Szabad Föld, 1960. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 3. szám

12Szabad Föld KULTURÁLIS HÍREK P­aks járási székhelyen a pe­dagógusok megrendezték az „Irodalmi Színpad”-nak nevezett előadást, amely zenét, verset és prózairodalmat adott a közönség­nek. Még 3—4 ilyen előadás, s bíznak a pedagógusok, hogy meg­dől a „könnyű” kultúrigény. Cse­reműsor formájában a járás na­gyobb helyeit szándékoznak meg­látogatni. Behozzák a sárszentlő­­rinci 76 éves énekkart, a mado­­csai tánccsoportot, így megmoz­gatják a járás valamennyi falu­ját.*­s ■ G­yörköny tsz-falu „elkésett” a új téli kultúr­életével, mert az új közösség a gabonáját a kultúr­­házban helyezte el. „Fontosabb ez mindennél” — mondták az öre­gek. De a fiatalok „ravaszul” pa­pírost írattak alá az elnökkel, hogy ekkor és ekkor pedig átadja a kultúrházat tisztán... mert igaz, hogy a gabona az élet alapja, de azért a „lélek” mással él. ívj­émetkéren most rakják le a­­­­ kultúra alapjait: van egy téglagyáruk, s társadalmi mun­kával a kéményét meghosszabbít­ják, hogy nagyobb legyen a tel­jesítőképessége. Az egy évi túl­ a paksi járásból termelésből felépítik a falu mű­velődési otthonát. * A kecskeméti Katona József rr Színház dunaföldvári szerep­lésén szép sikert aratott Darvas József: Kormos ég című darabjá­val. Az egyébként könnyű műsor­hoz szokott közönség a helyi pe­dagógusok segítségével és szerve­zésével a komoly színházi elő­adást is megkedvelte. • A paksi járásban 13 állandó mozi van, minden faluban könyvtár... S a népfront idősze­rű politikai kérdésekről tart elő­adásokat, amelyet a pedagógusok, , orvosok, iskolaigazgatók segíte­nek. Ezek az előadások pótolják­­ — és nem rosszul — a járásban­­ nem jól szervezett ismeretterjesz­tő előadásokat.• E­lkésve s kapcsolódott a kultúr­­munkába a járási KISZ-szer­­vezet. Október 15-ig be kellett adni a munkatervet, de a KISZ a felszabadulási seregszemlére ké­szül, december közepéig történt a benevezés, addig tehát kultúr­­munkáról tervet nem tudott bead­­­­ni. Fiatalok nélkül pedig hogy le­het jól összeállítani a járás kul­­túrtervét? VAN MÉG: sziklafigyelő, korholó, ványoló NINCS MÁR királyfi, béres, leányki­házasító Furcsa foglalkozások A lakosság foglalkozás szerinti jegyzékében lapozgatunk ... Fel­tűnik, hogy mennyi furcsa fog­lalkozást tartanak nyilván a Sta­tisztikai Hivatalban. Két esztendő alatt a nép­­számlálás előkészítéseként közel hatezer foglalkozást gyűjtöttek össze. 1949-ben, a legutóbbi nép­­számláláskor csak 177 foglalko­zás szerepelt az összesítésekben. A hatezer foglalkozás közt ilyeneket találunk: sziklafigyelő (kőbányászatnál alkalmazott be­osztás), stancoló, korholó, vá­nyalé (bőripari foglalkozások), csörgedezőkezelő, ászokoló (sör­ipari dolgozók). Rokonfoglalko­zás a cirkuláns, s figuráns (vá­rosrendészeti építkezésnél dol­gozók). A cukorkásdobozok alját párnázó munkásnő vánkoslány, vagy a papíriparban használatos elnevezés a biggelő és rillező. A foglalkozásokat hasonló munkakör szerint négyszáz cso­portba sorsolták. Ki gondolná például, hogy a dohánnyal fog­lalkozók címszó alatt — egyebek közt — ilyeneket találunk: bá­lagőzölő, csutázó, illatosító, ni­kotincsökkentő, sz­ivar fonó stb. Vannak már kihalóban levő foglalkozások is, s ha nem is teljesen szűntek meg, már csak egyes vidékeken találhatók meg a bundafoltozó, imádságíró, lánykiházasító (ilyen egylet is volt), vagy rántottleves konzerv­gyártó. De hol vannak már az 1941-es foglalkozásjegyzékben még bő­ven szereplő ispánok, szolgabí­­rák, bankárok, gyárosok, vagy uradalmi cselédek és béresek? Nem is olyan régen — pontosan 19 éve — még összeírtak ilyen foglalkozást is: királyfi. Nos, azóta a foglalkozási jegy­zékek tanúsága szerint is alapo­san megváltozott a világ, K. M. összeházasodott a Ceruza és a Ra­dír, nagy lakodal­mat csaptak s ví­gan éldegéltek. A Ceruza hegyes-ke­mény, a Radír meg lágy, engedékeny volt, össze is fér­tek szépen. Figyelték az is­merősök az ifjú párt s csodálkoz­tak: valahogy más­ként mennek ná­luk a dolgok, mint általában szokás. A Ceruzát barátai, a tollak, férfitár­saságba hívták: — Gyenge lettél testvér! A Radír úgy forgat az ujja körül, ahogy akar. Egy szót sem szól­hatsz, máris föli­­bed kerekedik. Hová lett belőled a férfiúi önérzet? A Radírt pedig barátnői, a pengék vették elő: — Túlságosan szabadjára enge­ded a Ceruzádat! Meglásd, sírni fogsz még lágysá­god miatt! Majd még előír neked mindent ’. A sok rábeszélés végül is megtette a magáét. A Ceru­­za, hogy csorba ne essék a férfiúi ön­érzeten, kezdett erőszakossá válni, a Radír pedig, puszta önvédelem­ből és a családi kötelék megerősí­tésére mindent ki­törölt, bármit is írt a Ceruza. S egy hónapig sem élt együtt a Ceruza a Radírral, máris el­váltak­. (Oroszból fordította: Balogh Judit) — Vízvezeték? Nem olyan könnyű dolog, ahogyan azt sokan elképzelik. Aztán ígértek effélét máskor is. Emlékszem a Horthy világban minden követválasztás előtt megígérték a kövesutat, de a választások után elfelejtették valóra váltani. Egyszóval nem nagyon hiszek én abban ... Az­tán, ha lenne is vízvezeték, de én szegény ember vagyok. Ötvenöt év alatt, amióta családot alapí­tottam, annyit se tudtam össze­kaparni, hogy az udvaromon gé­meskutat építsenek. Pedig nincs mélyen a forrás, mindössze 6-7 kútgyűrű kellett volna... A víz­vezeték úri dolog, az biztosan­­ többe kerül — morfondírozott­­ Tóth János bácsi, mikor 1959. ta-­­ vaszán híre futott, hogy Tisza-­­ kür­tön kihasználják a bővizű ar­­i tézi kutakat és elvezetik a vizet minden portára. — Mégis meg kellene érdek­­­­lődni, mennyibe kerül az a víz-­­ csap — kockáztatta meg Tóth­­ néni —, mert úgy mondják rész­­­­letre is ki lehet fizetni... Jó , lenne, ha öreg napjainkra nem­­ kellene olyan messziről vizet­­ hordani. Sok fáradságtól kímél-­­ ne meg bennünket az a vízcsap,­­ — Majd meglátjuk — zárta le a beszélgetést Tóth János bácsi, aztán elballagott a tanácsházá­hoz. Bár maga sem bízott abban, hogy a dologból lesz valami, de úgy gondolkozott: vigye iránya azt a kis fáradságot, ne mondja az asszony, hogy ő a jónak is el­­rontója. A tanácselnök megnyugtatta, hogy az egész szerelési munka a csövekkel, meg a vízcsappal együtt nem kerül többe egy süldő áránál. Az öreg nem szólt sem­mit, de mikor kiért az utcára, megálloit a járdaszélen, ahol se­rényen ásták a vízvezetékcsövek ágyát. — Aztán lesz ebből a dologból valami? — kérdezte az embere­ket. — Már hogyne lenne. Aratásra mindenkinek házhoz szállítjuk a vizet-------válaszolt tréfásan az egyik legény. Tóth János tovább ballagott, de közben számvetést csinált: egy gémeskút építése —, ha a roko­nok és ismerősök segítenek — felemészt 3000 forintot. Segítség­ké­dl­t még 4070-ből sem tudnám megépíteni. Hiszen a kútásók nagyon megkérik a munkájuk bérét. Aztán a kútgyűrűk szállí­tásáért is fuvart kellene fizetni... Egy szó, mint száz még két hízott disznó árát is elnyelné az a kút... Otthon nem szólt semmit a fe­leségének, de mikor megnyújtott lépésekkel méricskélni kezdte, hogy az utcáról milyen hosszú csővezeték kell az udvar köze­péig -----már Tóth néni is biztos volt abban, hogy meglesz, amire ötven esztendő óta spóroltak. Az­óta az öreg fűnek-fának elmond­ja, hogy milyen ajándékot kapott 80. születésnapjára. Dancs József ÉRDEMES VOLT! Tokaj borával világhírt szerzett és nincs is olyan tokaji, aki ne lenne büszke „városkájára”. A tokajiak azonban azt is szeretnék, hogy ne csak a borukat ismerjék, hanem, hogy az országból és a külföldről is minél többen látogatnának oda. Jó boruk mellett rájuk szépségét is megismerni. A községi tanács kezdeményezésére mozgalmat indítottak a kultúrház építésére és napokon belül építő­anyagban, társadalmi munkában 800 ezer forintot ajánlottak fel erre a cél­ra a tokajiak. És ekkor értesültek egy újabb „pénzszerzési lehetőségről”. A megyei tanács takarékossági versenyt hirdetett Borsod megyében. Az a köz­ség lesz a nyertes — szólt a felhívás, ahol a családok számához képest leg­több lesz a betétkönyv és a legmaga­sabb az egy könyvre eső átlagbetét. Varga István, a posta vezetője mozgó­sította a versenyre a tokajiakat. Az eredmény az lett, hogy mire a ver­seny véget ért, minden tokaji család váltott betétkönyvet, sőt, számos csa­ládban többen is betétben helyezték­­ el pénzüket. A betétösszegben se ma­­­­radtak le, egy-egy könyvre több mint 1 ezer forint átlag jutott. Ezzel meg­nyerték a nagy­községek versenyé-­i­ben az első díjat, a 25 ezer forintot és ünnepi tanácsülésen úgy határoz­tak, hogy ezt az összeget is a kultúr­ház építésére fordítják. " S. B. ÖREG TEHÉN SENKINEK SEM KELL Van egy tehenem, tizenhat éves. • Mivel a teheneknél ez már öreg kor, az én tehenem is átesett a „változás korán”, mert borjút és tejet már két éve nem ad. Állat­orvosi vizsgálat is megállapította, hogy tehenemnek borja már nem lehet. Ezek után az Állatforgalmi Vállalathoz fordultam, kértem, szállítsák el a tehenemet levágás­ra. Szerződésem nincs rá, és a vál­lalat nem tudja megmondani, mikor lesz szabad marhaszállítás, azaz átvétel. Kérem az illetékese­ket, segítsenek végre hozzá öreg tehenem kiselejtezéséhez! Mészáros József Szeghalom SZÉLESVÁSZNÚ MOZIK Győr-Sopron megye filmszínhá­zainak fejlesztésére az idén több mint kétmillió forintot fordítanak. Ebben az évben a megye minden városának lesz már szélesvásznú filmszínháza. ITT A MOZAIK­PARKETTA... A hónap elején megkezdte a ter­melést az ország első mozaikpar­ketta gyára Kecs­keméten. Ebben az évben 150 ezer négyzetméter mo­­zaikparkettát gyártanak, amely­nek nagy előnye, hogy ugyanannyi famennyiségből kétszer akkora fe­lületű parketta készül, s a fekte­tésnél a párna- és vakpadlófát is megtakarítják. A gyár termelését az elkövetkező évek­ben többszörösére növelik.­ ­ 1960. JANUÁR 17. — Szerkesztői üzenetek: Törnök István, Szentes. A családi pótlékról szóló 10/1959. számú rende­let 6. paragrafusa szerint a munka­­viszonyban álló dolgozó, amennyiben a földingatlana után a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója az évi 1200 forintot meghaladja, nem jo­­gosult családi pótlékra. Ugyanis a földingatlanból származó jövedelmet úgy kell tekinteni, mint amely a munkaviszonyból származó munka­bérét túlhaladja. Kozma Lajos, Várvölgy. A mező­­gazdasági technikumokban fizetni nem kell, tehát tandíj nincs. A köny­vek és a füzetek beszerzése természe­tesen a tanuló feladata. A beiratko­zást felvételi vizsga előzi meg. A me­zőgazdasági technikumokban csak azok kérelmét vehetik figyelembe, akik legalább jó eredménnyel végez­ték az általános iskolát. Szántó István, Budapest. Az elmúlt évben a Szőlőoltvány- és Facsemete­­forgalmi Vállalat vásárolt almamagot. A vállalat jelenleg elegendő vad­­alannyal rendelkezik, ezért újabb al­mamag vásárlására csak a jövő év­ben kerül sor. Az almamag felvásár­lásáról hirdetés útján időben értesí­tik a lakosságot. Takács János, Noszlop. Teremi Gá­bor ,,A galamb” című könyve után­véttel megrendelhető a Mezőgazdasági Könyvesboltban, Budapest, V., Vécsey u. 5. Ez a könyv részletesen leírja a különböző galambfajtákat, foglalko­zik a galambok tenyésztésével, beteg­ségeivel, egyszóval mindazzal, ami a galambtenyésztőket érdekli. A könyv ára 48 forint. Róth Aranka, Alsóerzsébet. Alapta­lan híresztelés az, hogy gyufacímke, képeslap, papírszalvéta vagy más tárgyak gyűjtésével értékes dolgokat lehet nyerni. Nagy Gábor, Orosháza. Munka­egységkönyvet egyénileg nem lehet beszerezni. A járási tanácsok mező­­gazdasági osztályai gondoskodnak arról, hogy minden termelőszövet­kezet elegendő munkaegységkönyv­vel rendelkezzék. Olvasónk a ter­melőszövetkezet irodájában vagy a brigádvezetőnél megtekintheti a munkaegységkönyvet és ellenőrizheti, hogy munkája utáni részesedését helyesen számították-e ki. Szilágyi Ferencné, Tiszacsege. Leg­idősebb fia akkor minősülhet csa­ládfenntartónak, ha az édesanyának külön keresete nincs. Az édesanya akkor is családtagként kezelhető, ha kap ugyan özvegyi nyugdíjat, de annak összege az 500 forintot nem haladja meg. A kiskorú gyermekek után nőtlen fia, mint családfenntartó akkor részesülhet családi pótlékban, amennyiben azok árvaellátást nem kapnak. A körülményeket a köz­ségi tanáccsal kell igazoltatni és ezt az igazolást kell fiának a munka­helyén beadni. Mesterházi Istvánné, Kemenesma­­gasi. A magról kelt citromfa nemes termést csak termőfáról vett haj­tással történő szemzés vagy oltás útján ad. A szemzés legkedvezőbb ideje május végétől július elejéig tartó időszak és akkor, ha a csemete gyökérnyakban ceruzavastagságú. Ha idősebb növényt oltunk át, akkor minden vastagabb ágat és vesszőt külön kell oltani. Az előtörő hajtá­sokat a következő évben hosszúra visszametsszük. Citromoltvány iránt az alábbi címen érdeklődhet: Je­szenszky Árpád, Keszthely, Kutató Intézet, vagy Kísérleti Gazdaság, Fertőd. VADÁSZKALAND — Kérem, legyen tekintettel arra, hogy családanya vagyok.

Next