Szabad Föld, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-15 / 11. szám
w Nyugalom és szorgalom Ez kell a sikerhez Valami jóban kitűnni, valamiért megküzdeni, nagyszerű érzés. A siker azonban nem születik magától. A sportoló eredménye mögött kitartó munka, szívós edzés van, ez természetes. De vajon a „fejek” mérkőzéséhez szükséges-e a tréning? Erről beszélgettünk három pajtással a kalocsai járásban, a tanulmányi verseny járási döntője után és a megyei döntő előtt. Szabó Gyula, géderlaki tanuló szerint — aki a nyolcadikosok kategóriájában Számtanból és magyarból járási első lett — legfontosabb a jó idegállapot. — Ha nem leszek ideges — mondta halkan és szerényen — talán a megyei versenyen is jó eredményt érek el. Gyula kijelentésére azonban alaposan rácáfolt iskolatársa, a hetedikes Valter Kati. Kati már a verseny gondolatára is ideges lesz, az arca piros, a hangja remeg, ha csak beszél is róla. De a logikus gondolkodást megszokta és erre támaszkodott, amikor kiállt versenyezni. A hetedikesek versenyében matematikából első lett. Ezek után nézzük csak, hogyan versenyez egy biológus jelölt? Szajsz Éva nyolcadikos pajtást a dunapataji iskola egyik elsötétített szobájában találtam meg, jegyzettel a kezében, a diavetítő előtt. A diakockák segítségével sorra vonultak el előtte kedvenc állatai: az indiai elefánt, a nílusi krokodilus, a tigris, a papagáj... A növények és állatok rendszertanának tudója tehát szorgalmasan tanult. Készült a versenyre, mert szerinte igaz, hogy a nyugalom, a logikus gondolkodás sikerhez vezet, de csak akkor, ha alapos felkészültséggel találkozik. — Nagyon szeretem a biológiát,, biológia-szakos gimnáziumba jelentkeztem — meséli a kedves, szőkehajú Évi — és ha anyukámnak lesz anyagi ereje taníttatni, akkor tovább is mennék, de erről most még nem tudok nyilatkozni. Három versenyzővel beszélgettünk a kalocsai járásban, de természetesen, a többieknek is drukkolunk, a „fejek” mérkőzésének idején. Fekete Ilona II í Tudod-e? honnan kapta a nevét az ökörszem? A parányi, mindössze 5 grammos madár magyar nevét termete után kapta. Éppen olyan gömbölyűét, mint az ökör szeme és nem is nagyobb annál. ... mi történik a békával, ha kiássák a jégből és a tűzhöz viszik? Elpusztul a gyors hőmérséklet változás miatt. ... milyen az orangutánének? Egyes kutatók szerint az „ének” leginkább azokra a hangokra emlékeztet, amelyeket az autó motorja bocsát ki a sebesség átkapcsolásánál. ... hogyan alszik a denevér? Egész télen át lábaival kapaszkodva, lefelé lógó fejjel. | Gyermekvilág | VíMiM Petőfi Sándor. Megünnepeltük a nőket... Bevallom töredelmesen, hogy bizony én nem tartozom a női egyenjogúságért vívott küzdelem bajnokainak első sorába. Feletteseim szerint elméleti vonatkozásban ugyan dicséretes fejlődésről tettem már e téren tanúbizonyságot, de a gyakorlat terén még vannak kívánnivalók. Hogy mindjárt egy példával is éljek: itt van a legtöbbet vitatott egyenjogúsági téma: a házi munka. Kérem, én elméletileg már ragyogóan mosok, főzök, vasalok ... Sőt , nagyszerűen takarítok is. Ne, ne tessék ezt lebecsülni kérem, huzamos időbe telt, amíg ez a három fogalom egyáltalán behatolt az agyamba. De amióta behatolt, azóta ott van, él, létezik, fejlődik, visszahat rám és visszahatok őrá, szóval minden a legteljesebb rendben. Mondtam is a családomnak: ostobaság lenne egy idő előtti, esetleg balul sikerülő gyakorlattal negyedszázados elméleti fejlődésem eredményét elrontani... Tudom én kérem, hogy amit én fentebb elmondottam, az nem éppen hízelgő rám nézve. De tessenek elhinni, a női nemre nézve sem az. Mert én, hellyel-közzel legfeljebb még — néha akaratomon kívül — vétek az egyenjogúság törvénye ellen, ám a nők meg néha nem is engedik, hogy egyenjogúnak tartsuk és akként tiszteljük őket. Lámosazt kérem, itt volt ez az idei nőnap is. Battyogok az utcán, megállok egy virágárus asztala előtt. Termetes hölgy árulja a hóvirágot, meg az ibolyát. Lihegve érkezik valahonnét a férj és mondja: hagyd szívem, menj csak haza, pihenj szívem, végtére is nőnap van, majd én viszem szívem az üzletet. Mire a termetes hölgy: — Eltakarodj innen szívem, mert a nőnap alkalmából hozzád vágom a tulipános dézsát! — Majd felém fordulva, szelídebben: — Méghogy hagyjam rá az üzletet! Amilyen mafla, elkótyavetyélné itt a fehérnépeknek a virágokat. Nekem meg csak azt hozná haza, ami az orrán van: a borvirágot... Meg aztán kérem, itt voltak az újságcikkek. Egyik is, másik is szép kerek címek alatt köszöntötte, üdvözölte, méltatta és dicsérte a nőket. Ami rendjén is van. Néztem is az aláírásokat, kik azok a kollégák, akik hasonlóan gondolkodnak ezügyben mint én és ilyen igen szépen köszöntik, üdvösük, dicsérik, méltatják a nőket. Kérem, a cikkek írói is nők voltak. Legalábbis a többségük. Most aztán ez a bizonytalanság: vajon türelmük nem volt- e megvárni, amíg a férfiak köszöntik őket, vagy netán attól féltek, hogy elmarad a köszöntő? ... Mert arra én gondolni sem merek, hogy netán az történt, mint ami a barátomék hivatalában. Egy nappal a nőnap előtt öszszegyűlt a hivatal vezérkara, s azigazgató így szólt Horváth kartárshoz: — Hivatalunkban Ön vezeti a legnépesebb osztályt, Horváth kartárs. Beosztottjai között is szép számmal vannak nők. Éppen ezért arra gondoltam, helyénvaló lenne ha a nőnap alkalmából Ön köszöntené hivatalunk nődolgozóit. Horváth kartárs álmatag mosollyal bólintott,majd hivatali szobájába visszatérve bekérette magához Seres kartársnőt, akihez így szólt: — Kartársnő, a nőnap alkalmából én fogom üdvözölni Önöket. Most délelőtt tíz óra, kérem délután három órára írja meg a köszöntőt. Az idősebb hölgyek számára legyen benne múlt, harc, mozgalom és némi büszkeség a mai eredmények láttán, az ön korosztálya számára pedig kedve: kortársnő, legyen benne sol szív, érzelem stb., stb., stb. Elmehet kérem. Azaz, hogy várjon,csak: kérem, gépelje dupa sortávolságra, utálom olvasni ami sűrűn van írva.. Kérem, én ezen az ügyen elszomorodtam. Az a jelene vigasztalt csak meg némiképp amikor az esti órákban jeles voltam barátom lakásán, amikoris barátom felesége, ak nagyobb összegű jutalmat kapott, hazaérkezett és a jutalom egy részét büszkén letette az asztalra. És mert pontos, előzetes információkka rendelkeztem az összeg eredeti nagyságára vonatkozóan mikor barátom, a férj, éppel dugóhúzót ment keresni a konyhába, kérdő tekintete vetettem az asszonykára: ha a többi pénz? ... Elmosolyodott, pontosan úgy, ahogy a férfiak szoktak ilyenkor, kezével egy elkanyarító mozdulatot tett a zsebe irányába, s rám kacsintott Amiből én világosan megértettem: előbb vagy utóbb de az egyenjogúságból azér lesz valami... — tei. SZABAD FÖLD Csatadal Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart, Előre!Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. Előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: szabadság. Előre! Aki magyar, aki vitéz, Az ellenséggel szembenéz. Előre! Mindjárt vitéz, mihelyt magyar, ’ s az isten egyet akar. Előre! Véres a föld lábam alatt, ■Lelőtték a pajtásomat, Előre! Én sem leszek rosszabb nála, Berohanok a halálba, Előre! _ % /• Ha lehűlt a két kezünk is, Ha mindnyájan itt veszünk is, Előre! Hogyha el kell veszni, nosza, Mi vesszünk el, ne a haza, Előre! 1970. MÁRCIUS 10. Tíz év eredménye Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban tíz éve működik a néprajzi szakkör. A tízéves munka eredményeként most egy gazdag tartalmú néprajzi tanulmánykötet jelent meg arról, hogy milyen volt a régi erdőművelés. A könyvben érdekes tanulmányok olvashatók még más, a Sajó és a Harica völgyében fellelhető hagyományokról is, mint például a sajószentpéteri bányászok életéről, vagy kenderfeldolgozás módjáról. A miskolci gimnazista most megjelent könyv érdekes olvasmánya lesz hasonló témakörben kutató úttörőszakkörök tagjainak is. Jól figyelj! Rejtvényünkön minden körben másképpen helyeztük el fekete alakzatokat. Azaz mégsem, mert akad közöttük ké azonos is. Figyeljétek meg jól az ábrákat, és írjátok meg helyes megfejtést. Beküldési határidő, március 22. Címünk: Szabad Föld szerkesztősége, Gyermekvilág, Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. A március 1-i megfejtés: 1. indián, 2. mexikói, 2. vietnámi, 4. mongol, 5. eszkimó, 6. indiai, 7. tibeti, 0. japán, 1 török, 10. arab. A sorsoláson könyvet nyertek: Csörögi Margit, Tiszaroft Horváth Péter, Gödöllő: Kovács Ildikó, Kissikátor, Horváti Ferenc, Tiszafüred: Deli Piroska, Polgár: Pap István, Kisszénás: Király Malvinka. Bodroghalom: Nagy Pál, Lászlófalva: Búbos Hona, Csemő: Kaibás András, Tornyospálca Jedlinszki Erzsébet. Kuritván:Nagy Antal, Földes: Katón Márta, Sárkeresztúr: Bánfi Sándor, Tömörkény; Vass Zsófia Úszód.