Szabad Föld, 1962. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-03-25 / 12. szám

Tavas a télben? Tél a tavaszban? A múlt hét elején még a tava­­szias időjárás hatására ország­szerte megindult mezőgazdasági munkákról adtunk hírt. A követ­kező napon, március 14-én reg­gel azonban az Adriai-tenger fe­lett egy nagyon alacsony légnyo­mású góc alakult ki, amely erős szívó hatást gyakorolt az északi légtömegekre. Még aznap este viharos erejű észak-nyugati széllel a Kárpát­medencébe érkezett a hideg leve­gő. Hirtelen 3—4 fokkal esett a hőmérséklet, és Miskolc, Szombathely vonaltól délre havazás kezdődött. Március 15-e viharos erejű hó­fúvással köszöntött ránk. Az or­szág nagy részében hóakadályok, fúvások keletkeztek, amelyek a közúti és vasúti forgalomban is komoly nehézséget okoztak. Egy nap alatt több megyénk összes fő közlekedési útvonala, mintegy 12 000 kilométeren vált járhatat­lanná. A március 15-i hideg a me­teorológiai feljegyzések sze­rint is példa nélkül álló. A napi középhőmérséklet mínusz 3.5 fok volt. Az eddig nyilvántar­tott leghidegebb március 1887- ben volt, akkor is „csak” mínusz 2.5 fokkal. Tizenhatodikán tovább folyta­tódott az országos havazás, és hazánk dél-keleti részét 15—20 centis, a többi területeket 4—5 centis hótakaró fedi. A viharos erejű szél csak vasárnap, hétfőn gyengült, ugyanakkor a hótakaró feletti erős ki­sugárzás következtében a fó­(Berendi Ferenc felvétele) fajmenti lehűlés csaknem mindenütt a mínusz 10 fokot, sőt egyes helyeken a 15 fokot is eléri. Szerencsére azokon a területe­ken, amelyeken legnagyobb volt a lehűlés, hótakaró védte a veté­seket, s az eddigi jelek szerint kár nem jelentkezett. A tartós téli márciusi időjárás azonban a megindult tavaszi munkákat erő­sen akadályozta, a vegetáció pedig több héttel elmaradt a normális évekhez képest. Mindez a munka halmozódására figyelmeztet, ezért a termelőszö­vetkezetekben és a gépállomáso­kon a felkészültségi­ állapotot a helyzetnek megfelelően fokozni kell, hogy amint az időjárás meg­javul, mindenütt meg lehessen kezdeni a tavaszi munkákat. A Helvéciai Állami Gazdaság központi üzemegységében a szeszélyes időjárás ellenére megkezdték a jonatán almafák tavaszi ápolását. Képünkön: Sípos Jánosné és Verzsenyi József munka közben. 19®­,á712’1 Oo Közöljük a rádió és televízió műsorát! XVin. ÉVFOLYAM, jg. SZÁM. ___________ ÁRA: 1 FORINT ____________________1962. MÁRCIUS 25. Újabb mesterséges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1962. március 16-án újabb mesterséges holdat bocsátottak fel. A szputnyik az előzetes számítások szerinti pályára tért. A pálya perigeuma (a Földhöz legközelebb eső pontja) 217 kilo­méter, apoge­uma (a Földtől legtávolabb eső pontja) 980 kilométer, egy fordulatának időtartama 96 perc 35 másodperc, pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 49 fok. A szputnyikon tudo­mányos műszereket, rádiótelemetriai rendszert és 20 003, valamint 90 018 megahertz frekvencián működő rádióállomást helyeztek el. A szputnyik megfigyelését és a telemetriai úton érkező adatok vételét a Szovjetunió területén elhelyezett vezérlő- és mérőrendszer földi megfigyelőállomásai látják el. E mesterséges hold felbocsátá­sával tovább teljesítik a légkör felső rétegeinek és a kozmikus tér­ségnek kutatási programját. E program végrehajtására 1962-ben a Szovjetunió különböző űrhajókilövő helyeiről egész sorozat mester­séges holdat fognak felbocsátani. A program végrehajtása újabb le­hetőségeket nyújt a szovjet tudósoknak a légkör felső rétegei, a koz­mikus térség fizikai kutatására. Az orosházi Dózsa Tsz fejlő­dése a számok tükrében Szövetkezetünk, a kétezer hol­das Dózsa Tsz nem tartozik a ki­váló, nagyon jó eredményeket el­érő szövetkezetek közé. A fokoza­tos fejlődés, az anyagi javak te­kintetében azonban jónak mond­ható. Az elmúlt év aszályos volt, jégverést is kaptunk, így egyes nö­vényeink terméseredménye ala­csonyabb lett a tervezettnél. En­nek ellenére tervünket mégis tel­jesítettük, állatállományunk ré­szére pedig sikerült a takarmányt biztosítani. Szövetkezeti vagyo­nunkat három és fél millió forint­tal gyarapítottuk. Betervezett munkaegység értéke 30 forint volt, s zárszámadáskor 30,40 forintot osztottunk. Ha szövetkezetünk 12 évi ered­ményét vizsgáljuk — évi átlagban —, akkor a háztáji termés értéke nélkül egy munkaegység értéke 27 forint 68 fillér, s úgy gondo­lom, ez elfogadható. Ennek alap­ján bemutatunk egy tagot,­ nevez­zük Kiss Jánosnak, aki a 12 év alatt mindig jól dolgozott, mun­kaegységszerzés tekintetében a második kategóriába tartozik. Évi átlaga 545 munkaegység volt, erre kapott évente: 15 mázsa bú­zát, 5 mázsa árpát, 9,5 mázsa kukoricát, 18 kiló kölest, 180 kiló burgonyát, 143 kiló cukrot, 3 liter olajat, 3,80 kiló takarmányrépát, 68 kiló lucernát, 10 mázsa alom­szalmát, 60 kéve takarmányszárat, 40 kéve napraforgószárat, 9 mázsa tüzelőfáit, 3 és fél liter pá­linkát, meg 0500 forintot. Pénzértékben felszámolva, az évi részesedése 15 085 forint, emellett még kapta az egy kát, hold ház­táji földet is. A számok tükrében így néz ki az eltelt 12 esztendő egy-egy évi átlageredménye. A szorgalmas, jól dolgozó tagok egyáltalán nem sírják vissza az egyéni gazdálko­dást, amely az év 365 napjából állt. Ma a szövetkezetben 250 na­pot, vagy legfeljebb 280 napot dol­gozik, az állattenyésztőkön kívül, akik ugyan ledolgozzák a 365 na­pot, viszont a munkaegységük annyival magasabb, illetve több. Mórocz János Orosháza, Dózsa Ts­. 3500 magyartarka szarvasmarhát keresztezőétt kosztromai fajtával Pest megyében (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiumának határozata szerint a magyartarka és a kosztromai szarvasmarhafajta keresztezések számát országosan 10 000 magyartarka állatra ter­jesztette ki. A Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén kéréssel fordult a Földművelésügyi Minisztérium­hoz, hogy mintegy 3500 szarvas­­marhára engedélyezze a megyé­ben a keresztezést. A végrehajtó bizottság kérésé­nek előzményeihez tartozik, hogy Pest megye aszódi járásá­ban zárt tenyészetekben már 1959 őszén megkezdődött a ke­resztezés. A túrai Galgamenti Termelőszövetkezetben a múlt év végéig 100 tehéntől 78 borjú született. Az aszódi járás szö­vetkezeteiben 1961-ben 733 tehén és tenyészérett üsző került ter­mékenyítésre. F.ddia 270 mamur­­trrko, lösztrom.ni előd nélkül szü­letett. Lehetőség nyílik tehát ösz­­szehasonlításra, a tapasztalatok levonására. A keresztezések tapasztalata igen kedvező. Megfelelő tartási és takarmányozási viszonyok mellett fejlődési erélyük több, mint­ a fajtiszta magyartarka borjaké. Betegségekkel szemben — a heterózis hatás érvényesü­lése következtében — ellenállób­bak. A nehéz ellés és az ellesi veszteség elenyésző. Azt, hogy a keresztezés a tejtermelésre milyen hatást­­gyakorolt, ez idő szerint megállapítani még nem lehet, mert az úgynevezett F 1- es üszók a tejtermelő életkort még nem érték el. Az aszódi járás termelőszövet­kezeteiben szerzett tapasztalatok, továbbá a myás területen folyó azonos keresztezési kísérletek eredményei feljogosítják a szak­embereket arra, hogy a szarvas­marhaállomány termelőképessé­gének javítása érdekében a ke­resztezést több tehénre is ki­terjesszék. Erről győződtek meg a gödöllői és a nagykátai járás termelőszövetkezeteinek elnökei, szakemberei, tehenészei, a ta­nácsok vezetői azon a tapasz­talatcserén, amelyet Magyari András a gödöllői Agráregye­tem rektora vezetésével a ma­gyaróvári és a nagygombosi tan­gazdaságokban tartottak. A tapasztalatcserét követően a nagykátai járás 22 termelőszövet­kezetének tagsága 1960, a gödöl­lői járás 13 termelőszövetkezeté­nek tagsága pedig 856 nőivarú szarvasmarhára kérte a koszt­romai magyartarka-keresztezés bevezetését. M. S.

Next