Szabad Föld, 1962. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-06-17 / 24. szám
— 14 Hűvös a nyár - vigyázzunk az öltözködésre váron könnyű, lenge, szellős ruadarabokat szeretünnk viselni. Természetes ez, hiszen a nagy melegben sokkal kellemesebb érzés ilyen ruhákban dolgozni. Okosan teszi azonban mindenki, ha a legnagyobb melegben is magával visz egy kiskabátkát, mert egy váratlan zápor, egy hirtelen kerekedő szél esetén lehűl a levegő, s könnyen megfázhat a legedzetebb ember is. A gyapjú kötött kabát igen célszerű , hisz nem gyúródik, de a mosása... Hát az bizony kockázatos. Minél jobb anyag, annál több a remény rá, hogy a mosástól összemegy. Valószínűleg ez adta a nőknek azt az okos gondolatot, hogy kordibársonyból, könnyű düstinből készítenek maguknak kis bélés nélküli kabátkákat. Igaz, hamar szennyeződik, de a mosása, vasalása egyszerű, s ha jó színt választunk, minden ruhánkhoz viselhetjük. Az egyenes jellegű ruhákhoz kis egyenes kulikabátkát készítsünk, a bőráncos szoknyákhoz viszont vagy karcsúsított dereka illik, vagy egészen rövid, a derekát épp csak eltakaró kabátka a szép. Egyébként az idei divat mintha csak előre jelezte volna a hűvös időt. A nyári ruhák közt is rengeteg a kétrészes, vagy háromrészes öltözék. A szoknya-blúzkabátka, vagy a ruha és kis kabátka igen célszerű. Ripszselyemből, shantungból, burettból, könynyű tropikálhoz hasonló könnyű műszálas szövetek éltartóak, még a rakott szoknyákat is kimoshatjuk — nem kell utána vasalni sem. S mivel bármikor és bárhol utolérhet bennünket a zivatar, azok, akik a szabadban dolgoznak, jól teszik, ha a kicsire összehajtható PVC esőköpenyt magukkal viszik. Mivel elég könnyen kiszakad az ilyen esőköpeny, nem árt tudni, ha babahintőporral, vagy solkiporral vékonyan beszórjuk, akkor nem ragad egymáshoz hajtogatáskor. Mielőtt felvennénk a port lerázzuk róla. S ha egész kis szakadás lenne rajta , javítsuk meg otthon, míg nagyobb nem lesz belőle. A „foltozást” a következőképpen kell csinálni: A vasalópokrócra celofánpapírt teszünk. Erre fektetjük a hibás részt. A köpeny övéből vágjunk ki megfelelő nagyságú foltot, tegyük a szakadásra, efölé ismét celofánpapírt. A meleg vasaló élével simogassuk a folt fölött a celofánt, addig, míg ráolvad a folt. Vigyázzunk nagyon, nehogy a meleg vas hozzáérjen közvetlenül az anyaghoz, mert ott menten kilyukad. [s feledkezzünk el nyáron semm ] arról, hogy az öltözködésnek elsősorban testünket kell védenie az időjárás viszontagságai ellen. A nyári ruháinknál is elsősorban erre ügyeljünk. Pályi Imréné l 1 | Különleges mintás kockás szaténkarton ruha, két mély szembehajtás adja a bőségét. Nagyon érdekes a hotokban elhelyezett egyenes anyagból szabott zseb. A ruha ujjatlan, széles szögletes kivágással. Az egyszerű, rövid „kinőtt ujjú” kordbársony kabátka, bélés nélkül, kis gallérral készült. Tropikálból, shantungból egyaránt szép ez a sötétkék kosztüm, hozzá sötétkék-fehérkockás blúzt készíthetünk, a szoknya övrészét két kockás masni díszíti, és az egyenes, gallér nélküli kabátka bélése is ebből az anyagból készült. Régi bútorát is csinossá teszi a modern vonalú, színes műanyag bútorveret. HÚZÓK, GOMBOK, CÍMEK MEGRENDELHETŐK: a VASÉRT VÁLLALATNÁL Budapest Vill., ÜLLŐI ÚT 32. f 1,1,1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111, 1 50nH€»l« •iiiiiiiiiiiiin iiillllliltimiilll llllllllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllIlL 60-as horgolócérnából 11-es tűvel készítve 8 cm átmérőjűek Első sor: 12 levegőszemből gyűrűt zárunk. Második sor: 24 egyráhajtásos pálcát horgolunk a gyűrűbe, az első pálcát 4 levegőszem pótolja. Harmadik sor: 24 egyráhajtásos pálca 1—1 levegőszemes elválasztással. Negyedik sor: 24 egyráhajtásos pálca 2—2 levegőszemes elválasztással (az egy levegőszemes ívekbe horgoljuk a pálcákat), ötödik sor: 24 egyráhajtásos pálca 3— 3 levegőszemes elválasztással. Hatodik sor: 9 levegőszem (ebből 5 az első pálcát pótolja), öt kétráhajtásos pálca 4—4 levegőszemes elválasztással, kilenc levegőszem, egy kétráhajtásos pálca, ismét öt kétráhajtásos pálca 4— 4 levegőszemes elválasztással, ismétlés. Hetedik sor: A négy levegőszemes ívekbe két-két, a pálcákra egy-egy egyráhajtásos pálcát horgolunk 1—1 levegőszemes elválasztással. A kilenc levegőszemes ívekbe két levegőszem után kilenc egyráhajtásos pálcát horgolunk levegőszem-választás nélkül és utánuk ismét két levegőszemet horgolva folytatjuk a mintát. Nyolcadik sor: A hetedik sor első pálcáján láncszemmel átmegyünk és ott kezdjük a nyolcadik sort: 6 egyráhajtásos pálcát horgolunk a hetedik sor pálcáira 1—1 levegőszemes elválasztással, 4 levegőszem után a hetedik sor sarokpálcáira háromráhajtásos pálcákat horgolunk 4—4 levegőszemes elválasztással. Négy levegőszem után leöltünk a hetedik sor hatodik egyráhajtásos pálcájára és ismételjük a mintát körbe. Kilencedik sor: A nyolcadik sor első pálcáján láncszemmel átmegyünk és négy egyráhajtásos pálcát horgolunk, köztük egy-egy levegőszemmel. Négy levegőszem után a nyolcadik sor minden háromráhajtásos pálcájára és minden ívébe készítünk 1—1 egyráhajtásos pálcát 3 levegőszemes elválasztással és négy levegőszem után ismételjük a mintát. Tizedik sor: A kilencedik sor első pálcáján láncszemmel átmegyünk és két egyráhajtásos pálcát horgolunk egy levegőszemelválasztássa. Négy levegőszem után kétráhajtásos pálcákat horgolunk 4—4 levegőszemes elválasztással a kilencedik sor minden egyráhajtásos pálcájára és minden ívébe, kivéve az első és utolsó három levegőszemes ívet — ahová pálcát nem horgolunk. A négyzetek kapcsolása a tizedik sorban történik, ahol kapcsolunk, ott öt levegőszemes íveket horgolunk és a harmadik levegőszemmel kapcsolunk — a sarkokon három ívet hagyunkkapcsolás nélkül. Szegedy Béláné 1962. JÚNIUS 17. Labdarúgó válogatottunk a világbajnokságon Labdarúgó válogatottunk kitűnő játékkal, csoportelsőként került a világ legjobb nyolc csapata közé. A csehszlovákok elleni mérkőzésen azonban teljesen elpártolt tőlünk a szerencse. A játékidő legnagyobb részében hiába rohamozott a magyar csatársor, a 8—10 emberrel védekező csehszlovákok védelmét azonban nem tudták áttörni. S ha ez sikerült is néha, játékosaink annyira idegesek voltak, hogy a legjobb helyzeteket sem tudták értékesíteni, végül 1:0 arányú vereséget szenvedtek. Kétségtelen, hogy a vereség meglepte a labdarúgás híveinek népes táborát, de nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs okunk a szégyenkezésre. Játékosaink színes-lélekkel végigtámadták a 90 percet. Gólt ugyan nem sikerült rúgniok, mégis azt mondhatjuk, a magyar fiúk játszották azt a futballt, amit korszerű labdarúgásnak neveznek. Sportszerű, ötletes játékukról elismeréssel beszélnek a chilei szurkolók és a szakemberek egyaránt, és ennek értékéből nem von le semmit a csehszlovákok elleni vereség. Amint Kádár János elvtárs írta a magyar labdarúgó válogatotthoz intézett táviratában: „...mindnyájan büszkék vagyunk arra, hogy válogatottunk ellenfeleink által is elismert sportszerű eszközökkel, önfeláldozóan küzdve, csoportelsőként a világ jelenleg legjobb nyolc labdarúgó-csapata közé jutott." Mi csak azt vártuk fiainktól, hogy kiverekedjék a legjobb nyolc közé jutást. Nos, ez sikerült. Sőt ettől valamivel több is. Olyan kitűnő játékkal lepték meg a világ közvéleményét, amelyre talán senki sem számított. Ami pedig a legörvendetesebb számunkra: ezen a világbajnokságon olyan magyar válogatott vett részt, amelynek további szereplése bizalommal tölti el a szurkolókat. Zirc segítséget kér örömmel látjuk, hogy a vidék sportja évről évre előbbre lép. Olvashatunk erről az újságokban és személyesen is tanúi lehetünk a fejlődő falu sportjának az új sportkörök alakulásának. A sikerek fényében is észre kell azonban vennünk, hogy bőven akad még javítani való! Erről tanúskodik a Zirc—Dudari Bányász SK esete is. Ökölvívó-szakosztályuk jó szereplésének híre még a fővárosba is eljutott. Mégis amikor a járási TST elnökének elmondtuk, hogy a jóhírű ökölvívó-szakosztályról szeretnénk írni, meglepetten kezdett magyarázkodni: — De kérem, itt nincs ilyen. Igaz, hogy volt ökölvívó-szakosztály, de az már megszűnt. Meglepődve kértünk magyarázatot Vemper Jánostól, a Zirc— Dudari Bányász SE elnökétől: mondja el mi történt miért szűnt meg az ökölvívószakosztály? Az elnök felsóhajtott és aztán kesernyés hangon szinte egyfolytában mondta el bánatát . Amikor 1946-ban egyetlen sportkör sem működött a járásban fiataljaink — elsősorban a bányászok — külön műszakokat is vállaltak, hogy létrehozhassuk a sportkört Ezután megindult a sportélet és ökölvívóink, birkózóink, labdarúgóink és sok más sportágban elért eredményeink révén megismerte nevünket az egész Dunántúl. Mostoha körülményeinkről rajtunk kívül senki sem tudott, mi pedig mindent elkövettünk, hogy segítsünk magunkon. Kaptunk egy romos épületet, amit a sportolók társadalmi munkában felépítettek. Kimondhatatlanul nagy volt az örömünk, de ez nem sokáig tartott, mert a községi tanács más célra igénybe vette. Így ment ez szinte évről évre. Amikor használhatóvá tettünk egy rossz helyiséget, azt minden esetben elvették tőlünk. Legutóbb egy régi istállót kaptunk, amit a trágya, szemét és az épülettörmelékek között alig lehetett megtalálni. Sok-sok munkával és költséggel használhatóvá tettük, de nem sokkal később ez is elődei sorsára jutott, ezt is elvették. Odajutottunk, hogy ma már — a nagy fejlődés után — az egyetlen labdarúgó-pályán kívül semmiféle sportlétesítménnyel nem rendelkezünk. Labdarúgó-pályánk is olyan rossz helyen van, ,hogy csak száraz időben használható, vízlevezetésre nincs lehetőség, mert vasúti töltések között van, így tehát atlétikai pályával sem bővíthetjük. Mivel minden helyiségből kiszorultunk — folytatta Vemper János — nem voltak edzési lehetőségeink. A bajt tetézte meg, hogy nem kaptunk szakembereket, sőt a meglévőket is elvitték nagyobb sportkörbe. Így történt ez az ökölvívók edzőjével is. Mi pedig sehol sem tudunk edzőt kapni, ezért aztán országszerte ismert ökölvívó-szakosztályunk feloszlott. Azóta követelik a fiatalok — különösen a helyi vájáripari tanulók —, hogy alakítsuk meg az ökölvívó-szakosztályt. De kérdem, hogyan? Sem edzőnk, sem helyiségünk nincs. Így tehát, ha volna ij edzőnk, nem tudnánk foglalkoztatni, mert anyagi lehetőségeink sincsenek meg. — A Zircen létező üzemek, mint például a kisipari termelőszövetkezet, gépállomás, járási tanács, kórház, a SZÖVOSZ és az egyéb intézmények nem nyújtanak segítséget? — kérdeztük. A válasz sajnos mindenütt egyöntetű és határozott: nem a mi sportkörünk támogatást nem adunk. Nem gondolnak arra, hogy Zircen ez az egyetlen sportkör van és foglalkozásra való tekintet nélkül minden fiatal nálunk sportol. — Fordultak-e már felettes szerveikhez segítségért? — Az első segélykérő levelet már évekkel ezelőtt megküldtük a Bányász Szakszervezethez, amit azóta rendszeresen megismétlünk. Az ígéreten kívül azonban a mai napig még mást nem kaptunk. Ugyanekkor a fiatalok ilyen szemrehányásokat tesznek nekünk: hol sportoljon Zirc járás ifjúsága, ha a járás székhelyén sem tudják biztosítani a sportolási lehetőséget. A zirciek kedvezőtlen körülményeiről személyesen is meggyőződtünk. Úgy látszik a Bányász Szakszervezet és a Megyei Testnevelési Sporttanács is csak a nagy sportkörökkel törődik amivel semmiképpen sem érthetünk egyet. Tudjuk jól, hogy a nagy sportkörök több támogatást igényelnek, de ne feledkezzenek meg a falusi sportkörökről sem Sárdi Ferenc