Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-07-23 / 30. szám
m 1981. JÚLIUS 23. Jó aprómagfogás — több termés Hazánknak igen kedvező éghajlati adottsága, hogy a pillangósok magja sikerrel termeszthető. Kedvező évben igen jövedelmező növénytermesztési ág, mert a herefélék magjai belföldön és külföldön egyaránt jól megfizetett, keresett cikkek. A magfogás sikere azonban nem teljesen az időjárás függvénye. Az aratás, begyűjtés, cséplés helyes megszervezése és szakszerű elvégzése döntő befolyással van az eredményre. Ez a munka már a maghozó tábla kijelölésével megkezdődik. A szárazabb, magasabb fekvésű, egyenletesen beállt, de nem túl sűrű, se nem kiritkult lucerna, vagy heretáblát hagyjunk meg magfogásra. Az utolsó kaszálás idejét úgy kell megválasztani, hogy a virágzás a száraz jellegű július végére, augusztus elejére essék. A méh- és bogárjárás ugyanis csak ilyen időjárás mellett eredményes a megtermékenyítésre. Ha virágzás idején csapadékos az idő, akkor rossz magfogásra számíthatunk. Az aprómagvak betakarítása talán minden más betakarításnál nehezebb dolgunk, mert a pillangós takarmányokat a nagyon egyenlőtlen magérés és a hüvelyek könnyű letöredezése jellemzi. Sokszor még egy tövön, egy virágzaton belül sem egyszerre érnek a hüvelyek, illetve a magok. A legnagyobb magtermés biztosítása mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy a legjobb csíraképességű magot kapjuk. Ezért akkor célszerű az aratáshoz fogni, amikor a magvak zöme viaszérésben van. A zöldérés állapotában a mag ugyan már elérte teljes nagyságát, az aratás után be is érik, de csírázóképessége gyenge lesz. A teljes érettségnél pedig a hüvelyek a szárról letöredeznek. Mivel nem elkerülhető, hogy teljesen érett hüvelyek is legyenek, ezért az aratást a reggeli órákban, harmattal kell végezni. Csapadékos idő esetén előfordul, hogy a mag beérése ellenére a szár és a levelek még zöldek. Ilyenkor is a mag állapota határozza meg az aratás időpontját, és ha kell, zöld szárral is vágjuk le. A többnyire rendre learatott pillangóst néhány napig száradni hagyjuk, utána villahegyekbe rakjuk, majd egy-két napi száradás után behordjuk. A behordás mindig ponyvával bélelt szállítóeszközzel történjék, hogy a hullást és a pergést elkerüljük. Ha nem tudunk egyidejűleg csépelni, a megszikkadt terményt asztagba kell rakni. Ha szabadban asztagolunk, szalmával tetőzzünk, hogy a beázást elkerüljük. Ha lehetőség van, ajánlatos a pillangóst fedett helyre hordani, amire legjobban megfelelnek a nyitott pajták, de alkalmasak a nyár végén rendszerint üresen álló górék is. Az elmúlt év sok tsz-nek hozott drágán fizetett tapasztalatot. A közepes termés nagy része a mezőn petrencékben és boglyákban rohadt el a csapadékos ősz következtében. A termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak meg kell érteni, hogy az aprómagcséplés nem őszi, vagy téli ráérős munka, hanem igen sürgős feladat. Szervezetileg, valamint a gépek rendbehozásával, illetve átalakításával már most kezdjük meg a felkészülést az aprómag sikeres begyűjtésére. Mozgalom a hasznos vadállomány szaporításáért Kotlós költi ki a fácán- és fogolytojásokat (Tudósítónktól.) Érdekes kezdeményezést indítottak Tolna megyében a vadásztársaságok annak érdekében, hogy a megyében minél jobban elszaporodjék a hasznos vadállomány. A lucerna- és rétikaszálások idején a társaságok tagjai, az állami gazdaságok dolgozóinak, a tsz-ek tagjainak, KISZ-fiataloknak és úttörőiknek a segítségével fogoly- , fácántojásokat gyűjtöttek. A tennelici Petőfi Tsz vadásztársasága 200, a Csámpapuszta környéki tsz-ek, és a Biritói Állami Gazdaság dolgozói 380 tojást gyűjtöttek össze. A vadásztársaságok megszervezték a tojások kotlóval történő keltetését. A csirkéket néhány napos nevelés után szabadon engedik és hasonló kort mezei falkához csatlakoztatják. A mezőgazdasági üzemek és a társadalmi szervek azért is támogatják a vadásztársaságoknak ezt a mozgalmát, mert a hasznos vadállomány elszaporodása előnyös a mezőgazdasági termelés szempontjából. A fácán és fogoly például pusztítja a drótférget, a répabogarat, a gabonafutrinkát, a kolorádóbogarat és egyéb kártevőket. Gyenis János Városi választék ruházati szaküzleteinkben. Női karton ruhák 150 Ft-tól. Férfi sportöltönyök 480 Ft-tól. Férfi sallonöltönyök, sportzakók, valamint strandcikkek gazdag választéka szaküzleteinkben. SZABAD HOLD 13 A talajerőgazdálkodás nyári tennivalói A jövő évi termés megalapozásának első munkái már most, a gabonabetakarítás második időszakában jelentkezik. Most folynak a talajmunkák, a nyári mélyszántás, a tarlóhántás, s ezekkel egyidőben gondoskodnunk kell a talajerőgazdálkodás időszerű tennivalóinak megoldásáról is. Az e téren jelentkező számos feladat közül ezúttal a legfontosabb három tennivalót ragadjuk ki. Előzzük meg a pentozánhatást Gabonáink területének jelentős százalékát, helyenként több, mint felét géppel aratjuk. A kombájn, vagy kétmenetes aratás nyomán 5—15, sőt, helyenként 20—25 cm-es tarló maradt vissza, de nagyobb, a kézikasza után visszamaradó tarlónál az aratógépek után visszamaradt gabonatarló is. Nem ritka tehát az olyan tarlóterület, ahol holdanként 2—5 mázsa szervesanyag bemunkálásáról, elerjesztéséről kell gondoskodnunk, hogy megelőzzük a lassú elerjedéssel járó pentozánhatást. Ez különösen ott okoz kárt, ahol gabona után, őszi gabonát vetünk. A nagyobb mennyiségű gabonatarló gyors elerjesztésének legjobb módja, ha a tarlóra bemunkálás előtt 50—100 kiló pétisót szórunk ki. A pétisó táplálékot ad a baktériumoknak, a korhadás gyorsabb, egyenletesebb lesz, az utána következő növény nem sínyli meg a nagytömegű szervesanyag utóhatását. A tarlózöldtrágya haszna Még mindig van lehetőség tarlózöldtrágya vetésére. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem rendelkeznek elegendő szervestrágyával, istállótrágyával, jelentős mértékben növelhetik földjeik termelőképességét, ha a tarlóba másodnövényként zöldtrágyázásra alkalmas növényt vetnek. A zöldtrágyanövény, ha jól előkészített magágyba kerül már kisebb nyári esők után is kikés, az őszi esőzések után erőteljesen növekszik, ősszel leszántva nagytömegű szervesanyaggal gazdagítja a talajokat. Minden vidéknek megvan a maga jellegzetes zöldtrágyanövénye. Elsősorban a homoktalajokon szokásos a zöldtrágya alkalmazása, de a középkötött talajokon is sikerrel alkalmazhatjuk a másodvetésű zöldtrágyázást, elsősorban a tavaszi vetésű kapásnövények alá. Igen előnyös a zöldtrágyának beszántott sűrű napraforgó talajgazdagító hatása, amelyből 25—30 kg magot vessünk holdanként jól előkészített magágyba. Értékes zöldtrágyát szolgáltatnak a különböző repcefélék, bükkönyfélék, elsősorban a szegletes lednek. Ezeknek nem mindegyikéből van elegendő vetőmag, így a termelőszövetkezetek helyesen teszik, ha zöldtrágyanövény vetőmagszükségletüket a jövőben maguk termesztik meg. Zöldtrágyázás céljára egyébként állami készletekből is lehet kedvezményes áron vetőmagot igényelni a megyei terményforgalmi vállalatoknál. Konya istállótrágyázása sorrendben a következő. Ezek bőségesen meghálálják a talaj szerves anyagának nagyobb mértékű növelését. Holdanként 150—200 mázsa legyen a szétszórandó adag, attól függően, mikor kapott előzően istállótrágyát a tábla, de vegyük figyelembe azt is, milyen minőségű az istállótrágya. Az istállótrágyázás költségeinek tetemes részét teszi ki a szétszórás, a fuvarköltség. A szakszerűség azt követeli, hogy a kihordás, szétterítés után azonnal szántsunk. A nyári istállótrágyázás tudnivalói A termésátlagok növelése érdekében kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek a nyárvégi istállótrágyázás lehetőségeit minél nagyobb területen használják ki. Mind több termelőszövetkezet alkalmazza a szakszerű istállótrágyakezelést és ezekben a szövetkezetekben a trágyaszarvasok már ott állnak a trágyázásokra váró tábla szélén. A nyári istállótrágyázással kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel: mi alá trágyázzunk, mikor, mennyit hordjunk szét és hogyan munkáljuk be. Az a tapasztalat, hogy az istállótrágya legnagyobb termésnövelő hatást a takarmánynövényeknél és a kapásoknál fejt ki. Különösen értékes a takarmánynövények termésének növelése, mert ezzel már a következő évben az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit teremtjük meg. Ahol tehát megvan a mód arra, hogy az őszi keverékek alá komposztszerűen érett istállótrágyát adjunk, holdanként 20—40 mázsával növelhetjük az őszi keverékek zöld termését. Az őszi keverékek alá azonban a tarlóhántás után azonnal szét kell szórni az érett, komposztszerű istállótrágyát, azonnal be kell munkálni, hogy az egymásfél hónap múlva sorra kerülő vetésig a talaj megüllepedjen, beérjen. Könnyebb a megoldás a tavaszszal vetendő takarmányok istállótrágyázásánál. Elsősorban a silókukorica területét istállótrágyázzuk, de célszerű a többi tavaszi vetésű takarmánynövény talajának termőerejét is növelni. A kapások: cukorrépa, kukorica, bor A hordás, terítés és leszántás összehangolása A trágyahordást és terítést gondosan össze kell hangolni a nyári keverőszántással, mélyszántással, mert pótolhatatlan veszteségek érnek, elsősorban az értékes nitrogén elillanásával, ha a trágya napokig hever a tűző nyári napsütésben. Amint tehát a nyári gabonahordással végeztünk és még nem érkezett el a sok fuvareszközt igénylő silózás, minden szállítószerszám hordja szét a trágyát olyan ütemben, hogy a szántótraktorok azonnal alászánthassák. Üzemenként a trágyaszarvasok elhelyezésétől a rendelkezésére álló szántókapacitástól függően kell a széthordást és terítést megszervezni, amiben nagy segítséget jelentenek az újabban rendelkezésre álló trágyaszóró kocsik. Felmerül a kérdés, mit tegyünk azokkal a területekkel, amelyeken trágyázni akarunk. Nyári mélyszántás, vagy tarlóhántás-e a megfelelő talajművelés. A nyári mélyszántást mielőbb minél nagyobb területen el kell végezni a tavaszi vetésű növények alá. Minél többet, annál jobb az üzem, a talajerő számára. Ahol viszont a nyár végén istállótrágyázni akarunk, azokon a táblákon a legsürgősebben bántsuk meg a tarlót, hogy a talajt lezárjuk, a tarló elerjedését elősegítsük, irtsuk a gyomot, így kívánja ezt a szakszerű, nagyüzemi üzemszervezés, amelynek immár a többféle munkát a rendelkezésre álló nagyüzemi gépek segítségével módjában áll a legszakszerűbben, a maga idejében korán elvégezni. Ilyen gépi munka szervezési feladat a nyárvégi istállótrágyázás jó megszervezése is. Horváth Sándor Hogyan fejleszti szarvasmarha-állományát az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet Nem igen múlik el vásár anélkül Pest megyében, hogy azokon az inárcsi Március 21. Tsz megbízottai — legtöbbször Perényi István, a tsz elnöke és Macsarai László, a tsz állattenyésztője — meg ne jelennének. Abból, hogy néha még az állatforgalmi vállalattal is hirdettetnek vásárt, azt a következtetést lehetne levonni, hogy valamiféle „kupecvér” szorult az inárcsi szövetkezeti gazdákba. Mert hát mire való a vásár, ha nem adásra-vételre. Nos az inárcsi Március 21. Tsz gazdái mindig csak, mint vásárlók jelennek meg. Az állatvásárt járják, növendékmarhákat vesznek. Fiatal, választási koron alig túllévő állatokat. — Mi a célja a szövetkezetnek a sok borjúval, növendékkel? — Perényi István elvtárs, a tsz elnöke röviden így válaszol e kérdésre: — Nem üzérkedünk mi, felneveljük valamennyit. Ami továbbtenyésztésre alkalmas, azt leszerződjük a TEGI-vel, ami pedig nem felel meg tenyészállatnak, azt hízóba állítjuk. Macsarai László állattenyésztő, aki jó állattenyésztési szakember hírében áll a környéken, a naplóból állapítja meg, hogy mennyi növendéket vásároltak az utóbbi időben. — Július elseje óta kilencven növendékmarhát vásároltunk. Állományunk így százkilencvenhétre növekedett. Hasznos dolgot cselekednek a szövetkezet gazdái, amikor megvásárolják a magánosok által eladásra kínált növendékeket, így egészen bizonyos, hogy nem „kallódnak el” a nyerészkedés útvesztőjében. — Nálunk gyakori vendégek a TEGI emberei. Folyamatosan válogatják ki a tenyésztésre alkalmas üszőket — mondja Macsarai László. — Most ötven üszőnevelési szerződésünk van velük. — Elhallgatnánk az igazságot ha nem mondanánk el, hogy a vásárlás csak egyik forrása az állatállomány növelésének. Hatvanöt tehenünk van. Ez a szám gyorsan növekszik, mert a legszebb állatokat saját tenyésztésünkbe állítjuk be. A két éve gazdálkodó szövetkezet úttörőmunkát végzett a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésével. A korábbi években csak elvétve lehetett egy-egy háznál tehenet találni. A falu homokos határában nem „bajlódtak” az emberek takarmánytermeléssel. Sokkal inkább kifizetőnek tartották kertészeti növényeket termelni. Most nagyon szépen megfér a falu határában a jól jövedelmező kertészet és az állattenyésztés alapját képező takarmánytermelés. A termelőszövetkezet vezetői nem tagadják annak, hogy gyorsan „polgárjogot” nyert a szövetkezet tagjai között a szarvasmarha nevelés, főként anyagi oka van. Az inárcsi szövetkezeti gazdák ugyanis ma már nem vitatkoznak azon, hogy érdemes-e szarvasmarhaneveléssel foglalkozni. Erre egyértelműen igennel felelnek. — Egy jó üszőért már nyolckilencezer forintot is kapunk a TEGI-től. Mi pedig arra törekszünk, hogy nekünk minél kevesebbe kerüljön a nevelés. A növendékeket ilyenkor nyáron legelőre hajtjuk. Ez egészséges is és olcsó is. Amikor pedig istállóba kerülnek bőségesen etetünk velük tömegtakarmányt — magyarázza Macsarai László, összegezve az Inárcson tapasztaltakat, csak helyeselni lehet, hogy a tsz vezetői a környező vásárokat is felhasználják arra, hogy állatállományukat növeljék. A cél: minél több tenyészállatot és hizómarhát adni a fiatal tsz-üknek és a közfogyasztásnak. (m. s.)