Szabad Föld, 1964. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-05 / 27. szám

1964. JÚLIUS . TANÁCSKOZOTT A PARLAMENT Az országgyűlés legutóbbi ta­nácskozása két napig tartott. Az ülésszakon először az új posta­törvény-javaslat megvitatására került sor, amelynek bevezetőjét dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter mondta el Ezután Tausz János belkereske­delmi miniszter kereskedelmünk helyzetéről számolt be, majd pe­dig dr. Szénási Géza legfőbb ügyész tartott beszámolót. Mint az várható is volt, a Par­lament ülésén a kereskedelem problémáinak elemzése okozta a legélénkebb vitát. Hiszen az ezt megelőző ügyrendi pont, a régi postatörvény újjal való felváltá­sa, korszerűsítése már annyira időszerű volt, hogy ez különösebb vitát nem is váltott ki. A régi postatörvény a „klasszikus” (le­vél, csomag) értékküldemények képesítésére volt felépítve, ami már nem felelt meg a korszerű igényeknek. Az új postatörvény, sok elavult kézbesítési alapsza­bályt módosítva, már a posta hír­adástechnikai feladatait, tenniva­lóit helyezi előtérbe. Az előbbiek közül egyik legérdekesebb válto­zás az, hogy a munkában levő dolgozók személyi küldeményeit a hivatalos szervek, az ipari üze­mek is átvehetik továbbítás cél­jából. Az érdeklődéssel várt belkeres­kedelmi beszámolóból néhány fontos adatot idézünk. Tavaly egy család, a megelőző évhez vi­szonyítva, átlagosan 300 forinttal többet vásárolt hazánkban. Az egy lakosra jutó évi húsfo­gyasztás a háború előtti 33 kiló­ról 50 kilóra emelkedett. Ugyan­ilyen mértékű fogyasztási növe­kedés tapasztalható a cukor és más élelmiszercikkeknél is. Je­lenleg hazánkban 70 ezer család rendelkezik személygépkocsival, 130 ezer villamos hűtőszekrény­­nyel, 900 ezer mosógéppel. A dol­gozók tavaly 4 milliárd forinttal többet költöttek kulturális célok­ra, mint a megelőző esztendőben. Szó esett a kereskedelem fo­gyatékosságairól is. A télen za­varok voltak a tüzelőellátásban. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a központi tüzelőellátásba a vártnál jóval nagyobb mérték­ben kapcsolódtak be a régebben hulladékkal fűtő parasztcsaládok. Emellett az elmúlt télen több szobát is fűtöttek, mint az előző években. A kormányzat komoly erőfeszítésekkel arra törekszik, hogy a tüzelőellátásban az elkö­vetkezendő télen kevesebb fenn­­­akadás legyen. A képviselői felszólalásokból az tűnt ki, hogy kereskedelmünk egészséges fejlődése mellett ko­moly hibák is tapasztalhatók. A kereskedelem eredményeit és gondjait alaposan­­ mérlegelő Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a többi között megállapította: gaz­daságpolitikánk fontos eredmé­nye, hogy általános áruhiány évek óta nincs, és az áruválaszték bő­vül. Mégis, mi az oka annak, hogy olykor hiába keres valami árut a vásárló? Erre — mint Nyers Rezső elvtárs mondotta — „csak egy magyarázat van: az, hogy a kereskedelem és az ipar fogaskerekei nem mindig és nem mindenütt illeszkednek pontosan össze.” Pedig nem nyugodhatunk bele abba, hogy néhány cipőméret hiányzik, egyes szezonáru a sze­zon végén érkezik az üzletekbe, kevés a sör, és a tüzelő, nincs villanyzsinór, olykor nevetsége­sen apró árucikkeket kénytelen a vásárló nélkülözni. „’Előbb-utóbb — mondta Nyers Rezső elvtárs — az ehhez hasonló tünetekre is kell majd gyógyírt találni a ter­melés, a készletgazdálkodás és a külkereskedelem révén, s e három tevékenység jobb összehangolásá­val.” A kereskedelem hibái arról győznek meg mindenkit, hogy a jelenleginél átgondoltabb, terv­szerűbb, igényesebb kereskede­lempolitikára van szükségünk, amelyekhez az elért eredmények már biztosítják a kívánt alapo­kat. Az ország kereskedelmi gondjait sokrétűen elemező par­lamenti vita során szó esett ar­ról is, hogy parasztságunk egyre­­ több élelmiszercikket igényel a­­ központi árualapból. Amennyire­­ ez örvendetes, annyira aggasztó­ is, örvendetes, mert bizonyítja,­­ hogy a parasztság készpénzjöve­delme az utóbbi időben jelentős mértékben nőtt. Aggasztó viszont az, hogy a központi árualappal szemben támasztott igény folya­mata­­kissé gyors, és esetenként a háztáji termelés visszaesésével jár együtt. Mindezeket összegezve, a belke­reskedelmi miniszter a felszólalá­sokra adott válaszában ígéretet tett a hibák gyors felszámolásá­ra, majd az országgyűlés meg­hallgatta a legfőbb ügyész beszá­molóját Dr. Szénási Géza beszámolójá­ban kiemelte, hogy hazánkban a törvényes rend és a törvényesség szilárd, bíróságaink, ügyészsé­geink lelkiismeretes munkáját di­cséri, hogy az új büntetőrendel­kezések végrehajtása az ország egész területén szinte zökkenő­­mentes. Majd a bűnözés alakulá­sáról közölt érdekes adatokat, ki­emelve, hogy a zsarolás és az or­gazdaság bűntette egyre jobban elenyészik, az államellenes bűn­tettek száma is nagy mértékben csökkent. Az értékelés szerint, amíg 1962-ben a bíróság elé állí­tott személyek 0,8 százaléka kö­vetett el államellenes bűncselek­ményt, addig ez a szám 1963-ban 0,3 százalékra csökkent. Külön említésre méltó, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár összege 1961-től 1963 végéig több mint 40 százalékkal csök­kent. A beszámolót természetesen élénk vita követte, amelynek so­rán a képviselők hangoztatták, hogy a bűnözés tovább csökkent­hető, ha a személyi és a társa­dalmi tulajdon ellen bűnt elkö­vetőkkel szemben az egész tár­sadalom összefog. A most lezajlott parlamenti ülésszak, ha látszólag nem is nagy horderejű belpolitikai kér­désekkel foglalkozott, a kereske­delem eddigi eredményeinek és feladatainak reális értékelésével hozzájárult népgazdaságunk to­vábbi erősödéséhez, fejlődéséhez. Az ózdi vízellátással, a külföldre hurcolt magyar javak ügyeivel, a borsodi, szabolcsi egészségügyi építkezésekkel, néhány ipari léte­sítmény kitelepítésével kapcsolat­ban elhangzott képviselői inter­pellációk, a hibák kijavítására tett képviselői javaslatok, az ered­ményes országgyűlési munkát se­gítették elő a Parlamentnek ezen a kétnapos ülésszakán is. Mosolyog a kislány, növekszenek a fürtök , Lakitelken KISZ-esek s segédkeznek a kötözésben. Vasárnap nyílt meg a többi építőtábor­­i­hoz hasonlóan a Helvéciai Állami Gazdaságban felállított sátorváros,­­ annak lakója Csajbók Júlia is (MTI Fotó : Fehérvári Ferenc felvétele) _ S­ABADfO­P 3 --------­ (Folytatás az 1. oldalról) nyolc mázsa búza. Érdemes visszanézni a magyar föld búza­termelő múltjára, egy kissé, miszerint: 1911—15. évben át­lag 7.1 mázsa búza termett hol­danként. 1924—25-ben már 7.9 mázsa. S ma: 16—18 mázsa két év átlaga a Lenin Tsz-ben holdanként. Ugyanazokban az időkben Dániában 12,2, Hollan­diában 15,1 mázsa volt holdan­ként. Érdekes lehetne az összeha­sonlítás világviszonylatban, de engem ma jobban, mint valaha, a mi aratásunk érdekelt. Amit egyáltalán nem lehet kifejezni a puszta tények számszerű ada­taival, mert ami ma van, az a holnapnak az alapja, s a tör­ténelem talajának előkészítése az egyre dúsabban termő hol­napokra. S ennek pedig nemcsak a számszerűség emelése a kulcsa. Mert a kulcs az emberek, fia­­talok, kombájnosok, s szép ki­csi villáslányok szívében is ott van. Akiknek puszta jelenléte a határban már színezgeti az aratás és minden mezei munka romantikáját, emberivé tesznek itt mindent. Itt mér nemcsak tudják, de érzik is, sőt, élik is, hogy az aratás gyors elvégzése a termés egyre nagyobb bősége, s ez nem csupán a kenyér biztosítá­sa az asztalra, vagy a tarisz­nyába, hanem sokkal több an­nál. A mindennapi lét harmó­niája, és biztosítéka. Vizsga szorgalomból és emberségből. Ki milyen és mennyi munkát végez, ahhoz képest lesz méltó elismerésre és megbecsülésre. Elhagyjuk a határt, az embe­reket, gépeket, rendeket, s a szinte szemlátomást érlelődő búzatáblákat. Kicsit érdemes bent is szétnézni a központban, íme, a kép: az öntöttútról be­felé széles út,­­kétfelől árokkal, hidakkal, s rózsabokrok szegé­lyével. De bent parkszerű kis terek az épületek közt és ró­zsák, pirosak, meg fehérek, meg minden színű rózsák. Vén pa­raszt babrál a rózsák közt és fák és huszonkét motorkerék­pár, meg négy homokfutó, meg sok-sok kerékpár, meg két autónak parkírozóhely, a szá­muk táblára felírva. Meg te­­hénistálló, nagy kifutóval, meg irodák, meg törpevízmű. Egy fiatalember éppen most bújt ki a legtetején. Megállunk az iroda előtt, ha­zahoztuk Szabó Béla főagro­­nómust, elköszönünk, ő megyen az irodába, mi meg Berendi Fe­renccel indulunk vissza, Pestre. Nekünk is dolgunk van, Szabó Bélának is dolga van, és ne­künk el kell végezni idejében dolgainkat, akár Szabónak hív­nak bennünket, akár pediglen másnak. Milyen problémát hagyunk a szövetkezetben, amit tudunk, is­merünk, de nem tudunk benne segíteni? Azt, hogy szépen fej­lődik, halad a szövetkezet gé­­pesedése, de nincsen javítómű­helyük, ahol az egyszerűbb ja­vításokat és karbantartásokat elvégezhetnék. Mi igen szépen kérjük a­z illetékeseket, hogy se­gítsenek egy ilyen műhely fel­állításában a Lenin Termelőszö­vetkezetnek. Higgyék el, hogy nem esik idegennek. Lázár Sándor kombájnom (baloldalt) és Szabó Béla főagronómus (jobboldalt) az aratási munka ál­lásáról tájékoztatják az írót 3500 vagon gabonának még nincs helye Békés megyében Kik adhatnak segítséget ?­­ A Minisztertanács és a SZOT vörös Vándorzászlajával kitünte­tett Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat igaz­gatója, Bánki Béla, a múlt hét végén a gabonafelvásárlás előké­születeiről és a raktározásról szólva a következőket mondotta el lapunk megyei tudósítójának: " A megye tsz-ei 8284 vagon búzára kötöttek értékesítési szerződést. A harmadik negyed­évben nem kevesebb, mint 25 ezer vagon kenyér és takarmány­­gabonát kell vállalatunknak át­vennie. A nehéz munka lebonyo­­l­ására 85 átvevőhelyet létesí­tettünk. Az átvétel megkönnyí­tése és meggyorsítása érdekében 29 helyen állítunk fel hídmérle­get, 47 raktárt teljesen gépesítet­tünk, 19 helyen részbeni gépesí­téssel oldjuk meg a betárolást. A szükséges mérőműszereket meg­felelő mennyiségben biztosítot­tuk. Bár a kormány intézkedése nyomán megyénk területén csak­nem 25 ezer négyzetméternyi szükség­tárolóhelyet alakítottunk ki, nem oldódtak meg tárolási gondjaink. Most összesen 16 ezer vagonos tárolótér áll rendelke­zésre, s ebben benne van a tsz-ek, állami gazdaságok ál­tal vállalt tárolás és a tanácsok által kiutalt szükségtárolók kapaci­tása. A szállítási rendelkezés ér­telmében öt, öt és félezer vagon gabonát megyén kívül helyezünk el. Egyelőre 3500 vagon gaboná­nak nincs helye. Csakis az álla­mi gazdaságok és a tsz-ek segít­hetnek rajtunk azzal, hogy még további mennyiségre vállalnak tárolást. Ez részünkről nemcsak a népgazdaság számára nyújtott segítséget jelenti, de anyagi ha­szonnal is jár, mivel mázsán­ként 6 forintot és heti 18 fillér tárolási költséget fizetünk. Az orosházi Dózsa Tsz például azzal, hogy eddig 120 vagon gabona tá­rolását vállalta, öt hónapi táro­lásért 110 ezer forint jövedelem­re tesz szert. Az átvétel zavartalansága ér­dekében járási kirendeltségeink az állami gazdaságok, tsz-ek ve­zetőivel állandó kapcsolatot tar­tanak, irányítják a szállítást, raktározást. A felvásárlás idején naponta 12 órán át tartanak nyitva a ki­rendeltségiek, de ha a tsz-ek igénylik, vasárnap is átvesszük a termést. p. a.

Next