Szabad Föld, 1964. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-05 / 1. szám
pi* & ^ __________________________ A rádió és a televízió műsora - Gyermekvilág A tartalomból * [' 3fl JJJ2j^J^2J^*^^j|52502SGI^^^^GJ^^^^E^^G2ÍE£8E3Ü3S3E^JE!3^^EI^^^03§csE3^Si3Ofi!S?EP^3SBI ^ lottó^ tárgya nyeremény XX. ÉVFOLYAM, L SZÁMARA 1 FORINT "j ! A I I ír 1964. JANUÁR 5. (15 old) " '-TW' _ *___________________________ ______________________________ Boldog új esztendőt mindenkinek írta: FEHÉR LAJOS Az M IRE A SZABAD FÖLD mostani -*-’-*• száma eljut az olvasókhoz, már el is múlt a szilveszter: az óesztendőt felváltja az új. Fiatalok és öregek, megint egy esztendővel lettünk idősebbek. Egy esztendővel lett tapasztaltabb, erősebb a nép is, az ország is. Nem kell sajnálni, hogy egy év ismét a hátunk mögött van. De szégyenkeznünk sem kell érette. Olvasóim minden bizonnyal egyetértenek velem, ha azt mondom: talán büszkék is lehetünk az elmúlt, 1963-as esztendőre. Büszkék lehetünk és vagyunk azért, mert a magyar nép amúlt esztendőben újabb jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében. Fejlődött az ország, jobb lett az emberek életszínvonala, folytatódott a kulturális haladás, tovább nőtt a Magyar Népköztársaság tekintélye, megbecsülése a nagyvilágban. Újév pirosbetűs napja szétválasztó, egyben összekötő határkő két egymást felváltó esztendő között, s éppen emiatt — alkalmas bizonyos számadásra is. Arra, hogy mit is végeztünk a múlt esztendőben, hogyan váltak valóra elképzeléseink, jó reményeink, és mit akarunk 1964-ben. Az alkalommal élve, megkísérlem ezt a számvetést — ha csak fő vonalakban is — a Szabad Föld olvasótáborának. Az ország lakói — munkások, parasztok és értelmiségiek — a VIII. pártkongresszus határozatai szellemében szorgalommal, a rendszerbe vetett hűséggel s a jövőbe vetett bizalommal veszik ki részüket a szocialista építőmunkából. Az egységessé váló szocialista magyar nemzet állampolgárainak túlnyomó többsége elismeri, hogy a gazdasági építés eredményeivel, azaz jobb munkával, több termeléssel alapozzuk meg a népjólét emelését. Felismeri, hogy együtt boldogul, együtt gyarapszik a szocialista haza felvirágoztatásával. S eszerint munkálkodik, nagyon sokszor keményen dolgozik érte. A helytállásnak, a köz iránti felelősség érzéséből végzett kemény munkának nagyszerű, tömeges példái születtek a múlt esztendőben. Olyanok, mint a bányászok, vasutasok, szállítómunkások megfeszített hősi munkája, igen sok esetben vasárnapi műszakja — az elmúlt rendkívüli tél során, azért, hogy legyen szén és eljusson a gyárakba, fázó családokhoz. Vagy a mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, állami gazdasági, gépállomási dolgozók ugyancsak megfeszített, a korábbinál jóval szervezettebb, gondos munkája, annak érdekében, hogy a búza október vége előtt földbe, jó magágyba kerüljön, hogy az idén hazai termésből meglegyen a kenyerünk és több kenyerünk legyen. Vagy említsem azt, hogy a munkásoknak immár egyharmada dolgozik a szocialista építés meggyorsításán? Mindez — amellett, hogy végtelenül lelkesít bennünket — azt bizonyítja: van mire támaszkodnunk abban a harcban, hogy a szocializmus teljes felépítésének programja sikerrel megvalósuljon! A helytállásinak, a szorgos, becsületes munkának meg is van a gyümölcse. A kemény tél okozta súlyos károk ellenére az ipar teljesítette éves tervét, kb. 7 százalékkal nőtt a termelése az előző évihez képest. A mezőgazdaságban a hosszú kemény tél és a nyár eleji nagy aszály súlyos károkat okozott a gabonafélékben. Ennek ellenére a mezőgazdaság összes bruttó termelése 4,5 százalékkal magasabb a múlt évinél, bár kisebb a tervezettnél. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme kb. 7 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél, valamivel több a tervezettnél. Nőtt a parasztság egy főre jutó összfogyasztása is. A lakosság takarékbetét-állománya több mint 3 milliárd forinttal emelkedett egy év alatt, s ma már megközelíti a 12 milliárdot. Gyarapodott, erősebb lett tehát az ország, tovább javultak a dolgozók életkörülményei az 1963-as esztendőben! A Szabad Föld olvasói joggal elvárják tőlem, hogy bővebben szóljak a mezőgazdaság fejlődésében elért sikerekről, továbbá a megoldandó gondokról és feladatokról. ■C1LSŐ HELYEN kell említenem azt az előbbrehaladást, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kiépítésében tettünk. A szövetkezeti parasztság szocialista öntudata, magabiztossága, termelési kedve ugyancsak tovább fejlődött. A szövetkezeti földeket az idén is szépen, gondosan megmunkálták. Nem utolsósorban annak eredményeként, hogy a jobb munkára serkentő, különböző kiegészítő munkadíjazási módszerek széles körben elterjedtek, megszilárdultak. Tovább fejlődött a mezőgazdasági termelés belterjessége. A mezőgazdaságot azonban próbára tette az 1963-as esztendő is. 1959 óta ez a harmadik aszályos esztendő. A terméshozamok tekintetében éppen emiatt elég tarka a kép. Kenyérgabonából kimondottan gyenge lett a termés. Emiatt jelentős mennyiségű gabonát kellett behozni külföldről, így tudjuk a lakosság kielégítő kenyérellátását zökkenőmentesen biztosítani az újig. A kapásokból jobban sikerült a termés. A kukorica termésátlaga (májusi morzsákban) országosan meghaladja kát, holdanként a 15 mázsát, a cukorrépáé a 165 mázsát (korábban ilyen magas termésátlagot még nem sikerült elérnünk cukorrépából hazánkban). A napraforgó, a dohány, a rizs termése is jobb lett az előző évinél. A szálas takarmánytermés lényegesen magasabb lett, mint egy évvel előbb. Emellett az állatok beteleltetését, a biztonságos téli takarmányellátást nagyban megkönnyítette, hogy legeltetni november végéig lehetett. Zöldség-gyümölcsfélékből, beleértve a szőlőt is, elég jó termésünk lett. Ez kedvezően befolyásolta mind a belső ellátást, mind az exportot. Gabonafélékből — érthetően — a felvásárlás is gyengén sikerült. Valamennyi fontosabb vágóállatból és állati termékből viszont az év 11 hónapjában többet vásároltunk fel, mint az előző évben, s a tojás kivételével az éves felvásárlási terv teljesítésével, sőt túlteljesítésével is lehet számolni. A mezőgazdaság összes felvásárlása kb. 5 százalékkal lesz több, mint a múlt évben. Főbb vonásokban ezek voltak a több vonatkozásban szerénynek mondható, mégis az egészséges továbbfejlődést biztosító, a jövőt alapozó eredményeink ebben az esztendőben. Így ILYEN FŐBB célokat és feladatokat kívánunk megoldani 1964-ben? A Magyar Szocialista Munkáspárt meggyőződése szerint szocialista építőmunkánk célja, értelme és tartalma: a dolgozó nép anyagi jólétének, kulturális színvonalának emelése. A jólétért, a szocializmusért folyó küzdelem fő frontja hazánkban a munka frontja. Éppen ezért az új esztendőben is, véleményem szerint, városon és falun egyaránt, minden egyes dolgozó azzal tud leginkább hozzájárulni a szocialista forradalom ügyének előbbreviteléhez, ha fegyelmezett, az eddiginél jobb minőségű munkával erősíti a népgazdaságot. Ezzel tudja leghathatósabban elősegíteni, hogy — a népgazdasági tervnek megfelelően — az iparban a termelést ismét 7 százalékkal növelhessük, a mezőgazdasági termelést pedig az 1963. évi várható szinthez 4-, 5 százalékkal tovább emeljük. Egyáltalán nem könnyű e célkitűzések megvalósítása. Az iparban a betervezett többlettermelés nagyobbik felét az eddiginél termelékenyebb munkával, korszerűsítéssel, gyártmányaink versenyképesebbé tételével lehet és tudjuk elérni. A mezőgazdaságban pedig a termelés fellendítésére, belterjesítésére tett erőfeszítéseink fokozásával, amely egész népgazdaságunk egészséges fejlődésének továbbra is egyik sarkalatos kérdése. Mezőgazdasági gondjaink és feladataink között első helyen áll a kenyérgabona-termelés mielőbbi megfelelő színvonalra emelése. Igaz, hogy őszi gabonáinkat — első ízben mezőgazdaságunk történetében — október végéig sikerült elvetnünk, a korábbinál jobb agrotechnikai feltételek mellett. Az is igaz, hogy a kalászosok jól bokrosodtak, megerősödve indultak a télnek, s a vetéseket az egész országban vastag hótakaró borítja. De ez még korántsem minden, mert hisz — mint mondani szokták — még nagyonnagyon sokszor „hát kinn a búza” ... Sok-sok munkát kell még elvégeznünk, hogy jó termést takaríthassunk be nyáron, így, tél utolján, tavasznyíláskor valamennyi termelőüzemben fáradtságot nem kímélve, gondosan el kell végezni a várható felfagyások után a vetések télutós ápolását (hengerezés, fejtrágyázás stb.). Később pedig gabonavetéseinken végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Vegyiparunk legyártott annyi Dikoniitot, hogy kereken egymillió kát. holdnyi kalászos, elsősorban természetesen búza területen végezhetjük el a vegyszeres gyomirtást. Most már a vegyszer ára is megfelelő: a Hungarin nevű kukoricagyomirtó vegyszerrel együtt a korábbi árnál 50 százalékkal lesz olcsóbb az új esztendőben. A kenyérgabona-kérdés mielőbbi megoldása mellett másik fő feladatunk, a szilárd takarmánybázis megteremtése. Ennek legfontosabb tényezője a kukorica, a „növények királynője”. Az óhajtott nagy kukoricatermés egyik alapvető (Folytatás a 3. Oldalon) Zárszámadásra készülődnek a pátyi Petőfi Tsz-ben is. Vajon mennyi lesz az elmúlt, dolgos esztendő eredménye a számok tükrében? Mit mutatnak a számviteli könyvek, bizonylatok és a leltárkönyv számoszlopai? Erre dolgozza ki a feleletet a számológép segítségével Bereczky Lászlóné tsz-könyvelő, Végh Gyuláné brigádvezető és Hegedűs Lajos tsz-tag társaságában. (Berendi Ferenc felvétele)