhez! Mészáros József Szeghalom SZÉLESVÁSZNÚ MOZIK Győr-Sopron megye filmszínházainak fejlesztésére az idén több mint kétmillió forintot fordítanak. Ebben az évben a megye minden városának lesz már szélesvásznú filmszínháza. ITT A MOZAIKPARKETTA... A hónap elején megkezdte a termelést az ország első mozaikparketta gyára Kecskeméten. Ebben az évben 150 ezer négyzetméter mozaikparkettát gyártanak, amelynek nagy előnye, hogy ugyanannyi famennyiségből kétszer akkora felületű parketta készül, s a fektetésnél a párna- és vakpadlófát is megtakarítják. A gyár termelését az elkövetkező években többszörösére növelik. 1960. JANUÁR 17. — Szerkesztői üzenetek: Törnök István, Szentes. A családi pótlékról szóló 10/1959. számú rendelet 6. paragrafusa szerint a munkaviszonyban álló dolgozó, amennyiben a földingatlana után a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója az évi 1200 forintot meghaladja, nem jogosult családi pótlékra. Ugyanis a földingatlanból származó jövedelmet úgy kell tekinteni, mint amely a munkaviszonyból származó munkabérét túlhaladja. Kozma Lajos, Várvölgy. A mezőgazdasági technikumokban fizetni nem kell, tehát tandíj nincs. A könyvek és a füzetek beszerzése természetesen a tanuló feladata. A beiratkozást felvételi vizsga előzi meg. A mezőgazdasági technikumokban csak azok kérelmét vehetik figyelembe, akik legalább jó eredménnyel végezték az általános iskolát. Szántó István, Budapest. Az elmúlt évben a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat vásárolt almamagot. A vállalat jelenleg elegendő vadalannyal rendelkezik, ezért újabb almamag vásárlására csak a jövő évben kerül sor. Az almamag felvásárlásáról hirdetés útján időben értesítik a lakosságot. Takács János, Noszlop. Teremi Gábor ,,A galamb” című könyve utánvéttel megrendelhető a Mezőgazdasági Könyvesboltban, Budapest, V., Vécsey u. 5. Ez a könyv részletesen leírja a különböző galambfajtákat, foglalkozik a galambok tenyésztésével, betegségeivel, egyszóval mindazzal, ami a galambtenyésztőket érdekli. A könyv ára 48 forint. Róth Aranka, Alsóerzsébet. Alaptalan híresztelés az, hogy gyufacímke, képeslap, papírszalvéta vagy más tárgyak gyűjtésével értékes dolgokat lehet nyerni. Nagy Gábor, Orosháza. Munkaegységkönyvet egyénileg nem lehet beszerezni. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai gondoskodnak arról, hogy minden termelőszövetkezet elegendő munkaegységkönyvvel rendelkezzék. Olvasónk a termelőszövetkezet irodájában vagy a brigádvezetőnél megtekintheti a munkaegységkönyvet és ellenőrizheti, hogy munkája utáni részesedését helyesen számították-e ki. Szilágyi Ferencné, Tiszacsege. Legidősebb fia akkor minősülhet családfenntartónak, ha az édesanyának külön keresete nincs. Az édesanya akkor is családtagként kezelhető, ha kap ugyan özvegyi nyugdíjat, de annak összege az 500 forintot nem haladja meg. A kiskorú gyermekek után nőtlen fia, mint családfenntartó akkor részesülhet családi pótlékban, amennyiben azok árvaellátást nem kapnak. A körülményeket a községi tanáccsal kell igazoltatni és ezt az igazolást kell fiának a munkahelyén beadni. Mesterházi Istvánné, Kemenesmagasi. A magról kelt citromfa nemes termést csak termőfáról vett hajtással történő szemzés vagy oltás útján ad. A szemzés legkedvezőbb ideje május végétől július elejéig tartó időszak és akkor, ha a csemete gyökérnyakban ceruzavastagságú. Ha idősebb növényt oltunk át, akkor minden vastagabb ágat és vesszőt külön kell oltani. Az előtörő hajtásokat a következő évben hosszúra visszametsszük. Citromoltvány iránt az alábbi címen érdeklődhet: Jeszenszky Árpád, Keszthely, Kutató Intézet, vagy Kísérleti Gazdaság, Fertőd. VADÁSZKALAND — Kérem, legyen tekintettel arra, hogy családanya vagyok.