Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-31 / 13. szám

1963. MÁRCIUS 31. A helyes közlekedés, az udvariasság szabályai Új tárgy az iskolában Az általános iskolai tanítók új tárgy tantervével ismerkednek. Szeptembertől az I. és II. osztá­lyokban, az 1964—65-ös tanévtől pedig az általános iskola vala­mennyi alsó osztályában beveze­tik a környezetismeret elnevezésű új tantárgyat. — Az új tantárgy — tájékoztat Faragó László, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa — az iskolareform szülötte. Célja meg­egyezik a reform céljaival: igyek­szik szorosabbá tenni iskola és élet kapcsolatát. A környezetis­meret órán a gyerekek közös és önálló megfigyeléseket végeznek majd az iskolában, otthonukban és lakóhelyükön. Amivel eddig csak a tankönyvben, vagy a pe­dagógus magyarázatában talál­kozhattak, most valódi, életből vett példaként lesz megfigyel­hető. A szerzett tudást alkalmazni is megtanítják. Az elsősök például megfigyelik az évszakok jellemző vonásait, is­merkednek a tanteremmel, az is­kolaépülettel, a gyalogos közleke­dés elemi szabályaival, az osztály­­közösség életének helyes szokásai­val, környezetük használati tár­gyaival. A másodikosok a termé­szet életét és a munka eredmé­nyét együtt figyelik meg. Elmen­nek egy gyümölcsösbe ősszel, majd ugyanoda visszatérnek ta­vasszal. Foglalkoznak az utca rendjével, tisztaságával, az üzle­tek rendeltetésével, a vásárlás gyakorlatával. A helyes közleke­dés itt és a következő osztályok­ban is fontos téma. Mégpedig nemcsak a városi, hanem a falusi iskolákban is.­­ A harmadikosok már kirán­dulnak, a földrajzi környezettel ismerkednek és ellátogatnak majd egy kisipari üzembe is. A gyártá­­ s környezetismeret fogatás ebben a korban még nem ajánlatos. Annál inkább szüksé­ges, hogy a gyerekek termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok munkájával ismerkedjenek. A harmadikosok veteményeskertet látogatnak, a negyedikesek első­sorban a baromfitenyésztést fi­gyelik, ellátogatnak egy moziba, vagy kultúrházba, s a tanácshá­zára. A hivatalba nem mennek be, de megtudják, milyen ügye­ket intéz a tanács. A negyedikesek úttörő­ foglal­kozáson is részt vesznek, tájéko­zódási gyakorlatokat végeznek, megtanulják például az iránytű használatát, telefonálni tanulnak, gyakorolják a kulturált étkezést, az evőeszközök tisztántartását, a hőmérséklet lejegyzését. Mindezt csak a szülők segítségével tanít­hatja meg a gyerekeknek az is­kola. Ezért fontos, hogy a pedagó­gusok szülői értekezleteken rész­letesen tájékoztassák a mamákat és papákat tennivalóikról. Az új tantárgy bevezetését gondosan előkészítik. d. t. T­anulmányozzák a szúnyogcsípést Az Erdészeti Kutató Intézet mun­katársai az elmúlt évben a szúnyog­ártalomnak az erdei munkások tel­jesítményére gyakorolt hatását tanul­mányozták. Kísérleteikből kiderült, hogy szúnyograjzás idején, főleg ár­téri erdőkben, 20—25 csípés éri az emberek bőrének egy deciméternyi felületét. Ennyi csípés nemcsak kel­lemetlen, de a munkások teljesítmé­nyét is lerontja. Mint a további vizs­gálatok megmutatták: a kenőcs és ke­zelés nem nyújt megfelelő védelmet, a veszélyeztetett terület gazerolos permetezése­­azonban jóidőre meg­szünteti a szúnyog-inváziót. Csettentő motolla Debreceni Imre, szentesi lakos száz évesnél régibb fából készült háziipari gépet, úgynevezett csettentő motollát ajándékozott a hely­beli múzeumnak. Az érdekes szerszámot a rajta látható felirat sze­rint 1046-ban készítették és fonalgombolyításra használták. A beren­dezés egyik szerkezete megolvasta a fordulatok számát s ezzel mérte a fonal hosszát. Ha az előre beállított mennyiségű fonalat legom­bolyította, a készülék hangosan „csettentett” s a gépen lévő, fából faragott barba meghajtotta magát. Épül a kunyhó a nyári hűsölésre. Bár a koratavaszi idő még igen­csak csípős a horti Petőfi Tsz dinnyeföldjén, de Kiss János dinnye­­termesztő, családjával együtt már építi a kunyhót, amely tavasztól őszig a lakhelyük lesz (Berendi Ferenc felvétele) Szabadföld Csúcsú a g­ázh­engertől Tavasz közeleg az országutakra is. Az idei tél után, de sok országút szo­rul javításra! Munkára készen áll­nak már az úthengerek a Közúti Gépellátó Vállalat telepein. Több mint 250 gép várja, hogy útnak in­dulhasson. Föltü­nedeznek majd az úthenge­rek itt is, ott is, mindenütt, ahol szükség lesz rájuk. Találkozunk majd a jól ismert ,,lapítók”-kal, amint szép komótosan odébbgördülnek, tonnás súlyukkal­ tömítve a követ. Hanem: valami hiányozni fog róluk. A ké­mény! Az idei tavaszra ugyanis az elavult gőzüzemű úthengereket vég­kép eltüntették, átalakították az utol­sót is, régi berendezését, tűzterét Jendrasik és Csepel motorral cserél­ték fel. A Dieselesített gépek keve­sebb karbantartást igényelnek, telje­sítőképességük jobban kihasználható, előkészítési idejük két óráról 20—30 percre csökken — szóval korszerűb­bek. Rond­lovhi­stuk a sportpályát A tavaszias idő tsatására közsé­günkben is megindult a sport­élet. A szertárból előkerültek a szöges cipők és bőrlabdák, s mint­egy 50—60 fiatal kergeti a labdát, hogy jó erőnlétet szerezzenek a bajnoki rajthoz. Termelőszövet­kezetünk átvette a sportkör ve­zetését, ami a község sportéleté­nek újjászületését jelentette. Ma már nemcsak labdarúgás, hanem röplabda, sakk, atlétika és aszta­litenisz szakosztályok is működ­nek. Ahogy alakultak a szakosz­tályok úgy nőtt a sportolók szá­ma is. A községi tanács 62 ezer forintot adott a sportkör számá­ra. Ebből az összegből rendbehoz­tuk a sportpályát, és még felsze­relések vásárlására is jutott. (Vass József, Bég) Tavaszi gondok, feladatok című előadássorozat a TV-ben Olyan időjárást, s annyi különleges tennivalót, gondot hozott mezőgazda­ságunkban az idei tavasz, hogy oly­kor még a nagy gyakorlattal rendel­kező szakemberek is tanácstalanok. Jót tesz ilyenkor, ha megbeszélhetik kollégáikkal, mit, hogyan csinálja­nak, hogy idejében és jól elvégezhes­sék a soronlevő munkákat. Ehhez akar segítséget nyújtani, az állami gazdaságok és tsz-ek szakembereinek a Televízió a Tavaszi gondok, felada­tok című sorozatban, három kiváló szakember megszólaltatásával. Április 3-án 18.30-kor Szinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium nö­vénytermesztési főigazgatója a tavaszi munkákhoz ad néhány javaslatot, április 6 án 17.25-kor dr. Németh La­jos, az FM Állattenyésztési Főigazga­tóságának vezetője, az állattenyésztés fontosabb kérdéseiről mondja el észre­vételeit, április 9-én pedig Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság fő­­szerkesztője beszél majd a tavaszi munkaszervezés lényegesebb mód­szereiről. 7 Aranyszőrű bárány­ ­bemutató a léhércsalai Jók­ai Szính­ázb­ Móra Ferenc mesélő derűje ra­gyogta be pénteken este Békés­csabán a Jókai Színházat és az­óta is nap-nap után telt néző­tér mosolyog, vagy olykor-olykor egy-egy könnycseppet törül ki a szeméből, ahogyan a három fel­vonáson át dalokkal, táncokkal tarkítva bonyolódik a mese az aranyszőrű bárány körül Mátyás király budai várában. Az operettekről, különösen a maiakról, nagyon eltérőek a véle­mények. Főként pedig vidéken és elsősorban ott, ahol a színház a falvakat, termelőszövetkezetek kultúrotthonait is járja — a Bé­kés megyei Jókai Színház 250 tájelőadást tart egy-egy évad alatt —, nem mindegyik tudja az ér­deklődést, de még az igényeket se kielégíteni. A színház jól választott, ami­kor ezt a harminc év előtt ját­szott daljátékot felújította. Ma is friss, üde, derűs minden jelene­te. Királyok és királylány, her­ceg és számadó, juhászok és ka­tonák népesítik be a színpadot és a történet végén Mátyás bölcs igazsága, a mesék igazsága sze­rint old meg mindent, eljuttat ki-kit a párjához. És nemcsak jól választott a színház, hanem na­gyon jó előadásban is mutatta be a darabot. Minden szereplője megérdemelné, hogy felsoroljuk. A legfontosabbak: Perényi László csupa szív, csupa okosság Mátyás királya, Mátray Mária, a hozzá méltó Beatrice. Kiváló Kö­­rösztös István öreg számadója, Dénes Piroska és Stefanik Irén, a juhászné, illetve a lánya szere­pében. Derűs Györy Emil Tádé­ja és Székely Tamás Burkus ki­rálya. Kulturált hangú énekes és jó színész Barcza Éva. Ugyancsak jó alakítás Bánffy Frigyes ju­hászbojtárja. Vincze Zsigmond melódiái szé­pen áradnak a zenekarból, ame­lyet Németh László vezényel. El­ismerést érdemel Máté Lajos a jó rendezésért. Külszíni szénbánya nyílik Visonta határában (Tudósítónktól.) Halmajugra, Detk, Márkáz és Visonta határában régóta felállí­tott fúrótornyok jelzik, hogy va­lami készülőben van ezen a tá­jon. Új külszíni bánya nyílik itt is s ez Magyarország legnagyobb szénbányája lesz. A kutatások be­bizonyították, hogy végig a Mátra és a Bükk alján hatalmas kiter­jedésű szénmezők húzódnak s en­nek megfelelően a legnagyobb mennyiségű szenet adó bányák e tájon nyílnak. Az új bánya annyi szenet ad majd a harmadik ötéves terv kö­zepén, mint hazánk jelenlegi széntermelésének egyharmada. Az új bányát a legmodernebb gé­pekkel, eszközökkel látják el és gondoskodnak a megfelelő mun­kakörülményekről is. A szénva­­gyon hasznosítására erőművet is építenek, hiszen egyre növekszik az ország energiaigénye. A visontai külszíni szénbánya és a hozzá kapcsolódó üzemek második ötéves tervünk egyik legjelentősebb beruházása. A víz­telenítéseik, előkészítések már be­fejeződtek, és 1963 második felé­ben megindul az üzemszerű ter­melés. Mindezek mellett sok mun­ka van még hátra, hiszen vágat­hajtásokat, új vasútakat, utakat s egyéb építményeket kell még lét­rehozni. A Mátra alji emberek nagy fi­gyelemmel kísérik, miként ala­kul át községük határa, hogyan nőnek ki — szinte gomba mód­jára a földből — a fúrótornyok, épületek, s miként bontakozik ki az új bánya képe. Az új szénbányászati vállalat már az elkövetkezendő években jelentős mennyiségű munkást tud foglalkoztatni. Szalay István — — A napokban ugrásszerűen megnövekedett az országutak forgalma. Az idő jobbra fordult, a köves- és betonútakon felszáradtak, vagy éppen tűnőfélben vannak a tócsák, a ga­rázsból, kamrából, fészerekből szinte rajzanak elő a gépjár­művek. Növekszik a baleseti veszély! Törvényszerű ez? A szakemberek azt mondják nem. Ha a növekvő forgalom — a gépjárművezetők és gyalogosok részéről egyaránt — növekvő óvatossággal, körültekintéssel, a közlekedés szabályainak fokozott betartásával párosul — akkor nem. És ez minden bizonnyal így igaz. De ne álltassuk magunkat! És különösen ne vidéken, a falvak és kisvárosok országútjain, ahol különösen sok a sza­bálytalanság. Gondoljunk csak a közlekedés rémeire, a tö­méntelen — és köztük mennyi szabálytalanul felszerelt! — kerékpárra, a motoron száguldó virtusra és kivagyiságra, az esti forgalomban kivilágítatlanul közlekedő falusi szekerekre! Hogy mekkora veszélyt rejtenek, s hogy milyen és mennyi bajnak voltak már s lehetnek előidézői azt csak az tudja, aki maga is gyakran kénytelen torokban dobogó szívvel végignézni szabálytalanságaikat. Tavasz van, újra indul a nagy forgalom. Mindannyiunk érdeke, hogy kellőképpen felkészüljünk rá. Ami tulajdon­képpen nagyon egyszerű. Csak egy kis törődés, és ha a jár­művek állapota úgy kívánja, néhány forint kell hozzá. Egy kis fehér festék és macskaszem a kerékpárok sárvédőjére, egy-egy viharlámpa a szekérre (a termelőszövetkezetek in­tézményesen biztosíthatnák), a járművek biztonsági beren­dezésének naponként félperces felülvizsgálata és máris sokat javulhat a helyzet! Különösen fontos mindezt szem előtt tartanunk most, az idei tavaszon, amikor a közlekedés új, módosított szabályok szerint történik. Alapos megismerésük, begyakorlásuk még további időt, hónapokat kíván. Legyünk hát valamenyien — gépjárművezetők és gyalogosok — nagyon óvatosak! S. J. Százhetvenöt éves a győri Révai gimnázium N­egyvenhárom esztendővel ezelőtt bejáró kisdiákként léptem át először a Győri Ál­lami Révai Miklós Gimnázium kapuját, s most itt fekszik író­asztalomon egy meghívó, amely arról értesít, hogy egykori isko­lám ezekben a napokban ünnepli alapításának 175. évfordulóját A húszas években úgy emle­gették a Révai gimnáziumot, mint a vidéki diákok fellegvárát, ahol nemcsak a városi, hanem a falusi fiatalok is hasznos útra­­valót kapnak az életre. Ez volt — és úgy hiszem, ma is ez a ma­gyarázata, hogy a Révai gimnáz­iumban nemcsak Győr megye, hanem Komárom, Veszprém és Vas községeiből is járnak be kis­diákok A régi iskola csak az öreg diá­koknak régi. Hiszen az élet nem öregszik. A szellem, ami az iskolai előadásokat kitölti, új, eleven és az marad ezután is. Ezt a szellemet, s a szellem kép­viselőit, a 175 éves iskola taná­rait, növendékeit és külön a vi­dékről bejárókat szeretettel kö­szöntjük ezen a szép évfordu­lón. Dancs József

Next