Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)

1967-08-20 / 34. szám

Szabadföld MAG­Y A R P A R A S Z T S A G H E TI L A P 3 A xxiii. évfolyam, 34. szám Arad,­­ forint 1967. augusztus 20. — ÉVRŐL ÉVRE visszatérő ünnepet köszöntünk. Alkot­mányunk napját, amelynek fénye az idő múlásával nem fakul, tartalma nem fogyatkozik, évről évre szebb és gazdagabb lesz. Ez a nap — április 4. után — legfontosabb belpolitikai ün­nepünk. Az országgyűlés 18 évvel ez­előtt fogadta el, s emelte törvényerő­re a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nyát, szocialista rendünk, nemzeti lé­tünk és függetlenségünk legfőbb írá­sos dokumentumát, a munkások és parasztok hatalmának történelmi „bul­láját”. Az ünnep időpontja — augusztus 20 —— méltóképpen reprezentálja a szo­cializmus hagyománytiszteletét. István király napja, az országalapító nagy uralkodó emlékének ápolása évszáza­dokon át a magyar nép szívéhez nőtt. Népünk őszinte hittel és bizalommal tekintett rá, a szentet, a „nem porladó kezű” királyt tisztelte benne, imákba és megrendítően szép énekekbe fog­lalta nevét, nehéz időkben hozzá fo­hászkodott,­­ ám a nagy király sze­mélye a jámbor legendák homályába, műve, művének igazi jelentősége a történelemhamisítás ködébe veszett. Minden legenda ellenére nagyon is földön élő ember volt István király, aki számolt a realitásokkal, az ország határain túlra tekintett, s az adott kor­szakban, az adott körülmények között azt cselekedte, ami akkor a legmoder­nebb, a leghaladóbb volt, ami a ma­gyar nép érdekeinek legjobban meg­felelt. Sokan voltak olyanok, akik ezt nem ismerték fel: István királyban nem az építőt, hanem a rombolót lát­ták, aki véget vet a nagyszerű kalan­dozásoknak, a szabad vándorlásoknak,­­ erős államhatalom kiépítésével, vármegyék létrehozásával földhöz köti és megregulázza a vitéz magyarokat, akiknek ez az életforma teljesen új és ismeretlen... István király azok közé a történel­mi személyiségek közé tartozik, akik­nek nevével, művével és szellemével a régi urak a legtöbbet visszaéltek. Vele kapcsolatban is illett a költő sza­va: nevét idézték, de szellemét nem. A nagy uralkodó — korának megfe­lelő — haladó tevékenységéből lett hírhedt „Szent Istváni gondolat” — brutális nacionalizmus, szomszéd né­pek elnyomása, lett belőle várbeli kör­menet, fennhéjázó parádézás, üzlet és nem utolsó sorban fasizmus, 1944. ok­tóber 15-ével... „Lett belőle” vagyis csináltak belőle az uralkodó és kizsák­mányoló osztályok, hogy a dolgozó nép ámításával, az eszmei porhintés leple mögött zavartalanul és gátlásta­lanul ülhessenek az ország nyakán. "A magyar állam megalapítójának személyét a szocializmus tisztította meg a nevéhez fűződő torzításoktól, s helyezte el történelmi nagyjaink so­rába. A munkás-paraszt hatalom nem­csak a nevét idézi, hanem a szellemét is, amikor a magyar népet azon az úton vezeti, amely korunkban a leg­modernebb, a leghaladóbb: a szocializ­mus útján. Alkotmányunk augusztus 20-i ünnepe gyönyörűen példázza, hogy nálunk milyen harmonikusan öt­vöződik össze a haladó nemzeti múlt, a szocialista jelen és jövendő. Nyár (MTI Fotó : Fehérváry Ferenc felvétele.) Komló­szüret A Bólyi Állami Gazdaság 160 holdon termel komlót. A szakemberek véleménye szerint igen jó, 4—5 mázsás holdanként­ toboz-átlagtermés várható. Itt van közöttünk (3. oldal) A kiskörei vízilépcső (5. oldal) A paraszti múlt emlékei (7. oldal) Kárpát-Ukrajna 1967. (8. oldal) A nyitás napja: augusztus 25 A KIÁLLÍTÁSRÓL jelentjük Augusztus 25-én nyílik a 66. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás, amelynek kapui tulaj­donképpen már zárva vannak. Éjjel-nappal gyors ütemben érkeznek a külföldi és a ha­zai kiállítók szállítmányai. Mi érkezett a­­legfrissebb küldeménnyel ? A Szovjetunióból hatalmas ládákban öt különböző típusú, bárhol felállítható faházat küldtek. Van ezek között olyan, amelyik télen-nyáron családi otthonként használha­tó, de olyan is, amelyiket a traktorosok ott állíthatnak fel, ahová éppen a munkájuk köti őket. A Német Demok­ratikus Köztársaság T—174-es jelű önjáró daruja — ahogy a szakemberek mondják „mindent tud”. Csehszlová­kia a nemzetközi kemizálási bemutatóra küldött gazdag anyagot, s az új lengyel me­zőgazdasági gépek is sok ér­dekességgel szolgálnak. A nyugat-európai országokból útbaindított gépek, műszerek többsége is megérkezett. A kiállítás gépkocsibejáró­jánál az ú­jkígyósi Aranyka­lász Termelőszövetkezet te­herautójával találkoztunk. Az újkígyósiak saját készítmé­nyei savanyúságot hoztak. Persze nem lesznek egyedül sajátos termékeikkel, mert as (Folytatás a 4. oldalon.)

Next