Szabad Föld, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-24 / 21. szám

1970. MÁJUS A SZABAD FÖLD----------------------------------------------------- 3 Drámai küzdelem az árvíz ellen (Folytatás az első oldalról) vízkárosultak rendelkezésére 20 vagon burgonyát, sárgaré­pát, vöröshagymát, babot, hordóskáposztát, almát és 20 ezer tojást is felajánlott térí­tésmentesen. Az árvízkáro­sultak megsegítésére 7000 ta­karót küldött a Vöröskereszt, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa és Szabolcs-Szatmár megye több kereskedelmi vállalata. A felajánlások so­rában találjuk a kemecsei Új barázda tsz gyors és hathatós segítségét, amellyel 250 mázsa burgonyát, 200 mázsa szálas­takarmányt ajánlottak fel az állatok takarmányozására. A kemecseiek felajánlották azt is, hogy az ár levonulása után, gépi erővel is segítik az elön­tött földek újra művelését. A leveleid Dózsa Tsz építő bri­gádot küld ezekre a terüle­tekre. A MOM nyíregyházi intézetének 50 tanulója je­lentkezett, hogy két hétig munkatáborban segíti az új­jáépítést az árvíz sújtotta te­rületeken. A Nyíregyházi Ci­pész Ktsz 400 pár cipőt,, a Kárpitos Ktsz 50 heverőt, a rakamazi Fémipari Ktsz 40 000 forintot ajánlott fel. A Szabolcs megyei Tejipar 600 dolgozója egy aheti bérét aján­lotta fel. A nyíregyházi és Szabolcs megyei üzemek, intézmények — a felsőfokú, közép- és általános iskolák tanulói között széles kö­rű gyűjtési mozgalom indult meg. Az üzemek, intézmények dolgozói általában havi fizeté­sük 10 százalékát ajánlották fel a károsultak megsegítésére. Áramlik Szatmárba az ország segítsége is Hétfőn Csongrád és Békés megye jelentette először, hogy nagy összegű támogatást nyújt az árvízkárosultaknak, gé­pet, anyagot és embert küld az újjáépítéshez. Borsod és Hajdú megye az árvízkárosultak ke­nyérellátásához járult hozzá. Az árvízzel sújtott községekben és környezetükben nagy gond a vízellátás, mivel a kutak vize általában fertőzött Az Országos Árvízvédelmi Bizottság hét nagy teljesítményű víztisztító gépet küldött a megyébe és to­vábbi gépek érkezését jelezte. Özönlik a gyógyszer és a köt­szer is a területre. A bajbaju­tott tsz-ek megmentett állatál­lományát a társ-téeszek helye­zik biztonságba. Szünet nélkül tart a védeke­zés immár hatodik napja. Az emberélet, az állatok mentésé­re jelenleg is a helikopterek és a honvédség kétéltű járművei szolgálnak főképpen. Mátészal­ka és Csenger, Mátészalka és Fehérgyarmat között minden vasúti és autóbuszközlekedés megszűnt Fehérgyarmattal és környékével hétfőn megszakadt a telefonösszeköttetés is. A Tiszánál, ahol a felső sza­kaszon lassú apadást észleltek, hétfőn az alsó, szakaszon kriti­kussá vált a helyzet. A védeke­zés nagy erővel folyik Vásáros­­namény és Tiszalök között, de a legnagyobb probléma Raka­maz—Tiszalök—T­iszanagyfalu térségében jelentkezik. E pilla­natban is szünet nélkül áram­lanak a mentőosztagok, a nép­hadsereg gépesített egységei, a dömperek és óriás gépek. Szá­razföldön, vízen és levegőben folyik a mentés. Budapest, Mis­kolc, Debrecen, Szeged, Szolnok és más megyék tehergépkocsi­jai, dömperei, és mind újabb karhatalmi munkásőr-alakula­­tok vesznek részt a munkában. Az igen kritikussá vált hely­zetben újabb intézkedések szü­letnek. Hétfőn délelőtt rendkí­vüli ülésen határozták meg a legfontosabb feladatokat a me­gyei pártbizottságon. Délután Fehér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese és Dégen Amint levonul az északon ki­öntött víz, illetve újabb hullá­mok érkeznek, úgy rosszabbodik a helyzet a Tisza alsóbb szaka­szain. A miskolci vízügyi igaz­gatóság hétfőn már a küzdelem első vonalába került és ugyan­ezen a napon a debreceni víz­ügyi igazgatóság is visszarendel­te Szabolcsba küldött embereit, mert munkájukra már odahaza is szükség volt. Közben külön veszélygóc fe­nyeget a legdélibb ponton is. A Maroson ugyanis hihetetlenül heves és magas árhullám indult el. Ennek tetőzését szerdára vár­ják Makónál. Az előzetes számí­tások szerint a tetőzés nem ha­lmre, újra a helyszínen tesz in­tézkedéseket a hathatósabb vé­dekezésre e­ladja mont a makói mércén az 560 centimétert. (Az eddig mért legmagasabb árvízszint ezen a mércén 580 centiméter volt.) Ettől függetlenül azonban eb­ben a térségben már több ezer ember és sok száz gép dolgozik. Ahol szükséges, mindkét olda­lon emelik a Maros védőgátjai­­nak koronamagasságát. Szeged térségében lokalizációs töltés épül az esetleges árvíz felfogá­sára. A hatóságok, emberek és gépek készen állnak, hogy ha szükséges, a Maros partjain a lehető leggyorsabban végrehajt­sák a lakosság kitelepítését. Földeáki Béla Növekszik a veszély a Tisza alsó szakaszain . A megáradt Szamos folyó. (MTI Fotó: — Bajkor József felvétele). Hétfő esti h­elyzetjelentés A pontos számok: hétfőn 17 619 ember küzdött a gátakon, ebből 6309 vízügyi dolgozó és 7200 ka­tona. Kitelepítettek 34 300 lakost. A védekezésben 375 nehéz épí­tőipari gép és 2200 gépkocsi vett részt. Közben már további gépe­ket vontak ki a polgári terme­lésből és irányítottak a veszé­lyeztetett szakaszokra. Szabolcsban a kiürítés még folyik, befejezését keddre vár­ják. Azonban már vasárnap megkezdték a vízben rekedt ál­latok mentését is és ennek üteme fokozatosan gyorsul. Előbb az emberekről kellett gondoskodni, de ma már erre is van erő. Az elöntött részek közelébe egyre több víztisztító berendezés érke­zik, így lassan az állatoknak is tudnak juttatni garantált minő­ségű vizet. A hatóságokhoz hétfő estig nem érkezett jelentés arról, hogy az árvíz emberáldozatot követelt volna. Egy közlekedési baleset­nek volt halálos áldozata, de ez az árvízzel csak közvetett kap­csolatban van. Az egészségügyi szolgálat járványgócot eddig nem fedezett fel, a kijelölt kór­házakban hely m­ég van. A jár­ványveszély egyébként a vissza­telepítésnél szokott inkább je­lentkezni. Már most intézkedé­seket tettek a kutak majdani tisztítására. Szabolcsban egyébként 23 nö­­vényvédőszer-raktárt öntött el a víz. Külön helikoptert állítot­tak szolgálatba, hogy ezeken a helyeken, illetve azok környé­kén különleges gonddal ellen­őrizzék a víz szennyezettségét. A laboratóriumok eddig nem mu­tattak ki nagymértékű szennye­ződést, ez azonban az éberséget nem csökkentheti. Megható mértékben mutatko­zik meg a társadalom segítőkész­sége. Igen sokan szeretnének pénzt vagy egyéb támogatást juttatni a károsultaknak. A gyűjtést csak a kormány indít­hatja meg, szigorúan szabályo­zott formák között. A döntés rö­videsen várható. Igen sok vál­lalat vagy mezőgazdasági üzem dolgozói szeretnének fizikai munkával is közreműködni és hasonló jelentkezések érkeznek számos KISZ-szervezettől is­. A közvetlen árvízvédekezésbe azonban nagyon veszélyes dolog gyakorlatlan embereket bevonni. Helyreállításhoz azonban min­den munkafelajánlást örömmel fogadnak. Szabolcs megyében a helyzet bár minimális mértékben, de ja­vul. A kiömlött vizet hétfőn már 80 méteres kapun engedték visz­­sza a Tiszába. Hétfő hajnaltól délutánig 2 centiméteres apadás következett be. A pillanatnyi helyzet szerint naponta 20 mil­lió köbméter víz tudott vissza­folyni. A teljes levevezetéshez 3—6 hét szükséges. Szabolcsban most már pon­tos névsorban foglalták a kite­­lepítetteket. Éjjel-nappal felvi­lágosítást lehet kérni Nyíregyhá­zán a 14—88, a 10—00, a 10—01, a 10­—02 és a 10—03 telefonszá­mokon. A NŐK ÉRDEKVÉDELME TÁRSADALMI ÜGY! A MNOT elnökének nyilatkozata a Szabad Föld számára A Magyar Nők Országos Ta­nácsának tagjai — a Parlament Vadásztermében megtartott ta­nácskozáson — megvitatták azo­kat a tennivalókat és feladato­kat, amelyek az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a nők po­litikai, gazdasági és szociális helyzetéről hozott határozata alapján a nőmozgalomra hárul­nak. Ezzel kapcsolatban három kérdésre kértünk választ Erdei Lászlónétól, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnökétől. — Miként vélekedtek a tanácskozás részvevői a további feladatokról, tennivalókról? — Elmondhatom — válaszol­ta Erdei­ elvtársnő —, hogy a tanácskozás részvevőinek is egyértelmű helyeslésével talál­kozott a Központi Bizottság ha­tározata, amely átfogó elemzés­sel tárta fel a nők helyzetét, élet- és munkakörülményeit. Mindnyájan elismerjük azt a nagy fejlődést, amely az elmúlt 25 év alatt végbement, de tud­juk és hangsúlyozzuk azt is, hogy a nők teljes egyenjogúsá­gának megvalósulása­­például az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének maradéktalan ér­vényesülése, a nők előmenetelé­nek, vezetésbe való bevonásá­nak, anyagi és erkölcsi megbe­csülésének biztosítása, élet- és munkakörülményeinek javítása) még nem befejezett folyamat Teljes egyetértésünkkel találko­zott a Központi Bizottság azon megállapítása is, hogy sok he­lyen a nők élet- és munkakö­rülményei iránt tanúsított kö­zömbösség miatt azokat az anyagi eszközöket, helyi erő­forrásokat sem használták ki eléggé, amelyek rendelkezésre álltak volna. A szükséges gaz­dasági feltételek hiánya, illetve fejletlensége mellett pedig még ma is nagyon sok helyen szem­léleti problémák, előítéletek, maradi nézetek akadályozzák a további előrehaladást. — A Központi Bizottság reá­lisan értékelte a nőtanácsok ed­dig vé­gzett munkáját is — mon­dotta Erdei elvtársnő —, s meg­győződésem, hogy velünk együtt, a nőmozgalom valamennyi ve­zetője és aktivistája örömmel és megelégedéssel veszi tudo­másul azt az elismerést, ame­lyet munkánkért kaptunk. A fejlődésnek azonban olyan sza­kaszába értünk, amikor a ko­rábban alkalmazott és helyes­nek bizonyult szervezett konst­rukció már nem tudja úgy szol­gálni a megoldásra váró to­vábbi feladatokat, ahogyan az élet azt megkívánja. Helye­seljük — ennek adott egyértel­műen hangot a tanácskozás is —, hogy ,a Központi Bizottság határozata szervezetileg is meg­teremtette annak a lehetőségét, hogy a nők körében és érdeké­ben végzett politikai, gazdasági é­s szociális munkát kiemelte egy tömegmozgalom, a nőtaná­csok keretéből, s azt az egész társadalom ügyévé tette. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a határozat a nők érdekében vég­zett elvi-politikai munka irá­nyítását, a gazdasági intézkedé­sek végrehajtásának ellenőrzé­sét a pártmunka szerves részé­vé teszi. — Milyen szervezeti keretek között folyik to­vább­­ a nőmozgalmi munka? — A Központi Bizottság ha­tározata alapján a párt közvet­len irányításával, ellenőrzésé­vel és közreműködésével ,az ál­lami szervek, vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek és ter­melőszövetkezetek, továbbá a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a KISZ önálló felelősséggel fog­lalkoznak a nőkérdéssel. Ennek megfelelően épül ki széleskö­rűen a szakszervezetek, a Ha­zafias Népfront és a szövetke­zetek minden szintű vezetősé­gei mellett a nőbizottságok rendszere. Ezzel együtt a bu­dapesti, a megyei, a járási, vá­rosi, kerületi és a községi nő­tanácsok jelenlegi szervezete megszűnik. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, mint önálló or­szágos testület, továbbra is megmarad. Tevékenységére az új formában is szükség van. Részben azért, hogy figyelem­mel kísérje a nők alapvető tár­sadalmi érdekeinek további megvalósulását, elemezze a fej­lődést, jelezze a lemaradást, hogy ajánlásokat, javaslatokat terjeszthessen elő a párt- és ál­lami szerveknek a megoldásra váró tennivalókra, intézkedé­sekre, részben pedig azért, mert az Országos Nőtanács továbbra is képviseli a magyar nőtársa­dalmat a nemzetközi fórumo­kon, szélesíti a nemzetközi kap­csolatokat, s eleget tesz a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség tagságával járó kötele­zettségeinek. — Miben jelölné meg a nőtanácsok eddigi ve­zetőinek és aktivistái­nak legfontosabb fel­adatait? — A nőtanácsok eddigi ve­zetőire és aktivistáira most az a feladat vár, hogy a szakszer­vezetekben, a Hazafias Nép­front szervezeteiben, a szövet­kezetekben, a Vöröskeresztben, a KISZ-ben és minden munka­helyen, ahová kerülnek, leg­alább olyan ügyszeretettel é­s fe­lelősségérzettel végezzék mun­kájukat, mint eddig tették. Ta­pasztalataik és hozzáértésük át­adásával is segítsék a Központi Bizottság határozatainak meg­valósulását minden területen — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Erdei Lászlóné.­ ­­­.

Next