Szabad Föld, 1964. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-05 / 1. szám

---------- (Folytatás az 1. oldalról) feltételét már biztosítottuk: a ked­vező időjárás mellett az őszi mély­szántás 97 százalékát elvégezték. A nagy terméshozamhoz azonban egy sor, legalább ilyen fontos további feltétel is szükséges: hibrid vetőmag haszná­lata, a talaj táperejétől függően meg­felelő, sűrű tőállomány biztosítása, háromszori kapálás. Ipari vidékeinken, olyan termelőszövetkezetekben, ahol nincs elegendő munkaerő, továbbá az öntözött kukoricaföldeken ebben az évben lehetőség nyílik a gyomirtó vegyszer (Hungarin) nagyobb mérvű igénybevételére. Ezúttal is szólnom kell, mint legfon­tosabb takarmánytartalékunkról: a rét- és legelőgazdálkodás megjavításá­ról. Rétjeink, legelőink változatlanul nagyon elhanyagolt állapotban van­nak. Jó lenne, ha az új esztendőben e téren érdemleges előrehaladást ér­nénk el, s termelőüzemeinkben elvé­geznék a rétek-legelők gondosabb ápo­lását, a vízlevezető árkok, csatornák kitisztítását, továbbá, ahol mód van rá, a felülvetést, a műtrágyázást, s az ön­tözést. Említettem, hogy a gyenge gabona­­termés miatt az ország lakosságának zökkenőmentes kenyérellátása végett jelentős gabonabehozatalra kellett el­határozni magunkat. Senki előtt sem kell különösebben bizonyítani, hogy ez sok pénzbe, devizába kerül. És azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy ezt­­ ki is kell gazdálkodni! Elsősor­ban olyan növények termelésének fo­kozásával, amelyek a világpiacon ke­resettek és jól jövedelmeznek. Ilyen mindenekelőtt a cukorrépa, illetve an­nak terméke, a cukor. Ezért kívánatos, hogy szövetkezeteink tavasszal szá­mottevően növeljék a cukorrépa vetés­­területét. Szövetkezeti parasztságunk kedveli a cukorrépa termesztését, mert jövedelmező, kát, holdanként 140—150 mázsa termésátlag mellett kb. hatezer forint készpénzbevételt hoz. Ezenkívül még 50 mázsa leveles répafejet, 100 mázsa nedves répaszeletet, 70 kg me­laszt biztosít az üzem számára. E mel­léktermékek takarmányértéke kb. ugyanannyi, mint a megtermelt cukor­répa értéke. Kormányzatunk meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti parasztság megértéssel fogadja a cukorrépa ve­téstervének megfelelő növelését, nép­gazdasági szükségből, de saját jól fel­fogott érdekéből is. Á­LLAMUNK az eddiginél is hatha­­tósabban segíti a mezőgazdasá­got, ezen belül a termelőszövetkezete­ket gazdálkodásuk fejlesztésében, belterjesítésében. A népgazdaságban az ötéves terv első négy esztendejében terven felül 14 milliárd forintot fordí­tunk beruházásokra. Ennek majdnem felét — az élelmiszeripari fejlesztéssel együtt kereken felét — közvetlenül és közvetve a mezőgazdaság fejlesztésére adjuk. 1964-ben a mezőgazdaság összes be­ruházása kb. 13 százalékkal nő a múlt évihez képest, s az összes népgazdasági beruh­ázásoknak 23 százalékát fordít­juk m­ezőgazdasági célokra! A mezőgazdasági beruházások két­harmadát gépeikre, mindenekelőtt erő­gépek beszerzésére használjuk fel: eb­ben az évben 9500 darab traktort kap a mezőgazdaság. Erőfeszítéseket te­szünk a műtrágyaellátás fokozására: egy kát, hold mezőgazdaságilag művelt területre számítva 143 kg-ra nő műtrá­gyafogyasztásunk, az 1963. évi 113 kg-mal szemben. Továbbá, az öntözés kiterjesztésére, a nagyüzemi szőlő-gyü­­mölcstelepítés folytatására, valamint a már elkészült létesítmények kiegészí­tő, járulékos beruházásainak megépí­tésére. A mezőgazdaság anyagi, műszaki el­látottságának színvonala tehát jelentő­sen nő, ami a belterjesebb, eredménye­sebb gazdálkodás egyik alapvető felté­tele. Az előbb említettek közül csupán egy területet, az öntözést szeretném kiemelni. A nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte megteremtette az öntözés nagyarányú fejlesztésének is a legfon­tosabb üzemi feltételeit: 1963-ban már 468 ezer kát. hold mezőgazdasági terü­letet öntöztek hazánkban az 1960. évi 165 ezer kát. holddal szemben. Az idén pedig mintegy 600 termelőüzem — túl­nyomórészt termelőszövetkezet — ke­reken 110 ezer kát. hold újabb terüle­ten kíván öntözéses gazdálkodásra be­rendezkedni. A területi növelés mellett azonban a meglevő öntözéses üzemek megszilár­dítására, a gazdaságosabb, szakszerűbb öntözésre kell a fő figyelmet fordíta­nunk. Nagyon sok üzemben ugyanis kezdetleges, életmentő „locsolás” fo­lyik az aszálykárok valamelyest ellen­­súlyozására és nem a növények bioló­giai igényeihez igazodó szakszerű ön­tözés. Pedig csak az utóbbinak van termésfokozó hatása. Az előbbi leg­feljebb lejáratja az öntözést, mert ráfi­zetésessé teszi azt. A hozzáértő, szakszerű öntözés a ter­méshozamok növelésének egyik legha­tékonyabb eszköze, el kell azonban sa­játítani ennek tudományát! Éppen ezért azt tartanánk helyesnek, ha az öntözésbe bekapcsolódó új üzemek, de a már öntöző üzemek vezetőségei a tél folyamán minél több ezzel foglalkozó dolgozójukat küldenek el az öntözési szakmunkásképző tanfolyamokra, hogy megtanulják e belterjes kultúrának és szakmának a tudományát. TV­EM VOLT KÖNNYŰ az elmúlt­­ esztendő és nem lesz könnyű az új sem, de­­ bízunk benne. Bízhatunk is, mert számos előnnyel indulunk az újnak. Az időben, jó minőségben el­végzett őszi munkákkal megfelelően „startolunk” az új esztendőnek. Erő­sebbek lettek szövetkezeteink, tapasz­taltabbak a vezetői, s maga a szövetke­zeti parasztság. A magyar falu népe, de egész né­pünk is jogos bizalommal nézhet a jö­vőbe, mert tudja, hogy az a politika, amelyet hét éve követ, kipróbált, jó politika. Biztosítja az ország fejlődé­sét, a népjólét fokozatos emelkedését, hazánk függetlenségét, békéjét. Népünk azt is tudja, és eszerint cse­lekszik, hogy akkor szolgálja legjobban a béke ügyét, ha ezen a jól bevált, járt úton továbbhaladva, szorgalmas, len­dületes munkával napról napra növeli szocialista rendszerünk, ezzel együtt a szocialista világrendszer erejét, ah­ely a hőn óhajtott tartós világbéke legfőbb támasza. Ebben a reménységben kívánok bé­kés, boldog új esztendőt mindenkinek, a Szabad Föld valamennyi olvasójá­nak! Boldog új esztendőt mindenkinek 1964. JANUÁR 5. -------------------------------------------------------------- SlABAP­O­P ——.—_—. ■ . ........................ __ Kormányh­atározat Az ország gazdasági eredmé­nyeinek elmúlt évi „zárszám­adását” készítette el a Miniszter­­tanács amikor az óév utolsó napjaiban értékelte a népgazda­ság 1963. évi tervteljesítését, s megállapította, hogy iparunk tel­jes termelése 7, mezőgazdasá­gunk termelése — bár kevesebb a tervezettnél —, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az 1962. évit. Mindez azt mutatja, hogy népgazdaságunk a párt helyes politikájának eredményeként szilárd alapokon nyugszik, s a gondokat, nehézségeket leküzd­ve erőteljesen fejlődik. Ezután a kormány a népgazda­ság 1964. évi tervével foglalko­zott, amely szocialista termelé­sünk további növelését tűzte ki célul. Az új esztendő­ népgazda­sági tervének megvalósulásával 6,7 százalékkal növekszik majd a nemzeti jövedelmünk, s a la­kosság fogyasztási alapjára for­dított összeg 4,5 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Nép­gazdaságunk beruházásainak ösz­­szege is 10 százalékkal nő az el­múlt gazdasági évhez viszo­nyítva, s eléri a 45 milliárd fo­rintot. Ennek megfelelően, ter­veink szerint 1964-ben 7 száza­lékkal emeljük az ipart, ezen­bel­ül 6,8 százalékkal a könnyű- és élelmiszeripari termelést. A terv reális feladatot tűzött ki mezőgazdaságunk számára is. A mezőgazdasági termelés 1964- ben várhatóan 4,5 százalékkal emelkedik, s mintegy 9 százalék­kal haladja meg az 1962. évit. E célkitűzés eléréséhez a kor­mány jelentős anyagi eszközö­ket biztosít, hiszen 1964-ben je­lentősen emeljük a mezőgazda­­sági beruházások összegét is, amely összesen 10,5 milliárd fo­rintot tesz ki, 2,8 milliárd fo­rinttal több, mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964-re előirányoz. A felemelt beruházá­si összeg lehetővé teszi 9500 új traktor beszerzését, az egy hold­ra jutó műtrágyamennyiség je­lentős emelését. Anyagi eszkö­zeinket körültekintően felhasz­nálva elsősorban a kenyér- és takarmánygabona-termelést az 1964. évi tervről igyekszünk erőteljesen fejleszte­ni. Az új esztendőben lehetőségünk nyílik a lakosság életszínvonalá­nak további emelésére is. Ter­vünk megvalósításával a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme mintegy 3 száza­lékkal emelkedik. Emellett a pa­rasztság jövedelme is a termelés tervezett növekedésével össze­függésben, hasonló mértékben nő. Tovább fejlesztjük kiskeres­kedelmünket is, amelynek áru­forgalma az új esztendőben 5 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt évben volt, húsból, húskészítményekből 5, vajból 6,5, zsiradékból 6, ruházati cikkek­ből 3 százalékkal vásárolhat töb­bet a lakosság. Tovább javul az ellátás a keresett divatcikkek­ből, textúráikból, a tartós, fogyasz­tási cikkek is nagyobb mennyi­ségben kerülnek az üzletekbe. Televízióból 15, hűtőszekrényből 74, centrifugából 163, bútorból 8 százalékkal nagyobb forgalom­mal számol a terv, mint amek­kora 1963-ban volt. A szociális és kulturális ellá­tás további javítása érdekében a terv 23 060 állami lakás elkészí­tését irányozta elő, emellett le­hetővé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerő­ből. 1961-ben 647 általános isko­lai és 282 középiskolai tantermet építenek, s jelentősen növelik az óvodák és bölcsődék befogadó­képességét, valamint egészség­­ügyi intézményeinkben a kórhá­zi ágyak számát. Az elmúlt esztendő gazdasági feladatai — mint ismeretes — kemény, sokszor áldozatos helyt­állást követeltek minden dolgozó­tól, mégis népgazdaságunk szá­mos munkaterületén jelentős munkasikerek születtek. A párt és a kormány bízik abban, hogy most az új esztendő feladatainak megvalósítására nem kevesebb munkát, kitartást, szorgalmat fordít minden dolgozó. Előttünk van az 1964-es terv, a népgazda­ság gondosan elkészített „irány­tűje”, amelynek segítségével még erőteljesebben emelhetjük a termelékenységet, s népünk to­vább haladhat a felemelkedés és boldogulás útján. A.a W63. évi telepítési mérleg : 33 360$ hold gyümölcsös, 27 700 hold szőlő A Földművelésügyi Miniszté­rium kertészeti főosztályának ve­zetője, dr. Fejes Sándor a Ma­gyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a szőlő- és gyü­mölcsöstelepítés helyzetéről, s a következő évek kertészeti felada­tairól. Elmondotta többek között, hogy a második ötéves terv szőlő- és gyümölcstelepítési programj­ának megvalósítása során az 1963. évi gyümö­lcsöstelepítés tavaszi és őszi időszakában országosan 33 300 hold új, nagyüzemi gyümölcsöst telepítettünk. 7100 holddal többet a tervezettnél. Ez­zel elértük az ötéves tervben elő­irányzott terület 57 százalékát,. Szőlővel az 1963. évre előirány­zott 18 ezer hold helyett 27 700 holdat ültettek be. A tervidő­szak előirányzatát 1961-ben 8,7, 1962-ben 22,3, s 1963-ban csak­nem 57 százalékig teljesít"’"" vagyis tavaly többib szőlőt telepí­tettek, mint az előző két évben együttesen. A nagyüzemi telepítésekkel párhuzamosan mindenütt gon­doskodtak a háztáji gyümölcsö­sök és szőlők felújításához szük­séges szaporítóanyagról is. Az ötéves terv végéig telepí­tendő, illetve a már eltelepített árugyümölcsök termőre fordulá­sával a nagyüzemi gyümölcsö­sök évi hozama körülbelül 110 ezer vagon­nyi lesz és az ország gyümölcstermésének kétharmad részét adja. T fiE L I G­É­P J A V fi I T fiA S SZ—100-as lánctalpasok sorakoznak téli javításra a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az ország legkorszerűbben felszerelt tsz gépjavító műhelyében harminc szakmunkást és tizenkét ipari tanulót foglalkoztatnak. Képünkön Nagy István és Deli József traktorosokat láthatjuk. (MTI-fotó : Bereth Ferenc felvétele.)

Next