Szabad Föld, 1964. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-05 / 1. szám
---------- (Folytatás az 1. oldalról) feltételét már biztosítottuk: a kedvező időjárás mellett az őszi mélyszántás 97 százalékát elvégezték. A nagy terméshozamhoz azonban egy sor, legalább ilyen fontos további feltétel is szükséges: hibrid vetőmag használata, a talaj táperejétől függően megfelelő, sűrű tőállomány biztosítása, háromszori kapálás. Ipari vidékeinken, olyan termelőszövetkezetekben, ahol nincs elegendő munkaerő, továbbá az öntözött kukoricaföldeken ebben az évben lehetőség nyílik a gyomirtó vegyszer (Hungarin) nagyobb mérvű igénybevételére. Ezúttal is szólnom kell, mint legfontosabb takarmánytartalékunkról: a rét- és legelőgazdálkodás megjavításáról. Rétjeink, legelőink változatlanul nagyon elhanyagolt állapotban vannak. Jó lenne, ha az új esztendőben e téren érdemleges előrehaladást érnénk el, s termelőüzemeinkben elvégeznék a rétek-legelők gondosabb ápolását, a vízlevezető árkok, csatornák kitisztítását, továbbá, ahol mód van rá, a felülvetést, a műtrágyázást, s az öntözést. Említettem, hogy a gyenge gabonatermés miatt az ország lakosságának zökkenőmentes kenyérellátása végett jelentős gabonabehozatalra kellett elhatározni magunkat. Senki előtt sem kell különösebben bizonyítani, hogy ez sok pénzbe, devizába kerül. És azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy ezt ki is kell gazdálkodni! Elsősorban olyan növények termelésének fokozásával, amelyek a világpiacon keresettek és jól jövedelmeznek. Ilyen mindenekelőtt a cukorrépa, illetve annak terméke, a cukor. Ezért kívánatos, hogy szövetkezeteink tavasszal számottevően növeljék a cukorrépa vetésterületét. Szövetkezeti parasztságunk kedveli a cukorrépa termesztését, mert jövedelmező, kát, holdanként 140—150 mázsa termésátlag mellett kb. hatezer forint készpénzbevételt hoz. Ezenkívül még 50 mázsa leveles répafejet, 100 mázsa nedves répaszeletet, 70 kg melaszt biztosít az üzem számára. E melléktermékek takarmányértéke kb. ugyanannyi, mint a megtermelt cukorrépa értéke. Kormányzatunk meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti parasztság megértéssel fogadja a cukorrépa vetéstervének megfelelő növelését, népgazdasági szükségből, de saját jól felfogott érdekéből is. ÁLLAMUNK az eddiginél is hathatósabban segíti a mezőgazdaságot, ezen belül a termelőszövetkezeteket gazdálkodásuk fejlesztésében, belterjesítésében. A népgazdaságban az ötéves terv első négy esztendejében terven felül 14 milliárd forintot fordítunk beruházásokra. Ennek majdnem felét — az élelmiszeripari fejlesztéssel együtt kereken felét — közvetlenül és közvetve a mezőgazdaság fejlesztésére adjuk. 1964-ben a mezőgazdaság összes beruházása kb. 13 százalékkal nő a múlt évihez képest, s az összes népgazdasági beruházásoknak 23 százalékát fordítjuk mezőgazdasági célokra! A mezőgazdasági beruházások kétharmadát gépeikre, mindenekelőtt erőgépek beszerzésére használjuk fel: ebben az évben 9500 darab traktort kap a mezőgazdaság. Erőfeszítéseket teszünk a műtrágyaellátás fokozására: egy kát, hold mezőgazdaságilag művelt területre számítva 143 kg-ra nő műtrágyafogyasztásunk, az 1963. évi 113 kg-mal szemben. Továbbá, az öntözés kiterjesztésére, a nagyüzemi szőlő-gyümölcstelepítés folytatására, valamint a már elkészült létesítmények kiegészítő, járulékos beruházásainak megépítésére. A mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátottságának színvonala tehát jelentősen nő, ami a belterjesebb, eredményesebb gazdálkodás egyik alapvető feltétele. Az előbb említettek közül csupán egy területet, az öntözést szeretném kiemelni. A nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte megteremtette az öntözés nagyarányú fejlesztésének is a legfontosabb üzemi feltételeit: 1963-ban már 468 ezer kát. hold mezőgazdasági területet öntöztek hazánkban az 1960. évi 165 ezer kát. holddal szemben. Az idén pedig mintegy 600 termelőüzem — túlnyomórészt termelőszövetkezet — kereken 110 ezer kát. hold újabb területen kíván öntözéses gazdálkodásra berendezkedni. A területi növelés mellett azonban a meglevő öntözéses üzemek megszilárdítására, a gazdaságosabb, szakszerűbb öntözésre kell a fő figyelmet fordítanunk. Nagyon sok üzemben ugyanis kezdetleges, életmentő „locsolás” folyik az aszálykárok valamelyest ellensúlyozására és nem a növények biológiai igényeihez igazodó szakszerű öntözés. Pedig csak az utóbbinak van termésfokozó hatása. Az előbbi legfeljebb lejáratja az öntözést, mert ráfizetésessé teszi azt. A hozzáértő, szakszerű öntözés a terméshozamok növelésének egyik leghatékonyabb eszköze, el kell azonban sajátítani ennek tudományát! Éppen ezért azt tartanánk helyesnek, ha az öntözésbe bekapcsolódó új üzemek, de a már öntöző üzemek vezetőségei a tél folyamán minél több ezzel foglalkozó dolgozójukat küldenek el az öntözési szakmunkásképző tanfolyamokra, hogy megtanulják e belterjes kultúrának és szakmának a tudományát. TVEM VOLT KÖNNYŰ az elmúlt esztendő és nem lesz könnyű az új sem, de bízunk benne. Bízhatunk is, mert számos előnnyel indulunk az újnak. Az időben, jó minőségben elvégzett őszi munkákkal megfelelően „startolunk” az új esztendőnek. Erősebbek lettek szövetkezeteink, tapasztaltabbak a vezetői, s maga a szövetkezeti parasztság. A magyar falu népe, de egész népünk is jogos bizalommal nézhet a jövőbe, mert tudja, hogy az a politika, amelyet hét éve követ, kipróbált, jó politika. Biztosítja az ország fejlődését, a népjólét fokozatos emelkedését, hazánk függetlenségét, békéjét. Népünk azt is tudja, és eszerint cselekszik, hogy akkor szolgálja legjobban a béke ügyét, ha ezen a jól bevált, járt úton továbbhaladva, szorgalmas, lendületes munkával napról napra növeli szocialista rendszerünk, ezzel együtt a szocialista világrendszer erejét, ahely a hőn óhajtott tartós világbéke legfőbb támasza. Ebben a reménységben kívánok békés, boldog új esztendőt mindenkinek, a Szabad Föld valamennyi olvasójának! Boldog új esztendőt mindenkinek 1964. JANUÁR 5. -------------------------------------------------------------- SlABAPOP ——.—_—. ■ . ........................ __ Kormányhatározat Az ország gazdasági eredményeinek elmúlt évi „zárszámadását” készítette el a Minisztertanács amikor az óév utolsó napjaiban értékelte a népgazdaság 1963. évi tervteljesítését, s megállapította, hogy iparunk teljes termelése 7, mezőgazdaságunk termelése — bár kevesebb a tervezettnél —, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az 1962. évit. Mindez azt mutatja, hogy népgazdaságunk a párt helyes politikájának eredményeként szilárd alapokon nyugszik, s a gondokat, nehézségeket leküzdve erőteljesen fejlődik. Ezután a kormány a népgazdaság 1964. évi tervével foglalkozott, amely szocialista termelésünk további növelését tűzte ki célul. Az új esztendő népgazdasági tervének megvalósulásával 6,7 százalékkal növekszik majd a nemzeti jövedelmünk, s a lakosság fogyasztási alapjára fordított összeg 4,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Népgazdaságunk beruházásainak öszszege is 10 százalékkal nő az elmúlt gazdasági évhez viszonyítva, s eléri a 45 milliárd forintot. Ennek megfelelően, terveink szerint 1964-ben 7 százalékkal emeljük az ipart, ezenbelül 6,8 százalékkal a könnyű- és élelmiszeripari termelést. A terv reális feladatot tűzött ki mezőgazdaságunk számára is. A mezőgazdasági termelés 1964- ben várhatóan 4,5 százalékkal emelkedik, s mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1962. évit. E célkitűzés eléréséhez a kormány jelentős anyagi eszközöket biztosít, hiszen 1964-ben jelentősen emeljük a mezőgazdasági beruházások összegét is, amely összesen 10,5 milliárd forintot tesz ki, 2,8 milliárd forinttal több, mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964-re előirányoz. A felemelt beruházási összeg lehetővé teszi 9500 új traktor beszerzését, az egy holdra jutó műtrágyamennyiség jelentős emelését. Anyagi eszközeinket körültekintően felhasználva elsősorban a kenyér- és takarmánygabona-termelést az 1964. évi tervről igyekszünk erőteljesen fejleszteni. Az új esztendőben lehetőségünk nyílik a lakosság életszínvonalának további emelésére is. Tervünk megvalósításával a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme mintegy 3 százalékkal emelkedik. Emellett a parasztság jövedelme is a termelés tervezett növekedésével összefüggésben, hasonló mértékben nő. Tovább fejlesztjük kiskereskedelmünket is, amelynek áruforgalma az új esztendőben 5 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt évben volt, húsból, húskészítményekből 5, vajból 6,5, zsiradékból 6, ruházati cikkekből 3 százalékkal vásárolhat többet a lakosság. Tovább javul az ellátás a keresett divatcikkekből, textúráikból, a tartós, fogyasztási cikkek is nagyobb mennyiségben kerülnek az üzletekbe. Televízióból 15, hűtőszekrényből 74, centrifugából 163, bútorból 8 százalékkal nagyobb forgalommal számol a terv, mint amekkora 1963-ban volt. A szociális és kulturális ellátás további javítása érdekében a terv 23 060 állami lakás elkészítését irányozta elő, emellett lehetővé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből. 1961-ben 647 általános iskolai és 282 középiskolai tantermet építenek, s jelentősen növelik az óvodák és bölcsődék befogadóképességét, valamint egészségügyi intézményeinkben a kórházi ágyak számát. Az elmúlt esztendő gazdasági feladatai — mint ismeretes — kemény, sokszor áldozatos helytállást követeltek minden dolgozótól, mégis népgazdaságunk számos munkaterületén jelentős munkasikerek születtek. A párt és a kormány bízik abban, hogy most az új esztendő feladatainak megvalósítására nem kevesebb munkát, kitartást, szorgalmat fordít minden dolgozó. Előttünk van az 1964-es terv, a népgazdaság gondosan elkészített „iránytűje”, amelynek segítségével még erőteljesebben emelhetjük a termelékenységet, s népünk tovább haladhat a felemelkedés és boldogulás útján. A.a W63. évi telepítési mérleg : 33 360$ hold gyümölcsös, 27 700 hold szőlő A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályának vezetője, dr. Fejes Sándor a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a szőlő- és gyümölcsöstelepítés helyzetéről, s a következő évek kertészeti feladatairól. Elmondotta többek között, hogy a második ötéves terv szőlő- és gyümölcstelepítési programjának megvalósítása során az 1963. évi gyümölcsöstelepítés tavaszi és őszi időszakában országosan 33 300 hold új, nagyüzemi gyümölcsöst telepítettünk. 7100 holddal többet a tervezettnél. Ezzel elértük az ötéves tervben előirányzott terület 57 százalékát,. Szőlővel az 1963. évre előirányzott 18 ezer hold helyett 27 700 holdat ültettek be. A tervidőszak előirányzatát 1961-ben 8,7, 1962-ben 22,3, s 1963-ban csaknem 57 százalékig teljesít"’"" vagyis tavaly többib szőlőt telepítettek, mint az előző két évben együttesen. A nagyüzemi telepítésekkel párhuzamosan mindenütt gondoskodtak a háztáji gyümölcsösök és szőlők felújításához szükséges szaporítóanyagról is. Az ötéves terv végéig telepítendő, illetve a már eltelepített árugyümölcsök termőre fordulásával a nagyüzemi gyümölcsösök évi hozama körülbelül 110 ezer vagonnyi lesz és az ország gyümölcstermésének kétharmad részét adja. T fiE L I GÉP J A V fi I T fiA S SZ—100-as lánctalpasok sorakoznak téli javításra a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az ország legkorszerűbben felszerelt tsz gépjavító műhelyében harminc szakmunkást és tizenkét ipari tanulót foglalkoztatnak. Képünkön Nagy István és Deli József traktorosokat láthatjuk. (MTI-fotó : Bereth Ferenc felvétele.)