Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-11-19 / 47. szám
ÖT TillLiiOTOKlSg jlM«»COA»Pas A.€t «. Az elnök beváltja szavát .. 1961 januárja. A Kremlben ülésezik az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A szónoki emelvényen Grigorij Tkacsuk, a Hmelnyicki terület Ukrajna kolhozának elnöke áll. Gazdaságának eredményeiről beszél. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a kolhozban csaknem minden növényféle terméshozama. Míg 1958-ban a gabonafélék 18,8 mázsát adtak hektáronként, egy év múlva már 26,6 mázsát. Az 1960- ban helyenként még nagyobb volt a hozam. Teljesített tervek Grigorij Tkacsuk szavai felkeltették Hruscsov elvtárs érdeklődését. Megkérdezte a szónoktól, mekkora a kolhoz vetésterülete és mit terveznek a következő esztendőkre. Tkacsuk elmondotta, hogy a kolhoz 1961-ben 800 hektáron készül kukoricát vetni és arra törekszenek, hogy legalább 50—60 mázsa magot takarítsanak be hektáronként. Nyikita Szergejevics megjegyezte: „ötven-hatvan mázsa, nagyon szép dolog, gratulálok.” Nemrégiben ellátogattunk az Ukrajna kolhozba, hogy megtudjuk, milyen eredménnyel zárták az idei mezőgazdasági évet. Várakozásunknak megfelelően a kolhoz elnöke beváltotta szavát. A kolhoztagok igen jól dolgoztak, nemcsak teljesítették, de túl is teljesítették ígéreteiket. Kukoricából négyzetes fészkes vetéssel nem 800, de 908 hektárt vetettek el, cukorrépából nem 600 hektárt, hanem 700-at. Az eddiginél nagyobb területen kerültek a földbe olyan értékes növények, mint a köles, a bosó és még jónéhány. Ebben az esztendőben nem nagyon kedvezett az időjárás, a termés azonban mégis szép lett. Tizennyolc és fél ezer mázsával több kukorica A megígért 50—60 mázsa helyett 65—70 mázsa magot adott a kukorica minden hektárja. A kalászosok és a hüvelyesek átlagtermése 1510 hektáros vetésterületről 27 mázsa volt hektáronként. Jó eredményt adott a cukorrépa és a köles is. A kolhoz csaknem 18 és fél ezer mázsával több kukoricát adott át az államnak, mint az elmúlt évben. Az év első kilenc hónapjában minden száz hektárra 70 mázsa hús és 400 mázsa tej jutott. Száraz számadatok ezek, mégis minden szónál ékesebben beszélnek a kolhoztagok lelkes munkájáról. Az ifjúsági brigád rekordja Zsiscsinszkijnek, a szocialista munka hősének brigádja igenis gondosan dolgozott a földeken és sok újítást vezetett be a kukorica, a gabonafélék és a borsó termelésében. Gyomirtásra vegyszereket használt a brigád. Idejében előkészítették a megfelelő mennyiségű szerves tárgyát és új gépeket használtak a betakarításhoz. Nyikolaj Dugyilo komszomolista ifjúsági brigádja 150 hektárt vetett el a magas terméshozamú Bukovinai 13 kukoricafajta válogatott vetőmagjával. Minden hektárra 20 tonna trágyát hordtak ki és nyáron háromszor műtrágyáztak. Sikerrel próbálták ki a betakarításkor az új kukoricakombájnt s a végeredmény minden várakozást felülmúlt. Májusi morzsokban számítva hektáronként 76 mázsát hozott a kukorica. Hasonló jó munkát végzett a többi kukoricatermesztő brigád is. Nagyrészt az is munkájuknak köszönhető, hogy jó termést hoztak a Voronyezsi—76, a VIH—42 és az Odesszai—10 elnevezésű fajták. Az Ukrajna kolhoz tagjai büszkén számoltak be erről az SZKP XXII. kongresszusának. Most pedig már a következő évi jó termést készítik elő. Joggal bíznak abban, hogy a kolhoz termésátlagai évről-évre egyre magasabbak lesznek. P. Votoska Faluközpontok létrehozásának terve Csehszlovákiában Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Csehszlovákia ma egyetlen nagy építkezésre emlékeztet. Új, vagy lényegesen kibővített üzemek, iskolák százai, mezőgazdasági épületek ezrei, lakások százezrei, kultúrházak, sportstadionok emelkednek szerte az országban. Csehszlovákia arculatának még teljesebb megváltozását szolgálja a faluközpontok kialakításának nagyszabású terve, amelynek elkészítését egy esztendeje javasolta a kommunista párt központi bizottsága. E rendkívül nagy munkát igénylő tervek kidolgozásában az építésügyi minisztérium vezetésével csaknem minden minisztérium és az állami tervhivatal is részt vett. A munkát később vitára bocsátották, s elmondták róla véleményüket termelőszövetkezeti tagok és állami gazdasági vezetők, falusi párt- és tömegszervezeti vezetők. A javaslatokkal kiegészített tervet azután elfogadta az országgyűlés, s rövidesen tíz járásban elkezdik azok megvalósítását. Nagyon érdekes, hogy nem egyetlen, hanem 34 falunak lesz egy egészségügyi, kulturális, társadalmi, politikai és termelési központja. Központnak a legnagyobb létszámú és e célra legalkalmasabb falut kell kiválasztana. Hogy melyik a legalkalmasabb? Ahol az építkezési feltételek esetleg már meglevő épületek a leginkább biztosítva vannak. Melyek azok a legfőbb előírások, amelyek szerint a faluközpontokat kialakítják? 1. Lakás, faluépítés. 2. Üzletházak, javítóvállalatok építése. 3. Kultúrházak, sporttelepek építése. 4. Tsz-irodák és istállóépületek építése. Ez utóbbival kapcsolatban sok probléma vetődött fel, úgy a földművelésügyi minisztériumban, mint szerte az országban. Milyen nagyok legyenek a termelőszövetkezetek? Milyenek az istállók? Mert ha a specializálódás megvalósul, s egy-egy termelőszövetkezet csak szarvasmarha-tenyésztéssel, a másik csak sertéstenyésztéssel, a harmadik csak baromfitenyésztéssel foglalkozik, s így tovább, akkor a helyi követelményeknek megfelelően kell az épületekről gondoskodni. A helyi ipari minisztérium terve szerint minden faluközpontban lesznek elektromos gépek harisnya- és cipőjavításra, rádiók, televíziók javítására külön épületeket rendeznek be. Helyet kap a faluközpontokiban lakatos-asztalosműhely, szabóműhely, mosoda, vegytisztító (a tervek szerint mindenki egy héten belül kitisztítva megkapja a leadott ruhát), kozmetikai szalon és pedikürszalon. A lábápolásra a csehszlovák falvakban különben, is nagy gondot fordítanak, igen helyesen, hiszen a mezőgazdaságban dolgozó nőknek erre fokozottan szükségük van. A belkereskedelmi minisztérium speciális tervet dolgozott ki, hiszen élelmiszerüzletekre nemcsak a faluközpontban, hanem a legkisebb faluban is szükség van. Ezért az üzlethelyiségek felépítését négy csoportba osztották, a falvak nagysága szerint csoportosítva. Például egy 700 lakosú faluban árusítani kell a legfontosabb élelmiszereket, húst, konzerveket, halat, szalonnát, tejet, tejterméket, friss zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, cigarettát, a legfontosabb textilárut és vasárut. Ez a típus amolyan vegyesbolt-féle lenne. Az 1000 lakosú faluban az üzletek már kötelesek televíziót, rádiót, órát, elektromos gépet, hűtőszekrényt, mosógépet, porcelánfélét és kozmetikai cikket árusítani. 1400 lakosú községben már varrógépek és sportfelszerelések is lesznek. Ezért természetesen másképpen kell egy 1400 lelkes faluban az üzletházakat felépíteni, mint a 700 lakosúban. A művelődésiügyi minisztérium tervei szerint a faluközpont a körzet kultúrközpontja is lesz, nagy színpaddal, öltözőkkel, fejlett világítástechnikával felszerelve, hogy a nagyobb létszámú táncegyüttesek, kultúrcsoportok, vagy akár fővárosi színházaik is előadást tarthassanak. De nemcsak a központban, hanem a legkisebb faluban is építeni kell egy nagyobb helyiséget, melyeket filmelőadások tartására, könyvkölcsönzésre, gyűlésekre, vagy kisebb kulturális rendezvényekre kell használni. Az egészségügyi minisztérium javaslata szerint az egészségügyi épületet egy szép, csendes park közepén, vízvezetékkel, villanynyal, szennyvízlevezető csatornával, központi fűtéssel, rádióval, telefonhálózattal felszerelve kell felépíteni. Az egészségügyi központban lesz az orvosok és a segédszemélyzet lakása. Ezek még csak tervek, de tíz járásban nemsokára elkezdik megvalósításukat. Ha beválnak, így építik ki a faluközpontokat egész Csehszlovákiában. Rapai Piroska Kultúrház terve Központi épületek látképe Hírek innen — onnan New York államban egy élelmiszer konzerváló vállalat bejelentette, hogy növényekből olyan tejet sajtolt, amely konzervdobozban, hűtés nélkül több mint egy évig is eláll. A folyadék íze olyan, mint a tehéntejé és a feltalálók szerint ugyanakkora a kalóriaértéke is. Dr Rieger zürichi mérnök tervei alapján újfajta szennyvízderítő berendezést próbáltak ki. A készülék aránylag kevés helyet foglal el és 45 perc alatt különböző vegyszerek és levegő hozzáadásával teljesen szagtalan és tiszta ivóvizet állít elő a kellemetlenül bűzlő szennyvízből. A készülék működéséhez nagy reményeket fűznek, mert a Badeni-tó a beléje folyó szennyvizektől az utóbbi években már aggasztó mértékben elszennyeződött. Lengyelországban rövidesen olyan mesterséges sóstavat létesítenek, amely semmiféle folyóvízzel nem áll összeköttetésben és vizének sótartalma jóval magasabb lesz, mint a tengeré. A mesterséges sóstóra azért van szükség, hogy a Rybnik medence bányáiból felszivattyúzott nagymennyiségű sós vizet ezen túl ne kelljen az Odera folyóba önteni. Kyushu-sziget őserdőiben a japán telepesek kétségbeesett háborút vdnak „Fehér Majom tábornok” csapatai ellen. A harc középpontjában Kajagadan falu környéke áll, ahol eddig már a telepesek felét elkergették az őserdő majmai. A majmok „parancsnoka” egy különlegesen világos szőrű, hatalmas állat, amelyet a helybeliek „Fehér Majom tábornoknak” kereszteltek el. Az állatok a parasztok déli pihenője alatt, vagy éjszaka tönkreteszik a termést és a védekezést az a törvény is nehezíti, amely nem engedi meg, hogy a majmokra lőjjenek. A Szovjetunió kolhozaiban kitűnő terméseredményt értek el a „dnyeprovszki bomba” elnevezésű új babfajtával. A hektáronként átlagosan 20—23 mázsát adó babfajta vegetációs ideje a vetéstől a beérésig mindössze 110 nap, a termés könnyen főzhető, ízletes és nagyszemű; ezer babszem súlya 28—35 deka. A „dnyeprovszki bomba” fehérjetartalma 22—28 százalékos. Mesterséges szemlencse Fjodorov, szovjet szemorvos elsőnek végzett el olyan műtétet, amelynél az elhomályosodott szemlencsét, mesterséges, műanyagból készült szemlencsével helyettesített. A szemlencse a metil-metakrilát nevű műanyagból készült, amelynek az a tulajdonsága, hogy nem izgatja az élő szöveteket. Először állatkísérleteket végeztek: az új műanyag szemlencséket nyulak szemébe ültették, s megállapították, hogy azok szinte „belenőttek" az állatok szemébe. 1960 júliusában ültettek be először ilyen mesterséges szemlencsét egy 13 éves kislány szemébe. Fjodorov azóta még három ,sikeres műtétet végzett ilyen módon. Bár, az azóta eltelt idő még nem engedi meg, hogy végleges következtetéseket vonjanak le az új eljárásról, nagyon is lehetséges, hogy bizonyos elterjedt szembetegségeknek (például a szürkehályognak) új gyógyítási lehetőségei nyílnak meg általa. Kevesen tudják, hogy... .. . létezik egy cápafajta, amely kétszázhetven kiló önsúlyát játszi könnyedséggel a víz felszíne felett 9 méter magasságba tudja feldobni. ... szarvasok, őzek és más növényevő állatok is szenvednek időnként rossz, bélműködés, miatt, és ennek gyógyítására csersav tartalmú ágakat és fakérget fogyasztanak. ... lázas állatok lehetőleg nem esznek semmit, de sokat isznak, hogy kimossák szervezetükből a kórokozókat. ... kutyák, lovak és marhák irtózva kerülik azokat a helyeket, ahol a sugárzásmérő műszerek tanúsága szerint a földnek erős kisugárzása van. Pályázati felhívás A Magyar Vöröskereszt nyilvános pályázatot hirdet a térítés nélküli véradó-mozgalom népszerűsítését szolgáló olyan irodalmi és grafikai művek alkotására — vers, novella, karcolat, színpadi jelenet, röplap, plakát, levelezőlap stb. —, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsák a véradás jelentőségéről és buzdítsák a véradásban való részvételre. A pályaművekben kifejezésre kell juttatni, hogy a térítés nélküli véradás a legnemesebb emberi cselekedetek közé tartozik és kifejezi a szocialista társadalom tagjainak egymás iránti segítőkészséget, minden jóérzésű állampolgár emberi kötelességét. Egy-egy beteg életének megmentéséhez gyakran több liter vér szükséges, amit államunk a rászorulóknak díjtalanul biztosít. A gyógyításban a vér és a vérkészítmények felhasználása állandóan fokozódik. A növekvő vérszükséglet díjtalan biztosítását segíti elő az, aki évente egy alkalommal önként és térítés nélkül vért ad beteg embertársainak. A pályaművek kidolgozásához a pályázók szükség esetén — közelebbi ismeretek megszerzéséért — a Vöröskereszt szervezeteihez fordulhatnak. A pályaművek beküldési határideje: 1962. március 31. Pályadíjjal jutalmazzuk a három legsikerültebb irodalmi és a három legsikerültebb grafikai művet* I. díj 2000 forint II. díj 1500 forint II. díj 1000 forint A Magyar Vöröskereszt fenntartja magának a jogot, hogy a pályaműveket a szokásos honorárium mellett nyomtatásban kiadja, illetőleg azokból kiállítást rendezzen. A pályaműveket a Magyar Vöröskereszt Központ címére, Budapest, V., Arany János utca 31. küldjék a pályázók a következő jelzéssel: Véradási pályamű.