Szabad Föld, 1960. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-25 / 39. szám

16 Forgalmas a művelődési ház Atkár szövetkezeti község művelődési házában megkezdődött a forgalom. A könyvtár az egyik leggyakrabban látogatott h­ely. Képünkön: Bakos L­ászló KISZ-titkár, a könyvtáros szívesen segít az olvasóknak kiválogatni a könyveket. r Gábor Andor: Berlini levelek. A kötet Gábor Andor 1928—1931-ig írt cikkeinek és riportjainak gyűjtemé­nye. A korabeli németországi köz­állapotokkal, a munkásnyomorral, a munkanélküliséggel, a nagy sztráj­kok szervezésével foglalkozó szenve­délyes hangú írások, a kifogyhatat­lan indulatú harcos újságírót mu­tatják be az olvasónak. (35.— Ft. Szépirodalmi Könyvkiadó.) Barabás Tibor: Máglyák Firenzé­ben. A regény egy hitszónokról szól, aki ostorozta az egyház züllöttségét és szenvedélyesen harcolt a közer­kölcsök romlottsága ellen. A szóno­kot, mint eretneket máglyára küld­ték és hamvait az Arno folyóba szór­ták. (24.— Ft. Szépirodalmi Könyv­kiadó.) Tóth Endre: Az elszálló ifjúsághoz. A debreceni költő verseiben az egy­szerű emberek életét ábrázolja. Ez a kötet válogatott verseit tartalmaz­za. (9.— Ft. Magvető Könyvkiadó.) Csandar: Az utolsó autóbusz. A modern indiai irodalom egyik leg­ismertebb és legnépszerűbb képvi­selője elbeszéléseiben az egyszerű, szegény emberek nyomorát és er­kölcsi magasabbrendűségét mutat­ja be. (19.— Ft. Európa Könyvkiadó.) Germanprez: Izland, Izland. Az író egy izlandi halászfalu életét mutatja be regényében. (18.50 Ft. Európa Könyvkiadó.) Synge: A nyugati világ bajnoka. A színmű egy írországi falu életéről szól. (6.70 Ft. Európa Könyvkiadó.) Somos—Angels: Korszerű csiperke­termesztés. A könyv hasznos útmu­tatást ad elsősorban a gombater­mesztést most kezdő állami gazda­ságainknak és termelőszövetkeze­teinknek a legújabb hazai és kül­földi gombatermesztési módszerek közrebocsátásával. A könyv útmu­tatást ad a zöldség- és Virághajtató házak gombával való hasznosítására is. (14.— Ft. Mezőgazdasági Könyv­kiadó.) Dr. Bordás Sándor: Veszélyes nö­vényvédőszerek. A szerző részletesen ismerteti a veszélyes növényvédősze­rek gondtalan használatakor előfor­duló veszélyeket, a mérgezés tüneteit és következményeit, az eredményes megelőzés módszereit, az elsősegély­­nyújtás és az orvosi gyógykezelés tennivalóit. (13.— Ft. Mezőgazdasági Könyvkiadó.) A felsorolt művek kaphatók az or­szág valamennyi könyvesboltjában. Olvasóink utánvéttel is megrendelhe­tik a 39. sz. Könyvesboltban, Buda­pest VIII., József krt. 5. szám. ** iüs­z­t­e­f Barta András, Gáborján. A ter­melőszövetkezeti tagok gyermekei ugyanolyan feltételekkel kapják az SZTK szolgál­tatásait, mint az ipari biztosítottak gyermekei. Ha tehát munkaképtelen, az orvosi kezelés, kórházi ellátás, gyógyszer éppen úgy adható a tsz-tag gyermekének, mint a többi SZTK biztosított gyer­mekeinek. Kovács Sándor, Szolnok, a kar­cagi felső mezőgazdasági iskolára azok a fiatalok kérhetik a felvétel­lüket, akik régebben vagy az idei tanévben szereztek érettségi bizo­nyítványt. A felvétel iránti kérel­met szeptember 26-ig kell beküldeni, amelyhez csatolni kell az érett­ségi bizonyítványt, születési anya­könyvi kivonatot, rövid önéletrajzot, munkahelyvezetői vagy egyénieknél a tanács javaslatát a felvételre. A tanulmányi idő két év. A második év sikeres elvégzése után a hallga­tók oklevelet kapnak. Bővebb felvi­lágosítást az iskola igazgatósága ad: Mezőgazdasági Technikum, Karcag, Vida Teréz, Kecskemét. Édesapjá­tól gyermektartási díjat nem köve­telhet, mivel nevelőapja örökbefo­gad­ja. Az örökbefogadás megtör­ténte óta nevelőapja köteles viselni neveltetése költségeit. Koós Sándor, Mátyásdomb. A nö­­vendékm­arháik után járó adóked­vezményekről szóló 6/1960. P. M. számú rendelet sze­rint az esetben, ha a tsz-tag két évesnél nem idő­sebb, de nyilvántartásba nem vett növendékmarhát visz a tsz-be, azt sajátnevelé­sűnek kell tekinteni és a tsz részére a kedvezményt meg kell adni akkor, ha az átvételtől számí­tott 14 napon belül a tsz az adó­ügyi csoportnál az adókedvezményre irányuló igényét a marhalevél egy­idejű felmutatása mellett bejelenti. Az esetben viszont, ha a tsz magá­nostól vásárol borjút és az eladó a bejelentésnek nem tett eleget, a tsz nem tarthat igényt az adókedvez­ményre. Acsik Kálmán­né, Tázlár. A kereső­­képtelen dolgozót egy éven át, tbc-s megbetegedés esetén két éven át jogosult táppénzre. Ha azonban a dolgozó a keresőképtelenségét meg­előzően egy, illetőleg két évnél rö­­videbb ideig állt folyamatos munka­viszonyban, a táppénzt csak a folya­matos munkaviszonyának megfelelő időn át folyósíthatják. Férje tehát a hathónapos folyamatos munkavi­szonya alapján hat hónapig kaphat táppénzt. A kíváncsiság, a szo­rongás és a félelem ér­zése fogja el az embert, ha először ül repülő­gépre. Nos, ezt mind elfeledtette az IL 18. Az egy-két perces „lif­tezés” után 8 ezer mé­ter magasban csak napsütés, felhő és cso­dálatos látvány tárult az ember szeme elé. Két óra tíz perc és Verne álma valóra vált részünkre: a Budapest —Róma repülőút ennyi időt vett igénybe. ★ A Hotel Milanóban szálltunk meg, majd városnézésre indul­tunk. A Termini pálya­udvar Olaszország egyik legmodernebb építésű, korszerűen fel­­szerelt vasútállomása Róma szívében. Érde­kessége és nálunk is megvalósítható külön­legessége: minden pénztára induló-érkező állomásra ad ki jegye­ket. (Például: Buda­pest, Szeged stb.) Ez­zel elkerülhető a tolon­­gás és mindenki a neki megfelelő állomás pénztáránál kaphatja meg vasútjegyét. * Cinzano, Coca-cola, Caffe, szörpök hangulatos rek­lámtáblái, színes transz­parensei és az üzletek neon­fényei teszik fényes­sé Róma utcáit. Ha vala­ki csak ezt veszi észre az olasz életből, úgy nagyon szépnek ítélné meg az olasz ember életét. De . . . mögötte a kétmillió mun­kanélküli tengődő élete bizonyítja, hogy Róma fé­nyessége mögött ott van a dolgozók mindennapi gondja, félelme, bizonyta­lansága. " A Lidó Róma tengeri kirándulóhelye. Vasár­nap a mi balatoni ki­rándulásainkat juttatja eszünkbe. A tenger vi­ze sós, de üdítő, frissí­tő. A déli órákban azonban az itteniek is árnyékba húzódnak a közel 40 fokos hőség elől.★ ,,Éneklő nemzet” – mondhatnánk az olaszok­ra. A cipőtisztító, az új­ságárus, az üzleti eladó, a munkás, a vasutas, a sofőr, de úgyszólván min­denki dúdol, énekel. Az örök napsütés, a jó idő varázsa az emberek kedé­lyében is megnyilvánul. Vatikán — mert enélkül Róma elkép­zelhetetlen —, a kato­licizmus fellegvára vonzotta a legtöbb kül­­földit. St. Pietro temp­loma, az egyháztörté­­neti múzeum, a Sixtus­­k­ápolna, Michelangelo, Leonardo da Vinci és más világhíres festők művei, a régi római emlékek: szobrok, ása­tások,★ A magyarokat szívesen, barátsággal­­ fogadták. • És hogy mi, turisták se ma­radjunk le, hatalmas „hajrá magyarok” kö­szönéssel hívtuk fel a vi­lág sportolóinak figyel­mét Ms nemzetünk de­rék sportolóira. A legnépesebb, legfe­­gyelmezettebb sporto­lók a szovjetek voltak. És, mint az olimpiai eredmények is bizo­nyítják, mindent meg is tettek, hogy hazáju­kat méltóan képvisel­jék a világ nagy sport­vetélkedésében. ★ Hét nap Rómában — de másutt is — na­gyon kevés ahhoz, hogy bármiről is bőséges képet kapjunk, de egy életre szóló élményt ad, ha az olimpiával van összefüggésben. Pusztai József ÍRÓ IMI Áll MOZAIK SZABADról. Őszi vers Rozsdásodik a falevél, ez a nyár már nem sokat ér, de a jó ősz még hátra van, amit érlel, az számtalan. Itt a szőlő lágy gerezdje, benne az emberek kedve, — citromalma — későig áll — le ne szakaszd te kis betyár! Játsszál inkább töklevéllel, ■ bajszot ragassz a levével. Kukorica, aranysárga, csöve is lett, nemcsak szára. Hízhat tőle pockos állat, le is vágnak jó­ egypárat. Krumpli lapul a föld alatt — mondd el csak bátran vágyadat „ősz után, ha jön már a tél, s vad széltől zizeg a fedél, sütőnkben porhanyósra sül s melenget minket is belül.” Ne búsuljunk hát, hogy a nyár felőlünk más vidékre száll: — Jöhet miránk az ősz, a tél, ki dolgozik, itt már megél! F. Tóth Pál Aratják a rizst a Tisza mentén Szolnok megyében, az ország egyik legnagyobb rizstermelő körzetében megkezdődött a rizs­aratás. A Tisza menti és a nagykúnsági rizsföldeken, bár az időjárás miatt kissé eltolódott a betakarítás, a tavalyinál ma­gasabb termést várnak. Rákóczi­­falván és a mezőtúri termelőszö­vetkezetek egyes telepein 25— 30 mázsás holdankénti hozamok­ra számítanak. A nagy munká­nál fokozottabban alkalmazzák a gépeket, s az idei termés körül­belül 40 százalékát kombájnok­kal aratják le. Új típusú kukoricaszárvágó-gép A Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet erdőháti gazdasá­gában bemutatták a mezőgazda­­sági gépészeti szakembereknek az NDS 2-es jelű kukoricaszárvágó- és silózógépet. Az új típusú mun­kagépet Gergács Jenő, a gazda­ság gépészmérnöke és Molnár László szerelő konstruálta. A gép segítségével az egyszeres és két­szeres keresztezésű hibridkukori­cát előállító vetésterületekről az apasorokat géppel takaríthatják be, mégpedig oly módon, hogy az anyasorokat károsodás nem éri. A szárvágó üzemeltetése gazdasá­gosnak bizonyult: napi teljesít­ménye 25—30 ember munkájának felel meg. -1960. SZEPTEMBER 25. Miért nincs sportélet Sümegen? Sümeg, ez a szép fekvésű köz­ség igen jelentős sporthagyomá­nyokkal rendelkezik. Évtizedekig több szakosztály működött. (Atléti­ka, kerékpár, ökölvívás, labdarú­gás.) A felszabadulás után a meg­levő szakosztályok mellett torna­, röplabda- és úszószakosztály ala­kult. A mintegy 10 ezer lakosú köz­ségben sorra bukkantak fel a te­hetséges sportolók és a község kö­rüli bányatelepek fiataljai is a sü­megi sportkörben találtak felüdü­lést, szórakozást. A sportkör nagy­szerű eredményeiről többször ol­vashattunk a megyei újságban is. Labdarúgó-csapatuk a megyei baj­nokság I. osztályában játszott. Ugyanekkor atlétáik, tornászaik és röplabdázóik is jó eredményeket értek el. A községi tanács minden támogatást megadott, a sportkedve­lő lakosság pedig a rendezvények nagyszámú látogatottságával nyúj­tott anyagi támogatást. Közben egyre jobban fejlődtek a környező bányatelepek, amelyek külön sportkört alakítottak. Ez a körülmény természetesen igen ér­zékenyen érintette a sümegi spor­tot, mert több játékos elhagyta a sportkört. A vezetőség elmulasztotta pótol­ni a község fiataljaiból az eltávo­zottakat, sőt engedte, hogy a nagy­múltú sportkör szétszóródjon. Nem törődtek az utánpótlással, azzal, hogy minél több fiatal bekapcso­­lód­hasson a rendszeres testedzésbe. Ennek a helytelen álláspontnak lett áldozata az atlétika, úszás, röplabda, torna és más sportág és az egykori híres labdarúgó-csapa­tuk is, amely még a járási bajnok­ságban sem szerepel, Így szűnt meg Sümegen a jól működő sport­kör! Most üres a tornaterem, a lab­darúgó-pálya, nem készülődnek az úszók, sem a röplabdázók ... mert nincs is sportélet Sümegen. A já­rási TST figyelmébe ajánljuk a sümegi sportkört, rendezze zilált ügyeit és tegye lehetővé, hogy új­ból benépesedjen az uszoda, a tor­naterem és a sporttelep gyepsző­­nyege, hogy ismét felvirágozzék Sümeg sportélete! S. F. Innen - onnan A római olimpiai szervező bizott­ság közölte, hogy a játékok során 5 millió 600 ezer dollár volt a be­vétel. Ebből 4 millió 300 ezer dol­lárt a belépőjegyek, 1 millió 300 ezer dollárt pedig a rádió- és televízió­díjak hoztak. A közvetlen kiadások összege pedig meghaladta a 6 mil­lió 400 ezer dollárt. Felülvizsgálták az olimpiai birkó­zók eredményeit és ennek során ki­derült, hogy a magyar Reznák nem hatodik, hanem ötödik lett. Hollósi is bekerült a helyezettek közé, holt­versenyben ugyancsak ötödik hely­re került, így a magyar csapat összpontszáma: 152, ezzel megelőztük a japánokat és így a nem hivatalos pontversenyben Magyarország az ötö­dik helyen végzett. Az atlétikai idény első őszi nem­zetek közötti válogatott versenyre szeptember 24-én és 25-én kerül sor Stockholmban, ahol Magyarország férfi válogatottja a svéd atlétákkal méri össze tudását. Sportpályák - társadalmi munkában A vidéki sport nagyarányú fejlődése nehéz feladat elé állít­ja a falusi sportvezetőket, mi­vel még mindig kevés sportléte­sítmény áll a sportolók rendel­kezésére. Igaz, hogy az utóbbi időben egyre több hírt kapunk újonnan létesített falusi sport­pályák és öltözők felavatásáról, amelyeknek a legnagyobb részét a fiatalok építették társadalmi munkában. Jó munkát végeztek például a Borsod és Tolna megyei fiatalok, akik több falusi sportpályát épí­tettek. Borsod megyében több mint egymillió, Tolna megyében pedig több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végez­tek a sportszerető fiatalok. A tiszaluci falusi sportkör fiataljai öltözőt, kézi- és röplabdapályát építettek. Hernádnémetiben kézi­labda-pályát varázsoltak a kas­télykert udvarára. Tiszapalko­­nyán a sportkör tagjai csónakhá­zat, Hódoscsépányban motoros salakpálya építését tervezik. Lehetne sorolni a példákat. Ez azonban nem elég! Különösen a KISZ falusi szervezetei tehetné­nek többet a fiatalok sportolásá­nak a megkönnyítésére. Új Európa-csúcs a nemzetközi úszóversenyen Alig egy héttel az olimpiai játé­kok befejezése után, nagyszabású nemzetközi úszó- és vízilabda-viadal­ra került sor a Sportuszodában. A világhírű japán úszók a várakozás­nak megfelelően, igen jól szerepel­tek. A magyar úszók is kitettek ma­gukért, mert Dobay a 100 méteres gyorsúszásban 55.7 másodperc és a négyszer 100 méteres gyorsváltónk is (Dobay, Szlanka, Müller, lantos) 3 perc 46.9­­másodperces idővel új Európa-csúcsot állított fel. Az ugró­számokban megosztoztak a két nem­zet versenyzői. A toronyugrást Ka­­nato (japán), a műugrást * *pedig Konkoly (magyar) nyerte. Női csapatunk minden úszószám­­ban első helyen végzett. A négy­szer 100 méteres gyorsváltónk: Te­mesvári, Frank, Boros és Madarász összeállításban új magyar csúcsot ál­lított fel 1 perc 19.1 másodperces idő­vel. Az ugrószámok viszont a ja­pán lányok sikerét hozták. A szombat-vasárnapi vízilabda-mér­kőzések már az új szabály szerint, négyszer ötperces játékidővel kerül­tek lebonyolításra. Mindkét napon nagy gólarányú magyar győzelem született. Szombaton 12:2, vasárnap pedig 9:1 arányban győzött Magyar­­ország csapata a japánok ellen. Mindent összegezve: a kétnapos viadalon nagyszerű időeredmények, új Európa-, magyar és japán csú­csok felállításának tapsolhatott a nagyszámú nézőközönség. MI ÚJSÁG AZ m 1-BEN ? Az elmúlt héten újra megkezdőd­tek a küzdelmek a labdarúgó NB I- ben a bajnoki pontokért. A Ferenc­város—MTK mérkőzés kivételével — ami a gyenge játékvezetés miatt, sajnos, eldurvult — valamennyi mér­kőzés sportszerű légkörben zajlott le. A forduló egyik érdekessége, hogy a fővárosiak és a vidéki csapatok is egymás ellen játszottak. A másik érdekesség, hogy a pályaválasztó csapatok közül csak egynek sikerült győzni, a többiek otthonukban is pontot, illetve pontokat vesztettek. A negyedik fordulóban sem sikerült még csak döntetlen eredményt sem elérni a Dorognak és az elmúlt év­ben igen jól szerepelt Diósgyőrnek, így mindketten az utolsó helyen áll­nak — pont nélkül. Eredmények: Ferencváros—MTK 4:1, Honvéd—Csepel 0:0, Győr—Tatabánya 0:0, Vasas—Újpesti Dózsa 2:4, Debre­cen—Pécs 0:1, Diósgyőr—Szeged 0:7, Dorog—Salgótarján 0:3. A bajnok­i első helyén a Ferencváros és az Újpesti Dózsa áll egyaránt 7—7 pont­tal.

Next