Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)

1961-07-23 / 30. szám

12 SZABADFÖLD SÁG ÉS SOMLÓ A KÉT,, PATIKA-HEGY" Tüzes napsugárözön veri a kúp­jától, koronájától megfosztott ős­régi Ság-hegyet. Éles, kegyetlen fénye feltárja, kitárja Vas gyön­gyének, az egész Magyarország egykori, „legszabályosabb”, szinte „múzeumba kívánkozó műemlék­hegyének” összes, mesterségesen ütött sebeit. Mert gyógyíthatatlan sebeket kapott ez a hegy. A kapzsi kapitalizmus tökéletes gondosság­gal leamputálta, leberetválta a tetejét: az értékes, az utak építé­sére legkiválóbb, méltán világhírű „sági bazaltért”. Ha „lukas" a pince... A munkát, a hegy megőrlését 1910-ben megkezdték s amikor államunk a felszabadulás után leállította a bazaltkitermelést — már késő volt. A hegyben, a nem­rég még világhírű bazaltot termő hegyben, úgyszólván egy cseppnyi bazalt sem maradt. Ez idő szerint csak falépítő kövek vannak itt, amivel már a rómaiak is építkez­tek, s amelyet a népszólás szerint „túróval”, azaz a túróhoz hason­ló oltatlan mésszel tapasztottak széttörhetetlenül össze. Ez a rom­jaiban is pompás, „koporsóalakú” hegy azonban így is megtette kö­telességét: egy egész falu, Alsó­ság-Újtelep létesült köveiből, mintegy 2500 lakossal. De bontá­sával borainak még a rómaiak ál­tal telepített furmintnak, továbbá az olasz rizlingnek, a leánykának,­­ a saszlának híre, neve is meg­csappant. Pedig nem is olyan régen még arannyal fizették a halvány aranyszínű sági bor minden cseppjét. Bécsben a patikákban árulták. Karlsbadban a vízkúra mellé a sági­­„borkúrát” is beve­zették, Beethoven és a porosz ál­lamférfi, Bismarck is szívesen kú­­rázott vele. Különösen vesebán­­talmak ellen bizonyult kiváló gyógyszernek. Az eredeti okiratok szerint Bismarck állandó „kun­csaftja” volt a sági bornak. A va­siak ma is tréfásan emlegetik: Bismarckot azért nevezték vas­kancellárnak, mert — vasi bort ivott. — Most — hallom Márcis Pál­tól, a Celldömöl­ki Járási Tanács­­ agronómusától —, Ságnak sem egységes bora, sem exportja nincs. Mindössze 380 kataszteri holdon termelik a mintegy 13 maligános sági bort. Területén egyetlen sző­lészeti tsz sincs. Jelenleg a Köcs­­ki Állami Gazdaság tesz nagy erőfeszítéseket a szőlők, a sági „patika hegy” helyreállításáért. Ság a borán és bazaltján kívül mást is, világhírű, felbecsülhetet­len értékű régészeti leleteket is adott. Ez a hegy ugyanis 5000 éves kultúra színhelye, sőt, Dunántúl egyik nagy metropolisa volt va­laha. De ugyanekkor — bár­mennyire is igyekezett Molnár Dezső celldömölki tanár — még egy tájmúzeumot sem tudtak te­tő alá hozni. De még egy turista­házat, sőt, egy helyi borkimérést sem. Hogy miért nem, annak a nyitja az úgynevezett sági „lukas pincékben”, illetőleg ezek szelle­mében keresendő. Lukas a pince, ha gazdája bent hűsöl és nyitott ajtóval várja az arravetődőt. Pénzért a világért sem adna bort, de szívből csor­dultig tölti a poharat, hogy borát dicsérhesse: „Én így meg úgy ültetem, gondozom, szűröm a ságit... nincs is a világon több olyan sági, mint az én ságim ...” Majd ha ez a sági­­ szőlősgazdákra annyira jellemző, rátarti egyéneskedés párosul az újjátelepítés teremtő lendületével, akkor derül újra fény erre a pom­pás bort termő hegyre. A Köcski Állami Gazdaság e tekintetben mindenesetre már most példát mutat. Pezsgő élet Somló-hegyen A másik „patika-hegyen”, a Veszprém megyében levő, most is világhírű Somlón, annál na­gyobb, annál lendületesebb az élet.. Amint a somlóvásárhelyi hegy felé bandukolok, a felém döcögő tehenészfogatról máris rám­­bök egy ostor: „A királyok bora a tokaji, a borok királya a somlai. No, csak menjen.” Így indít utamra a szekéren ülő em­ber. Ha nem is pohárból, de hi­teles értesülésekből ismerem én már a híres somjait. Illatos, zöl­des nedű, zamata finoman ve­gyülve sok savat tartalmaz. Íze savanykás, jellegzetesen keser­nyés, a szájban az eper illúzió­ját kelti. A férfiasság bora, Má­tyás király is ezt itta. És „nem öregszik meg soha’.. A bada­csonyi ,csopaki három év múl­tán öregszik, de a somlai fur­mint csak ekkor jön tűzbe. Azután jól bírja a tengeri utat. Étvágyat is csinál, okosan adagolva még a gyermeknek is. Vértisztító, vérképző. A sok savtól megszabadít, a savhiá­nyon segít.“Samu István, a de­­vecseri járási tanács előadója azt vallja: súlyos betegségéből az operáló kés helyett ez a bor gyógyította ki Ilyen és hasonló példát még pontosan, nyolcszor hallok. _ Végre személyesen is találko­zom ezzel a borral a somlóvá-­­sárhelyi szőlőben, Petőcz Imréné­­nél, aki 818 négyszögölön termelt. A járási tanács irányított ide, mint a somlói szőlők egyik ki­váló művelőjéhez. De nem az ötféle csodás bor ejt bámulatba, hanem ez az asszony. Nem fiatal már, de fáradhatatlanul küzd és­­ nyer. A tramini szőlőből nyert újborával egymásután kétszer is első díjat, aranyérmet kapott, mégpedig országos borversenyen. — Nekem mindenem ez a szőlő ... ez a hegy . .. nekem mindenem Somló —, mondja, miközben „diplomáit” mutatja. De nemcsak ő, rajta kívül má­sok is kitűnnek a somlai terme­lésében. Az egyéniek közül pél­dául Csigay Ferenc, de legfő­képp a dobai és somlóvásár­­helyi tsz jeleskedik díjnyertes somlai boraival. Somlóhegy ősszőlője a juh­fark, a hárslevelű, a furmint. A Somlógyöngyét a franciák és az olaszok kedvelték kiváltképp, így nem csoda, hogy a somlóiak is méltatlankodnak, amiért Som­lót Badacsonyhoz csatolták, s így az megszűnt önálló borvidék lenni. Felújítás, felújítás... De Somló önmagában is ipar­kodik: szőlőjének teljes felújí­tása a legfőbb célja. A Devecseri Virágzó Tsz például 1960-b­an 10 hold olaszrizlinget telepített. A dobai tsz i® végzett felújítást. Kár, hogy az aránylag kisterü­­letű Somlóra is vonatkozik a rendelet: a tsz-ek 10 holdon alul nem telepíthetnek. Az állami gazdaság 100 holdjából 15 újul meg. De ezek csak részletek. — Somlónak összesen 760 hold szőlője van — tájékoztat — Bernáti Tibor, a devecseri járási tanács szőlészeti felügyelője. — Ebből a 20 éves távlati terv alapján 650 holdat teljesen meg­újítanak. 1980-ra Somló egysé­ges bort terem.. Rekonstrukció­ja teljes egészében megtörténik. A vulkanikus eredetű, elmor­­zsolódó kövekből álló Somlón pezseg az élet. Egymásután ál­lítják fel a borméréseket. Egy­szerre két tsz is verseng, melyik tudna egy újabb turistaszállót létesíteni mielőbb. A híres som­lói várról is vitáznak: egészben restaurálják-e, vagy csak kon­zerválják ... ezek, s ehhez ha­sonló kérdések merülnek fel nap, mint nap. Minden érdekli a somlóiakat, ami a Somlóhoz tartozik. Állok a Somló tetején. A Pe­­tőfi-kilátóról messzire látok ... a zöldeskékbe simuló Balatonra, s a laza kék fényben reszkető Badacsonyra, amely Somló he­gyének szakasztott mása. Köze­lemben idegen szó hangzik. Osztrákok vannak itt. Divatba jött Somló: a turisták ezrei lá­togatják. Talán az öreg Ság is megmozdul, remélhetőleg, nem várat magára sokáig... Cséry Dezső ó csa­ládItt Szabó­ Rádió Budapest! Énekli nem minden él nél­kül kedvenc parodistánk, Kazal László, arra célozva, hogy ha még tovább növekszik a Szabó­­család című folytatásos hangjáték népszerűsége, a rádió összes mű­sora, az időjárásjelentéstől a va­sárnapi futballmeccs közvetíté­séig, csak Szabóékkal foglalkozik. Hogy egészséges tünet-e ez a nagy népszerűség kulturális éle­tünkben, vagy nem, ezen egyesek sokat vitatkoznak. Főleg értelmi­ségi körökben féltik a művészi színvonalú irodalmat ettől az álta­luk nívó­tt annak vélt sorozattól. Ez az érem egyik oldala. A másik­ról az a sok száz levél beszél, ame­lyek közül néhányat most itt a rádió dramaturgiai osztályán, Major Anna dramaturggal olvas­gatunk. Legtöbben úgy írnak a ke­délyes, minden iránt érdeklődő Szabó bácsiról és szeretetre méltó élete párjáról, lányukról, az orvo­si pályára készülő bájos Icuról, a kiterjedt család csaknem minden tagjáról, mintha élő emberek, sze­mélyes ismerősök lennének. Az egyik levelezőlapon gondos zsinór­­írással ez áll: „Kedves Angéla és Szabó »Margit« néni. Névnapjuk alkalmából még nagyon sok jót kívánok. Angéla drága. Férjét nyugodtan engedje el külföldre. Szabó néni, a papát fogja fü­lön, ne szóljon bele mindenbe. Sok szerencsét kíván a Pincés család Nagybajomból.” Megható a kilencéves ceglédi Vasas Julika levele. „Kedves Icu néni. Én még csak harmadikos va­gyok, elnézést kérek a csúnya írásért. Minden szombaton meg­hallgatom a Szabó-családot. Szé­pen megkérem Icu nénit, tessék nekem egy fényképet küldeni.” Kovács Pálné Pécsről ízt írja: „Mindig úgy­ várom a szombatot, hogy meghallgassam a családdal történt eseményeket. Most meg különösen türelmetlen vagyok, hi­szen kedves Szabó néni névnapja lesz és ezt a család biztosan na­gyon kedvesen megünnepli. Én is csatlakozom az ünneplőkhöz és még hosszat, boldog életet kívánok Szabó■ néninek sok örömet gyere­keiben és unokáiban, kívánom, hogy Szabó néni még sokáig mu­tasson nekünk jó példát a szép, becsületes, megértő családi élet­re. — Nemcsak a műsoron keresz­tül kérnek tanácsokat Szabó­ bá­csitól, hanem levélben is — moso­lyog Major Anna. — A múltkor egy lányos mama arra kérte Szabó bácsit, írja meg, hogy viselkedjen nyilvános szórakozóhelyen egy magányos nő. Gyakran előfordul, hogy a színészt összetévesztik a szereplővel. Például nemrégen Gobbi Hilda, aki Szabó nénit ala­kítja, vidéken vendégszerepeit. Legnagyobb meglepetésére az öl­tözőben egy néni várta, s aggódva érdeklődött, fáj-e még a veséje? S egy csomag gyógyteát akart át­nyújtani. Gobbi nehezen tudta megértetni a nénivel, hogy csak a szerepe szerint fáj a vesé­je. — Mi volt a céljuk a műsor el-­ indításával? — érdeklődöm a dra­maturgtól. — Előre bocsátom, hogy nem léptünk fel irodalmi igényekkel. A Szabó-család műfaja inkább riportázs. Célja a folytatásos já­tékon keresztül megmutatni egy mai család életét, erkölcsi, politi­kai, társadalmi problémáit, s ezekre valamiféle megoldást ta­lálni. — Véleménye szerint mi e rendkívüli siker titka? — A műsor olyan eseményeket tárgyal, melyeket az emberek vagy saját családjuk, vagy szom­szédjuk, ismerősük családja köré­ben már láttak. Minden embernek rengeteg problémája van s ezek­re megoldást vár. Abban remény­kedünk, hogy a Szabó-család mű­sora talán ezekre is választ ad. — Igen, de ez egy tipikusan vá­rosi család. Mi a magyarázata, hogy mégis ennyire érdekli a fa­lut? — Először is, mert a Szabó-csa­lád tagjai közül is többen szár­maznak faluról, például Szabó néni. Másrészt a falusi emberek mindig érdeklődtek a városi em­berek iránt, ugyanúgy, mint a városiak a vidéki emberek iránt. — Előfordul, hogy a hallgatók befolyásolják a műsort? — De még mennyire. Az írók, Liska Dénes, Baráti Géza és For­gács­­István a múltkor tréfásan megjegyezték, hogy a Szabó-csa­ládot már régóta nem ők írják. Természetesen ebben sok túlzás van, de az előfordul, hogy a kö­zönség ötletei alapján változtatunk a játékon. Emlékszik ugye, meny­nyien gratuláltak Szabó néni név­napjára. Nos, mi a nagy esküvői lázban — ugyanis Icu esküvője előtti héten volt Margit nap — megfeledkeztünk erről. Kaptunk is olyan elmarasztaló leveleket, hogy kénytelenek voltunk vissza­térni a névnapra. Természetesen nem teljesíthetünk minden kíván­ságot Például azt, amelyik a műsoridő megváltoztatását kéri. Az országban járva meggyőződ­tünk arról, hogy két esztendeje ez nemcsak a Rádió, hanem hazánk egyik legnépszerűbb műsora is. Ami pedig a „művészetféltést” il­leti, erről csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a Szabó-család nem is az „örökkévalóságnak” szól, hanem a mának és hétköz­napi apró-nagyobb kérdésekre vá­laszol és ezzel nagy szolgálatot tesz a társadalomnak. A Szabó­család íróinak, szerkesztőinek és színészeinek pedig legnagyobb elismerést a hallgatók szereteti adja. Mi is azt kívánjuk, hogy még sok-sok folytatáson keresz­tül szórakoztassák, tanítsák a rádió hallgatóit Rapai Piroska Együtt a Szabó család. (Fontról balról jobbra) Békés Itala, Keleti László, Sütő Irén, Garics János, Horváth Tivadar, Temessy Hédi, Zenthe Ferenc. Ülősorban jobbról balra Balogh Erzsi, Szabó Ernő, Gobbi Hilda, Gőzön Gyula, Vörösmarti Lili, Lőte Attila 1961. JÚL­IUS 23. Buga doktor üzenetei tt. Gy.-né. Az az óvónő, aki tbc-s be­teg volt, gyógyulása után —, ha soro­zatos vizsgálat egészségesnek találja — újra dolgozhat az óvodában, kisgyer­mekek között. Hangsúlyozom, hogy a nagyon lapos, rendszeres gondozóinté­zeti, szakorvosi elenőrzés elengedhe­tetlenül szükséges. Ha éveken ke­resztül — ahogy írja — egészségesnek találták, forduljon bizalommal a me­gyei TBC gondozóintézet igazgató-fő­orvosához és kérje a tbc-s törvény szellemében való rehabilitációját. A megyei igazgatófőorvos esetleges ked­vezőtlen döntése esetén az Egészség­­ügyi Minisztériumhoz fellebbezhet. Er­re azonban nem kerül sor, ha valóban tökéletesen meggyógyult és most már újra egészséges.­­ Vas megyei bánatos édesanya. A farkasvakság — hemeralopia — az A- vitamin hiány következtében előálló alkalmazkodási zavara a szemnek. Ezért hívják az A-vitamint másképpen a látás vitaminjának. A világosról sö­tét környezetbe lépő ember még ak­kor sem lát azonnal, ha egészséges a szeme. Alkalmazkodnia kell a csök­kent fényhez, a gyenge világításhoz. Ha 161 alkalmazkodik, pár perc múlva egészen jól lát. A farkasvakságban sínylődő beteg világosban jól lát, szín­látása is zavartalan , de szürkületben úgy viselkedik, mintha vak lenne, mert szeme a csökkent fényhez rosz­­szul alkalmazkodva, képtelen a fehér, szürke, fekete különböző árnyalatait megkülönböztetni. A betegséget rend­szerint gyenge alkatú, rosszul táplált, nehéz munkát végző, zsiradékszegény táplálékon élőknél figyelték meg cso­portosan és szórványosan. Gyógyításá­ban az A-vitamin gyógyszeres adago­lásának és az A-vitamintartalmú éte­lek fogyasztásának van komolyabb szerepe. Az egészséges ember szerve­zete naponta 1—2 milligramm A-vita­­mint kíván. A betegé jóval többet. Magas A-vitamin tartalmú ételek: máj, marhavese, sárgarépa, sülttök, kuko­rica, tojássárgája, túró, spenót, ba­rack, stb. Fiatalember. Bábizzadás és lábujjak közti gombásodás legjobb gyógysze­re az izzadáscsökkentő Sudeol és a gombaölő Mycosid ecsetelés. A Myco­­sid hintőpor is jól beválik, éppúgy, ahogyan a megelőzésre állandóan ajánlható Mycophen hintőpor. A gya­kori lábmosás, zokniváltás és szellős cipő viselete is elengedhetetlen. Vitatkozóknak. A sugárgomba főleg az arc izmaiban, az állcsontokban okoz idüll gennyes gyulladást, deszka­­, kemény beszűrődést. Ritka, de vesze­delmes betegség, már csak hosszú le­folyása miatt is. A füvek, gabonafélék szárán, levelén élősködik és az ember betegségét a szájába jutott gombaspó­rák okozzák. Valóban, pár évtizeddel ezelőtt még azt hitték, hogy a gabo­naszár, fűszál, egyéb mezei növény rágcsálása —, ami nem egy falusi em­ber kedves szokása —, juttatja a száj­ba a sugárgomba spóráit és hangos szóval hirdették a fűrágás veszedel­mét. Az újabb tankönyvek ezt a mi-,­dőt másodlagosnak tartják és azt hangsúlyozzák, hogy a por, különösen a betakarítási szántóföldi por sugár­­gombaspóra szennyezettsége a beteg­ség terjedésének gyakoribb módja. Milyen munkaruhát hordjon a falusi ember Hozzászólás a hevesi fiatalasszony leveléhez A Heves megyei fiatalasszony levelére írom ezeket a sorokat. Ma már nem szabad olyan maradinak lenni, hogy minden újat el­ítéljünk a divatban. Ha őseink is így ítélkeztek volna az „új divato­kat” illetőleg, akkor ma is barlangokban lakhatnánk és fügefalevelet használnánk ruházatul. Az emberiség legnagyobb része haladószel­lemű a ruházkodás terén is. Ennek megfelelően változatosan, csino­san és mindig az időjárásnak, az elvégzendő munkának megfelelően öltözködik. Mennyivel kényelmesebb például shortban kapálni és más mezőgazdasági munkát végezni a tűző napon, mint nagyanyáink szokása szerint alig felöltözve. Mennyivel jobban megvédi a horzso­lásoktól a hosszú nadrág a marokszedő lányokat asszonyokat aratás­kor, mint a szoknya. Szerintem öltözhetünk divatosan szoknyába, nadrágba, csak arra vigyázzunk, hogy mindig az alkalomnak meg­felelő ízléses holmi legyen rajtunk. 46 éves baranyai asszony

Next