Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-10-15 / 42. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) lás is. A múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát adta, ez az arány 1965- ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Rendkívül gyors ütemben növekszik a műtrágyagyártás is, úgyhogy a behozatallal együtt a tervidőszak végére egy katasztrális hold művelt területre eléri a 190 kilót. Az építőipar műszaki fejlesztését az előre gyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton elemek gyártásával, s más, korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen megrövidítsük az építkezések idejét, növeljük a munka termelékenységét, mindinkább kialakítsuk az építési munka gyártásszeri szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist jelent a Dunai Cement- és Mészmű üzembe helyezése. A második ötéves terv idején több új nagy ipari mű építését kezdik meg, illetve fedik be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. A beruházási összegeket a rekonstrukciókra összpontosítjuk. A rekonstrukciós tervek végrehajtásával kiselejtezzük az elavult, öreg berendezéseket, egyegy iparágiban számottevően felfrissítjük a gépparkot. Az új üzemek építésénél, a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait, hiszen az ország egyes vidékeit nyilvánvalóan csak új üzemek építéséve iparosíthatjuk, nem pedig rekonstrukciókkal. Gondosan ügyelnünk kell tehát arra, hogy Budapest iparát elsősorban a meglevő üzemek korszerűsítésével fejlesszük és a fővárosban ne építsünk új üzemeket. Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Népgazdaságunk nyersanyagellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Az életszínvonal emelkedése ezután a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos emelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak mezőgazdaságunktól, hanem egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel — mondotta a Tervhivatal elnöke. Majd részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A kiskereskedelmi áruforgalom — a terv szerint — 23 százalékkal növekedik, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő árukból. E fontos követelmény, tudniillik az, hogy „a lakosság igényeinek megfelelő áruból” — jelentős feladatokat ró egész belkereskedelmi hálózatunkra és azokra az üzemekre is, amelyek fogyasztási cikkeket termelnek. Különösen fontos a fogyasztási cikkeket termelő ipar és a kereskedelem jó együttműködése, nem kevésbé az áruellátás színvonalának, a kereskedelem kulturáltságának további tökéletesítése. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, elyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel —, mint például a magyar cipő, pamutszövet — segíti külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából fontosak a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő —, juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagyjelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. Öt esztendő alatt 250 ezer lakás építésévelszámolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük fel. A magánlakásépítést jelentős hitellel támogatja az állam és elsősorban a bérből, fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Bár öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családoké, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés fejlődése Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva, részletesen kitért a szakmunkásképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése a szakemberképzés iránt olyan igényeket támaszt, amelyeket felsőfokú kiképzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát, mindenekelőtt a mérnök, a tv A tanácskozások szünetében élénk beszélgetés, baráti eszmecsere alakult ki az egyes megyék képviselői között. Képünkön a parlament folyosója látható beszélgető képviselőkkel Szabad Föld dományegyetemi vegyész-, a fizikus-, és a matematikushallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is. Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televíziós adás vételét és több mint 600 ezer készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik és új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. A terv, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz, reális, elérhető, s nagy és felemelő célokat állít országunk, népünk elé. Célul tűzi ki a szocializmus alapjainak lerakását, és azt, hogy áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak a tudósok és a szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását, a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. S végül, Ajtai elvtárs az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. 1961 OKTÓBER 15. A második ötéves terv-törvényjavaslat vitája Dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének előadói beszéde után Palnnki László, a terv és költségvetési bizottság tagja szólalt fel. Mint a törvényjavaslat előadója, a második ötéves tervről szóló törvényt elfogadásra javasolta. A hétfői vita alkalmával felszólalt még Varga Károly Somogy, Kovács G. Pálné Fejér, Z. Nagy Ferenc Szolnok, Kurucz Márton Csongrád, Henkel András Szabolcs-Szatmár, Bodorkós István Vas, Szaladó Emil Csongrád, Dobos József Baranya, Fekete Anna Szabolcs-Szatmár, Tugyi István Hajdú-Bihar megye képviselője is. A budapesti képviselőcsoport nevében Horváth István szólalt fel. Kedden az országgyűlés tovább folytatta a második ötéves terv törvénytervezete feletti vitát. Az első felszólaló Csergő János kohó- és gépipari miniszter volt. Utána Papp Ferenc Bács Kiskun megye képviselője, majd Berki Mihályné Borsod megyei képviselő és Tiusz János belkereskedelmi miniszter szólalt fel. A párt VII. kongresszusa irányelveinek megfelelően, a lakosság növekvő jövedelmétől ,elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben — mondotta Tausz János, belkereskedelmi miniszter. — Teljesen ki fogjuk elégíteni a keresletet sok olyan cikkből, amelyből korábban átmenetileg hiány volt. Az élelmiszerellátásnál a tervjavaslat abból az elvből indul ki, hogy a fogyasztás élettanilag kedvezőbb legyen, az értékesebb tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek forgalma nagyobb mértékben növekedjék. Már ma is az egy lakosra jutó élelmiszer-fogyasztás — kalóriában számítva — előkelő helyet biztosít számunkra a világ népeinek ranglistáján. Táplálkozásunkban azonban viszonylag elmaradtunk a zöldség- és gyümölcsfélék, továbbá az állati termékek fogyasztásával. Több állati fehérjét és vitamint, de kevesebb kalóriát tartalmazó élelmiszerek kerülnek tehát előtérbe. Bővül az iparcikkek választéka A miniszter a továbbiakban az iparcikk-ellátásról beszélt. — Arra törekszünk — mondotta —, hogy a lakosság iparcikk-ellátása a második ötéves terv időszakaiban általában zavartalan legyen. Számításaink szerint 1965- ben már a textiláruik 70 százalékát fogjuk konfekcionált formában árusítani. A második ötéves terv időszakában csaknem egy millió lakás berendezéséhez elegendő bútort biztosítunk. Más nagyértékű cikkekből ugyancsak javul az ellátás. Számítunk arra, hogy minden ötödik család televíziót, minden harmadik család rádiót vásárol. A tervelőirányzat lehetővé teszi, hogy négyszer annyi személygépkocsit adjunk el, mint eddig, továbbá, hogy 1965-re száz család közül 12-nek legyen motorkerékpárja, s a családok 75 százalékának legyen kerékpárja. A gyors technikai fejlődés korszakában nehéz választ adni arra a kérdésre, miért nem lehet olyan apró cikkeket kapni, mint a banándugó, a sörnyitó, a függönykarika, a gázgyújtó, a húsdeszka, a partfisnyél, a kenyérpirító stb. Rádió, televízió, nagy háztartási gép van. De ha történetesen valaki meg akarja hosszabbítani a vasaló zsinórját, akkor megakad. Ezt a viszszás helyzetet meg akarjuk szüntetni. Könnyebb lesz a háztartási munka A háztartási munkát könnyíti meg, hogy az ipar 1965-ben már több mint egymillió mosógépet, négyszázezer porszívót és padlókefélőgépet, százötvenezer centrifugát, s ennél valamivel több villamos hűtőszekrényt állít elő. Több mint hétszer annyi jól és gyorsan mosható, tetszetős, szint keddi vita során Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter is felszólalt. A népgazdaság érdekei megkívánják — mondotta —, hogy a mezőgazdaság ötéves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. Ez annyit jelent, hogy a tervben foglalt néhány fontosabb feladatot kiemelten kell kezelni. A fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek használatának kiterjesztése, új nagyhozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a takarmányfelhasználás gazdaságos módszerének széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelés fellendítésére a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk, a meglevő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát Szükség van a meglevő területek további csökkentésének megakadályozására is. Ugyanis szocialista fejlődésünk következtében — mivel új városok és községek születtek, a meglevők bővültek —, nem túl hosszú idő alatt több százezer hold termőföld esett ki a mezőgazdasági művelésből. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv nyolcszázezer katasztrális holdon irányoz elő talajjavítást, főleg savanyú és szikes területeken. A meglevő termőterület védelmét, jobb kihasználását szolgáló intézkedések mellett is szükség van azonban a talaj tápanyagtartalmának céltudatos megóvására, sőt növelésére. A mezőgazdasági termelés növelésének sok lehetőségről szólt a miniszter. Ezek között említette meg a nagy terméképességű fajták és hibridek széleskörű elterjesztését mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Nagy szerepet szánt a földművelésügyi kormányzat a nagy termőképességű búzafajtáknak, amelyekkel az utóbbi két évben már kiváló eredményeket sikerült elérni. Az állattenyésztésben, különösen a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztésben nagy súlyt helyeznek a megfelelő fajta kiválasztására, s a néhány nagyüzemben nyert jó tapasztalatokat országosan is el akarják terjeszteni. Befejezésül a miniszter megállapította: Ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma és csökkent a még gyengén dolgozó ketetikus fonalból készült kötöttárut bocsátunk forgalomba. Növeljük a háztartási vegyi cikkek értékesítését, újabbakat is forgalomba hozunk, amelyek megkönnyítik, gyorsítják a háztartási munkát, mint például újfajta szintetikus mosóporok, padlólakk stb. Tausz János ezután az ipar és a kereskedelem kapcsolatának megjavításáról, majd a falusi kereskedelmi munka magasabb színvonalra emelésének szükségességéről szólott azös gazdaságoké. Ez nem kis mértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelőszövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznek a jövedelemelosztás különböző formái. Meggyőződésem — mondotta befejezésül Losonczi elvtárs —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének, a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóra váltásához kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valamennyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját. A következő felszólaló Molnár László Komárom megyei képviselő volt. Utána Bódi Jánosné Nógrád, Kovár Pál Borsod, dr. Bene Zoltán Szolnok, Egri Gyula Baranya, Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő szólalt fel. Ezzel az új ötéves tervről szóló vita befejeződött, s az elnöklő Rónai Sándor a vitát lezárta, majd átadta a szót dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének. Ajtai elvtárs részletesen válaszolt a felszólalóknak. Ismertette az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásain elhangzott módosító javaslatokat. Közölte, hogy mind a bizottsági, mind a parlamenti vita tapasztalatait, tanulságait, a helyes észrevételeket és tapasztalatokat hasznosítják a további tervmunkában. Befejezésül javasolta, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak megfelelően — az ötéves program hiánytalan megvalósítására — az országgyűlés forduljon felhívással az ország lakosságához. Felhívás az ország lakosságához Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés a második ötéves népgazdaságfejlesztési terv-törvényjavaslatot — az Országos Tervhivatal elnöke által ismertetett, az ő részéről is javasolt módosításokkal — általánosságban és részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Elfogadta az Országos Tervhivatal elnöke által javasolt felhívást is. A felhívás a következőképpen hangzik: „Az országgyűlés — elfogadva és törvényerőre emelve további előrehaladásunk e nagyszerű programját — felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: erejük, képességük és tudásuk legjavát adva segítsék elő nagy nemzeti céljainkat, az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk jólétének növelését magában foglaló második ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását.” Ezzel az országgyűlés keddi ülése véget ért.★ Lapzártakor az országgyűlés folytatta munkáját. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter: A terv nyomán a paraszti élet még szebbé válik