Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-25 / 47. szám
te Rakéta száll a Mars felé Tíz évvel, de még hat évvel ezelőtt is ilyen címe csak egy fantasztikus regénynek lehetett volna. Ma azonban már nem fantázia ez, hanem valóság. Éppen ezért felmérhetjük, mit fejlődött technikánk az elmúlt fél évtized alatt. 1962. november 2-án vettük a hírt, hogy a Szovjetunió hatalmas méretű mesterséges holdat juttatott a föld körüli pályára, amely előbb körpályán keringett, majd földi utasításra a keringő testről levált egy közel 900 kilós laboratórium és megkezdte útját a Marsbolygó irányába. Mit tudunk a Marsról? A Mars, a vörös színű bolygótestvérünk mostanában az esti órákban kel a keleti égbolton a Rák csillagképben. A Mars felé tekintve, tévedés lenne azt hinni, hogy valahol arra felé száll a rakéta. A Mars most mintegy 185 millió kilométerre van tőlünk. De közel hét hónap múltán, amikor a rakéta közelébe ér, az égboltnak egészen más tájéka felé jár már, a rakétát tehát erősen görbült pályán eme pont felé kellett irányítani. Jövő február elején lesz a Mars legközelebb a Földhöz , 100 millió kilométerre, de a találkozás nem ekkor, hanem még hónapokkal később következik majd be, amikor is a két bolygó közötti távolság mintegy 225 millió kilométer lesz Mit tudunk máreddig a Marsról és mi az, amiben a rakéta műszerei segítségével többet tudhatunk róla? Földünk nyolc bolygótestvére között róla tudunk legtöbbet. De amit tudunk, még nem elég ahhoz, hogy máris űrhajósokat küldjünk feléje. Hiszen, ha legközelebb jár hozzánk, akkor is 56 millió kilométer választ el bennünket tőle, márpedig ez a távolság túlságosan nagy ahhoz, hogy a legnagyobb távcsövekkel is finomabb részleteket láthassunk felszínén. A hat km-nél kisebb méretű részletek már beleolvadnak a környezetbe. Mégsem lebecsülendő az, amit mégis ismerünk róla. Átmérője 6860 km (a Földé 12 756 km). A Naptól átlagosan 228 millió kilométerre kering. De mert, a pályaalak lapult, néha 207, máskor 249 millió km-re jár a Naptól. (A Föld közepes naptávolsága 150 millió km.) A nagyobb naptávolság miatt több mint kétszerte kevesebb hőt és fényt kap a Naptól. A közepes hőmérséklet már csak azért is jóval alacsonyabb, mint nálunk. Többnyire csak a marsbeli egyenlítő vidékén, nyári deleken emelkedik fel a hőmérséklet 20 fokkal a fagypont fölé. Az élet nyomai Az év ott 687 földi napból, azaz egy év és 322 napból áll Az évszakok emiatt közel kétszer olyan hosszúak, mint nálunk. A naptartam 37 perccel hosszabb, mint a Földön. Telei sokkal zordabbak, nyarai hűvösebbek a hasonló földi évszakoknál. Felszínét nagyrészt vörös színű homoksivatag borítja, amiből a marsbeli viharok hatalmas kiterjedésű porviharokat kavarnak fel. Jégkristályfelhőit több alkalommal megfigyelték már távcsövön át. Átlátszó légkörében soha nem úsznak esőt hozó felhők. Az égbolt onnan nézve, nappal is annyira sötét, amilyen mélykék színt csak a nagy magasságban repülő gépek pilótái és utasai látnak. Két félgömbjének pólusán felváltva, tél idején fehér sapka tűnik fel, ami évtizedes vizsgálat alapján igen vékony dér, illetve zúzmararéteg, ami nyár beálltával hamarosan párává foszlik. Vize oly kevés, hogyha egyenletesen osztanánk fel felszínén, a milliméter parányi törtrészének vastagságában borítaná azt be. Ott nincsenek tengerek, de még tavak sem, és patak sem csörgedezik, mert kevés vízkészlete jég állapotból is mindjárt párává alakul át. A múlt század végén csatornahálózatnak vélt képződményeinek jó részéről kiderült, hogy optikai csalódások voltak, másrészük pedig természetes felszíni képződmények és semmi esetre sem értelmes lények alkotta vízievező árkok. Érzékeny műszereivel évtizedek óta kutatta az ember az esetleges marsbeli élet áruló jeleit A kontinenseknek nevezett sötétebb színű részein az évszakok váltakozásával párhuzamosan változó elszíneződéseket fedeztek fel. De igen finom vizsgálatok kellettek annak kimutatásához, hogy a felszín egyes részein valóban van valamilyen szerves élet. Ezt 1958-ban sikerült kimutatni. Azóta a Marsbolygó képviseli számunkra az egyetlen égitestet a Földön kívül, ahol a tudomány eszközeivel az élet nyomát fedezték fel. Csak a szerves élet tényét állapították meg, minden további következtetés a képzelet világába tartozik. Két parányi holdját ismerjük. Az okos műszerek feladata Ugye jogos a lelkesedés és indokolt a törekvés, minél többet megtudni bolygótestvérünkről? Nyilvánvaló, hogy nemcsak a kíváncsiskodás hajtja az embert a Mars felé. Biztosra vesszük, hogy jobban megismert világa a földi tudományokat is sokban gazdagítja majd. Csak a gyermek tud úgy reszketve ujjongani, ahogyan most a XX. század emberének lelkesedni kell a Mars I. nevű rakéta eddigi sikeres útjának hallatán. Jól kigondolt érzékeny műszerek repülnek szomszédunk felé, hogy átkutassák az utat, mely e bolygóhoz vezet. Felmérjék, nem leselkednek-e az úton előre nem látható kozmikus veszélyek. Hogy közelébe férkőzzenek, lefényképezzék felszínét, megállapítsák, nem védi-e azt is valami veszedelmes sugárzóna és lehetőleg megtudjanak mindent, ami megkönnyíti majd az ember útját. Mintegy 200 nap oda az út. Több mint 500 millió kilométer utat kell megtennie a rakéta-űrállomásnak, amíg megérkezik, örökös napsütésben jár, de a világűr dermesztő hidege veszi körül, csak jól szigetelt belsejében van meleg,és éjjel-nappalainkon szüntelenül mindent feljegyeznek az okos műszerek, amit a teremtő emberi szellem alkotott. Dr. Kulin György Fénykép és rajz a Marsról az 1924. évi földközelsége idején. (A fénykép elmosódottabb.) Az első jelentések alapján készült vázlat a Mars I. útjáról. - 14 ÍZABAoFÖID 1962. NOVEMBER 25. tHiM!lilitl!Hilllllilllllll!!!!tflllll!lllltllltlllit!in]nilllHIII1IIHI1IH(fltinil||| |||MlilUlllin!HI!llll]lil!l|]|Hillllli!iillilli!ll!lllllllll!li!!llfll!l!l!!l!liillilll!]|||||l!lll||f| inOOMAIIIViiTECHIIIIKA A világ legnagyobb turbinája Harkovban kidolgozták a világ legnagyobb egyhengeres gőzturbinájának terveit. Teljesítőképessége 750 000 kilowatt. Egyetlen ilyen gépegység a hőerőműben felszerelve évente több mint 5 milliárd kilowattóra villamosenergiát tud termelni. Ez több mint a fele a Magyarországon egy évben termelt teljes villamos energia mennyiségnek. Leonyid Subenko-Subin, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja, a Harkovi Turbinagyár főkonstruktőre szerint az új turbinával szerzett tapasztalatok lehetővé teszik olyan gépegység megszerkesztését és létrehozását, amelynek teljesítő képessége másfél millió kilowatt, vagyis a most megtervezett teljesítő képességnek kétszerese. így emlegetik Borsod megyében a tiszakeszieket. És hogy ennek van is alapja, bizonyítják a következők: :“ Az alig háromezer lelkes községben mintegy másfélszázan sportolnak aktívan, ezenkívül a falusi spartakiád versenyek során évente 260—300 fiatal áll rajthoz. S ha ide számítjuk a Kilián-mozgalomban résztvevőket is, mindjárt kiderül, hogy a községben minden nyolcadik ember sportol. Baranyi Imre példája Amikor e páratlan siker titkát kutatjuk, kiderül, hogy nem történt itt semmi különös. Károlyi Sándor, a községi tanács titkára így vélekedik: — Mindnyájan tudjuk, hogy a sport hasznos, egészséges szórakozást nyújt a fiataloknak. Ezt az egészséges szellemet egyébként már tizenöt évvel ezelőtt elhintette falunkban Baranyi Imre asztalosmester, a sportkör elnöke. Tiszakeszin akkor alakult meg az első sportkör, amelynek azóta is évről-évre nagyobb tábora van. Az elnök maga is sokoldalú sportoló volt, ez meg is látszik rajta, hiszen a maga 57 évével olyan fiatalos, könnyed járású, hogy bizony sok fiatal megirigyelhetné. A legtöbb községben nincs biztosítva az anyagi feltétel, meg aztán szakemberek sincsenek. Ezért megkértük Baranyi Imrét, mondja el, hogy ebben a kis községben hogyan tudnak ilyen nagy létszámú sportkört foglalkoztatni? • A szakemberképzést a járási és megyei TST-k által rendezett tanfolyamokon a kiöregedett játékosokból biztosítjuk. Anyagi gondjaink pedig egyszerűen nincsenek. — Ez hogyan lehetséges? — Egyszerű ez kérem. Minden versenyzőink rendszeresen fizeti a tagdíjat, mérkőzéseink pedig minden esetben teltház előtt zajlanak le. Hat szakosztály versenyzői játszanak hétről-hétre a bajnoki pontokért és a programot úgy állítjuk össze, hogy minden héten legyenek hazai versenyek is. Előfordult már olyan eset is, amikor egy nagyobb fontosságú mérkőzésre olyan sokat jöttek ki,hogy nem győztük a jegyárusítást, így nagyon sokan jegy nélkül mentek be a pályára, de a mérkőzés végén sorbaálltak az emberek a pénztárnál, hogy utólag váltsák meg jegyeiket A sportbecsületnek igen szép megnyilvánulásai ezek, ami nálunk nem ritkaság. Ezek a körülmények is jelentősen hozzájárulnak anyagi gondjaink csökkentéséhez. Segít a járási TST Természetesen a járási TST-től és a községi tanácstól is kapunk támogatást, a termelőszövetkezet pedig szállítóeszközökkel segít bennünket. S ha mégis kevésnek bizonyulna a pénzünk, akkor gazdag műsoros esteket rendezünk, amellyel a lakosság kultúrájának fejlesztését is elősegítjük. A tiszakesziek példája bizonyítja, hogy a kisebb községekben is lehet eleven, színvonalas sportéletet teremteni, csak egy kis megértés, bátor kezdeményezés és ötletesség kell hozzá. Sárdi Ferenc INNEN ONNANI Papp László hétfőn este Párizsban lépett szorítóba a francia Anmex ellen. A mérkőzés óriási küzdelmet hozott és a 9. menetben Papp László kiütéssel győzött★ A magyar ifjúsági válogatott 1:1 arányú döntetlent ért el Rodomban a lengyel ifi csapat ellen. Ez lett az UEFA-torna első selejtező mérkőzése. * A magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokság során akárcsak legutóbb Bécsben jól szerepelt a magyar válogatott. Három első helyet nyertünk. A vegyes párosban Bérezik—Kóczián, a női egyesben Kóczián Éva, és a férfi egyesben a magára talált Bérezik ragyogó küzdelemsorozat után szerezte meg az első helyet. ★ Befejeződött a szovjet labdarúgóbajnokság, amelyet a Spartak Moszkva csapata nyert meg immár nyolcadszor.★ Az ausztrál 4x110 yardos női vegyes váltó 4:48.8 perces idővel új világcsúcsot ért el. A régi rekordot az NDK úszói tartották. Minden Katalinnak kedves ajándék a Sölélvíz Ajánljuk: a különleges illatú OPERA LUXUS az édes, tartós illatú PUCK az üde levendula illatú 4711 KÖLNIVIZET