Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)

1961-11-19 / 47. szám

ÖT TillLiiOTOKlSg jlM«»COA»Pas A.€t «. ­ Az elnök beváltja szavát .. 1961 januárja. A Kremlben ülésezik az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma. A szónoki emelvényen Grigorij Tkacsuk, a Hmelnyicki terület Ukrajna kol­hozának elnöke áll. Gazdaságá­nak eredményeiről beszél. Az utóbbi években jelentősen meg­nőtt a kolhozban csaknem minden növényféle terméshozama. Míg 1958-ban a gabonafélék 18,8 má­zsát adtak hektáronként, egy év múlva már 26,6 mázsát. Az 1960- ban helyenként még nagyobb volt a hozam. Teljesített tervek Grigorij Tkacsuk szavai felkel­tették Hruscsov elvtárs érdeklő­dését. Megkérdezte a szónoktól, mekkora a kolhoz vetésterülete és mit terveznek a következő eszten­dőkre. Tkacsuk elmondotta, hogy a kolhoz 1961-ben 800 hektáron készül kukoricát vetni és arra törekszenek, hogy legalább 50—60 mázsa magot takarítsanak be hektáronként. Nyikita Szergeje­­vics megjegyezte: „ötven-hatvan mázsa, nagyon szép dolog, gratu­lálok.” Nemrégiben ellátogattunk az Ukrajna kolhozba, hogy megtud­juk, milyen eredménnyel zárták az idei mezőgazdasági évet. Vára­kozásunknak megfelelően a kol­hoz elnöke beváltotta szavát. A kolhoztagok igen jól dolgoztak, nemcsak teljesítették, de túl is teljesítették ígéreteiket. Kukori­cából négyzetes fészkes vetéssel nem 800, de 908 hektárt vetettek el, cukorrépából nem 600 hektárt, hanem 700-at. Az eddiginél na­gyobb területen kerültek a földbe olyan értékes növények, mint a köles, a bosó és még jónéhány. Ebben az esztendőben nem na­gyon kedvezett az időjárás, a ter­més azonban mégis szép lett. Tizennyolc és fél ezer mázsával több kukorica A megígért 50—60 mázsa he­lyett 65—70 mázsa magot adott a kukorica minden hektárja. A ka­lászosok és a hüvelyesek átlagter­mése 1510 hektáros vetésterületről 27 mázsa volt hektáronként. Jó eredményt adott a cukorrépa és a köles is. A kolhoz csaknem 18 és fél ezer mázsával több kukoricát adott át az államnak, mint az el­múlt évben. Az év első kilenc hónapjában minden száz hektárra 70 mázsa hús és 400 mázsa tej jutott. Száraz számadatok ezek, mégis minden szónál ékesebben beszél­nek a kolhoztagok lelkes munká­járól. Az ifjúsági brigád rekordja Zsiscsinszkijnek, a szocialista munka hősének brigádja igen­­i­s gondosan dolgozott a földeken és sok újítást vezetett be a kukorica, a gabonafélék és a borsó termelé­sében. Gyomirtásra vegyszereket használt a brigád. Idejében elő­készítették a megfelelő mennyisé­gű szerves t­árgyát és új gépeket használtak a betakarításhoz. Nyi­­kolaj Dugyilo komszomolista ifjú­sági brigádja 150 hektárt vetett el a magas terméshozamú Bukovi­nai 13 kukoricafajta válogatott vetőmagjával. Minden hektárra 20 tonna trágyát hordtak ki és nyáron háromszor műtrágyáztak. Sikerrel próbálták ki a betakarí­táskor az új kukoricakombájnt s a végeredmény minden várakozást felülmúlt. Májusi morzsok­ban számítva hektáronként 76 mázsát hozott a kukorica. Hasonló jó munkát végzett a többi kukoricatermesztő brigád is. Nagyrészt az is munkájuknak kö­szönhető, hogy jó termést hoztak a Voronyezsi—76, a VIH—42 és az Odesszai—10 elnevezésű fajták. Az Ukrajna kolhoz tagjai büszkén számoltak be erről az SZKP XXII. kongresszusának. Most pe­dig már a következő évi jó ter­mést készítik elő. Joggal bíznak abban, hogy a kolhoz termésátla­gai évről-évre egyre magasabbak lesznek. P. Votoska Faluközpontok létrehozásának terve Csehszlovákiában Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Csehszlovákia ma egyetlen nagy építkezésre emlékeztet. Új, vagy lényegesen kibővített üze­mek­, iskolák százai, mezőgazdasá­gi épületek ezrei, lakások százez­rei, kultúr­házak, sportstadionok emelkednek szerte az országban. Csehszlovákia arculatának még teljesebb megváltozását szolgálja a faluközpontok kialakításának nagyszabású terve, amelynek elké­szítését egy esztendeje javasolta a kommunista párt központi bizott­sága. E rendkívül nagy munkát igénylő tervek kidolgozásában az építésügyi minisztérium vezetésé­vel csaknem minden minisztérium és az állami tervhivatal is részt vett. A munkát később vitára bo­csátották, s elmondták róla véle­ményüket termelőszövetkezeti ta­gok és állami gazdasági vezetők, falusi párt- és tömegszervezeti ve­zetők. A javaslatokkal kiegészített tervet azután elfogadta az ország­­gyűlés, s rövidesen tíz járásban el­kezdik azok megvalósítását. Nagyon érdekes, hogy nem egyetlen, hanem 3­4 falunak lesz egy egészségügyi, kulturális, tár­sadalmi, politikai és termelési köz­pontja. Központnak a legnagyobb létszámú és e célra legalkalma­sabb falut kell kiválasztana. Hogy melyik a legalkalmasabb? Ahol az építkezési feltételek esetleg már meglevő épületek a leginkább biz­tosítva vannak. Melyek azok a legfőbb előírások, amelyek szerint a faluközponto­kat kialakítják? 1. Lak­ás, faluépítés. 2. Üzletházak, javítóvállalatok építése. 3. Kultúrházak, sporttelepek épí­tése. 4. Tsz-irodák és istállóépületek építése. Ez utóbbival kapcsolatban sok probléma vetődött fel, úgy a föld­művelésügyi minisztériumban, mint szerte az országban. Milyen nagyok legyenek a termelőszövet­kezetek? Milyenek az istállók? Mert ha a specializálódás megva­lósul, s egy-egy termelőszövetkezet csak szarvasmarha-tenyésztéssel, a másik csak sertéstenyésztéssel, a harmadik csak baromfitenyésztés­sel foglalkozik, s így tovább, akkor a helyi követelményeknek megfe­lelően kell az épületekről gondos­kodni. A helyi ipari minisztérium terve szerint minden faluközpontban lesznek elektromos gépek haris­nya- és cipőjavításra, rádiók, tele­víziók javítására külön épületeket rendeznek be. Helyet kap a falu­­közpon­tokiban la­katos-asz­talosmű­­hely, szabóműhely, mosoda, vegy­tisztító (a tervek szerint mindenki egy héten belül kitisztítva meg­kapja a leadott ruhát), kozmetikai szalon és pedikürszalon. A láb­ápolásra a csehszlovák falvakban különben, is nagy gondot fordíta­nak, igen helyesen, hiszen a mező­­gazdaságban dolgozó nőknek erre fokozottan szükségük van. A belkereskedelmi minisztérium speciális tervet dolgozott ki, hiszen élelmiszerüzletekre nemcsak a fa­luközpontban, hanem a legkisebb faluban is szükség van. Ezért az üzlethelyiségek felépítését négy csoportba osztották, a falvak nagy­sága szerint csoportosítva. Pél­dául egy 700 lakosú faluban áru­sítani kell a legfontosabb élelmi­szereket, húst, konzerveket, halat, szalonnát, tejet, tejterméket, friss zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, cigarettát, a legfontosabb textil­árut és vasárut. Ez a típus amo­lyan vegyesbolt-féle lenne. Az 1000 lakosú faluban az üzletek már kötelesek televíziót, rádiót, órát, elektromos gépet, hűtőszek­rényt, mosógépet, porcelánfélét és kozmetikai cikket árusítani. 1400 lakosú községben már var­rógépek és sportfelszerelések is lesznek. Ezért természetesen más­képpen kell egy 1400 lelkes falu­ban az üzletházakat felépíteni, min­t a 700 lakosúban. A művelődésiügyi minisztérium tervei szerint a faluközpont a kör­­zet kultúrközpontja is lesz, nagy színpaddal, öltözőkkel, fejlett vilá­gítástechnikával felszerelve, hogy a nagyobb létszámú táncegyütte­sek, kultúrcsoportok, vagy akár fő­városi színházaik is előadást tart­hassanak. De nemcsak a központ­ban, hanem a legkisebb faluban is építeni kell egy nagyobb helyisé­get, melyeket filmelőadások tar­tására, könyvkölcsönzésre, gyűlé­sekre, vagy kisebb kulturális ren­dezvényekre kell használni. Az egészségügyi minisztérium javaslata szerint az egészségügyi épületet egy szép, csendes park közepén, vízvezetékkel, villany­nyal, szennyvízlevezető csatorná­val, központi fűtéssel, rádióval, telefonhálózattal felszerelve kell felépíteni. Az egészségügyi köz­pontban lesz az orvosok és a se­gédszemélyzet lakása. Ezek még csak tervek, de tíz járásban nemsokára elkezdik meg­valósításukat. Ha beválnak, így építik ki a fa­luközpontokat egész Csehszlovákiában. Rapai Piroska Kultúrház terve Központi épületek látképe Hírek innen — onnan New York államban egy élelmiszer konzerváló vállalat bejelentette, hogy növényekből olyan tejet sajtolt, amely konzervdobozban, hűtés nélkül több mint egy évig is eláll. A folyadék íze olyan, mint a tehéntejé és a felta­lálók szerint ugyanakkora a kalória­­értéke is. Dr Rieger zürichi mérnök tervei alapján újfajta szennyvízderítő beren­dezést próbáltak ki. A készülék aránylag kevés helyet foglal el és 45 perc alatt különböző vegyszerek és levegő hozzáadásával teljesen szagta­lan és tiszta ivóvizet állít elő a kelle­metlenül bűzlő szennyvízből. A ké­szülék működéséhez nagy reményeket fűznek, mert a Badeni-tó a beléje fo­lyó szennyvizektől az utóbbi években már aggasztó mértékben elszennyező­dött. Lengyelországban rövidesen olyan mesterséges sóstavat létesí­tenek, amely semmiféle folyóvíz­zel nem áll összeköttetésben és vi­zének sótartalma jóval magasabb lesz, mint a tengeré. A mestersé­ges sóstóra azért van szükség, hogy a Rybnik medence bányái­ból felszivattyúzott nagymennyi­ségű sós vizet ezen túl ne kelljen az Odera folyóba önteni. Kyushu-sziget őserdőiben a japán te­lepesek kétségbeesett háborút vdnak „Fehér Majom tábornok” csapatai el­len. A harc középpontjában Kajaga­­dan falu környéke áll, ahol eddig már a telepesek felét elkergették az őserdő majmai. A majmok „parancsnoka” egy különlegesen világos szőrű, hatal­mas állat, amelyet a helybeliek „Fe­hér Majom tábornoknak” kereszteltek el. Az állatok a parasztok déli pihe­nője alatt, vagy éjszaka tönkreteszik a termést és a védekezést az a tör­vény is nehezíti, amely nem engedi meg, hogy a majmokra lőjjenek. A Szovjetunió kolhozaiban ki­tűnő terméseredményt értek el a „dnyeprovszki bomba” elnevezésű új babfajtával. A hektáronként átlagosan 20—23 mázsát adó bab­fajta vegetációs ideje a vetéstől a beérésig mindössze 110 nap, a termés könnyen főzhető, ízletes és nagyszemű; ezer babszem súlya 28—35 deka. A „dnyeprovszki bomba” fehérjetartalma 22—28 százalékos. Mesterséges szemlencse Fjodorov, szovjet szemorvos elsőnek végzett el olyan műtétet, amelynél az elhomályosodott szemlencsét, mesterséges, műanyag­ból készült szemlencsével helyettesített. A szemlencse a metil-me­­takrilát nevű műanyagból készült, amelynek az a tulajdonsága, hogy nem izgatja az élő szöveteket. Először állatkísérleteket végeztek: az új műanyag szemlencséket nyulak szemébe ültették, s megállapítot­ták, hogy azok szinte „belenőttek" az állatok szemébe. 1960 júliusában ültettek be először ilyen mesterséges szemlen­csét egy 13 éves kislány szemébe. Fjodorov azóta még három ,sikeres műtétet végzett ilyen módon. Bár, az azóta eltelt idő még nem en­gedi meg, hogy végleges következtetéseket vonjanak le az új eljá­rásról, nagyon is lehetséges, hogy bizonyos elterjedt szembetegsé­geknek (például a szürkehályognak) új gyógyítási lehetőségei nyíl­nak meg általa. Kevesen tudják, hogy... .. . létezik egy cápafajta, amely kétszázhetven kiló önsúlyát játszi könnyedséggel a víz felszíne felett 9 méter magasságba tudja feldobni. ... szarvasok, őzek és más növény­evő állatok is szenvednek időnként ros­sz, bélműködés, miatt, és ennek gyógyítására csersav tartalmú ágakat és fakérget fogyasztanak. ... lázas állatok lehetőleg nem esz­nek semmit, de sokat isznak, hogy kimossák szervezetükből a kórokozó­kat. ... kutyák, lovak és marhák irtózva kerülik azokat a helyeket, ahol a sugárzásmérő műszerek tanúsága szerint a földnek erős kisugárzása van. Pályázati felhívás A Magyar Vöröskereszt nyilvános pályázatot hirdet a térítés nélküli véradó-mozgalom népszerűsítését szolgáló olyan irodalmi és grafikai művek alkotására — vers, novella, karcolat, színpadi jelenet, röplap, plakát, levelezőlap stb. —, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsák a véradás jelentő­ségéről és buzdítsák a véradásban való részvételre. A pályaművekben kifejezésre kell juttatni, hogy a térítés nél­küli véradás a legnemesebb emberi cselekedetek közé tartozik és kifejezi a szocialista társadalom tagjainak egymás iránti segítőkészséget, minden jóérzésű állampolgár emberi köteles­­­­ségét. Egy-egy beteg életének megmentéséhez gyakran több liter vér szükséges, amit államunk a rászorulóknak díjtalanul biztosít. A gyógyításban a vér és a vérkészítmények felhasználása ál­landóan fokozódik. A növekvő vérszükséglet díjtalan biztosítá­sát segíti elő az, aki évente egy alkalommal önként és térítés nélkül vért ad beteg embertársainak. A pályaművek kidolgozásához a pályázók szükség esetén — közelebbi ismeretek megszerzéséért — a Vöröskereszt szerve­zeteihez fordulhatnak. A pályaművek beküldési határideje: 1962. március 31. Pályadíjjal jutalmazzuk a három legsikerültebb irodalmi és a három legsikerültebb grafikai művet* I. díj 2000 forint II. díj 1500 forint II. díj 1000 forint A Magyar Vöröskereszt fenntartja magának a jogot, hogy a pályaműveket a szokásos honorárium mellett nyomtatásban ki­adja, illetőleg azokból kiállítást rendezzen. A pályaműveket a­­ Magyar Vöröskereszt Központ címére, Budapest, V., Arany János utca 31. küldjék a pályázók a következő jelzéssel: Véradási pályamű.

Next