Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-07-23 / 30. szám
12 SZABADFÖLD SÁG ÉS SOMLÓ A KÉT,, PATIKA-HEGY" Tüzes napsugárözön veri a kúpjától, koronájától megfosztott ősrégi Ság-hegyet. Éles, kegyetlen fénye feltárja, kitárja Vas gyöngyének, az egész Magyarország egykori, „legszabályosabb”, szinte „múzeumba kívánkozó műemlékhegyének” összes, mesterségesen ütött sebeit. Mert gyógyíthatatlan sebeket kapott ez a hegy. A kapzsi kapitalizmus tökéletes gondossággal leamputálta, leberetválta a tetejét: az értékes, az utak építésére legkiválóbb, méltán világhírű „sági bazaltért”. Ha „lukas" a pince... A munkát, a hegy megőrlését 1910-ben megkezdték s amikor államunk a felszabadulás után leállította a bazaltkitermelést — már késő volt. A hegyben, a nemrég még világhírű bazaltot termő hegyben, úgyszólván egy cseppnyi bazalt sem maradt. Ez idő szerint csak falépítő kövek vannak itt, amivel már a rómaiak is építkeztek, s amelyet a népszólás szerint „túróval”, azaz a túróhoz hasonló oltatlan mésszel tapasztottak széttörhetetlenül össze. Ez a romjaiban is pompás, „koporsóalakú” hegy azonban így is megtette kötelességét: egy egész falu, Alsóság-Újtelep létesült köveiből, mintegy 2500 lakossal. De bontásával borainak még a rómaiak által telepített furmintnak, továbbá az olasz rizlingnek, a leánykának, a saszlának híre, neve is megcsappant. Pedig nem is olyan régen még arannyal fizették a halvány aranyszínű sági bor minden cseppjét. Bécsben a patikákban árulták. Karlsbadban a vízkúra mellé a sági„borkúrát” is bevezették, Beethoven és a porosz államférfi, Bismarck is szívesen kúrázott vele. Különösen vesebántalmak ellen bizonyult kiváló gyógyszernek. Az eredeti okiratok szerint Bismarck állandó „kuncsaftja” volt a sági bornak. A vasiak ma is tréfásan emlegetik: Bismarckot azért nevezték vaskancellárnak, mert — vasi bort ivott. — Most — hallom Márcis Páltól, a Celldömölki Járási Tanács agronómusától —, Ságnak sem egységes bora, sem exportja nincs. Mindössze 380 kataszteri holdon termelik a mintegy 13 maligános sági bort. Területén egyetlen szőlészeti tsz sincs. Jelenleg a Köcski Állami Gazdaság tesz nagy erőfeszítéseket a szőlők, a sági „patika hegy” helyreállításáért. Ság a borán és bazaltján kívül mást is, világhírű, felbecsülhetetlen értékű régészeti leleteket is adott. Ez a hegy ugyanis 5000 éves kultúra színhelye, sőt, Dunántúl egyik nagy metropolisa volt valaha. De ugyanekkor — bármennyire is igyekezett Molnár Dezső celldömölki tanár — még egy tájmúzeumot sem tudtak tető alá hozni. De még egy turistaházat, sőt, egy helyi borkimérést sem. Hogy miért nem, annak a nyitja az úgynevezett sági „lukas pincékben”, illetőleg ezek szellemében keresendő. Lukas a pince, ha gazdája bent hűsöl és nyitott ajtóval várja az arravetődőt. Pénzért a világért sem adna bort, de szívből csordultig tölti a poharat, hogy borát dicsérhesse: „Én így meg úgy ültetem, gondozom, szűröm a ságit... nincs is a világon több olyan sági, mint az én ságim ...” Majd ha ez a sági szőlősgazdákra annyira jellemző, rátarti egyéneskedés párosul az újjátelepítés teremtő lendületével, akkor derül újra fény erre a pompás bort termő hegyre. A Köcski Állami Gazdaság e tekintetben mindenesetre már most példát mutat. Pezsgő élet Somló-hegyen A másik „patika-hegyen”, a Veszprém megyében levő, most is világhírű Somlón, annál nagyobb, annál lendületesebb az élet.. Amint a somlóvásárhelyi hegy felé bandukolok, a felém döcögő tehenészfogatról máris rámbök egy ostor: „A királyok bora a tokaji, a borok királya a somlai. No, csak menjen.” Így indít utamra a szekéren ülő ember. Ha nem is pohárból, de hiteles értesülésekből ismerem én már a híres somjait. Illatos, zöldes nedű, zamata finoman vegyülve sok savat tartalmaz. Íze savanykás, jellegzetesen kesernyés, a szájban az eper illúzióját kelti. A férfiasság bora, Mátyás király is ezt itta. És „nem öregszik meg soha’.. A badacsonyi ,csopaki három év múltán öregszik, de a somlai furmint csak ekkor jön tűzbe. Azután jól bírja a tengeri utat. Étvágyat is csinál, okosan adagolva még a gyermeknek is. Vértisztító, vérképző. A sok savtól megszabadít, a savhiányon segít.“Samu István, a devecseri járási tanács előadója azt vallja: súlyos betegségéből az operáló kés helyett ez a bor gyógyította ki Ilyen és hasonló példát még pontosan, nyolcszor hallok. _ Végre személyesen is találkozom ezzel a borral a somlóvá-sárhelyi szőlőben, Petőcz Imrénénél, aki 818 négyszögölön termelt. A járási tanács irányított ide, mint a somlói szőlők egyik kiváló művelőjéhez. De nem az ötféle csodás bor ejt bámulatba, hanem ez az asszony. Nem fiatal már, de fáradhatatlanul küzd és nyer. A tramini szőlőből nyert újborával egymásután kétszer is első díjat, aranyérmet kapott, mégpedig országos borversenyen. — Nekem mindenem ez a szőlő ... ez a hegy . .. nekem mindenem Somló —, mondja, miközben „diplomáit” mutatja. De nemcsak ő, rajta kívül mások is kitűnnek a somlai termelésében. Az egyéniek közül például Csigay Ferenc, de legfőképp a dobai és somlóvásárhelyi tsz jeleskedik díjnyertes somlai boraival. Somlóhegy ősszőlője a juhfark, a hárslevelű, a furmint. A Somlógyöngyét a franciák és az olaszok kedvelték kiváltképp, így nem csoda, hogy a somlóiak is méltatlankodnak, amiért Somlót Badacsonyhoz csatolták, s így az megszűnt önálló borvidék lenni. Felújítás, felújítás... De Somló önmagában is iparkodik: szőlőjének teljes felújítása a legfőbb célja. A Devecseri Virágzó Tsz például 1960-ban 10 hold olaszrizlinget telepített. A dobai tsz i® végzett felújítást. Kár, hogy az aránylag kisterületű Somlóra is vonatkozik a rendelet: a tsz-ek 10 holdon alul nem telepíthetnek. Az állami gazdaság 100 holdjából 15 újul meg. De ezek csak részletek. — Somlónak összesen 760 hold szőlője van — tájékoztat — Bernáti Tibor, a devecseri járási tanács szőlészeti felügyelője. — Ebből a 20 éves távlati terv alapján 650 holdat teljesen megújítanak. 1980-ra Somló egységes bort terem.. Rekonstrukciója teljes egészében megtörténik. A vulkanikus eredetű, elmorzsolódó kövekből álló Somlón pezseg az élet. Egymásután állítják fel a borméréseket. Egyszerre két tsz is verseng, melyik tudna egy újabb turistaszállót létesíteni mielőbb. A híres somlói várról is vitáznak: egészben restaurálják-e, vagy csak konzerválják ... ezek, s ehhez hasonló kérdések merülnek fel nap, mint nap. Minden érdekli a somlóiakat, ami a Somlóhoz tartozik. Állok a Somló tetején. A Petőfi-kilátóról messzire látok ... a zöldeskékbe simuló Balatonra, s a laza kék fényben reszkető Badacsonyra, amely Somló hegyének szakasztott mása. Közelemben idegen szó hangzik. Osztrákok vannak itt. Divatba jött Somló: a turisták ezrei látogatják. Talán az öreg Ság is megmozdul, remélhetőleg, nem várat magára sokáig... Cséry Dezső ó családItt Szabó Rádió Budapest! Énekli nem minden él nélkül kedvenc parodistánk, Kazal László, arra célozva, hogy ha még tovább növekszik a Szabócsalád című folytatásos hangjáték népszerűsége, a rádió összes műsora, az időjárásjelentéstől a vasárnapi futballmeccs közvetítéséig, csak Szabóékkal foglalkozik. Hogy egészséges tünet-e ez a nagy népszerűség kulturális életünkben, vagy nem, ezen egyesek sokat vitatkoznak. Főleg értelmiségi körökben féltik a művészi színvonalú irodalmat ettől az általuk nívótt annak vélt sorozattól. Ez az érem egyik oldala. A másikról az a sok száz levél beszél, amelyek közül néhányat most itt a rádió dramaturgiai osztályán, Major Anna dramaturggal olvasgatunk. Legtöbben úgy írnak a kedélyes, minden iránt érdeklődő Szabó bácsiról és szeretetre méltó élete párjáról, lányukról, az orvosi pályára készülő bájos Icuról, a kiterjedt család csaknem minden tagjáról, mintha élő emberek, személyes ismerősök lennének. Az egyik levelezőlapon gondos zsinórírással ez áll: „Kedves Angéla és Szabó »Margit« néni. Névnapjuk alkalmából még nagyon sok jót kívánok. Angéla drága. Férjét nyugodtan engedje el külföldre. Szabó néni, a papát fogja fülön, ne szóljon bele mindenbe. Sok szerencsét kíván a Pincés család Nagybajomból.” Megható a kilencéves ceglédi Vasas Julika levele. „Kedves Icu néni. Én még csak harmadikos vagyok, elnézést kérek a csúnya írásért. Minden szombaton meghallgatom a Szabó-családot. Szépen megkérem Icu nénit, tessék nekem egy fényképet küldeni.” Kovács Pálné Pécsről ízt írja: „Mindig úgy várom a szombatot, hogy meghallgassam a családdal történt eseményeket. Most meg különösen türelmetlen vagyok, hiszen kedves Szabó néni névnapja lesz és ezt a család biztosan nagyon kedvesen megünnepli. Én is csatlakozom az ünneplőkhöz és még hosszat, boldog életet kívánok Szabó■ néninek sok örömet gyerekeiben és unokáiban, kívánom, hogy Szabó néni még sokáig mutasson nekünk jó példát a szép, becsületes, megértő családi életre. — Nemcsak a műsoron keresztül kérnek tanácsokat Szabó bácsitól, hanem levélben is — mosolyog Major Anna. — A múltkor egy lányos mama arra kérte Szabó bácsit, írja meg, hogy viselkedjen nyilvános szórakozóhelyen egy magányos nő. Gyakran előfordul, hogy a színészt összetévesztik a szereplővel. Például nemrégen Gobbi Hilda, aki Szabó nénit alakítja, vidéken vendégszerepeit. Legnagyobb meglepetésére az öltözőben egy néni várta, s aggódva érdeklődött, fáj-e még a veséje? S egy csomag gyógyteát akart átnyújtani. Gobbi nehezen tudta megértetni a nénivel, hogy csak a szerepe szerint fáj a veséje. — Mi volt a céljuk a műsor el- indításával? — érdeklődöm a dramaturgtól. — Előre bocsátom, hogy nem léptünk fel irodalmi igényekkel. A Szabó-család műfaja inkább riportázs. Célja a folytatásos játékon keresztül megmutatni egy mai család életét, erkölcsi, politikai, társadalmi problémáit, s ezekre valamiféle megoldást találni. — Véleménye szerint mi e rendkívüli siker titka? — A műsor olyan eseményeket tárgyal, melyeket az emberek vagy saját családjuk, vagy szomszédjuk, ismerősük családja körében már láttak. Minden embernek rengeteg problémája van s ezekre megoldást vár. Abban reménykedünk, hogy a Szabó-család műsora talán ezekre is választ ad. — Igen, de ez egy tipikusan városi család. Mi a magyarázata, hogy mégis ennyire érdekli a falut? — Először is, mert a Szabó-család tagjai közül is többen származnak faluról, például Szabó néni. Másrészt a falusi emberek mindig érdeklődtek a városi emberek iránt, ugyanúgy, mint a városiak a vidéki emberek iránt. — Előfordul, hogy a hallgatók befolyásolják a műsort? — De még mennyire. Az írók, Liska Dénes, Baráti Géza és ForgácsIstván a múltkor tréfásan megjegyezték, hogy a Szabó-családot már régóta nem ők írják. Természetesen ebben sok túlzás van, de az előfordul, hogy a közönség ötletei alapján változtatunk a játékon. Emlékszik ugye, menynyien gratuláltak Szabó néni névnapjára. Nos, mi a nagy esküvői lázban — ugyanis Icu esküvője előtti héten volt Margit nap — megfeledkeztünk erről. Kaptunk is olyan elmarasztaló leveleket, hogy kénytelenek voltunk visszatérni a névnapra. Természetesen nem teljesíthetünk minden kívánságot Például azt, amelyik a műsoridő megváltoztatását kéri. Az országban járva meggyőződtünk arról, hogy két esztendeje ez nemcsak a Rádió, hanem hazánk egyik legnépszerűbb műsora is. Ami pedig a „művészetféltést” illeti, erről csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a Szabó-család nem is az „örökkévalóságnak” szól, hanem a mának és hétköznapi apró-nagyobb kérdésekre válaszol és ezzel nagy szolgálatot tesz a társadalomnak. A Szabócsalád íróinak, szerkesztőinek és színészeinek pedig legnagyobb elismerést a hallgatók szereteti adja. Mi is azt kívánjuk, hogy még sok-sok folytatáson keresztül szórakoztassák, tanítsák a rádió hallgatóit Rapai Piroska Együtt a Szabó család. (Fontról balról jobbra) Békés Itala, Keleti László, Sütő Irén, Garics János, Horváth Tivadar, Temessy Hédi, Zenthe Ferenc. Ülősorban jobbról balra Balogh Erzsi, Szabó Ernő, Gobbi Hilda, Gőzön Gyula, Vörösmarti Lili, Lőte Attila 1961. JÚLIUS 23. Buga doktor üzenetei tt. Gy.-né. Az az óvónő, aki tbc-s beteg volt, gyógyulása után —, ha sorozatos vizsgálat egészségesnek találja — újra dolgozhat az óvodában, kisgyermekek között. Hangsúlyozom, hogy a nagyon lapos, rendszeres gondozóintézeti, szakorvosi elenőrzés elengedhetetlenül szükséges. Ha éveken keresztül — ahogy írja — egészségesnek találták, forduljon bizalommal a megyei TBC gondozóintézet igazgató-főorvosához és kérje a tbc-s törvény szellemében való rehabilitációját. A megyei igazgatófőorvos esetleges kedvezőtlen döntése esetén az Egészségügyi Minisztériumhoz fellebbezhet. Erre azonban nem kerül sor, ha valóban tökéletesen meggyógyult és most már újra egészséges. Vas megyei bánatos édesanya. A farkasvakság — hemeralopia — az A- vitamin hiány következtében előálló alkalmazkodási zavara a szemnek. Ezért hívják az A-vitamint másképpen a látás vitaminjának. A világosról sötét környezetbe lépő ember még akkor sem lát azonnal, ha egészséges a szeme. Alkalmazkodnia kell a csökkent fényhez, a gyenge világításhoz. Ha 161 alkalmazkodik, pár perc múlva egészen jól lát. A farkasvakságban sínylődő beteg világosban jól lát, színlátása is zavartalan , de szürkületben úgy viselkedik, mintha vak lenne, mert szeme a csökkent fényhez roszszul alkalmazkodva, képtelen a fehér, szürke, fekete különböző árnyalatait megkülönböztetni. A betegséget rendszerint gyenge alkatú, rosszul táplált, nehéz munkát végző, zsiradékszegény táplálékon élőknél figyelték meg csoportosan és szórványosan. Gyógyításában az A-vitamin gyógyszeres adagolásának és az A-vitamintartalmú ételek fogyasztásának van komolyabb szerepe. Az egészséges ember szervezete naponta 1—2 milligramm A-vitamint kíván. A betegé jóval többet. Magas A-vitamin tartalmú ételek: máj, marhavese, sárgarépa, sülttök, kukorica, tojássárgája, túró, spenót, barack, stb. Fiatalember. Bábizzadás és lábujjak közti gombásodás legjobb gyógyszere az izzadáscsökkentő Sudeol és a gombaölő Mycosid ecsetelés. A Mycosid hintőpor is jól beválik, éppúgy, ahogyan a megelőzésre állandóan ajánlható Mycophen hintőpor. A gyakori lábmosás, zokniváltás és szellős cipő viselete is elengedhetetlen. Vitatkozóknak. A sugárgomba főleg az arc izmaiban, az állcsontokban okoz idüll gennyes gyulladást, deszka, kemény beszűrődést. Ritka, de veszedelmes betegség, már csak hosszú lefolyása miatt is. A füvek, gabonafélék szárán, levelén élősködik és az ember betegségét a szájába jutott gombaspórák okozzák. Valóban, pár évtizeddel ezelőtt még azt hitték, hogy a gabonaszár, fűszál, egyéb mezei növény rágcsálása —, ami nem egy falusi ember kedves szokása —, juttatja a szájba a sugárgomba spóráit és hangos szóval hirdették a fűrágás veszedelmét. Az újabb tankönyvek ezt a mi-,dőt másodlagosnak tartják és azt hangsúlyozzák, hogy a por, különösen a betakarítási szántóföldi por sugárgombaspóra szennyezettsége a betegség terjedésének gyakoribb módja. Milyen munkaruhát hordjon a falusi ember Hozzászólás a hevesi fiatalasszony leveléhez A Heves megyei fiatalasszony levelére írom ezeket a sorokat. Ma már nem szabad olyan maradinak lenni, hogy minden újat elítéljünk a divatban. Ha őseink is így ítélkeztek volna az „új divatokat” illetőleg, akkor ma is barlangokban lakhatnánk és fügefalevelet használnánk ruházatul. Az emberiség legnagyobb része haladószellemű a ruházkodás terén is. Ennek megfelelően változatosan, csinosan és mindig az időjárásnak, az elvégzendő munkának megfelelően öltözködik. Mennyivel kényelmesebb például shortban kapálni és más mezőgazdasági munkát végezni a tűző napon, mint nagyanyáink szokása szerint alig felöltözve. Mennyivel jobban megvédi a horzsolásoktól a hosszú nadrág a marokszedő lányokat asszonyokat aratáskor, mint a szoknya. Szerintem öltözhetünk divatosan szoknyába, nadrágba, csak arra vigyázzunk, hogy mindig az alkalomnak megfelelő ízléses holmi legyen rajtunk. 46 éves baranyai asszony