Szabad Föld, 1962. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-25 / 12. szám
Tavas a télben? Tél a tavaszban? A múlt hét elején még a tavaszias időjárás hatására országszerte megindult mezőgazdasági munkákról adtunk hírt. A következő napon, március 14-én reggel azonban az Adriai-tenger felett egy nagyon alacsony légnyomású góc alakult ki, amely erős szívó hatást gyakorolt az északi légtömegekre. Még aznap este viharos erejű észak-nyugati széllel a Kárpátmedencébe érkezett a hideg levegő. Hirtelen 3—4 fokkal esett a hőmérséklet, és Miskolc, Szombathely vonaltól délre havazás kezdődött. Március 15-e viharos erejű hófúvással köszöntött ránk. Az ország nagy részében hóakadályok, fúvások keletkeztek, amelyek a közúti és vasúti forgalomban is komoly nehézséget okoztak. Egy nap alatt több megyénk összes fő közlekedési útvonala, mintegy 12 000 kilométeren vált járhatatlanná. A március 15-i hideg a meteorológiai feljegyzések szerint is példa nélkül álló. A napi középhőmérséklet mínusz 3.5 fok volt. Az eddig nyilvántartott leghidegebb március 1887- ben volt, akkor is „csak” mínusz 2.5 fokkal. Tizenhatodikán tovább folytatódott az országos havazás, és hazánk dél-keleti részét 15—20 centis, a többi területeket 4—5 centis hótakaró fedi. A viharos erejű szél csak vasárnap, hétfőn gyengült, ugyanakkor a hótakaró feletti erős kisugárzás következtében a fó(Berendi Ferenc felvétele) fajmenti lehűlés csaknem mindenütt a mínusz 10 fokot, sőt egyes helyeken a 15 fokot is eléri. Szerencsére azokon a területeken, amelyeken legnagyobb volt a lehűlés, hótakaró védte a vetéseket, s az eddigi jelek szerint kár nem jelentkezett. A tartós téli márciusi időjárás azonban a megindult tavaszi munkákat erősen akadályozta, a vegetáció pedig több héttel elmaradt a normális évekhez képest. Mindez a munka halmozódására figyelmeztet, ezért a termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon a felkészültségi állapotot a helyzetnek megfelelően fokozni kell, hogy amint az időjárás megjavul, mindenütt meg lehessen kezdeni a tavaszi munkákat. A Helvéciai Állami Gazdaság központi üzemegységében a szeszélyes időjárás ellenére megkezdték a jonatán almafák tavaszi ápolását. Képünkön: Sípos Jánosné és Verzsenyi József munka közben. 19®,á712’1 Oo Közöljük a rádió és televízió műsorát! XVin. ÉVFOLYAM, jg. SZÁM. ___________ ÁRA: 1 FORINT ____________________1962. MÁRCIUS 25. Újabb mesterséges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1962. március 16-án újabb mesterséges holdat bocsátottak fel. A szputnyik az előzetes számítások szerinti pályára tért. A pálya perigeuma (a Földhöz legközelebb eső pontja) 217 kilométer, apogeuma (a Földtől legtávolabb eső pontja) 980 kilométer, egy fordulatának időtartama 96 perc 35 másodperc, pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 49 fok. A szputnyikon tudományos műszereket, rádiótelemetriai rendszert és 20 003, valamint 90 018 megahertz frekvencián működő rádióállomást helyeztek el. A szputnyik megfigyelését és a telemetriai úton érkező adatok vételét a Szovjetunió területén elhelyezett vezérlő- és mérőrendszer földi megfigyelőállomásai látják el. E mesterséges hold felbocsátásával tovább teljesítik a légkör felső rétegeinek és a kozmikus térségnek kutatási programját. E program végrehajtására 1962-ben a Szovjetunió különböző űrhajókilövő helyeiről egész sorozat mesterséges holdat fognak felbocsátani. A program végrehajtása újabb lehetőségeket nyújt a szovjet tudósoknak a légkör felső rétegei, a kozmikus térség fizikai kutatására. Az orosházi Dózsa Tsz fejlődése a számok tükrében Szövetkezetünk, a kétezer holdas Dózsa Tsz nem tartozik a kiváló, nagyon jó eredményeket elérő szövetkezetek közé. A fokozatos fejlődés, az anyagi javak tekintetében azonban jónak mondható. Az elmúlt év aszályos volt, jégverést is kaptunk, így egyes növényeink terméseredménye alacsonyabb lett a tervezettnél. Ennek ellenére tervünket mégis teljesítettük, állatállományunk részére pedig sikerült a takarmányt biztosítani. Szövetkezeti vagyonunkat három és fél millió forinttal gyarapítottuk. Betervezett munkaegység értéke 30 forint volt, s zárszámadáskor 30,40 forintot osztottunk. Ha szövetkezetünk 12 évi eredményét vizsgáljuk — évi átlagban —, akkor a háztáji termés értéke nélkül egy munkaegység értéke 27 forint 68 fillér, s úgy gondolom, ez elfogadható. Ennek alapján bemutatunk egy tagot, nevezzük Kiss Jánosnak, aki a 12 év alatt mindig jól dolgozott, munkaegységszerzés tekintetében a második kategóriába tartozik. Évi átlaga 545 munkaegység volt, erre kapott évente: 15 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 9,5 mázsa kukoricát, 18 kiló kölest, 180 kiló burgonyát, 143 kiló cukrot, 3 liter olajat, 3,80 kiló takarmányrépát, 68 kiló lucernát, 10 mázsa alomszalmát, 60 kéve takarmányszárat, 40 kéve napraforgószárat, 9 mázsa tüzelőfáit, 3 és fél liter pálinkát, meg 0500 forintot. Pénzértékben felszámolva, az évi részesedése 15 085 forint, emellett még kapta az egy kát, hold háztáji földet is. A számok tükrében így néz ki az eltelt 12 esztendő egy-egy évi átlageredménye. A szorgalmas, jól dolgozó tagok egyáltalán nem sírják vissza az egyéni gazdálkodást, amely az év 365 napjából állt. Ma a szövetkezetben 250 napot, vagy legfeljebb 280 napot dolgozik, az állattenyésztőkön kívül, akik ugyan ledolgozzák a 365 napot, viszont a munkaegységük annyival magasabb, illetve több. Mórocz János Orosháza, Dózsa Ts. 3500 magyartarka szarvasmarhát keresztezőétt kosztromai fajtával Pest megyében (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisztérium kollégiumának határozata szerint a magyartarka és a kosztromai szarvasmarhafajta keresztezések számát országosan 10 000 magyartarka állatra terjesztette ki. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén kéréssel fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy mintegy 3500 szarvasmarhára engedélyezze a megyében a keresztezést. A végrehajtó bizottság kérésének előzményeihez tartozik, hogy Pest megye aszódi járásában zárt tenyészetekben már 1959 őszén megkezdődött a keresztezés. A túrai Galgamenti Termelőszövetkezetben a múlt év végéig 100 tehéntől 78 borjú született. Az aszódi járás szövetkezeteiben 1961-ben 733 tehén és tenyészérett üsző került termékenyítésre. F.ddia 270 mamurtrrko, lösztrom.ni előd nélkül született. Lehetőség nyílik tehát öszszehasonlításra, a tapasztalatok levonására. A keresztezések tapasztalata igen kedvező. Megfelelő tartási és takarmányozási viszonyok mellett fejlődési erélyük több, mint a fajtiszta magyartarka borjaké. Betegségekkel szemben — a heterózis hatás érvényesülése következtében — ellenállóbbak. A nehéz ellés és az ellesi veszteség elenyésző. Azt, hogy a keresztezés a tejtermelésre milyen hatástgyakorolt, ez idő szerint megállapítani még nem lehet, mert az úgynevezett F 1- es üszók a tejtermelő életkort még nem érték el. Az aszódi járás termelőszövetkezeteiben szerzett tapasztalatok, továbbá a myás területen folyó azonos keresztezési kísérletek eredményei feljogosítják a szakembereket arra, hogy a szarvasmarhaállomány termelőképességének javítása érdekében a keresztezést több tehénre is kiterjesszék. Erről győződtek meg a gödöllői és a nagykátai járás termelőszövetkezeteinek elnökei, szakemberei, tehenészei, a tanácsok vezetői azon a tapasztalatcserén, amelyet Magyari András a gödöllői Agráregyetem rektora vezetésével a magyaróvári és a nagygombosi tangazdaságokban tartottak. A tapasztalatcserét követően a nagykátai járás 22 termelőszövetkezetének tagsága 1960, a gödöllői járás 13 termelőszövetkezetének tagsága pedig 856 nőivarú szarvasmarhára kérte a kosztromai magyartarka-keresztezés bevezetését. M. S.