Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-10-08 / 41. szám
4 Sabad Tolo A ceglédi „mezei szarkák A mezei szarkák lopnak. A ceglédi tanács szabálysértési hivatalában a statisztika azt mutatja, hogy az utóbbi hónapokban a feljelentések száma a szokásosnak kétszerese. Farkas László, a ceglédi szabálysértési előadó pedig ítélkezik Látogatásunk idején éppen egy idézettet faggatott. — Neve? — Ócsai Imre. — Lakik? — Cegléden. — A vád ön ellen a következő. Szőlőt lopott egyszer Udvardi Béla, egyszer pedig, Pálinkás Andrásné szövetkezeti tagok háztáji szőlőjéből, aminek súlya meghaladja a 20 kilót. Beismeri a lopásokat? Vajszívű károsultak Ócsai Imre idősebb ember. Ül a széken, mintha odaszegezték volna. Remeg a keze, ideges. Beismeri a lopásokat. Pálinkásnét behívják mellé, valljon Ócsaira. Panaszkodik, hogy az ő szőlőjéből vagy ötven kiló tűnt el. A tolvajt többször láttaszőlővel megrakodva, de abban a nyugodt hitben volt, hogy nem őt fosztogatja. Tőle a másét lophatja. Viszont a veje rájött, hogy mégiscsak őt lopkodta Ócsai. — Kívánja a kár megtérítését? — kérdezte tőle Farkas László. Pálinkásné nemmel válaszol. Sőt! Nyugtatgatja a tolvajt, hogy nem ő jelentette ám fel! A másik károsult, Udvardi Béla sem kívánja a tolvaj megbüntetését. Elmenőben odasúgja Ócsainak: „Várlak ám, utána gyere!” ■— Hová hívta magát — kérdezi Ócsaitól az előadó. ■— Gallyazni kell neki... Úgy látszik, Ócsaira nem is haragudnak a károsultak. A szabálysértési hivatal előreláthatóan 500—600 forint pénzbírságra ítéli majd a szőlőtolajat, nem törődve a vajszívű károsultakkal. Délelőtt 10 órakor betoppan a tanácsi hivatalba Országh János, a ceglédi 11. számú AKÖV gépkocsivezetője. Fiatal ember, csíkos zokniban, kockás ingben. A kihallgatás alatt megszeppenve ül a széken. Ő a teherautója körül foglalatoskodott, miközben két társa, a ceglédi Dózsa Tsz kukoricáját lopta. Ez a vád. A rendőrjárőr csípte el őket. — Maga tehát nem lopott? — kezdi az előadó. —Nem kérem. Én a lerobbant gumit bütyköltem, a velem lévő pacákok pedig azt mondták, kisdologra mennek, a kukoricásba. Nem tudtam arról, hogy szajrézni akarnak. — Észre se vette a lopást? — Nem. Akiket a tagság büntet Más előadnivalója nincs, ítéletet nem lehet hozni, mert a két bűntárs nagykőrösi. Az ottani szabálysértési hivatalban vonják majd felelősségre a kukoricatolvajokat, s akkor kiderül Országh János ártatlan-e. Ha nem, akkor bírságolják. A tárgyalások után Farkas László előadó megjegyezte: a mezei tolvajok túlnyomó többsége szövetkezeten kívüli ember. Külsők dézsmálgatják a közös gazdaságokat. — Tehát, a szövetkezeteken belül nincsenek szarkák? — Tévedés. Ezt nem állítottam — válaszol Farkas László. — Csak az megint más dolog. Akiket a szövetkezeti tagság csíp el valamilyen disznóság miatt, azok nem kerülnek ide, őket a tagság bünteti. A tolvajt tettenérik, fegyelmi bizottság elé rendelik, megbüntetik, s a dologról másnap száz és száz ember szerez tudomást. A mi tanácsi tárgyalásainkról kevesen tudnak. A szövetkezeten belüli büntetés, nézetem szerint ezért hatásosabb és egyben nevetőbb is, mint a mi tárgyalásaink Elmondta, hogy sokszor milyen raffinált lopások történnek. A „ha nem jössz, viszlek” rajongói néha anekdotába illő módon dézsmálnak, íme, egy eset. A közös kukoricatábla melletti háztáji kukoricák egyikében fura dolgot vettek észre. Minden száron két hatalmas cső volt, egyik lefelé, a másik felfelé állt. Furcsa tünemény! Egy lefelé lógó csövet megpiszkáltál? Leesett! Potyogott a többi is. Nini! Hiszen a lefelé lógó csöveket úgy aggatták, vagy kötözték rá a szárakra: mindegyik a közös táblából „vándorolt” át. A „természeti csoda” elkövetője büntetést fizetett, s holtig tartó szégyenén ma is derülnek Cegléden. Árkon innen, árkon túl — Alapjában véve — magyarázza Farkas László —, a mezei lopásokat nem szabad lekicsinyellni. Sok kicsi sokra megy. Ahol ezt nem veszik figyelembe, s ahol nem kezdik meg az erkölcsi és adminisztratív irtóhadjáratot a mezei szarkák ellen, abban a szövetkezetben, véleményem szerint sok érték elúszik. Észrevételemszerint — s az igazsághoz ez is hozzátartozik — a ceglédi szövetkezetek vezetői nagyon jól tudják ezt. A szabálysértési előadó véleményéhez nincs mit hozzátennünk. Igaza van. Kifelé tartva a városból — milyen sajátos véletlen! — éppen a szőlők közelében engedett le a gépkocsink egyik kereke. Míg a javítás tartott, árkon innen néztük a szőlőket. Csak egy ugrásba kerülne, és néhány gyönyörű fürt birtokosai lehetnénk. Hogy mosolyognak ezek a szőlők! Csakhogy Farkas László biztos nem mosolyogna, ha elcsípnének bennünket. Jobb árkon innen maradni! Griff Sándor Több mint 100 fiatal tért vissza a karcagi Lenin Termelőszövetkezetbe A csaknetm 12 ezer holdas karcagi Lenin Termelőszövetkezetben a vezetőség megfelelő munkalehetőséget és változatos szórakozási lehetőséget teremtett a közös gazdaságban dolgozó 16—25 közötti fiúk és leányok részére. A közelmúltban saját erőből korszerű művelődési otthont építettek s a berendezésre, különböző vásárlásokra a szociális és kulturális alapból 150 ezer forintot költöttek A tsz-gazdaság vezetősége a szociális és kulturális alapból jutalmakat is ad. A kiválóan dolgozó fiatalok közül húszat küldtek külföldre, a napokban pedig újabb 3 karcagi ifjú kapta meg Csehszlovákiába szóló útlevelét. Ez a gondoskodás is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években több mint 100 fiatal tért vissza a karcagi Lenin Termelőszövetkezetbe és a közös gazdaság tagjainak egyharmada 25 éven aluli. A vidéki utca művésze Járókelők népes csoportjai állnak meg esténként a lajosmizsei földművesszövetkezetek ragyogó fényben úszó kirakatai előtt. Az ízlésesen elrendezett cipők, puhán omló szövetek, modern bútorok, gyönyörű szőnyegek, mutatós élelmiszerhegyek szinte hívogatják az érdeklődőket: „Engem vásárolj meg, engem, engem. Ugye milyen jól festene a lakásodban ez a szép csőgarnitúra, milyen jól illene arcodhoz ez a pulóver.” De a lajosmizsei kirakatok nemcsak azért nagyszerűek, mert vonzzák a vásárlókat. A színek harmonikus összeválogatása, az áruk művészi elrendezése, a megkapó dekoráció fejleszti a nézők ízlését. A kirakatrendező Kiss László 29 esztendős, hét éve dolgozik a szakmában. Most éppen nagy munkában találjuk: árubemutatókiállítást rendez a kultúrházban. Néhány percig azonban szívesen válaszol a szakma „titkaira” vonatkozó kérdéseinkre. — Minden kirakatrendezőnek van valami egyéni ötlete — mondja. Az enyém a pasztell színek és a grafika alkalmazása. Legtöbbször ezek a „szemfogók”. — Mi az a szemfogó? — Ez a legfontosabb. Valami megkapó tárgy, dekoráció, ami a vevő tekintetét a kirakatra vonzza. Legtöbbször egy szép grafika. Persze, az sem jó, ha a szemfogó túlságosan leköti a tekintetet. Ezért a rajznak első pillantásra érthetőnek kell lennie, és az árat úgy kell elrendezni körülötte, hogy a néző tekintetét egyik darabról a másikra vezesse. A színek összhangjáról így beszél: — Rendkívül nagy a színek jelentősége, a kirakatrendezésben. Mindegyiknek van egy kiegészítője, amelyik a legjobban illik hozzá. Például a feketének a sárga, vagy a rózsaszín, a zöldnek a drapp, barna, sárga. Szépek az egy színcsoportból álló kirakatok is. Például a világos homokszíntől a világosbarnáig. Rengeteg dologra kell még ügyelni ezenkívül, például az évszakokra. Tavasszal zöld, sárga, nyáron vörös, fehér, zöld, ősszel barna, szürke, zöld, télen fehér, kék kirakatokat csinálunk leginkább. — Van-e még valami általános irány, amit a kirakatrendezésnél be kell tartani? — Az idényszerűség és a világítás, ősszel például sohasem hiányozhatnak a kirakatokból az iskolaszerek, nyáron a strandcikkek, áprilisban és decemberben az illatszerek. A kirakat tükrözze a bőséges választékot, ugyanakkor ne legyen túlzsúfolt, hogy minden árut jól lehessen látni. Az előbb a világítást is említette. A mai korszerű kirakatrendezési elv szerint, nagy, modern harangos lámpát függesztünk fel, vagy rejtőlemezzel takart fénycsövet. Mindegyiket úgy kell elhelyezni, hogy a vevő az árut a nappalihoz hasonló színben lássa. Vigyázni kell a fényekre is. Nem szabad például, sárga pulóvert kék fénnyel világítani, mert az akkor zöldnek látszik." Sietős mondataiból néhány perc alatt szemünk elé rajzolódik ez a sokoldalú képzettséget kívánó, nagyszerű hivatás. Ugye, nem is gondoltuk volna, hogy egy kirakatrendezőnek egy kicsit festőművésznek, rajzolónak, asztalosnak, kárpitosnak és áruszakértőnek is kell lennie. Valamikor, az 1910-es évek elején, amikor Budapesten megkezdték munkájukat az első kirakatrendezők Lyka Károly, a híres művészettörténész így emlékezett meg róluk: „Megjelentek az utca művészei, s munkájuk nyomán szépülnek Budapest utcái." A vidéki utcák művészei azonban még sokáig várattak magukra. Valójában csak az utolsó tíz évben kezdtünk művészi színvonalon rendezni a falusi kirakatokat. Jóleső érzés, hogy viszonylag ilyen rövid idő alatt, szerte az országban, a lajosmizseihez hasonló neonfényes, megkapóan ízléses kirakatok gyönyörködtetik az embereket. Rapai Piroska 1961. OKTÓBER 8. Mikor jönnek a kárbecslők? Augusztus 12-én nagy vihar pusztított Gemzse községben. Tekintettel arra, hogy a lakosság többsége elemi kárra is biztosítást kötött, kértük az Állami Biztosító vásárosnaményi kirendeltségét, jöjjenek ki, becsüljék fel a kárt. Bejelentésünkről azonban nem akarnak tudomást szerezni, a kár óta felénk se néznek. Vajon mit szólna az Állami Biztosító, ha mi is ugyanezt tennénk a biztosítási díj fizetése idején? Skorán István Gemzse Új színezőanyag - jobb minőség, kevesebb selejt Gyógyszeriparunknak egyre több barna üvegcsőre van szüksége, amelyben a napfényre érzékeny és gyorsan bomló szérumokat tárolják. A barna üveg előállításával már régen foglalkoznak. Az eddig használt színezőanyagnál, mivel az üveg felhabzott és a cső falán a húzásnál légszálak keletkeztek, a termelés 25—30 százaléka selejt volt. A Tokodi Üveggyárban Deák Mihály vezető mérnök irányításával új színezőanyagot kísérleteztek ki. Az új eljárás alkalmazása óta a barna üvegnél a selejt 30—34 százalékról 12—14 százalékra csökkent, s ugyanakkor jobb a minősége is. A légszálképződés szinte teljesen megszűnt. A szakértők szerint ez a gyártmány felveszi a versenyt a legjobb külföldi készítményekkel is. Almássy Kálmán Tokod, üveggyár Eredményesen dolgozik a honismereti szakkör A járási Hazafias Népfrontbizottság meghívására az utóbbi hetekben kétszer is tanácskozott Kalocsán a járási honismereti szakkör, hogy kiszélesítse és járásunk minden községében népszerűvé tegye az ismeretterjesztő munkát. Minden községben azon dolgoznak, hogy a közeli hetekben elkészüljön a község monográfiája. Húsz pedagógus és százötven aktivista segíti ezt a munkát. Ezzel párhuzamosan néprajzi gyűjtések és kutatások is folynak. Miskén a népi együttes szlovák műsorát a magnetofon segítségével összegyűjtött dalokból és táncokból állították össze. Foktőn felismerték László Károly honvédszázados sírkövét, aki Kossuth Lajosnak volt személyi titkára. A sírt ezentúl a honismereti szakkör tagjai gondozzák majd. Dapapa tájon falumúzeum van, és az írott szó mellett most már sok érdekes és értékes szemléltető anyag bizonyítja a falu gazdasági múltját. A községi népfrontbizottságok a járási bizottság példájára mindenütt segítik a kutatócsoportok és szakkörök munkáját. Mándity József Kalocsa Új iskola, új kenyérgyár Budaörsön Budaörs község az idén 8 tantermes, emeletes iskolával gazdagodott. Az új iskolában — amely 5 millió forintos költséggel épült — 400 fiú tanul, s közülük 300-an étkeznek az ugyanitt létesített központi konyhán. Jelenleg az épületen a kisebb külső munkálatok végzése és a környék parkosítása folyamatban van. Az iskolával egy időben épült az új kenyérgyár is, amelyen szintén csak az utolsó simításokat kell elvégezni. A község dolgozói nagyon örülnek az új gyárnak, amelyben bizonyára ízletesebb kenyér készül majd mint az eddigi sütödékben. Harcz József Budaörs Nem lucaszéket, faredőnyt rendeltem Még a tavasz végén két faredőnyt rendeltem az Épületszakipari Kisipari Szövetkezettől (Budapest, XI., Fadrusz u. 5—7.). Előlegként 900 forintot küldtem, a szövetkezet pedig értesített, hogy június végére leszállítják a redőnyöket. Ám a redőnyök nem érkeztek rde. Ezért levélben sürgettem a szállítást, levelemre azonban elfelejtettek válaszolni. Később a helyi tanács közbenjárását kértem. Erre már válaszoltak: megígérték, hogy augusztus 20-ra leszállítják a redőnyöket, de ki tudja miért, még mindig nem szállítottak. Újból írtam, de most már — mi tagadás — gorombán, ők viszont szerényen azt válaszolták: „A megrendelt áru még mindig munkálat alatt van." Úgy vélem, valami félreértés történt. Ezért ismét közlöm az Épületszakipari Kisipari Szövetkezettel. Nem lucaszéket, hanem faredőnyt rendeltem. Horváth Sándor, Pápóc Kössön zöldségtermelési szerződést a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjával vagy a Földművesszövetkezettel! Biztosított áruátvétel! Kamatmentes hitelnyújtás! Díjtalan szakmai tanácsadás!