Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-31 / 13. szám
1963. MÁRCIUS 31. A helyes közlekedés, az udvariasság szabályai Új tárgy az iskolában Az általános iskolai tanítók új tárgy tantervével ismerkednek. Szeptembertől az I. és II. osztályokban, az 1964—65-ös tanévtől pedig az általános iskola valamennyi alsó osztályában bevezetik a környezetismeret elnevezésű új tantárgyat. — Az új tantárgy — tájékoztat Faragó László, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa — az iskolareform szülötte. Célja megegyezik a reform céljaival: igyekszik szorosabbá tenni iskola és élet kapcsolatát. A környezetismeret órán a gyerekek közös és önálló megfigyeléseket végeznek majd az iskolában, otthonukban és lakóhelyükön. Amivel eddig csak a tankönyvben, vagy a pedagógus magyarázatában találkozhattak, most valódi, életből vett példaként lesz megfigyelhető. A szerzett tudást alkalmazni is megtanítják. Az elsősök például megfigyelik az évszakok jellemző vonásait, ismerkednek a tanteremmel, az iskolaépülettel, a gyalogos közlekedés elemi szabályaival, az osztályközösség életének helyes szokásaival, környezetük használati tárgyaival. A másodikosok a természet életét és a munka eredményét együtt figyelik meg. Elmennek egy gyümölcsösbe ősszel, majd ugyanoda visszatérnek tavasszal. Foglalkoznak az utca rendjével, tisztaságával, az üzletek rendeltetésével, a vásárlás gyakorlatával. A helyes közlekedés itt és a következő osztályokban is fontos téma. Mégpedig nemcsak a városi, hanem a falusi iskolákban is. A harmadikosok már kirándulnak, a földrajzi környezettel ismerkednek és ellátogatnak majd egy kisipari üzembe is. A gyártá s környezetismeret fogatás ebben a korban még nem ajánlatos. Annál inkább szükséges, hogy a gyerekek termelőszövetkezetek, állami gazdaságok munkájával ismerkedjenek. A harmadikosok veteményeskertet látogatnak, a negyedikesek elsősorban a baromfitenyésztést figyelik, ellátogatnak egy moziba, vagy kultúrházba, s a tanácsházára. A hivatalba nem mennek be, de megtudják, milyen ügyeket intéz a tanács. A negyedikesek úttörő foglalkozáson is részt vesznek, tájékozódási gyakorlatokat végeznek, megtanulják például az iránytű használatát, telefonálni tanulnak, gyakorolják a kulturált étkezést, az evőeszközök tisztántartását, a hőmérséklet lejegyzését. Mindezt csak a szülők segítségével taníthatja meg a gyerekeknek az iskola. Ezért fontos, hogy a pedagógusok szülői értekezleteken részletesen tájékoztassák a mamákat és papákat tennivalóikról. Az új tantárgy bevezetését gondosan előkészítik. d. t. Tanulmányozzák a szúnyogcsípést Az Erdészeti Kutató Intézet munkatársai az elmúlt évben a szúnyogártalomnak az erdei munkások teljesítményére gyakorolt hatását tanulmányozták. Kísérleteikből kiderült, hogy szúnyograjzás idején, főleg ártéri erdőkben, 20—25 csípés éri az emberek bőrének egy deciméternyi felületét. Ennyi csípés nemcsak kellemetlen, de a munkások teljesítményét is lerontja. Mint a további vizsgálatok megmutatták: a kenőcs és kezelés nem nyújt megfelelő védelmet, a veszélyeztetett terület gazerolos permetezéseazonban jóidőre megszünteti a szúnyog-inváziót. Csettentő motolla Debreceni Imre, szentesi lakos száz évesnél régibb fából készült háziipari gépet, úgynevezett csettentő motollát ajándékozott a helybeli múzeumnak. Az érdekes szerszámot a rajta látható felirat szerint 1046-ban készítették és fonalgombolyításra használták. A berendezés egyik szerkezete megolvasta a fordulatok számát s ezzel mérte a fonal hosszát. Ha az előre beállított mennyiségű fonalat legombolyította, a készülék hangosan „csettentett” s a gépen lévő, fából faragott barba meghajtotta magát. Épül a kunyhó a nyári hűsölésre. Bár a koratavaszi idő még igencsak csípős a horti Petőfi Tsz dinnyeföldjén, de Kiss János dinnyetermesztő, családjával együtt már építi a kunyhót, amely tavasztól őszig a lakhelyük lesz (Berendi Ferenc felvétele) Szabadföld Csúcsú a gázhengertől Tavasz közeleg az országutakra is. Az idei tél után, de sok országút szorul javításra! Munkára készen állnak már az úthengerek a Közúti Gépellátó Vállalat telepein. Több mint 250 gép várja, hogy útnak indulhasson. Föltünedeznek majd az úthengerek itt is, ott is, mindenütt, ahol szükség lesz rájuk. Találkozunk majd a jól ismert ,,lapítók”-kal, amint szép komótosan odébbgördülnek, tonnás súlyukkal tömítve a követ. Hanem: valami hiányozni fog róluk. A kémény! Az idei tavaszra ugyanis az elavult gőzüzemű úthengereket végkép eltüntették, átalakították az utolsót is, régi berendezését, tűzterét Jendrasik és Csepel motorral cserélték fel. A Dieselesített gépek kevesebb karbantartást igényelnek, teljesítőképességük jobban kihasználható, előkészítési idejük két óráról 20—30 percre csökken — szóval korszerűbbek. Rondlovhistuk a sportpályát A tavaszias idő tsatására községünkben is megindult a sportélet. A szertárból előkerültek a szöges cipők és bőrlabdák, s mintegy 50—60 fiatal kergeti a labdát, hogy jó erőnlétet szerezzenek a bajnoki rajthoz. Termelőszövetkezetünk átvette a sportkör vezetését, ami a község sportéletének újjászületését jelentette. Ma már nemcsak labdarúgás, hanem röplabda, sakk, atlétika és asztalitenisz szakosztályok is működnek. Ahogy alakultak a szakosztályok úgy nőtt a sportolók száma is. A községi tanács 62 ezer forintot adott a sportkör számára. Ebből az összegből rendbehoztuk a sportpályát, és még felszerelések vásárlására is jutott. (Vass József, Bég) Tavaszi gondok, feladatok című előadássorozat a TV-ben Olyan időjárást, s annyi különleges tennivalót, gondot hozott mezőgazdaságunkban az idei tavasz, hogy olykor még a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek is tanácstalanok. Jót tesz ilyenkor, ha megbeszélhetik kollégáikkal, mit, hogyan csináljanak, hogy idejében és jól elvégezhessék a soronlevő munkákat. Ehhez akar segítséget nyújtani, az állami gazdaságok és tsz-ek szakembereinek a Televízió a Tavaszi gondok, feladatok című sorozatban, három kiváló szakember megszólaltatásával. Április 3-án 18.30-kor Szinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatója a tavaszi munkákhoz ad néhány javaslatot, április 6 án 17.25-kor dr. Németh Lajos, az FM Állattenyésztési Főigazgatóságának vezetője, az állattenyésztés fontosabb kérdéseiről mondja el észrevételeit, április 9-én pedig Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője beszél majd a tavaszi munkaszervezés lényegesebb módszereiről. 7 Aranyszőrű bárány bemutató a léhércsalai Jókai Színházb Móra Ferenc mesélő derűje ragyogta be pénteken este Békéscsabán a Jókai Színházat és azóta is nap-nap után telt nézőtér mosolyog, vagy olykor-olykor egy-egy könnycseppet törül ki a szeméből, ahogyan a három felvonáson át dalokkal, táncokkal tarkítva bonyolódik a mese az aranyszőrű bárány körül Mátyás király budai várában. Az operettekről, különösen a maiakról, nagyon eltérőek a vélemények. Főként pedig vidéken és elsősorban ott, ahol a színház a falvakat, termelőszövetkezetek kultúrotthonait is járja — a Békés megyei Jókai Színház 250 tájelőadást tart egy-egy évad alatt —, nem mindegyik tudja az érdeklődést, de még az igényeket se kielégíteni. A színház jól választott, amikor ezt a harminc év előtt játszott daljátékot felújította. Ma is friss, üde, derűs minden jelenete. Királyok és királylány, herceg és számadó, juhászok és katonák népesítik be a színpadot és a történet végén Mátyás bölcs igazsága, a mesék igazsága szerint old meg mindent, eljuttat ki-kit a párjához. És nemcsak jól választott a színház, hanem nagyon jó előadásban is mutatta be a darabot. Minden szereplője megérdemelné, hogy felsoroljuk. A legfontosabbak: Perényi László csupa szív, csupa okosság Mátyás királya, Mátray Mária, a hozzá méltó Beatrice. Kiváló Körösztös István öreg számadója, Dénes Piroska és Stefanik Irén, a juhászné, illetve a lánya szerepében. Derűs Györy Emil Tádéja és Székely Tamás Burkus királya. Kulturált hangú énekes és jó színész Barcza Éva. Ugyancsak jó alakítás Bánffy Frigyes juhászbojtárja. Vincze Zsigmond melódiái szépen áradnak a zenekarból, amelyet Németh László vezényel. Elismerést érdemel Máté Lajos a jó rendezésért. Külszíni szénbánya nyílik Visonta határában (Tudósítónktól.) Halmajugra, Detk, Márkáz és Visonta határában régóta felállított fúrótornyok jelzik, hogy valami készülőben van ezen a tájon. Új külszíni bánya nyílik itt is s ez Magyarország legnagyobb szénbányája lesz. A kutatások bebizonyították, hogy végig a Mátra és a Bükk alján hatalmas kiterjedésű szénmezők húzódnak s ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségű szenet adó bányák e tájon nyílnak. Az új bánya annyi szenet ad majd a harmadik ötéves terv közepén, mint hazánk jelenlegi széntermelésének egyharmada. Az új bányát a legmodernebb gépekkel, eszközökkel látják el és gondoskodnak a megfelelő munkakörülményekről is. A szénvagyon hasznosítására erőművet is építenek, hiszen egyre növekszik az ország energiaigénye. A visontai külszíni szénbánya és a hozzá kapcsolódó üzemek második ötéves tervünk egyik legjelentősebb beruházása. A víztelenítéseik, előkészítések már befejeződtek, és 1963 második felében megindul az üzemszerű termelés. Mindezek mellett sok munka van még hátra, hiszen vágathajtásokat, új vasútakat, utakat s egyéb építményeket kell még létrehozni. A Mátra alji emberek nagy figyelemmel kísérik, miként alakul át községük határa, hogyan nőnek ki — szinte gomba módjára a földből — a fúrótornyok, épületek, s miként bontakozik ki az új bánya képe. Az új szénbányászati vállalat már az elkövetkezendő években jelentős mennyiségű munkást tud foglalkoztatni. Szalay István — — A napokban ugrásszerűen megnövekedett az országutak forgalma. Az idő jobbra fordult, a köves- és betonútakon felszáradtak, vagy éppen tűnőfélben vannak a tócsák, a garázsból, kamrából, fészerekből szinte rajzanak elő a gépjárművek. Növekszik a baleseti veszély! Törvényszerű ez? A szakemberek azt mondják nem. Ha a növekvő forgalom — a gépjárművezetők és gyalogosok részéről egyaránt — növekvő óvatossággal, körültekintéssel, a közlekedés szabályainak fokozott betartásával párosul — akkor nem. És ez minden bizonnyal így igaz. De ne álltassuk magunkat! És különösen ne vidéken, a falvak és kisvárosok országútjain, ahol különösen sok a szabálytalanság. Gondoljunk csak a közlekedés rémeire, a töméntelen — és köztük mennyi szabálytalanul felszerelt! — kerékpárra, a motoron száguldó virtusra és kivagyiságra, az esti forgalomban kivilágítatlanul közlekedő falusi szekerekre! Hogy mekkora veszélyt rejtenek, s hogy milyen és mennyi bajnak voltak már s lehetnek előidézői azt csak az tudja, aki maga is gyakran kénytelen torokban dobogó szívvel végignézni szabálytalanságaikat. Tavasz van, újra indul a nagy forgalom. Mindannyiunk érdeke, hogy kellőképpen felkészüljünk rá. Ami tulajdonképpen nagyon egyszerű. Csak egy kis törődés, és ha a járművek állapota úgy kívánja, néhány forint kell hozzá. Egy kis fehér festék és macskaszem a kerékpárok sárvédőjére, egy-egy viharlámpa a szekérre (a termelőszövetkezetek intézményesen biztosíthatnák), a járművek biztonsági berendezésének naponként félperces felülvizsgálata és máris sokat javulhat a helyzet! Különösen fontos mindezt szem előtt tartanunk most, az idei tavaszon, amikor a közlekedés új, módosított szabályok szerint történik. Alapos megismerésük, begyakorlásuk még további időt, hónapokat kíván. Legyünk hát valamenyien — gépjárművezetők és gyalogosok — nagyon óvatosak! S. J. Százhetvenöt éves a győri Révai gimnázium Negyvenhárom esztendővel ezelőtt bejáró kisdiákként léptem át először a Győri Állami Révai Miklós Gimnázium kapuját, s most itt fekszik íróasztalomon egy meghívó, amely arról értesít, hogy egykori iskolám ezekben a napokban ünnepli alapításának 175. évfordulóját A húszas években úgy emlegették a Révai gimnáziumot, mint a vidéki diákok fellegvárát, ahol nemcsak a városi, hanem a falusi fiatalok is hasznos útravalót kapnak az életre. Ez volt — és úgy hiszem, ma is ez a magyarázata, hogy a Révai gimnáziumban nemcsak Győr megye, hanem Komárom, Veszprém és Vas községeiből is járnak be kisdiákok A régi iskola csak az öreg diákoknak régi. Hiszen az élet nem öregszik. A szellem, ami az iskolai előadásokat kitölti, új, eleven és az marad ezután is. Ezt a szellemet, s a szellem képviselőit, a 175 éves iskola tanárait, növendékeit és külön a vidékről bejárókat szeretettel köszöntjük ezen a szép évfordulón. Dancs József