Szabad Föld, 1969. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-05 / 1. szám

41 ENDELETEM1 Változás a nyugdíj-alaptörvényben A 48 /1968., és a 49/1968. számú kormányrendeletek módosítot­ták a nyugdíjakról szóló alaptörvényt. Az öregségi nyugdíjas eddig havonta kereshetett nyugdíján kí­vül 500 forintot. Ez az idénymunkák végzésénél hátrányt jelentett. Ezért a jövőben az öregségi nyugdíjas havi korlátozás nélkül, évi 6000 forintot kereshet. Abban a hónapban, amikor keresete megha­ladja a 6000 forintot, nyugdíjának folyósítását felfüggesztik. A rokkantsági nyugdíjas ugyancsak havi korlátozás nélkül, évi 6000 forintot kereshet nyugdíján kívül. Amikor a 6000 forintot el­éri, attól a hónaptól kezdve a rokkantsági nyugdíj fajtája szerint a nyugdíjnak csak a felét, vagy a harmadát kapja meg. A termelőszövetkezeti nyugdíjasokra ez a rendelkezés abban az esetben vonatkozik, ha a termelőszövetkezeten kívül, munkavi­szony keretében dolgoznak, vagy ha a tsz alkalmazottként foglal­koztat ipari nyugdíjast. Az öregségi és munkaképtelenségi járadékos bármilyen mun­kaviszonyban ugyancsak havi korlátozás nélkül, évi 3120 forintot kereshet. A házastárs jövedelme külön elérheti a 3120 forintot, azonban, ha bármelyiküké meghaladja, a járadék folyósítását fel­függesztik. A tsz-nyugdíjasok tsz-en belül végzett munkájának lehetősé­gein és korlátain az új rendelkezés nem változtatott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 45/1968. számú rendeletével most már hivatalosan is kötelezte a termelőszövetke­zeteket az üzemi balesetelhárítás és egészségvédelem teendőinek ellátására. A rendelet lényege, hogy a tsz-ekben is kötelező alkal­mazni mindazokat a mezőgazdasági, erdőgazdasági, vagy ipari bal­esetvédelmi és egészségvédő óvó rendszabályokat, amelyek egyéb szervekbe eddig is érvényesek­ voltak. A munkavégzés során felmerülő veszélyeket elsősorban a mű­szaki feltételek javításával és a munka gondos megszervezésével kell kiküszöbölni. Ezen túl gondoskodni kell az előírt biztonsági felszerelésekről, védőruhákról és védőeszközökről, továbbá az első­segélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A dolgozókat elméleti és gyakorlati, baleseti oktatásban kell részesíteni és ezt legalább évenként megismételni. Ha a tsz-tag, vagy alkalmazott az előírt felszerelést, vagy védőruhát önkényesen nem használja, akkor az üzemi vezető őt a munka végzésétől eltilthatja.­­ Mindezek végrehajtására gazdaságonként szövetkezeti munka­­védelmi szabályzatot kell készíteni és az ügyet a tagsággal legalább évenként egyszer megtárgyalni. A balesetvédelmi helyzetet a ható­ságok legalább félévenként egyszer ellenőrizni fogják. Az elnök, az elnökhelyettes, a főagronómus, a műszaki vezető, valamint azok, akik különös veszélyes helyen dolgoznak, vagy ott a munkát irányítják, kötelesek az egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgát tenni. A számvitel rendjéről A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1968. évi 33. számú törvényerejű rendelete a szám­vitel rendjéről szól. Ez az új alaptörvény kötelezően előírja nemcsak az állami vállalatok­ban, de a szövetkezetekben is a megfelelő színvonalú számvi­telt. A törvény szerint az adatokat idősorrendben, olvasható és időtálló módon, megszakítás és kihagyás nélkül kell rögzíteni úgy, hogy azok teljessége és pontossága bármikor megálla­pítható és ellenőrizhető legyen. A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adato­kat bejegyezni. A tsz-eknek is gondoskodniuk kell arról, hogy számvitelük az önköltségszámí­tást is lehetővé tegye. Leltárt és mérleget mindenütt készíteni kell. A mérleget a vállalatnál az igazgató, a szövetkezeteknél a közgyűlés állapítja meg. A mér­leg nyilvános rákmány, megte­kintését mindenki számára lehe­tővé kell tenni, áld jogos érde­két igazolja. A számvitellel kapcsolatos részletkérdéseket a pénzügymi­niszter szabályozza. A minőség védelmében A belkereskedelmi miniszter rendelete intézkedik a Kereske­delmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) tevékenységéről. A rendelet tételesen felsorolja a KERMI feladatkörét. A fel­adatok között szerepel a vásár­lók tájékoztatása, a forgalomba kerülő áruk minőségéről össze­hasonlító vizsgálatok végzése, és azok eredményeinek közzététe­le a vásárlói kifogások elbírálá­sával kapcsolatos műszaki vizs­gálatok stb. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, magánkereske­dők, magániparosok és magán­termelők árujának vizsgálata esetén a mintavételről a KER­MI gondoskodik. Ennek költsé­gét az ellenőrzött szerv csak az esetben viseli, ha az áru minő­sége hibás volt. Újévi ajándék a püspökladányiaknak. A 200 köbméteres víz­tornyot az új esztendőre adják át a község lakosságának. Ezzel Püspökladány régóta húzódó vízellátási problémája megoldódik (BUTI Fotó : Bajkor József felvétele.) Szabadföld­ ­, 1969. JANUÁR 5. A zárszámadásokról Megjelent az úgynevezett zárszámadási rendelet, hivata­los nevén a pénzügyminiszter 36/1968. számú rendelete a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek 1968. évi eredményének­ megállapításáról. Lényege: a zárszámadásban számba kell venni a december 31-ig az elszá­molási betétszámlákra, illetve a pénztárba került összegeket; a december 31-ig esedékessé vált követeléseket; a december 31-ig történő átadásra szerződött, már átadásra kész, de át nem vett termékek, termények­ és állatok leltár szerinti értékét; valamint a december 31-én meglevő do­hány és fűszerpaprika készletek előzetes minősítés alapján meg­állapított leltári értékét. Más pénzek, vagy más készletek ér­tékének felosztását a rendelet nem engedélyezi. Az idényházadóról A 31/1968. PM számú rendelet szerint aki házát vagy annak egy részét üdülés, pihenés cél­jára ideiglenesen bérbeadja, az idényházadót köteles fizetni. Ezt akkor is kérik, ha a tulaj­donos ellenszolgáltatás nélkül, ingyen engedi át a házat vagy szobát. Az adót vendégnapon­ként kell fizetni. Nem kell ilyen adót fizetni a vendégekkel együtt üdülő tizennégy éven aluli gyermekek, valamint az egyeneságbeli rokonok után. Szolgáltatások árellenőrzése Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelete előírja, hogy valamennyi, belföldön előállított vagy forgalomba hozott áru — termék, ter­mény, nyersanyag stb. — ára és a szolgáltatások díja árellenőrzés alá esik. Ezután a rendelet az árellenőrzési hatáskörökről intézkedik. Ez a rész kimondja, hogy az országos hatáskö­rű szervek árellenőrzési hatáskörüket kisipari és háziipari szövetkezetek vonatkozásában az alsóbbfokú árha­tóságokra átruházhatják. Majd a rendelet felsorolja az árha­tóságok árellenőrzési feladatait. E részben szerepel a vállalatok piaci magatartásának vizsgálata, az árak­kal kapcsolatos lakossági panaszok és bejelentések vizsgálata stb. Az árellenőrök próbavásárlást és mintavételt végezhetnek. Az ellenőr­zött vállalat vezetője és dolgozói kö­telesek elősegíteni, hogy az árellen­őr ellenőrzési feladatát végrehajt­hassa. Egy kis közgazdaság REÁLBÉR - REÁLJÖVEDELEM A reálbér azt mutatja meg, hogy a dolgozók mennyit tudnak a fizetésükért vásárolni. A reálbért kifejező muta­tóban (indexben) ugyanis a munkabérek változását hason­lítják össze a fogyasztói árak változásával. Ha az árak nem változtak, a fizetés viszont több lett, akkor a reálbér emel­kedett. Ha a fizetés nem változott, de az árak emelkedtek, akkor a reálbér csökkent. Magyarországon egyébként a reálbér 1950 és 1966 kö­zött 68 százalékkal emelkedett. A reáljövedelem hasonló mutató, de szélesebb kört ölel fel. A reálbért például személyenként számítják, a reáljöve­delmet pedig csoportonként. Tehát a reáljövedelem akkor is növekedhet, ha a bérek és árak nem változnak, de a dol­gozók összlétszáma emelkedik. Másik különbség, hogy a reálbér csak a fizetést vizsgál­ja, a reáljövedelembe pedig beszámítják a béren kívüli jut­tatásokat is. Ilyen például a munkásoknál a nyereségrésze­sedés, vagy az üzemi koszt, a parasztoknál a háztájiból származó haszon, vagy a földjáradék. A parasztság reáljövedelme hazánkban 1949 és 1964 kö­zött 64,5 százalékkal nőtt. TÉLI ORSZÁGJÁRÁS Régen, elmúlt az az idő, ami­­kor a falusi ember így dicseke­dett: „Én még nem léptem át a falu küszöbét, csak amikor katona voltam, vagy olykor, ha vásárra mentem.” Nem illendő ma már ezzel a kő­mozdulatlan­sággal hivalkodni. Alaposan el­járt az idő felette. Az elmúlt évtized alatt, ha nem is vált még tömegmozgalommá, de gyakran ül buszra, egy-egy tsz­­csoport és elindul országot, vi­lágot látni. Ha a nyár nem is nagyon en­gedi a fürdőzést a Balatonnál vagy Hajdúszoboszlón és má­sutt, annál alkalmasabb a téli „szünidő” a kirándulásra. Egy­re több falusi ember kerekedik fel ilyenkor év végén is, hogy a szilvesztert a fővárosban, vagy más idegenforgalmi nevezetes­ségek szórakozóhelyein töltse. Valamelyik étteremben helyet rendelnek, vacsora közben vé­gig nézik a műsort, jó zene mel­lett borozgatnak. Éjfél után pe­dig kirajzanak az utcára, sétál­nak, mosolyognak az álarcos, vidáman kürtölő, zsibongó tö­megen. A falusi lakosság „utaztatásá­val” az IBUSZ foglalkozik. Kez­detben, mintegy nyolc évvel ezelőtt még egy-egy vonat in­dult csak Pestnézőbe, később el­terjedt a kényelmesebb busz. Lehet, furcsának tűnik, de a fa­lusi emberek tömeges utazását, az országjárást, a tsz megala­kulása, majd megerősödése ter­jesztette el. Egyedül az emberek többsége még ma is nehezen vágna neki, az ismeretlen, néhány napos út­nak. Közösben egy busz­fészek­ben a szomszédokkal, cimborák­kal, az más. Hiszen a kíván­csiság mindenkiben él, szeretne minél többet látni, hallani. S hogy most lehetőség is van rá, egyre többen élnek vele. Az IBUSZ adatai szerint ez évben­­ Békés megyéből például hét­ezren utaztak ország-, illetve világjárásra. Hatezren voltak belföldön, ezren pedig kül­földön. Bács-Kiskun megyéből ötezren járták az országot és hatszázan nézték meg, mi is van a határon túl. Az évek során változott a kirándulások jellege is. A ré­gebbi város-, tájnéző túrákat tapasztalatcsere és szakmai uta­zások bővítették. Megváltozott ezeknek a ki­rándulásoknak a légköre is. Kezdetben az utazók még ta­­risznyáztak. Valahol megállt ve­lük a busz, kiültek az­ árokpart­ra, elővették a házait, a bics­kát és falatoztak. Ma már bár­melyik előkelő étteremben ott­hon érzik magukat. A pincér pedig éppen olyan tisztelettel (vagy közömbösen) szolgálja ki őket, mint a belvárosi vendé­geket. Eltűnőben vannak azok a gátlások, amelyek félénkké, félszeggé, botladozóvá tették a föld munkáját, a számára szo­katlan környezetben, a parket­ten, a nesztelen szőnyegen. Nem lehet azt mondani, hogy az utazási láz már elérte a csúcspontot, de megmozdult a falu, elmegy az ország egyik vé­géből a másikba, ismerkedik a tájakkal, az ott élő emberekkel, azok kezemunkájával. Közben hasonlítgat: „Náluk nem így van. ők jobban csinálják. Ta­nulni lehet tőlük.” Amikor pe­dig hazaér a még bátortalanabb komák faggatására beszámol, mit látott, tapasztalt. Neki job­ban hisznek, mint egy idegen­nek. Ha ő mondja, akkor biz­tosan így van, mert a saját sze­mével látta. Jövőre azután könnyebben felkerekedik a ko­ma is. Lehetőségük van, hiszen még a költségeket sem a zsebükből fizetik teljesen. Segít a tsz és az önsegélyező csoport. Ahogy nő egy-egy tsz, falu gazdagsága, úgy válik magabiz­tossá a falusi ember, úgy akar­ja meghódítani először orszá­gát, s amint megjön a kedve, más országba is átlátogat. Ez utóbbira is sok a példa. Mi tagadás, szívesen támo­gatjuk az ilyen ország- és vi­lághódítást. Alexa Ferenc Szépítő Egylet Új társadalmi szervezet — a Szépítő Egylet — alapszabályát hagyta jóvá a szombathelyi városi tanács végrehajtó bizottsága. Az egylet célja és feladata a megyeszékhely szépítése, a lakosság érdeklődésének felkeltése történelmi, régészeti és természeti ér­tékek iránt, továbbá a köztisztaság és a közegészségügy érdekeinek előmozdítása. A tagsági díjat propagandaanyag előállítására, terjesztésére­­— például a város műemlékeit bemutató levelezőlapok készítésé­re — fordítják. Alkalmanként hozzájárulnak szobrok felállításá­hoz is. Az egylet bizonyos esetekben a végrehajtó bizottság szak­bizottságaként működik majd.

Next