Szabad Föld, 1969. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-05 / 1. szám
41 ENDELETEM1 Változás a nyugdíj-alaptörvényben A 48 /1968., és a 49/1968. számú kormányrendeletek módosították a nyugdíjakról szóló alaptörvényt. Az öregségi nyugdíjas eddig havonta kereshetett nyugdíján kívül 500 forintot. Ez az idénymunkák végzésénél hátrányt jelentett. Ezért a jövőben az öregségi nyugdíjas havi korlátozás nélkül, évi 6000 forintot kereshet. Abban a hónapban, amikor keresete meghaladja a 6000 forintot, nyugdíjának folyósítását felfüggesztik. A rokkantsági nyugdíjas ugyancsak havi korlátozás nélkül, évi 6000 forintot kereshet nyugdíján kívül. Amikor a 6000 forintot eléri, attól a hónaptól kezdve a rokkantsági nyugdíj fajtája szerint a nyugdíjnak csak a felét, vagy a harmadát kapja meg. A termelőszövetkezeti nyugdíjasokra ez a rendelkezés abban az esetben vonatkozik, ha a termelőszövetkezeten kívül, munkaviszony keretében dolgoznak, vagy ha a tsz alkalmazottként foglalkoztat ipari nyugdíjast. Az öregségi és munkaképtelenségi járadékos bármilyen munkaviszonyban ugyancsak havi korlátozás nélkül, évi 3120 forintot kereshet. A házastárs jövedelme külön elérheti a 3120 forintot, azonban, ha bármelyiküké meghaladja, a járadék folyósítását felfüggesztik. A tsz-nyugdíjasok tsz-en belül végzett munkájának lehetőségein és korlátain az új rendelkezés nem változtatott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 45/1968. számú rendeletével most már hivatalosan is kötelezte a termelőszövetkezeteket az üzemi balesetelhárítás és egészségvédelem teendőinek ellátására. A rendelet lényege, hogy a tsz-ekben is kötelező alkalmazni mindazokat a mezőgazdasági, erdőgazdasági, vagy ipari balesetvédelmi és egészségvédő óvó rendszabályokat, amelyek egyéb szervekbe eddig is érvényesek voltak. A munkavégzés során felmerülő veszélyeket elsősorban a műszaki feltételek javításával és a munka gondos megszervezésével kell kiküszöbölni. Ezen túl gondoskodni kell az előírt biztonsági felszerelésekről, védőruhákról és védőeszközökről, továbbá az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A dolgozókat elméleti és gyakorlati, baleseti oktatásban kell részesíteni és ezt legalább évenként megismételni. Ha a tsz-tag, vagy alkalmazott az előírt felszerelést, vagy védőruhát önkényesen nem használja, akkor az üzemi vezető őt a munka végzésétől eltilthatja. Mindezek végrehajtására gazdaságonként szövetkezeti munkavédelmi szabályzatot kell készíteni és az ügyet a tagsággal legalább évenként egyszer megtárgyalni. A balesetvédelmi helyzetet a hatóságok legalább félévenként egyszer ellenőrizni fogják. Az elnök, az elnökhelyettes, a főagronómus, a műszaki vezető, valamint azok, akik különös veszélyes helyen dolgoznak, vagy ott a munkát irányítják, kötelesek az egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgát tenni. A számvitel rendjéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1968. évi 33. számú törvényerejű rendelete a számvitel rendjéről szól. Ez az új alaptörvény kötelezően előírja nemcsak az állami vállalatokban, de a szövetkezetekben is a megfelelő színvonalú számvitelt. A törvény szerint az adatokat idősorrendben, olvasható és időtálló módon, megszakítás és kihagyás nélkül kell rögzíteni úgy, hogy azok teljessége és pontossága bármikor megállapítható és ellenőrizhető legyen. A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A tsz-eknek is gondoskodniuk kell arról, hogy számvitelük az önköltségszámítást is lehetővé tegye. Leltárt és mérleget mindenütt készíteni kell. A mérleget a vállalatnál az igazgató, a szövetkezeteknél a közgyűlés állapítja meg. A mérleg nyilvános rákmány, megtekintését mindenki számára lehetővé kell tenni, áld jogos érdekét igazolja. A számvitellel kapcsolatos részletkérdéseket a pénzügyminiszter szabályozza. A minőség védelmében A belkereskedelmi miniszter rendelete intézkedik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) tevékenységéről. A rendelet tételesen felsorolja a KERMI feladatkörét. A feladatok között szerepel a vásárlók tájékoztatása, a forgalomba kerülő áruk minőségéről összehasonlító vizsgálatok végzése, és azok eredményeinek közzététele a vásárlói kifogások elbírálásával kapcsolatos műszaki vizsgálatok stb. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, magánkereskedők, magániparosok és magántermelők árujának vizsgálata esetén a mintavételről a KERMI gondoskodik. Ennek költségét az ellenőrzött szerv csak az esetben viseli, ha az áru minősége hibás volt. Újévi ajándék a püspökladányiaknak. A 200 köbméteres víztornyot az új esztendőre adják át a község lakosságának. Ezzel Püspökladány régóta húzódó vízellátási problémája megoldódik (BUTI Fotó : Bajkor József felvétele.) Szabadföld , 1969. JANUÁR 5. A zárszámadásokról Megjelent az úgynevezett zárszámadási rendelet, hivatalos nevén a pénzügyminiszter 36/1968. számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968. évi eredményének megállapításáról. Lényege: a zárszámadásban számba kell venni a december 31-ig az elszámolási betétszámlákra, illetve a pénztárba került összegeket; a december 31-ig esedékessé vált követeléseket; a december 31-ig történő átadásra szerződött, már átadásra kész, de át nem vett termékek, termények és állatok leltár szerinti értékét; valamint a december 31-én meglevő dohány és fűszerpaprika készletek előzetes minősítés alapján megállapított leltári értékét. Más pénzek, vagy más készletek értékének felosztását a rendelet nem engedélyezi. Az idényházadóról A 31/1968. PM számú rendelet szerint aki házát vagy annak egy részét üdülés, pihenés céljára ideiglenesen bérbeadja, az idényházadót köteles fizetni. Ezt akkor is kérik, ha a tulajdonos ellenszolgáltatás nélkül, ingyen engedi át a házat vagy szobát. Az adót vendégnaponként kell fizetni. Nem kell ilyen adót fizetni a vendégekkel együtt üdülő tizennégy éven aluli gyermekek, valamint az egyeneságbeli rokonok után. Szolgáltatások árellenőrzése Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelete előírja, hogy valamennyi, belföldön előállított vagy forgalomba hozott áru — termék, termény, nyersanyag stb. — ára és a szolgáltatások díja árellenőrzés alá esik. Ezután a rendelet az árellenőrzési hatáskörökről intézkedik. Ez a rész kimondja, hogy az országos hatáskörű szervek árellenőrzési hatáskörüket kisipari és háziipari szövetkezetek vonatkozásában az alsóbbfokú árhatóságokra átruházhatják. Majd a rendelet felsorolja az árhatóságok árellenőrzési feladatait. E részben szerepel a vállalatok piaci magatartásának vizsgálata, az árakkal kapcsolatos lakossági panaszok és bejelentések vizsgálata stb. Az árellenőrök próbavásárlást és mintavételt végezhetnek. Az ellenőrzött vállalat vezetője és dolgozói kötelesek elősegíteni, hogy az árellenőr ellenőrzési feladatát végrehajthassa. Egy kis közgazdaság REÁLBÉR - REÁLJÖVEDELEM A reálbér azt mutatja meg, hogy a dolgozók mennyit tudnak a fizetésükért vásárolni. A reálbért kifejező mutatóban (indexben) ugyanis a munkabérek változását hasonlítják össze a fogyasztói árak változásával. Ha az árak nem változtak, a fizetés viszont több lett, akkor a reálbér emelkedett. Ha a fizetés nem változott, de az árak emelkedtek, akkor a reálbér csökkent. Magyarországon egyébként a reálbér 1950 és 1966 között 68 százalékkal emelkedett. A reáljövedelem hasonló mutató, de szélesebb kört ölel fel. A reálbért például személyenként számítják, a reáljövedelmet pedig csoportonként. Tehát a reáljövedelem akkor is növekedhet, ha a bérek és árak nem változnak, de a dolgozók összlétszáma emelkedik. Másik különbség, hogy a reálbér csak a fizetést vizsgálja, a reáljövedelembe pedig beszámítják a béren kívüli juttatásokat is. Ilyen például a munkásoknál a nyereségrészesedés, vagy az üzemi koszt, a parasztoknál a háztájiból származó haszon, vagy a földjáradék. A parasztság reáljövedelme hazánkban 1949 és 1964 között 64,5 százalékkal nőtt. TÉLI ORSZÁGJÁRÁS Régen, elmúlt az az idő, amikor a falusi ember így dicsekedett: „Én még nem léptem át a falu küszöbét, csak amikor katona voltam, vagy olykor, ha vásárra mentem.” Nem illendő ma már ezzel a kőmozdulatlansággal hivalkodni. Alaposan eljárt az idő felette. Az elmúlt évtized alatt, ha nem is vált még tömegmozgalommá, de gyakran ül buszra, egy-egy tszcsoport és elindul országot, világot látni. Ha a nyár nem is nagyon engedi a fürdőzést a Balatonnál vagy Hajdúszoboszlón és másutt, annál alkalmasabb a téli „szünidő” a kirándulásra. Egyre több falusi ember kerekedik fel ilyenkor év végén is, hogy a szilvesztert a fővárosban, vagy más idegenforgalmi nevezetességek szórakozóhelyein töltse. Valamelyik étteremben helyet rendelnek, vacsora közben végig nézik a műsort, jó zene mellett borozgatnak. Éjfél után pedig kirajzanak az utcára, sétálnak, mosolyognak az álarcos, vidáman kürtölő, zsibongó tömegen. A falusi lakosság „utaztatásával” az IBUSZ foglalkozik. Kezdetben, mintegy nyolc évvel ezelőtt még egy-egy vonat indult csak Pestnézőbe, később elterjedt a kényelmesebb busz. Lehet, furcsának tűnik, de a falusi emberek tömeges utazását, az országjárást, a tsz megalakulása, majd megerősödése terjesztette el. Egyedül az emberek többsége még ma is nehezen vágna neki, az ismeretlen, néhány napos útnak. Közösben egy buszfészekben a szomszédokkal, cimborákkal, az más. Hiszen a kíváncsiság mindenkiben él, szeretne minél többet látni, hallani. S hogy most lehetőség is van rá, egyre többen élnek vele. Az IBUSZ adatai szerint ez évben Békés megyéből például hétezren utaztak ország-, illetve világjárásra. Hatezren voltak belföldön, ezren pedig külföldön. Bács-Kiskun megyéből ötezren járták az országot és hatszázan nézték meg, mi is van a határon túl. Az évek során változott a kirándulások jellege is. A régebbi város-, tájnéző túrákat tapasztalatcsere és szakmai utazások bővítették. Megváltozott ezeknek a kirándulásoknak a légköre is. Kezdetben az utazók még tarisznyáztak. Valahol megállt velük a busz, kiültek az árokpartra, elővették a házait, a bicskát és falatoztak. Ma már bármelyik előkelő étteremben otthon érzik magukat. A pincér pedig éppen olyan tisztelettel (vagy közömbösen) szolgálja ki őket, mint a belvárosi vendégeket. Eltűnőben vannak azok a gátlások, amelyek félénkké, félszeggé, botladozóvá tették a föld munkáját, a számára szokatlan környezetben, a parketten, a nesztelen szőnyegen. Nem lehet azt mondani, hogy az utazási láz már elérte a csúcspontot, de megmozdult a falu, elmegy az ország egyik végéből a másikba, ismerkedik a tájakkal, az ott élő emberekkel, azok kezemunkájával. Közben hasonlítgat: „Náluk nem így van. ők jobban csinálják. Tanulni lehet tőlük.” Amikor pedig hazaér a még bátortalanabb komák faggatására beszámol, mit látott, tapasztalt. Neki jobban hisznek, mint egy idegennek. Ha ő mondja, akkor biztosan így van, mert a saját szemével látta. Jövőre azután könnyebben felkerekedik a koma is. Lehetőségük van, hiszen még a költségeket sem a zsebükből fizetik teljesen. Segít a tsz és az önsegélyező csoport. Ahogy nő egy-egy tsz, falu gazdagsága, úgy válik magabiztossá a falusi ember, úgy akarja meghódítani először országát, s amint megjön a kedve, más országba is átlátogat. Ez utóbbira is sok a példa. Mi tagadás, szívesen támogatjuk az ilyen ország- és világhódítást. Alexa Ferenc Szépítő Egylet Új társadalmi szervezet — a Szépítő Egylet — alapszabályát hagyta jóvá a szombathelyi városi tanács végrehajtó bizottsága. Az egylet célja és feladata a megyeszékhely szépítése, a lakosság érdeklődésének felkeltése történelmi, régészeti és természeti értékek iránt, továbbá a köztisztaság és a közegészségügy érdekeinek előmozdítása. A tagsági díjat propagandaanyag előállítására, terjesztésére— például a város műemlékeit bemutató levelezőlapok készítésére — fordítják. Alkalmanként hozzájárulnak szobrok felállításához is. Az egylet bizonyos esetekben a végrehajtó bizottság szakbizottságaként működik majd.